Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-13 / 73. szám, kedd

A sertéstenyésztés népgazdasági fontossága a második ötéves tervben Irta : Dr. Brauner Iván államdíjas aKacémikus I. Népgazdasági szempontból a sertés­tenyésitélnek rendkívül nagy fontos­sága van. A sertés optimális biológiai adottságainál fogva a legjobban tudja értékesíteni a takarmányt: 4 kg ke­ményitöértékü takarmányból 1 kg élő­súlyt tud gyarapítani. Birkának vagy szarvasmarhának 1 kg élősúlygyarapo­dáshoz 6 kg, ökörnek vagy mustrate­hénnek 9—10 kg keményítőértékre van szüksége. Ha tovább analizálunk: a szarvas­marha és a birka vágási súlyvesztesé­ge a legjobb esetben 40%, a sertéjé pedig 20%. A marhahúsban 15% a csont, a sertéshúsban csak 8%. Továbbá 1 kg marhahús 1220 kaló­riaértékű, a sertéshús pedig 3480 ka­lóriaértéket képvisel. A sertés nagy szaporaságával és gyors fejlődésével rövidebb időn belül ajija a húst és a zsírt, mint a szarvasmarha vagy birka. Mindezek a felsorolt gazdasági elő­nyök igazolják a sertéstenyésztés nép­gazdasági fontosságát, mert háziálla­taink közül a sertés adja a legkevesebb takarmányból a legtöbb élősúlyt, élő­súlyban a legtöbb húst és zsírt, húsban a legtöbb kalóriát — mindezt a legrö­videbb időn belül. Természetesen ezt a nagy teljesítményt csak abban az eset­ben érhetjük el, ha megteremtjük mindazokat a feltételeket (gondozás, elhelyezés, természetes takarmányo­zás), amelyek ehhez a nagy teljesít­ményhez okvetlenül szükségesek. A malac nagy általánosságban 1 kg súllyal jön a világra. 9—10 hetes, azaz választási korában 15—18 kg súlyt ér el, vagyis születési súlyának 15-18­szorosát. Ugyanennyi idő alatt a borjú vagy a csikó testsúlyának csak 3—4­szeresét éri el. Ez a mondhatnók ab­normális fejlődés okozza, hogy a sertés minden külső és belső behatásra érzé­kenyebb, mint a többi háziállat, s ezért látszólag már kis hibák is, ame­lyeket a takarmányozás, elhelyezés vagy a tenyésztés terén elkövetünk, a ser­tésnél sokkal súlyosabb következmé­nyekkel járnak, mint a többi háziállat­nál. A helyes sertéstenyésztésnek több elengedhetetlen követelménye van: 1. \ helyes takarmányozás Leggyakrabban azt a hibát követték és követik el sertéstartóink, hogy ser­téseiket majdnem kizárólag zsákból etetik, azaz abraktakarmányon tartják. Vitamindús zöld és jó táphatású víz­dús takarmányt vagy egyáltalán nem, vagy nagyon ritkán etetnek. Ez az egy­oldalú takarmányozás magában okozója a kocák nagyarányú meddőségének, a malacok gyenge ellenállóképességének, vagy a rossz takarmányértékesítésnek. A malacok „felnevelési betegségei" legtöbb esetben a hasas vagy szoptató kocák helytelen takarmányozásának eredményei. A gyenge ellenállóképességű mala­cok, a csökkenő szaporaság, a sok fel­nevelési betegség, a fertőző betegsé­gek fellépésének súlyos formái, vala­mint a kocák nagyarányú meddősége igen sok esetben ennek a helytelen felfogásnak, a csupán zsákból való ete­tésnek, az állandó ist&llózásnak, a ki­futó és legelő nélküli, a vitamin és természetes zöld takarmány nélküli helytelen tartásnak közvetlen okai. Ugyancsak gyakran előforduló hiba, hogy a jó fejlődésben lévő süldőknek, melyek a legjobb takarmányértékesítő korban vannak, kevés takarmányt ad­nak. A süldő takarmányának egy ré­szét a létfenntartásra fordítja és csak az ezen felül etetett mennyiségből gyarapítja súlyát. Ha ezeknél a süldők­nél csökkentjük a takarmányadagot, úgy a termelőtakarmányt vesszük el. azaz a feletetett takarmányt egészben a létfenntartásra (hőképzés, mozgás stb.) fordítják. Igy nemcsak megáll a súlygyarapodás, hanem fejlődésében >s súlyos károsodást szenved a süldő, amit helyrehozni későbbi takarmány­emeléssel igen nehéz. 