Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-13 / 44. szám, hétfő

Jozef Petráš főaknász (baloldalt), a novákyi Béke-bánya egyik fejtőrászlege vezetőjének helyettese, fiatal beosztottjait oktatja a réselőgép helyes ke­zelésére. Ladislav Levický és Ján Barabič CSISZ-tagok, a réselőgép ke­zelői, figyelmesen hallgatják a főaknász tanácsait, mert teljesíteni akarják kötelezettségvállalásukat, amely szerint 350 tonna izenet fejtenek terven felül. Mielőtt a gép elindulna, kezelői már tudják, hogy a fejtőfront me­lyik részén mikor várhatnak erős nyomásokat. A két fiatal bányász az év eleje óta átlagban 120 százalékra teljesiti előirányzott normáját. Ezzel járulnak hozzá bányájuk, a novákyi Béke-bánya teljesítményének fokozá­sához, hogy a handlovaiakkal folytatott versenyből győztesen kerüljenek ki. = í*5 = Űj munkaformák az építészetben Terjed a gépi vakolás Téglatömbök a bratislavai építkezéseken Ez évben a bratislavai Magasépí­tészeti vállalat dolgozóira lényegesen fokozott feladatok várnak, mert a terv 2069 lakás befejezését és hasz­nálatba való átadását írja elő, ami 79 lakással több mint tavaly volt. A vállalat dolgozói tudatában van­nak annak, hogy e fokozott feladato­, kat csak a termelés lényeges iparosí­tásával érhetik el. Ezen iparosítás irányelvek kerete az az irat, amelyet Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának az épí­tészeti termelés feladatairól és to­vábbfejlesztéséről szóló határozatának alapján dolgozták ki. Ez az irat magába foglalja a munka új mód­szerei további érvényesítésének és be­vezetésének módjait. Ezen intézkedé­sek teljesítése a lakások és középü­letek építésének lényeges meggyor­sítását minőségének javítását és ol­csóbba tételét fogja jelenteni a bra­tislav. Kerületben. Az intézkedések kozü' már töb­bet a gyakorlatban is bevezettek. A gépi vakolás érvényesítéséből eredő jó tapasztalatok, valamint az eddigi visszamaradások a vakolási munkákban meggyőzték a dolgozókat arról, hogy szükséges a gépi vakoló csoportokat kibővíteni. A műszaki­szervezési intézkedések terve is meg­szabja, hogy ez idén a gépek segítsé­gévei kétszerannyi vakolást kell el­végezni, mint tavaly. Ezért január havában további három csoportot ala­kítottak és oktattak ki a gépvako­lási központ keretében. A központ­nak pontosan kidolgozott harmono­gramm áll rendelkezésére, amely sze­rint egyes csoportok tervszerűen mennek át az egyik építkezésről a má­sikra.­A vállalat dolgozói megkezdték a téglatömbök kísérleti műhelyének épí­tését. A téglatömbök készítésének módszere amelyet később rendszere­4 ÚJ SZO 1956 február 13 sen bevezetnek minden nagyobb épít­kezésen, hozzájárul a munkatermeié kenység fokozásához, megrövidíti a nyersfalazás időtartamát, s emellett az említett tömbök gyártásánál ke­vésbé képzett munkaerők is jól be­váltak. A téglatömböket egy ideigle­nes csarnokban fogják készíteni. A tömbök harminc-negyvenöt centimé­ter vastagok, 120 centiméter hosz­szúak és 150 centiméter magasak lesznek. A munkaeljárás a tömbök gyártásánál nagyon egyszerű. A mű­hely egyik részében helyezik el a cementet, a meszet, és a homokot külön-külön. Ezt az anyagot a ke­verőben malterré dolgozzák. A mal­terezöből a maltert lejtősen eresztik a téglatömböket gyártó gépbe. A gépberendezés mégfelelő módosításá­val elérhető a malter egyenletes öm­íesztése az egyes téglasorokra, ame­lyeket az előkészített keretbe kevés­bé minősített munkaerők is elhelyez­hetnek A keret felemelése által ön­működően történik a tömb falainak nyers vakolása. A téglatömb szük­séges magasságának elérése után a gépberendezés felemelkedik, és a moz­gófelület a tömbbel együtt a gőzkam­rába jut. A malternek a téglatömbön való megkeménvedése után néhány órával a felület a kész tömbbel együtt a rakodó területre kerül, ahonnan a tömböt daru segítségével közvetlen az építkezés falára helyezik, vagy ha központi gyártásról van szó, a kész tömböket kocsira helyezik és átvi­szik az építkezésre. Az építkezésnél a tömböket a falakra helyezik és malterrel kötik össze. A gépi beren­dezés és a gőzkamra jobb kihaszná­lása végett a bratislavai építkezési dolgozók e tömbök gyártását párhu­zamosan két vonalon akarják beve­zetni. A téglatömbök gyártásának ez az új módja hozzájárul a lakásépítkezés lényeges meggyorsításához és olcsób­bá tételéhez. IVAN POHOVEJ A pártunk és kormányunk által ki­tűzött tézisek az élelmiszeriparral, többek között a húsipar és vágóhidak gépesítésével is foglalkoznak. A háziállatok vágása a nép egyik legrégebben kifejlődött kézi ipara. Az állatvágás és feldolgozás tudománya a pásztornépek elemi műveltségéhez tartozik, mely együtt fejlődött a bőr­művességgel. A hús-higiéniai törvé­nyek már a legrégibb keleti népekné: is megtalálhatók. A XIII. századbó származó mészáros céh iratai közt megtalálható az előírás, hogy a hús­vágó mesterek csakis a víz fölött, vagy a parton vághatnak marhát, vagy más vágásra alkalmas háziállatot. A víz felett a vágás céljára hídlásokat épí­tettek. ebből származik a mai vágóhíd elnevezés A vágóhíd használata, amit egészségügyi ellenőrzés céljából ve­zettek be, azóta kötelező volt. A nagyvárosok kivételével csupán a ser­tésekre nem volt kötelező. Az 1948-as februári győzelemig Szlovákiában, néhány üzemet kivéve, nem lehetett komoly húsiparról be­szélni, mert a tőkés rendszer öröksé­geként körülbelül 3000 kis mészá­rosüzem és 294 Vágóhíd maradt ránk. A vágóhidak toldozásaal épültek, visz­szatükrözve a kapitalista gazdálkodást Eszükbe sem jutott, a múh urainak hogy a vágóhidakból korszeri, mo­dern technikával felszerelt nagyüze­meket fejlesszenek, a mechanikai be­rendezéseket hosszú ideig nem is is­merték. Nagyon sok helyen emberi erővel emelték az állatokat, vagy leg­jobb esetben kézíhajtású emelőcsigá­kat szereltek fel. Csupán az üzemek államosítása tet­te lehetővé, hogy a szlovákiai húsipar nagyüzemi termelésre legyen átállít­ható. Még 1951-ben 124 vágóhíd volt, ezek közül 57 vágóhíd 1920 előtt épült, de voltak olyanok is, amelye­ket 1770-től 1890-ig építettek. Az el­múlt évben 19 vágóhidat gépesítettek. Húsfeldolgozó üzem kb. 60 van. 1954 és 1955-ben a szlovákiai hús­ipar gépesítésében nagy fordulat állott be. Második ötéves népgazdasági ter­vünk szerint az elavult vágóhidak és húsfeldolgozó üzemek *helyett korsze­rű, jól gépesített üzemeket építünk és a meglévő üzemek nagy részét is gépesítjük. A Szovjetunió tapasztala­tait f tbisználva, ma már sok húsipar: r 1 korszerű gépesítéssel végez­\ szállítás egyes helyeken már függőpályás szállítókkal történik. A levágott állatokat felakasztják a füg­gőpályán mozgó kampókra, melyeket körbenfutó lánc vontat tovább. A vá­gásnál megvalósítják a futószalag­rendszert miáltal a nehéz vágóhídi munkát megkönnyítik és a húsipar termelést lényegesen meggyorsítják A sertések bőrének lefejtését, az úgynevezett .kmponozást" a bőrselejt kiküszöbölése érdekében már gépesí­tették. A bőrgyárak alapanyagának, a nyers sertésbőrnek helyrehozhatatlan minőségi értékcsökkenése állhat elő, ha a bőröket a vágóhídon helytelenül fejtik, vagy kezelik. A fejtés során ejtett bevágások és átvágások sok kárt okoznak Az 1956. évi tervben ezt a fontos műveletet a sertésbőrök fejtését 90 százalékra 1957-ben 100 százalékra gépesítik. A vágóhidak gépesítése az új ötéves tervben eléri 1956-ban az 52 százalé­kot, 1960-ban már a <85 százalékot A húsfeldolgozó ipar gépesítése, amely 1956-ban még csak 20 százalék, 1960­ban már 56 százalékot ér el. A hen­tesipar gyári jellege is mindinkább kialakul. Állandóan nagyobb mérték­ben hárul erre az iparra a félkész és kész húsételek, húskonzervek nagy­mértékű gyártása. Az elektromos fo­jókkal való kábítás módszerét 1957­^n az összes vňgóhirfakon bevezetik Nagv fel" 1"*, •!• előtt á'l a? Élelmi­Egyik korszerű vágóhidunkban ké­szült ez a kép, amely a sertések nyúzását, az ún. kruponozást mutat­ja be. A gépesített kruponozásnál elejét vehel jiik, hogy az értékes disz­nóbőrt kár érje. szeripari Megbízotti Hivatal húsipari főosztálya. Néhány év alatt a kez­detleges üzemekből a szovjet tapasz­talatok alapján korszerű üzemeket létesítenek, melyekben gépesítéssel pótolják a nehéz fizikai munkát és megjavítják a higéniai feltételeket. Az avatatlan azt hinné, hogy ehhez a munkához hatalmas törzs és sze­mélyzet áll rendelkezésre. Nem így vanl Néhány technikus intézi a mun­kát; ezeket Frindrich Károly techno­lógus irányítja, aki leleményességgel, a meglévő berendezések jobb kihasz­nálásával, jobb munkaszervezéssel máris szép eredményeket ért el. Húsz újítójavaslata a munkatermelékenysé­get magasabb fokra emelte Javas­latai közül néhány országos méretben is jelentős. Igy például a sertés- és a marhabőrök fejtésére alkalmazott készülék, a fagyasztott hús aprítógépe, az új tepertőprés, mellyel évente negyven vagon sertészsírt takarítanak meg és egyéb ésszerűsítő javaslatok. A kisgépesítéshez szükséges anyagot elsősorban a normánfelülá készletekből vették. Ugyanígy beváltak Frindrich elvtárs szakszerű tanácsai a vágó­hidak és húsfeldolgozó üzemek ter­vezésénél, gépesítésénél és szerelésé­nél. Mindezt Frindrich elvtárs sok évi Szovjetunióbeli tartózkodása, alatt a szovjet újítóktól tanulta és tapaszta­latait szívesen átadta húsiparunknak. Frindrich éívtárs 1919-ben 1 a Magyar Tanácsköztársaság vörös hadseregében harcolt és 1920-ban a Szovjetunióba emigrált. Végigjárta Moszkva," Voro­nyezs, az Altáj-hegységi Biszk, s né­hány további hentesipari üzemet, míg a kazahsztáni Szemipalamtinszk hatal­mas húskombinátjában kötött ki, mint a hentesipari részleg vezetője. Frind­rich elvtárs 18 éves ott-tartózkodása alatt a Szovjetunióban tanult meg még nagyobb szeretettel, alaposság­gal, ésszerűen dolgozni. Érthető tehát, hogy Frindrich elv­társat nagy szorgalmáért és a hús­iparban kifejtett eredményes' munká­jáért a múlt évben a Munka Érdem­renddel tüntették ki. Húsiparunk to­vábbi fejlődése el sem képzelhető to­vábbi gépesítés nélkül. Az első lépé­sek megtételében nagy része van Frindrich elvtársnak. De 6 új lelkes dolgozókat nevel. S ebben Is biztosí­tékát látjuk annak, hogy húsiparunk, nem áll meg továbbfejlődésében. Grek Imre Baloldali képünk az elavult módszert mutatja be a sertések jeldolgozásánál. A gépesítés jó kihasználásával és húsipari üzemeink korszerűsítésével ezt a munkát, valamint a szállítást is gépekkel oldották meg. (Jobb­oldali kép.) Kassa dolgozói igen nagy figye­lemmel kísérték a napi sajtóban és a rádióban az elsó oratislavai panelház építéséről szóló tudósításokat. Mind gyakrabban hallani olyan kérdése­ket, hogy mikor kezdik meg Kassán is a panelházak építését. A kassaiak­nak sem kell soká várniok a panel­építkezésekre. Múlt év december kö­zepén a Magasépítési nemzeti vállalat dolgozói a kassai téglagyár udvarán megkezdték az első keletszlovákiai nagy panelalkatrészek gyártását Kö­veket termelnek itt, melyeket az elsó kockakő-házak szerelésénél fognal< felhasználni a kasai kerületben A Magasépítési n. v. dolgozói, Ste­1 fan Balog és Imrich Luterán már ja­nuár elején lerakták az utolsó^panelt­Igy 20 napon belül lehetővé tették egy 558 négyzetméter nagyságú csar­nok befejezését; ez a munka a régi módszerrel legalább félévet venne igénybe. Ily módon Kelet-Szlovákia új korszerű építőanyaggyártó üzemet ka­pott, mely meggyorsítja a kassai ke­rület lakásépítési munkálatait. E napokban megkezdték a gépbe­rendezések beszerelését. Míg Kassa egyik végén nagy kocka­/^termelö üzem épült, addig a váro c másik végében már előkészítik a koc­kakövek felhasználását. A Komenský utcában már betonozzák az alapokat, és a legközelebbi napokban megkez­dik az első keletszlovákiai panelház építését Nyolcvan lakásegység készül itt. A kassai dolgozók élénken ér­deklődnek az építkezés iránt Ezen­kívül a kassai l üzem építómunkásai a Krivá-utcában további 80 lakás­egységet építünk ezzel a mód­szerrel, végül pedig még ebben az év­ben egy 200 ágyas gyönyörű diákin­ternátus panelépítését tervezik. Ladislav Livt á k Košice A főaknász segít A szlovákiai húsiparról

Next

/
Oldalképek
Tartalom