Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-11 / 42. szám, szombat

I Világ proletárjai egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. február 11. szombat 30 fillér IX. évfolyam 42. szám Az állami költségvetés Tegnap a nemzetgyűlés jóváhagyta az idei állami költségvetést. Az állami költségvetés a népgazdasági terv követelményeinek és a dolgozók érdekeinek megfelelően összpontosítja és elosztja a nemzeti jövedelem lényeges részét. Ez a jellegzetessége is kifejezi költségvetésünk különbözőségét a tőkéá államok költségvetéseitől. Költségvetésünk eltérése a tőkés államok költségvetéseitől még jobban szembetűnik, ha azt nézzük, honnan származnak bevételei és milyen célokat szolgálnak a költségvetési kiadások: Állami költségvetésünk, amelyet nemzetgyűlésünk most emelt törvényerejűvé, számol azzal, hogy a költségvetési bevételek több mint 85 százaléka termelésünk szocialista szektorából folyik be. Mivel nálunk a termelőeszközök &z egész nép tulajdonát képezik, maga a nép élvezi munkájának gyümölcseit is. Minél nagyobb az ipari és mezőgazdasági termelés, annál magasabbak az állami költségvetés bevételei és annál nagyobb összegeket lehet azután kulturális és szociális célokra fordítani, annál gyorsabban növekszik a nép életszínvonala. Nagy összegeket lehet azután a népgazdaság további fejlesztésére is fordítani. Ennek következtében 1948tól az idei év kezdetéig ipari termelésünk összesen 130 százalékkal emelkedett, és az ötéves tervben az ipari nyerstermelés növekedését további 50 százalékra tervezzük. A fejlődésnek ezt az ütemét nem engedheti meg magának egy olyan állam sem, ahol a termelés magánkézben van. És az idei költségvetési bevételeknek csupán nem egész 12 százaléka származik majd a lakosságtól befolyó adókból. Ezeket az adókat a lakosság az állam gazdaságához való közvetlen hozzájárulásként fizeti és a nagyméretű iskolaügyi, egészségügyi, kulturális és egyéb gondoskodás révén ismét visszakapja. Költségvetésünk jellegét még szemléletesebben mutatják meg y kiadási tételek: állami költségvetésünkben a bevétel 417 millióval haladja meg a kiadást. így tehát tr

i'tségvetésünk aktív, míg a tő. Is országokban a költségvetések rendszerint hiánnyal zárulnak. Emlékezzünk csak arra, hogy például Franciaországban hány kormány bukott meg amiatt, mert nem tudott módot találni a költségvetési hiány fedezésére. Költségvetésünk kiadásaiban 53,5 százalékot irányoz elő a gazdaság fejlesztésére, 32 százalékot a kulturális, egészségügyi és szociális intézkedésekre, 10,7 százalékot országunk védelmére, 3,8 százalékot a közigazgatási apparátus céljaira. Ezek az adatok világosan bizonyítják költségvetésünk békés építő jellegét. A most jóváhagyott állami költségvetés tehát második népgazdaságfejlesztési ötéves tervünk első évének pénzügyi biztosítására irányul. Már ennélfogva is teljesítése minden egyes munkás és technikus, földműves és hivatalnok — minden egyes polgár — szívügye. Meg kell mondanunk, hogy ez nem könnyű feladat. Hisz a költségvetésünk nagy kiadásaira szánt összeg — csaknem 90 milliárd korona — nem vár készen a szétosztásra. Ezt az összeget túlnyomórészt most kell megszereznünk az állami terv feladatainak teljesítéséért végzett munkánkkal. És nem mindegy az, hogyan dolgozunk. A költségvetési bevételek teljesítése és túlszárnyalása elsősorban azt tételezi fel, hogy tökéletesebb, jobb és gazdaságosabb legyen a termelés. Az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés fejlesztésére a költségvetés az előző évekhez viszonyítva ismét nagyobb összegeket irányoz elő. Az idén például