2. Az ásványi anyagok biztosítása összes háziállataink közül a sertés a legérzékenyebb a mész, só és foszfor hiányára. A só nemcsak ízesíti a ta­karmányt, hanem a szervezet felépíté­séhez is nélkülözhetetlenül szükséges. A sót rendszeresen, naponta egyenlete­sen elkeverve a takarmányba kell ada­golni. Hiba, ha kevés, de még nagyobb :3sr | hiba, ha túlsók sót adagolunk a serté­seknek. Sertéseinknél a sónak az ete­tett abrakmennyiségnek a 0,5%-át kell képeznie. Ugyanilyen fontossága van a mész adagolásának is. Nagy általános­ságban az abrakkeverék 2%-át kell képeznie a mésznek. Természetes, hogy pontos adagolást csak akkor lehet elő­írni, ha a takarmány összetételét is­merjük. Ugyancsak nagyobb mennyi­ségű ásványi sókra is van a fiatal fej­lődő szervezetnek szüksége, nem be­szélve azokról az esetekről, mikor a szervezetben éppen az ásványi sók hiá­nya miatt már kóros elváltozás, „an­golkór" állott be. Amennyiben az abrak takarmányhoz elegendő mennyiségű korpát keverünk, úgy a korpa biztosítja a foszforszük­ségletet. Fontos tudnunk, hogy a szer­vezetnek sokkal előnyösebb, ha a meszet nem mesterséges készít­ményben, hanem természetes takar­mányban kapja. Ezért nélkülözhetetlen takarmánya a sertésnek a lucerna akár zöld, akár szárított formában. 3. A vitamin-szükséglet biztosítása A vitaminok fontosságát minden ál­lattenyésztőnek jó! kell ismernie, mert a vitaminok olyan szerves vegyületek, amelyek nélkülözhetetlenek a szerve­zet egészséges fejlődéséhez. A vitami­nok hiánya közvetlenül is vált ki be­tegségeket (avitaminózis), közvetve pedig a szervezet ellenállóképességé­nek csökkenése folytán az állatokat fogékonnyá teszi minden más fertőző betegséggel sze^nben. Az életfontossá­gú vitaminokat az állati szervezet egy-két kivétellel nem tudja maga előállítani, ezért az állattartónak kell gondoskodnia arról, hogy takarmányá­ban a sertés megkapja a zavartalan fejlődéséhez szükséges vitaminokat, mint minőségileg, mind mennyiségileg. E cikkemben nem fogok részletesen foglalkozni a különböző vitamin-cso­portokkal, mert a vitaminok fontossá­gáról már részletesen ismertettem ál­lattartóinkat egyik önálló cikkemben. Megemlítem csupán, hogy a vitat®- ; rtok hiánya a sertésnél — megint csak a gyors fejlődés folytén — sokkal sú­lyosabb zavarokat okoz, mint más há­ziállatnál. A kocák nagyarányú és ismétlődő meddősége, a malacok gyenge ellen­állóképessége igen gyakran a vitamin­hiány következménye. Itt is hangsú­lyoznom kell, hogy a' vitaminokat le­hetőleg ne mesterséges készítmények formájában, hanem természetes takar­mányok alakjában adjuk a sertések­nek. A legmegfelelőbb téli D-vitamin ta­karmány sertéseknek a lucemaszéna, vagy luceroaliszt;. A-vitamin Itakar­mánynak pedig a sárgarépa. A sárga­répa nélkülözhetetlen takarmány ser­téseinknek. Állattartóinknak be kell vezeíniök a sárgarépa nagybani termelését, mely jó műveléssel és jó termőfaj megvá­lasztásával több tápértéket képvisel holdanként, mintha kukoricát, vagy árpát termelnénk, s amellett egész télre biztosítja a szükséges A-vitamint sertéseink '•észére. A sárgarépa tehát nem a legdrágább, hanem ellenkezőleg a legolcsóbb sertéstakarmány és egyben a legjobb betegségmegelőző orvosság. Röviden: lucerna és sárgarépa nélkül egészséges malacokat igen nehezen lehet nevelni. 4. Tenyészkiválasztás Hogy sertéseink említett biológiai előnyeit a lehető legjobban tudjuk ki­használni, fontos feladat a termékeny­ség fokozása érdekében a helyes te­nyészkiválasztás. E téren követték e'i állat-tartóink a legutóbbi 10 évben a legnagyobb hibákat. Legtöbb esetben a süldőkből válogatták ki a tenyész­anyagot anélkül, hogy ismerték volna leszármazásukat. Az ilyen válogatásnál a legjobb külsejű és legjobban fejlett egyedek kerültek tenyésztésre. Közis­mert, hogy a keveset ellő kocák mala­cai jobban fejlődnek, mint azok a malacok, amelyek tíz-tázenkettedma­gukkai szopják az anyjukat és ter­mészetes, hogy aránylag kevesebb tej jut az egyes malacoknak, mint amikor csak 4—5 malacot nevel az anya. Ilyen válogatási módszerrel éppen az értí­kes, sokat ellő süldők kerülnek hizla­lásra, a keveset "Ilók oedig tenyészet­re. Tudjuk, hogy a szaporodás öröklő­dő tulajdonság, s így a malacozási át­lag nem emelkedik, hanem csökken. Ezért eredményes tenyésztő munká­hoz elengedhetetlen a törzskönyvezés. Ugyancsak nagy gondot kell fordítani a kocák helyes tenyészkondicióban való tartására. A koca-süldők gyakran fej­letlenüi, túl fiatal korban, idősebb ko­cák pedig még gyakrabban közvetlenül a választás után kerülnek búgatásra, leszophatva, lesoványodott, leromlott állapotban. Ha az ilyen kocákat még hozzá egyoldalúan, csupán abraktakar­mányon tartjuk, elégtelen mész és só adagolással, valamint vitaminhiánnyal, úgy nem várhatunk jő ellenállóképes­ségű egészséges malacokat. Már pedig második ötéves tervünK­ben a sertéstenyésztésnek igen fontos szerep jut, ezért szükséges, hogy már most biztosítsuk sertéseink részére az említett nélkülözhetetlen szükségle­teket, mert csak így teljesíthetjük az ötéves tervben tervezett sertéste­nyésztés-fejlesztési tervet. A verseny segítségével A Szenei Gép- és Traktorállomás a múlt évben 90 500 hektár területen végezte el a mezőgazdasági munkákat. Ez az 1354-es év feladataihoz viszo­nyítva 24 százalékkal nagyobb telje­sítmény. A szocialista munkaverseny megszervezésével a traktorállomás dolgozói elérték a 113,5 százalékos tervteljesítést. Az eredmények egész­ben véve szépek, de nem lehetünk megelégedve az egyes brigádközpontok teljesítésével. Míg például a jókai bri­gádközpont a mélyszántást a megsza­bott határidőn belül végezte, addig a réteiek még január elején is a mély­szántással bíbelődtek. Hasonlóképpen elégtelen munkát végzett az igrámi. egyházfai, csatajl, szenei és sárfői bri­gádközpont is. Amíg a jókai traktoros­brigád, ahol Puhla elvtárs a brigád­vezető, 142 százalékra teljesítette ter­vét, addig a páldi és a királyfai brigád nem teljesítette tervét. A jókai trak­torosbrigád például 15 lóerős traktor­egységre 898 hektár teljesítményt ért el a mezőgazdasági munkáknál, addig a páldi csak 596 hektár teljesít­ményt A jókai traktorosok évi tervü­ket mindannyian teljesítették. A traktorállomás eredményes mun­kájához az is hozzájárult, hogy egyes brigádközpontokban bevezették az üze­men belüli önálló elszámolást (hozras­csot). A hozrascsot bevezetése ered­ményezte, hogy a GTÄ 1955-ben a ki­adásokat az üzemanyagnál 548 291 ko­ronával, a gépjavításoknál pedig 1371456 koronával csökkentette. Csandal István, Szene Előkészületek a tavaszi munkák elvégzésére A bardejovi GTÄ vezetősége már az őszi munkák befejezése és a téli gép­javítások megkezdése óta foglalkozik a tavaszi munkák előkészítésével. Mindez azt eredményezte, hogy a bar­dejovi GTÄ dolgozói szép eredménye­ket értek el, mert a téii gépjavításokat határidő előtt befejeztek. A gépjavi­A szenei járás EFSZ-ešnek konferenciájáról A BÍRÁLAT ÉS ÖNBÍRÁLAT, valamint a munkafegyelem megszilárdítása és a házirend betartása jegyében folyt le a szenei járási szövetkezeti kon­ferencia. Kovács István, a járási mezőgazdasági ügyosztály dolgozója be­számolójában értékelte azokat az eredményeket, melyeket a szenei járás szövetkezetei a múlt évben elértek. Az eredmények mellett a hibákra is rámutatott. Nem titkolta el azt, hogy az egyes szövetkezetekben még nem tartják be a mintaalapszabályzat minden egyes pontját Szencen, Sárfön és Csatajon a szövetkezeti tagoknak még ma is nagyobb földterület és több állat van egyéni tulajdonúikban, mint amennyit a szövetkezeti alapszabály­zat megenged. A kisebb-nagyobb hibák mellett az 1954-es évhez viszonyítva a szövet­kezetek nagy fejlődéséről tanúskodnak, különösen a hektárhozamok emelése terén. 1955-ben búzából 9 mázsával, rozsból 10 mázsával, árpáiból 3 má­zsával, zabból 5 mázsával, kenderből 5 mázsával, répából 18 mázsával ter­meltek többet hektáironkint, mint az 1954-es évben. A konferencián a hegysúri szövetkezet tagjai megemlítették azt, hogy jó munkájuk eredmé­nyének könyvelhetik azt is el, hogy már az idén 16 földműves lépett a szövetkezetükbe. A JÁRÁSI KONFERENCIA bebizonyította azt, hogy habár még vannak kisebb-nagyobb hibák az egyes szöveikezetekben, a földművesek jobb életé­nek egyedüli alapja a közös gazdálkodás. Dolán Gyula, -Magyarbél. tásokat három csoportban végezték, a vontató felszerelés és traktorok javí­tásánál csoportos módszerrel dolgoz­tak, Habár a géposztály nagyon szép munkát végzett a tavaszi munkák elő­készítésénéi, az agronómus osztály nem foglalkozott kellőképpen ezzel a kérdéssel és az EFSZ-ekkel és kis- és középparasztokka] kötendő szerződések kérdésével. A bardejovt GTÁ 1956. évi be rve 13 000 hektár megművelését tűzte ki. A GTÁ mai napig 3451 földműves kö­zül mindössze 469 földművessel kö­tött szerződést. A fenti számból vilá­gosain látható, hogy az agronómusok­nak még sokat kell doígozniok ahhoz, hogy beérjék a géposztályt Legjobban dolgozott a zborovi bri­gádközpont, melynek vezetője Góc­Péter elvtárs, szakaszagnonómusa pe­dig Adolf Tomeeek elvtárs. A mai na­pig az előírt szerződések 84 százaiékát megkötötték. A szerződések megkötése terén leghátul áll a bardejovi brigád­központ, melynek vezetője Ján Lesej elvtárs, szakaszagronómusa Jozef Kar­doheľ. A mai napig csupán lő földmű­vessel kötött szerződést. Rügyfakadás elotl kt ikóczy jó darabig nézett a tá- — Éppen hozzád akartam menni, /w vozó után. Azt nézte, nem — kezdte Mikóczy. Tegnap voltam a hátárt még hó borítja, csak »• imitt-amott bukkan elő a fe­kete föld. A langyos szél nyalja, fo- keresztezi-e az utat, mert szent meg- benn a járáson. Ott hallottam., hogy gyászt ja a hótakarót. A tavasz lehe- gyöződése volt, hogy Kliner néhány valami baj mn nälatok a vetömag let ének már nem bír ellervíllni sem kupicával biztosan lenyelt a kisüsti- ^örül a hó, sem a föld, sem pedig Kliner bői. De Kliner nem tántorgott. _ uv Dezső, a nyárasdi szövetkezet agro- Másnap reggel Kliner újba meg- „ ~ csodálkozo t* et nómusa. Nem találja sehol a helyét, jelem. Még mércét is hozott magá- ne r~ ~, Van nekun k bőven. Magunk Felpezsdült a vére, megdobbant a szí- v al, mintha máris fel akarná mérni termeltünk. Olyan az, mintha a ga­ve az első melegebb fuvallatra. Ki- a traktorosok napi teljesítményét. lambok hordták volna össze, kimegy a falu szélére, már az egyik _ MT ENNGK MÉG MOSF SG M J M — Nana, ne légy olyan nagyra. dűlőben is megtalálhatnád patkós meg az esze — gondolta magában Most már határozottan emlékszem. csizmája nyomát. Most pedig a trak- uik6cxf / amikor meglátta Klinert miről volt sző. Azt mondták, hogy torosbrigád udvara felé tart. Léptei mércév el a kezében. nyomán víz fakad az út testéből. , _ Az meg még be se ért az udvarra, Lassan, komótosan lépegeit. Nem márŕs megengedte a hangját, néz se jobbra, se balra. Képzelete már megelevenítette a határt, szinte hallani véli a traktorok zúgását, a mag zizegését, amint a zsákokból a vetőgépbe ömlik. A gondolataiba merült ember egy­szerre csak halkan elneveti magát. Megáll egy pillanatra. Arca felderül, szinte varázsütésre eltűnik az öt­venöt kemény év marta barázda. — Nem megmondtam, hogy ma ve­tünk? Hol vannak a gépek? Miért nem készítettétek elő? A hangos beszédre a traktorosok, meg a brigádvezető is előkerült. Kli­ner pedig folytatta: — Vagy talán még nincsenek ki­javítva a gépeitek?... Tovább akarta folytatni, de a bri­Most meggyorsítja lépteit. Szemében gádvezető erre a megjegyzésre fel­pajkos fény csillan. Már majdnem í or ty ant: fut, amikor a traktorosbrigád udva­rához ér. Mikóczy Imre, a brigád ­központ agronómusa kíváncsian nézi a siető embert. — Hát téged mi lelt, hogy úgy rohansz, — szólt rá az érkezőre. tudomástokra adni. — Nem tévedsz? Hisz még hó ta­karja a határt. még nincs kitisztítva a vetőmago­tok. — Hát aki azt mondta, nagyot té­vedett, — mordult fel Kliner. — Én pedig hiszek nekik. — Hát ha hiszel, csak higyj. Most pedig gyere velem, éppen a raktárba megyek. Mikóczy szeme nagyot villant. Ép­pen ezt akarta ő is. Kliner egymás után bontotta ki a zsákokat. Külön volt a zab, külön az árpa, külön a tavaszi búza Valóban olyan, mintha a galambok szemen­kint hordták volna össze. A „vizit" után Mikóczy nagyon ko­molyan így szólt: — Az ilyen vetőmagnak érdemes — Ezt meg ki meri állítani? Bár­ki megnézheti a gépeinket. — Még én is? — Maga is. Jöjjön, ha kíváncsi. Klinex ment. Szemügyre vette a vetőagregátokat. Belenézett a mag- í 6 ágyat készíteni. Ügy látom, gon­szekrénybe, megnézte a magszóró dosan kitisztítottátok. Holnap vetünk - ezt akarom csöveketi ninc s. e valamelyik eldugul­va. Még a vetógépek kerekeit is vé­gigtapogatta. Amikor vége volt a szemlének, mo­- Nem tévedek! Holnap vetünk és ot t- Aztán m e9 nevetett, nagyot, k­s z jóízűt. Amikor jól kinevette magát, megszólalt: Imre, vagyis a traktorosbrigád ag- _ Meggondoltam a dolgot. Várjunk ronomusa nem tudja mit csináljon, mé g egy pár napig a vetéssel, nevessen­e vagy bosszankodjék. Kliner Mikóczy most mérgesen ráförmedt, azonban szóhoz s,em hagyja jutni. — Mondd, mire volt jó ez a fel­— Akkor hát tudomásul vetted. ,l ajtás. . / Holnap vetünk, legyetek készenlétben. ~ EM ki s Próbatétel Csak arra Amilyen gyorsan jött, olyan gyor- "f™ kivúncs i- Szültetek minőségű, jól kitisztított vetömag san el is viharzott. AmJr elhagyta 'TTteľľntt M * * a traktorosbrigád udvarát, az arcára v e. erőltetett szigorú komolyság felen- , map regggl aimf éppen Q gedett, mint a jégpáncél a napsMés- /VI gabon Uraktár felé tartott, ben. Már mosolygott is. Szemében amikor izemben találta magát Mikó-. parányi kis szikrák vibráltak. czyval. KA' volt ez? Semmi egyéb, mint kölcsönös ellenőrzés a közös cél érdekében. A szövetkezetnek ér­deke, hogy a traktorosok jól kijaví­tott gépekkel álljanak a „vártán", hogy késedelem nélkül megkezdhes­sék a vetést. A traktorosoknak szin­tén érdeke, hogy készenlétben legyen a vetőmag és gondosan ki legyen tisztítvá, mert csak akkor várható igazán jó termés, ha a gondosan elő­készített magágyba idejében kiváló termés. Szarka István. 0 3 SZT> 1950. március 15.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom