Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-15 / 75. szám, csütörtök

A szovjet expedíció élete az Antarktiszon Hajózzunk ki az Antarktisz, a hato­dik világrész partjáról a szabad ten­gerre és tekintsünk távolról a Mirnij állomásra. Érdekes kép tárul szemünk elé: jég és hó között fekszik a tábor, és mögötte szinte áttetsző tündöklő fényben egy ragyogó jégkúp. A tábort az egyik oldalról jégtorlasz határolja, amely meredeken emelkedik a tenger partján. A háttérben a Délisark irányá­ban jégdomb zárja el a kilátást, amely­nek két oldalán őrtornyokként sötét­barna kősziklák emelkednek. A Mirnij­teleppel átellenben kőszigetek terülnek el, amelyeket a madarak tömegesen szállnak meg és ott zsibvásárhoz ha­sonló zajt csapnak. E kőszigetek a fó­kák kedvenc pihehő helyei. Ez /az egész térség az Ogonyok-szigettel együtt védett terület (rezerváció). Keljünk útra a Mirnij-telep környé­kén és ismerkedjünk meg a délsarki tá­borral. Az Ob zászlóshajóról, amely nem közvetlenül a part mellett, ha­nem a jégtáblák között a nyílt tenge­ren horgonyoz, kötélhágcsó segítségé­vel a tompaorrú partmenti kis hajóra szállunk. A hajócska a széttört jég­darabok között úszik ügyesen kikerül­ve a víz alatti szirteket, amelyek fe­lett a zöldes színben Játszó hullámok csapnak át. A parthoz 'rünk. Előttünk mered az égnek egy jégből és hóból képződött függőleges fal, jégtorlasz. A jég torlaszon öt helyen a jégbevágott kitaposott utak nyomai láthatók, itt ra­kodunk ki. Ezen a helyen állott a hajó mindaddig, míg a viharok és jéghegyek nem kényszerítették arra, hogy elhagy­ja ezt a veszélyes helyet. Üj helyet kellett keresni a kirakodásra. Minden egyes kísérletnél új utat kellett vágni a jégbe. Az öt egymás után épített út minden szónál ékesebben beszél a ha­todik világrész vad partjait ostromló szovjet emberek kitartásáról, törhe­tetlen akaratáról és bátorságáról. A hajócska a part mellett vontató hajő közelében áll meg. Kötelek és kö­télhágcsók segítségével kell felkapasz­kodnunk a merőleges jégfalon nagy háznyi magasságra, hogy partra érhes­sünk. A parton gépkocsikra szerelt daruk, traktorok állanak, amelyek a hajóról a partra hozott anyagot tovább szállítják a raktárakba és az építke­zéshez. Hirtelen fordulattal befut a vörös hernyótalpas kocsi, amelyet néha autóbusznak, néha haditaxinak neve­zünk. A hernyótalpas kocsi nagy nép­szerűségre tett szert. Időnként brigá­dosokat, máskor terhet szállít, nagy utakat tesz meg. Konstantin Italjancevvel, a hernyó­talpas sofőrjével ülünk. Konstantin bekapcsolta a fűtőtestet, a kabinban kellemes meleg áradt. Italjancev nyu­godtan megvárja, míg a kocsiban el­helyezkednek az építészek. Megszólal a kocsi szirénája. „Megállunk a Puskin, majd a Majakovszkij megállóhelyen" — szól egy tréfálkodó hang. A kocsi­ban kedélyes a hangulat, az ácsok és szerelök vígan dohányoznak, tréfásan beszélgetnek és ismert megállóhelyek neveit kiáltozzák, mintha Moszkvában, Leningrádban, Murmanszkon vagy Og.vesszában lennénk. A kocsi elhalad a lerakott deszkák, gerendák, a benzintartályok és trak­torok mellett. A tűzhányó előtt pózná­kat látunk. A póznákon táblák külön­böző felirattal: elektroállomás, gép­kocsianyag, villanyberendezés, építke­zési anyag., A táblák mögött ládák, hordók, tartályok sorakoznak. A tűzhányót megkerülve Mlrnij-te­Iepre érkezünk. A tábor két szikla között terül el. Pontosan, tervszerűen épült. A há­zakat előregyártott falakból, részekből állították össze. A házak között a kö­zépen foglal helyet a klubház. Lapos­tetejű, hosszúkás épület négyszögletű kis ablakokkal. A házakat az építészek, szerelők és telefonkezelők lakják. A szobákban ágyakaťés különleges kály­hákat helyeztek el. Mirnij-telepen nyüzsgő élet folyik. Az egyik helyen házat, meleg raktárt építenek, másutt meg a rádióállomás épületét hozzák rendbe. Itt