Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-12 / 72. szám, hétfő

c Deportálták Makariosz ciprusi érseket A kommunizmust építő A • i II #| • ja , szovjet nép nagy sikerei a szovje! aoiqozox március lu-en első ízben mentek haza a munkából 2 órával előbb Makariosz érseket a ciprusi brit csapatok pénteken délután elrabolták és deportálták: tartózkodási helye a tegnapi késő esti órákban még nem volt isjneretes. Vele együtt deportá'ták Kiprianosz kireniai püspököt, a püspök titkárát és még egy magasrangú görög papot. Ez a legújabb fejleménye annak a „keménykéz-politikának", amelyet Hőrding tábornok. Ciprus kormányzója és Lermox-Boyd g.varmatügyi miniszter jelentett be, miután eredménytelenül megszakadtak a Ciprus önrendelkezéséről immár öt hónapja folyó .tárgyalások. Amikor a deportálás hírét Nikoziában közölték, a brit csapatokat egész Ciprus szigetén készültségbe helyezték. Csapatok vették körül az érsekséget is, amelyet átkutattak. Ciprus és Görögország között megszakították a telefon- és táviróösszeköttetést, s Cijxrus szigetén is megtiltották a távolsági telefonbeszélgetést. Az érsek pénteken Athénbe akart reoü'ni. Ugyanazon a repülőgépen vele utazott volna nővére is. A hatóság- V. közölték vele. hogy a repülőtéren életbeléptetett új korlátozó intézkedések miatt máshonnan kel! elindulnia és nővére nem kisérheti e'. Alighcgv elhagyta a repülőteret, letartóztatták. Nővérének sem engedték meg, hogy felszállton az Athénbe induló repülőgépre, és poggyászát is levették a repülőgépről. A brit Munkáspárt vezetői igen súlyosan ítélik meq az érsek deportálását. James Griffiths volt munkáspárti gyarmatügvi miniszter és más munkáspárti képviselők meglepetéssel és nyugtalansággal fogadták a hírt. Stevens Siringler munkáspárti képviselő kijelentette a Szabad Nép londoni tudósítójának: „Mélységesen megdöbbentett ez a provokatív lépés. amely csak még súlyosabbá teheti » ciprusi helvétet A kormánynak ez a lépése még inkább alátámasztja azt a bizalmatlansági indítványt, amelyet a Munkáspárt a jövő szerdän terjeszt elő a kormény ellen. Remélem azonban, hogy még szerda London (ČTK) — A nyugati sajtóügynökségek tudósítói jelentéseikben beszámolnak a ciprusi lakosság tiltakozó akcióiról Makariosz érsek deportálása ellen. A tiltakozó tüntetések elterjedtek Ciprus egész területén. A dolqozők között általános tiltakozó sztrájk tört ki. Több városban szavazat kell, mint azokban a kerületekben, ahol a kommunisták befolyása kisebb. A nemrég lezajlott görögországi választásokon például a baloldali ellenzék megkapta a szavazatok többségét, a parlamentben azonban mégis a kormánypártok kerültek többségbe. Mit jelont az uralkodó burzsoá csoportoknak ez a törekvése, ha alaposabban megnézzük? Azt jelenti, hogy maga a burzsoázia kezdi megérteni, hogy a parlament — a kapitalista rend szervezésének és konszolidálásának eszköze — ma már valódi fegyverré válhat azoknak a pártoknak a kezében, amely k a társadalom szocialista átalakítására törekszenek. Ha a szavazati jog minden állampolgárra kiterjed és ha becsületes választási törvény lesz, amely az arányosság elveire támaszkodik, s ha lesz népmozgalom és munkásmozgalom, amelyet erős, jól szervezett párt i vezet, akkor sorom képpen nem lehet elkerülni, hogy a parlamentben olyan többség kerekedjék felül, amely a nép akaratának megfelel. Akkor olyan kedvező helyzet állhat elő, amelyben lehetséges mélyreható szociális reformok bevezetése és a békepoh

