Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-13 / 73. szám, kedd

A magyar parlamenti küldöttség Bratislavában Vüdg proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNIS1A PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. március 13. kedd 30 fillér IX. évfolyam, 73. szám Tegyük minden dolgozónak lehetővé szakképzettsége fejlesztését gyűlésének elnöke, a népi Magyaror­szág parlamenti küldöttségének ve­zetője válaszolt: „A Magyar Népköztársaság ország­gyűlési küldöttsége nevében kö­szönetet mondok a szíves baráti fo­gadtatásért. Itt-tartózkodásunk során a Prágából Bratislavába vezető úton megismerkedhettünk jelentős üze­mekkel, állami gazdaságokkal és föld­művesszövetkezetekkel. Sok szemé­lyei ismeretségre tettünk szert a közvetlen beszélgetések során, ame­lyeket a dolgozókkal folytattunk és megismerkedtünk az önök sikereivel és magasfokú kultúrájával, amelyet Csehszlovákia népei a szocializmus építésében folytatott munkájukban elértek. A magyar dolgozók őszinte örömmel figyelik azokat a nagyszerű eredményeket, amelyeket Csehszlová­kia népe elér. Nagy örömmel állapí­tottuk meg itt Szlovákia területén, milyen hatalmas művekkel gazdagí­totta a felszabadított tehetséges és szorgalmas szlovák nép gyönyörű hazáját. Teljes szívünkből kívánjuk önöknek, hogy munkájukat a máso­dik ötéves terv céljainak megvaló­sításáért nagyszerű eredmények koro­názzák. A mi részünkről — mondotta be­széde végén Rónai Sándor, a ma­gyar küldöttség vezetője — erőnket nem kímélve mindent megteszünk, hogy a Magyar Népköztársaság és Csehszlovákia közötti eddigi baráti kapcsolatokat minden téren még job­ban elmélyítsük és hogy a testvéri együttműködést megszilárdítsuk és eredményesebbé tegyük. Éljen és fejlődjék népeink megbonthatatlan, örök barátsága!" Ezután a bratislavai iskolák pio­nírjai üdvözölték a magyar küldött­ség tagjait, akiknek virágcsokrokat adtak át. A magyar nép képviselői bratislavai tartózkodásuk első estéjét a szlovák nemzeti szervek azon képviselőivel folytatott barátságos beszélgetéssel töltötték, akik őket szlovákiai útjuJ kon kísérték. Ezek között voltak Jo-. zef Való és Antonín Fiala, a nemzet­gyűlés alelnökei, Dénes Ferenc, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke. Je­len voltak továbbá Havrán János, a Magyar Népköztársaság nagykövetsé­gi tanácsosa és Mányik Pál, a Ma­gyar Népköztársaság fökonzula. I A Magyar Népköztársaság ország­; gyűlési küldöttsége bratislavai tar­tózkodása során, március 12-én dél­előtt ellátogatott a Slavinra, ahol tisz^ telgett az elesett szovjet hősök em'í lékmüvénél. A küldöttség tagjai meg­koszorúzták az emlékművet. A kiváló magyar vendégek ezután meglátogatták a Béke-üzemet, ahol megtekintették a termelési folyama­tot és szívélyesen elbeszélgettek až üzem dolgozóival. *** František Kubač, a Szlovák NemS zeti Tanács elnöke és Rudolf Streí chaj, a Megbízottak Testületének el­nöke, hétfőn, március 12-én délben fogadták a Magyar Népköztársaság országgyűlési küldöttségét. A szívélyes légkörben lefolyt fo­gadáson Mányik Pál, a Magyar Nép­köztársaság bratislavai főkonzulja is részt vett. Ünnepi ebéd a magyar parlamenti küldöttség tiszteletére František Kubač, a Szlovák Nemze­ti Tanács elnöke és Rudolf Strechaj, a Megbízottak Testületének elnöke hétfőn, március 12-én a bratislavai Carlton-szállóban ünnepi ebédet ren­dezett a Magyar Népköztársaság par­lamenti küldöttségének tiszteletére, amelyet Rónai Sándor, a Magyar Nép­köztársaság országgyűlésének elnö­ke vezet. Az ebéden részt vettek: Ľudovít Benada és Vojtech Daubner, Szlová­kia Kommunista Pártja Központi Bi­zottsága irodájának tagjai, Jozef Va­ló, Dr. Dionýsius Polanský és Anto­nín Fiala, a nemzetgyűlés alelnökei, Jozef Kríž és Augustín Michalička, az SZLKP KB titkárai, Dénes Ferenc, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke, Štefan Šebesta, a Megbízottak Testü­letének alelnöke, Emília Janečková­Murínová, a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának titkára, Jo­zef Gajdošík munkaerőügyi megbí­zott, dr. h. c. Alexander Horák, a helyi gazdálkodás megbízottja, Ľu­dovít Borteľ, a Begyűjtési Miniszté­rium szlovákiai meghatalmazottja, Bedrich ŠtyndI képviselő, a bratislavai kerület képviselői munkaközösségé­nek elnöke, Ján Peceň, az SZLKP ke­rületi bizottságának titkára, Pavel To­máš, az SZLKP városi bizottságának titkára, František Čáp, a bratislavai Központi Nemzeti Bizottság elnöke és Lőrincz Gyula nemzetgyűlési kép­viselő, a Csemadok elnöke. jelen volt Mányik Pál, a Magyar Népköztársaság fökonzula, Zbigniew Miron, a Lengyel Népköztársaság fö­konzula és Dírnitr Hadzsiev, a Bolgár Népköztársaság alkonzula. INDULÁSRA KÉSZEN Második ötéves tervünkben gyors ütemben akarjuk fokozni a munka­termelékenységet és ezáltal akarjuk elérni a nép anyagi és kulturális színvonalának további emelkedését. E cél megvalósításában döntő feladat jut az új technika széleskörű érvé­nyesítésének. Iparunk már gazdagon al van látva az új technika vívmá­nyaival, bonyolult szerkezetű gépek­kel és berendezésekkel. Egyre határo­zottabban tör utat iparunkban, köz­lekedésünkben, építészetünkben és mezőgazdaságunkban a termelési me­netek villamosítása, gépesítése, au­tomatizálása. Ez természetesen egyre nagyobb igényeket támaszt a gépe­ket és berendezéseket kezelő embe­rekkel szemben ismereteik, ügyessé­gük, szakképzettségük terén. Nem véletlen például, hogy az egyforma gyártmányú „Donbasz"-kombájnok nemcsak az Ostrava-Karvin-i körzet bányáiban, hanem egy és ugyanazon bányában is különféle teljesítménye­ket érnek el. A természeti feltételek bizonyos adottsága mellett nagy sze­repet játszik itt éppen az, hogy az egyes kombájnkezelök mennyire urai gépeiknek, milyen a szakképzettsé­gük. Hasonló különbségeket figyelhe­tünk meg a legkülönfélébb üzemek­kén az esztergályosok, olvasztók, sze­relők, szövők és fonók között, egész műhelyek és üzemrészek között, a gépek kezelői között. Nem kis mér­tékben mutatkozik meg itt a mester, a műhelyvezető, a technikus magas, vasy alacsony szakképzettsége is. Igen — a technika önmagában, legyen az a legfejlettebb is, holt dolog, ha nincsenek emberek, akik teljes mér­tékben alkalmazni tudják. De a szakképzettség fejlesztése nemcsak az egész társadalom érde­ke, hanem minden egyes munkás, mester vagy technikus legsajátabb érdeke is. Hiszen éppen a szakkép­zettség növelése teszi lehetővé min­denkinek, hogy tökéletesebben kezel­je a gépeket, ez teszi lehetővé a jobb munkaszervezést. A technika tökéletesítésével érhető el magasabb teljesítmény, és így a magasabb juta­lom is. Ezért érthető, hogy a dolgozók egy­re nagyobb köre érdeklődik a szak­képzettség fejlesztése iránt. A mun­kások, mesterek és technikusok szá­zai és ezrei tanulnak munkájuk meg­szakítása nélkül az esti ipariskolák­ban, kapcsolódnak be a távtanulásba a főiskolákon, a különböző tanfolya­mokon, az üzemi munkaiskolákban, stb. Államunk a dolgozók szakkép­zettségének növelésére hatalmas ösz­szegeket fordít. A dolgozók szakképzettségének nö­vekedése azonban mindeddig nem fe­lel meg termelésünk fejlődése gyors ütemének. Számos ágazatunkban nagy a hiány az általános szakképzettség­gel rendelkező munkásokban. Az ál­lami szakiskolákból kikerült fiatal munkásoknak sok esetben nincs meg a szükséges rátermettsége és a gyakorlati tapasztalata, viszont az idősebb begyakorolt és kitanult mun­kásoknál hiányzanak az elméleti is­meretek. Fontos, hogy éppen e dol­gozóknál ébresszék fel a párt- és szakszervezetek a szakképzettség fej­lesztése iránti vágyat. Különösképpen kötelezi ez a kommunistákat, akiknek a párt alapszabályzata elrendeli, „hogy mutasson példát a munkában, sajátítsa el munkájának technikáját, szakmájában és munkájában szünte­lenül emelje képzettségét." A dolgozók szakképzettségének emelésére sokkal nagyobb figyelmet kell fordítaniok a termelés felelős vezetőinek — az igazgatóknak, tech­nikusoknak és mestereknek. Közülük sokan nem tartják be alapvető fel­adataik egyikét, a dolgozók szakkép­zettsége állandó emelésére fordított gondoskodást. Az iskolázás rendsze­rint csupán az iskolaügyi osztályok és az üzemi munkaiskolák vezető dolgozóinak ügye. Egyes minisztériumok és az üze­mek vezetőségei például eddig na­gyon kis mértékben tudatosítják, hogy már 1951-től teljes felelősség­gel tartoznak az üzemi munkaiskolák tevékenységéért és irányításáért, pe­dig ezek az iskolák dolgozóink szak­képzettsége tömeges fejlesztésének egyik legfontosabb eszköze. Ezekben az iskolákban a munkások számára lehetőség nyílik a begyakorlásra, alapvető és egyes speciális szakisme­reteik kiegészítésére. Számos üzemünkben már sok hasz­nos dolog köszönhető az üzemi mun­kaiskoláknak. A kunčicei Klement Gottwald Üj Kohókban, ahová más foglalkozási ágakból nagy számban jöttek a dolgozók, mint pl. építkezési segédmunkások, borbélyok, kereske­delmi dolgozók stb., az üzemi mun­kaiskolában szaktanfolyamokon vettek részt, ahol az üzem legjobb techniku­sai tanították őket. Ma e dolgozók közül már sokan nagyon jól beleta­nultak munkájukba és letették * ta­noncvizsgákat is, úgy hogy a külön­féle kohászati részlegeken szakkép­zett dolgozók lettek. Az üzemekben a pártszervezetek kötelessége, hogy éljenek az ellen­őrzés jogával és követeljék az üzem vezetőségétől, hogy teljes mértékben tudatosítsák a dolgozók szakképzett­ségének emeléséért rájuk háruló fe­lelősséget és ebből levonják a gya­korlati következtetéseket, s elsősor­ban megteremtsék a kellő feltételeket a szakképzettség emelésére. Az üzem vezetőségének tevékenységét ezért ezen a téren távolról sem lehet meg­ítélni csupán az egyes tanfolyamokba jelentkezett dolgozók száma alapján, hanem elsősorban annak alapján, hogy a tanfolyamokat a valóságban hány ember végezte el, milyen ered­ménnyel, és főleg, hogyan mutatko­zott ez meg munkahelyükön. De az üzemi szakoktatásban hatha­tós segítséget kell nyújtaniok a szak­szervezeti szövetségek üzemi és mű­helybizottságainak, azok bérbizottsá­gainak is. Az üzemi bizottságoknak továbbá törődniök kellene azzal is, hogy a dol­gozók szakképzettségének fejlesztése érdekében teljes mértékben kihasz­nálják a tapasztalt technikusok rend­kívül értékes elméleti és gyakorlati ismereteit. De egyidejűleg természe­tesen meg kell látni azt is, hogy a technikus sem állhat meg az isme­retek azon pontján, melyet az isko­lában szerzett. Üzemeinkben most új kollektív szerződéseket kötöttek. Ezekben a dolgozók szakképzettségének emelé­sére irányuló kötelezettségvállalások fontos helyet foglalnak el. A szak­szervezeti szövetség üzemi bizo.ttsá-. ga a gottwaldovoi Svit nemzeti vál­lalat vezetőségével együtt pl. bevet­te a kollektív szerződésbe azt a fel­adatot, hogy a jövő évben 5877 dol­gozót képez ki a szakma részére. A szakoktatást nem lehet a véletlenre bízni. Ha azt akarjuk, hogy valóban eredményes legyen, akkor úgy keil megvalósítanunk, hogy a legnagyobb mértékben megmutatkozzék mind az üzem gazdasági eredményeiben, mind a dolgozók bérének növekedésében. Ezért helyesen kell kidolgozni az üzemben az egész évi konkrét tervet a munkások, mesterek, technikusok és az üzem többi dolgozói szakokta­tására vonatkozóan. Dolgozóinknak még soha sem volt olyan lehetőségük szakképzettségük fejlesztésére, mint most. Használjuk ki ezeket a lehetőségeket a lehető legnagyobb mértékben hazánkban a szocializmus gyorsabb ütemű építése, népünk jólétének további emelése ér­dekében. Vasárnap, március 11-én az esti órákban két napi Magas-Tátra-i tar­tózkodás után Bratislavába érkezett a Magyar Népköztársáság országgyű­lésének küldöttsége. A kedves vendégeket a Carlton­szálló szalonjában a szlovák nem­zeti szervek képviselői: František Ku­bač, a Szlovák Nemzeti Tanács elnö­ke és Rudolf Strechaj, a Megbízot­tak Testületének elnöke fogadta. A fogadtatásnál továbbá jelen voltak Jozef Gajdošik munkaerőügyi megbí­zott, Ľudovít Borteľ, a Begyűjtési Minisztérium szlovákiai megbízottja, Jolana Herzková, Szlovákia Kommu­nista Pártja kerületi bizottságának titkára, Ján Račkay, a Kerületi Nem­zeti Bizottság elnöke, Lőrincz Gyula nemzetgyűlési képviselő, a Csemadok elnöke és mások. A fogadtatáson részt vett dr. Dio­nýzius Polanský, a nemzetgyűlés al­elnöke is. Még jobban megszilárdítjuk barátságunkat A kedves vendégeket František Ku­bač, a Szlovák Nemzeti Tanács elnö­ke fogadta. Üdvözlő beszédében a többi között ezeket mondtotta: „Engedjék meg, hogy Szlovákia dolgozó népe nevében a legszívélye­sebben üdvözöljem önöket. Az önök látogatása a barátság azon mély ér­zelmeit nyilvánítja, amelyek olyan sikeresen fejlődnek közöttünk orszá­gainknak a dicső szovjet hadsereg ál­tal a hitlerista járomból való fel­szabadítása óta és amely érzelmek szomszédos országaink dolgozói kö­zött a barátság és szolidaritás érzel­meiben gyökereznek. Csodálattal és együttérzéssel kísérjük azokat a nagy eredményeket, amelyeket a baráti népi Magyarország népe ért el hazája építésében. Látogatásuk során ked­ves vendégeink láthatták, hogy mun­kásaink, földműveseink és dolgozó ér­telmiségünk szorgalmas keze nyomán hihetetlenül gyorsan változott és változik a mi Szlovákiánk, mely a cseh munkásosztály önzetlen támo­gatásával mind örvendetesebb ered­ményeket ér el új életének biztosí­tásában. Engedjék meg, hogy azon meggyőződésemet nyilvánítsam, — fejezte be üdvözlő beszédét Franti­šek Kubač — hogy az önök kedves látogatása további határkő lesz a mi szépen fejlődő és minduntalan szi­lárduló kapcsolatainkban." Sok sikert kívánunk önöknek a második ötéves terv folyamán Az üdvözlő szavakra Rónai Sándor, a Magyar Népköztársaság ország­Bíznak munkájuk sikerében A komáromi traktorállomás dolgo­zói az idén jól megállták a helyüket a téli gépjavításban, s a tervet határ­idő előtt teljesítették. Arra is gon­dollak, hogy az idén a szövetkezetek tagjai a múlt évinél nagyobb mérték­ben fogják alkalmazni a négyzetes­fészkes ültetési módszert. Éppen ezért 15 négyzetes vetőgépet sze­reltek össze. A traktorállomás körzetében új, modern gépieszközökkel gyarapítot­ták a brigádközpontokat. A terveket kollektíván dolgozták ki, s valameny­nyi szövetkezettel termelési szerző­déseket kötöttek. A magángazdálko­dókról sem feledkeztek meg. Helye­sen látják, hogy a nekik nyújtott segítség arra készteti majd őket, hogy ők is mielőbb rátérjenek a közös gazdálkodás útjára. A tavaszi munkák kezdete roha­mosan közeledik. A hó gyorsan eltűnt a földekről, s a meleg napsugarak hatására szikkadni kezdenek az öszi szántások. Sürgős lesz a munka, vé­lekednek a traktorosok. Elmondják, hogy minden percet igyekeznek majd jól kihasználni, mert gyakorlatból tudják, mit jelent, ha csak egy-két napot is késnek a vetéssel. Szemük előtt a dús hektárhozamok biztosí­tása lebeg. Ez mindnyájunk közös ér­deke, mondja Kriványek Ferenc gép­technikus. A komáromi traktorosok bíznak jó munkájuk sikerében. Már türelmetle­nül várják azt a napot, amikor ki­robognak gépeikkel a szántóföldekre és megalapozzák második ötéves ter­vünk első esztendejének jó termés­hozamát. Zajos a vágsellyei traktorállomás. A gépjavítók készítik a mezőgazdasági gépeket, szerszámokat a tavaszi mun­kákra. Még decemberben megkezdték a tavaszi munkákhoz szükséges gépek előkészítését és részleges módszerrel idejében végezték el a javításokat. Ké­szen állnak a traktorok, az ekék a szántáshoz, s a vetögépeket nyomban szombaton még 3350 tonna szénnel voltak adósok népgazdaságunknak. Va­sárnap a különleges műszakon 16 órá­ig adósságukat 2606 tonnával csök­kentették. Kiváló eredményeket értek el a kékkői szénbányák dolgozói, a Tü­zelőanyagügyi Minisztérium vörös zászlajának birtokosai. Csak a reggeli műszak folyamán 61 tonna szenet fej­tettek a napi terven felül. A pótori bá­nyákban jól dolgozott a 231-es kettős szénfal kollektívája, amelyet Karol Ko­váčik és Rudolf Spring vezetnek. Dél­után 4 óráig az alsó szénfalon Donbasz kombájn segítségével 240 tonna sze­net fejtettek. Sikeres volt a vasárnapi műszak a Handlovai Nagybánya ötödik fejtörész­legén is, ahol délelőtt 10 óráig több mint 280 csille szenet küldtek felszín­re. Az első, harmadik és hetedik fejtö­részlegen is jól teljesítették feladatai­kat és a délelőtti műszak folyamán 26 csille szénnel szárnyalták túl a napi tervet. munkába lehetne állítani, csak a jó időre várnak, hogy kiszikkadjon a föld. A vágsellyei gépjavítók soha sem vol­tak az utolsók, s az idén is élen járnak a gépek javításában. Nemcsak a tava­szi munkákhoz, de az aratáshoz is ké­szen állnak már a gépek, köztük 20 kombájn és sok kévekötő aratógép. Halász Ambrus, Vágsellye Öt hővillanytelep teljesítette vasár­nap a negyedévi terv feladatait. Az ostravai „Győzelmes Február" villany­telep kollektívája vasárnap megkezdte a második negyedév feladatainak tel­jesítését. A villanytelep dolgozói a tél folyamán a jó előkészületek folytán jól teljesítették feladataikat és a legna­gyobb fagyok idején is teljes kapaci­tással dolgoztak. A nyitrai építészeti dolgozók handlovai, novákyi és prievidzai épít­kezéseiken vasárnap különleges műsza­kokon igyekeztek behozni a fagyok okozta elmaradást. A prievidzai 13. és 36. számú tömbök építésénél a va­sárnap folyamán elvégezték az alag­sorok betonozását. Handiován Jozef Malik komplex építőcsoportja folytat­ta a 18-as számú lakóház építésén a munkát. Még március folyamán a prie­vidzai Priemstav dolgozói Prievidzán és Handiován 79 lakást adnak át a bányá­szoknak és további 36 lakást készíte­nek el a többi dolgozók számára. A vasárnapi műszakok sikere A szlovákiai szénbányák Az ostravai kerületben

Next

/
Oldalképek
Tartalom