Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)
1956-03-16 / 76. szám, péntek
r Értelmiségünk a műszaki tapasztalatok terjesztéséért A műszaki tapasztalatok ma szocial'sta építésünknek, üzemeink életének elválaszthatatlan részei. Azonban még nem tettünk meg mindent az élenjáró módszerek alkalmazásáért Hatalmas, eddig még kiaknázatlan lehetőségeink vannak. Ezernyi olyan saját, szovjet és más tapasztalat van, amelyet már ismerünk, feldolgoztunk, csak szélesebb körben kellene alkalmaznunk. Gondoljunk a fémforgácsolás gyorsított módszereire, szovjet elvtársaink tanácsaira, útmutatásaira. Rengeteg külföldi módszer létezik, amelyet még nem dolgoztunk fel a mi viszonyainkra, nem terjesztettük eléggé, holott alkalmazásuk igen nagy előnyökkel járna. A tudomány és technika elsajátítható vívmányainak legszélesebbkörű elterjesztése — döntő segítség második ötéves tervünk teljesítésében, pártunknak és kormányunknak a műszaki fejlesztéssel kapcsolatban kiadott téziseinek végrehajtásában. * Nagy jelentőségű feladat, hogy min* den üzemben, minden gépnél hasznosítsák, alkalmazzák a megfelelő tapasztalatokat hogy minden becsületes műszaki értelmiségit bevonjanak ebbe a munkába. Az élenjáró tapasztalatok tanulmányozásának, ismertetésének és gyakorlati alkalmazasának az üzemekben hata'mas lendületet kell kapniok. A gyárak legjobb műszaki dolgozói és kiváló szakemberei tudásukat ne rejtsék véka alá. 1 Munkájukról, eredményeikről előadásokon, vitaestéken más üzemekben számoljanak be. A műszaki dolgozók vállaljanak kötelezettséget, hogy gondoskodnak egy-egy kipróbált bevált módszer széleskörű bevezetéséről saját üzemükben. Építőmunkánk egyik fő támasza Mindez tervünk egyenletes teljesítésének és túlteljesítésének nagy hajtóerejévé válhat. Számos olyan rég- értelmiségi szakemberürik van, aki eddig is elvégezte ugyan munkáját, de a legutóbbi időkig nem vált szocialista építésünk igazán kezdeményező, aktív harcosává. Régi műszaki értelmiségünk egy része tíz évvel ezelőtt jóformán semmit sem hallott a szovjet tudományról. Sokan közülük még a felszabadulás után is bizalmatlanul tekintettek a szovjet technikára. Ez az idegenkedés nem szűnik meg egyik napról a másikra. Pártunk, kormányunk, tömegszervezeteink hatalmas nevelőmunkát végeztek, hogy megismertessék mérnökeinkkel, technikusainkkal, szakembereinkkel a fejlett szovjet technikát. Ez volt a döntő lépés, Mert aki megismerte, megkezdte tanulmányozásai, azt magával ragadta, abban tiszteletet és elismerést ébresztett a szovjet technika és tudomány. Világos, hogy ugyanakkor tanulmányozniok kell a világ minden államának technikai vívmányait. A mérnökök — a gyakorlat emberei, akik elsősorban a számoknak és a tényeknek hisznek. A korszerű technikai alkotásokat szívesen látják. Műszaki értelmiségünk nap mint nap tapasztalja, hogy építésünk egyre nagyobb követelményeket támaszt. Eddig ismeretlen, Cj gépeket kellett szerkesztenünk és gyártanunk; és miért ne fogadjuk el a szovjet segítséget, mások bevált tapasztalatait? Szakirodalom és dokumentációs anyag érkezik mindenhonnan, de szovjet szakemberek személyesen is járnak hozzánk és a mi szakembereink is egyre nagyobb számban mehetnek a Szovjetunióba. Ezek mind meggyőződtek a szovjet tudomány és technika magas színvonaláról. Amennyiben egyes vonatkozásban a mi iparunk színvonala magasabb, a szovjet elvtársak szívesen tanulnak tőlünk. Műszaki értelmiségünk soraiban a felszabadulás óta bekövetkezett erőteljes politikai fejlődést mutatja az a tény is, hogy egyre több az olyan műszaki dolgozó, aki jó tapasztalatainak elterjesztését egyik legfontosabb hazafias feladatának tekinti. Arccal az üzemek felé A feladat most az, hogy a tapasztalatok legszélesebbkörű elterjesztését igazi tömegmozgalommá fejleszszük. Ennek egyik feltétele, hogy a műszakiak forduljanak arccal az üzemek felé, hogy tapasztalataikat kivigyék saját üzemük szűk korlátaiból. Többet kell foglalkozni az üzemek gyakorlati, műszaki, termelési kérdéseivel, a minőség, a takarékosság, a technológiai fegyelem, az anyagellátás, az állásidők csökkentésével és hasonló kérdések megoldásával. Az egyes gyárak és építkezések műszaki problémáival az eddiginél bátrabban kell előhozakodni. Helytelen lenne, ha ezt a fontos feladatot kampányszerűen fognák fel. Fogjanak öszsze az üzemek műszaki dolgozói, mondják meg mire van leginkább szükségük, hogy mások, akik már előbbre vannak, segíthessenek. Élenjáró tapasztalatokkal tervünk teljesítéséért Az élenjáró módszerek alkalmazása valamennyi műszaki dolgozó feladata. Elsősorban a termelést közvetlenül irányító műszaki vezetőktől függ, hogy a legjobban bevált tapasztalatokat a lehetőség szerint minden munkafolyamatban, minden termelési ágban alkalmazzák. Különösen fontos, hogy nehézipari, gépipari és az építkezéseken foglalkoztatott értelmiségünk tömegesen kivegye részét ebből a munkából. Minél szélesebb körben terjednek el az élenjáró tapasztalatok a döntő iparágakban, annál egyenletesebben és gyorsabban teljesítjük napi feladatainkat. Az élenjáró tapasztalatok általános elterjesztése — hálás dolog. Emellett ez harc a maradiság, a közömbösség, a tudatlanság ellen is. Harc azoknak a maradi nézetei ellen, akik félnek az új módszer alkalmazásával járó erőfeszítésektől, ragaszkodnak a megbökött, régi rosszhoz, a kitaposott útfioz, s a kezdet esetleges nehézségei miatt lemondanak a későbbi nagyobb eredményekről. Nagy célok megvalósítását tűztük magunk elé. Műszaki értelmiségünk azzal fejezheti ki legméltóbban érzéseit, hogy hazáját, Csehszlovákiát erősíti, ha a leghaladóbb tudomány és technika eredményeinek, tapasztalatainak alkalmazásával segíti második ötéves tervünk megvalósítását. JÖ SÁNDOR Egészségügyünk a második ötéves terv A második ötéves terv első évének feladatai az építés minden szakaszán fokozott igényeket támasztanak a dolgozókkal szemben. Ebben az évben többet kell termelnünk, mint tavaly ép jövőre többet, mint az idén. Nem szabad szem elől tévesztenünk azt a sokat hangoztatott törvényt, hogy a szocializmust építő országok munkatermelékenységének túl kell szárnyalnia a tőkés országokét és ezt csak úgy érhetjük el, ha állandóan többet, jobbat és olcsóbban termelünk. Egyesek azt állíthatják: „A szocializmus építésében az én munkám se nem oszt, se nem szoroz, nélkülem is megy minden a maga útján." Az ilyen álláspont helytelenségét igen egyszerű megcáfolni. Valamennyiünk munkája, még ha saját szemünkben jelentéktelennek látszik is, előbbre viszi, meggyorsítja a szocializmus. építésének sokrétű, gazdag, de amellett bonyolult folyamatát. És ez visszatükröződik azokban a juttatásokban, amelyeket a szocialista rendszer biztosít számunkra. Gondoljunk csak gyermekeink iskoláztatására, az ingyenes gyógykezelésre, az öregek nyugdíjára. Még számtalan olyan kulturális, szociális és egészségügyi vívmányt sorolhatnánk fel, amelyekre évről évre nagyobb összeget fordít államunk. 1950 óta például 77,1 százalékkal növekedtek az egy lakosra eső egészségügyi kiadások. Nyilvánvaló, ha nagyobb felelősséggel, több szorgalommal végezzük munkánkat, akkor több iskolát, óvodát építhetünk, ahová a mi gyerekeink járnak, több orvost képezhetünk ki, akik minket gyógyítanak, több kultúrházat rendezhetünk be, ahol mi szórakozunk. Munkánk gyümölcsét tehát elsősorban mi élvezzük. Az emberről való gondoskodást a szocializmust építő Csehszlovákia elsőrendű feladatának tartja és a lakosság egészségügyi szolgáltatására igen nagy súlyt helyez. Nézzük meg, mire készül egészségügyünk a második ötéves terv első évében. első évében Miután az egészségvédelem jelentősége nagyon fontos, emelni kell a közegészségügyi szervek betegségmegelőző tevékenységének színvonalát. Ezt a célt szolgálják a higiéniai és járványellenes állomások. 1956-ban az iparban, a mezőgazdaságban, az élelmiszer előállításában és eladásában, tehát minden olyan szakaszon, ahol fennállhat a tömeges fertőzés veszélye, vagy ahol a tisztaság be nem tartása súlyos következményekkel járhat, bővítik a higiéniai és járványellenes állomások hálózatát. A munkaképtelenséget leggyakrabban előidéző balesetek ellen a harcot közvetlenül a munkahelyen kell felvenni. Javulni fog az üzemi rendelők személyzetének szakképzettsége és az ambulanciák felszerelése. A gümőkór gyógyítására és idejében való felismerésére még nagyobb gondot fognak fordítani, mint eddig. A tuberkulózis elleni tömeges oltás és harminc éves korig minden személy immunitásának ellenőrzésére szolgáló vizsgálat biztosítására nagyszámú egészségügyi dolgozó nyer szakszerű kiképzést. A gümőkór ellen folytatott eddigi harc eredményei arra engednek következtetni, hogy sikerül ebben a betegségben elhaltak számát a minimumra csökkenteni és mint tömeg betegséget teljesen megszüntetni. A fertőző sárgaság terjedése igen gyakori az iskolákban. E hosszadalmas lefolyású fertőző lietegség ellen a védekezés leghathatósabb fegyvere az egészségügyi és iskolaügyi dolgozók szoros együttműködése. Népszerű előadásokkal, filmmel, a rádió és sajtó útján kell harcolni ,,a mosdatlan kéz betegsége" ellen. 1956-ban még nagyobb mértékben, mint eddig folytatódik a nők kötelező vizsgálata a rosszindulatú daganatok 'megelőzésére. Az iparban és mezőgazdaságban dolgozó nőkön kívül, a máshol alkalmazásban lévő, valamint a háztartásbeliek vizsgálatára is sor kerül, s az eddigi negyven éves korhatárt fokozatosan leszállítják. Elég sok a panasz az egészségügyi intézetekben való hosszadalmas várakozás miatt. Ezen egyrészt jobb szervezéssel, másrészt az egészségügyi személyzet növekvő létszámával fognak segíteni. Az orvosok száma például 5,8 százalékkal emelkedik az 1955ös évvel szemben, ebből Szlovákiában 9,6 sz;-alékkal. Az egészségügyi szolgáltatás tervszerű fejlődése szorosan összefügg dolgozói tudásának, ismereteinek elmélyítésével. Ezért az ápolónők, laboránsok, segédszemélyzet alaposabb és magasabb színvonalú kiképzéséről sem feledkezik meg az egészségügy 1956. évi terve. A kórházi ágyak száma idén 5142 ággyal bővül. Ez a többlet megfelel huszonöt 250 ágyas új kórháznak. 1956 végén összesen 95 000 lesz a kórházi ágyak száma, ami 25 000-rel több, mint az első ötéves terv kezdetén. Nagyobb mennyiségű és jobb minőségű gyógyszerek kerülnek az idén forgalomba. Azokon a helyeken, ahol a gyógyszertárak, optikai és más egészségügyi segédeszközt árusító üzletek elosztása nem felel meg a lakosság követelményeinek, változtatnak rajta és ha szükség van rá, új üzleteket nyitnak. Láthatjuk, hogy egészségügyünk a második ötéves terv elsó évében olyan feladatokat tűzött ki, amelyek még nagyobb mértékben, mint a múltban, biztosítják a lakosság egészségügyéről való gondoskodást. Költségvetésünk bőséges eszközöket bocsát az egészségügy rendelkezésére, mert az emberről való gondoskodás, az ember iránti tisztelet és megbecsülés a szocialista rendszerben természetes. S nekünk, dolgozóknak elsőrendű érdekünk, hogy munkánkkal elősegítsük köztársaságunk további gazdasági felvirágozását. KIS ÉVA Az új technika fejlődése a helyi gazdálkodásban Nemzetgazdaságunkban jelentős tényező a helyi gazdálkodás, mely a lakosság számára különféle szolgáltatásokat nyújt, közszükségleti cikkeket és építészeti anyagokat gyárt, a szocialista szektor számára javításokat eszközöl, elvégzi az építkezési karbantartást, tatarozást, javításokat és kisebb beruházási akciókat. A városok kiépítése terén irányítja a lakás és egyéni építkezést, valamint a tervező szervezeteket. A helyi gazdálkodás a szocialista szektor legfiatalabb ágazatai közé tartozik. Nagyobbrészt a kisipari üzemek államosításával jött létre. Ezeknek az üzemeknek termelési berendezései többnyire nem feleltek meg más ágazatok ' átlagos színvonalának sem, és így a helyi gazdálkodás jelentős mértékben lemaradt a népgazdaság általános fejlődése mögött. Az új vállalatok és irányító szerveik szervezeti problémáit fokozatosan megoldották és az 1955. februári kormányhatározattal, amely a helyi gazdálkodás irányításának decentralizálásáról szól, létrejöttek azok a feltételek, amelyek szükségesek e fiatal gazdasági szakasz munkájának megjavításához. A kapitalista rend öröksége az oka a helyi ipar jelenlegi áldatlan állapotának. Vonatkozik ez mind az üzemi épületekre, mind pedig a gépekre és berendezésekre. A szolgálatok és a termelés különbözősége megnehezíti a vezető dolgozóknak, hogy mélyebben foglalkozzanak az egyes szakok technológiai és szervezési problémáival. A helyi ipar vállalatai főképp a következőkkel foglalkoznak: fém-, építkezési anyag-, fafeldolgozó-, textiláru, bőranyag-, gumi és élelmiszer gyártásával. E termelési ágazatok legnagyobb része az egyes járási ipari kombinátok tevékenységének tárgyát képezi. A piacot kiegészítő ipari árucikkekkel, közszükségleti cikkekkel látják el. A megrendelő kívánsága és igénye szerint egyéni termeléssel is foglalkozik. Jól kiépített hálózata segítségével a lakosság számára karbantartási-javítási szolgálatokat végez. A termelésben mutatkozó nehézségek ellenére jelentős sikereket értünk el a helyi gazdálkodásban. A helyi gazdálkodás az egységes földművesszövetkezetek részéré" új készítmények gyártását vezette be, mint pl. a permetezőkészülékek, mezőgazdasági gépek és eszközök gyártását, összerakható ágyak, péküzemi gépek és mosógépeket, forma téglák, tetőfedőcserép, új fajtájú és típusú bútorok kosarak, gyékények, újfajta cukrászsütemények, mézeskalácsok készítését. 1953 óta a Harmona villamos-mosógépek készítése tízszeresére, a fémbútoré négyszeresére, a mezőgazdasági gépek kétszeresére és a formatéglák gyártása ugyancsak kétszeresére emelkedett. Az elért eredményeket főképpen •újítóinknak köszönhetjük, akik kitartó munkával legyőzték az eléjük tornyosuló nehézségeket és hozzájárultak a termelés növekedésének, a gyártmányok javításának és a választék bővítésének eléréséhez. Meg kell említeni a modrai Ružek mester elvtársat, akinek érdeme a Harmona mosógép tervezése, valamint Gonzur és Körmöczy elvtársakat, a Žiar nad Hro- nom-i járási ipari kombinát dolgozóit, akik a kiflikészítő gép prototípusát készítették el. Borcha elvtárs, a nagytapolcsányi járási ipari kombinát dolgozója többszínű falfestésre mintázó hengert konstruált. Majerdak elvtárs, a pöstyéni ipari vállalat dolgozója mosófazekat állított össze. További sok feltalálót és újítót sorolhatnánk még fel, akik tapasztalataikkal hozzájárultak nemcsak a saját, hanem más vállalatok sikereihez is. E dolgozók példájára hathatósabb mértékben kell fejleszteni az újító mozgalmat a helyi ipar és az egész helyi gazdálkodás dolgozói körében. Távolról sem használták fel mindazokat a lehetőségeket, amelyeket pártunk és kormányunk nyújt. Vállalataink nem használják ki kellő mértékben a hitelt a helyi gazdálkodás gépesítésére és fejlesztésére. A kisgépesítés és főjavítások pénzelésére vonatkozó irányelvek még nagyobb mértékben lehetővé teszik vállalataink műszaki színvonalának emelését és ezáltal a fogyasztóknak nyújtott szolgáltatások megjavítását. A helyi ipartól és a kommunális építkezéstől eltérőleg külön gazdasá-. gi ágazatnak tekintendők a kommunális szolgáltatások. ' Ennek ^z ága-i zatnak mindennapi összeköttetése a széles nyilvánossággal és dolgozóink-! kai lehetővé teszi, hogy helyi jelentőségű szolgálatókat teljesítsen a következő szakmákban: a helyi közlekedés, egészségügy és más szolgálatok, a városok szépítése és a kertészet terén. A helyi közlekedés a kommvlhális szolgáltatások legszélesebbkörű ágazata, ahol a technikai fejlődés kérdéseivel komolyan kell foglalkozni. A helyi közlekedés hálózatának bővítéséről, új trolibuszvonalak létesítéséről és a közlekedési eszközök fö javításainak tökéletesítéséről van szó. A kommunális szolgáltatások egyéb ágazataiban sem kevesebb a dolgozókra váró feladat, főleg a tisztító- és festőüzemek teljesítményének fokozásával, a mosódák gépi berendezésének, valamint a helyi közlekedés karbantartó munkáinak gépesítésével. További fontos feladatok még a kommunális mezőgazdaság bővítése, az egyes üzemek hulladék-termékeinek célszerű felhasználása. Az elért sikerek ellenére azonban a kommunális szolgálatok vállalataiban az újítómozgalmat még nemszer-i vezik széles alapon és ezért a munkásoktól és technikusoktól függ, hogy jó elgondolásaikkal segítségére legyenek vállálataiknak, hogy javíthassák, gyorsíthassák és otesóbbá tehessék szolgáltatásaikat. A helyi gazdálkodás harmadik reg-t kiterjedtebb szaka a kommunális építkezés. Ez főképp a karbantartásra, a főjavításokra és a beruházási építke* zésekre irányul.' Építészeti dolgozóink munkájának technológiája nagyobbrészt elavult ipari módszerek felhasználásával történik. A reájuk váró nö-, vekvő feladatokat csakis az új gépesítés eszközeinek hatékony felhasználásával, a helyi gazdálkodás fejlesztési alapjának segítségével, a károkat megelőző javitótervek következetes elvégzésével és a pénzügyi alapok helyes kihasználásával végezhetik el. E téren is eredményes munkát végeztek a kiváló javítók, de az a hiba, hogy a jó tapasztalatokat nem adják' az összes építkezési vállalatoknak. A kerületi nemzeti bizottságok tanácsa melle,tt működő helyi gazdálkodás szakosztályainak, valamint a járási nemzeti bizottságok osztályainak feladata, hogy a jó tapasztalatok segítségével lényegesen megjavítsák az építkezési karbantartás munkálatait. A Helyi Gazdálkodás Megbízotti Hivatala a második ötéves terv során rendkívül nagy figyelmet szentel a műszaki, gazdasági és pénzügyi tervnek, valamint a technikai fejlődés és a műszaki-6zervezési intézkedések tervének. Ezeket a terveket szigorúan figyelemmel kell kísérni és törődni kell azzal, hogy az összes tervbevett feladatokat végrehajtsuk. Fokozottabb mértékben kell kihasználni a helyi gazdálkodás kísérleti intézeteinek segítségét. Az újonnan szervezett fejlődési központok és a legjobb műszaki újítók szoros együttműködésével meg kell oldani a technológiai, szervezeti és gazdasági jellegű feladatokat. Az új technika jő tapasztalatait főleg a közszolgáltatások és építészet szakaszán használják fel. A találmányok és újítási javaslatok terén határozott változásra van szükség. Az eddigi kevésszámú egyéni csoport helyett széles alapokon nyugvó tömegakciónak kell kifejlődnie, amelyben részt kell vennie a helyi gazdálkodás dolgozói többségének. A magasabb technikáért folyó mozgalomban hatékonyan részt kell venni kerületi konstrukciós központjainknak is, amelyek 1956 elején kezdték meg működésüket. A káderek nevelése hozzájárul dolgozóink műszaki színvonalának emeléséhez és ezáltal elősegíti a fogyatékosságok kiküszöbölését főleg a helyes technológiai eljárások bevezetésének és a munka szervezésének terén. A ránk váró feladatok a helyi gazdálkodás összes dolgozóit jobb munkaeredményekre, üzemeink műszaki színvonalának emelésére fogják serkenteni, s ezzel elősegítik hazánkban a szocializmus építését. ALEXANDER SKALINA mérnök, a Helyi Gazdálkodás Megbízotti Hivatalának dolgozója. OJ SZO 1956. március 10.