tiká Teljesen világos, milyen hatalmas jelentősége van ebben a helyzetben annak a harcnak, amelyet a demokratikus pártok vívnak a választási törvények meghamisítása ellen. 1953ban politikai síkon olyan széleskörű és éles tömegharcot vívtunk a De Gasperi-féle aljas választási törvénv ellen, amely az egész országot megmozgatta. Hat hónapon át egész Olaszország figyelme erre az ütközetre összpontosult, amely a különböző kategóriájú dolgozók össznemzeti sztrájkjában tetözödött be. Ez a harc felébresztette a nép demokratikus szellemét, s eredményeképpen a kommunista és a szociáldemokrata párt ugrásszerűen előre tört abban az időben, amikor a kormánypártok nem tudtak többséget szerezni. És az új parlament az arányosság rendszerének elvén épült fel. Ha a parlament tevékenységének második oldalát nézzük: a parlamentet, mint a politikai vezetés és a végrehajtó hatalom fölötti ellenőrzés szervét, akkor az uralkodó burzsoá csoportoknál és kormányaiknál ugyanazt a tendenciát látjuk. Ez elótt felvetik ezt a kérdést az alsóházban." Fenner Brockway, egy másik munkáspárti képviselő kijelentette: „Örült cselekedet ez." Clement Davies, a Liberális Párt vezetője ezt mondotta: „őrült cselekedetnek látszik. A legbiztosabb módja a szenvedélyek felkorbácsolásának. Egész biztosan elítélik ma.jd Nagy-Britanijia magatartását." A brit kormánynak ez a lépése két közvetlen okra vezethet.6 vissza: G'iubb tábornoknak Jordániából történt menesztésére, amely súlyosan meggyengítette Nagy-Britannia egész helyzetét a Földközi-tenger keleti medencéjében és arra a tényre, hogy Makariosz érsek nem volt hajlandó beadni a derekát. A brit kormány sohasem titkolta azt, hogy mindenáron rag-szkodni fog Ciprushoz, amelyben nagv fontosságú támaszpontot lét. Nagy-Britannia közép-keleti helyzetének összeomlása most úgv látszik kétségbeesett lépésekre ösztönzi a brit. kormányt, hogy legalább utolsó támaszpontját megtarthassa ebben a térségben. Brit részről öt teljes hónapon át hol fenyegetésekkel, hol Ígérgetésekkel akarták rávenni Makariosz érseket a brit kormánv feltételeinek elfogadására. Az érsek azonban szilárdan kitartott álláspontja mellett. A brit hatóságok az érsek deportálásával voltaképpen azt az elhatározásukat jelentették be a cinrusi népnek, hogy a tárgyalások időszaka lejárt és most a szigeten levő 20 0C0 főnvi katonaság segítségével nyílt terror-rendszert akarnak bevezetn Harding ciprusi kormányzó hétfői rádióbeszédében már célzott erre amikor kijelentette, hogv a ciprusiak ellenállását minden eszközzel '-e fogia törni. Két nappal később hat fiatal ciprusit életfogytiglani börtönre ítéltek. Bizonyos, hogy Makariosz érsek deportálása újabb viharos tiltakozásokat fog kiváltani Görögország, Anglia NATO-beli szövetségese részéről is. (A Szarad Nép-bői) és településen, főképp Limasszolában, Nikóziában, Famagustban, Poliszban és Kirénében tömeges angolellenes tüntetések folytak, amelyeknél összetűzésre került sor a rendőrséggel. A rendőrség a tüntetőket könnyfakasztó bombákkal kergette szét. kisebbíti a parlamenti viták és határozatok jelentőségét. Ami a kormányalakítást' vagy a legfontosabb gazdasági és politikai kérdések eldöntését illeti, a burzsoá államok kormánypártjai ezeket a kérdéseket nem a parlamenti üléseken igyekeznek megoldani, hanem kompromisszumok és intrikák útján és nem bocsátkoznak nyílt vitákba. Ugyanakkor nő az olyan kérdések száma, amelyeket a végrehajtó hatalom önállóan, sőt néha a parlament döntése ellenére old meg Ezzel ószszefüggően a pozíciók is megváltoznak Éppen a szocialista ellenzéket alkotó munkáspártok tulajdonítanak mind nagyobb jtlentőséget a parlamentnek — most már nemcsak a politikai felszólalásaik szószékéül használják fel a parlamentet, han^m szilárd és egységes parlamenti képviselettel rendelkezve, képesek a kormány javaslatainak megváltoztatását elérni a dolgozók hasznára. Az említett tételekből, amelyeket számos konkrét példával illusztrálhatnánk, néhány általános érvényű következtetést már most is levonhatunk. A parlament területén hasonló jelenség játszódik le, mint amilyen a jelenlegi történelmi szakaszban a demokratikus szabadságjogok