Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-12 / 72. szám, hétfő

Az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának határozata Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa megtár­gyalta a mezöqazdasági artelek alap­szabályzatát, valamint a kolhoztagok kezdeményezésének további fejleszté- I nek és a pótjutalmazásoknak kérdését sét a kolhoztermelés megszervezé- I a kolhozokban és e kérdésekről a sében és az artelek irányításában, | következő határozatot hagyta jóvá: valamint a kolhoztagok havi előlegei- j A mezőgazdasági artetek alapszabályzata és a kofhoztagok kezdeményezésének további fejlesztése a koihoztermelés szervezésében és az artelek igazgatásában Á Szovjetunió Kommunista Párt- taalapszabályzata már nem foglalja jának Központi Bizottsága és a Szov- magában a kolhozok sokoldalú életé­jetunió Minisztertanácsa elsőrendű nek és tevékenységének minden té­fontosságot tulajdonít a kolhozok nyezőjét, számos esetben korlátozza közös gazdálkodása minden téren va- kezdeményezésüket a közös gazdál­ló fejlesztésének és megszilárdítása- kodás olyan módszerének meghatáro­nak, a mezőgazdasági termelés vala- zásában, amely a legjobban megfelel mennyi ágazata gyors fejlesztésének a kolhozok konkrét munkafeltételei­a munkatermelékenysén további nö­velése alapján, a, kolhozok állam ré­széről való egyre növekvő szervezési és műszaki megsegítésének, a kol­hozok és kolhoztagok kezdeményezé­sének a kollektív gazdaság szervezé­sében és irányításában, szem előtt tartva a helyi feltételeket. A kommunista párt és szovjet kormány vezetésével országunkban az iparosítás alapján megvalósult a tel­jes kollektivizálás. A falvakon új szocialista rendszer létesült, amely alapvetően megváltoztatta a termelés alapjait és a parasztok tízmillióinak életét. A szétaprózott és kezdetleges parasztgazdaságok helyett az ország­ban kollektív mezőgazdasági nagyter­melés létesült, amely lehetővé teszi, hogy széles mértékben alkalmazzuk az új technikát, felhasználjuk a hala­dó tudomány minden ismeretét és a piacokat több termékkel lássuk el. A kolhozrendszer új szocialista szer­vezetet alakított ki és magasabb munkatermelékenységet teremtett és ezáltal a szovjet falu valamennyi dol­gozója előtt megnyitotta a jóléthez vezető széles utat. A kommunista párt és a szovjet állam a kollektív gaz­daságok szervezésében abból indul­tak és indulnak ki, hogy a magasabb munkatermelékenységet és az új tár­sadalmi fegyelem további megszilár­dítását a kolhozokban csupán úgy lehet elérni, ha a kolhoztagok valóban kezdeményezően és tevékenyen vesz­nek részt az artelek vezetésében. A kolhozrendszer megszilárdítása szempontjából nagyjelentőségű volt a mezőgazdasági artelek mintaalap­szabályzatának jóváhagyása a kolhoz­tagok II. kongresszusán. Ez a minta­alapszabályzat általánosította a kol­lektív gazdaság irányításában szer­zett tapasztalatokat. Az alapszabály­zat jóváhagyása óta több mint 20 év telt el. Ezen idő alatt a kolhoz­falvak életében nagy változások kö­vetkeztek be, a kolhozok új, gazdag tapasztalatokat szereztek a közös gazdálkodás kiépítésének számos ága­zatában. Emelkedett a kolhozparaszt­ság politikai öntudata, növekedett az országos érdekek iránti érzékük, még •jobban megszilárdult a munkásosztály és a parasztság szövetsége a munkás­osztály vezetése alatt. Létrejött a kolhoztermelés anyagi-technikai új bázisa. A kolhozokban most már csaknem teljesen gépesítették az összes mezei munkákat, fokozódik az állattenyész­tési termelés és 1 kolhoztermelés többi ágazataiban végzett munkák gépesítése. Bővültek és megszilárdul­tak a kolhozok, valamint a gép- és traktorállomások kapcsolatai, amelyek ma a kolhozok közös gazdálkodásá­nak fejlesztésében a döntö erőt je­lentik. Az országban folyamatban van a kolhozok egyesítése, a gép- és traktorállomásokat és a kolhozokat vezető káderekkel és szakkáderekkel erősítették meg. A GTÁ-k és kol­hozok élén ma már rendszerint ta­pasztalt dolgozók állanak, akik ké­pesek a gyakorlatban megoldani a többágazatú nagy gazdaságok szerve­zési kérdéséit. Fontos állami intézke­dések történnek a kolhozok és kol­hoztagok anyagi érdekeltségének fo­kozására a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. Bevezettük a mező­gazdaság tervezésének új módszerét, a kolhozoknak lehetővé tettük, hogy az állami feladatok alapján maguk tervezzenek, a piaci termelés terje­delmében maguk tervezzék az egész kôžôs gazdálkodás fejlesztését a helyi körülményekre való tekintettel úgy, hogy minden egyes 100 hektárnyi mezőgazdasági földről a lehető leg­nagyobb mennyiségű mezőgazdasági terméket nyerjék a legkisebb munka és pénzeszköz ráfordítással. Ilyen körülmények között, amikor a kolhozok felépítése a fejlődés új fokára emelkedett és a kolhozoknak a mezőgazdasági termelés további fejlesztése új feladatait kell megol­daniok, a mezőgazdasági artelek min­4 ÚJ szö 1956. március 12. nek. Az SZKP KB-hez és a Szovjetunió Minisztertanácsához a kolhozokból és kolhoztagoktól érkezett számos levél javaslatokat tartalmaz a mezőgazda­sági artelek mintaalapszabályzata egyes cikkelyeinek módosítására és főleg a háztáji gazdálkodások, kiosz­tásának és méreteinek kérdéseit fo­galmazza meg, valamint a kolhozta­gok személyes tulajdonában levő gaz­dasági állatok számát, a kolhozlegelők kihasználását, a munkaegység mini­mális meghatározását, a kolhoztagok­nak a kolhozokból való • kizárását, a kolhoz jövedelmének szétosztását, a kolhozok vezetősége jogainak kibőví­tését és más kérdéseket érintenek. A kolhoztagok helyesen mutatnak rá arra, hogy a háztáji gazdálkodásnak olyan módon való meghatározása, hogy nem veszik tekintetbe a kolhoz mun­kaképes tagjainak részarányát a kö­zös gazdálkodásban, amint az a me­zőgazdasági artelek mintaalapszabály­zatából következik, ellentétben áll a kolhozok szervezési és gazdasági megszilárdításának feladataival. Azok a hanyag kolhoztagok, akik kevés munkaegységet dolgoznak le és né­mely esetben olyan emberek is, akik ténylegesen megszakítottak minden munkakapcsolatot a kolhozzal, gyak­ran nagy háztáji gazdasággal ren­delkeznek, használják a kolhozlegelő­ket és a kclhoztagok más előnyeit, jóllehet emellett nem teljesítik a kolhoztagok legelemibb kötelességeit. Igy előfordul az, hogy a lelkiismere­tesen dolgozó kolhoztagokra hárul minden felelősség a közös gazdálko­dás eredményeiért és a kolhoz állam iránti kötelességének teljesítéséért, míg a hanyag kolhoztagok, akik nem vesznek részt az artel közös gazdál­kodásának munkájában, a kolhozta­gok minden előnyét élvezik, kifej­lesztik egyéni gazdaságukat a közös gazdaság kárára, tehát az artel va­lamennyi tagjának közös érdekét megkárosítják. A koühoeok felépítésének minden tapasztalata meggyőzően mutatja, hogy a kolhoztagok személyes szük­ségleteit csupán a kolhozok közös ter­melésének sokoldalú fejlesztése alap­ián lehet a legjobban kielégíteni. A kolhozqazdasáqokná! a háztáji gaz­daságoknak csak kiegészítő, segéd­jelleqűeknek szabad lenniök, ami ad­diq elkerülhetetlen, míg a kolhoz kö­zös qazdasága nem eléqqé fejlett ar­ra, hoqv eqyidejűleq teljesen kielé­qítse a kolhoz közös szükségleteit és a kolhoztaqok személyes szükséqleteit. Ezt az üqyet minden eqyes kolhozban úqv kell megoldani, hoqy a közös qaz­dálkodás rendszeresen fejlődjék, hogy több különféle mezőqazdasáqi termé­ket termeljenek és íqv eqyre iobban kieléqíthessék az állam szükséqleteit, a kolhoz és a kolhoztaaok szükséq­leteit e termékek terén. Már eléfl olvan kolhozunk van. amelyekben a mezőqazdasáqi termékek termelése elérte azt a színvonalat, amikor a kolhozparasztoknak a közös qazdaság­ban ledolgozott munkaeavséqekért ki­fizetett természetbeni és pénzbeli jö­vedelme annyira meqnövekedett. hoqy a kolhozparasztnak nem érdeke az alapszabályzat által meghatározott teriedelmű kisegítő egyéni gazdaság fenntartása. Ezért arra kell törekedni, hoqy a közös qazdálkodás szerepe a kolhoztagok bevételeiben valamennyi kolhozban rendszeresen növekedjék, hoqv a kolhoztaqok összes szükséq­leteit lényegében a közös qazdaság elégítse ki és hoqv a kolhoztermelés­ben való részvételért 6zármazó jöve­delem alkossa a kolhoztaqok összjöve­delmének fő részét, míq a háztáji qazdálkodás és az abból folyó bevé­tel valóban kiseqítő ielleqű legven és főleq a kolhóztao személyes szük­séqleteit szolqália elsősorban a friss zöldséqben. qyümölcsben. hüvelyesek­ben és hoqv a háztáji qazdasáqok a kolhoztaqok életét szépítő kertek és qvümölcsösök leqvenek. Számos kolhoztaq levelében annak az óha iának ad kifejezést. hoqv a kol­hozok maquk nyerjenek jogot a kol­hoztaqok háztáii qazdálkodása terje­delmének meqállapítására. valamint más. a kolhoz belső életét érintő kér­dések megoldására, a kolhozok közös gazdálkodásának leqqvorsabb fejlődése és a kolhoztaqok anvaoi iólétének fo­kozása érdekében. Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa meqálla­pították, hoav a iárások eqész sorá­ban a helyi-, párt-, szoviet- és me­zőqazdasáqi szervek megsértik a kol­hozdemokráciát. a kolhozokra általá­nos szervezési formákat és gazdasági normákat kényszerítenek rá. amelyek nem felelnek meq a termelés konkrét feltételeinek és a qazdasáq feilődési színvonalának. Sőt eqves esetekben fel­lülről oldották meq a kolhozok belső életének olyan kérdéseit, mint a mun­kacsoportok és csapatok meqszerve­zése. a kolhoztaqok munkájának nor­mázása és iutalmazása. a munkac60­portvezetők és más vezető kolhozdol­qozók kötelesséqeinek meqhatározása. Ezeknél a kérdéseknél főleq az egyes qazdasáqok sajátos körülményeit kell fiqyelmesen szem előtt tartani. Ahe­lyett. hoav e szervek a dolqok is­merete alap .ián segítséget nvúitottak volna a kolhoztaqok munkáiénak he­lyes meqszervezésében. tanulmányoz­ták volna a qazdálkodás feltételeit, a kolhozokra szigorúan meghatározott normákat és a munka kiértékelését, eqvséqes normákat és az irányító ap­parátus szervezésének sémáját kény­szerítették rá stb., annak ellenére, hoqy a kolhozok munkafeltételei jelentősen eltérnek egymástól. Számos dolqozó meqfeledkezik arról, hogv a mezőqazdasáqi artel önként tö­mörült parasztok kollektív qazdasága és maquk az artel ta-aiai rendelkez­nek az artel termékeivel és vaovo­nával s azt a szoviet hatalom törvé­nyei alapján* a párt és a kormány ha­tározatai alapián. az állam, a kolhoz és a kolhoztaqok érdekében irányítják. Ezek a dolqozók megfeledkeznek er­ről és ahelyett, hoqv a kolhoztaqok­nak idegen tanácsot adnának a qaz­dasáq helves szervezésében és irányí­tásában. nem tanulmányozzák alapo­san a kolhozok helyzetét. nem hatol­nak be minden eqves aazdasáq sa­iátossáqaiba és a qyakorlatban keve­set seqítenek a kolhozoknak. Az SZKP