Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)
1956-03-15 / 75. szám, csütörtök
Irta: Kis Eva A kuglófok, bukták, fánkok, szilvás és barackos gombócok — s még ki tudná felsorolni, mennyi rengeteg sütemény — élvezésének inkább a meglett korúak hódolnak. Vannak állandó vendégek, akik itt fogyasztják el reggelijüket, ide járnak uzsonnázni, és sokan olyanok, akik rendszeresen innen viszik haza egész heti süteményszükségletüket. Az étlap tükrözi a leghívebben a melegkonyha kollektívájának valóban elismerésreméltó teljesítményét. Ma például hatféle leves, harminchét főétel és ötféle frissen sült között válogathatnak a vendégek. A menükön kívül a melegkonyhában naponta ezer bécsiszelet, kétezer krumplislepény készül. A prágaiak kedvenc eledele, a krumplislepény, csehül „bramborák" sütésére Jindrich Hejnic szakács különleges tűzhelyet tervezett, amelyen egyszerre 48 darabot lehet sütni. Újítását a lehető legrövidebb időn belül megvalósították, hogy meggyorsítsák a krumplislepények készítését, annál is inkább, mert az utóbbi időben már a napi kétezer is kevésnek bizonyult. Prágában, mint ahogy azt az idegenek is megfigyelték, a büfé nem ritkaság. Elismeréssel nyilatkozik az étkezésnek erről a módjáról mindenki, aki egyszer kipróbálta. Gyorsan és olcsón jóllakhat az ember a nap bármely szakában. A Koruna a legnagyobb büfé az egész országban. Háromszáz alkalmazott gondoskodik reggel hattól éjjel tizenegyig az ételek folyamatos elkészítéséről és kiszolgálásáról. Éjjel peképei pedig nem eléggé meggyőzőek. Hiányos a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatásának ábrázolása is. A Mm alkotói a tömegjelenetek és a forradalmi harcok bemutatására gyakran a leíró módszert alkalmazzák az elmélyült művészi ábrázolás helyett. Magával ragadók azonban a filmnek az egyes munkáscsaládok életét ábrázoló motívumai és az emberek belső és külső ábrázolása. A filmfeldolgozás azonban itt sem egyértékű a regénnyel. Rezinka és Sadka ábrázolása nagyon hiányos, felületes. Aki nem olvasta a regényt, nem érti meg, hogyan és miért vált Rezinka pártmunkássá, s még kevésbé érti Sadka nak mutatja be. Feleségét, Márkái (Vlasta Chramostová) fejlődésében ábrázolja a film. Alakjában bemutatja, hogyan lesz a szerető feleségből, a példás anyából kiváló pártmunkás. Vlasta Chramostová ezt mindent túlzás nélkül, természetes eszközökkel éri el. Markához hasonlóan fejlődik forradalmárrá Rezinka (Vlasta Fábriánová) is, de ezi a film nem mutatja be oly meggyőzően és igényesen, mint Marka esetében. Vlasta ^ Fábriánová kiváló teljesítménye ellenére sem adhatott teljes, meggyőző, igaz képet Rezinka fejlődéséről. A kitűnő színészi teljesítmények közül meg kell említeni még Jaroslav Jelenet a május elseji népünnepélyről. Egy munkáslány gúnydalt énekel a kapitalista kizsákmányoló rendszerről. magatartását. A hézagos ábrázolást nem tudta megmenteni Vlasta Fábriánová (Rezinka) és Jaroslav Vojta (Sadka) kiváló alakítása sem. A FILM FŐSZEREPLŐI között . Ott találjuk legjobb színészeinket, akik valamennyien kitűnő teljesítményi nyújtottak. Jozef Bek Tonik alakítása legjobb teljesítményei közé tartozik. Tonikot bátor, okos, önzetlen harcosPrúcha Vaňka. Éva Jiroušková Ancsi és Jaroslav Vojta Sadka alakítását. A film képei nagyon szépek, ez Ján Stallich érdemes művész érdeme. AZ EMLÍTETT hibák ellenére a Vörös fény Kladno felett című film eszmei és művészi értékeiért megérdemelt nagy sikert aratt filmszínházainkban. Bartha Tibor Oörös fény Kladno feleli ANTONÍN ZÄPOTOCKÝ Vörös fény Kladno felett című regényének megfilmesítésével hazai filmgyártásunk Ujabb sikert ért el. Zápotocký elvtárs regénytrilógiájára "— Üj harcosok sorakozója. Viharos esztendő. Vörös fény Kladno felett — jellemző az adatok pontossága, a s«éles társadalmi rajz, a nagy történelmi események meggyőző, művészi ábrázolása. A Vörös fény Kladno felen nemcsak Kladno életével ismertet meg, hanem a cseh munkásosztály dicső harcaival is. A film első képén hosszú szerelvényt látunk, a kocsikban