Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-11 / 71. szám, vasárnap

A CSKP KB-nek és a Csehszlovék Köztársaság kormányának határozata a tudomány feladatairól a csehszlovák ipar technikai színvonala fejlesztésének és növelésének biztosításában i. A tudomány társadalmi funkciója a szocializmusban Az elmúlt tíz év alatt népünk Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével, szövetségben a Szovjetunióval és a szocialista tábor többi országaival, történelmi sikereket ért el országunk anyagi és szellem erőinek fejlesztésében. Hatalmas szocialista ipar épült ki. Megvetettük a szocializmus alapjait a falvakon. Lényegesen és sokoldalúan emelkedett a dolgozók anyagi és kulturális színvonala. A gazdaság fejlődésével egyidejűleg nagy kulturális forradalom valósul meg, amely a dolgozók millióinak megközelíthetővé teszi az emberi műveltség kincseit és a tudományt, s a művészetet hallatlan mértékben felvirágoztatja. A szocialista társadalom építésének értelme, hogy a leghaladóbb és sokoldalúan fejlett tudomány és technika segítségével gyarapítsa a társadalom gazdagságát a nép boldogságára és jólétére. Ebből következik, hogy a szocializmus feltételei között a tudomány is alapvetően új társadalmi küldetést nyer. Sokoldalú, tevékeny és teljes részesedése elkerülhetetlen feltétele annak, hogy sikeresen megoldjuk a szocialista országépítés összes kérdéseit. Ezért népi demokratikus államunknak szüksége van a tudományra és kultúrára és arra törekszik, hogy ezek egyre gazdagabbak és sokoldalúbbak legyenek. Azok a feladatok, amelyek ma tudományunk előtt állanak, azt jelentik, hogy átütő módon fokozódnak az igények vele szemben és társadalmunk iránti felelősségével s/emben, de egyben korlátlan lehetőségeket nyitnak fejlődése és érvényesülése előtt. A tudomány a szocializmus alapja; a szocializmus a tudományból növekedik fel és tudatosan a tudományra épül. A szocializmus győzelme, amely magában véve is az emberiség tudományos gondolkodásának az eredménye, a történelemben első Ízben teszi lehetővé nekünk, hogy a társadalmi termelésben és a gyakorlatban a természet és a társadalom fejlődésének objektíven érvényes törvényeihez igazodjunk. Tudományossá vált a társadalom egész irányítása. A munkásosztály győzelme, amely mérhetetlen forradalmi lépés az ember a nemzetek az emberiség sza baóságához vezető úton, egyben a legnagyobb forradalmi lépést jelenti a tudományos megismerés szabadságához vivő úton is. A szocializmus győzelme felszabad.totta tudományunkat az osztály és vallási előítéletek bilincseiből, mentesítette a monopóliumok érdekeitől való függésétől és felszabadította attól a meddő szereptől, amelyre a burzsoázia közömbössége és érdektelensége ítélte: attól, hogy a történésnek csak. közönséges megfigyelője és magyarázója legyen. A szocializmus győzelme tudományunknak szilárd elméleti alapokat adott a marxizmus-leninizmus tanaiban. Lehetővé tette a tudomány és az emberek közötti szakadás, az elmélet és a kapitalizmus szülte gyakorlat közötti szakadás felszámolását és a f.dománvos igazságot és megismerést a nép fegyverévé tette a szocializmusért vívott harcban. A szocializmus abból indulva ki, hogy a tudor.iány a gazdaság és kultúra fejlesztése legfontosabb problémái új, bátor megoldásának forrása, sokoldalú fejlődésének a legbőségesebb előfeltételeit biztosítja. Az igazi szabadság, amelyet a tudománynak egyedül a szocializmus ad meg, abban rejlik, hogy tudományunk bátran és tudományosan vetheti fel é'> a végső forradalmi következtetésekig megoldhatja az összes problémákat; abban rejlik, hogy tudósaink a szocialista tudomány társadalmi funkciójának megértéséből kiindulva, erejüket öntudatosan azokra a fő problémákra összpontosítják, amelyeket az élet, gazdaságunk, technikánk, kultúránk fejlesztésének szükségletei állítanak eléjük a szocializmus építésének időszakában. i A szocialista tudomány fejlődésében új társadalmi funkciójával egyidejűleg új vonások nyilvánulnak meg Ko/ülük a legjellegzetesebb a tudomány fejlesztésének szocialista tervezésére való áttérés, ami elkerülhetetlenfté válik abban a pillanatban. amikor a szocialista építésben érvé nyesülni kezd a távlati tervezés. Tudomány nékül nem lehet tervezni A tudomány tervezésének szükségessége elsősorban abból származik, hogy csupán akkor, ha megteremtjük a tudomány szükségszerű előzetes felismeréseit, mint a termelés és a technika távlati fejlesztésének elméleti alapját, biztosíthatjuk a gazdaság fejlesztési távlati tervek teljesítését. Az igazi tudománynak, vagyis a marX(Zmus világnézetére támaszkodó tudománynak sajátossága éppen abban rejlik, hogy jelentékeny mértékben tartalmazza az indokolt várakozás és előrelátás elemeit. A tervezés a tudományban egyrészt otszefoglalja a tudomány fejleszté ?ének fő irányzatait, másrészt nélkülözhetetlen anyagi előfeltételeinek biztosítását állapítja meg. A tudományos munka tervezésének értelmét azonban nem lehet csupán abban látni, hogy közvetlenül a gyakorlati feladatokra irányul, hanem a tudományos munkának céltudatos fejlesztésében azokon az alapvető problémákon, amelyeket a szocialista társadalom diadalmas fejlődésének távlatai határoznak meg. Ezért a ma sürgető feladataival egyidejűleg meg kell vizsgálni a tumány fejlődésének azokat a csomóin t jait, amelyeknek megoldása a jövőben megvilágítja a gyakorlat útját. A tudományos munka tervezése ezért nem korlátozza a tudományos kutatás szabadságát és fejlődését, hanem ellenkezőleg, azáltal, hogy a tudomány társadalmi küldetésével és felelősségével összhangban megmutatja előre az előtte álló utat, a fontos társadalmi erők és az új élet aktív alkotója szerepének magasabb színvonalára emeli funkcióját. A tervezéssel egyidejűleg biztosítva van a tudományos munka eredményeinek társadalmi érvényesülése is. A szocialista tudomány új társadalmi funkciójából, komplex és tervezett jellegéből következik a tudomány kollektív volta is, amely szervezésének és fejlődésének kiinduló alapelvét képezi. II. Tudományunk állapota és fejlődésének fő irányai népgazdaságunk fellendítésének biztosításában A tudománynak, mint a szocialista kultúra alapvető alkotó elemének és 8, termelőerők fejlesztése döntő tényezőjének társadalmi funkciójából kiindulva, a párt és a kormány rendszeres figyelmet és gondosságot szentel a tudomány fejlesztésének. A tudományos kutató munkálatok fejlesztésére jelentős, évről évre növekvő eszközöket fordít. E gondoskodás, valamint tudományos dolgozóink régi és új nemzedékének áldozatkész munkája következtében a tudományos kutatótevékenység oly méretekben fejlődött, amilyet az előző burzsoá körülmények között soha sem ^"t el. A tudomány népi demokratikus társadalmunkban a legmegtisztelőbb helyet foglalja el. A tudományos kutatótevékenység fejlesztésének alapvető feltételeit megteremtettük a kutató, kísérleti és fejlődési munkahelyek széleskörű rendszerének kiépítésével a tudományos tevékenység valamennyi szakaszán, az ipari, egészségügyi és mezőgazdasági kutatás terén. A tudományos kutatóintézetek hálózata ma csaknem 200 intézetet foglal magában. A szocialista tudomány szerepének fokozására, a kutatótevékenység nagymértékű fejlesztésére és legfőbb irányítására a párt és a kormány a legfontosabb lépést a Csehszlovák Tudományos Akadémia megalapításával tette meg. A Szlqyák Tudományos Akadémia megalakítása szilárd alapokra helyezte a tudomány fejlődését Szlovákiában. A mezőgazdasági tudomány fejlődése szempontjából döntő jelentőségű volt a Csehszlovák Mezőgazdasági Tudományos Akadémia megalakítása. A tudományos élet egyre nagyjbb kifejezőerővel alakul át szocialista szellemben. A marxista tudományos világnézet győz és a tudományos munka általánosan elfogadott elméleti-filozófia alapiává válik. A tudományos munka fokozatosan mentesül attól a hibájától, hogy kevéssé tart kapcsolatot a gyakorla: tal. A tudományos tevékenységnek új reményteljes erőket nyertünk meg és neveltünk fel. Tudományunk fejlődésében és sikereiben egyik döntő tényező volt a szovjet tudomány, — a világ leghaladóbb tudománya —, tapasztalatainak és vívmányainak rendszeres és alkotó érvényesítése. A jelenlegi tudományos kutatótevékenység tudatosan felhasználja a csehszlovák tudomány előző munkájának valamennyi pozitív eredményeit, átveszi és gyarapítja azokat. Számos szakaszon, olyanokon, amelyek a kapitalizmus alatt nálunk egyáltalán nem is léteztek, csupán a felszabadulás után kezdődött meg a tudományos munka fejlesztése. A jelenlegi időben, amikor az egész szocialista táborral együtt népünk feladatul tűzi ki gazdasági és technikai tekintetben túlszárnyalni a vezető tőkés országokat, mégpedig a nagy ipari-műszak' forradalom fejlődésének körülményei kőzött, rendkívüli feladatok és felelősség hárul a tudományos szakokra, amelvek elsősorban teremtik meg a termelőerők növelésének és a technika fejlesztésének előfeltételeit. E szakok közül néhányban, főleg a matematikában, polarqgrafiában és a szerves kémiában, tudományos kutatóintézeteink már jelentős elméleti sikereket értek el. A tudományos munka eredményei hozzájárultak egyes komoly gazdasági feladatok megoldásához. Üj értékes ásvány-nyersanyagok lelőhelyeit fedezték fel és elsajátítofták feldolgozásuk módszereit. Saját kutatásaik alapján bevezették az új típusú műanyagok termelését és szétágazó gyógyszergyártó ipar épült ki. Megoldást nyertek nagy vlzlműveink felépítésének elméleti kérdése'; megteremtették az előfeltételeket új berendezések gyártására és kidolgozták egy új típusú kalkulációs lyukasztógép szerkezetét, A tudományos kutatótevékenység jelentős fejlődése és sikerei ellenére egészben véve még nem teljesíti fő feladatát és ez visszatükröződik a népgazdaság egyes ágazatai műszaki fejlődésének ki nem elégítő ütemében, valamint a sürgős problémák bátor, új megoldásának hiányában. A jelenlegi hibák lényege elsősorban a tudományos kutatótevékenység egyenetlen fejlődésében, hiányos tervezésében, szervezésének és minőségének hiányosságaiban és sok esetben koncepciójának homályosságában rejlik. A kutató tevékenység eddigi csekély eredményeinek egyik oka az alapfokú kutatás ki nem elégítő állapotában rejlik. Ennek csekély mérete jelentősen kihat az alkalmazott kutatás hatékonyságának alacsony fokára. A legkomolyabb elmaradás a fizikális és technikai tudományok szakaszán mutatkozik, amelyeknek p Csehszlovák Tudományos Akadémia sem szentelt megfelelő figyelmet. A matematikai tudomány mindeddig nem vált a kívánatos mértékbein a természeti, technikai és gazdasági tudományok módszertani alapjává és elégtelenül fejlődik főleg az alkalmazás terén. Az alapvető fizikális kutatás méretei távolról sem felelnek meg a nép- I gazdaság szükségleteinek, annak egyes szakaszai egyenlőtlenül fejlődtek és ez következményeiben iparunk műszaki fejlődésének fékezésében nyilvánul meg. A geológia és geofizika szakaszán nem oldják meg kielégítően országunk geológiai problémáit, főleg azon területek problémáit, ahol ásványlelőhelyek vannak és nem dolgozzák ki a további rendszeres kutatás módszerét. A kémiai tudományok területén az alapfokú kutatás méretei és irányzata mindeddig nem biztosítja teljesen a kémiai Ipar további fejlődését, főleg a szervetlen kémiában. Az ipar további gazdasági és műszaki felépítésének színvonalával kapcsolatban a legkomolyabb a műszaki tudományok állapota, amelyek az elméleti szakaszokon általában lemaradnak. Egyes fontos szakaszokon, például a bányászatban és kohászatban az alap3tő területeken a kutatás egyáltalán nem fejlődött ki. Hiányosan oldják meg az anyag minőségének, az új gépi berendezések szer/esztésének, főleg a gépesítő és automatizáló berendezéseknek problémáit. Elmaradt a műszer- és mérőtechnika fejlődése. Az építészet szakaszán végzett kutatás nem szentel kellő figyelmet az építőanyagok kérdéseinek. Gazdasági tudományunk távolról sem teljesíti a gazdaság fejlesztésében reá háruló feladatát. Még csak a kezdet kezdetén áll, a fejlett tudományos dolgozók jelentős hiányában szenved s teljesen hiányos az elméleti dolgozók kapcsolata a gyakorlati munkával. Hogy megvalósítsuk az ipar műszaki színvonalának emelését, amelyet a CSKP KB és a kormány a csehszlovák ipar műszaki fejlesztéséről kiadott téziseiben kitűzött, hogy elérjük a népgazdaság gyorsabb ütemű fejlődését és államunk védelmi képességének további megszilárdítását, nélkülözhetetlenül szükséges fokozni a tudomány szerepét a termelőerők fejlesztésében és e célból intenzivebbé tenni és lényeges előnyt biztosítani a tudományos vizsgáló munkának. Főleg az alapfokú kutatás fejlesztését kell meggyorsítani és így megbízható elméleti alapot kell teremteni a technika és a technológia minőségének fokozására a jövő ötéves tervekben. Ezért a tudomány sokoldalú fejlesztése mellett elsőrendű feladat főleg a fizikális, műszaki, kémiai és gazdasági tudományok fejlesztése, amelyekre elsődlegesen kell erőt és pénzt fordítani. Tekintettel tudományunk jelenlegi állapotára és népgazdaságunk távlati feilődésének szükségleteire, a tudományos kutatótevékenységben a következő fő irányzatokat kell szem előtt tartani: 1. Fejleszteni kell az atomfizika rendszeres kutatási munkálatait és megteremteni az előfeltételeket a magenergia széleskörű békés felhasználására, elsősorban atomközpontok felépítésével. További kutatómunkával biztosítani kell a rádióizotópok széleskörű alkalmazását a tudomány, technika. gyógyászat és mezőgazdaság különféle szakaszain. 2. Az ipari termelés anyagi bázisának bővítése és minőségének megjavítása céliáiból elsősorban a gépiparban tanulmányozni kell a szilárd anyagok. főleg a fémek tulajdonságait, meg kell világítani viselkedésüket a különböző stádiumokban. Ezzel kapcsolatban ki kell bővíteni a félvezető anyagok kutatását, mint a korszerű elektrotechnikai berendezések konst rukciós elemeinek alapját. 3. Széleskörűen fejleszteni kell az alapfokú geológiai kutatást, amelv új szén. kőolaj, érc és egyéb ásványnyersanyaglelőhelyek feltárására irá nyul. El kell mélyíteni a hazai nyers anvaook kitermelésének és feldolgozásának gazdaságos módszereire irányuló kutatást, főleg a kohászati, kémiai és építészeti ipar számára, elsősorban a vasércnél, a oiritomangánércnél, a színes fémek érceinél és az építkezési anyagoknál. 4. El kell végezni a kőzetek nyomásának. mozgásának és mechanikai tulajdonságának kutatását abból a szempontból, hogv a leggazdaságosabb módon lehessen ezeket kifejteni, a feitést komplex gépesítésre lehessen átállítani és hogv a dolgozók biztonsága emelkediék. Intenzívebbé kell tenni a szénpor csökkentésének módszereire irányuló kutatást a bányákban. 5. El kell végezni a szervetlen és szerves nversanvagalap kutatását a vegviipar számára és annak gazdaságos és komplex hasznosítását, elsősorban a barna- és feketeszén vegyi feldolgozásából származó termékek, valamint a földgázak alapvető vegyi termékké való feldolgozásának kutatómunkálatait. 6. Oi anyagok termelésének és műrostok gyártásának biztosítása céliából el kel! végezni a nagv molekulaszámú anyagok alapvető kutatását, intenzívebbé kell tenni termelésük és feldolgozásuk technológiáiénak kutatását. Különösen a gvaoiútulaidonságú műrostok kutatásának, valamint a fa komplex hasznosítása kutatásának kell figyelmet szentelni. 7. Mezőgazdasági termelésünk Intenzivebbé tétele cél iából vizsgálni kell a mezőgazdasági veovi anyagok ú i típusait és gvóavászatimk céliaira úifaita gyógyszereket, főleg olyanokat, amelvek az eddig még le nem küzdött betegségek gyógyítására szolgálnak. 8. Fel kell dolgozni a szegénvércek kihasználásának módszereit és úi módszereket kell keresni a metallurgiai koksz termelésére. Meg kell valósítani a kohászati folyamatok alaovető kutatását és a kohászati nyersanyagok és termékek tulaidonságainak kutatását a kohászati munkafolyamatok intenzívebbé tétele céljából. 9. Az energetika további fejlesztésének biztosítása céljából úi. gazdaságos módszereket kell keresni az energia különféle formáinak átalakítására. főleg a sugárenergiának közvetlenül villanvenergiává való átalakítására. Tanulmányozni kell az energia veszendőbe menő része kihasználásának lehetőségét. Meg kell állapítani a hő-, vízi- és magerőművek legcélszerűbb széthe'vezérének és együttműködésének előfeltételeit a termelőerők legalkalmasabb széthelvezése és a villanvenergia. valamint a tüzelőanyag leggazdaságosabb szállítása szempontiából. 10. Az energetikai források jobb kihasználása céliából kutatási munkákka! biztosítani kell az energetikai berendezések magas és legmagasabb paraméter leire való áttérést. Meg kell vizsgálni a szilárd, folyékony és gáznemű tüzelőanvagok. főleg a kevéssé értékes szénfaiták gozdasáaos égetését. 11. A gépipari konstrukciók magas technikai színvonalának biztosítása céliából fejleszteni kell a gépek tervezésének elméletét és tökéletesíteni a számítási módszereket főleg a gazdaságossák fokozásának és a munkabiztonságnak szem előtt tartásával, el kell érni a gépek nagyobb hatékonyságát és az emberi munkaerő, anyag és energia megtakarítását az automatikus irányítás maximális érvényesítésével. 12. Meg kell vizsgálni a kiváló minőségű. legnagyobb fokban szilárd, tiszta és egyöntetű acél biztos termelésének előfeltételeit, elsősorban a magas paraméterekre való átmenetre és a különleges üzemi körülményekre való tekintettel. Fejleszteni kell a hidegen és a magas hőfokon történő formázás, a hegesztés és az öntés kutatómunkálatait. A közietek elmállásának kutatását úi módszerek keresésére kell irányítani abból a szempontból. hogv a munka mentesül 1ön a külső behatásoktól. 13. Intenzíven vizsgálni kell a termelési folyamatok technológiáját és tudományosan feldolgozni az úi produktív termelési módszereket és folyamatokat az automatizálás és gépesítés legnagvobbfokú érvényesítésével, valamint a termékek kiváló minőségének elérésével. » 14. Az alapvető kutató munkálatokkal gvors ütemben meg 'kell oldani azokat a feladatokat, amelvek alapul szolgálnak a rádiótechnika és elektronika. elsősorban az ipari elektronika további fejlesztésére. Ezzel a kutatással főleg az úi vegyi és fizikális állandó alapanyagok termelését kell megoldani az elektrotechnika számára. Továbbá meg kell oldani azon alkatrészek termelését, amelyeket nagy megterhelésű rádiótechnikai és elektronikus berendezéseknél alkalmaznak és ahol e berendezések üzemének teljesen megbízhatónak kell lennie. E kutatómunkálatok keretében komplex módon meg kell oldani a szükséges nyersanyagok belföldi lelőhelyeit és ezen anvagok saját termelésének ökonómiáját. 15. A kutatómunkálatok útján biztosítani kell az építészeti termelés 'párosításának fokozását, főleg új szerkezeti elemek, előgyártott épületrészek, újfajtájú építőanyagok és a komplex gépesítés tanulmányozásával. A kutatás fejlesztésével biztosítani kell a vízi energiaforrások leggazdaságosabb kihasználását, főleg a gazdaság és a lakosság egyre növekvő szükségleteire való tekintettel. Lényegesen fokozni kell a politikai gazdaságtan szerepét a népgazdasag fejlesztése elméleti és gyakorlati kérdéseinek megoldásában és elsősorban a népgazdaság tervszerű arányos fejlesztésének problémáira, a munkatermelékenység kérdéseire, a mezőgazdaság szocialista termelési viszonyainak kibővítésére és végül a szocialista iábor államai közötti munkamegosztás kibővítésének kérdéseire kell figyelmet fordítani. Az eddiginél sokkal nagyobb mértékben fejleszteni kell az egyes ágazatok gazdaságossága konkrét kérdéseinek megoldását. Tudományunk feladata, hogy mindezeket a feladatokat megoldja, szem előtt tartva a társadalmi munka termelékenysége szüntelen növelésének biztosítását. Emellett gondoskodni kell a tudományos erők és a ráfordított pénzeszközök maximális kihasználásáról, fejleszteni kell a szocialista tábor országai közötti együttműködést és a tudományos munka megosztását. (Folytatás a 4 oldalfal O J S / 1956. március 11.