Központi Bizottsáqa és a Minisztertanács a következő határoza­tot hozta: Tekintettel árra. hoav a mezőqazda­sáqi artelek mintaalaoszabályzatának ióváhaqvása óta komoly változások ál­lottak be a kolhozfalvakon — úi anvaqi-műszaki bázis létesült, aazdaq tapasztalatokat szereztek a kollektív qazdálkodás szervezése és irányítása terén, emelkedett a kolhozparasztság joiitikai öntudata, a kolhozokat ta­pasztalt kíderekkel erősítették meg. eavrészt a „30 000 városi dolaozót a falvak seqttséqére" akció alapján, másrészt oediq a kolhozparasztsáq kö­réből felnövekedett káderekkel, ame­lyek képesek sok áaazatból álló naqy qazdasáqot irányítani és a kollektív qazdasáq irányításának kérdéseit a avakorlatban helyesen meqoldani, ilyen körülmények között a kolhozok az ed­diqinél önállóbban maquk oldhatják meq a kolhozélet kérdéseit az állam érdekeiből kiindulva, a kolhozok kö­zös érdekeinek és a kolhoztaaok sze­mélves érdekeinek alapián. Az SZKP KB és a Szovietunió Minisztertanácsa szükséqesnek tartla azt ajánlani és tanácsolni a kolhozoknak, hoqv tekin­tetbe véve a mezőqazdasáq és az ál­lattenyésztési termelés qyors fejlesz­sék ki és változtassák meq a mező­qazdasáqi artelek alapszabályzatának eqves cikkelyeit a kolhoz helvi kon­krét viszonyaira való tekintettel. A mezőqazdasáqi artelek alapsza­bályzatának változásainál, iavításai­nál és kieqészítéseinél tekintetbe kel­lett venni a következőket: A tervezés ú i módszere alap ján a mezöqazdasáaban biztosítani kell a kolhozföldnek, mint a kolhoz fő qaz­daqsáoának leqésszerűbb kihasználá­sát. teljes mértékben fel kell hasz­nálni a kolhozok s a qép- és trak­torállomások termelőeszközeit, mun­kaerőit csökkenten; kell a nem pro­duktív oénzüovi. természetbeni és munkaterheket. valamint az admi­nisztrációs kiadásokat. Ezen az ala­pon lényegesen növelni kell a kol­hoztaqok munkatermelékenységét és fokozni kell a mezőqazdasáqi termé­kek termelését, amelv a kolhozok kö­zös qazdálkodásából eredő jövedel­mek fokozásának és a kolhoztaqok anvaqi iólétének fő forrását jelenti; meg kell 6zabni a kolhoztelepülések háztáii qazdasáaainak terjedelmét, te­kintettel a kolhozcsalád munkaképes taqiainak az artel közös aazdálkodásá­ban való részvételére. A háztáii qaz­dasáqok terjedelmének meqállapításá­nál tekintettel kell lenni arra. hoav a kolhoztaqok családjainak. amelyek olvan munkaképes kolhoztaqokkal ren­delkeznek, akik a kolhozban nem dol­qoznak. vaov az artel közös qazdál­kodásában ki nem eléqítő módon vesz­nek részt, kisebb háztáji qazdasáqot kell juttatni, mint azon kolhoztaqok családjainak, amelyek a kolhozban lelkiismeretesen dolooznak. Emellett meq kell akadályozni, hoqv a ház­táji oazdasáook a kolhoz közösen meqmunkált földjének terhére növe­kedjenek. ellenkezőleq arra kell tö­rekedni. hoov a háztáii qazdasáqok terjedelme csökkenjen, mert a közö­sen meqmunkált földnek kihasználása, ha a qép- ós traktorállomásoknak naqyszámú és képesséoű qép áll ren­delkezésére. sokkal előnvösebb és a kolhoztaaok véqeredményben sokkal maqasabb bevételre tesznek szert. Meg kell állapítani a szarvasmarha­állomány számát, amely a kolhoztagok személyi használatában van, természe­tesen tekintettel a helyi viszonyokra és arra, hogy azon járások sorában, amelyek a mezőgazdasági artelek min­caalapszabályzata szerint magas fej­lettségű állattenyésztési termeléssel rendelkeznek, valamint azokban a já­rásokban, ahol az állattenyésztési ter­melést olyan módon űzték, hogy időn­ként más- és más helyre vándoroltak — aszerint', hogyan használták ki a legelőket — a mezőgazdaság fejlődé­sében mutatkozó nagy változásokkal kapcsolatban nem lesz szükséges még­hagyni az eddigi állatállományt; meg kell állapítani a munkaegységek köteles minimális számát, tekintettel a kolhoz közös gazdálkodásának szük­séges kiadásaira. Ki kell dolgozni a teljesítménynormákat és a munka ér­tékelését munkaegységekben, tekintet­tel a gépesítés színvonalára és a lelki­ismeretesen dolgozó kolhoztagok tény­legesen elért eredményeire, valamint a munkaegységekkel való takarékos qazdálkodás szükséqtsségére; széleskörűen érvényesíteni kell a kolhoztagok anyagi érdekeltségének eWét a közös kolhozterinelés fejlődé­sében, buzdítani kell az artel jól dol­gozó tagjait, be kell vezetni a kolhoz­tagoknál a havi előleg kifizetését, mint a munkatermelékenység fokozásának jelentős tényezőjét és meg kell terem­teni a kolhozokban az e kifizetésekhez szükséges természetbeni és pénzügyi alapokat. A Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága és a Szovjet­unió Minisztertanácsa azt ajánlja a kolhozoknak, hogy a traktorosoknak tésének fő feladatát, maquk egészít-és a traktorosbrigádok többi munká­sainak, akik állandóan dolgoznak a gép­es traktorállomásokon és a kolhozok­ban laknak, meghagyják a háztáji gaz­daságot olyan terjedelemben, amilyen a kolhoztelepek számára van megál­lapítva. Abban az esetben, ha a trakto­rosok és többi állandó munkások mun­kaképes családtagjai nem érik el a kolhozban megállapított munkaegysé­gek számát, a kolhoztagok teljes ülé­sén hozott határozattal a háztáji gaz­daság terjedelme ezeknél megváltoz­tatható. A mezőgazdasági artel alapszabály­zata a változtatásokkal, javításokkal és kiegészítésekkel együtt, amelyeket a kolhoztagok teljes ülése jóváhagyott és a járási véqrehajtóbizottság bejegy­zett, alaptörvényül szolgálnak a mező­gazdasági artel tevékenysége számára és az illető kolhoz valamennyi tagja köteles azokat betartani. A Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága és a Szovjet­unió Minisztertanácsa helytelennek tartja, ha a kolhoztagok teljes ülésén az artel tagjainak a kolhozokból való kizárásáról, a háztáji gazdaság terje­delmének csökkenéséről és más kér­désről hozott határozatokat a járási végrehajtó bizottságok a mezőgazda­sági artel tagjainak értesítése nélkül megsemmisítik. Ez a lelkiismeretlen kolhoztagokat arra készteti, hogy ne legyenek tekintettel a kollektív állás­pontjára és érdekeire, csökkenti a tel­jes ülések szerepét és a kolhoztagok felelősségét a jóváhagyott határoza­tokért. Ezért szükséges volna, ha a kolhoztagok panaszait a kolhozból való kizárás vagy a háztáji gazdaság csök­kentése ügyében és más kérdésekben, amelyeket a járási végrehajtó bizott­ságok elé terjesztenek, ismételten megvitatnák a kolhoztagok teljes ülé­sén, s a határozat csak ezután volna végleges érvényű. Tekintettel arra, hogy különösen a városok közelében fekvő kolhozok egész sorában vannak lelkiismeretlen kolhoztagok és egyes személyek, akik a kolhoztelepüléseken élnek, de nem végeznek termékeny társadalmi mun­kát, vagyis a kolhozokban, az állami vállalatoknál, hivatalokban, szövetke­zeti vagy közszervezetekben rendsze­resen nem dolgoznak, azonban ugyan­olyan jogokkal rendelkeznek, mint a lelkiismeretesen dolgozó kolhoztagok, ezért helyes lenne, ha a kolhozok egyedül határoznának ezekről a sze­mélyekről, juttathatnak-e számukra háztáji gazdaságot, legelőhasználat! és kaszálási jogot a kolhoz földjein Tekintettel arra, hogy a néhány te-> lepüléssel rendelkező nagy kolhozok egész során a kolhoztagok teljes ülé­sének rendszeres összehívása nehézsé­gekbe ütközik, szükséges, hogy a kol­hozok a helyi viszonyok szerint egye­dül állapítsák meg, hol fogják megvi­tatni és megoldani a kolhoz-élet egyes kérdéseit, a teljes üléseken-e vagy a kolhoztagok által választott megbízot­tak ülésén, vagy pedig a munkacsopor­tok ülésein. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa figyelmeztették a szövetségi köztársaságok kommunista pártjainak járási, területi, kerületi és központi bizottságait, valamint az au­tonóm és szövetségi köztársaságok já­rási, területi és kerületi végrehajtó­bizottságait és minisztertanácsait arra, hogy a kolhoztagok kezdeményezésé­nek állandó fejlődése a kolhoztermelés szervezésében és az artel vezetésében nem csökkenti, de növeli a párt, — a szovjet és mezőgazdasági szervek fe­lelősségét a kolhozokban uralkodó ál­lapotokért és megkívánja a politikai és szervezési munka színvonalának emelését a falvakon, a kolhoztagok alkotó tevékenységének fokozását, a szocialista mezőgazdaság összes erői­nek és eszközeinek mozgósítását, va­lamint kádereik felelősségének fokozá­sát az összes kolhozokban uralkodó állapotért. A kolhoztagoknak nyújtott havi előlegekről és a kolhozokban végzett munka pótjutalmazásáról A Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága és a Szovjet­unió Minisztertanácsa megállapítják, hogy a legutóbbi években növekedett a kolhoztagok bevétele és növekedtek azok az összegek, amelyeket a kolhoz­tagoknak a munkaegységekért kifizet­tek. Azonban a kolhozokban azt a gya­korlatot vezették be. hogy a bevételek fő részét, amelyet a munkaegységek alapján kell szétosztani, a kolhoztagok­nak csak a gazdasági év befejezés' után fizetik ki. Ez a módszer nem já­rul hozzá a mezőgazdasági termelés növeléséhez és nem fele! meg a kol­hoztagok anyagi érdekeltsége további fokozása feladatainak a közös gazdál­kodás fejlesztésében. Számos kolhoz haladóbb rendszert alkalmaz a jövedelmek elosztásánál, s minden hónapban előleget adnak a kolhoztagoknak a közös gazdálkodás­ban ledolgozott összes munkaegysé­gük után. A kolhoztagok előlegére a kolhozokban pénz- és élelmiszeralapo­kat létesítenek. | A kolhoztagok havi bérelőlegezése jelentős ösztönzést jelent a kolhozok munkatermelékenységének emelésé­ben, emeli a munkaegységek szerepét és a kolhoztaqok érdekeltségét a kö­: zös qazdasáq fejlesztésében. Itt az ideje, hogy megváltoztassák a kolhoztagok pótjutalmazásának ed­digi módszerét. Most, mikor a kol­hozok maguk tervezik gazdaságuk fejlesztését, az országos érdekek és saját kolhozuk érdekeinek figyelem­bevételével, a pótjutalmazások eddigi módszere, — melynél a jutalmakai a terv túlteljesítésénél egyformán fi­zették az összes kolhozokban, körze­tekben, kerületekben és köztársasá­gokban. tekintet nélkül a termelés színvonalára és minden egyes kolhoz külön adottságára, — qátolja a kol­hozok kezdeményezését és nem járul hozzá a lelkiismeretesen dolgozó kol­hoztagok ösztönzéséhez, akik a terv­feladatokat az eqyes munkaszakaszo­kon túlteljesítik. A SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa úgy iát­ja, hogy most, mikor megteremtették a szükséges feltételeket a kolhozter­melés minden szakaszának gyors fej­lesztésére, mikor a kolhozok szerve­zetileg megszilárdulnak és kellő ta­pasztalatokat nyernek a kolhozgaz­dálkodás terén, meg lehet változtatni a pót jutalmazások eddigi módszeré­nek és maQassáqának qyakorlatát: A mezőgazdasági termékek termelésé­nek és a kolhoztagok jövedelmének ^tvtatSs az 5. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom