Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-12 / 43. szám, vasárnap

í NEPHADSEREQÜNK A BÉKE ŐRE •r* . Kössük össze az ideológiai tevékenységet a harci és politikai kiképzés feladatai teljesítésének biztosításával Voráč tiszt alakulatának pártszervezete a napokban tartotta évzáró gyűlését. A beszámoló az eddigi pártmunkában észlelt fogyatékosságok kbzótt megemlíti, hogy az elmúlt idaszakban a pártmunkában is észlelhető volt bizonyos rohammunka, amit az okozott, hogy egész even át elhanyagolták a harci és politikai kiképzés kérdéseit és csupán a munkafeladatok teljesítésének biztosítására, minél nagyobb számbeli eredményekre törekedtek. A pártszervezet és a részlegszervezet csak akkor kezdtek lázasan foglalkozni a kiképzési feladatokkal, amikor közeledtek a tavaszi és őszi inspekciós vizsgák és már égett lábuk alatt a talaj. E fogyatékosságok oka abban kereshető, hogy nem tudták összeegyeztetni, a harci és munv kafeladatokat és a pártmunkát összekapcsolni az időszerű konkrét feladatokkal. A másik ok a pártkáderek ideológiai színvonalának fogyatékosságában keresendő. Az évzáró gyűlés határozata intézkedéseket tartalmaz az említett hibák kiküszöbölésére. Elrendeli a tagok és tagjelöltek szellemi képességük szerint történő önképzését és egész kommunista nevelésüket az emberek gondolkodásában fennmaradt régi csökevények elleni harc szolgálaté ba állítja. A határozat a politikai oktatás színvonalának emeléséről és az egység mindennapi életével való szoros összekapcsolásáról, a szemléltető segédeszközök tevékenyebb felhasználásáról is gondoskodik. A határozat végül konkrét feladatokkal bíz meg minden egyes kommunistát, hogy biztosítsák az egyik katonai kiképzőtábor rendbehozásával összefüggő munkálatokat. Lőrincz László őrvezető. A lelkiismeretes munka meghozza gyümölcsét Abban az egységben, amelyben Bata tiszt a politikai dolgozó, már az újoncok bevonulása előtt készültek a magyar nemzetiségű katonák nevelésére. A politikai csoport tagjai azt a feladatot vállalták, hogy megtanítják óket a szolgálati nyelv alapfogalmaira. A katonák bevonulása után megalakították a nyelvoktatási kört. A kört olyan tanítók vezették, akik jól bírták mind a szolgálati, mind a magyar nyelvet. A kört kezdők és haladók csoportjára osztották. A fő súlyt elsősorban arra fektették, hogy a katonák a lehető legtöbb kifejezést elsajátítsák. Azonban rövid idö múlva mutatkozni kezdtek az első akadályok. Mialatt a szolgálati nyelvet tanulták, komolyan visszamaradtak a harci előkészület anyagával. Egyes katonák, mint pl. Kelemen, azt állították, hogy őket nem lehet őrségre vagy ügyeletes szolgálatba beosztani, mert nem tudják a szolgálati nyelvet. Megelégedtek azzal, ha őket fizikai munkára osztották be. A tanuláshoz nem volt semmi kedvük. Azonban nem mindnyájan voltak hívei ennek a helytelen nézetnek. Egyesek alacsonyabbrendüeknek érezték magukat, elkülönültek a kollektívától, károsan befolyásolták a rendet. A politikai dolgozók elhatározták, hogy véget vetnek ennek a helyzetiek. Az eddigi egy kör helyett, amelyet az ezredben megalakítottak, századok szerint kisebb köröket szerveztek. Az ugyanazon egységhez tartozó katonáknak alkalmuk nyílt, hogy rendszeresen összejöjjenek. A kör tagjainak elegendő tankönyv állt rendelkezésére és minden katonának volt szótárfüzete, amelybe bejegyezte az ismeretlen szavakat. A szótárfüzet kisméretű volt, úgyhogy minden katona magéval hordhatta és gyakran foglalkozhatott a tananyaggal, nemcsak a tanulásra szánt időben, hanem mindenütt ott, ahol alkalom kínálkozott rá. A legjobb eredményt Benjo sztaršina és Krásny közkatona köre érte el. A tanórát mindig ismétléssel kezdik. A vezető kikérdezi az összes szavakat és az előző órán feladott tananyagot, azután átnézi az írásbeli dolgozatokat és az ismétlés befejezésével értékeli, ki hogyan készült elAz óra további részében könyvből vagy újságból magyarul olvasnak a katonák és lefordítják a szöveget a szolgálati nyelvre. A fordításnál sokszor ismeretlen szóra bukkannak. Az ismeretlen szavakat beírják a szótárfüzetbe és alaposan megmagyarázzák azok jelentőségét. A tanóra folyamán a vezetővel csak szolgálati nyelven beszélnek. Az óra végén mindent átismételnek. Előfordultak olyan esetek, hogy egyeseknek nem akaródzott megtanulni a szolgálati nyelvet. Ezek között akadtak még kommunisták is, mint Molnár, Brenka és Szabó elvtársak. A pártonkívüliek rájuk mutatva ezt mondották: „Hogyha ők sem akarnak tanulni, miért volna nekünk arra szüségünkl?" A CSKP alakulati szervezetének bizottsága elhatározta, hogy beszél az ilyen vélemény terjesztőivel. A bizottság tagjai a beszélgetés során rámutattak arra, hogy nekik, mint párttagoknak, mindent meg kell tenniük, amit a párt tőlük kíván. Molnár, Brenka és Szabó elvtársaknak a párt azt a feladatot adta, hogy a tanulásban mintaképül szolgáljanak a többieknek. Számukra ez nem volt csekélység. A bizottság megbízta egyik tagját, hogy védríökséget vállaljon felettük. Ez az intézkedés hozzájárult ahhoz, hogy csaknem mindnyájan a legjobb tanulók közé kerültek. A tanulásban hatékony segítséget nyújtott a CSISZ alapszervezete is. A legjobb CSISZ-tagok védnökséget vállaltak a gyengébb tanulók felett. Vlkovlč szakaszvezető, Štefko tizedes és mások nemcsak mint parancsnokok működtek, hanem a személyes érintkezések során, szobájukban, a gyakorlatoknál és a séták alkalmával is foglalkoztak a tanulókkal. A folyamatos oktatást az is akadályozta, hogy csak kevés magyar nemzetiségű katona volt CSISZ-tag. A legjobbakat előkészítették a CSISZ-be való belépésre. A katonák így tudatára ébredtek annak, hogy munkájukat figyelemmel kíséri a párt és a CSISZ-szervezet. Látták, e szervezeték érdeke, hogy belőlük jó katonákat neveljenek. Az alacsonyabbrendűségi érzés és a bizalmatlanság függönye foszladozni kezdett. Mi a helyzet ma? A magyar nemzetiségű katonák egy kivételével, mind CSISZ-tagok. Egynéhányan, mint Safranko és Kelemen közkatonák pártjelöltek lettek. Az egységben előadásokat rendeztek „Szocialista hazafiság", „Kozmopolitizmus", „Burzsoá nacionalizmus", „Miben nyilvánul meg a magyar nemzetiségű katonák hazafiassága", „A magyar és szlovák nép közös harcai" címen. Ezek az előadások hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar nemzetiségű katonáknál helyes vélemény és viszony alakult ki a kollektívával szemben. Közülük már sokan teljesítették a Fučík-jelvény elnyerésének előfeltételeit, és néhányan már viselik is a jelvényt. Huszonhárom magyar nemzetiségű katona viseli mellén a példás katona jelvényét. Sokan közülük már megr tanulták a szolgálati , nyelvet. Ezen egység elvtársai viszonylagosan szép eredményt értek el. Ebből látható, hogy ott, ahol a politikai dolgozók a parancsnokok, és maguk a katonák kezdettől fogva törődnek és foglalkoznak a magyar nemzetiségű katonákkal, nem maradnak el az örömteli eredmények sem. Halász János, őrmester. Minden nap újságot olvasnak Katonáink az újságokból naponta megismerkednek a bel- és külföldi eseményekkel. Különösen az utóbbi időben olvassák nagy érdeklődéssel a nagy jelentőségű politikai eseményeiket; a varsói szerződésben résztvevő országok Politikai Tanácskozó Bizottságának prágai üléséről szóló jelentéseket, továbbá a Bulganyin elvtárs és Eisenhower elnök közötti levélváltást. Az újságokat korán reggel egyenesen a vasúti állomásról hozzák a laktanyába Megérkezésük után mindjárt szobák szerint szétosztják őket és így katonáink szabad idejükben olvashatnak. Ezenkívül naponta 15 perces sajtószemlét tartanak a szakaszok parancsnokai. Blazsek szakaszparancsnok egységében élénk vitát indított az a hír, hogy a NDK-ban néphadsereget állítanak fel. Az egység tagjai azt' a meggyőződésüket fejezték ki. hogy az új hadsereg felállításánál nem veszik alapul a régi fasiszta hadsereget és hogy a néphadseregnek soha sem lesznek agressziós céljai, hanem a német nép békés munkájának megőrzésére fog szolgálni. Kruzsliak Béla tiszt. Sajtószemlék (Levelezőnktől) A legénység politikai iskolázásában példás eredményeket ér el Jandera tiszt egysége. Eredményes munkája egyrészt annak köszönhető, hogy a tanulásban felhasználják a napi sajtót. A politikai iskolázást sajtószemlével kezdik. Az újsághírekről térkép előtt beszélgetnek. A vitát felváltva maguk a katonák vezetik. Az elvtárs, aká a vitát irányítja, egész hét folyamán jegyzeteket készít és kivágja magának az újságokból a jelentősebb cikkeket. Ezeket azután a katonák megvitatják. Jandera tiszt maga ellenőrzi az előkészületeket. A sajtószemlék után pedig ő értékeli a vitát. A Hadsereggel Együttműködők Szövetségének kongresszusa előtt A Hadsereggel Együttműködök Szövetségének I. országos kongreszszuea előtt állandóan fokozódik az egyes alapszervezetek tevékenysége. Munkájuk megjavítására a tagság már ez ideiq több száz kötelezettséget vállalt. A Bratislava III. Járási Bizottság dolgozói a kongresszus előtti kampányban részletesen megtárgyalták az új szervezési szabályzat javaslatát és kötelezettséget vállaltak, hogy 300 új tagot szerveznek be és 4 új alapszervezetet alakítanak. A Hadsereggel Együttműködők Szövetsége szenei járási bizottságának tagjai kötelezettséget vállaltak, hogy 500 új tagot szereznek és száz százalékra biztosítják az idén bevonuló katonák előképzését. Nagy érdeklődés a Fučík-jelvény iránt (Levelezőnktől). Kapura tiszt egységében a katonak mindannyian jelentkeztek a Fucík-körbe. A kör tagjai a kultúrteremben rendszeresen, minden este olvassák e jelvény megszerzéséhez szükséges könyveket. Gyakran járnak Vzéjű- a v'^-gáztaió bizottság tagjai, akik felvilágosításokít nyújtanak az olvasóknak. Vaňas könyvtáros érdeme, hogy ennél az egységnél már az örszobákat is ellátták könyvekkel, melyeket a katonák a Fučík-jelvény megszerzéséhez olvasnak. Néhány nap múlva lesznek az eásö vizsgák. Kapura tiszt egységének minden egyes tagja az év végéig szeretné megszerezni a Fučík-jelvényt. Valamennyien a CSISZ tagjai (Levelezőinktől) Abban az egységben, ahol Král közkatona a CSISZ szervezet elnöke, a katonák, főleg a magyar nemzetiségű elvtársak, nem voltak beszervezve az Ifjúsági Szövetségbe. A CSISZ szervezet bizottsága intézkedett: az Ifjúsági Szövetség alapszervezetének munkáját érdekessé és vonzóvá tették. Odahatottak, hogy az egysegnél jól működjön a művészegyüttes, a szolgálati nyelvet tanulmányozó kör, sakk- és asztalitenisz-versenyeket szerveztek stb. Ennél az egységnel példásan folyik a kulturális élet, és eredményt értek el az új CSISZ-tagok felvételében is, mert náluk már nincs egy katona sem, aki ne lenne tagja a Csehszlovák Ifjúsági Szövetségnek. Szövetkezeti munkaiskola a hadseregben Egységünknél szövetkezeti munkaiskola alakult, mert több elvtárs mezőgazdasági szakismeretekre akart szert tenni. Az előadásokat szakképzett elvtársak tartják. Az első tanórán megismerkedtünk azzal, hogy milyen volt 3 mezőgazdasági termelés a kapitalista rendszerben, és mik az előnyei a szocialista mezőgazdasági nagytermelésnek. Nagy érdeklődéssel várjuk a többi előadásokat. A szövetkezeti munkaiskola tanulói már a hadseregben mezőgazdasági szakemberekké akarnak fejlődni, hogy a polgári életben az új mezőgazdasági munkaformák úttörői tegyenek. Bajnóczi János, közkatona Példás szakácsaink vannak ľ Egységünkben az utóbbi időben sok kifogasolni való volt az élelmezés terén. Hiába kaptuk meg az előírt mennyisége ennivalót, nem voltunk megelégedve, mert a szakácsok az ételeket nem tudták ízletesen elkészíteni és ezért az ebédből, meg a vacsorából sok került a moslékba. Alapjában megváltozott a helyzet. amióta Katona és Csala elvtársak lettek szakácsok. Ételeink ízletesek és a legigényesebb elvtársak sem igen találnak kifogásolni valót. Az étlapok összeállításánál tekintetbe veszik a katonák kívánságait. Konyhánkban példás tisztaság uralkodik. Szakácsaink munkájával most már teljesen meg vagyunk elégedve. Rácz József, közkatona. Katonáink feladata MAJERSZKI MÁRTON szálkái tanító néhány hónappal ezelőtt szerelt le mint tartalékos tiszt. E napokban levelet írt hadseregrovatunknak, melyben beszámol arról, hogy falujukban az emberek teljes igyekezetükkel a második ötéves terv első évi feladatainak teljesítésére törekszenek. Majd így folytatja: A mi feladatunk dolgozni az emberek boldogabb jövőjéért, és ezt csak akkor tudjuk jól végezni, ha katonáink biztosítják népköztársaságunk védelmét. PUSZTAI GÉZA közkatona, aki negyedik hónapja katona, arról ír első levelében szerkesztőségünknek: a néphadseregünk előtt álló feladatok teljesítése megköveteli, hogy a katonák pontosan betartsák az eskü szavait. Főleg a feqvelmezettségben és erős akaratoan látja a sikerekhez vezető utat. ö maga büszke arra, hogy már két esetben jutalmazták meg feladatai példás teljesítéséért. VÉG H OSZKÁR levelezőnk arról Irt, hogy a fegyelmezetlenség a hadseregben megbosszúlja magát. Példának a következő kis történetet meséli el: Hófúvásban vonult ki szakaszunk a délelőtti foglalkozásra. Szülőfalumban ilyen időben nem megy ki csak az akinek nagyon sürgős dolga van. Mindenki, aki csak teheti, behúzódik a melegre és onnan nézi, hogyan kavarja a szél a szikrázó havat. Mielőtt szakaszunk elindult a gyakorlótérre, szakaszparancsnokunk kiadta a parancsot: — Fiúk, mindenki jól takarja be fülét, mert a legkisebb vigyázatlanság is bajt okozhat. Gondosan vettük fel (Levélszemle) ezért fülvédőinket. A gyakorlat befejezése után visszatérve észrevettük, hogy két elvtársnak fehérre fagyott a füle. Rövid időn belül tudomást szerzett erről szakaszparancsiíokunk is. Magához rendelte őket. Megkérdezte tőlük, mit csináltak akkor, amikor ő a gyakorlatra való felkészülésről beszélt. Bevallották, hogy ők bizony nem figyeltek a parancsnok szavaira, han»m társalogtak. Egységünk gyűlést tartott. Ezredparancsnokunk beszélt a fegyelem jelentőségéről. Elmondotta, hogy számtalan példát sorolhatna fel, annak bizonyítására, hogy a hanyagság, fegyelmezetlenség miatt milyen bajba kerülnek a katonák. Állandóan szem előtt kell tartanunk, mondotta az ezredparancsnok, hogy fegyelem nélkül hadseregünk nem képes teljesíteni feladatát. HALÁSZ JÁNOS levelezőnk Írja, hogy egységüknél Konečný elvtárs gyakran követett el fegyelmi kihágásokat. Szóvá tették ügyét a CSISZszervezet bizottságában és a katonák gyűlésén Is, de sajnos, Konečný elvtárs utána sem változott meg. Nem használt nála a jó sző, és ezért parancsnoka büntetéssel akarta jó útra téríteni. Konečný közkatonára ez sem hatot*. Parancsnoka sokat gondolkozott azon. milyen nevelési módszert alkalmazz <11 vele szemben. Végül a CSISZ ezredbizottságának elnökével úgy határozott, hogy levelet írnak szüleinek. A szülők néhány nap múlva ellátogattak a laktanyába. A parancsnok a párt- és CSISZ-szervezet funkcionáriusai előtt elpanaszolta Konečný közkatona szüleinek, hogy fiuk rosszul viselkedik a hadseregben. A beszélgetés végén a parancsnok odahivatta Konečnýt is. Mikor már a szüleitől is szemrehányásokat kapott, elszégyelte magát. Azóta megváltozott. Katonai kötelességeit már példásan teljesíti. Büntetését is törölték már, sőt parancsnoka a napokban jutalomban részesítette. NÉMET KÖZKATONA levelét a Dukla szerkesztősége továbbította hadseregrovatunknak. Arról Ír benne, hogy egységükben a fegyelmezett katonák példás munkájukért szabadságot kapnak. Ugyanakkor rámutat arra, hogy a katonák nemcsak ennek reményében teljesítik példásan feladataikat. — Mi, akik a tankisták iskolájában vagyunk, — írja levelében — népünk akaratából kerültünk ide. Dolgozóink megkívánják tőlünk, hogy megismerjük és szeressük azokat a fegyvereket, melyeket számunkra gyártottak. Minden katona, aki ismeri a katonai eskü szavait, tudja mi a feladata, tudja mft vár tőle dolgozó népünk. Ha az eskü szaval szerint fog élni, akkor eleget tesz a Iegmegtisztelőbb polgári kötelességének. '••

' C 1956. február 12. W