megvédéséért, betartásáért és fejlesztéséért folytatott harcban lejátszódik. A burzsoázia arra használta fel ezeket a szabadságjogokat, hogy saját hatalm* megszilárdítsa és uralkodó osztállyá váljék. Amikor azonban a dolgozók arra kezdték felhasználni a demokratikus szabadságjogokat, hogy létrehozzák és fejlesszék saját szervezeteiket s a szocialista mozgalmat, s amikor ez a mozgalom fokozatosan mind hatalmasabbá vált — akkor az uralkodó burzsoá csoportok elkezdték hangoztatni, hogy szükséges a demokratikus szabadságjogok korlátozása, felülvizsgálása és a minimumra való csökkentése, ÉS a valóságban ezt meg is tették. Valami ehhez hasonló történik a parlamentben. A burzsoázia addig dicsőíti a parlamentariz lust, amíg sikerül megőriznie a parlamentet, mint az oligarchia képviseletét. De bizalmatlan és gyanakvó a parlamenttel szemben, ha az általános választójog és az arányosság elve alapján a parlamenti küzdőtérre számottevő ellenzéki erők Moszkva, március 10. (ČTK). — A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének és a Szovjetunió Minisztertanácsának határozatáról szóló örömteljes hír a munkások és alkalmazottak munkaidejének megrövidítéséről a munkaszünetek és ünnepek előtti napokon a Szovjetunióban villámgyorsan terjedt el. G. Bortkovics ismert leningrádi újító erről így beszél: „Pártunk betartja sz vát. Nemrégen, a párt kongresszusán arról volt szó, hogy bevezetik a munkaszünetek és Ünnepek előtti napokon a munkaidő megrövidítését és íme, már most szomhaton 2 órával előbb megyünk haza". A leningrádi munkások, hogy meghálálják a párt gondoskodását, azt ígérik, hogy „a rövidebb munkanapon sem fognak kevesebbet, hanem többet termelni, mint azelőtt ô óra alatt." A Vörös Báger-üzem kollektívája szombaton különösen szorgalmasan dolgozott Az olvasztárok határidő előtt már a 200. ez idei acéiolvasztást fejezték be. Makarjanova, a jereváni konzervgyár munkásnője, aki az üzemben már 25 éve dolgozik, ezt mondotta: „Otthon négy iskolába járó gyermekem van. ma több időm marad számukra." Sz. Tokatyján, a kompresszorgvír esztergályosa így nyilatkozott munkatársai nevében: „Az állam lerövidíti a munkaidőt a munkaszünetek és ünnepek előtti napokon, azonban meghagyja változatlanul teljes munkabérünket. Ez minket arra kötelez, hogy még szorgalmasabban dolgozzunk". Valamennyi szovjet városból érkező hírek szerint a dolgozók mindenütt kötelezettséget vállalnak, hogy a párt gondoskodását meghálálva törekedni fognak, hogy a hatodik ötéves tervet határidő előtt teljesítsék. V. Auriol Szovjeíunió-beli tartózkodásáról. Moszkva, március 10. (ČTK). — V. Auriol, a Francia Köztársaság volt elnöke március 9-én kíséretével Sztálingrádból Moszkvába utazott. Moszkvába érkezésének estéjén M. Dejean, francia nagykövet ünnepi vacsorát adott tiszteletére. V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első alelnöke és külügyminisztere március 10-én fogadta Vincent Auriolt, a Francia Köztársaság volt elnökét. A beszélgetésnél jelen volt M. Dejean. Franciaország szov'^tunió-beli rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. V. Auriol K. Vorosilovnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökének személyes vendége. Szovjetunió-be'i tartózkodása során meglátogatja Leningrádot, Kievet, Rosztovot, Tifliszt és Sztálingrádot. A Szovietunió Német Szövets

égi Köztársaság-beli nagykövetének nyilatkozata a szovjet polgárok repatriálásáról a Német Szövetségi Köztársaságból Nyugat-Németországban visszatartják az elhurcolt szovjet polgárokat Ciprus szigetén terjed a dolgozók áila'ános sztrájkja Bonn. (TASZSZ) — Amint jelentik, I V. A. Zorin. a Szovjetunió Német Szövetségi Köztársaság-beli nagykövete felkereste Hsllsteint, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztériuma államtitkárát, aki előtt nyila rkozatot tett. amelvben a tóbbi között ezeket mondotta: A Szovietunió kormányküldöttsége Itt?'" nyarán Moszkvába- a Német S/ovetségi Köztársaság küldöttségével folytatott beszé'g»-tése: s »ran — amir.' ismeretes - felvetette azm elhurcolt szovjet polgárok hazatérésének kérését akik a Német Szövetségi KC'társaság területér, tartózkodnak A Nemet Szövetségi Köztársjsag kormányküldöttsége meqhiérte. hogv a szoviet polgárok h

:iza:érése kérdeséne.< elintézésénél közremúk'.idtK. Azokból a levelekből. ame.veket a Szovjetunió nagykövetsége és az illetékes szoviet hivatalok kaptak, ismeretes. hogv ama szoviet polgárok többsége, akiket erőszakkal hurcoltak el hazáiukból és szakítottak el családjaiktól és akik a Német Szövetségi Köztársaság területén laknak, nehéz anyagi körülmények között élnek, nincs állandó munkájuk, lakhelyük és megélhetési lehetősége. Mivel ezen polgároknak sokáig nem volt lehetőségük érintkezésbe lépni a szoviet nagvkövetséqcel. nem szorgalmazhatták hazatértüket. A külón• féle ellenséges emigráns szervezetek, ?melyeket az elhurcolt személvek részére létesített táborokban és másutt alakítottak, féktelen propagandát fejtenek ki a szoviet polgárok hazatérékerülnek, amelyek a gazdasági és a társadalmi rendszer mélyreható változását tűzik ki célul. A demokrácia zászlaja a munkásosztály és pártjai haladó népi erőinek, és különösen a kommunista pártoknak kezébe ment át. Remélhetik-e ' ezek az erők, hogy felhasználhatják a parlamentet a szocializmusba való átmenet megvalósítására, vagyis a mélyreható gazdasági és társadalmi átalakulások véghezvitelére? Minden az erőviszonyoktól függ, s mindenekelőtt attól, hogy a munkásosztály pártjai hogyan tudják megkezdeni ezt a harcot és hogyan tudják megnyerni a nagy néptömegeket. Először: a demokratikus elvekért folytatott harcban ki kell vívni, hogy a parlamentet úgy válasszák meg, hogy valóban az ország „tükrévé", vagyis igazi demokratikus parlamentté váljék. Másodszor: szükséges, hogy a szocializmusért harcoló pártok — elsősorban a kommunista pártok — erősek, nagy létszámúak és jól szervezettek legyenek. Képesek legyenek úgy dolgozni és harcolni, hogy a munkásosztály és a nép legfontosabb rétegeire döntő befolyással legyenek. Harmadszor: szükséges, hogy ezek a pártok cselekedeteikben egységesek legyenek. Ennek eredményeként nemcsak számszerűleg növelik fölényüket a parlamer^ben, hanem létrejön a kölcsönös megértés és együttműködés azokkal a politikai erőkkel, amelyek nem idegenkednek a szocialista típusú társEdalmi reformok végrehajtásától és a következetes békepolitikától. Ha ezek a feltételek megvalósulnak a mai helyzetben, amikor a szocializmus diadalmasan erősödik és szilárdul a világ küzdőterén, akkor lehetséges tesz a parlamenti út felhasználása a szocializmushoz való átmenethez. Mint ebből látható, arról van szó: hogyan lehet minél jobban megérteni a szocializmusért való harc jelenlegi feltételeit és hogyan lehet mindjobban magunkkal ragadni a növekvő népmozgalmakat — felhasználva a helyzet szülte 'íj lehetőségeket — azokon az utakon, amelyeket megnyit előttünk az adott történelmi pillanat. (Megjelent a moszkvai Pravda március 7-i számában) se ellen, verik és terrorizál iák őket. Sok olvan eset is ismeretes, hogv az elhurcolt szoviet polgárokat a Német Szövetségi Köztársaság területén börtönökben és táborokban tartiáik. A nagykövetség az utóbbi időben a fogházakban sínylődő szoviet polgároktól 46 levelet kapott azzal a kéréssel, hoov visszatérhessenek hazáinkba. Annak következtében és arra való tekintettel. hogv a Szovjetuniónak Nvuaat-Németország területén hosszabb ideig nem volt semmiféle diplomáciai képviselete .