Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-03 / 63. szám, szombat

Ás Indiai Köztársaság elnökhelyettese Csehszlovákiába látogat Dr. Szarvepalli Radhakrisnan, az Indiai Köztársaság elnökhelyettese és az Indiai Államtanács elnöke elfogadta a csehszlovák kormány meghívását Csehszlovákia meglátogatására. A látogatásra június elején kerül sor. A nemzetközi nőnap tiszteletére Szlovákia összes munkahelyein, az iskolákban és a kultúrintézményekben e napokban a dolgozó nők, és velük együtt egész népünk készül a nemzetközi nőnap méltó megünneplésére, melynek tiszteletére értékes felajánlásokat .tesznek. A bratislavai kerület Blatné községében működő nőbizottság tagjai felajánlották, hogy a nemzetközi nőinap tiszteletére 260 brigádórát dolgoznak le a helyi EFSZ'-ben és 350 brigádórát a faluszépítési akció keretében. Trenčianská Teplán a nőbizottság tagjai 100 tojást és 20 kg marhahúst adnak be terven felül, és védnökséget vállalnak a község óvodája felett. A besztercebányai kerületi Ipolybalog és Horné Strháre községekben a nőbizottsági tagok a kis- és középparasztoktól 200 beszolgáltatási felajánlást gyűjtenek. A BratislavaStaré Mesto-i körzeti nemzeti bizottság mellett működő nőbizottság tagjai a körzet többi asszonyaival együtt 20 000 brigádórát dolgoznak le a városszépítési akció keretében és a Bratislava-Vinohrady-i körzeti nemzeti bizottság mellett működő nőbizottság taqiai 10 000 brigádóra ledolgozását vállalták. A ligetfalusi nőbizottság tagjai elhatározták, hogy a nemzetközi nőnap tiszteletére rendbehoznak két gyermekjátszóteret és egy olvasó konferenciát rendeznek a nők részére. Huszonkét emberéletért feleinek Mindeddig nem jött válasz arra a jegyzékre, melyben kormányunk nyomatékosan felszólította az Amerikai Egyesült Államok kormányát, hogy szüntesse be a léggömbök eregetését Csehszlovákia légiterébe, és a legnagyobb szigorral büntessék meg azokat a személyeket, akik felelősek a lőcsei repülőszerencsétlenség során elpusztult 22 ember életéért. A „hidegháború" követői azonban a „Szabad Európa"-n keresztül most szabadulni igyekeznek akcióik következményeinek felelősségétől, melyekkel beavatkoznak belső ügyeinkbe és megsértik Csehszlovákia területi függetlenségét. A „Szabad Európa" meghamisítja a tényeket azon állításával, hogy a léggömbök (melyek mintegy 150 kg-os terhet hordanak — szerk. megj.) állítólag nem akadályozzák és nem fenyegetik a légiforgalmat. Ez hazug kifogás és a hazugságok ilyen sorozata sem leplezheti el az igazságot. A bizonyítékok terhe alatt a Nyugatnak — mint már sok esetben — be kell Ismernie felelősségét és bűnét. Még élénken visszaemlékszünk a „Kazsmirí hercegnő" indiai repülőgép lezuhanására, melynél a Kínai Népköztársaság küldöttségének egyes tagjai és számos újságíró a bandungi értekezletre utazásuk során életüket vesztették. Az angol hivatalos körök akkor hasonlóképpen jártak el. — „Tiltakoztak" a Kínai Népköztársaság kormányának nyilatkozata ellen, melyben azt bizonyította, hogy Hongkongban nem biztosították kellőképpen a repülőgép biztonságát. Csupán kilenc hónappal azután ismerte be az aagol gyarmatügyi minisztérium, hogy a szerencsétlenséget egy időzített bomba robbanása okozta, melyet szabotázs céljából helyeztek a repülőgépbe. Ilyen tehát a nyugati gyakorlat. Hazudni, hazudni, amíg csak lehetséges. (Rudé Právo.) A magyar parlamenti küldöttség látogatása Csehszlovákiában A magyar országgyűlés küldöttsége meglátogatta a nemzetgyűlést A nemzetgyűlés szűkebb elnöksége csütörtökön, március 1-én fogadta a Magyar Népköztársaság országgyűlésének küldöttségét. A Rónai Sándor országgyűlési elnök által vezetett küldöttség tagjait Horváth Imre, a Magyar Népköztársaság prágai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és Jozef Kováčik, a nemzetgyűlés irodájának vezetője kísérték. A nemzetgyűlés épületében a küldöttséget Zdenék Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke és Jozef Való, dr. Dionysius Polanský, Antonín Fiala és Andrej Žiak, a szűkebb elnökség tagjai fogadták. A fogadásnál ugyancsak jelen voltak a nemzetgyűlés bizottságainak elnökei. Zdenék Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke szívélyesen üdvözölte a vendégeket. A küldöttség tagjai ezután kicserélték nemzetgyűlésünk képviselőivel a ké* törvényhozó testület és e testületek szerveinek értékes munkatapasztalatait, főleg a nemzetgyűlési képviselők munkamódszereit és tevékenységük módjait illetően mind a kerületekben, mind a választókörzetekben a választókkal és a nemzeti bizottságokkal való kapcsolatban. A beszélgetés arra irányult, hogyan lehetne még jobban megjavítani és fokozni a törvényhozó testületeknek és a nép képviselőinek tevékenységét. Rónai Sándor, a Magyar Népköztársaság országgyűlésének elnöke, a küldöttség vezetője befejezésképpen a küldöttség nevében megköszönte a szívélyes fogadtatást. Egyúttal annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a két baráti állam törvényhozó testülete tagjainak személyes kapcsolata további jelentős hozzájárulás a kölcsönös együttműködés elmélyítéséhez, a szocializmus építéséhez, a világbéke megőrzéséhez és megszilárdításához. A köztársasági elnök fogadta a Magyar Népköztársaság országgyűlésének küldöttségét Csütörtökön, március 1-én Antonín Zápotocký köztársasági elnök, Zdenék Fierlinger nemzetgyűlési elnök jelenlétében fogadta a prágai Várban a Magyar Népköztársaság országgyűlésének küldöttségét. A magyar országgyűlés küldöttségét Horváth Imre, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövete és Jozef Kováčik, a csehszlovák nemzetgyűlés irodájának vezetője kísérték. A küldöttséget Ladislav Novák, a köztársasági elnö-k irodájának vezetője mutatta be. I Antonín Zápotocký köztársasági elnök szívélyesen üdvözölte a küldöttséget. A baráti légkörben folytatott beszélgetés során a küldöttség tagjai örömüknek adtak kifejezést, hogy Bratislavában megnyitották a könyvhónapot Bratislavában csütörtökön, március 1-én ünnepélyes irodalmi esttel, melyet a Kulturális ügyek Megbízotti Hivatala és a Szlovákiai írók Szövetsége rendezett a bratislavai kultúrházban, nyitották meg a könyvhónapot. Az ünnepi est résztvevőit Andrej Plávka, a Szlovák Szépirodalmi Kiadó igazgatója üdvözölte. A cseh írók üdvözletét Jozef Sekera, a Csehszlovákiai írószövetség vezető titkára tolmácsolta. Szlovák és cseh írók, Ján Kostra, Milan Lajčiak, Vojtech Mihálik, Vladimir Mináč, államdíjasok, Vilém Závada érdemes művész, továbbá Ladislav Fikar, Ctibor Štítnioky és Zuzka Zguriška adtak elő műveikből. Az est zenei részében Mária Kišoňová-Hubová „kiváló munkáért" érdemrenddel kitüntetett operaénekesnő, M. Schneider-Trnavsky és Bartolomej Urbanec dalait énekelte, Bohuš Hanák, a Nemzeti Színház szólóénekese pedig népdalokat adott elő. A Lúčnica Népművészeti Együttes programjával fejezték be az ünnepséget. meglátogathatták Csehszlovákiát és hogy megismerhetik a csehszlovák nép életét és szocialista építő sikereit. A köztársasági elnök kellemes tartózkodást kívánt a küldöttségnek és azon meggyőződésének adott kifejezést, liogy a küldöttség látogatása hozzájárul a csehszlovák és magyar nép közötti barátság további megszilárdításához. A magyar országgyűlés küldöttségének látogatása V. Široký miniszterelnöknél Viliam Široký miniszterelnök csütörtökön, március 1-én fogadta a Magyar Népköztársaság országgyűlési küldöttségét, melyet Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke vezet. A küldöttség tagjait Horváth Imre, a Magyar Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagyikövete kísérte. A fogadáson jelen voltak Zdenék Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke, Václav Dávid külügyminiszter, a Külügyminisztérium és a Miniszterelnökségi Hivatal vezető dolgozód. Viliam Široký miniszterelnök üdvözölte a küldöttség tagjait, mint a Magyar Népköztársaság törvényhozó testületének képviselőit és azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy amint baráti országaink összeegyeztetik gazdasági terveiket, úgy a kölcsönös kereskedelmi kapcsolatok terén is további elmélyülésre kerül sor. A továbbiakban tájékoztatta a kedves vendégeket népünknek a szocializmus építésében elért sikereiről és második ötéves tervünk első évi feladatairól. Rónai Sándor, a Magyar Népköztársaság országgyűlésének elnöke megköszönte a szívélyes fogdtatást, melyben a küldöttség tagjait Prágában részesítették és kiemelte, hogy csehszlovákiai látogatásukkal nemcsak a két ország közötti kölcsönös kapcsolatokat akarják elmélyíteni, hanem értékes tapasztalatokat akarnak szerezni a Magyar Népköztársaság népei között folytatott munkájuk száméra. Hosszabb baráti beszélgetés során a magyar országgyűlési küldöttség tagjai tájékoztatták Viliam Široký miniszterelnököt országuk gazdasági feladatairól. OOOTOOOOOOOOOOOOOOOOOCCXXXX>OOO^ A CSALLÓKÖZI VÍZELLÁTÁS Ha a térképre tekintünk, vagy pedig kéresztül-kasul járjuk a Csallóközt, az a benyomásunk, hogy e tájon állandóan elegendő víz van. Eltekintve a Duna rendes vagy emelkedett vízmennyiségétől, vannak itt csatornák, mocsarak és egyéb vízzel bővelkedő területek és ha leásunk egy-két méter mélységbe, mindenütt vízre bukkanunk. Egészen más képet nyerünk akkor, ha ezt a „gabonakamránkat" a fogyasztási víz, különösen az ivóvíz, valamint a szennyvíz levezetése szempontjából nézzük. Mint egyöntetű mérték a higiénia, egészségügy és civilizáció szükségletei jönnek tekintetbe. A minden igényt kielégítő ivóvíz biztosítása és a szennyvíz megfelelő módon való levezetése még ma is sok kívánni valót hagy maga után. Érthető, hogy a múlt gazdasági és politikai rendszere nem sokat törődött az egészséges ivóvízzel és a szennyvíz levezetésével, mert ez nagyon költséges beruházást igényelt. Mi azonban egészen másképpen gondoskodunk a Bratislava, és Komárom közötti legfontosabb mezőgazdasági terület szükségleteiről és nem hagyjuk figyelmen kívül, hogy vízgazdasági, gyógyászati-technikai szempontból e vidék még sok kívánnivalót hagv maga után. A vízgazdasági és gyógyászati kutatások következtében, ma már tudjuk, hogy az ezen a területen gyakran előforduló golyva a jód- és flour hiányának következménye, főképp azért, mert az ivóvíz vegyileg és bakteriológiailag egészségtelen. OJ SZO 1956. március 3. Ezt ä meg nem felelő állapotot a következőképpen lehet magyarázni: a Csallóköz területe felületileg csaknem teljesen egyenes, nagyon csekély, alig észrevehető lejtéssel a Duna és Komárom felé. A talajföld szántó és agyag, amely a vizet kis mértékben bocsátja át. Ebből az következik, hogy mind a felszinti lefolyás, mind pedig a földalatti víz lefolyása nagyon korlátozott és leginkább a folyóvizek holt ágaiban történik. Az ivóvíz jelenlegi nem kívánatos, kedvezőtlen helyzetét az idézte elő, hogy a kutakat szakszerűtlenül ásták. A kutakat nem védik kellő mértékben a földfeletti tisztátlanságok ellen. A nagyobb községek egységes vízellátását nem biztosítják vízvezeték-hálózattal. Köztudomású, hogy az öt járásból, száznyolc községből álló és száznegyvenezer lakost számláló Csallóközben, Komáromon és Vereknyén kívül nincsen sehol nyilvános, vízvezeték vagy csatornázás. Komáromon kívül vízvezetéki vizet Csallóközben a lakosságnak 0,70 százaléka fogyaszt. Ez a múlt terhes öröksége. A lakosság ugyanúgy, mint a községek, az egységes földművesszövetkezetek, az iskolák, a kórházak és az ipari építkezések nagyon érzik már a vízvezeték hiányát, mert ez károsan befolyásolja a munkálatokat és károsan hat az egészségre. Az egyes egészségügyi akciók, a községek szépítési akcióji és a lakosság életszínvonala egyöntetűen megkívánja az ivóvíz problémájának és a szennyvíz levezetésének megoldását. Felismerve ennek jelentőségét a lakosság egészsége szempontjából, már eddig, is sokat tettek az illetékes tényezők és szervek annak tudatában, hogy még többet kell tenniök. A vízzel való elátás problémájának első szükségleteit az 1948—50. évek állami vízgazdasági tervébe vették fel. A vízgazdasági vizsgálat után a Bratislavai Vízellátási és Csatornázási Kerületi Igazgatóság a Bratislavai Vízgazdasági Elosztó Központtal való szoros együttműködésben 1954 és 1955-ben elvégezte az alapszondázást. Szép munkát végeztek a žilinai földfúró-üzemek is. Az alaptájékoztatás megállapítása végett hidrogeológiai és technológiai szempontból a vízgazdasági vállalatok az utolsó két évben a következő szondázási munkákat végezték el: Pozsony-Püspökiben a szonda 50 méter mély, a rendes kútból nyert víz mennyiségét 100 literre becsülik másodpercenként. A víz minősége megfelelő. Most azon dolgoznak, hogy megállapítsák Bratislava városi és ipari szennyvízének lefolyását. Somorján két szonda van, 80 méter mélységben, mintegy 30 liter teljesítménnyel másodpercenként. Itt tervezik és készítik elő Somorja, esetleg a legközelebbi községek vízellátását. Vajka és Bodak községekben 45— 60 méteres szondák vannak, ahol kísérleti szivattyúzással 20—30 liter vizet nyertek másodpercenként. Az ivóvíz jó minőségű. Az itt tervbe vett vízvezetékek nemcsak egy község, hanem 3—4 község ellátását fogják végezni. A meg nem felelő kisebb kutakat nem veszik igénybe az ivóvíz ellátásánál. Bősön és Nagymegyeren két-két 70—80 méteres szondázott kutat ástak szivattyús kísérlettel, amely 20— 50 litert biztosít másodpercenként. A nagymegyeri 70 méteres kút és a dunaszerdahelyi három fúrás 200 méter mélységben teljesen ellentétes földalatti vízjelleget mutat. Különösen a dunaszerdahelyi körzetben mutatkozik meg, hogy gyakorlatilag maximálisan 120 méter mélységből eredő vizet lehet felhasználni, azonban kisebb teljesítménnyel, mindössze 4—6 literrel másodpercenként. A nagymegyeri körzetnek elegendő vize van, azonban ez a víz több vasat és mangánt tartalmaz, ami nem előnyös ivóvíz céljaira. A vízvezeték építését a következő községekben tervezik: Pozsony-Püspöki, Somorja, Vajka, Bodak, Bős, Nagymegyer és Dunaszerdahely. A szondázást előkészítik Medve, Palkovičovo és Kolozsnéma községek számára. Ez összesen hét új vízvezeték, amelyek közül a kísérletek értékelése után előkészítik a tervet. Az egyes értékeléseket már munkába vették. Összesen 14 szondázott kutat fúrtak és ugyanannyi szivattyú-kísérletet végeztek. Ez körülbelül 900—1000 méter fúrást és a beépítéssel együtt mintegy 250 munkanapot jelent. Gyakran kellett a szennyvíz számára 100—300 méteres levezető csatornát építeni és gyakran bonyolult, előreláthatatlan helyzeteket kellett megoldani. Már az eddigiekből látható, hogy részben önálló vízvezetékkel számolnak a nagyobb községek számára. Ezek közé tartoznak a járási székhelyek és á Duna balpartja. Ezt á kérdést vízvezetéki csoportokkal akarják megoldani, amelyek kiadós kutakból önműködő szivattyúállomások segítségével fogják vízzel ellátni a községeket. Amennyiben ez a mi vállalatainktól függ, szándékukban van a hét vízvezetéket az ötéves terv során megvalósítani. Ez annyit jelent, mint vízzel ellátni 14 községet 29 000 lakossal, ami a Csallóköz 20,7 százalékát teszi ki. Ezzel azonban e kérdést még nem oldották meg. A vízvezeték, az elegendő vízmennyiség új kapcsolatokat, új életmódot és új higiéniát jelent. Nagy munka vár itt az egészségügyi szervekre, mely hozzájárulást jelent falvaink és a mezőgazdasági termelés szocializálásához és új viszonyt a közös vagyon irányában. A munka tökéletesítése érdekében az egészségügyi technika terén komolyan rá kell mutatni a szennyvíz levezetésének megoldására, a csatornázásra. E téren a munkák visszamaradtak. Ez nemcsak a Csallóközben, hanem mindenütt olyan probléma, amellyel nem szívesen foglalkoznak a beruházók és tervezők. A terület enyhe lejtése, a vízfolyások elégtelensége, a kis folyók és csatornák elöntése, vlzszivárgások, mind olyan helyzetet teremtenek a csatornázás terén, ami költséges beruházásokat, építkezéseket igényel. Somorja, Bős, Nagymegyer és Dunaszerdahely községeknek már a közeljövőben kell hozzáfogniok a csatornákkal kapcsolatos építkezésekhez, mert ezek nem lehetnek meg az öszszekötő csatornák nélkül. A beruházási feladatok és bevezető tervek formájában az első lépéseket a vízgazdasági vállalatoknak kell megtenniök. A Csellóköz lakosainak érdekében reméljük, hogy az állami szervek segítségével ezt az égető problémát sikerülni fog eredményesen megoldani. František Stein, mérnök