Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-11 / 71. szám, vasárnap

f' A CSKP KB-nek és a Csehszlovák Köztársaság kormányának határozata a tudomány feladatairól a csehszlovák ipar technikai színvonala fejlesztésének és növelésének biztosításában III. A tudományos kutatótevékenység további fejlődésének biztosítására irányuló intézkedések A tudományos kutatótevékenység alapfeladatainak sikeres megoldása megköveteli az intézkedések egész sorát a tervezésben, az irányításban, az együttműködésben, a szervezeti építésben, valamint a személyzet és anyag biztosításában. 1. eg kell javítani a tudományos kutatómunka tervezését és irányítását A tudományos-kutatómunkahelyek tervei nem tükrözik vissza mindeddig teljes mértékben a népgazdaság fejlesztésének követelményeit és szükségleteit. Ennek oka az, hogy eddig még nem dolgozták ki a tudomány és ä kutatás fejlődésének olyan távlati tervét, amely a népgazdaság fejlesztése távlati tervére támaszkodik. A tudományos kutatómunkahelyek tevékenysége szétforgácsolódik nagyszámú, gyakran kevésbé jelentős feladatok megoldására, amelyek túlhaladják reális lehetőségeiket. Néha átveszünk idegen példákat is, habár a termelés biztosítására nem rendelkezünk nyersanyag, beruházási vagy energetikai feltételekkel. Máskor a fö figyeiem olyan feladatokra összpontosul, amelyek a dolgozók személyes kedvteléseinek felelnek meg. Ez azt eredményezi, hogy a nagy gazdasági jelentőségű feladatokat kisszámú dolgozóval és ki nem elégítő anyag biztosításával oldják meg. E feladatok megoldása évek hosszú sorára húzódik és a termelés nem kapja meg idejében a szükséges alapokat. A feladatok gyakori változá sa a kutatómurikahelyek kapacitásának nem gazdaságos kihasználásához és az eszközökkel való pocsékoláshoz vezet. A tudományos kutatótevékenységet nem .tervezik, irányítják és ellenőrzik egyöntetűen és céltudatosan. Nincsenek megszabva az akadémiák, főiskolák, kutatóintézetek és a reszortok fejlődési munkahelyeinek feladatai és munkatervei, ami egyrészt a fő feladatok elhomályosítására, másrészt azok ki nem elégítő biztosítására vezet. Az egyes tudományos kutatómunkahelyek tapasztalataikat többnyire nem cserélik ki, azok dolgozóit gyakran nem tájékoztatják az általános jelentőségű fontos módszeres haladás vívmányairól. A Csehszlovák Tudományos Akadémia munkahelyein elért módszeres és experimentális haladást nem vették át elegendő mértékben a többi tudományos kutatómunkahelyen. A Csehszlovák Tudományos Akadémia eddig nem járult hozzá kezdeményezően az alapkutatás és az alkalmazott kutatás feladatainak rendszeres irányításához és összhangbahozásához, amely kutatásnak pedig nagy gazdasági jelentősége van. A tudományos kutatómunka tervezésének eddigi rendszerében a fontos módszeres kérdések egész sora nincs kellően megvilágítva. Gyakran alaiklas és öncélú, nem hatékony eszköze a céltudatos irányításnak és a kutatómunka fejlesztésének, ami lényegesen meggyengíti a terv autoritását. Erre való tekintette] szükséges, hogy: a) Az ezen határozatban foglalt irányelvek alapján kidolgozzuk a tudományos kutatás távlati fejlesztésének programját 10—15 évi időtartamra és megszabjuk a Csehszlovák Tudományos Akadémia, a Szlovák Tudományos Akadémia, a főiskolák és a reszortok feladatait a program biztosításában. Felül kell vizsgálni valamennyi tudományos-kutatómunkahely eddigi terveit és kötelezni kell őket a tudományos-kutatómunka távlati programjának kidolgozására. b) El kell rendelni a Csehszlovák Tudományos Akadémiának az irányító és legfőbb összeegyeztető tevékenység végzését az alapkutatás és a nagy gazdasági fontosságú feladatok terén. E feladat biztosítására a Csehszlovák Tudományos Akadémia keretében az akadémia, a főiskolák, a reszortok és az Állami Tervhivatal dolgozóiból alakult szakcsoportokat kell létesíteni a fontos tudományszakaszak számára. c) El kell rendelni a Csehszlovák Tudományos Akadémiának, állítsa öszsze a fő tudományos kutatómunkák távlati és évi terveit országos méretekben és ezek közül a legfontosabbakat terjessze elő a tudományos kutatómunkák állami tervébe való besorozás végett. OJ szó 1956. március 11. d) A tudományos kutatómunkák legfontosabb eredményeinek a népgazdaság fejlődése állami terveibe való realizálását el kell végezni. 2. Be kell fejezni a tudományos kutatóintézetek és labor tóriumok rendszerének kiépítését A tudományos kutatóintézetek eddigi hálózata és összetétele nem felei meg teljesen azoknak a feladatoknak, amelyéket a népgazdaság fejlődése ró a kutatásokra. Az elmúlt évek során a fejlődés gyakran hatalmas ütemű volt és nem volt tekintettel a népgazdaság döntő szükségleteire. Ennek következtében előállt a kutatás egyes szakai kiépítésének egyenetlensége és az, hogy az egyes fontos ágazatoknak (különösen az alapkutatás ágazataínak a technikai tudományok szakán) nincsenek kiépített kutatómunkahelyeik. A tudományos kutatótevékenység fejlődésének további komoly akadálya az alkalmas munkaterek hiánya. A tudományos kutatómunkák fejlődésének biztosítására, ahol az elégtelen kapacitás nem biztosítja a kutatás kitűzött irányainak megoldását, újonnan kell intézeteket építeni és azokban a szakokban, amelyekben eddig semmiféle munkahelyek nem létesültek, felül kell vizsgálni és megfelelő módon meg kell javítani a tudományos kutatóintézetek és laboratóriumok hálózatát és összetételét azzal a céllal, hogy hasznossági szempontból összpontosítsák, specializálják és a technikai fejlődés terén a fő feladatok teljesítésére használják azokat. Ezért a második ötéves terv folyamán elsősorban a fizikai tudományok szakaszán be kell fejezni az atommagfizikai intézet felépítését. A Csehszlovák Tudományos Akadémia keretében be kell fejezni a fizikai intézet építését és el kell rendelni, hogy a Csehszlovák Tudományos Akadémia technikai, fizikai intézetével pgyütt valósítsa meg az alapkutatást, különösen a szilárd anyagok fizikájának szakaszán és az elméleti fizikában. Be kell fejezni a Csehszlovák Tudományos Akadémia optikai laboratóriumának építését és azt az optikai ábrázolásra és a fizikális optikára kell irányítani. A Csehszlovák Tudományos Akadémia elnökségének el kell rendelni, hogy a geológiai kormánybizottsággal egyetértve bizottságot alakítson és azt bízza meg, hogy elemezze a hazai és külföldi geofizika jelenlegi helyzetét és új szervezeti intézkedést javasoljon a geofizika munkahelyeinek rendezésére. A geológiai tudományok szakaszán be kell fejezni a geológiai kutatás munkanelyeinek építését, úgy, hogy képesek legyenek feladataikat elvégezni és ezáltal előfeltételeket teremteni az alapkutatás számára a Központi Geológiai Intézetben. A Csehszlovák Tudományos Akadémiában 1960-ig ki koll építeni a geológiai alapkutatás munkahelyét. A vegyi tudományok szakaszán ki kell építeni a Csehszlovák Tudo- • mányos Akadémia szervetlen kémiai < intézetét és a Szlovák Tudományos Akadémia szervetlen kémiai intézetét s mindkét munkahelyet nyersanyagalapunk komplex kutatására kell irányítani. A Vegyiipari Minisztérium keretében szervetlen kémiai intézetet kell kiépíteni és meg kell bízni a szervetlen termelési eljárások elméleti alaojainak kutatásával. A Csehszlovák Tudományos Akadémia vegyi intézete magasmolekuláris vegyi osztályából a Csehszlovák Tudományos Akadémia önálló magasmolekuláris vegyi intézetet kell létesíteni. Be kell fejezni a Vegyiipari Minisztérium műrostintézetét, főképp a rostkészítés technológiájára való irányítással. A Vegyiipari Minisztérium mellett kutatóintézetet kell létesíteni, a szén vegyi kutatására ki kell építeni mellette a Csehszlovák Tudományos Akadémia laboratóriumát az alapkutatások számára és mindkét munkahelyet a szénszubstanció, a vegyi feldolgozás és az alaptermékek felhasználásának vegyi kutatására kell irányítani. Be kell fejezni a fa és a cellulóze vegyi feldolgozása kutatóintézetének építését a Szlovák Tudományos Akadémia mellett. A technikai tudományok szakaszán Ki kell építeni a Csehszlovák Tudományos Akadémia mellett a bányászati kutatóintézetet és biztosítani kell a kőzetek mechanikájának alapkutatását, a földrétegek nyomásának, a földmozdulások hatásának és az új bányászati módszereknek tanulmányozását. A kohászat terén A Csehszlovák Tudományos Akadémia mellett a kohászat elméleti alapjainak intézetet kell létesíteni és azt a fizikai, vegyi és fizikai reakciók kutatásának kell szentelni a kohászati eljárásokban, valamint a vegyületek és analitikus módszerek kutatása elméleti kérüéseinek tanulmányozására kell használni. A Csehszlovák Tudományos Akadémia prágai kohászati laboratóriumát ezzel az intézettel egyesíteni kell. A Csehszlovák Tudományos Akadémia mellett anyagkutató intézetet létesíteni kell és ezt az anyag összetétele alapkérdéseinek az anizotrópia hatásának tanulmányozására, valamint a mérési módszerek kutatására kell használni. A Kohóipar és Ércbányaügyi Minisztérium reszortjában laboratóriumot kell létesíteni a nagyolvasztók problémáira és azt e kemencék működésének optimális feltételeinek, a nagyolvasztók nyersanyagai fizikai vegyi tulajdonságainak tanulmányom zására kell felhasználni. A Kohóipar és Ércbányaügyi Minisztérium keretében biztosítani kell a fejlődési félüzemek létesítését, amelyek a. kutatás eredményeinek realizálásán kívül biztosíthatnák a speciális készítmények és anyagok kis mennyiségben való termelését. Az energetika és gépipar szakaszán At kell szervezni a Csehszlovák Tudományos Akadémia mellett működő eddigi gépkísérleti intézetet a gépek elméleti intézetévé és ezt az intézetet az áramlatok tanulmányozására kell irányítani, különösen a a hang sebességét túlhaladó áramlatoknál, továbbá a termodinamikus találmányok tanulmányozására a gépesítés, a szilárd és cseppfolyós fűtőanyagok égésének és a mérőmődszerek tanulmányozására. Be kell fejezni az Elektrotechnikai Intézet kiépítését a Csehszlovák Tu dományos Akadémia mellett és az Elméleti Rádiótechnikai Intézet kiépítését a Csehszlovák Tudományos Akadémia mellett. A Csehszlovák Tudományos Aka démia mellett működő laboratórium ból az Automátizáció és Telemechanika Elméleti Alapjainak Intézetét kell létesíteni és azt a távmérés és irányítás automatizáló és regulációs problémáinak tanulmányozására kell irányítani. Be kell fejezni teljes terjedelmé ben a Nehézgépipari Minisztérium bochovicei kísérleti állomását. A Szlovák Tudományos Akadémia keretében laboratóriumot kell létesíteni a forgácsoló megmunkálás és a forgácsolás nélküli megmunkálás technológiájának tanulmányozására. Haladéktalanul be kell fejezni az Energetikai Minisztérium Energeti kai Intézetének, különösen hőtechnikai laboratóriumainak kiépítését. A építészet és hidrológia terén a Csehszlovák Tudományos Akadémia mellett Hidrodinamikus Intéze tet kell berendezni a Csehszlovák Tudományos Akadémia eddigi vízgaz dálkodási laboratóriumából és ezt az intézetet az áramlás kérdéseinek tanulmányozására kell felhasználni, főképpen a kis sebességeknél, a turbulenciánál, a lerakódások mozgásánál és a víz tisztításánál. A gazdasági tudományok terén be kell fejezni a Csehszlovák Tudo mányos Akadémia mellett működő gazdaságtani intézetet s munkáját az alapproblémák megoldására kell irányítani, és benne a legjobb dolgozókat összpontosítani. A fentemlített munkahelyek biztosítására fel kell szabadítani a) a Csehszlovák Tudományos Aka'démia számára alkalmas területeket, elsősorban egyes intézetek Prága városon kívül való áthelyezésével, és adaptálásukat biztosítani kell. b) Biztosítani kell a Csehszlovák Tudományos Akadémia (a Geofizikális Intézet, a Biofizikális Intézet és Biológiai Intézetek) épülésében levő és előkészített tudományos kutató munkahelyének gyorsított befejezését. c) Biztosítani kell a Csehszlovák Tudományos Akadémia technikai osztálya legfontosabb intézeteinek tervezeti előkészítését és beruházási felépítését. d) Felül kell vizsgálni a tudományos kutató-munkahelyek eddigi reszort hálózatát, mégpedig a hasznosság, a munkaeredmények, elintézés, alkalmasság, elhelyezés, összetétel, beosztás és az adminisztráció egyszerűsítésének szempontjából. e) Biztosítani kell a főiskolák tudományos munkahelyeinek anyaggal való ellátását a termelési minisztériumok segítségével. 3. A tudományos kutatómunkahelyeket jó munkaerőkkel kell megerősíteni A tudományos kutatómunkák eredményei szempontjából nagyon fontos a tudományos dolgozók képzettségének színvonala. A tudományos kutatómunkák lényegtelen terjedelme és alárendeltsége a monopolok érdekeinek a kapitalizmus idején és a tudományos munkának teljes elnyomása a megszállás idején oda vezettek, hogy a felszabadulás után a kutatás fejlődése tudományos munkaerők hiányában szenvedett. A tudományos alap létesítését legjobb tudományos dolgozóink sorából ezért jelentőségteljes sikernek kell tekinteni. A tudományos kutatómunkahelyek létesítésénél sok esetben a kiváló képességű dolgozókkal együtt a tudományos kutatóintézetek alkalmazottainak sorába kevésbé képzett dolgozók is kerültek. A kutatódolgozók teljes összességében az alkotó tevékenységű tudományos dolgozók száma csekély és ezért a kutatás eredményei nem felelnek meg a kutatásra fordított eszközök összegének. Az új tudományos dolgozók nevelése ezért a kutatás kiépítésének alapfeladatai közé tartozik. Annál jelentősebb az a tény. hoav ennek a kérdésnek nem szenteltünk kellő figyelmet. A ielöltségi rendszer lehetővé tette a fiatal tudományos dolaozók egész sorának nevelését, különösen a természettudományok ágazataiban, azonban ez a rendszer eqves szervezeti és módszeri hiányosságok folytán nem teljesítette teljesen feladatát. * Nem oldotta meg a technikai tudományok számára a tudományos dolaozók pótlásának biztosítását. A főiskolákon nem szentelnek kellő fiaveimet annak, hogy a tehetséges tanulókban érdeklődést keltsenek a tudományos .munka iránt. A naavon is szűkkörű szakosítás a főiskolákon nem nvúitott eléa táa elméleti tudást, amelv előfeltétele a tudományos munkának. A vezető dolaozók kevéssé törődnek a ráiuk bízott munkahelyek dolqozói tudásának fokozásával. Az ea.ves tudományos kutató munkahelyek. kiváltképp reszortmunkahelyek vezetőinek nincs kellő képzettségük. Az iaazaató tudománvos tekintélyének hiánya lehetetlenné teszi a tudományos kutató munkák rendes irányítását és ellenőrzését, és azt eredményezi, hoav ezek az intézetek alacsony tudományos színvonalon mozoanak. A kutatásnak meafelelő maaasan képzett dolgozókkal való biztosításában akadálvt képeznek a tudományos munka jutalmazásában mutatkozó hiánvossáaok. Ezeknek a foavatékossáaoknak a kiküszöbölésére múlhatatlanul szükséaes: a) A munkahelyek hálózatának és összeállításának felülvizsqálásával egvideiűlea elvéaezni az állami kutatóintézetek tudománvos dolqozói minősítésének felülvizsaálását is és ennek alapján keresztülvezetni a rendszeresítését és a rendszeresítésben érvényesíteni az alkotó tudományos dolgozók fizetésén^ javítását. A kísérleti intézetek vezető állásaira elvben kiváló tudománvos dolgozókat "kell állítani és ezeket a helyeket oálvázat útián kell betölteni. b) A tudománvos és kísérleti intézetek dolaozóit anvaailaa fokozottabb mértékben érdekeltté kel! tenni a feladatok sikeres meaoldásában és a rendszeresítéssel kapcsolatban be kell vezetni a iutalmazás úi módszerét a naav. tudománvos vaav aazdasáqi értékű problémák meaoldásánál. c) A tudományos dolaozók nevelésénél elsősorban olvan dolaozók oktatásával kell törődni, akik a avakorlatban meafeleltek és előfeltételekkel rendelkeznek a tudománvos munka számára. Rendkívüli fiaveimet kell szentelni a fizikai és

% technikai tudományok Jolaozói nevelésének. Naav súlyt kell fektetni arra, hoqy az idősebb tudománvos dolqozók tudományos. becsületbeli kérdésnek tekintsék a tudományos tanulóifiúság nevelését. A tudománvos kutatómunkahelveken állandó fiaveimet kell szentelni a dolaozók képesséqe fokozásának. 4. Javítani kell a tudományos, kisérleti intézetek és laboratóriumok anyagi ellátásán Az alap- és aplikált kutatás tudománvos kísérleti munkahelyeinek legtöbbje különösen technikai készletekkel nincs eleaendő mértékben felszerelve. Ennek következtében az egves szakok eaész során kutatásunk helyzete nincsen experimentális technikai viláqszínvonalon. A FínomaépíDari Minisztérium nem szentel eléa fiaveimet a készülékek avártásának. úqvhoov a kapitalista külföldről kell olvan készülékeket is beszereznünk, amelyeket qazdaságosan elő lehet állítani. Másrészt a Külkereskedelmi Minisztérium nem biztosítja a múlhatatlanul szükséges speciális készülékek behozatalát. Sok tudományos kísérleti munkahely munkájában nem érvényesülnek kellő mértékben a aazdasáqossáa elvei. kiváltképp az experimentális módszerek alacsony színvonala következtében. Az intézetek munkájában a kutatás fejlődését az adminisztrációs szervezeti fogyatékossáaok egész sora gátolja. Az ipari vállalatokra érvényes eaves pénzügyi és adminisztratív előírások aépies alkalmazása a kísérleti munkahelyeken bürokratizmushoz vezet és aátolia a tudománvos munkát. Ezen foavatékossáaok kiküszöbölésére múlhatatlanul szükséaes: a) a kísérleti intézetek anvaqgal való ellátását és technikai alapját állandóan javítani a szükséaes készülékek biztosításával mind a termelés, mind a behozatal által: b) az anyagi, technikai ellátás érvényes tervezését ás oénzüavi előírásait a tudománvos kutatóintézetekre vonatkozólag eavszerűsíteni úgy, hogy megfeleljenek a tudományos kutatómunka ielleqének; c) gondoskodni a qazdaságossák fokozásáról a tudománvos kutatómunkahelyek munkájában. 5. Meg kell javítani a tudományos kísérleti munka eredményeinek a gyakorlatban való érvényesítését A tudománvos kísérleti munka eredménveit a gyakorlatban hanyagul érvényesítik és gyakran egyáltalán nem kerül sor felhasználásukra. Ezáltal kárba vesznek a kutatók energiája, törekvése és jelentős anyagi eszközök. Ezen jelenség gyakori oka a tudományos kísérleti témák helytelen megválasztása. mert a témákat nem a népaazdasáa szükségleteire, a gazdasági előnyre és hasznosságra való tekintettel választják. Egves esetekben a tudományos ki1 sérleti munkahelyek nem adják át kutatásaik eredményét olvan formában, hogy őket a termelésben minden nehézség nélkül lehetne érvényesíteni. A realizáció további hibái közé tartó* zik az is. hogv sok esetben a_ kísérleti intézeteiknek nincs meg az a lehetőségük arra. hoav a • laboratóriumi kísérletek eredményeit üzernileg kipróbálhassák. Ezen fogyatékossáaok kiküszöbölésére: a) valamennyi intézetben a reszortokkal eavüttesen ki kell dolgozni a tudománvos kísérleti munkák megvalósításának terveit. Ki kell bővíteni a tudománvos kutató munkák eredménvei szerződésilea történő realizálásának rendszerét azzal a céllal, hcav azt a lehető leanaavobb mértékben meaavorsítsák. b) A kísérleti munkahelyeken, ahol ez lehetségesnek és hasznosnak mutatkozik. ki kell építeni a félüzemi berendezést. c) Azokat a kísérleti feladatokat, amelyek a gyakorlati érvényesítésre irányulnak, teljesen és következetesen kell meaoldani. úav. hoav a nvert alapok a termelési eljárások tökéletesítését vaav az úi termelés bevezetését szolaálhassák. d) Mea kell szigorítani és tökéletesíteni kell. az opponens eliárás rendszerét. (Folytatás a 6 oldalon.)