Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-12 / 72. szám, hétfő

Az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának határozata Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa megtárgyalta a mezöqazdasági artelek alapszabályzatát, valamint a kolhoztagok kezdeményezésének további fejleszté- I nek és a pótjutalmazásoknak kérdését sét a kolhoztermelés megszervezé- I a kolhozokban és e kérdésekről a sében és az artelek irányításában, | következő határozatot hagyta jóvá: valamint a kolhoztagok havi előlegei- j A mezőgazdasági artetek alapszabályzata és a kofhoztagok kezdeményezésének további fejlesztése a koihoztermelés szervezésében és az artelek igazgatásában Á Szovjetunió Kommunista Párt- taalapszabályzata már nem foglalja jának Központi Bizottsága és a Szov- magában a kolhozok sokoldalú életéjetunió Minisztertanácsa elsőrendű nek és tevékenységének minden téfontosságot tulajdonít a kolhozok nyezőjét, számos esetben korlátozza közös gazdálkodása minden téren va- kezdeményezésüket a közös gazdálló fejlesztésének és megszilárdítása- kodás olyan módszerének meghatáronak, a mezőgazdasági termelés vala- zásában, amely a legjobban megfelel mennyi ágazata gyors fejlesztésének a kolhozok konkrét munkafeltételeia munkatermelékenysén további növelése alapján, a, kolhozok állam részéről való egyre növekvő szervezési és műszaki megsegítésének, a kolhozok és kolhoztagok kezdeményezésének a kollektív gazdaság szervezésében és irányításában, szem előtt tartva a helyi feltételeket. A kommunista párt és szovjet kormány vezetésével országunkban az iparosítás alapján megvalósult a teljes kollektivizálás. A falvakon új szocialista rendszer létesült, amely alapvetően megváltoztatta a termelés alapjait és a parasztok tízmillióinak életét. A szétaprózott és kezdetleges parasztgazdaságok helyett az országban kollektív mezőgazdasági nagytermelés létesült, amely lehetővé teszi, hogy széles mértékben alkalmazzuk az új technikát, felhasználjuk a haladó tudomány minden ismeretét és a piacokat több termékkel lássuk el. A kolhozrendszer új szocialista szervezetet alakított ki és magasabb munkatermelékenységet teremtett és ezáltal a szovjet falu valamennyi dolgozója előtt megnyitotta a jóléthez vezető széles utat. A kommunista párt és a szovjet állam a kollektív gazdaságok szervezésében abból indultak és indulnak ki, hogy a magasabb munkatermelékenységet és az új társadalmi fegyelem további megszilárdítását a kolhozokban csupán úgy lehet elérni, ha a kolhoztagok valóban kezdeményezően és tevékenyen vesznek részt az artelek vezetésében. A kolhozrendszer megszilárdítása szempontjából nagyjelentőségű volt a mezőgazdasági artelek mintaalapszabályzatának jóváhagyása a kolhoztagok II. kongresszusán. Ez a mintaalapszabályzat általánosította a kollektív gazdaság irányításában szerzett tapasztalatokat. Az alapszabályzat jóváhagyása óta több mint 20 év telt el. Ezen idő alatt a kolhozfalvak életében nagy változások következtek be, a kolhozok új, gazdag tapasztalatokat szereztek a közös gazdálkodás kiépítésének számos ágazatában. Emelkedett a kolhozparasztság politikai öntudata, növekedett az országos érdekek iránti érzékük, még •jobban megszilárdult a munkásosztály és a parasztság szövetsége a munkásosztály vezetése alatt. Létrejött a kolhoztermelés anyagi-technikai új bázisa. A kolhozokban most már csaknem teljesen gépesítették az összes mezei munkákat, fokozódik az állattenyésztési termelés és 1 kolhoztermelés többi ágazataiban végzett munkák gépesítése. Bővültek és megszilárdultak a kolhozok, valamint a gép- és traktorállomások kapcsolatai, amelyek ma a kolhozok közös gazdálkodásának fejlesztésében a döntö erőt jelentik. Az országban folyamatban van a kolhozok egyesítése, a gép- és traktorállomásokat és a kolhozokat vezető káderekkel és szakkáderekkel erősítették meg. A GTÁ-k és kolhozok élén ma már rendszerint tapasztalt dolgozók állanak, akik képesek a gyakorlatban megoldani a többágazatú nagy gazdaságok szervezési kérdéséit. Fontos állami intézkedések történnek a kolhozok és kolhoztagok anyagi érdekeltségének fokozására a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. Bevezettük a mezőgazdaság tervezésének új módszerét, a kolhozoknak lehetővé tettük, hogy az állami feladatok alapján maguk tervezzenek, a piaci termelés terjedelmében maguk tervezzék az egész kôžôs gazdálkodás fejlesztését a helyi körülményekre való tekintettel úgy, hogy minden egyes 100 hektárnyi mezőgazdasági földről a lehető legnagyobb mennyiségű mezőgazdasági terméket nyerjék a legkisebb munka és pénzeszköz ráfordítással. Ilyen körülmények között, amikor a kolhozok felépítése a fejlődés új fokára emelkedett és a kolhozoknak a mezőgazdasági termelés további fejlesztése új feladatait kell megoldaniok, a mezőgazdasági artelek min4

ÚJ szö 1956. március 12. nek. Az SZKP KB-hez és a Szovjetunió Minisztertanácsához a kolhozokból és kolhoztagoktól érkezett számos levél javaslatokat tartalmaz a mezőgazdasági artelek mintaalapszabályzata egyes cikkelyeinek módosítására és főleg a háztáji gazdálkodások, kiosztásának és méreteinek kérdéseit fogalmazza meg, valamint a kolhoztagok személyes tulajdonában levő gazdasági állatok számát, a kolhozlegelők kihasználását, a munkaegység minimális meghatározását, a kolhoztagoknak a kolhozokból való • kizárását, a kolhoz jövedelmének szétosztását, a kolhozok vezetősége jogainak kibővítését és más kérdéseket érintenek. A kolhoztagok helyesen mutatnak rá arra, hogy a háztáji gazdálkodásnak olyan módon való meghatározása, hogy nem veszik tekintetbe a kolhoz munkaképes tagjainak részarányát a közös gazdálkodásban, amint az a mezőgazdasági artelek mintaalapszabályzatából következik, ellentétben áll a kolhozok szervezési és gazdasági megszilárdításának feladataival. Azok a hanyag kolhoztagok, akik kevés munkaegységet dolgoznak le és némely esetben olyan emberek is, akik ténylegesen megszakítottak minden munkakapcsolatot a kolhozzal, gyakran nagy háztáji gazdasággal rendelkeznek, használják a kolhozlegelőket és a kclhoztagok más előnyeit, jóllehet emellett nem teljesítik a kolhoztagok legelemibb kötelességeit. Igy előfordul az, hogy a lelkiismeretesen dolgozó kolhoztagokra hárul minden felelősség a közös gazdálkodás eredményeiért és a kolhoz állam iránti kötelességének teljesítéséért, míg a hanyag kolhoztagok, akik nem vesznek részt az artel közös gazdálkodásának munkájában, a kolhoztagok minden előnyét élvezik, kifejlesztik egyéni gazdaságukat a közös gazdaság kárára, tehát az artel valamennyi tagjának közös érdekét megkárosítják. A koühoeok felépítésének minden tapasztalata meggyőzően mutatja, hogy a kolhoztagok személyes szükségleteit csupán a kolhozok közös termelésének sokoldalú fejlesztése alapián lehet a legjobban kielégíteni. A kolhozqazdasáqokná! a háztáji gazdaságoknak csak kiegészítő, segédjelleqűeknek szabad lenniök, ami addiq elkerülhetetlen, míg a kolhoz közös qazdasága nem eléqqé fejlett arra, hoqv eqyidejűleq teljesen kieléqítse a kolhoz közös szükségleteit és a kolhoztaqok személyes szükséqleteit. Ezt az üqyet minden eqyes kolhozban úqv kell megoldani, hoqy a közös qazdálkodás rendszeresen fejlődjék, hogy több különféle mezőqazdasáqi terméket termeljenek és íqv eqyre iobban kieléqíthessék az állam szükséqleteit, a kolhoz és a kolhoztaaok szükséqleteit e termékek terén. Már eléfl olvan kolhozunk van. amelyekben a mezőqazdasáqi termékek termelése elérte azt a színvonalat, amikor a kolhozparasztoknak a közös qazdaságban ledolgozott munkaeavséqekért kifizetett természetbeni és pénzbeli jövedelme annyira meqnövekedett. hoqy a kolhozparasztnak nem érdeke az alapszabályzat által meghatározott teriedelmű kisegítő egyéni gazdaság fenntartása. Ezért arra kell törekedni, hoqy a közös qazdálkodás szerepe a kolhoztagok bevételeiben valamennyi kolhozban rendszeresen növekedjék, hoqv a kolhoztaqok összes szükséqleteit lényegében a közös qazdaság elégítse ki és hoqv a kolhoztermelésben való részvételért 6zármazó jövedelem alkossa a kolhoztaqok összjövedelmének fő részét, míq a háztáji qazdálkodás és az abból folyó bevétel valóban kiseqítő ielleqű legven és főleq a kolhóztao személyes szükséqleteit szolqália elsősorban a friss zöldséqben. qyümölcsben. hüvelyesekben és hoqv a háztáji qazdasáqok a kolhoztaqok életét szépítő kertek és qvümölcsösök leqvenek. Számos kolhoztaq levelében annak az óha iának ad kifejezést. hoqv a kolhozok maquk nyerjenek jogot a kolhoztaqok háztáii qazdálkodása terjedelmének meqállapítására. valamint más. a kolhoz belső életét érintő kérdések megoldására, a kolhozok közös gazdálkodásának leqqvorsabb fejlődése és a kolhoztaqok anvaoi iólétének fokozása érdekében. Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa meqállapították, hoav a iárások eqész sorában a helyi-, párt-, szoviet- és mezőqazdasáqi szervek megsértik a kolhozdemokráciát. a kolhozokra általános szervezési formákat és gazdasági normákat kényszerítenek rá. amelyek nem felelnek meq a termelés konkrét feltételeinek és a qazdasáq feilődési színvonalának. Sőt eqves esetekben fellülről oldották meq a kolhozok belső életének olyan kérdéseit, mint a munkacsoportok és csapatok meqszervezése. a kolhoztaqok munkájának normázása és iutalmazása. a munkac60portvezetők és más vezető kolhozdolqozók kötelesséqeinek meqhatározása. Ezeknél a kérdéseknél főleq az egyes qazdasáqok sajátos körülményeit kell fiqyelmesen szem előtt tartani. Ahelyett. hoav e szervek a dolqok ismerete alap .ián segítséget nvúitottak volna a kolhoztaqok munkáiénak helyes meqszervezésében. tanulmányozták volna a qazdálkodás feltételeit, a kolhozokra szigorúan meghatározott normákat és a munka kiértékelését, eqvséqes normákat és az irányító apparátus szervezésének sémáját kényszerítették rá stb., annak ellenére, hoqy a kolhozok munkafeltételei jelentősen eltérnek egymástól. Számos dolqozó meqfeledkezik arról, hogv a mezőqazdasáqi artel önként tömörült parasztok kollektív qazdasága és maquk az artel ta-aiai rendelkeznek az artel termékeivel és vaovonával s azt a szoviet hatalom törvényei alapján* a párt és a kormány határozatai alapián. az állam, a kolhoz és a kolhoztaqok érdekében irányítják. Ezek a dolqozók megfeledkeznek erről és ahelyett, hoqv a kolhoztaqoknak idegen tanácsot adnának a qazdasáq helves szervezésében és irányításában. nem tanulmányozzák alaposan a kolhozok helyzetét. nem hatolnak be minden eqves aazdasáq saiátossáqaiba és a qyakorlatban keveset seqítenek a kolhozoknak. Az SZKP Központi Bizottsáqa és a Minisztertanács a következő határozatot hozta: Tekintettel árra. hoav a mezőqazdasáqi artelek mintaalaoszabályzatának ióváhaqvása óta komoly változások állottak be a kolhozfalvakon — úi anvaqi-műszaki bázis létesült, aazdaq tapasztalatokat szereztek a kollektív qazdálkodás szervezése és irányítása terén, emelkedett a kolhozparasztság joiitikai öntudata, a kolhozokat tapasztalt kíderekkel erősítették meg. eavrészt a „30 000 városi dolaozót a falvak seqttséqére" akció alapján, másrészt oediq a kolhozparasztsáq köréből felnövekedett káderekkel, amelyek képesek sok áaazatból álló naqy qazdasáqot irányítani és a kollektív qazdasáq irányításának kérdéseit a avakorlatban helyesen meqoldani, ilyen körülmények között a kolhozok az eddiqinél önállóbban maquk oldhatják meq a kolhozélet kérdéseit az állam érdekeiből kiindulva, a kolhozok közös érdekeinek és a kolhoztaaok személves érdekeinek alapián. Az SZKP KB és a Szovietunió Minisztertanácsa szükséqesnek tartla azt ajánlani és tanácsolni a kolhozoknak, hoqv tekintetbe véve a mezőqazdasáq és az állattenyésztési termelés qyors fejleszsék ki és változtassák meq a mezőqazdasáqi artelek alapszabályzatának eqves cikkelyeit a kolhoz helvi konkrét viszonyaira való tekintettel. A mezőqazdasáqi artelek alapszabályzatának változásainál, iavításainál és kieqészítéseinél tekintetbe kellett venni a következőket: A tervezés ú i módszere alap ján a mezöqazdasáaban biztosítani kell a kolhozföldnek, mint a kolhoz fő qazdaqsáoának leqésszerűbb kihasználását. teljes mértékben fel kell használni a kolhozok s a qép- és traktorállomások termelőeszközeit, munkaerőit csökkenten; kell a nem produktív oénzüovi. természetbeni és munkaterheket. valamint az adminisztrációs kiadásokat. Ezen az alapon lényegesen növelni kell a kolhoztaqok munkatermelékenységét és fokozni kell a mezőqazdasáqi termékek termelését, amelv a kolhozok közös qazdálkodásából eredő jövedelmek fokozásának és a kolhoztaqok anvaqi iólétének fő forrását jelenti; meg kell 6zabni a kolhoztelepülések háztáii qazdasáaainak terjedelmét, tekintettel a kolhozcsalád munkaképes taqiainak az artel közös aazdálkodásában való részvételére. A háztáii qazdasáqok terjedelmének meqállapításánál tekintettel kell lenni arra. hoav a kolhoztaqok családjainak. amelyek olvan munkaképes kolhoztaqokkal rendelkeznek, akik a kolhozban nem dolqoznak. vaov az artel közös qazdálkodásában ki nem eléqítő módon vesznek részt, kisebb háztáji qazdasáqot kell juttatni, mint azon kolhoztaqok családjainak, amelyek a kolhozban lelkiismeretesen dolooznak. Emellett meq kell akadályozni, hoqv a háztáji oazdasáook a kolhoz közösen meqmunkált földjének terhére növekedjenek. ellenkezőleq arra kell törekedni. hoov a háztáii qazdasáqok terjedelme csökkenjen, mert a közösen meqmunkált földnek kihasználása, ha a qép- ós traktorállomásoknak naqyszámú és képesséoű qép áll rendelkezésére. sokkal előnvösebb és a kolhoztaaok véqeredményben sokkal maqasabb bevételre tesznek szert. Meg kell állapítani a szarvasmarhaállomány számát, amely a kolhoztagok személyi használatában van, természetesen tekintettel a helyi viszonyokra és arra, hogy azon járások sorában, amelyek a mezőgazdasági artelek mincaalapszabályzata szerint magas fejlettségű állattenyésztési termeléssel rendelkeznek, valamint azokban a járásokban, ahol az állattenyésztési termelést olyan módon űzték, hogy időnként más- és más helyre vándoroltak — aszerint', hogyan használták ki a legelőket — a mezőgazdaság fejlődésében mutatkozó nagy változásokkal kapcsolatban nem lesz szükséges méghagyni az eddigi állatállományt; meg kell állapítani a munkaegységek köteles minimális számát, tekintettel a kolhoz közös gazdálkodásának szükséges kiadásaira. Ki kell dolgozni a teljesítménynormákat és a munka értékelését munkaegységekben, tekintettel a gépesítés színvonalára és a lelkiismeretesen dolgozó kolhoztagok ténylegesen elért eredményeire, valamint a munkaegységekkel való takarékos qazdálkodás szükséqtsségére; széleskörűen érvényesíteni kell a kolhoztagok anyagi érdekeltségének eWét a közös kolhozterinelés fejlődésében, buzdítani kell az artel jól dolgozó tagjait, be kell vezetni a kolhoztagoknál a havi előleg kifizetését, mint a munkatermelékenység fokozásának jelentős tényezőjét és meg kell teremteni a kolhozokban az e kifizetésekhez szükséges természetbeni és pénzügyi alapokat. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa azt ajánlja a kolhozoknak, hogy a traktorosoknak tésének fő feladatát, maquk egészít-és a traktorosbrigádok többi munkásainak, akik állandóan dolgoznak a gépes traktorállomásokon és a kolhozokban laknak, meghagyják a háztáji gazdaságot olyan terjedelemben, amilyen a kolhoztelepek számára van megállapítva. Abban az esetben, ha a traktorosok és többi állandó munkások munkaképes családtagjai nem érik el a kolhozban megállapított munkaegységek számát, a kolhoztagok teljes ülésén hozott határozattal a háztáji gazdaság terjedelme ezeknél megváltoztatható. A mezőgazdasági artel alapszabályzata a változtatásokkal, javításokkal és kiegészítésekkel együtt, amelyeket a kolhoztagok teljes ülése jóváhagyott és a járási véqrehajtóbizottság bejegyzett, alaptörvényül szolgálnak a mezőgazdasági artel tevékenysége számára és az illető kolhoz valamennyi tagja köteles azokat betartani. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa helytelennek tartja, ha a kolhoztagok teljes ülésén az artel tagjainak a kolhozokból való kizárásáról, a háztáji gazdaság terjedelmének csökkenéséről és más kérdésről hozott határozatokat a járási végrehajtó bizottságok a mezőgazdasági artel tagjainak értesítése nélkül megsemmisítik. Ez a lelkiismeretlen kolhoztagokat arra készteti, hogy ne legyenek tekintettel a kollektív álláspontjára és érdekeire, csökkenti a teljes ülések szerepét és a kolhoztagok felelősségét a jóváhagyott határozatokért. Ezért szükséges volna, ha a kolhoztagok panaszait a kolhozból való kizárás vagy a háztáji gazdaság csökkentése ügyében és más kérdésekben, amelyeket a járási végrehajtó bizottságok elé terjesztenek, ismételten megvitatnák a kolhoztagok teljes ülésén, s a határozat csak ezután volna végleges érvényű. Tekintettel arra, hogy különösen a városok közelében fekvő kolhozok egész sorában vannak lelkiismeretlen kolhoztagok és egyes személyek, akik a kolhoztelepüléseken élnek, de nem végeznek termékeny társadalmi munkát, vagyis a kolhozokban, az állami vállalatoknál, hivatalokban, szövetkezeti vagy közszervezetekben rendszeresen nem dolgoznak, azonban ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint a lelkiismeretesen dolgozó kolhoztagok, ezért helyes lenne, ha a kolhozok egyedül határoznának ezekről a személyekről, juttathatnak-e számukra háztáji gazdaságot, legelőhasználat! és kaszálási jogot a kolhoz földjein Tekintettel arra, hogy a néhány te-> lepüléssel rendelkező nagy kolhozok egész során a kolhoztagok teljes ülésének rendszeres összehívása nehézségekbe ütközik, szükséges, hogy a kolhozok a helyi viszonyok szerint egyedül állapítsák meg, hol fogják megvitatni és megoldani a kolhoz-élet egyes kérdéseit, a teljes üléseken-e vagy a kolhoztagok által választott megbízottak ülésén, vagy pedig a munkacsoportok ülésein. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa figyelmeztették a szövetségi köztársaságok kommunista pártjainak járási, területi, kerületi és központi bizottságait, valamint az autonóm és szövetségi köztársaságok járási, területi és kerületi végrehajtóbizottságait és minisztertanácsait arra, hogy a kolhoztagok kezdeményezésének állandó fejlődése a kolhoztermelés szervezésében és az artel vezetésében nem csökkenti, de növeli a párt, — a szovjet és mezőgazdasági szervek felelősségét a kolhozokban uralkodó állapotokért és megkívánja a politikai és szervezési munka színvonalának emelését a falvakon, a kolhoztagok alkotó tevékenységének fokozását, a szocialista mezőgazdaság összes erőinek és eszközeinek mozgósítását, valamint kádereik felelősségének fokozását az összes kolhozokban uralkodó állapotért. A kolhoztagoknak nyújtott havi előlegekről és a kolhozokban végzett munka pótjutalmazásáról A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa megállapítják, hogy a legutóbbi években növekedett a kolhoztagok bevétele és növekedtek azok az összegek, amelyeket a kolhoztagoknak a munkaegységekért kifizettek. Azonban a kolhozokban azt a gyakorlatot vezették be. hogy a bevételek fő részét, amelyet a munkaegységek alapján kell szétosztani, a kolhoztagoknak csak a gazdasági év befejezés' után fizetik ki. Ez a módszer nem járul hozzá a mezőgazdasági termelés növeléséhez és nem fele! meg a kolhoztagok anyagi érdekeltsége további fokozása feladatainak a közös gazdálkodás fejlesztésében. Számos kolhoz haladóbb rendszert alkalmaz a jövedelmek elosztásánál, s minden hónapban előleget adnak a kolhoztagoknak a közös gazdálkodásban ledolgozott összes munkaegységük után. A kolhoztagok előlegére a kolhozokban pénz- és élelmiszeralapokat létesítenek. | A kolhoztagok havi bérelőlegezése jelentős ösztönzést jelent a kolhozok munkatermelékenységének emelésében, emeli a munkaegységek szerepét és a kolhoztaqok érdekeltségét a kö: zös qazdasáq fejlesztésében. Itt az ideje, hogy megváltoztassák a kolhoztagok pótjutalmazásának eddigi módszerét. Most, mikor a kolhozok maguk tervezik gazdaságuk fejlesztését, az országos érdekek és saját kolhozuk érdekeinek figyelembevételével, a pótjutalmazások eddigi módszere, — melynél a jutalmakai a terv túlteljesítésénél egyformán fizették az összes kolhozokban, körzetekben, kerületekben és köztársaságokban. tekintet nélkül a termelés színvonalára és minden egyes kolhoz külön adottságára, — qátolja a kolhozok kezdeményezését és nem járul hozzá a lelkiismeretesen dolgozó kolhoztagok ösztönzéséhez, akik a tervfeladatokat az eqyes munkaszakaszokon túlteljesítik. A SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa úgy iátja, hogy most, mikor megteremtették a szükséges feltételeket a kolhoztermelés minden szakaszának gyors fejlesztésére, mikor a kolhozok szervezetileg megszilárdulnak és kellő tapasztalatokat nyernek a kolhozgazdálkodás terén, meg lehet változtatni a pót jutalmazások eddigi módszerének és maQassáqának qyakorlatát: A mezőgazdasági termékek termelésének és a kolhoztagok jövedelmének ^tvtatSs az 5. oldalon.)