Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-15 / 75. szám, csütörtök

A nemzeti bizottságok és az állami fegyelem betartása A nemzeti bizottságok tagjai és fur.' cionáriusai jelentékeny segítséget kaptak falusi munkájuk elvégzéséhez. Ez a segítség: a CSKP KB határozata a tavaszi mezőgazdasági munkák biz­tosításáról; A CSKP KB határozata világos irányelvet mutat a nemzeti bi­zottsági tagoknak munkájuk megjaví­tására a tavaszi mezei munkák bizto­sításában és a második ötéves terv első évi mezőgazdasági termelési ter­vének biztosításában. Ismételten hang­súlyozza és emlékezteti a nemzeti bizottságokat arra, hogy továbbra is javítsák politikai és gazdasági-szer­vezési munkájukat. Már most, a tavasz beállta előtt a falvakban nagy figyelmet kell szen­telni mindazon feladatok biztosítására, amelyek a legjobb feltételeket terem­tik meg a mezőgazdasági termelés irányítása számára. Mindenekelőtt minden EFSZ, minden gép_ és trak­torállomás, minden község terv sze­rint felelősségteljesen ' és idejében megkezdi a tavaszi munkákat. Ezzel mindenekelőtt a nemzeti bizottságok­nak kell törődniök. NEM RENDELETEKKEL, HANEM KONKRÉTAN KELL SEGlTENIÖK Itt mutatkozik meg, hogy milyen segítséget nyújtanak az állandó me­zőgazdasági bizottságok a szövetke­zeteknek és a földműveseknek, to­vábbá a nemzeti bizottságoknak. Eb­ben az évben végérvényesen véget kellett vetni a formális tervkidolgo­zásnak, aminek tavaly még gyakran voltunk tanúi. Ugyancsak lehetetlen­ség, hogy a terv kidolgozása után az íróasztal fiókjában heverjen. A tava­szi munkák és a tervben megszabott feladatok elválaszthatatlan részei az állami tervnek, melynek teljesítése mindnyájunk számára törvény. Különösen fontos szerepe van a ta­vaszi munkák tervének az EFSZ nél­küli községekben. A nemzeti bizott­ságok különösen nagy figyelmet kell, hogy szenteljenek e tervek kidolgo­zásának, részletesen kell megtárgyal­niok azokat minden egyes földműves­sel, és igyekezni kell A« ÖSSZES KIS- ÉS KÖZÉPPARASZ­TOT MEGNYERNI A KÖZÖS GAZ­DÁLKODÁS SZÁMÁRA. Csupán ily módon végezhetik ide­jében és az agrotechnikai hitáridőkön belül a vetést, ily módon a mag sok­kal gyorsabban kerül a földbe, ezzel megteremtik a legjobb feltételeket a magas hektárhozamok elérésére. A tavaszi munkákat'közösen végző föld­művesek saját tapasztalataik révén meggyőződnek majd a közös munka előnyeiről. Ez az első lépés ahhoz, hogy a közösen végzett munkáról át­térjenek az EFSZ-ben való nagyüze­mi gazdálkodásra. Hibát követnek el a nemzeti bi­zottságok, amikor sok helyen a jó termőföldet önkényesen átminősítik mezőkre, legelőkre; vagy alkalmatlan földterületekre és így meggátolják a földek mÉfművelését. A gútai HNB önkényesen 210 hektár szántóföldet és 170 hektár mezőgazdasági termőföldet, az őrsújfalusi HNB 76 hektár szán­tót változtatott át legelőkre. Lúky nad Váhom községben a HNB 224 hektár termőföldet befásításra ajánlott, ho­lott a szomszéd parcellákat is már régóta művelik. y, A jó terv feltételezi a község ösz­szes gazdasági problémáinak, termé­szeti és ökonómiai feltételeinek, to­vábbá rejtett tartalékainak alapos is­meretét. Még sok ilyen rejtett tar­talék van minden községben. Ez min­denekelőtt a parlagon heverő föld. Ha tekintetbe vesszük, hogy MA MÉG TÖBB EZER HEKTÁR FÖLD HEVER MEGMÜVELETLENÜL, habár a kormányhatározat világos irányelveket adót*- hiba kiküszöbö­lésére, akkor nem nevezhetjük sok nemzeti bizottság álláspontját ebben a kérdésben másképpen, mint az ál­lami fegyelem tudatos megsértésének. A nemzeti bizottságok a parlagon heverő, elhanyagolt volt kulákgazda­ságok, valamint az idős földművesek földjeinek egy részét (akik nem ren­delkeznek megfelelő munkaerővel), o j szo 1956. március 15. nem adták át megművelés céljából, így a kassai kerületben február 25­ig 4047 hektárt, a kassai járásban 370 hektárt nem adtak át az EFSZ-eknek vagy az állami gazdaságoknak, hogy azokat fmegműveljék. Sok nemzeti bi­zottság még mindig rosszul értelmezi ezt a kérdést. Nincs szó ezen gazda­ságok likvidálásáról, hanem arról, hogy önsegéllyel, esetleg brigádmunkával megsegítsék az elhanyagolt gazdasá­gok helyzetét". KÁR LENNE MINDEN TALPALATNYI FÖLDÉRT, minden búzaszémért, amely ilyen gon­datlanság miatt elveszne. Ezzel szem­ben jó eredményeket értek el a mi­chalovcei járási Meďov, Rakovec, Veľ. Zalužice, a nagykaposi járás Csicser, Nagykapos, Pavlovce nad Uh. közsé­gekben, ahol jelentősen növelték a földalapot. Az állami fegyelem komoly megsér­tése nem csupán minden négyzetölnyi földterület kihasználásának kérdésé­ben, hanem a vetőmagról és ültetvé­nyekről szóló kormányhatározat hiá­nyos teljesítésében \is megnyilvánul. Sok községben megsértették a rende­letet, mert a vetőmagtartalékokat — helytelenül — feletették. Megtörtént ez többek között Papinban (humennéi járás), Báhoň, Štefanova, Slov. Grob (pezinoki járás) községekben is. A CSKP KB határozata nagy súlyt fektet a kukorica vetésterületeinek kibővítésére, a tervezett burgonya- és cukorrépa-teriiletek betartására, emellett fel kell használni az összes haladó' módszereket és a lehető leg­nagyobb termést kell elérni e termé­nyeknél. Ennek első feltétele a kellő mennyiségű és jó minőségű vetőmag. Elegendő mennyiségű vetőmagról és ültetvényről a nemzeti bizottságoknak, illetve ezek állandó mezőgazdasági bizottságainak kell gondoskodniok. Nem szabad kisebb figyelmet szentel­nünk a többi ipari növények, az ola­josmagvak és a len ültetésének. i A RÉTEK ÉS LEGELÖK GONDOZÁSÁ­RÓL SEM SZABAD MEGFELEDKEZNI a tavaszi hónapokban. Egyes helye­ken megkezdődött a tavaszi olvadás, áradás. Ezért meg kell kezdeni az állóvizek levezetését is. Az állami fegyelem betartása a kor­mányhatározatok és irányelvek telje­sítésének alapvető feltétele és a terv megvalósulásának biztosítéka. Ha nem tartják be az összes földterület meg­művelésének tervét s az egyes ter­mények agrotechnikai határidőn be­lüli vetését — ez az állami fegyelem megsértését jelenti. Ezért a nemzeti bizottságoknak naponta kell ellenőriz­niük a terv teljesítését. Természete­sen hiba lenne, ha a nemzeti bizott­ságok azt hinnék, hogy elegendő ezen irányelvek betartása, s emellett el­hanyagolják a többi feladatot. Az ál­lami fegyelem betartása azt is jelen­ti, hogy megértik a részfeladatok egy­mással való összefüggését. Az állami fegyelem betartása a nemzeti bizottságok számára azt je­lenti, hogy KÖVETKEZETESEN ELLENŐRIZZÉK AZ ÖSSZES KORMÁNYHATÁROZATOK ÉS SAJÁT HATÁROZATAIK TELJESÍ­TÉSÉT Ez annyit jelent, hogy rendszeresen megtárgyalják a népgazdaság fejlesz­tési tervének általános teljesítését, és a részfeladatok teljesítését is. Ez annyit jelent továbbá, hogy követke­zetesen ellenőrizzék az állammal és a dolgozókkal szembeni összes köte­lességek teljesítését. Ezért a kerületi és járási nemzeti bizottságok tanácsai meghívják gyűléseikre az alacso­nyabbfokú nemzeti bizottságok elnöke­it, azokból a körzetekből, ahol nem tartják be az állami fegyelmet a me­zőgazdasági termelésben, vagy pedig a beszolgáltatási kötelességek, az adó­fizetés teljesítésében és a nemzeti bizottságok többi munkaszakasza fel­adatainak teljesítésében. Ezeknek az elnököknek részvételével RÉSZLETESEN FELÜLVIZSGÁLJÁK AZ ÄLLÁMI FEGYELEM MEGSÉRTÉ­SÉNEK OKAIT, és erélyes intézkedéseket hoznak a hiányosságok megszüntetésére. A CSKP KB legutóbbi határozata megmutatja az összes nemzeti bi­zottságoknak az állami fegyelem be­tartásának útját. Ezért e határozat megtárgyalásánál a nemzeti bizottsá­gok a körzeteikben fennálló helyzet elemzése alapián konkrét határoza­tokat hoznak és teljes felelősséggel biztosítják a tavaszi munkák összes feladatainak teljesítését. Ezt pedig csak úgy érhetjük el, ha a nemzjeti bizottságok széleskörű ak­tíva bevonásával, a tömegekhez fű­ződő elszakíthatatlan kapcsolatukban birkóznak meg a kitűzött feladatok­kal. A tömegekkel viszont állandóan tudatosítani kell, hogy mezőgazdasá­gunk további fejlődése érdekében be kell tartaniok az állami fegyelmet. Az idő sem vár. Maholnap kitava­szodik. Sok a tennivaló. Ahol lema­radás mutatkozik, ott sürgősen pó­tolni kell a mulasztásokat. Harmincnyolccal többen Szövetkezetünk a múlt évben kiváló eredményeket ért ei a mezőgazdasági termelés minden szakaszán. Ez abban mutatkozik meg, hogy a múlt évben beadási kötelezettségeiket mindenből teljesítették és az idén először került sor részesedés kiosztására. Ezt látták a még egyénileg gazdálkodó földmű­vesek is, és eddig 38 család kérte fel­vételét a szövetkezetbe. CSONTOS ISTVÁN, Naszvad. Ültetés előtt előcsíráztatjuk a burgonyát A pozsonypüspöki EFSZ tagjai a napokban 2450 ládába csaknem 123 mázsa félkorai burgonyát helyeztek el fűthető helyiségekben. Az ilyen mó­don előcsíráztatott burgonya ültetés után gyorsan kikel, jó fejlődik nagyobb termést ad. A burgonyát Szász Miklós mezei munkacsoportjának tagjai rakták a ládákba. Az elcsíráztatott burgonyát, aniint a föld melegsége eléri a 12° Celsiust, elültetik. Képünkön: Szász Miklóst és Régey Veron­kát láthatjuk munka közben. Az ipolyviski „Vörös Lobogó" állattenyésztési csoportjának kötelezettségvállalása A második ötéves terv az állatte­nyésztésben dolgozókat az eddiginél nagyobb feladatok teljesítése elé ál­lítja. A dolgozó nép igényeinek állan­dó emelkedése megkívánja, hogy mi­Iffús^unk a rétek és legelők gondozásáért Falusi ifjúsági szervezeteinknek, a mezőgazdaságban dolgozó ifjaknak egyik font'os feladata a mos­tani időszakban tevékenyen kivenni ré­szüket a rétek és legelők gondozásá­ból. A rétek és legelők gondozásának, jó karbantartásának nagy jelentősége van az állattenyésztési termelés hasznos­ságának fokozásában. Ha megjavítjuk rétjeinket, sok ezer liter tejjel és sok ezer kilogramm hússal adhatunk töb­bet doigőzóink asztalára. Éppen ezért szükséges, hogy ifjúságunk, — amely­már nem egyszer lelkesen kivette ré­szét országos jelentőségű akciókból, — a rétek és legelök gondozására a kunešovoi, szódói és damásdi ifjaknak a CSISZ II. szlovákiai kongresszusának tiszteletére tett értékes kötelezettség­vállalásai nyomán; megindult verseny­be aktívan bekapcsolódjék. Számos if­júsági szervezet tagjai tettek már kezdeményező, értékes felajánlásokat ezzel kapcsolatban. A kassai kerületben a CSISZ II. szlo­vákiai kongresszusa tiszteletére 371 kollektív és 595 egyéni kötelezettség­vállalást tettek az ifjúsági szervezet tagjai. A CSISZ kerületi bizottsága­inak ülésén elhatározták hogy a kerület­ben 11300 hektár rét és legelő gon­dozását biztosítják, az üzemek CSISZ aiapszervezetei pedig ezenkívül to­vábbi 4566 hektár rét és legelő gondo­zását vállalták, továbbá kötelezettsé­get vállaltak 152130 brigádóra ledol­gozására a tavaszi munkák idején. A rétek és legelők gondozásáért fo­lyó versenybe való bekapcsolódás elő­készítése most folyik a rimaszombati járásban is, ahol az ifjúsági szerveze­tek legalább ezer hektár területnyi ré­ten és legelőn végzik majd ej a javí­tási és gondozási munkákat. A rima­szombati állami gazdaságban működő CSISZ-szervezet tagjai rendkívüli üiésén tárgyalták meg a fel­hívást. Az ülésen elhatározták, hogy április 5-ig 10 hektár rétet és legelőt' lehengereznek, megboronáiják é s há­romszázötven kilogramm műtrágyát szórnak el rajta. A bottovoi fiatalok szintén 10 hektár rét és legelő gondo­zását vállalták, ezenkívül 4 éjszakai műszakban az ifjalí elvégzik a jegelők trágyázási munkáit-. (g. e.) Komoly versenyt írsa lehet a régebbi szövetkezeteknek Egy hónapja, hogy Horváti köz­ség dolgozó parasztjai egyöntetűen a közös gazdálkodás útjára léptek. Egy hónap leforgása alatt bizony nem sok minden történhetik. De ha széjjelnézünk a községben, meglepetéssel állapítjuk meg, hogy nagy változás történt a faluban. Az utcákon fogat fogat után szállítja az istállótrágyát a földekre. Min­denfelé munkába siető emberekkel találkozunk. Mint egy nyüzsgő hangyaboly, olyan a 4.4 családból álló szövetkezeti község. Tóth Bertalan fáradságot nem is­merve, fiatalos lendülettel tárgyal a vezetőséggel, s az esti gyűlések is mindig hoznak valami újat. A megalakulást követő napok­ban számba vették a tagok állatait és gazdasági felszereléseit, melye­ket beadnak a közösbe. Február 16-án megkezdték az összpontosí­tás gyakorlati megvalósítását. Alig egy nap alatt, — ahogy Tóth elv­társ mondotta — 110 szarvasmar­hát helyeztek el a közös istállók­ban. Huszonegy ló és 94 sertés pe­dig várja az ideiglenes istállók előkészületét. Az évi tervek kidol­gozását ugyan nemrég kezdték meg, de máris 15 mázsa húst ad­tak be. Február 20-án mintegy 60 mázsa vetőmagot készítettek elő a vetéshez. Az épülő baromfiólban 328 baromfi vár elhelyezésre. Nagy terveik vannak. Az álla­tok feljavítására elhatározták, hogy ízesítik a takarmányt. A munká­kat tervszerűen végzik s boldogan várják a márciust, amikor az első előleget kapják a ledolgozott mun­kaegységekre. Tóth élvtárs büszkén mutatja a bank értesítését első bevételükről, 6864 koronáról. Nem nagy összeg, de mosolyogva jegyzi meg: — Lesz ott még milliós összeg isi — Eb­ben nem is kételkedünk, mert Horváti község parasztjai meggyő­ződéssel indultak a társasgazdál­kodásba. Elkészülnek a földek tagosításá­val is. Dolgoznak a munkaterve­ken. Tenyészállatok és birkák vá­sárlását tervezik. A horváti szö­vetkezetről úgy vélekednek a szep­sí járásban, hogy már az első év­ben komoly versenytársa lesz a régebben megalakult szövetkeze­teknek. Bizonyítja ezt az, hogy verseny­re hívták ki a szepsi járás vala­mennyi újonnan alakult szövetke­zetét. A Horváti EFSZ fényes bizonyí­téka annak, hogy szövetkezetet nem csak nyáron, hanem az év bármely szakában is lehet alakí­tani. Kaszonyi István nél több húst termeljünk. Miután megvitattuk a párt és kormány ha­tározatát az állattenyésztés .emelé­sével kapcsolatban, elhatároztuk, hogy növeljük a termelést. Elsősorban az állattenyésztésben járatos, lelkiismeretes, odaadó szövet­kezeti tagokat szervezünk be és ahol a követelmények megkívánják, átcso­portosításokat hajtunk végre. Az állattenyésztésben eddig á kommunisták érték el a legjobb eredményeket, Csala István sok ezer koronával gazdagította a szö­vetkezetet. A szövetkezet vezetősége mégis úgy látta, hogy ha még egy embert al­kalmaznak a sertésekhez, a munka termelékenysége még jobban fog fo­kozódni. Ebből a célbői azt a munkát, amelyet eddig Csala elvtárs egymaga í végzett, most Bartal István elvtárs­sal közösen végzik. Szövetkezetünk mindig nagy gon­dot fordított az elvégzett munka he­lyes jutalmazására, ezért fokozatosan áttérünk a munkatermelékenység sze­rinti díjazásra. Ebben az évben az állattenyésztés minden szakaszán bevezettük a kitermelt mennyiség utáni jut­tatást. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy helyes úton járunk, mert a munka *rdem szerinti ju­talmazása érdekeltté teszi a dol­gozókat. Megakadályozzuk a munkaegységek pazarlását is, mert hiszen csak a kitermelt javak ellenértékeként kap­hatnak a tagok munkaegységet. Szövetkezetünk arra törekszik, hogy bőséges takarmányt biztosítsunk az állatállomány számára. Van havi és heti takarmánytervünk. Ezzel elérjük azt, hogy az állatokat egyenletesen etethetjük. A tervek bevezetése azt eredményezte, hogy szövetkezetünk még eddig nem szenvedett takar­mányhiányban. Pártszervezetünk évzáró taggyűlé­sének bírálata szerint az állattenyész­tésben még nagyobb eredményeket érhettünk volna el, ha bevezettük vol­na a haladó módszereket. Már az elmúlt évben alkalmaztuk a sertéstenyésztésben Ljuskova módszerét, amelynek segítségével emelkedett a malacszaporulat. Be­vezettük a teheneknél az egyedi takarmányozást, amivel eddig az átlagos tejhozam 160 literrel emel­kedett. Pártszervezetünk évzáró gyűlésének határozatát figyelembe vesszük és w még jobban fogjuk alkalmazni Ma­Iinyina módszerét és a borjakat Stej­mann módszere szerint fogjuk ne­velni. A kommunisták kezdeményezésére az állattenyésztési dolgozók verseny­re hívták ki egymást. Ennek eredmé­nye, hogy terven felül beadunk 82 mázsa sertéshúst, 58 mázsa marhahúst, 10 ezer liter te­jet, 4000 tojást, 129 kg gyapjút, 367 kg juhsajtot, 16 borjút és 150 malacot. A Vörös Lobogó EFSZ állattenyész­tési csoportjának dolgozói így veszik ki részüket a második ötéves terv megvalósításából. Az ipolyviski EFSZ tagjai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom