Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-03 / 34. szám, péntek

AZ IFJÚ ELNÖK jff psí járásbeli Csécs községben 1949 februárjában termelő szövetkezet alakult. Volt zsellérek, kepések, törpebirtokosok a szövetkezeti gazdálkodást választották maguknak. Szövetkezetüknek nevet is adtak, méltóan ahhoz, hogy hazánkban a nép lett az ország gazdája. A „Győzelmes február" nevet választották. Az eltelt évek folyamán soha nem volt okuk megbánni, hogy szövetkezeti gazdálkodással cserélték fel az egyéni bajlódást. A kezdettel járó nehézségek leküzdése után ma egy életképes, viruló és fejlődő termelőszövetkezetnek gazdái. A másfélezer hektáros gazdaság nagyszerű kilátásokat nyújt nekik. Az első időkben nehéz itolt a volt cselédeknek, a 3—4 hektáros gazdáknak beleilleszkedni ilyen nagyüzemi termelésbe. V Sajnos, a kezdeti bajoknak még ma sem tűnt el minden nyoma. Állattenyésztésük, állományuk nem elegendő a nagy földterülethez. Ez meglátszik a növénytermelésen is. A kevésszámú állatállomány az oka, hogy nincs elegendő istállótrágyájuk. Arról nem is szólva, hogy ezzel az egyik legjobban fizető termelési ágban el vannak maradva. A termőföldek 1954ig nem voltak kellőképpen sem megdolgozva, sem kihasználva. Náluk is megvolt az „édesapámék is így csinálták" káros következménye. |

f ét éve múlott, hogy az egyik ** ottani törpegazdának fia, kitanult e'sktromechanikus, visszavágyott falujába. A szövetkezet tagjai szívesen fogadták az alig 24 éves legénykét és rábízták a szövetkezet könyvelését. Szaniszló Sándor, az új könyvelő tudta, hogy a jó munkához állandóan fejlődni és tanulni kell. A tagok segítségével egy bankba ment még jobban elsajátítani a könyvvezetés tudományát. A tagság felismerte, hogy Szaniszló nemcsak az adminisztrációhoz ért, hanem tehetséges szervező és a szövetkezet minden munkája után érdeklődő fiatalember. A parasztok — kiket szeretnek maradiaknak nevezni — éppen ellenkezőleg, haladóbbaknak bizonyultak, szakítottak azzal a régi felfogással, hogy az évek száma határozza meg egy ember tehetségét. A 25 éves fiatalembert egyhangúlag megválasztották a szövetkezet elnökévé. Hamarosan bebizonyult, hogy ugyanolyan alkalmas vezető, mint amilyen jó könyvelő volt. Javaslatait — bár azok sok újat tartalmaztak — elfogadták. Szaniszló Sándor okosan felismerte, hogy a kolhozparasztok hosszú éves gyakorlatukkal az állattenyésztésben, növénytermesztésben elért eredményei mögött a tudomány áll. Felismerte, hogy a szovjetparasztok sikere abban áll, hogy a földtől és természettől ki tudják harcolni a legnagyobb lehetőségeket. Ezért tanulmányozta a szovjet mezőgazdaság eredményeit, vívmányait és azoknak egy részét a csécsiek átvették. Az élet azóta megmutatta, hogy vezetőjüket jól választották meg. Munkaegységekért 1954-ben 14.40 korona összeget fizettek. 1955-ben már 17 koronát. Az államtól kapott támogatást becsületes és pontos beadással fizetik vissza. 10 vagon árpával, 150 mázsa sertéshússal, 30 000 liter tejjel többet szolgáltattak be az előírtnál. Emellett jutott pénz a szövetkezet további fejlesztésére, építkezésére is. 12 tagú iparosokból álló brigádnak 1955-ben munkát adott a felépített két tehénistálló 200 állat befogadására, a három beton silógödör 1000 köbméter űrtartalmával. Hogy a tagok is megtalálják számításukat, azt az egymásután épülő családi házak bizonyítják. 1955-ben 30-nál több házat építettek a faluban. ^ második ötéves terv első esztendejében még bátrabban akarnak előremenni. Mindenekelőtt jelentékenyen növelik állatállományukat. Ennek keretén belül jó tejelő tehenekkel bővítik gazdaságukat. A szocialista gazdálkodás megköveteli a leghaladóbb termelési törvényeket. Ezt úgy értelmezik a csécsiek, hogy a növénytermesztésnek legalább 50 százalékát ipari növények fogják képezni. Nagy súlyt fektetnek a len, kender, cukorrépa, szudáni fű termesztésére. Kísérleteznek dohánnyal is. Intenzívebben térnek át a kertészetre és ennek keretén belül nagyobb mértékben fognak dinnyét termelni. Tudják, hogy dolgozóink igénye tojásban és baromfihúsban növekszik, ezért növelik baromfifarmjukat, melyben már eddig is 1700 leghorn fajta tyúkjuk van. A szövetkezet tagjainak jórésze már élete derekán jár. Ezért megkérdezem tőlük, hogy jutott eszükbe egy ilyen fiatal elnököt választani és hogyan vannak vele megelégedve. Bartka Ferenc agronómus tömör választ ad kérdésemre: — Most vettünk neki egy mbtorkerékpárt, hadd tudja minél jobban áttekinteni az egész határt. ű artka elvtársnak igaza van. Az olyan elnök, akit azzal becsülnek meg, hogy motort vásárolnak neki, az nyilván jó vezetőnek bizonyult ... Szaniszló elvtárs fejlődik tovább, távhallgatója a technikai iskolának, melynek 5 évéből már kettőt sikerrel elvégzett. S. J., Kassa A kitűnő minó'séq jelzô'j'e A Sandrik-üzem termékeit messze földön, Olaszországban, Brazíliában, Mexikóban, Uruguayban, Egyiptomban, Bulgáriában, Lengyelországban, Romániában, Törökországban és Kínában nagyon jól ismerik. Az üzemben Maflex köszörűgépeket, benzintartályokat, evőeszközöket gyártanék. A közszükségleti cikkek gyártását ebben az évben 36 százalékkal emelik. Munkájuk minőségének fokozása melett a termelési költségeket csökkentik. Első képünkön Ján Dirbachot mutatjuk be az evőeszközök „ezüst-fürdőbe" való helyezésénél. Másik képünkön a Sandrik-üzem egyik exportcikke, az ezüstös teáskészlet látható. BARÁTI SEGÍTSÉG A vágsellyei gépállomás dolgozói január 21-én gyűlést tartottak, amelyre meghívták a járás összes szövetkezeteinek vezetőit. A gyűlésen értékelték, hogy a traktorállomás a múlt évben milyen munkát végzett és az előforduló hibákra is bírálőan rámutattak. A gyűlés részvevői megállapították, hogy a traktorállomásnak nagy érdeme van „bban, hogy járási méretben a szövetkezetek terven felül tudtak termelni gabonát, takarmányt, cukorrépát, burgonyát és kukoricát. Kozmár János, Vágsellye Csirkék fehér hasmenése (BAROMFITYPHUS) írta: Dr. Brauner Iván államdíjas akadémikus A keltetési szezon küszöbén állunk, és ezért idejében szeretnék rámutatni azokra a legveszedelmesebb baromfibeteoséqekre. amelyek a csirkeáUománvunkban már hosszú éveken át majdnem minden évben 35—40 százalékos elhullást okoznak, ami óriási nemzetqazdasáqi kárt ielent. Ha azonban baromfitartóink ismernék ezeket a betegségeket és megtennének minden óvóintézkedést, úgv minden nagyobb kiadás és fáradsáq nélkül ezt az elhullási százalékszámot 40-ről 5— 8 százalékra lehetne csökkenteni. A baromfityphus előfordul minden országban, mind a baromfitelepeken, mind a kistenyészetekben. Leggyakrabban tyúkfélék (házitvúk. gyöngytyúk. pulyka) betegszenek meg. ezek között aztán a betegség 6úlyos járvány alakiában terjed el. A tyúkféléken kívül a betegség okozója iránt fogékony a kacsa és liba is. sőt több vadon élő madárfajta (veréb. pinty) is. bár a vadon élők között nem szokott tömeaesebb megbetegedést okozni. A betegséget a Bacterium Pullorum nevű baktérium idézi elő. Ezért nevezik Pullorózis betegségnek, vagy röviden Pukorumnak. A baromfithypus (pullorózis) heveny fertőző betegség, mely főként a csirkéket, kis pulykákat. néha a kis kacsákat is megtámadja, 10 napos, ritkábban 3 hetes korukig. Kifejlett baromfiakban a betegség rendszerint észrevehető külső tünetek nélkül zajlik le, bár ilyenkor a toiók kevesebbet, néha pedig egyáltalán nem tojnak. A betegség terjesztői a fertőzött tojások a beteg és a betegséget átvészelt baromfiak, sok esetben a fertőzött keltetők, takarmányok. itatók. etetők stb. A tömeges meqbeteqetés. elhullás 3—5 napos korban kezdődik és többnyire 10—14 napig tart. Ha a szükséges , óvintézkedéseket idejében nem hajtjuk végre, az elhullás 50 százalékot, néha még több százalékot is elér. A betegségből kigyógyult növendék baromfiak „bacillus qazdákká" válnak, az ivarérettséqet elérve pedig fertőzött tojásokat tóinak. Ilyen tojások keltetése esetén a magzat vagy még a tojásban elpusztul, vagy mint beteg csirke kel ki, mely az egészségeseket is megfertőzi. A betegség tünetei: Ahoav a bete-qséq elnevezése is mutatja, a fertőzött tojásból kikelt csirkék már az első napon hasmenésben szenvednek, ürülékük barnás-fehér, vagy zöldesszürke színű. Ez a fehér hasmenés nem a bélhurut, hanem a lázas állapot következménye, és azzal függ össze, hogv a lázas csirkék vizeletükkel sok húavsavat választanak ki. mely a kloEz is vasgyűjtés ? Naponta látjuk kis pionírjainkat. Iskolásainkat, ahogy gyűjtik a vasat, a papírt és másféle anyagokat, amelyeknek újrafeldolgozásával sok anyagmegtakarítást nyer az ipar. A gondos szülők maguk teszik félre a papírhulladékot, hogy odaadják papírgyűjtő gyermeküknek ... Gyerekeink, e szorgalmas gyűjtögetők, öszszeszedik az eldobott rozsdás szögeket is és viszik a vasgyűjtőkbe. A jől dolgozó üzemekben pedig szervezetten figyelnek arra, hogy sehol se járjon egyetlen gép sem üresen. Üzemeinkből naponta jelentik az önköltségek csökkentését, a gépek jobb kihasználását, azt, hogy hulladékanyagokból értékes árut gyártanak. Az élet minden vonalán a becsületes emberek százezrei takarékoskodnak, vigyáznak, hogy a népnek egyetlen fillérje se vesszen kárba. Egyes helyeken mégis a gondatlanság és nemtörődömség miatt ezrek mennek kárba. így van ez a sajóházi István-telep javítóműhelyében is. A szép és korszerűen berendezett javítóműhelyben kUlönféle gépek hónapok óta állnak kihasználatlanul és más sem dolgozik rajtuk, mint a rozsda. Igen, a rozsda dolgozik eszi, rongálja a kihasználatlanul álló drága gépeket. Milvenek ezek a gépek? Hát van OJ SZÖ 1956. február 3. itt centrifugái-köszörűgép, marógép, esztergapad, különféle fúrógépek, gyalugép, vasfűrész és másféle értékes gépek és alkatrészek. A műhelyben egy-egy „fusermunkán" kívül semmit sem csinálnak. A gépek kihasználatlanok és várnak, várnak. Mire várnak? Egész biztos nem arra, hogy újakat készítsenek helyükbe! Sem arra, hogy alkatrészeik egyes szorgalmas „gyűjtögetők" magántulajdonába kerüljenek! Pedig a helyzet ez. Ottjártunkkor máris azt láttuk, hogy innen is, onnan is hiányzik egy-egy kisebb-nagyobb alkatrész, amelyek már azóta vándoroltak valakik magántulajdonába, amióta é gépek nyitott ajtók-ablakok mellett keresik a „gazdát". Mi van Itt? Ki ezért a felelős? Milyen „munkabeosztás" a sajóházi István-telepen az, ha a külszínen vagy a bányában elromlik valami, akkor nem itt, és nem a helyszínen lévő, jelenleg kihasználatlanul álló gépekkel javítják, hanem az üzemből a több száz méterre lévő rozsnyóbányai üzembe viszik, vagy onnan jönnek javítani? Mennyiben van ez hasznára az üzemeknek? Bizohvára annyiban, hogy így talán a javítások több időt vesznek igénybe, és több dolgozót foglalkoztathatnak! Dehát ez lenne a rozsnyói üzemekben a cél? így akarják gazdaságosabbá tenni a termelést? Válaszoljanak az illetékesek! (b) — Jó úton haladunk az ötéves terv — Az irány jó, csak át kell szállni! (A ,,Rohác"-bó') aka körül gipsz-szerű anyag alakjában csapódik ki. Ezek a csirkék rendszerint már a; első napokban elhullanak. Az eqészséqesen született. 10 napnál idősebb iól • feilett csirkék rendes takarmányozási és tartási viszonyok mellet a beteqséqet lappanqó. könnyebb formában vészelik át 10—20 százalékos elhullŕssal mikor a csirkék báqvadtak. keveset esznek, kevesebbet mozoqnak. szárnvuk lóq. pelvhük vagj kezdődő kis tollazatúk felborzolódik szemük félio zárt és hasmenésesek Azok a feilett baromfiak, melyet a pullorózist fiatal korukban átvészelték. néhány hónapon, esetleg egés; életükön át bacillUshordozókká válnak A betegség pontos felismerése a leírt tipikus tünetek következtébei könnyen felismerhető, s ahol lappangó. rejtett formában folyik le. ot boncolással, az élőknél pedia vérvizsgálattal telies biztonsáqqal és könynven megállapítható. Övóimtézkedések: Ha az óvóintézkedéseket tökéletesen akarjuk végezni úqv az egész baromfi-törzsállomány már az őszi hónapokban, de leqkésőbl kora tavasszal, mielőtt még a tőiül származó tojásokat keltetésre hasz nálnánk fel. vérpróba-vizsgálatnal vetjük alá, s azokat, amelyek pozitr reakciót adnak, az állományból azon nal eltávolítjuk, s vagy húsra értéke sítiük. vagy pedig teljesen elkülönítve tartjuk az egészségesektől és a tojá sokat csak táplálkozásra használjuk fe! nem pedig keltetésre. Ha ezt az óvó intézkedést elmulasztották és a betegség már a kikelt csibéknél mutatkozik úqv azonnal el kell őket különíten: de legcélszerűbb leváqni és eléqetn Eltávolításuk után véqre kell haitar az alapos mechanikai tisztogatást, helyiség, felszerelés és berendezés fer tőtlenítését erős és biztosan ható fer tő t leni tő anyaqokkal (10 százaléko meleq fahamus lúg. vagy 2 százaléké lúqkő oldat). A pullorózissal szemben a csirke ellenállóképességének növelésére töb hiqiénás állattenyésztési és állateqész séqüqvi rendezabáilyt dolqoztunk k s ezeket az állatorvosi szolqálat szé les körben köztudomásra hozta. Naqvtenvészetekben kikelés és fel szárítás után a csirkéket a keltet szárítóból azonnal elszállítiák a tní előre elkészített csirkenevelő helyiség be. melynek hőmérséklete a csirké számára 28 C. pulykák számára a 5 C-t nem haladia túl. A retatív páre tartalom 60—65 százalék. Ha a küls leveqő hőmérséklete 20 C-nél alacsc nvabb, a 7 napos és ennél idősei csirkék számára nappal a helysége nem fűtik. 4 hetes kortól kezdve m< leg időben már éjjelre sem szükséqfűteni, kivéve ha a külső levegő h< mérséklete 18 C alá süllyed. A kis k futókhoz a csirkéket már 3 napi koruktól hozzászoktatják. A qvóqvítási kísérletek leqtöbbese ben meddők maradnak, akár chémt qyóavszerekkel. akár oltási eliáráss iparkodtak eredményt elérni. Épp< azért a betegség elleni küzdelemre nem a beteo állatok ovóqvítására. h; nem a beteqseg behurcolásának me akadályozására, fertőzött tenyészetei ben pedig a bacillusqazdák kiseleit zésére kell irányulnia. Ezért a ne fertőzött helyeken meq kell akad lvozni a bacillusoazdáknak. vaqv ilv nektől származó toiásoknak és cs béknek a tenyészetbe iutását. A t nvészállatokát toiásokat és napos CÍ •békét csak olvan tenyészetből szab beszerezni. mely vérpróbák alapi; mentes a pullórum fertőzéstől. A keltetés folyamán terméketle nek bizonyuló valamint az olvan t iásokat. amelyekben az embrió elliE ártalmatlanná kell tenni, mert azilv toiások iqen ovakran fertőzve van ni Ha haromfietetésre akariuk felhíis nálni úqv ezeket a toiásokat a fc rás tói számítva leqalább 10—15 oe cia főztük A legfontosabb teendő állattartási rendszabályok Döntős b tartása azaz a tenyészállatok kö; a hacillusqazdáknak és a meqmars csirkék közül a fertőzötteknek kis lejtezése és húsra való értékesíté: ezután oedio tartózkodó helvük alar fertőtlenítése Ahol a tenyészet naov mértékb pozithen vérvizsaálat után 30— százalékban reaqál a pullorum me beteoedésre IPQhelyesebb az eqt áWománvt húsra értékesíteni és Dullórum-mentes anvaqqa! kezdeni tenvéS7etet.