az első világháborúból hazatérő katonákat. Kóztü'< Tonikot is, akit otthon két kedves lánya és hű felesége vár, a szociáldemokrata párt titkárságán pedig a pártmunka Csalódással tapasztalja, hogy a murkássáq várakozásának ellenére n ;n valósult meg a szocializálás, bár a kormányban tötó szociáldemokrata képviselő ül. A köztársaságban éhinség uralkodik, a régi osztrák törvénvek vannak tn-, Vi'ibbra is érvénvben. a nép elégedetlen, lázong. Először a mezőaazdasáqi munkások élnek S sztrájk fegyverével, maid május 1-én tüntetni vonjl fel Kladno egész munkássága, h'jjv bi-onvsf'oot tegven a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméi iránti hűségéről, és jobb életfeltételeket harcoljon ki magának. Tonik Moszkvába utazik, a Kommunista Internacionálé II. kongresszusára. (Tonik a filmben Zápotocký elvtárs alakja ) Mély benyomásokkal, győzelembe vetett hittel tér vissza. Beszámol felejthetetlen élményeiről munkatársainak, elmondja Leninnel való találkozását. s arról beszél, milyen nagv lelkesedéssel és akará&al építi a szovjet nép fiatal szocialista köztársaságét. A szociáldemokrata párt jobboldali vezetése elárulta a dolgozók ügyét, ezért egyre nagyobb lesz a szakadék a párt jobboldali vezetése és a kizsákmányolt munkásság között. 1920 decemberében Kladnón is általános sztrájkot hirdetnek; a szociáldemokrácia jobboldali vezetése azonban ezúttal is elárulja a dolgozók ügyét. Kladnóra katonaságot vezényelnek, hogy elnyomjak a sztrájkot. A sztrájk vezetőit, Tonikot. VSélavot és a szociáldemokrata párt jobboldalának csaknem valamennyi tagját a hírhedt pankráci börtönbe zárják. A kladnói munkásokat azonban nem tudja megfélemlíteni a reakciós kormány; tovább folytatják hősi harcukat az igaz ügyért, s ebben a harcban most nagy szerepet játszanak a becsukott pártmunkások feleségei. A sztrájk nem vezet célhoz; a munkásság tanul a vereségből. Tisztán látja, hogy a győzelem kivívásához olyan pártra van szüksége, mint amilyen az orosz munkásokat és parasztokat vezeti. Ezért a szociáldemokrata párt baloldali vezetése, amely mögé a munkásság túlnyomó többsége felsorakozott. kéri felvételét a Kommunista ínternauionáléba. 1921. majos 21-én a szociáldemokrata párt baloldalának kongresszusán megszületik Csehszlovákia Kommunista Pártja. A kladnói vörös fény világosságot derített az egész burzsoá köztársaságra, š egy új, szebb, igazabb viiág születését jelentette. A FILM NÉHÄNY kladnói munkáscsalád életén az első világháború végétől a kommunista párt megalakuiasáig lefolyó nagy történelmi eseményeket ábrázolja meggyőző erővel, igaz módon. A Vörös fény Kladno felett című film Vladimír Vlček Sztálin- és államdíjas rendezésében készült. A film főhősei bár olyanok, mint amilyenednek a regényből ismeriük őket, mégis a regény sokkal többet mond. igényesebb és művészibb. Nagy kár, hogy a film adósa maradt a regénynek. Zápotocký elvtárs például teljes nyíltsággá! ábrázolja a kladnói munkásság nyomorát, mely oly szörnyű volt, hogy sok nő-közülük pár deka élelmiszerért kénytelen volt áruba bocsátani szerelmét. A háború utáni nagy nyomort a film nagyon hiányosan, valószínűtlenül tolmácsolja Minariková kilakoltatását, mely a mezőgazdasági munkások sztfájkját robbantja ki, a regény átütő művészi erővel ábrázolja. A film Itt is adósunk marad. A regényből lélreérthetetlenül kiérződik a mezőgazdasági munkások sorsának elviselhetetlensége, a film ezt ábrázoló A szlovák és cseh dráma fesztiválja Tajovský a zvoleniek előadásában Ä J. G. Tajovskýról elnevezett zvolení színház nevéhez illően Tajovský drámával, az Oj élettel mutatkozott be a fesztiválon. Tegyük hozzá itt mindjárt elöljáróban, megérdemelt nagy sikerrel, igazolva azt, hogy Tcjovský nemcsak sokat játszott darabjaival, Ha az asszonyé o gyeplő (Ženský zákon) című vígjátékával, a Zavaros örökség (Statky' zmätky) című színművével és néhány egyfelvonásosával jelenti a szlovák színműirodalomban a kritikai realizmus csúcsát, hanem ugyanígy az eddig igen mostohán kezelt Oj élettel is. A zvoleniek nagy érdeme, hogy ezt a fojtóan komorlégkörű, szinte tragédiának beillő drámát, — amelyei 30 évvel megírása után egyedül csak 1932-ben játszott a bratislavai Nemzeti Színház, — úgyszólván kiemelte a feledés homályából és nagyhatású előadásával újra élővé tette. Tajovský ebben a drámájában a kapitalista erkölcsről megfertőzött falu biineir? tereli a figyelmet. A történet a századfordulón játszódik le, amikor a vagyon utáni hajsza sok emberi sorsba belegázolt és sok családi életet tönkretett. Az O j életben többről van szó, mint egy darabka földről vagy örökségről — fiatal lelkek életöröme és boldogsága forog itt kockán egy elvakult szemű anya makacssága miatt. Kata, Matus Jahodának, a falu bírójának felesége konokul a fejébe veszi, hogy nem adja a lányát szerelméhez, a becsületes, de vagyontalan Martinhoz. Neki úrias vő kell, a könnyelmű és számító csendőr szakaszvezető Pista, aki városias modorával, hízelkedésével leveszi a lábáról. Anicskát odakényszeríti ehhez a széltoló gazemberhez és ez otthagyja a csendőrséget abban a hitben, hogy beülhet a vagyonba, földet és nyolcezer forintot kap hozományul. Az úrias életből kikopott szoknyavadász a házasságkötés után pokollá teszi Anicska és az egész család életét és amikor a házasságát mindvégig ellenző apa viszaadja jogos tulajdonosainak a bírói minőségében csalárdul szerzett pénzt, Pista dühében ráront és vadászfegyverével lelövi. A családi tragédiát tetézi, hogy a jogházban verekedésbe keveredik és megölik. Az elszegényedett Jahoda-házba a két halál után nem tér öröm. Az anyát tépi, marcangolja lelkiismerete, hogy férje halálát közvetlenül ő okozta és Anicska boldogságát makacsságával összezúzta. Anicska nem akarja, hogy az újra jelentkező Martin az a boldogtalan sorsához kösse életét. Egyetlen vigasza a megszületett gyermek, de az megbetegszik és elpusztul. Teljesen magára marad és ekkor, a végső összeomlás tetőfokán, első igaz szerelme, az Amerikába kivándorolni akaró Martin a kezét nyújtja feléje. Mérhetetlen szenvedések után egymásé lehetnek a fiatalok, szegényen, de megtisztulva, a vagyon fojtogató koloncaitól megszabadulva elindulhatnak a boldogságot igérő tiszta új élet útján. ||\|!/!cs egy mosolyt fakasztó pilPUl lanata ennek a komor játéknak, nincs egy világos foltja, amin derülni lehetne, i dráma mégsem válik nyomasztóvá, mert a sötét, komor színeken átsüt két vergődő fiatal szerelmes szívnek életet, boldogságot követelő ereje. Nem lehet és nem szabad a boldogságot összetörni, minden tragédián át kell sütnie az életet, a munkás, teremtő életet sürgető optimista szemlélet napjának. A zvoleniek előadása Tajovský optimizmusát helyesen hangsúlyozta ki. Martin Hollý, a martini Hadsereg Színház rendezője vendégként vezette a zvoleniak előadását. Rendezőt munkája erős drámai feszültséget tud teremteni a színpadon, kitűnően érzékelteti a dráma súlyos légkörét és érdeme, hogy Tajovský mondanivalója nem hat levérően, hanem a játék optimista kicsengésével megbékéltető hangulatot áraszt. Az erős pozitívumok mellett azonban vannak a darab-, nak fogyatékosságai is, amelyeket Hollý rendezői munkája sem tudott kiküszöbölni. Ahhoz, hogy Tajovský Oj életének hatása megközelítse más, sokat játszott színműveinek, főleg a Zavaros örökségnek hatását, szükség volna szakavatott dramaturgiai beavatkozásra, egyes monológok feleslegesen terhes mondatainak törlésére, a színpadi akcióknak jobb indokold sára. A zvoleniek előadásában különöseri a nők játéka emelkedett ki. így Ma-í ria Markoviöova, aki az anya meg A átalkodott konokságát igen meggy o-. zóen jelemezte és Katka Paulovičovä, aki Anicska szerepében a női szenvedésnek egész skáláját mesterien érzékeltette. IľS) o l9°zóink jól ismerik Tajovský Ili/ vígjátékát és Zavaros örökség c. drámája a Falu Színház magyar együttesének előadásából. Kívánatos volna, ha valamely színházunk vállald ná az Oj élet nem könnyű munkát jelentő bemutatását. Ogy hisszük, megérné a fáradságot, A múlt helyes megismerése mai örömteljes jelenünk helyes megértésének egyik feltétele. Es ebben a megismerésben Tajovský drámája jelentősen megsegítheti a mi dolgozóinkat is. E. V. ZOQOQQQOOQQOQOOQQ dig a takarítónők tüntetik el a nagyforgalom nyomait, hogy másnap .ismét ragyogó tisztaság fogadja a korai vendégeket. Természetesen ekkora menynyiségű étel csak modern berendezéssel készülhet. A Koruna felszerelése egészen korszerű. Ez azonban nem megy az étel ízének rovására. Sőt. Az alkalmazottak folyton törik a fejüket, mive! lephetnék .meg közönségüket, ami jó, olcsó és ízletes. Aznap, amikor ott voltam, Filipek elvtárs, a cukrászrészleg vezetője legújabb „találmányát" hozta bemutatni Hlinák igazgatónak. Rendelt 5500 kis füles üvegpoharat, eperzselét készített, tetején •tejszínhabbal, és az egészet igazán olcsón, poharastól fogják árulni. Elmesélték, hogy Moszkvában „A népi demokratikus Csehszlovákia tiz éve" kiállításon üzembehelyezett csehszlovák étterem hazai alkalmazottai közül tizenkettő a Koruna alkalmazottja volt. Hlinák elvtárs vezette az éttermet. Sokat dolgoztak, de megérte. Annyira felejthetetlen élményben volt részük, olyan barátsággal vették őket körül, hogy még sokáig emlékezetükben marad ez az út. A Koruna kollektíváját igen nagy kitüntetés érte. Klubhelyiségüket vörös brokátzászló díszíti. Hroudková elvtársnő, az eladási részleg vezetője végigsimogatja pillantásával a zászlót és leplezetlen meghatottsággal mondja: — Először fordult elő, hogy közétkeztetési vállalat kapta a kormány és a Szakszervezetek Központi Szövetségének vándorzászlaját. Mint a Belkereskedelmi Minisztériumhoz tartozó üzemnek, komoly versenytársakat kellett legyőznünk, hogy birtokunkba vehessük a zászlót. Megjegyzésemre, hogy nehéz lesz megtartani, Hroudková elvtársnő optimista mosollyal válaszol: — Tisztában vagyunk vele, de ha akármelyikünket megkérdezné, egyforma feleletet kapna: Nem adjuk! El kell hinnem a választ, mert a Korunában tényleg olyan kitűnően együttműködik a kollektíva, annyira szívükön viselik vendégeik kívánságainak kielégítését, az üzlet forgalmát, hogy törekvésüket, találékonyságukat csak siker köronázhatja. OJ SZ O -j 1956. márífus 15. ' A KORUNA BÜFÉBEN v Prága legforgalmasabb helyén, a Vencel tér és a Príkopy sarkán csillogó neontábla: Automat Koruna. Mint sok más prágai, vásárlásaimat, elintéznivalóimat félbeszakítva, már számtalanszor betértem oda, hogy felhörpintsek egy feketét, vagy bekapjak néhány szendvicset, cukrászsüteményt. A pultokon hívogatóan sorakozó ízes falatok láttán felötlött bennem a gondolat: jó lenne bekukucskálni a vevők szeme elől elrejtett konyhába, ahol a sok finom étel készül. Az elhatározás keresztülvitelét mi sem akadályozta. Néhány perc múlva már ott álltam fehér köpenyben a sürgő-forgó konyhaszemélyzet között. Bevallom, álmomban sem gondoltam volna, hogy a Koruna büfé vendégeinek kielégítésére ilyen komoly felkészültség szükséges. Mint egy gyárban a futószalagon készülő árucikkek, olyan mennyiségben és gyorsasággal készülnek a kelt és sült tészták, torták, bécsiszeletek, libafertályok, halételek stb. Látszott rajtam, mennyire meglepődtem, mert Josef Hlaváček főszakács és Jan Friedl beszerző szint? egyszerre kezdték magyarázni, hogy naponta 25 000 emberre főzni, sőt úgynevezett „jó napon" 40 000 emberre, bizony nem csekélység. A hidegkonyhában tizennyolcan ké-^ szítik kora reggeltől késő estig a húsz* fajta szendvicset, hidegtálakat, salátákat. És mennyi szendvics fogy el naponta? Ezt is elárulták. Körülbelül hatezer. A süteménykészítők két csoportra oszlanak. A cukrászok a tortaféléket, tejszínhabos szeleteket gyártják. Nyugodtan használhatjuk a „gyártják" kifejezést, mert Zábranský elvtárs például maga 1200 tejszínhabos rudacskát süt naponta. Axamit bácsi a Korunu kirakatát díszítő marcipán mesefiguráival, csendéleteivel majdnem olyan népszerűségre tett szert a prágaiak, különösen a gyerekek körében, mint a legjobb színész vagy sportoló. Mesterművei előtt egész embertömeg álldogál. Jó étvágyat a sok finom falathoz! /