Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-30 / 90. szám, péntek

Világ proletárjai egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. március 30. péntek 30 fillér IX. évfolyam 90. szám Bírálatot a sok szóbeszéd helyett Ha egy üzem bármikor is ké­nyes helyzetbe kerül (nem be­szélve az okokról), legjobban úgy kerül ki belőle, ha a nehézségek legyőzése a dolgozók ügyévé vá­lik. Ha a terv veszélyben van, az üzem vezetősége legjobban teszi, ha tanácskozik a technikusokkal és a munkásokkal, hogyan lehetne a hibát orvosolni. Szocialista ipa­runkban számos példája van an­nak, hogy milyen tanácstalan az a vezető, aki nem veszi tekintet­be a munkakollektíva tapasztala­tait, mert úgy véli, hogy éppen ő — akire az igazgatói funkciót bízták — testesíti meg saját sze­mélyében az egész kollektíva böl­cseségét. Nagyon sok függ attól, hogyan tudják vezető gazdasági dolgozó­ink, a párt- és szakszervezeti funkcionáriusok felhasználni a dolgozók kezdeményezését. Nagyon sok függ attól, hogy a termelést képesek leszünk-e olyan fokra emelni, mely lehetővé tenné a dolgozók anyagi és kulturális szín­vonalának lényeges emelését, _ a hétórás munkaidőre való áttérést és az árleszállítás eddigi politiká­jának folytatását. Hogy sikerrel teljesíthessük a második ötéves terv fokozott fel­adatait, hogy a napi hétórás mun­kaidő mellett ne csökkenjen a termelés, s olyan ütemben fejlőd­jék, amelyet a második ötéves terv megszabott, ehhez nagyobb lendülettel, nagyobb lelkesedéssel kell feltárnunk a termelési tarta­lékokat. A második ötéves terv feladatait meghatározó előzetes irányelvek annak szükségességé­ről beszélnek, hogy a munkater­melékenységet az iparban kb. 45 százalékkal, az építészetben pedig 50%-kai kell növelni. A munka­idő napi egy órával való csökken­tése öt év folyamán a munkater­melékenységnek legkevesebb to­vábbi 14%-kal, tehát egészben vé­ve nem 45%-kai, hanem legke­vesebb 59%-kal való növelését követel; meg. A munkatermelékenység ilyen mértékű fokozását még a legböl­csebb igazgató vezérkarával együtt sem tudná kieszelni. A munkater­melékenység növekedésének üteme a munkahelyeken dől el, a mun­kásság tömegei határoznak felőle, természetesen a vezetőkkel, a technikusokkal és mesterekkél együttműködve. Ezért van oly nagy jelentősége a dolgozók szavának a termelési problémákkal kapcsolatban, ezért fontos minden alkalom, amikor tanáccsal járulhatnak hozzá a ter­melés megjavításához. Hogyan le­het ezt elérni, annak nagyon sok módja van. A legbeváltabb mód­szerek közé tartoznak a termelési tanácskozások. A termelési ta­nácskozások jelentőségéről a kü­lönféle üzemek példái beszélnek. A közelmúlt napokban, amikor a technikai-ipari és pénzügyi terve­ket állították össze, megmutatko­zott, mennyiben járulnak hozzá a termelési tanácskozások ahhoz, hogy teljes egészében kitűnjék dol­gozóink ötleteinek gazdagsága. A Klement Gottwald Vasművekben az egyik termelési tanácskozáson körülbelül százan vettek részt és 300 lavaslat hangzott el a terme­lés kisebb mértékű és komolyabb megiavítására. A Kunčicei Kle­men Gottwald Üj Kohóban a tech nkai-szervezési . intézkedések, am"'vek a termelési tanácskozá­sok eredményeként jöttek létre, öt millió korona megtakarítást eredményeztek. Ezek szerint úgy hisszük, hogy a termelési tanács­kozások jelentőségét nem szüksé­ges bővebben megokolni. De rá akarunk mutatni arra, hogy fel­tétlenül meg kell változtatni a ter­melési tanácskozások és a szak­szervezetek, valamint az azok kö­zötti viszonyt, akik számára a termelési tanácskozásokon megvi­tatott kérdések és hozzászólások döntő ..jelentőségűek. Elsősorban a gazdasági vezetőkről van szó. Et­től függ tudniillik, hogy a terme­lési tanácskozások még eredmé­nyesebbekké váljanak, hogy telje­sítsék a rájuk háruló nagy külde­tést. A termelési tanácskozások túl­nyomó részének fogyatékossága, hogy nem eléggé bírálnak, nin­csenek jól előkészítve, s olyan problémákról tárgyalnak, amelyek a szakszervezet vagy a gazdasági szervek valamelyik gyűlésére tar­toznak. De miért nem érvényesítik a termelési tanácskozásokon na­gyobb mértékben a kritikát? Ta­lán azért, mert nincs mit bírálni? Határozottan nem! A nemrégen lefolyt járási pártkonferenciákon számos küldött fellépése megmu­tatta, hogy dolgozóink milyen éle­sen látják a munkahelyek hiá­nyosságait, amelyek nehézségeket okoznak a termelésben, lassítják a munkatermelékenység növeke­dését. ,A küldöttek nyíltan beszél­tek azokról a károkról, amelyek csupán azért keletkeznek, mivel számos üzemben nincs meg az összhang, mivel egyes dolgozók nem éreznek teljes felelősséget az üzem gazdasági eredményeiért. Néha ezek a hiányosságok hosszú hónapokon keresztül húzódnak és idők folyamán megsokszorozódnak. Mindazt, amit most nagy erőki­fejtéssel kell orvosolnunk, meg le­hetne előzni, ha a termelési ta­nácskozások valóban a hiányossá­j gok nyílt bírálóeszközévé válná­nak, ha a vezető gazdasági szervek a termelési tanácskozásokon el­hangzott hozzászólásokat maguké­vá tennék. Mi szükséges ehhez? Elsősorban az, hogy a szakszer­vezetek mind az egész üzemben, mind az egyes műhelyekben vagy munkaszakaszokon nagyobb gon­dot fordítsanak a tanácskozások előkészítésére. A tervszerűtlenül, alkalomszerűen összehívott ter­melési tanácskozásokon nehezen lehet megoldani a komoly problé­mákat, nehezen lehet feltárni azo­kat a tartalékokat, melyek a mun­katermelékenység növeléséhez ve­zetnek. A jól előkészített terme­lési tanácskozás, amely a résztve­vők figyelmét a legégetőbb közös problémára összpontosítja, nem eredménytelen. A termelési tanácskozásokat a szakszervezet készíti elő. De ez nem jelenti azt, hogy az igazgató és vezető gazdasági dolgozók ne vegyenek részt ebben a munká­ban. Az üzem, a műhely vagy va­lamelyik munkarészleg vezetője — amelynek keretében a termelé­si tanácskozás megvalósul — köte­les tanácsot adni a szakszervezet­nek, elő kell készítenie a munka­szervezésben előforduló hibák részletes elemzését, rá kell mutat­nia arra, egyik vagy másik mun­kahely miért marad le. De a gaz­dasági szervek fő feladata, hogy mindjárt a termelési tanácskozás után megtárgyalják a bíráló hoz­zászólásokat és javaslatokat, meg­kezdjék megvalósításukat, elinté­zésüket, esetleg megokolják, miért nem lehet őket életbeléptetni. Et­től függ a termelési tanácskozá­sok eredményessége, a munkások ennek alapján ítélik meg jelentő­ségüket; A MAI SZAMBA N: Tapasztalatok egv EFSZ megalakításánál (2. old.) Levelek a ČSAD dolgozóinak munkájáról (2. old.) Csehszlovák parlamenti küldöttség Magnitogorszk­ban (3. old.) Visszaérkezett Moszkvába első útjáról a TU-10<1 (3. old.) (4. old.) Ján Mudroch kiállítása Szegregáció vagv ..Szabad állam vagyunk .. u (4 old.) A hegesztők között (5 old ) .Semmim sem volt, csak a két kezem ..." (5 old.) Nagv fölényben játszó csapatunk Budapesten meg­nyerte első mérkőzését (6. old.) ÜDA— Iskra Žilina 3:2 (3:2) (6. old.) 15 451 dolgozó paraszt lépett az idén a szövetkezés útjára Szlovákiában 9633 új taggal, négy cseh !<er ilet ei oedig 5818 taggal szaporodott a szövetkezeti taiok létszáma A év első hónapjában, de kivált­képpen a szövetkezeti zárszámadások után egyre több egyénileg dolgozó paraszt vette fontolóra, melyik a könnyebb s jobb, az egyéni, vagy a közös nagyüzemi gazdálkodás. Persze sokat nem kellett törni fejüket, hi­szen a szövetkezetek eredményei, a szövetkezeti tagok jövedelme minden­nél ékesebben bizonyítja, hogy a dol­gozó parasztság egyetlen helyes útja a jövőhöz, a nagyüzemi gazdálkodáson át vezet. A kézenfekvő tények pedig arra késztették a dolgozó paraszto­kat, hogy belépjenek a szövetkezetbe. Hogy az idén az egyénileg dolgozó parasztok tömegesen lépnek be a szö­vetkezetekbe, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy már­ciusban: 28 szövetkezet alaku't két hét alatt Szlovákiában, s ezenkívül 5 előké­szítő bizottság. Kerületek szerint az alább felsorolt számban alakult EFSZ: Bratislava: 8, Nyitra: 5, Besztercebá­nya 2, Žilina: 4, Kassa: 4 és a prešo­vi kerületben 5 EFSZ alakult. Szlovákiában az idén megalakult EFSZ-ek száma tehát 92-re növeke­dett és 10 községben alakult előké­szítő bizottság. A szövetkezeti tagok száma 9633-al növekedett, a földterü­let pedig 34 933 hektárral gyarapo­dott. 171 űj szövetkezet Csehországban még több az olyan dolgozó parasztok száma, akik az idén a közös gazdálkodás útjára lép­tek. Csupán négy kerületben az év elejétől kezdve 171 új szövetkezet alakult, a szövetkezetek földterülete pedig 22 010 hektárral gyarapodott. Ezek az adatok fényesen bizonyítják, hogy dolgozó parasztságunk körében egyre nagyobb tért hódít a szövetke­zeti mozgalom. Megtört a jég Legenyemihályiban már régebben megalakult a szövetkezet, de a má­sodik típusról a harmadikra nehezen tudott felvergődni. A szövetkezetnek hat tagja volt, s ezek is csak küz­ködtek a szövetkezet 100 hektárán Csak a juhokat és a sertéseket tud­ták összpontosítani, a szarvasmarhák részére nem volt közös istállójuk. Március elején aztán aláírták a szö­vetkezetbe való belépést Rabovsky Pál, a helyi nemzeti bizottság elnö­ke és Handura János, a helyi nemzeti bizottság tagja is. Nagy változás állt be ezután a szövetkezet életében. Pél­dájukat további 11 kis- és középpa­raszt követte és az új tagok javasla­tára áttértek a harmadik típusú gaz­dálkodásra. Legenyemihályiban egyre több tag lép be a szövetkezetbe, s a falu la­kosai nyugodtan néznek a jövő elébe. (Levelezőnktől) A jó agitáció eredménye A zselízi szövetkezet tagsága a párt és kormány határozata alapján tervbe vette a szövetkezet tagalapjának bő­vítését. Elhatározták, hogy a téli hó­napok alatt 15 új tagot szerveznek be a szövetkezetbe. Ezt a- határozatot tel­jesítették is, és nem 15, hanem 17 új tagot nyertek meg a szövetkezetnek. Tovább folyik a szervezési munka, és várható, hogy a közeljövőben újabb kis- és középparasztok adják be be­lépési nyilatkozatukat. A tavaszi munkák sikeres elvégzésére a traktor­állomás dolgozóival együtt kötelezett­séget vállaltak. Igy a gépjavítása mun­kálatokat már 100 százalékra elvégez­ték. Rendben vannak a sarabojók, fo­gasok. vetögépek, traktorok és kom­bájnok, a cséplőgépek javítása pedig szintén 75 százalékra kész Felkészül­ve várják tehát a kedvező időjárást, hogy az új tagokkal együtt hozzálát­hassanak a tavaszi munkákhoz. Komáromi Dezsőné, Zseliz. A CSKP országos konferenciájának tiszteielére A magnezitkohók és bányák kassai üzemének dolgozóit a XX. kongresz­szus moszkvai tanácskozásai az ed­diginél is nagyobb munka- és gaz­Segítenek építőiparunknak Itt a tavasz és az építőmunkások előtt a tél következményei gyors meg­szüntetésének feladata áll. A nyitrai kerület építőmunkásai is szívós harcot folytatnak a terv teljesítéséért. Mun­kájukat két műszakra szervezik, meg­hosszabbított műszakokban dolgoznak és szombati és vasárnapi brigádmun­kát végeznek. Csupán a nyitrai kerület Magasépltészeti Vállalatánál a múlt szombaton 2172 briigádos és építő­munkás dolgozott, míg vasárnap to­vábbi 1575 brigádos vett részt a mun­kában. Ezen a vasárnapon is folytatták az építkezési munkát. Bekapcsolódnak a nemzeti bizottságok által szervezett brigádok, a beruházási vállalatok dol­gozói. Sikeres munkát végeznek főleg a lévai építőmunkások, akik brigádokban segítenek az új tornaterem építésénél, mely összesen csaknem 2 millió ko­rona költséget igényel. Az építkezésen maga Karol Majtan építésvezető jár elöl jó pédlával. A nyitrai kerület Magasépítészeti Vállalat dolgozói kijelentették, hogy ÄiiÄsi nemcsak márciusban fognak brigádokat szervezni, hanem mindaddig amíg be­hozzák a tervteljesítés hiányait, hogy biztosak legyenek az évi feladatok időbeni teljesítésében. Képünk: brigádosok a lévai tornaterem építkezésén. V. Janicina dasági sikerek elérésére ösztönzik Az üzem össztermelése februárban 104 százalékot tett ki, a márciusi ered­mények ugyancsak biztatóak. A bá­nyászok és kohászok a CSKP orszá­gos konferenciája tiszteletére össz­üzemi kötelezettségvállalást tettek. Vállalásuk teljesítését 28 kollektív és 170 egyéni vállalással alapozták meg. 1500 tonnával teljesítik túl elsó ne­gyedévi tervüket a bányában, s 250 tonnával több vasban gazdag ercet tárolnak a külföldi megrendelések számára. Testvérüzemeik részére a kohászok emelik a magnezitkavics s a nyers magnezitérc mennyiségét és minőségét. Az aknáskemence javítását 2 nappal lerövidítik. A prágai kerület üzemeinek felhí­vására a Stószi Tatrasmalt dolgozói elhatározták, hogy a párt országos ér­tekezletének tiszteletére emelik tel­jesítményeiket, csökkentik a termelé­si ciklust, takarékoskodnak a nyers­anyaggal, a villamos árammal A ko­vácsok, vágók, préselók és szerelők kollektívái, valamint a többi dolgozó értékes kötelezettségvállalásával és a- szocialista munkaverseny kifejlesz­tésével biztosítják az üzem termelési tervének túlszárnyalását. (mgy) Bevált a bányafolyosók alátámasztásának új módszere Az ostravai Generál Jeremenko Bá­nya két elövájatán a vájárok már nem használják az acél-, vagy fatámaszo­kat a mennyezet feltámasztására, ha­nem csavarezerkezettel helyettesítik azokat. Az eddigi fából vagy acélból készült támasztószerkezet felállítása helyett a mennyezetbe és az oldalfa­lakba is 120 cm hosszú nyílásokat fúrnak, melyekbe horgonycsavarokat helyeznek és ezeket gondosan kifeszí­tik. A rétegek ilyen megerősítésével a folyosó felett 120 cm vastag bolto­zatot képeznek, mely teljes mérték­ben pótolja az eddigi alátámasztó szerkezetet. A Generál Jeremenkó Bánya vájárai ; már több mint 200 m hosszú folyosót " biztosítottak ily módon. Minden ki­vájt méternél 200 koronát 155 kg acélt és csakném fél köbméter faanya­got takarítanak meg az új módszer segítségével. Miután a bányászoknak nem kell alátámasztó szerkezetet épí­teniük, gyorsabban haladhatnak a vá­jási munkálatoknál Zdenék Maralik előmunkás komplex brigádja ezzel a módszerrel csaknem 7 m hosszú fo­lyosót fúr át egy nap alatt. A csavarszerkezetet az Ostrava­Karvinai Bányák nemzeti vállalat fo­lyosóvájárjai és az Ostrava-Karvinai Bányák többi üzemeinek dolgozói is sikerrel alkalmazzák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom