Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-16 / 76. szám, péntek

A Jugoszláv KoMÉsiák Szövetsége KB VI. plenáris illése A Magyar Dolgozók Pártja Központi Bizottságának ülése Belgrád, március 1(4. (TASZSZ). — 'A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB március 13-i VI. plenáris ülésén Tito elvtárs, a KB főtitkára megnyitó beszédében rámutatott a kommunis­ták munkájának pozitív aredményeire és egyes kedvezőtlen jelenségekre, amelyeket ki kell küszöbölni. Hangsú­lyozta, hogy Jugoszlávia minden té­ran hatalmas sikereket ért el. Tŕte elvtárs megállapította, hogy a központi bizottség VI. plenáris ülé­sét azért hívták egybe, hogy a kom­munisták munkága fontos kérdéseinek egész sorát vizsgálja meg, különös figyelmet szenteive az ifjúság neve­lésének. Hangsúlyozta, hogy a Kom­munisták Szövetsége VI. kongresszu­sa után, amelyen a Szövetség mun­kájának átszervezését határozták el, és amelyen határozatokat hagytak jó­vá a Jugoszláviában történt társadal­mi változásokkal és a szocializmus további fejlődésével összhangban, a kommunisták tevékenységében bizo­nyos visszaesés mutatkozott. Tito rá­mutatott arra, hogy a kommunisták munkájában mutatkozó fogyatékossá­gok egyik fő oka az, hogy sok kom­munista nem érti meg az új feltéte­leket. A továbbiakban Tito az egyes kom­munisták elméleti hibáinak elemzésé­vel foglalkozott a párt feladatának értékelésében a jelenlegi körülmények között. Említést tett a szervezési munka fogyatékosságairól is. Tito ezután rámutatott a kommu­nisták politikai és eszmei nevelésé­ben mutatkozó hiányosságokra. Ezek abban rejlenek — mondotta —, hogy a több mint 600 006 tagot számláló Kommunisták Szövetsége tagjainak bizonyos része elméletileg nem fejlett és hogy a további eszmei előkészítés­re kevés gondot fordítanak. Tito hangsúlyozta, hogy a kommu­nisták fő feladata a tömegek nevelé­se. A kommunisták nem lehetnek a tömegek nevelői, ha nincsenek elmé­letileg és politikailag kellőképpen fel­vértezve, hta nem működnek mint egységes szervezet a forradalmi szer­vezetek összes jellegzetes tulajdonsá­gaival, — amilyennek lennie kell a Kommunisták Szövetségének — so­raik szilárd fegyelmével és egységé­vel. A Kommunisták Szövetségének szer­vezetében mutatkozó ezen hiányosság, amely a kommunista párt nevének a Kommunisták Szövetsége névre való megváltozásában nyilvánul meg, veze­tett arra, hogy a kommunisták egész sora, közöttük egyes magasabb tiszt­séget viselő kommunisták is úgy gon­dolták, hogy most mér nem kötelesek egyetérteni a felettes szervek hatá­rozataival. Tito elvtárs nagy figyelmet szen­telt beszédében a nép szocialista szel­lemben való nevelésének. Tito rámutatott arra, hogy sok kommunista egyszerű gyakorlati em­berré változott, akik minden másról megfeledkeztek és csak saját érde­keik szűk körére gondolnak A kom­munistának soha és seholsem szabad figyelmen kívül hagynia a fő felada­tot, hogy kommunistához, internacio­nalistához méltóan cselekedjék és mindent negértsen, ami körülötte történik. Ezzel kapcsolatban Tito elvtárs részletesebben foglalkozott az ifjúság nevelésének kérdésével. Az ifjúság körében uralkodó hely­zet — mondotta Tito — nem nevez­hető fényesnek. Ifjúságunk a háború folyamán példátlan tekintélyre tett szert, amit azáltal küzdött ki, hogy ifjúságunkat kommunista pártunk .vezette, megmutatta azt az utat, me­lyet ifjúságunknak követnie kell, ál­landóan kezében tartotta azt, ápolta és nevelte. Később azonban ifjúságunk mintha kicsúszott volna a párt kezéből. Meg­engedtük, hogy irányítás nélkül fej­lődjék. Ifjúságunknak helytelenül ki­tűzött feladat lebegett a szeme előtt, és megszűnt hatni mint politikai erő vagy politikai tényező a közéletben, természetes, hogy mindez nemleges OJ szo 1856. március 16. eredményekre vezetett és má olyan példákra mutathatunk rá — az ifjú­ság munkája ezen időszakának némi pozitív eredményei mellett is —, hogy tőlünk az ifjúság egy része eltávo­zott. Büszkék voltunk azokra, akik munkahelyeiken kitartottak és akik mondíiatnók, a szocialista gondolatok viselői voltak a falvakon. Ez az if­júság tőlünk nem a falvakon -végre­hajtott különféle intézkedések, (mint például az adó), stb. miatt távolo­dott el. Világos, hogy ifjúságunkra ha­tással volt a környezet, amelyben élt, a szülök, hozzátartozók és mások, akik az ifjúságot kedvezőtlenül be­folyásolták, kifejezve előttük a kü­lönféle intézkedésekkel szembeni elé­gedetlenségüket. Az ifjúság azért tá­volodott el tőlünk, mert idejében és elégségesen nem világosítottuk fel arról, mi történik nálunk és mit kell cselekednünk. Mindezt éppen az ifjú­ság ezen részének kellett volna a legjobban megmagyaráznunk. Mi azon­ban nagyon keveset beszélgettünk ve­le mindennapi nehézségeikről, éppen úgy, mint ahogy nagyon keveset be­széltünk az ifjúságnak sikereinkről és fejlődésünk távlatairól. Egyesek azt mondják, — fűzte hoz­zá beszéde befejező részében Tito —, hogy az elért sikerek és a minden­napi társadalmi jelenségek arra ve­zetnek, hogy ifjúságunkból társadal­munk tehetséges építői lesznek, ügy vélem, hogy ez téves nézet. Minden egyes kommunista és a kommunisták egész szövetségének legnehezebb, de egyúttal legnemesebb feladata az, hogy a lehető legnagyobb mértékben tömörítsük ifjúságunkat, hogy helyes szocialista nevelésben részesítsek és hogy küzdjünk ifjúságunkért. Fel­adatunk az, hogy ifjúságunkat kira­gadjuk az idegen szocializmusok ha­tása alól, hogy kiragadjuk a külön­féle reakciós elemek kezéből, hogy megvédjük a különféle nyugati ne­gatív gondolatok és hatások elő'., amelyek társadalmi életünkbe hatol­nak. Röviden összefoglalva éberen őrködnünk kell ifjúságunk felett és ezért nemcsak arra van szükség, hogy az ifjúság vezetése megfelelő színvonalú legyen, hanem arra is, hogy a Kommunisták Szövetsége is elérje a megfelelő színvonalat ebben a tekintetben, hogy ez a munka he­lyes úton haladjon. A legutóbbi évek során mind az if­júság, mind az egyes kommunisták körében megnyilvánult, hogy vala­hogy szégyenkezve védekeznek a reakció és a különféle idegen gon­dolatok támadásai ellen. Megtörténik az is, hogy a kommunista nem ké­pes egy szó ellenvetést sem tenni a reakciósok vagy a kispolgár sza­vára, aki helytelenül és jogtalanul bírálja vagy rágalmazza rendszerün­ket és azokat az intézkedéseket, amelyeket foganatosítunk. Ügy vé­lem, hogy a kommunisták feladata forradalmi vívmányaink és további fejlődésünk védelmében ma ugyanúgy időszerű, mint 6 vagy 10 évvel ez­előtt volt. A kommunistáknak ebben a tekintetben a helyzet magaslatán kell állaniok. A kommunistáknak az üzemekben, gyárakban és hivatalok­ban vezetniök kell, nekik kell meg­adni a fő irányt. * * * A. Rankovics, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége KB plenáris ülésén a Kommunisták Szövetsége aktuális problémáiról elhangzott be­számolójában rámutatott arra, hogy az utolsó évek gyakorlata teljes mér­tékben igazolta a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége Zágrábban 1932 őszén tartott VI. kongresszusa hatá­rozatainak helyességét. A Jugoszláv Kairó, március 15. (ČTK) — Pineau francia külügyminiszter március 14­én, Párizsba való visszatérte előtt saj­tóértekezletet tartott, amelyen nyilat­kozott_ Nasszer egyiptomi miniszterel­nökkel, Szaud királlyal és Kuvatli, Szi­ria elnökével folytatott tanácskozásá­nak eredményeiről. Pineau kijelentette, hogy a beszél­getések legfontosabb kérdése az észak­Kommunisták Szövetsége tagjainak feladatai az ezen a kongresszuson jóváhagyott tézisből erednek, amely hangsúlyozza, hogy a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsége nem közvetlen operatív vezető tényező és nem is lehet az, nem lehet olyan szervezet, amely a gazdasági, állami és közéletben rendelkezéseket ad kí. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsé­ge saját politikája irányvonalának el­fogadására, eszmei befolyásra és elsősorban a meggyőzésre törekszik. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsé­gének szervezetei működésükben a tömeg- és közszervezetek, valamint a közigazgatási szervek közvetítésé­vel fejtik ki politikai aktivitásukat. Rankovics elvtárs rámutatott ar­ra, hogy a közigazgatás a társadal­mi élet 'valamennyi terét felkarolta, és a dolgozó tömegek kezdeményezé­sének mozgatóerejévé vált. A Jugo­szláv Kommunisták Szövetsége szer­vezeti formáit és módszereit tovább­ra is fejleszteni kell úgy, hogy biz­tosítsák a kommunisták politikai be­folyását a közigazgatás szerveinek munkájára és fejlődésére. Rankovics a továbbiakban állást foglalt az ifjúság nagyobb aktív rész­vétele mellett a munkás közigazgatás szerveinek munkájában és más szer­vezetek tevékenységében. A Kommu­nisták Szövetségének feladata, hogy az eddiginél nagyobb figyelmet szen­teljen a-z ifjúság körében végzett munkának. Rankovics beszéde befejező részé­ben jelentette, hogy 1955 végén a Jugoszláv Kommunisták Szövetségé­nek 624 806 tagja volt. Az 1955. év' folyamán 24 899 új tagot vettek fel és 34181 tagot kizártak a szövetség­ből. 9057 munkást veitek fel a tagok sorába, ami az összes új tagok 36,29 százalékát képezi. A Jugoszláv Kommunisták Szövet­sége Központi Bizottsága március 14-i VI. plenáris ülésén Petár Sztambolics, a Szerb Népköztársaság Népi Gyűlé­sének elnöke, a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetsége KB politikai irodájá­nak tagja tartott beszámolót az ifjú­ság körében végzett munkáról. Kijelentette, hogy a „Népi ifjúság", a jugoszláv ifjúság egységes szerve­zete a legfontosabb szervezet, amely nevelő munkát végez az ifjúság kö­rében. 1173 000 tagot számlál. A legutóbbi évek során — mondot­ta Sztambolics — a szervezet jelentős mértékben kulturális, nevelő, sport és tömegpolitikai munkát végzett az ifjúság körében. A szónok egyúttal rámutatott arra, hogy e szervezet te­vékenységében hiányosságok mutat­koznak a politikai és eszmei munká­ban. Hangsúlyozta a kommunisták feladatának nagy jelentőségét az if­júság szocialista nevelésében. Sztambolics a továbbiakban az ifjú nemaedék jellemző tulajdonságairól beszélt. Bizonyossággal lehet állítani, hogy az ifjúság többsége egyetért az ország fejlődésének szocialista irány­zatával, mivel ebben látja zálogát annak, hogy vágyai valóra válnak. Az ifjúság, valamint a nemzeti kisebb­ségek ifjúsága körében a sovinizmus nyomai múlófélben vannak. Erősödik a hazafias érzés. Jellegzetes az ifjú­ság érdeklődése az időszerű társadal­mi kérdések, az új tudományos felis­merések, az irodalom, a film, a szín­ház és a sport iránt. Azonban az if­júság egy része — mondotta Sztam­bolics — nem érti meg társadalmi kötelességét, nem érti meg azokat a nehézségeket, amelyekkel Jugoszlávia naponta küzd, könnyen veszi köteles­ségeit, .tanulmányait. Ezzel kapcso­latban hangsúlyozta az iskolák fon­tos feladatát és hozzáfűzte, hogy az oktatásnak még jobban össze kell forrnia a politikai fejlődéssel és a szocialista társadalom építésével. afrikai helyzet és az északafrikai fran­cia politika volt. Nasszer biztosította Pineau minisztert, hogy az egyiptomi kormány segítségére lesz az északaf­rikai problémák békés megoldásában, amennyiben az összhangban lesz az északafrikai nép érdekeivel. Pineati a többi között hangsúlyozta, hogy Fran­ciaország nem csatlakozik a bagdadi egyezményhez. Budapest, március 14. (ČTK) — Március 12. és 13-án tartották a Ma­gyar Dolgozók Pártja Központi Bizott­ságának bővített plenáris ülését. Az ülésen Rákosi Mátyás elvtárs, a Ma­gyar Dolgozók Pártja Központi Bizott­Leleplezték Londonban Marx Károly emlékművét London, március 15. (ČTK) — A lon­doni Highgate temetőben szerdán, március 14-én leleplezték Marx Károly emlékmüvét. Az emlékművet Harry Pollitt, Nagy-Britannia Kommunista Pártja főtitkára leplezte le. Az ünnep­ségen jelen volt Marx Károly két uno­1 kája is. Az emlékmű gránit alapzatába ezeket a szavakat vésték: „Világ pro­letárjai, egyesüljetek!" ságának első titkára tartott beszámo­lót a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusáról. A beszámolót vita követte. A Központi Bizottság a beszámolót és az előterjesztett határozati javas­latot egyhangúlag jóváhagyta. 300 Ö0G német dolgozó sztrájkkal fenyeget Düsseldorf, március 15. (ČTK) — Willi Zimmermann, a közlekedési, pos­ta és közalkalmazottak szakszervezeti elnökségének tagja március 14-én Düsseldorfban kijelentette, hogy a we­teri Reme autó- és harckocsi javító­műhelyeinek 2500 alkalmazottja be­szüntette a munkát. A megszálló csa­patok üzemeiben alkalmazott további 300 000 német béremelést követel az­zal, hogy ha követelésüket nem telje­sítik, sztrájkba lépnek. Pineau kairói sajtóértekezlete A Francia Köztársasági Tanács csütörtökön tárgyalta a kormány teljhatalmáról szóló törvényjavaslatot Párizs, március 14. (ČTK) — Már­oius 15-én este a Köztársasági Ta­nács szavazni fog Algériában a kor­mány különleges teljhatalmának biz­tosításáról szóló törvényjavaslatról, ha a francia parlament második kamará­jának tagjai nem terjesztenek be sem­miféle változtató javaslatokat: kü­lönben csak pénteken, március 16-án tartják meg « szavazást. A törvény­javaslatot, amint már ismeretes a nemzetgyűlés megtárgyalta és jóvá­hagyta. A Francé Presse hírügynökség köz­li, hogy a francia kormány Algériában számos intézkedést készít elő, ame­lyek mindjárt érvénybe lépnek a tör­vényjavaslatnak a Köztársasági Ta­nácsban való jóváhagyása után. André Stil vezércikke az algériai kérdésről Párizs, március 14. (ČTK). — A l'Humanité március 14-i vezércikké­ben A. Stil foglalkozik a Mollet-kor­mány helyzetével Algériában a tej­hatalomról szóló törvény jóváhagyása után. Az ismert író arra a kérdésre, válaszol, hogyan fejlődik tovább » helyzet, és arról beszél, hogy az al­gériai események folyása most a fran­cia dolgozó néptől, a szocialistáktól és kommunistáktól függ. „A szocialista dolgozók biztosan értékelik a Francia Kommunista Pártnak az algériai kér­désben a kormány teljhatalmának megszavazásáért lefolytatott szavazás jelentőségét és hatását, és biztosan helyeslik álláspontunkat. Stil kifejez­te Franciaország Kommunista Pártjá­nak óhaját és kétségeit is, ami a mos­tani francia kormányt illeti. Francia­ország Kommunista Pártja örömmel fogadja a miniszterelnök ígéretét, hogy a lefegyverzésről szóló tárgyalások gyors megvalósítására fog törekedni, ami megszilárdítaná a békét. Fran­ciaország Kommunista Pártja nem titkolja kétségeit azokkal a nyilatko­zatokkal szemben, amelyek a katonai intézkedésekre vonatkoznak. A Francia Kommunista Párt döntését, hogy Mol­let kormányának bizalmat szavazza­nak, az az óhaj vezette, hogy minden téren hozzájáruljon a kommunisták és szocialisták szükséges akcióegységének megvalósításához — írja Stil. André Stil a továbbiakban leleple­zi a reakció .terveit, amely vagy a szocialista vezetés alatt álló kormány megdöntését akarja, vagy pedig saját politikáját akarja rákényszeríteni. Ép­pen ezért ma sokkal inkább szüksé­ges, mint bármikor máskor megőriz­ni és megszilárdítani a kommunisták és szocialisták akcióegységét. „Lehetetlen, hogy a szocialisták ne értsék meg — írja befejezésül André Stil, — hogy azok az újságok, — ame­lyeknek az algériai kérdésben legszé­gyenteljesebb céljaik vannak, — egy­részt Franciaország Kommunista Párt­ját beesmérlik. másrészt pedig kri­tikával és szemrehányással illetik a kormánypolitika pozitív pontjait. Ugyanakkor elítélik a kommunistákat és a szocialistákat, akiknek az a vét­kük, hogy Algériában a béke és igaz­ságosság politikáját akarják, ami meg­felel a francia nemzeti érdekeknek is. Ezért nagyon nyugtalanítja őket az a helyzet, amely a nemzetgyűlésben az Algériáról lefolyt szavazás után ke­letkezett. A kommunisták és szocialisták egy­séges akcióinak meg kell semmisíte­niök a reakció minden kísérletét és hozzá kell járulrriok a harcok hala­déktalan beszüntetéséhez és a tárgya­lások megkezdéséhez Algériával — ľ írja André Stil. Mollet nyilatkozata" az algériai kérdésről Párizs, március 14. (ČTK) — Guy Mollet francia miniszterelnök a vidéki lapok igazgatói által Párizsban már­cius 14-én rendezett ebéden nyilat­kozott az algériai kérdésről. Mollet kijelentette, hogy Algériát nem lehet más francia területekkel összehasonlítani, mert ott egy millió európai származású személyen kívül nyolc millió muzulmán él. A minisz­terelnök hangsúlyozta, hogy „múlha­tatlanul szükséges biztosítani Algéria biztonságát", azonban egyúttal rámu­tatott arra, hogy „politikai, technikai és szociális reformok nélkül semmit sem lehet megoldani." Mollet ezután Algéria katonai hely­zetével foglalkozott, megígérte a fran­cia katonai egységek „nagyobb átütő erejét", amely „a szervezési reformok és a megfelelő enyag bevetésének eredménye lesz." Hangsúlyozta, hogy Algériában két franciaországi helyőrség áthelyezésé­vel emelik a katonák számát és egy­ben közölte, hogy a francia kormány egyelőre nem rendeli el a tartalékosok soronkívüli behívását. Mollet beszédének további részében azokkal a különféle intézkedésekkel foglalkozott, amelyeket a francia kor­mány Algériában kíván foganatosítani. Ezek közé tartozik elsősorban a bér­emelés, a földreform és „sok apró munka széleskörű programja". A kor­mány elnöke rámutatott arra, hogy ezeknek a reformoknak megvalósítása nagy terhet ró a francia költségve­tésre. Beszédének befejező részében Mol­let a muzulmánokhoz fordult, akik fegyvert ragadtak abban a feltevésben, hogy jobban fogják megvédelmezni a szabadság és igazság eszméjét, és ismételten kijelentette, hogy Francia­ország a politikai életben elismeri és tiszteletben tartja Algéria sajátcs helyzetét és érdekeit és hogy Algéria végleges statutumát az algériai nép képviselőivel folytatott tárgyalások so­rán állapítják meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom