Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-25 / 85. szám, vasárnap

A Francia Kommunista Pár! Központi Bizottsága az SZKP XX. kongresszusának felbecsülhetetlen segítségéről Az FKr Központi Bizottságának határozata Párizs, (TASZSZ) — A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsá­ga csütörtökön ülést tartott, melv meghallgatta Jacques Duclos beszá­molóját. „A jelenlegi politikai problé­mák az SZKP XX. kongresszusa ta­nulságainak fényénél" címmel. A beszámoló megvitatása után a Központi Bizottság határozatot hozott. A határozat kiemeli, milyen nagyfon­tosságúak az SZKP XX. kongresszusa és a kongresszus határozatai minden ország kommunistái, a nemzetközi tnunkásmozgalom és a világ népei szá­mára. Leszögezi, hogv a kongresszus felbecsülhetetlen segítséget nyújtott a Francia Kommunista Pártnak munká­ja megjavításában. Felszólítja a párt­szervezeteket és párttagokat, hogv széles körben ismertessék a XX. kongresszus tevékenységét, mutassák meg, hogy a szocializmusnak a Szov­jetunióban aratott nagy győzelmei ra­gyogó távlatokat nyitnak meg a fran­cia munkásosztály és a francia nép előtt is. Felszólítja a párt szerveze­teit és tagjait a határozat, hogv bát­ran fejlesszék tovább a párt arra irá­nyuló tevékenységét, hogy feltárják a tőkés társadalom törvényeit, kivált a munkásosztály elnvomorodására jel­lemző tényeket és ezek alapján szer­vezzék meg a mindennapos harcot a nép jövőjét veszélyeztető kapitalista ki­zsákmányolás ellen, azért, hogy a dol­gozókban tudatosodjék a szocializmus szükségessége, amelv egyedül szaba­dítja majd fel a proletariátust és ve­le az egész nemzetet. A határozat többek között megál­lapítja, hogy a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága szükségsze­rűen elvetette azt az opportunista ál­láspontot, amely szerint az államok békés egymás mellett élése lemon­dást jelenthet a munkásosztály érde­keiért és céljaiért, a szocializmusért folytatott harcról. Éppen ellenkezőleg, a szocializmus minden előrehaladása a béke újabb tényezőjét jelenti. A francia kommunisták — hangzik tovább a határozat — harcolnak azért, hegy elismerjék Aigéria nemze­ti tényét, mert ez hozzájárul maid a béke helyreállításához, lehetővé teszi Algériának, hogy szabadon döntsön iö­vőjéről, beleértve tagságát a szabad és egyenlőjogú népek alkotta igazi Francia Unióban. A határozat a továbbiakban megál­lapítja, hogy a szocializmusra parla­menti úton való áttérés nem képzelhe­tő el anélkül, hogy ne vívnának azon­nali és állandó harcot a demokratikus szabadságjogok védelméért és kiszé­lesítéséért. A szocializmusra parla­menti úton való áttérés nem képzel­hető el a kommunisták élcsapata által irányitott munkásosztály vezetése nél­kül. A határozat ezután a munkásosz­tály egységével kapcsolatban a XX. kongresszus megállapításainak ismer­tetése után kiemeli: a Francia Kom­munista Párt Központi Bizottsága örömét fejezi ki afölött, hogy vala­mennyi ország szocialistái mind na­qyobb számban tesznek látogatást a Szovjetunióban és hogv a közeljövőben a Szovjetunióba utazik a Francia Szo­cialista Párt küldöttsége is Ezek a találkozások csak megkönnyíthetik az egység létrejöttét. Franciaorszáqban nélkülözhetetlen a kommunisták és szocialisták egységfrontja ahhoz, hogy fenntartsák és kifejezzék azt a poli­tikát, amely megfelel a nép többsége január 2-án kifejezett akaratának és reményeinek. A kommunista párt nemzetgyűlési képviselőcsoportja — hangzik tovább a határozatban — amikor a közel­Nehru álláspontja az indiai-pakisztáni kapcsolatokról Delhi, március 23. (ČTK) — Nehru, India miniszterelnöke Mohamed Ali Csoudhuri pakisztáni miniszterelnök­höz levelet intézett, amelyben rámu­tat arra, hogy India nem ért egyet azzal, hogy a vitás kérdések elinté­zésénél harmadik állam közbenjárá­sát vegyék igénybe. Az Indián Ex­press szerint Nehru a külügyi kérdé­sek parlamenti tanácsadó bizottságá­nak március 22-i ülésén kijelentette, hogy India azonnali intézkedéseket foganatosít az indiai-pakisztáni ha­tárok kijelölésére. Nehru kifejezte azt a nézetét, hogy a közelmúltban lejátszódott határincidensek nem rossz szándékú terv szüleményei és okukat abban kell keresni, hogy a határokat még nem jelölték ki pon­tosan. múltban az algériai vita során a Mol­let-kormány mellett szavazott — jól­lehet pártunk ellenzi a katonai és meqtorló intézkedéseket — kedvező körülményeket teremtett ahhoz, hoqv előrehaladás történjék az új népfront meqalakulása felé. A határozat további része ideoló­qiai kérdésekkel foqlalkozik. Rátérve a Francia Kommunista Párt álláspont­jára, a határozat leszögezi, hoqv a Központi Bizottsáq egyetért a XX. kongresszuson a személyi kultusszal kapcsolatban elhanqzott bírálatokkal és úqv véli, hoqv a francia kommu­nisták a konqresszus anvaqából le­vonják a szükséqes tanúlsáqot. „A párt központi bizottságában, a me­gyei bizottságokban, a helyi szerve­zetekben és minden pártsejtben — hanqoztatja a határozat — fejlesszük ki a kollektív vezetést, a napirenden szereplő kérdések szabad és mélyre­ható megvizsgálását, bátorítsuk a hi­bák és hiányosságok építő bírálatát, ügyelve arra: a bírálat szabadságát ne engedjük összetéveszteni azzal a sza­badsággal, hogy a munkásosztály pártjának soraiba burzsoá nézetek furakodjanak be. A Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak példája vezérli majd a francia kommunistákat a munkásosztály poli­tikája, a béke és a nemzeti naqvsáq jövője felé — fejeződik be a határo­zat. Ä Csehszlovák Köztársaság parlamenti küldöttsége Kijevből Sztálingrádba utazott Sztálingrád, március 23. (TASZSZ) — A Csehszlovák Köztársaság parlamenti küldöttsége Zdenék Fierlinger, a nem­zetgyűlés elnöke vezetésével március 23 -án Kijevből Sztálingrádba érkezett. A sztálingrádi repülőteret a Cseh­szlovák Köztársaság, a Szovjetunió és az Orosz SZSZK állami lobogóival dí­szítették. A repülőtéren üdvözlő fel­iratokat tartalmazó transzparensek voltak. A vendégeket A. V. Dinkin, a sztálin­grádi városi tanács végrehajtó bizott­ságának elnöke, K. Sz. Nekraszov, az Orosz SZSZSZK Legfelső Tanácsának ké-viselöie, valamint a kerületi és városi tanács, a közélet és sajtó kép­viselői fogadták. Zdenék Fierlinger, a küldöttség veze­tője a csehszlovák nép szívélyes test­véri üdvözletét tolmácsolta Sztálingrád hősi város lakosainak. A küldöttség megérkezése napján meglátogatta A. V. Dinkin elvtársat, J városi tanács végrehajtó bizottságának elnökét. A küldöttség tagjai ezután megismerkedtek a hős város emlék­müveivel és este részt vettek a Sztá­lingrád dokumentáris film előadásán, amely megörökíti a sztálingrádi csa^a emlékezetes napjait. Ä szovjet energetikai küldöttség Nagy Britanniában London, március 24. (TASZSZ) — A szovjet energetikai dolgozók kül­döttsége, amelyet G. M. Malenkov, a Szovjetunió Minisztertanácsának alel­nöke, a Szovjetunió villamoserőügyi minisztere vezet, március 22-én este Buxtonba érkezett, ahol a Ferodo­üzem dolgozói zenekarral fogadták. A szovjet küldöttség tiszteletére rendezett ebéden J. Eccles, az angol villamosművek igazgatóságának alel­nöke mondott beszédet Buxton vá­ros lakosságának nevében *S. D. Gent, a város polgármestere üdvözölte a szovjet vendégeket. G. M. Malenkov beszédében rámu­tatott a Szovjetunió és Nagy-Britan­nia közötti megértés és baráti kap­csolatok megszilárdításának nagy je­lentőségére. •Március 23-án a küldöttség a Man­chester melletti carringtoni villamos­müvet tekintette meg, amelynek épí­tését nemrégen fejezték be. Délután a szovjet vendégek a Metropolitan Vickers társaság elektrotechnikai üze­mét látogatták meg. A Koreai Munkapárt az SZKP XX. kongresszusának tapasztalatai alapján fokozza harcát az ország egyesítéséért Phenjan. (ČTK) — A Koreai Mun­kapárt Központi Bizottsága március 20-án tartotta teljes ülését, amelyen Coj Jen-Gen elvtárs, a Koreai Mun­kapárt KB helyettes elnöke tartott beszámolót, aki mint a Koreai Mun­kapárt KB küldöttségének vezetője részt vett a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusán. Coj Jen-Gen, a Szovjetunió Kom­munista Pártja XX. kongresszusán megtárgyalt komoly problémák egész soráról beszélt. E problémák közé tartoznak a szocialista és kapitalista rendszerű államok békés együttélése, a háború megakadályozásának lehető­sége a jelenlegi körülmények között, a különböző országoknak a szocializ­musba való átmenetének formái és a párt kollektív vezetése lenini elve. Co Jen-Gen elvtárs hangsúlyozta, hogy a Koreai Munkapártnak a Szov­jetunió Kommunista Pártja XX. kong­resszusán szerzett tapasztalatok alap­ján fokoznia kell a küzdelmet az or­szág egyesítéséért és önállóságáért, valamint a szocializmus alapjainak fel­építéséért a köztársaság északi részé­ben. Állandóan erősíteni kell a párt szervezeti és eszmei egységét, har­colni a dogmatizmus és formalizmus ellen az ideológiai munkában és alko­tó módon érvényesíteni a marxizmust —leninizmust. A teljes ülésen beszédet mondott MINT ISMERETES, március 23-án Pakisztánt köztársasággá kiáltották ki. A köztársaság elnöke Iszkander Mirza, eddigi főkormányzó lett és az új Pakisztáni izlam Köztársaság továbbra is a brit Common Wealth­be, azaz a Nemzetek Közösségébe tartozik. A régi India, In­diai Császárság néven 1858-ban lett angol korona­gyarmat. ötéven­ként megbízott angol alkirály kor­mányozta „indiai császár", azaz az angol király he­lyett a hatalmas területet. 1947-ben két új ázsiai ország neve került a térképre. A brit kormány ekkor ugyanis már látta, hegy az in­diai forradalmat aligha tudja elke­rülni. Az indiai függetlenségi moz­galom mindinkább erősödött. Anglia nagyot gondolt, de esze ágában sem volt lemondani e területek birtoklá­sáról. „Oszd meg és uralkodj", ez volt az angol im­perializmus elve és e szerint cseleke­dett továbbra is. Megadta Indiának az úgynevezett „függetlenséget", de két államot teremtett, a moha­medán Pakisztánt és a hindu Hin­dosztánt, mely ké­sőbb Indiai Köztár­saság lett. Az an­golok már régeb­ben elmélyítették azt az ellentétet, amely az indiai bur­zsoázia. hindu és mohamedán rétege között támadt. Az ország északi ré­szében 1930 után a Kongresszusi Pártból k'váltak a mohamedánok és megalakították a Muzulmán-Ligát. Ez azt hirdette, hogy a mohamedánok és hinduk nem alkothatnak egy nem­zetet és programul tűzte ki az indiai Pakisztán köztársaság mohamedánokat egyesítő Pakisztán­nak létrehozását. Az új rendezés 1947. augusztus 15-én lépett életbe. Olyan államképződményeket hozott A térkép jobb felső sarkában kicsinyítve látható Nvugat­és Kelet-Pakisztán (Jobbra feketével jelölve a keleti rész.) Az alsó térkép Kelet-Pakisztánt mutatja. létre, amilyenekre a politikai föld­rajz eddig nem ismert példát. Pa­kisztán két szárnyból álló ország. A volt India északnyugati részében van Nyugat-Pakisztán az Indus folyó kö­zépső és alsó szakaszán, Kelet-Pa­kisztán pedig a keleti részen a Gan­gesz és Brahmaputra torkolati vidé­kén fekszik. így a mesterségessn létrehozott orszáq két. eqvmástól 1600 km távolságra fekvő részből áll. Összterülete kb. 948 000 négyzetki­lométer. 76 millió lakossal, amelyből Kelet-Pakisztánra 42 millió esik. HA VALAKI vasúttal Nyugat-Pa­kisztánból Kelet-Pakisztánba akar utazni, vízumot kell szereznie. Kara­csi repülőteréről Dakkába 1500 km légiutat tesz meg, a hajóút Karacsi­ból a Kelet-pakisztáni Chittatongig az indiai déli háromszög megkerülé­sével 2600 km. Az ország két szár­nya teljesen ellentétes földrajzi és gazdasági jellegű és más a lakosság nyelve is. Összekötő kapocs egyedül a mohamedán vallás. A főváros Ka­racsi, az Indus deltájában épült, 1150 000 lakossal. Nagyobb városai Dakka, Lahore, Haiderabad, Raval­pindi, Multán stb. Az ország bár me­zőgazdasági téren elmaradott, mégis a lakosság 85 százalékát a mező­gazdaság foglalkoztatja. 9 millió hek­tár föld azonban parlagon hever. A nyuqat-pakisztánok túlnyomó többsé­ge: indo-turáni. A kelet-pakisztánok bengálok, mongol-dravida nép. A hi­vatalos nyelv az urdu. Sok az anal­fabéta. Pakisztán' főbb kiviteli cikkei a nyers juta, a gyapot, gvapjú, nyers­bőr, tea, gyanta, rostanyag. Ásványi anyagokban, mint krómércben, kő­szénben is elég gazdag. Nehézipara nincs, feldolgozó ipara jelentékte­len. Angliának érdekében állott, hogy India és Pakisztán között továbbra is fennálljon az ellenséges viszony. Gyakoriak voltak a határincidensek. Csak 1952-ben kötötte meg a két ál­lam az egymás közötti kereskedelmi szerződést. A világpiac legkisebb ki­lengése gyapotban, vag'- jutában kel­lemetlen kihatással van Pakisztán gazdasági mérlegére. Az imperializ­mus régi elve, hogy a gazdaságilag legyengült államot jobLan tudják az angol-amerikai monopóliumok poli­tikailag sakkban tartani. A külkereskedelmében az első he­lyeken vannak Japán, Anglia, a Német Szövetségi ;Köztársaság, USA, Fran­ciaország, Olaszország és kb. 15 szá­zalékban a népi demokrácia országai, köztük leginkább a Kínai Népköztár­saság. amelyek legtöbbnyire qyapotot vásárolnak. Japán erős dumpinggal tar­totta meg és emelte kivitelét Pakisz­tánba. A mi országunk eddig arány­lag kis kereskedelmi forgalmat bo­nyolított le Pakisztánnal. Eddig jutát, bőröket és gyapotot vásároltunk, pa­pírt, üveget és gépeket szállítottunk. Az Egyesült Államokból kapott köl­csönöket nem szabadott Pakisztánnak a népi demokrácia államaiban való bevásárlásra fordítania. Kedvezőtlen gazdasági helyzete, valamint az úgy­nevezett Kolombo-terv arra indítot­ták Pakisztánt, hogy hatéves gazda­sági programot dolgozzon ki 1957-ig, ezt azonban 1953-ban 5 éves prog­ramra változtatták. 1955-ben az ál­lami költségvetés 57 százalékát for­dította Pakisztán katonai célokra, eh­hez még hozzászámítandók a külföldi segélyek is. PAKISZTÁN politikai és gazdasági fejlődését nem lehet a világtól, de különösképpen Ázsia többi népétől el­szigetelten elképzelni. Éppen most vagyunk tanúi annak a nagy változás­nak, amely Ázsiában lejátszódik. Az ázsiai népek harca a gyarmatosítók­nál nagy ellennyomást váltott ki. Sok­szor az imperialisták zsarolásai sike­rültek, mert a gazdaságilag függő és gyarmati országok szorosan összekap­csolódtak a kapitalista államok gazda­ságával. így sikerült Pakisztánt a SEATO és bagdadi szerződéssel is gúzsba kötni. Mindazonáltal Pakisztán részt vett a történelmi jelentőségű bandungi konferencián. A szovjet államférfiak indiai és burmai látogatásából, a szí­vélyes kapcsolatokból, hathatós támo­gatásból Pakisztán is okulhatott. A pakisztáni nép gondolkodásában is mély gyökeret vert a Pancsa Sila, azaz a békés együttélés öt alapelve. Nem kell sokáig várnunk, amikor majd Pakisztán — hasonlóképpen, mint India — szintén a béketábor né­peinek útjára lép. Az első lépés az, hogy köztársasági államformát vett fel, mert igyekszik kikerülni a britek teljes függőségéből. Marx látnoki sza­vai kezdenek valóra válni: „Az indiai­, ak addig ,nem tudják learatni az új társadalmi rend termését, amíg az in­diaiak maguk meg nem erősödnek annyira, hogy lerázzák magukról az angol jármot." Mi csak örömmel üdvözölhetjük Pa­kisztán e történelmi lépését. Uj pers­pektívák nyílnak a kereskedelmi és kulturális kapcsolatok elmélyítése te­rén, ami csak növeli és erősíti a köl­csönös bizalmat, valamint a béketá­bort. (q—k) Kim Ir Szen elvtárs, a Koreai Mun­kapárt KB elnöke is. A teljes ülésen elfogadott határo­zat hangsúlyozza, hogy valamennyi pártszervezetnek és tagnak át kell ta­nulmányoznia a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XX. kongresszusának anyagát és javítania a párt munká­ját. Pakisztán köztársasággá vaió kikiáltásának ünnepségei Pakisztán, március (ČTK) — Amint a Reuter jelenti, Pakisztánt Pakisztán Izlam Köztársasáqqá kiáltották ki. A kikiáltás után ünnepélyesen hivatalá­ba iktatták Iszkander Mirzát, Pakisz­tán első elnökét. 1955. március 23-val Pakisztán meqszűnt brit domínium lenni és érvénybe lépett a február 29-én jóváhagyott pakisztáni alkot­mány. A Pakisztán Izlam Köztársasáq ün­nepélyes kikiáltásának és Iszkander Mirza elnökké iktatásának ünnepségein mintegy 500 személv vett részt, kö­zöttük több mint 40 orszáqból érke­zett vendéqek, Pakisztánban műkö­dő diplomaták, a pakisztáni kormánv tagjai, újságírók. ' Az ünnepségeken részt vett kül­döttségek között volt Csehszlovákia küldöttséqe is, Jozef Valónak, a nem­zetgyűlés elnökhelyettesének vezeté­sével, valamint a szovjet küldöttség A. I. Mikojannak a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa első elnökhelyettesé­nek vezetésével, a Kínai Népköztár­sasáq küldöttsége Ho Lunnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökhe­lyettesének vezetésével és számos or­szág külüqyminisztere. A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának el­ső elnökhelyettese rövid, szívélyes megbeszélést folvtatott Pakisztán mi­niszterelnökével. minisztereivel és a külföldi küldöttségek képviselőivel. Németország Kommunista Pértja elnökségének nyilatkozata Düsseldorf, március 24. (ČTK) — A Freies Volk, Németország Kom­munista Pártjának központi sajtó­szerve március 23-án közölte Né­metország Kommunista Pártja elnök­ségének a jelenlegi németországi helyzetről szóló nyilatkozatát. Az NKP elnökséqe nyilatkozata szerint • a párt bármiféle kikötés nélkül kész a szociáldemokrata párttal együtt vé­deni a békét és egyesíteni a német a kollektív biztonságért küzdő erőket. A LE MONDE jelenti, hogy a fran­cia külkereskedelem hiánya ez év februárjában 34 müliárd frankot tett ki az 1955 február 12,5 milliárd mkkal szemben (ČTK). 0 J S Z r. 1956. március 25.

Next

/
Oldalképek
Tartalom