e célra 48 milliárd koronát fordít, míg az 1950-es évben egész költségvetésünk 51 milliárd koronát tett ki. Azonban a pénzeszközök növelése magában véve még nem fokozza a termelést. A termelés növelését csak a munkások és technikusok fokozott munkájával, a munkaszervezés megjavításával és a vállalatok jobb irányításával érhetjük el. Termelésünknek nincs olyan problémája, olyan feladata, amely ne tükröződnék vissza a vállalat vagy üzem gazdálkodásában és végül ne jutna kifejezésre az állami költségvetés teljesítésének számadataiban is. A költségvetési kiadások lényeges része a beruházási felépítést — gazdaságunk további fejlesztésének alapját szolgálja. A beruházási összegekkel való gazdálkodásnál az egyes objektumok építésének sorrendiét úgy kell meghatározni, hogv minél előbb üzemképesek legvenek. Pártunk és kormányunk gondoskodása a mezőgazdaságról kifejezésre jut az idei állami költségvetés számadataiban is, amikor a mezőgazdaság számára 8773 millió koronát irányoz elő, tehát csaknem 18 százalékkal nagyobb összeget, mint tavaly. Ez az öszszeg nagy segítséget nyújt az EFSZ-ek beruházási felépítésében. Ennek oka az. hogy a szövetkezeti nagytermelés az az út. amely magasabb hektárhozamokhoz, az állatállományok nagyobbfokú hasznosságához vezet. A költségvetés a földművesektől elvárja, hogy nagyobb munkateljesítményeket érnek el és a dolgozók asztalára sokkal több terméket szállítanak, mint eddig. A nemzeti bizottságoknak — az államhatalom hordozóinak — elsősorban az a feladatuk, hogy polgárainkat az állam ügyei és a népgazdaság irányításában a feltétlenül szükséges fegyelemre vezessék. Hogy a nemzeti bizottságokat az állami költségvetés eszközeivel való gazdálkodásban nagyobb kezdeményezésre serkentsük, néhány feladat a központi hivatalok és a kerületi nemzeti bizottságok hatásköréből a járási és a helyi nemzeti bizottságok hatáskörébe megy át. Ezáltal még iobban növekszik a nemzeti bizottságok költségvetésének szerepe az állam szükséges pénzeszközeinek biztosításában és e pénzeszközökkel való gazdálkodásukban. A nemzeti bizottságok költségvetéseit most nyilvános gyűléseken fogják megtárgyalni. E tárgvalások alkalmával a polgárokat meg kell nyerni a terv és a költségvetés teljesítésében való állandó részvételnek. A múlt évben ipari és mezőgazdasági dolgozóink példátlan erőfeszítése következtében az előző évekkel szemben iobb eredményeket ércünk el az ipari és mezőgazdasági termelés terén. Ezek a sikerek arra a következtetésre jogosítanak fel bennünket, hogy dolgozóinknak megvannak a feltételeik, meg van a képességük és ereiük a második ötéves terv első éve összes feladatainak teljesítésére. Nem tételezhetiük fel azonban, hogy e feladatokat az emberek magától értetődó'en fogadiák. hanem szükséges, hogy e feladatokat rendszeresen megbeszéltük velük és s°cfj>sük őket abban, hogv meghálják e feladatok gyors és gazdaságos teljesítéséhez vezető utat. A MAI SZAMBÁN: Július Ďuriš elvtárs pénzügyminiszter beszámolója az 1956, évi állami költségvetésről (2—3—4—5. old.) A nemzetgyűlés jóváhagyta az 1956. évi állami költségvetést A nemzetgyűlés pénteken, február 10-én folytatta az 1956. évi állami költségvetés és az 1954. évi állami zárszámadás vitáját. Az ülésen jelen volt Antonín Zápotocký köztársasági elnök. Az ülésen részt vettek a párt és kormány képviselői a CSKP KB titkárai és a kormány többi tagjai. Megjelentek köz-, politikai- és kulturális életünk vezető személyiségei, a külföldi újságírók és a dolgozók küldöttségei. Jelen voltak a prágai diplomáciai testület tagjai is. Az ülés, amelyet dr. Dionýzius Polanský, a nemzetgyűlés alelnöke nyitott meg, folytatta a közös vitát, amelyben felszólaltak Andrej Žiak, Lörincz Gyula, Božena Marečková, dr. Miroslav Klinger és dr. Jaromír Berák képviselők. A vita befejezése után a nemzetgyűlés megejtette a szavazást. A nemzetgyűlés egyhangúlag jóváhagyta a költségvetési törvény kormányjavaslatát az 1956. évre és az 1956. évi állami költségvetést. Az állami költségvetés terén a szocialista szektorból eredő bevételek 77 234 851000 koronát, a lakosság adói és illetékei 10 730 364 000 koronát, a többi bevételek 2 329 945 000 koronát, vagyis az összes bevételek 90 304165 000 koronát tesznek ki. A kiadások a következő tételeket tartalmazzák: a gazdasági kiadásokra 48 092 799 000 koronát, kulturális és szociális intézkedésekre 28 779 019 000 koronát, honvédelemre és biztonságra 9 605 802 000 koronát, a közigazgatásra 3 409 292 000 koronát, vagyis az összes kiadásokra 89 886 912 000 koronát irányoztak elő. A bevételek és kiadások közötti különbségből eredő felesleg 417 253 000 koronát tesz ki. Az állami költségvetés részét képezik a nemzeti bizottságok költségvetései, amelyek bevételei 16 681 246 000 koronára rúgnak, és ugyanebben az összegben irányozták elő kiadásaikat is. A nemzetgyűlés az 1956. évi állami költségvetés jóváhagyását hosszantartó tapssal fogadta. A nemzetgyűlés azután az alkotmány 62 §-a alapján jóváhagyta az 1954. évi zárszámadást, amely 3 041 064 443,66 korona felesleget mutat ki. A nemzetgyűlés ezután megvitatta és egyhangúlag jóváhagyta az 1955 szeptember 21-1 50/55 számú kormányrendeletet, amely a mezőgazdasági termelés biztosítására irányuló néhány intézkedést tartalmaz, amelyet a Csehszlovák Köztársaság nemzetgazdálkodásának fejlődése 1955. évi állami tervéről szóló 12/1955 törvény alapján adtak ki. E törvényjavaslat előadója Jaroslav Ledl képviselő volt. A nemzetgyűlés az ülés befejező részében megejtette az állandó bizottság tagjainak pótválasztását. Ezzel a nemzetgyűlés 10. ülésszaka befejeződött. USi:aiiaiiiii>ii*iii:i>i)itisiiaiia{iaisss]a<tat:Biisiia)taii*iiaiiBi>a!i>iiBiia[iai;anaiiaMB:taiiitim)iBim:i«iiiitxri*ii*ii«ľS>ia!i ii!:li'i::«iiii:ii;iiii;'inlill««:iliiii:lii»niiiiiniii>'«niiil;:iniiiii!inliiľ n:iniun;« 1 szövetkezeti gazdálkodásé a jövő Eredményes zárszámadás Az utóbbi napokban nagy ünnep zajlott le Dióspatonyban. Ezen a napon értékelte ki a szövetkezet -egész évi munkáját. A mérleg igen szép eredményeket mutatott, már azért is, mert mindjárt az év elején bevezették a pótjutalmazást és ennek hatása megmutatkozott az eredményeken. A tehénistállóban például Nagy László első csoportja 26 770 koronát kapott a terven felüli tejtermelésért. Márkus István második csoportja 17 672 korona pótjutalmazást kapott. A sertésgondozók, Lelkes József, Lelkes Lajos és Kucsera Gyula szorgalmas, szakszerű munkájukkal kiváló eredményeket értek el és nekik köszönhető, hogy magasan túlszárnyaltuk a tervezett állomány számát. Mindezek az eredmények nagyban hozzájárultak a szövetkezet megszilárdításához. A magángazdálkodókat arra késztették, hogy belépjenek a szövetkezetbe. Az évzáró gyűlés alkalmával öt gazda kérte felvételét a szövetkezetbe. Wiedermann József, Dióspatony. Bevezetik a pótjutalmazást A tárnoki szövetkezet tagjai elhatározták, hogy ők is rátérnek közös munkájukban a pótjutalmazás elvének alkalmazására. Ennek megvalósítása érdekében szocialista kötelezettségvállalásokat tettek. A fejők a tervezett 129 000 liter tej helyett 144 000 liter tej termelését vállalták. A sertésgondozók a szabad beadás tervét 20 mázsával növelték. A mezei csoport tagjai elvállalták, hogy a tervezett 241 mázsás cukorrépahozamot hektáronként 300 mázsára emelik. A baromfigondozók 2200 tojással növeli': az előirányzott tervet. A sertésgondozók pedig kötelezték magukat, hooy 150 malaccal választanak el többet, mint amennyit a terv előír. A tárnoki szövetkezeti tagság döntő elhatározásában sokat segített a helyi Pártszervezet éj a . .mzeti bizottság. Grünfeld Zoltán, Tárnok JOBB MUNKA, TÖBB JÖVEDELEM A párkányi járás bélai szövetkezetének tagjai' jó kedvvel hagyták el évzáró gyClésüket. A 7,50 koronás előlegre még részesedést fizettek ki minden ledolgozott munkaegység után. Ha ehhez az összeghez mégi j hozzátesszük a természetbeni járandóság értékét, kiderül, hogy az a szövetkezeti tag, aki szorgalmasan dolgozott, szép keresethez jutott. Hasonló a helyzet a libádi szövetkezetben is. Itt a munkaegység értéke közel 18 korona volt. Ha ezek a szövetkezetek még jobban megszervezik közös munkájukat, akkor a tagok még nagyobb jövedelemhez jutnak. Bajza Vince, Párkány. Készülnek a tavaszra Kint a határban süvít a szél, hordja, szitálja a kristálytiszta hópelyheket, — bent a gépállomás műhelycsarnokában serényen folyik a munka. Javítják, szerelik az erő- és munkagépeket a galántai gépállomás dolgozói, hogy mire megjön a kikelet — minden gép munkakészen álljon. Magas, jóképű fiatalember szaporán lépked egyik műhelyből a másikba. Dermesztő hideg van. De mégsem fázik. Fűti őt a lelkesedés, az a törekvés, hogy február 11-én este jelenthesse: a kerület által kitűzött tervet 4 nappal előbb teljesítettük, elkészültünk a javítással. Hogy mennyire vannak a javítási munkával, arra nézve a következőket mondja: „Már csak 3 lánctalpast kell rendbehoznunk, a többi traktor és munkagép már ki van javítva. Még hozzá jó minőségben. Erre különösen vigyáztunk." És máris siet Csmelka Mihály műhelymester a lánctalpasok műhelyébe. A gépállomás „vezérkara" igazán megérdemli a „vezérkar" elnevezést. Idejében gondoskodtak a szükséges pótalkatrészek beszerzéséről, azzal is törődtek, hogy a javítás meleg műhelyekben történjék. Most. amint belépek a diszpécseri irodába — látom, hogy egyesek az Üj Szó, mások a Pravda aznapi számát olvasgatják a ČKP Köznonti Bizottsága üléséről. — Nagy feladatok várnak ránk ez idén — mondja érces hangon Német Irén, a gépállomás diszpécsere. — Majd elsorolja, mi mindent végeztek annak érdekében, hogy a megnövekedett feladatokat teljesítsék. — Járásunk valamennyi szövetkezetével már megkötöttük a termelési és hozamszerződéseket — folytatja. — Most az egyénileg dolgozó parasztokkal végezzük a szerződéskötéseket. A mai napig 334 gazdálkodóval kötöttünk szerződést. Géoáüomásunk termelési és pénzügyi terveit is elkészítettük, s a tavaszi munkákra igyekszünk jól felkészülni. Kijelöljük azokat a traktorosokat, akik az egyéni gazdák földjein végzik majd a munkát. Hogy a tavaszi kalászosok magvát gyorsan tegyük a földbe, a munkát 2 műszakban szervezzük meg és gondoskodunk róla, ho- a második műszakba a szövetkezetek tagjait is bevonjuk. A földeket, úgy mint ősszel, most tavasszal is szép simára készítjük elő, hogy megkönnyítsük a kombájnok munkáját az aratásban. Pártunk és kormányunk útmutatásához híven a kukorica és a burgonya négyzetes-fészkes ültetésére is nagy figyelmet fordítunk. Míg tavaly 664 hektáron tettük földbe ezzel a módszerrel a kukoricát és a burgonyát, addig az idén csupán kukoricát 1000 hektáron vetünk el ezzel a módszerrel. Ezzel megkönnyítjük és olcsóbbá tesszük a kapásnövények ápolási munkáját és lehetővé tesszük a magas hektárhozamok elérését