és ezért nem létesíthetett kapcsolatot az elhurcolt szovjet polgárokkal és nem vehette őket védelmébe. a Szovietunió nagvkövetsége kéri a" Német Szövetségi Köztársaság külügyminiszterének közreműködését, a következő pontokban: 1. Készítsék el azon elhurcolt szoviet poloárok névjegyzékét, akik a Német Szövetségi Köztársaság területén élnek, beleszámítva azokat a polgárokat. akik jelenleg táborokban, vagy börtönökben sínylődnek: 2. a nagykövetség munkatársainak teovék lehetővé a Szovietunió polgárainak meglátogatását mind a táborokban mind a börtönökben: 3. a Német Szövetségi Köztársaság börtöneiben tartott valamennyi szoviet polgárt bocsássák szabadon és küldiék vissza a Szovjetunióba. V. A. Zorin nagykövet Hallstein államtitkárnak átadta azon 46 szovjet polgár jegyzékét, akik a Német Szövetségi Köztársaság börtöneiben vannak és kérvényt adtak be hazaszállításuk iránt. A lengyel sajtó a Lengyelország és Csehszlovákia közötti barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés 9. évfordulójáról Varsó, március 10. (ČTK). — A központi lengyel lapok megemlékeznek a Lengyel Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság közötti barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának 9. évfordulójáról. A lapok első oldalaikon a varsói Csehszlovák Kulturális Központ megnyitásáról számolnak be. A Trybuna Ludu ez eseménnyel R. Szydlowszki „A barátság háza" című cikkében foglalkozik. A szerző a varsói új kulturális központot a barátság szép szimbólumának nevezi s részletesen leírja a kultúrközpont berendezését. Külön figyelmet szentel a zeneszínháznak és a könyvtárnak. F. Szydlowszki rámutat arra, hogy a központ könyvtárában a lengyel irodalom nagyon sok cseh- és szlováknyelvű fordítását látta. „Általánosan ismert tény — írja — hogy talán egy országban sem ültettek át és adtak ki a háború utáni időszakban annyi lengyel irodalmi alkotást, mint Csehszlovákiában." Cikkének befejező részében a szerző így tr: „A szerződés 9. évfordulójának napján kölcsönösen azt kivánjuk, hogy barátsagunk és együttműködésünk továbbra is elmélyüljön a kölcsönös előnyök érdekében" NÉHÁNY SORBÁN V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első alelnöke és külügyminisztere március 10-én Karol Gunnar Myrdal. az ENSZ európai gazdasági bizottsága titkárának tiszteletére ebédet adott. (ČTK) Karama libanoni miniszterelnök fogadta a beiruthi lakosság képviselőinek küldöttségét, akik határozottan tiltakoznak az amerikai hadihajóknak a beiruthi kikötőbe való befutása ellen. Tiltakozó beszédükben hangsúlyozták, hogy ezek a látogatások Libanon szuverenitásának megsértését jelentik. (ČTK) Truman, az USA volt elnöke ez év májusában feleségével együtt magánlátogatására Európába utazik. (ČTK) A Kínai Népköztársaság Államtanácsa jóváhagyta a földműves termelőszövetkezetek m in taa lapszabá ly za tána k javaslatát. A javaslat beszámolóját Liao Lu-jen, a Kínai Népköztársaság földművelésügyi minisztere tartotta. Az Államtanács jóváhagyta a kínai falvak írástudatlanságának felszámolására irányuló intézkedéseket is. I (ČTK) j Vladimír Knap Csehszlovákia nagykövete a Vietnami Demokratikus Köztársaságban e napokban meglátogató Nam Dinh város középiskoláját, ame.y felett a hradec-kráíovei J. K. Tyl tizenegyéves iskola vállalt védnökséget. A csehszlovák nagykövetet a város képviselői és az iskola igazgatója fogadták. A szívélyes beszélgetés" során az iskola tanárai és diákjai a nagykövetnek leveleket, fényképeket és taneszközöket adtak át, amelyeket a háború alatt maguk készítettek, mint ajándékot a védnökségi iskola tanulói számára. (ČTK) Az ír sajtó a Francé Presse ügynökség dublini tudósítójának közlése szerint a ciprusi vezető politikai tényezők letartóztatására felháborodottan reagál. A konzervatív irányú Irish Independent a brit hivatalok eljárását „meggondolatlan és teljesen felelősségnélküli" cselekedetnek minősíti, amely sérti Ciprus 'akosságát. (ČTK) OJ s/o 1956. március 12.