Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-26 / 86. szám, hétfő

A iéggdsnbkiállítások megmutatták, hogy az amerikai léggömbök nem meteorológiai célokat szolgálnak A szovjet kormány jegyzéke az USA kormányához Moszkva, március 25. (TASZSZ) — Amint" már jelentették, február 18-án az USA kormányának átadták a szovjet kormány jegyzékét az amerikai léggömböknek a Szovjetunió légite- , nak válaszát. rébe való kibocsátása tárgyában. Az USA nagykövetsége március 1én a Szovjetunió külügyminisztériumához eljuttatta az USA kormányát A moszkvai sajtó március 25-én közölte annak az amerikai jegyzéknek szövegét, amelyet a szovjet kormány jegyzékére küldött válaszul. H. S. Az USA 1956. március 1-i jegyzéke a Szovjetunió kormányához „Az Amerikai Egyesült Államok nagykövetsége tiszteletéről biztosítja a Szovjetunió külügyminisztériumát és kormányának következő közlését tolmácsolja: Az Egyesült Államok kormánya megerősíti a szovjet kormány 1956. február 18-1 újabb jegyzékének vételét, amely kifogásokat tartalmaz az ellen, hogy az Egyesült Államok meteorológiai léggömböket bocsát fel és javaslatot tesz arra, hogy kiállításokat rendez a szovjet kormány rendelkezésére álló anyagokból. Az e kérdést érintő tényeket a szovjet kormánynak megmagyarázta az Egyesült Államok kormányának 1956. február 8-i jegyzéke. Ehhez a jegyzékhez mellékelve volt a sajtó számára készült közlemény másolata, amely 1956. január 8-án Washingtonban megjelent és amely részletesen ismertette ezen léggömbök felbocsátásának tervét az akció kezdetén. Az Egyesült Államok kormánya megállapítja, hogy a szovjet kormány szándékosan nem közölte sajtójában e sajtó számára készült közlemény információs anyagát, amelyet helytelenül olyan közleménynek minősített, amely csupán az Egyesült Államok belügyeit érinti. Amint már előzőleg közölték, az Egyesült Államok már régen alkalmaz meteorológiai kutatásokra szabadon repülő léggömböket. Az a szovjet állítás, hogy ezek a léggömbök veszélyeztetik a légiforgalmat, tévhitet támaszt éppúgy, mint e léggömbök felbocsátásának céljaira vonatkozó szovjet állítás. Az északi és déli félgömbön többezer meteorológiai ballont bocsátottak kl anélkül, hogy azok akadályozták volna a légi közlekedést s veszélyeztették volna a lakosság életét vagy vagyonát. A szovjet kormány és egyes keleteurópai kormányok voltak az egyedüli országok, amelyek ez ellen tiltakoztak. A szovjet kormány nem fogadta el az Egyesült Államok kormányának 1956. február 8-i jegyzékében tartalmazott javaslatát, amely azt ajánlotta, hogy az Egyesült Államok hivatalaival együtt tárgyalják meg azon biztonsági berendezések jellegét, amelyekkel a léggömbök fel vannak szerelve. A szovjet kormány kifogást emelt az ellen, hogy az Egyesült Államok meteorológiai léggömböket bocsát fel a Szovjetunió területe fölé, azonban szovjet léggömbök repülnek más országok területe felett és le is szállnak. Figyelmet érdemel az a körülmény, hogy szovjet léggömbök röpülnek az Egyesült Államok területe felett és hiteles értesülések szerint szovjet léggömböket fedeztek fel több ország területén, mint például Japánban, Törökországban, Iránban, Finnországban és Németországban. Logikátlan, hogy a szovjet kormány más normákat óhajt maga számára, mint a többi államoknak. A szovjet kormány nem adta vissza azt a tudományos anyagot, amely joggal megilleti az Egyesült Államokat és amelyet a szovjet kormány propaganda céljaira akar felhasználni. Az Egyesült Államok kormánya újból megismétli azt a kérését,, hogy adják vissza ezeket a készülékeket és kijelenti, hogy kész visszaadni azokat a szovjet készülé-. keket, amelyek rendelkezésére állnak. Az Egyesült Államok kormánya szilárdan hiszi, hogy a szovjet kormánynak azt a jogos aggodalmát, hogy az Egyesült Államok léggömböket bocsát fel, eloszlatta az Egyesült Államok kormányának 1956. február 8-i jegyzékében foglalt határozata, amellyel egyelőre beszünteti olyan léggömbök kibocsátását, amelyek szovjet terület fölé kerülhetnének. Mivel az Egyesült Államok kormánya tudomásul vette a szovjet kifogásokat, nyilvánvalóan nincs sem tudományos, más ésszerű oka annak, hogy megrendezzék azokat a kiállításokat, melyeket a szovjet kormány javasol. Az Egyesült Államok kormánya csupán azt tételezheti fel, hogy ennek az akciónak folytatása kiállítások rendezésével vagy egyéb módon olyan propaganda célokat követne, amelyek nyilvánvalóim a nemzetközi feszültség kiélezésére irányulnak. Az Egyesült Államok kormánya úgy véli, hogy az a kiállítás, melyet a szovjet kormány javasol, egyáltalán nem járulhat hozzá konstruktív célokhoz és ezért a minden kormányt érdeklő haladás érdekében kész a Szovjetunió kormányával és más érdekelt kormányokkal kidolgozni a technika és a berendezések kihasználásának közös programját — beleértve azon típusú léggömböket is, amelyekről a szovjet jegyzék szól és amelyek meteorológiai kutatás céljára készültek. Az Egyesült Államok kormányának egyelőre az a nézete, hogy e javaslat megvalósításában fel lehetne használni a Nemzetközi Meteorológiai Szervezet szolgálatait." V. V. Kuznyecov, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese március 24-én fogadta W. Walmsley urat, az USA szovjetunióbeli ügyvivőjét és átadta neki a szovjet kormány jegyzékét, amely a következőképp hangzik: A szovjet kormány 1956. március 24-i jegyzéke az USA kormányának „Az USA kormányának ez év március 1-i jegyzékével kapcsolatban, amelyet válaszul küldött a szovjet kormány február 18-i jegyzékére az amerikai léggömböknek a szovjet légitérbe való felbocsájtásával kapcsolatban, a szovjet kormány szükségesnek tartja a következőket kijelenteni : A szovjet kormány február 4-i é6 18-i jegyzékeiben figyelmeztette az USA kormányát arra, hogy az utóbbi időben számos ízben megsértették a Szovjetunió területi érinthetetlenségét amerikai léggömbök felbocsátásával, amelyek 650 kg súlyú különböző műszereket — beleszámítva automatikus fényképezőgépeket az ország légi fényképezésére — rádióleadókészülékeket, vevőkészülékeket, stb. szállítottak. A jegyzékek hiteles adatokat tartalmaztak, amelyek megcáfolják az USA kormányának jegyzékeiben tartalmazott azon állításokat, hogy a Szovjetunió légiterébe bocsátott amerikai léggömbök meteorológiai kutatás célját szolgálják és nem veszélyeztetik a légi közlekedést. A szovjet kormány jegyzékeiben kitart ame'lett, hogy az USA kormánya azonnali és hatékony intézkedéseket tegyen annak érdekében, hogy az Egyesült Államok ne sértse meg a Szovjetunió légiterének érinthetetlenségét. Az USA kormánya március 1-i válaszában megismétli azt az állítást, amelynek indokolatlanságára a szovjet kormány előző jegyzékeibeh rámutatott. Az USA kormánya nem fogadta el a Szovjetunióban elfogott amerikai léggömbökből rendezendő kiállításra tett javaslatot sem és kijelentette, hogy ezek a kiállítások propagandacélokat követnének, jóllehet ennek az állításnak indokolatlansága nyilvánvaló. A léggömbkiállítások megrendezésére tett javaslatnak ezzel szemben az lett volna a célja, hogy tárgyi bizonyítékok alapján megmutassa, hogy ezeknek a léggömböknek semmi köziik sincs a meteorológiai kutatáshoz, hanem teljesen más célokat szolgálnak Ebből következik, hogy az ilyen kiállítások megtartása egyáltalán nem vezethet a nemzetközi feszültség kiéleződésére, hanem €zt éppen az amerikai hivatalok törvényellenes akciói okoizák, amelyek léggömböket bocsátanak a Szovjetunió légiterébe és ezzel megsértik a Szovjetunió területi érinthetetlenségét. Az USA kormánya jegyzékében azt állítja, hogy a Szovjetunió állítólag szintén bocsát fel léggömböket más országok légiterébe és állítólag az USA területe felett is repülnek szovjet léggömbök. Ezek az állítások nem felelnek meg a valóságnak. Szovjet szervek nem bocsátottak é« nun bocsátanak léggömböket az USA vagy bármiiyen más ország légiterébe. Mivel azonban az USA jegyzéke más állításokat tartalmaz, célszerű volna az igazság érdekében egyidejűleg kiállítást rendezni a Szovjetunióban elfogott amerikai léggömbökből és másrészt azokból a „szovjet léggömbökből" is, amelyek állítólag az USA kormányának rendelkezésére állanak. A szovjet kormány egyben tudomásul veszi az USA kormányának március 1-i jegyzékében tartalmazott ama kijelentését, miszerint az USA kormánya elhatározta olyan léggömbök felbocsátásának beszüntetését, amelyek szovjet te rak t fölé kerülhetmlrek. Ami az USA március 1-i jegyzékében említett egyéb kérdéseket illeti, azokat a szokásos diplomáciai úton lehetne megtárgyalni. Moszkva, 1956. március 24. W. Walmsley úr kijelentette, hogy a jegyzéket átadja kormányának. A Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlési küldöttsége megtekintette Sztálingrádot Sztálingrád, március 24. (TASZSZ) — A Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlési küldöttsége, amely Zdenék Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke vezetésével Sztálingrádban tartózkodik, szombaton megtekintette a várost. A küldöttség tagjai meglátogatták a V. I. Leninről elnevezett 9. számú középiskolát. ahol az iskola tanítói és diákjai szívélyesen üdvözölték őket. Az iskola meglátogatása után a küldöttség mintegy két órát töltött a sztálini kerületben lévő 24. számú óvodában majd pedig megtekintette a traktoüzemet. Ebben az üzemben többezer dolgozó gyűlt össze, hogy üdvözö'je a csehszlovák testvéri nép küldötteit. A küldöttséget Dmátrij Koloszov, a Szakszervezeti Üzemi Bizottság elnöke, az üzem mérnöke és mások üdvözölték. Georgij Merkulov üdvözlő beszédében a következőket mondotta: „A traktorüzem munkásai éppúgy, mint az egész szovjet nép őszintén örül a csehszlovák munkásosztálynak az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésében, valamint a dolgozók kulturális színvonala felemelésében elért óriási sikereinek." Csehszlovákia dolgozóinak testvéri üdvözleteit Bedrich Kozelka és Josef Závéta, a küldöttség tagjai tolmácsolták, akik annak az óhajuknak adtak kifejezést, hogy szovjet és csehszlovák nép barátsága még jobban megszilárduljon. A gyűlés után a küldöttség megtekintette az üzem műhelyeit és elbeszélgetett az üzem igazgatójával, majd ellátogatott az üzem kultúrpalotájába, ahol megtekintette a „Sztálingrád—

Ostrava'' kiállítást és egy j csehszlovák irodalmi kiállítást. Ugyanezen a napon a parlamenti küldöttség megkoszorúzta Sztálingrád elesett hőseinek sírját. A küldöttség ezután meglátogatta a sztálingrádi vízierőmű építkezését és este résztvett A. Dinkin, a sztálingrádi városi szovjet végrehajtó bizottsága elnöke által rendezett ünnepi vacsorán. Wolter Ulbrieh

t; Készek vagyunk bármikor tárgyalni a szociáldemokratákkal Megnyílt Németország Szocialista Egységpártjának l!l. országos értekezlete Berlin (ČTK) — Szombaton, március 24-én délelőtt Berlinben az ünnepélyesen feldíszített Werner Seelebinder csarnokban megnyílt Németország Szocialista Egységpártjának III. országos értekezlete, amely március 29-ig folytatja tanácskozásait. Az értekezleten mintegy háromezer küldött és vendég vesz részt. A tanácskozásokra elküldte képviselőit Nyugat-Németország munkásosztálya és 22 külföldi testvérpárt is. A vörös zászlókkal és virágokkal övezett elnöki emelvényen a külföldi küldöttek és Németország Szocialista Egységpártja vezető funkcionáriusai, köztük Wilhelm Pieck és Ottó Grotewohl, továbbá Walter Ulbrieht. a Központi Bizottság első titkára ÍOQlaltak helyet. A pártértekezl ?tet Walter Ulbrieht nyitotta meg. Kegyeletes szavakkal emlékezett a nemzetközi munkásmozgalomnak és a haladó Németországnak az 1954 márciusában tartott IV. pártkongresszus óta elhúnyt élenjáró személyiségeiről: Boleslaw Bierutról, Martin Andersen Nexőről, Thomas Mannról és másokról. A III. oszágos értekezlet első napirendi pontjával kapcsolatban Walter Ulbrieht megtartotta beszámolóját, amelynek tárgya: a második ötéves terv és a szocializmus építése a Német Demokratikus Köztársaságban. A gazdaságban elért sikerek megállapítása után Walter Ulbrieht többek között a következőket mondotta: „Az NDK munkásosztálya megtanulta az állam igazgatását és a gazdaság irányítását. Olyan súlyos körülmények között, amilyeneket Németország kettéosztottsága okoz, felépítette a népi demokratikus rendszert és Németország nemzeti frontjára támaszkodva sikeresen építi a szocializmus alapjait. Az erők növekedése világszerte egyidejűleg történt az NDK megszilárdulásával és a békés erők megnövekedésével egéw Németországban. Most az a helyzet, hogy a háború megakadályozásának lehetőségéről beszélhetünk Németország területén" — mondotta Walter Ulbrieht. A továbbiakban az erők arányáról beszélt a világon, valamint a béke biztosításának reális lehetőségeiről. Kijelentette, hogy a német munkásosztály a béke biztosításáért különösen nagy felelősséget visel, mert Nyugat-Németországnak a párizsi egyezmények következtében és a bonni parlament döntése folytán az északatlanti tömb fő támaszpontjává kell válnia Európában. Walter Ulbrieht ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy széleskörű vitát kell indítani a német kommunisták és szociáldemokraták között." „A magunk részéről készek vagyunk mindent megtenni, ami erőnkben áll, hogy közeledés jöjjön létre a Szociáldemokrata Párt (SPD) és Németország Szocialista Egységpártja között." Walter Ulbrieht rávilágított a Németországban végbement fejlődés két különböző útjára. „A nemzeti kérdés sajátossága Németországban abban rejlik, hogy az ország egyesítéséért vívott harc kapcsolatban áll a két gazdasági világrendszer versenyével. Az NDK első ötéves terve a gazdasági és kulturális élet valamennyi ágazatában oly fejlődést hozott, amilyen Németországban mindeddig ismeretlen volt. Az eddigi eredmények megbízható alapot nyújtanak a ragyogó, nagyvonalú perspektívák megvalósítására." Beszéde további részében a kapit(.'izmusból a szocializmusba való áttérés időszakának egyes problémáiról beszélt az NDK-ban, az osztályharc, a magánvállalkozás, stb. kérdéseiről. Rámutatott arra, hogy Németország Szocialista Egységpártja már hoszszabb idő előtt világosan kitűzte azt a feladatot, hogy az NDK valamenynyi polgárát meg kell nyerni a szocializmus felépítésének. „Nyíltan megmondjuk — mondotta továbbá Walter Ulbrieht —, hogy az NDK-ban a munkás-paraszt hatalom politikai és szociális-gazdasági alapja annyira megszilárdult, hogy az osztályharc nőst azon erők ellen összpontosul, amelyek az amerikai és nyugatnémet háborús gyújtogatókat szolgálják és amelyek Nyugat-Németország és Nyugat-Berlin területén az NDK ellen dolgoznak. Az NDK dolgozóinak és a közép-kapitalista vállalkozók rétegéhez tartozó polgároknak tömegeit a türelmes meggyőzés útján és sikereinkkel akarjuk megnyerni." Most, amikor az NDK-ban nagy mértékben kiépültek a szocializmus alapjai, megvannak az előfeltételei annak, hogy az NDK-ban érvényesüljön a népgazdaság tervszerű és arányos fejlődésének törvénye. Az ipari nyerstermelés 1960 végéig az 1955 -ös évvel szemben legalább 155 százalékra emelkedik. Walter Ulbrieht közölte, hogy az NDK iparában a második ötéves terv folyamán bevezetik a hétórás munkanapot, sőt egyes különleges iparágakban a 40 órás munkahetet. W. Ulbrieht beszéde végén a következőket mondotta: „A Német Demokratikus Köztársaság második ötéves tervével előkészíti a jövő egységes Németország előfeltételeit, amelyben a dolgozó nép fog dönteni. Ma, amikor a világ lakosságának többsége a béketáborba tartozik, ma, amikor Európa lakosságának csaknem fele a szocializmust építi, felhívjuk a német munkásosztályt és az öszszes békeszerető embereket: előre a béke, a demokrácia és a izoc'alizmus új Németországáért vívoť harcban." W. Ulbrieht beszéde után megkezdődött a vita. Jugoszlávia új szovjetunió-beli nagykövete a szovjet-jugoszláv kapcsolatok elmélyítéséről Belgrád, március 24. (ČTK) — A Tanjug jugoszláv sajtóiroda jel öntése szerint Veljko Micsunovics, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság új szovjetunióbeli nagykövete március 2-án Moszkvába való elutazása előtt kijelentette, hogy Joszip Broz Tito elnöknek küszöbön álló útja a Szovjetunióba jelentős mértékben hozzájárul a szovjet-jugoszláv kapcsolatok fejlesztéséhez és megszilárdításához. Annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy ezek a kapcsolatok egyre kedvezőbbe^ fognak fejlődni. „Elsősorban azt a tényt szeretném hangsúlyozni, hogy úgyszólván minden területen aránylag rövid idő alatt fontos eredményt értünk etl — mondotta Micsunovics. Több gazdasági és egyéb egyezmény jött létre, amelyek országunkra nézve nagy jelentőségűek. V. Micsunovics emlékeztetett N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének és Tito jugoszláv elnöknek 1955. június 3-án Belgrádban aláírt közös nyilatkozatára, amely döntő jelentőségű volt a szovjet-jugoszláv kapcsolatok normalizálása szempontjából. Dulies rádióbeszéde ázsiai útjáról Washington (TASZSZ). — Dulies, az Egyesült Államok külügyminisztere pénteken rádióbeszédet mondott ázsiai útjáról. A külügyminiszter elismerte, hogy a meglátogatott körzet országaiban új „politikai folyamat" megy végbe, azaz ezeknek az országoknak népei megszabadulnak az imperialista gyarmati járomtól. Dulies elmondotta, hogy az ázsiai országok „szilárdan eltöké'ték, fejlesztik ennek a körzetnek gazdasági potenciáját." „Elmúlt az az idő, amikor az ázsiai népek eltűrték az olyan vezetést, amely gazdasági és szociális téren holtponton tartotta őket és amikor egy-egy nemzedék nehezen tengődött, rövid ideig élt és ugyanazokat a sötét kilátásokat adta tovább az új nemzedéknek." Dulies kénytelen volt tanúságot tenni arról, hogy tarthatatlan az állítólagos „kommunista veszélyről" szóló amerikai propaganda. „Míg mi elsősorban a nemzetközi kommunizmusból kiinduló veszéllyel törődünk — mondotta — közülük (Ázsia népei közül) sokan elsősorban a Nyugat esetleges merényleteire. gondolnak. Hiszen saját tapasztalatukból ismerik az ilyenfajta kormányzási módszereket." A külügyminiszter rámutatott: Indiában — mint észrevette — aggódnak amiatt, hogy az Egyesült Államok által Pakisztánnak szállított fegyvert „esetleg India ellen fordítják." India, Indonézia és Ceylon — állapította meg — „jobbnak látja, hogy ne csatlakozzék regionális biztonsági intézkedésekhez" (azaz az amerikai katonai csoportosulásokhoz). A meglátogatott országok többbségében — mondottá a külügyminiszter — „mélységes béketörekvés uralkodik." OJ SZO 1956. március 623.