új házak alapjait készítik, amott élelmiszer­raktárt rendeznek be, felhúzzák az első telefonhálózat vezetékét a klub­háztól a rádióállomásig, a repülőtérig, az egészségügyi központid és az élel­miszerraktárig. A rádiófelvevő állomást a tűzhá­nyón összeállított házban helyezik el. A felvevő állomás alkalmazottai éj­jel nappal dolgoznak. A rádiófelvevő állomás ablakából jól látható a tábort szinte bezáró szikla. Ezen a sziklán áll a leadóállomás. Konstantin Italjecevvel a tűzhányó­tól a táboron keresztül a „rádiőszikla" sik uszályhajót azonban nem látták sehol. Rádió segítségével Kas pilótát hívták, aki az Ob-hoz repült, majd megkereste a másik vontatőhajót is. Jelentette pontos tartózkodási helyét, a megtalált uszályhajó felett körö­zött addig, amíg odaért az Ob. Ami­kor a pilóta meggyőződött arról, hogy a másik uszályhajót is megmentették, a Lená-hoz repült, ahonnan tudomá­nyos dolgozókat szállított partra. A Mirnij repülőtér impozáns lát­Ahol az új lengyel bányász­és kohómérnököket nevelik Lengyelország igen jelentős bányászattal rendelkezik A kőszéntermeiésben Európában a harmadik helyen van A Bányászati és Kohászati Akadé­mia Krakkóban már 36 éve működik. 1939-ig két kis épületben helyez­kedett el és sohasem volt több, mint 500 hallgatója. 1945 óta az akadémia gyors fej­lődésnek indult. Űj épületek felépíté­Az Antarktisz jégmezőin ÚJ S Z O 1956. március 15. felé haladunk, ahol a leadóállomás áll. Az „utcán" házrészlegeket, geren­dákat, érclapokat, ládákat szállító traktorokkal találkozunk. Mindenütt lázasan folyik az építkezés. A házfa­lak fénylőn ragyoknak. Az alapok fémváza feketéllik, a házhelyeken ka­rok és oszlopok meredeznek az ég­nek. Fűrészek, kalapácsok, motorok zaja hallatszik mindenfelől. A Mirnij él, napról napra növekszik, erősödik. Lánctalpas kocsink a sziklán épült „rádióházhoz" érkezik. A lapostetejű négyszögletes ház sZilárd acélalapon épült. Lépcsőkön megyünk fel, át­megyünk a termeken. A gépházba ju­tunk. Itt a távösszeköttetés dolgozói Inokentij Magnickij, Aiekszej Rekacs, Jevgenyij Vetrov, Petr Celisev és Pavlin Romanov tevékenykednek. Sze­relik a Mirnij hangja leadóállomást. A középhullámokon mér összekötte­tést létesítettek a hajóval és a repü­lőtérrel. A szikla alatt, melyen a rádióház épült, vashordókkal bekerített, hó­borította völgy terül el. Ez a repülő­tér. Repülőgépek, helikopterek, ládák, tartályok és egyéb felszerelési tár­gyak állnak itt. A repülőgépek motor­jai zúgnak. A repülők gyakran száll­nak fel. Csak a hóvihar akadályozza a repülőket munkájukban. Mihelyt el­áll a szél, ismét útra kelnek A repü­lőgépek teljesen bekapcsolódtak a Mirnij-telep és a. hajók életébe, s nélkülözhetetlenné váltak. A hajók közelében szállnak le, felveszik az utasokat és elszállítják őket a Mirnlj­telepre. Aiekszej Kas kétfedelű gépan egy nap alatt harmincnégy utat tett meg és nyolcvan utast vitt rendel­tetési helyére. Nemrég a következő eset játszódott le: A nagy viharban elszakadtak az uszályhajők láncai és a hajókat a vízáramlat a parttól távol a tengerbe hajtotta. Sűrű köd fedte be a hajó­kat. Amikor a vihar elült, és az ég kiderült, Aiekszej Kas pilóta Michail Kirilovval, Michail Csaginnal és Vik­tor Potkolzsinnal az Ob legénységé­nek tagjaival repülőgépen a hajók ke­resésére indult. Hosszas kutatás után megpillantották a jégtáblák és a jég­hegy közé szorult egyik uszályhajót. Az Ob a jégtáblák között elindult a uszályhajó megmentésére. Bátran tört utat az uszály felé. Az Obot nyomon követte a partmenti hajőcska. Magá­hoz erősítette a megtalált hajőt és kivontatta a jégtáblák közül. A má­ványt nyújt: itt sorakoznak az IL-12, LI-2, jelzésű repülőgépek, a kétfedelű repülőgép és a helikopter. Mihelyt felszerelték a második LI 2 jelzésű szállítógépet, Ivan Cserevics­nyij, Nyikolaj Oljakov és Dimitrij Morozov felderítő útra indultak a harmadik expedíciós hajó elé, amely Rigából élelmiszerrel megrakodva jött. A repülők a jégviszonyokról tá­jékoztató térképet dobtak a hajóra és rádión keresztül beszélgettek a ten­gerészekkel. Szovjet emberek az Antarktisz partján a gondos gazdák példájára berendezkednek a tudományos mun­kára. A Mirnij-telepen már annak a lehetőségét mérlegelik, hogy termő­földet hoznak a telepre és üvegházak­ban a kiadós délsarki nyári napfény alatt zöldséget termelnek. Bevezetik a haltenyésztést is. Nagy hálával fo­gadták a Slava cethalászhajó ajándé­káról szóló hírt. A. N. Szoljanik, a Slava kapitánya rádión közölte, hogy a cethalászok a Mirnij-telep lakói számára egy tehenet ajándékoznak borjával együtt. A Mirnij tábor már állatállomány­nyal is rendelkezik. A hajók serté­seket is hoztak. A tábor lakói az óla­kat gyorsan elkészítették. A röfögő sertések mellett vígan szaladgálnak a kis malacok. Nem hiányzik az em­ber hű kísérője sem, a kutya. Van belőlük elég. Sőt kölyökkutyák is vannak már. Az állatok otthonosan ér­zik magukat. Konstantin Jakubov, az élelmezési gondnok tervbe vette, a Mirnij-telep állattenyésztési termelé­sének bővítését. A délsarki nyár végéhez közeledik Rövidesen beállanak a sötét éjszakák. Az égen feltünedeznek a csillagok. Ezüstfényű hold világít. Napról napra hidegebbre fordul az idő, mind gya­koribbak a hóviharok, amelyek a part felé hajtják a jéghegyeket Közeleg a délsarki éj misztikus kékes fénj'é­vel, amelyet teljes sötétség vált fel. Amikor a tájra sűrű köd ereszkedik, és a jéghegyek kísérteties fehérség­gel meredeznek az égnek, a Mirnij­telepen kigyúlnak a házak lámpái. A sötétséget átfúrják a traktorok és autókra szerelt daruk fényszórói. Ez az éjszakában világító fény hirdeti az életet, mely a hajdani titokzatos föld partjára érkezett, hogy itt a végte­lennek tetsző jégbirodalomban ma gasra emelje a tudomány fáklyáját. E. Rjabcsikov cikke az Ogonyokban. 'Negyedéves hallgató pneumatikus fú­rógépen gyakorol. sével ötszörösére emelkedett a tan­termek száma és jelenleg 5250 hall­gató látogatja. Amíg az első húsz •éves fennállása alatt az akadémia 1000 szakkönyvet, cikket és ismerete ­tést adott ki, nyolc doktorátust és hat főiskolai tanári képesítést szerez­tek volt hallgatói, addig az utolsó 10 év alatt már 1400 szakmunkát kö­zöl, 27 doktorátust és 20 főiskolai tanári képesítést szereztek volt nö­vendékei. Az utolsó évek folyamán a Bányá­szati és Kohászati Akadémia renge­teg olyan műszaki problémát oldott meg a szén és érc bányászatában, valamint a kohóiparban, amelyekkel nagy hasznot hozott a lengyel nép­gazdaságnak. Az akadémia a bányá­szat gépesítésén kívül a vas henge­relésével, geológiai kutatással, öntés­sel, kokszolással és a metallurgia több fajával is foglalkozik. A lengyel bányászat és kohászat tudományos eredményei külföldön is ismeretesek. Már Belgium, Anglia, Franciaország, az Egyesült Államok és más államok tudományos dolgozói is felhasználták a krakkói Bányászati és Kohászati Akadémia tapasztalatait. A lengyel bányászok is nagyon értéke­lik az akadémia tanárainak szakta­nácsait, melyek alapján egyrészt emel­ték a termelést, másrészt megköny­nyítették a nehéz fizikai munkát. A bányászok köszönőleveleikben újabb találmányodat és ésszerűsítő javasla­tokat kérnek tőlük, h»gy több szenet és acélt termelhessenek a lengyel ipar részére. A krakkói Bányászati és Kohászati Akadémia számtalan laboratóriumot és műhelyt rendezett be. A szénbá­nyászat laboratóriuma a legkorsze­Akadémiai hallgatók tanulmányozzák a különféle gépek működését. rűbb gépekkel van felszerelve. Itt a jövő bányamérnökei a szénbányászat technikájának és a munka megszer­vezésének legkorszerűbb vívmányaival ismerkednek meg. Az akadémiának több mint ezer külföldi hallgatója van. -GR­Új szovjet film a Sihot-Alin-i meteorról A Szovjetunió Tudományos Akadé­miájának meteorokkal foglalkozó bi­zottsága befejezte a Sihot-Alini-i meteor tanulmányozását, amely évet<­kel ezelőtt a .Távol-Keleten esett le. Ezt a meteort „meteor-esőnek" is -nevezik, mert a meteor apró darab­jainak hatalmas tömege a földre úgyszólván esőként zuhogott. A me­teor darabjai fákat szakítottak ki a földből és /sok meteorkrátert képez­tek. A meteor darabjainak tanulmányo­zása, amelyek közül néhány sok mé­termázsát nyom, — új ismeretekkel gazdagította a tudományt, amely to­vábbi haladást jelent a bolygók és főképp a föld eredetének kutatásá­ban. Azok a körülmények, amelyek között a meteor a földre eset.t. Ja* rabjainak hatalmas tömege és a fold légkörének hatása alatt a meteorda­rabokon végbemenő változások -arra késztették a szovjet filmdolgozókat, hogy ezen eseménynek külön filmet szenteljenek. Ezt az érdekes dokumentáris-tudo­mányos filmet a közeljövőben több moszkvai mozi műsorra tűzi. NÉHÁNY SORBAN i BULGÁRIÁBAN ez év kezdete óto a mezőgazdasági szövetkezetekbe több mint 33 000 új tag lépett be kb. 110 000 hektár földdel. Bulgária már eddig is a legjobban kollektiviz'ált me­zőgazdasággal rendelkező népi demok­ratikus országok közé tartozott. (ČTK) A BÉCSI BURGTHEATER drámai együttese ebben az évben Lengyelor­szágba utazik vendégszereplésre, mely­nek során Schiller „Ármány és sze­relem" valamint Herrman Bah." „Hangverseny" című darabjait adja elő. (ČTK) VASÁRNAP LINZBEN fasiszta ele­mek megtámadták az ottani csehszlo­vák könyvkiállítást és lerombolták azt. Mire a rendőrség megérkezett, a me­rénylők eltávoztak. Ennek a könyv­kiállításnak eiözőleg Bécsben nagy si­kere volt. (ČTK) CSEHSZLOVÁK BÄBSZlNHÄZ ven­dégszerepel Vietnamban. A brnói „Ra­dosť" bábszínház tagjait Ho Si Minh köztársasági elnök, valamint Fam Van Dona miniszterelnök is fogadták. A színház tagjai a nevezetteknek átadták a csehszlovák dolgozók ajándékait. ^ÍČTK) INDIÁBAN gyermekművészeti kiál­lítást nyitottak meg, amelyen 35 000 gyermek munkája szerepei. A kiállított müvek között vannak csehszlovák, magyar, lengyel, japán, kínai gyerme­kek művei Is. (ČTK) AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK Japánnak legmodernebb radar-berendezéseket szállít, amelyek alkalmasak lövegek távolból való irányítására, illetve azok útjának megállapítására (ČTK) JAPÁNBAN a közlekedési vállalatok 15 000 alkalmazottja sztrájkol. (ČTK) A PERZSA ÖBÖLBEN levő Bahrein­fizigetek arab lakossága erélyesen kö­veteli az ott tartózkodó brit „tanács­adók" kiutasítását. Tudvalevő, hogy a Bahrein-szigeteken van a Közép-Ke­let egyik legnagyobb kőolaj-lelőhelye. (ČTK) A HOLLANDIAI UTRECHTBEN teg­nap nyitották meg a jubileumi vásárt, amelyben Csehszlovákia is kiállít 2200 négyzetméter területen. Csehszlovákia mellett még további két államnak van kollektív kiállítása. Március 14-én a csehszlovák kiállítás területén „Cseh­szlovák napot'" rendeznek. (ČTK) MAGYARORSZÁGON e napokban ünnepelték a tatabányai szénmedence felfedezése 60. évfordulóját. A tata­bányai szén igen jó minőségű, kb. 5500 kalóriás és így Tatabanya Ma­gyarország legjelentősebb szénlelőhe­lye. A városnak 70 000 lakosa van és számos új lakóházzal és közintéz­ménnyel rendelkezik. (ČTK) SZOMBATHELYEN hataimas fakom­binátot építenek, amely egy esztendő múlva kezdi meg a termelést Az üzem 1.8 katasztrális hold területen fekszik és 35 millió forintba kerül. Ez iesz Magyarország legnagyobb és legmo­dernebb fafeldolgozó üzeme. (ČTK) KANADAI Szent Lőrinc-folyó csa­tornájának építésénél dolgozó 1400 amerikai technikus bérkövetelések miatt sztrájkba lépett. Ez az új csa­torna, melyet Kanada és az Egyesült Államok közösen építenek, arra hiva­tott, hogy Montreal kanadai várost összekösse az öt nagy amerikai tóval. (ČTK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom