Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-11 / 42. szám, szombat

Minden erővei a köztársaság tovább: gazdasági felvirágoztatásáért és a nép jólétének fokozásáért Július Ďuriš elvtárs pénzügyminiszter beszámolója az 1956. évi állami költségvetésről I. Csehszlovákia népgazdasárának további fejlődése Csehszlovákia dolgozó népe a kommunista pártnak es a Nemzeti Front kormányának vezetésével a múlt esztendőben további sikereket ért el országának gazdasági és kulturális felvirágoztatásában. Népünk, hazájának tízesztendős sikeres építése után, további feladatokat tűz ki maga elé, hogy a második ötéves terv első esztendejében szabad alkotó munkával tovább gyarapítsa a nemzeti vagyont, megszilárdítsa a dolgozó nép hatalmát, tovább fejlessze a köztársaság gazdaságát és erejét és ezáltal biztosítsa az életszínvonal szüntelen emelkedését és nemzeti kultúránk gyarapodását. Népgazdaságunk szüntelen fejlődése megfelel a szocialista országépítés alapvető jellegének. A gazdasági fellendülés rohamos üteme megfelel népgazdaságunk lehetőségeinek és igazolja a szocialista gazdasági rend fölényét a tőkés renddel szemben. A szocialista gazdasági rend fölénye, a Szovjetunió minden térre kiterjedő támogatása, belső erőforrásaink gyarapodása a béke és a szocializmus táborának országaival együttműködésben, amelyek ez idén kezdenek harcot gaz' 35-ben a CSKP X. kongresszusán k. a irányelvek alapján, a városi és dolgozók öntudatos erőfeszítés .. következtében meggyorsult a termelés üteme és a munkatermelékenység növekedése, megjavult az önköltségek csökkentésének aránya. Az állami tervet túlteljesítettük. Ez azokról a nagy lehetőségekről tanúskodik, amelyek népgazdaságunkban rejlenek és egyben rámutat a még kihasználatlan nagy tartalékokra is. Az ipari termelés 1955-ben több mint 10%-kal emelkedett, míg 1951ben csupán 4,4%-kal. Az elmúlt év értékes eredménye, hogy további elő ehaladást értünk el az ipar energetikai-, tüzelőanyag- és nyersanyag-alapjának kiszélesítésében. A második ötéves tervben a termelés növelésének megbízható alapjául szolgál az a tény, hogv 1955-ben az ipari termelés növelését 80%-ban a munkatermelékenység fokozásával értük el, amely az iparban 8%-ot tett ki az 1954. évi £%-kal szemben. Az önköltségek csökkentésében is jobb eredményeket égtünk el, mint amilyeneket a terv kitűzött. Az összehasonlítási alapra átszámított önköltségeket 3,7%-kal csökkentettük az 1954. évi 1,2%-kal szemben. A CSKP X. kongresszusa kitűzte feladatok további teljesítéséhez mezőgazdaságunk szakaszán hozzájárul az a tény, hogy 1955-ben mezőgazdasági termelésünk közel 11,5%-kal emelkedett, míg 1954-ben a mezőgazdasági termelés egészben véve megmaradt az 1953. év színvonalán. Megjavult a mezőgazdasági termények begyűjtése is. Emelkedett az egységes földművesszövetkezetek száma, gazdálkodásuk megszilárdult. E sikerek alapján nemzeti jövedelmünk az 1955. évben 8,9%-kal emelkedett. A tervfeladatok teljesítése lehetővé tette a dolífozók életszínvonalának további emelését. Az 1953. évi pénzreform óta már négy ízben szállítottuk le a kiskereskedelmi árakat, együttvéve 14%-kal. Ugyanakkor az egész lakosság összes jövedelme 1953-hoz képest több mint 18%-kal emelkedett. A munkások, parasztok és a dolgozó értelmiség 1953-ban több mint 7600 millió koronát kapott bérek és fizetések emelése, a szövetkezeti tagok és parasztok jövedelmének növelése és a kiskereskedelmi árak további leszállítása révén. Az 1956. évi állami költségvetés hivatott szükséges pénzügyi eszközöket biztosítani népgazdaságunk további arányos fejlesztésére, a dolgozók f anyagi és kulturális színvonalának emelésére, valamint köztársaságunk gazdasági hatalmának és védelmi erejének megszilárdítására. E feladatokat az állami költségvetés pénzügyileg hiánytalanul biztosítja. Az 1956. évi állami költségvetés javaslata szorosan összefügg a népgazdaság fejlesztésének ailami tervével, valamint a második ötéves terv feladataival. Az 1956. évi feladatok mozgósítók, amint azt szüntelenül gyarapodó seŰ J SZÓ 1958. február 11. daságuk továbbfejlesztéséért új ötéves tervek útján, valamint az új, még Kihasználatlan segédforrások törvényszerű gyarapodása lehetővé teszi számunkra, hogy második ötéves tervünkben megszabjuk a termelés, a munkatermelékenység és a gazdaságosság további rohamos gyarapodását, s elérjük a dolgozók életszínvonalának további lényeges emelését. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának javaslata a Szovjetunió népgazdasága fejlesztésének hatodik ötéves terve kidolgozására meggyőzően tanúsítja, mily nagyszerű eredményeket érnek el a szocialista tábor országai, köztük köztársaságunk is az új ötéves tervek során. Az 1955. év, valamint országépítésünk egész évtizedének jó eredményei megbízható alapul szolgálnak az 1956. évi állami terv és állami költségvetés, valamint az egész második ötéves terv számára. Dolgozó népünk, amely biztosan tartja kezében államunkban a kormányhatalmat és a gazdasági élet irányítását, dús tapasztalatokra tett szert A begyűjtési és felvásárlási árak emelésével, a begyűjtési normák leszállításával és a mezőgazdasági termelés növelésével 1955-ben lényegesen emelkedett az egységes földművesszövetkezetek tagjainak és az egyénileg gazdálkodó parasztoknak a jövedelme. A személyes fogyasztás, amely a legjellemzőbben mutatja a lakosság életszínvonalának emelkedését, 1953hoz képest 23'Vú-kal emelkedett. Ennek következtében szüntelenül emelkedik a kiskereskedelmi áruforgalom, amely csupán 1955-ben alapárakban számítva 11%-kal emelkedett. Ugyanakkor emelkednek a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokra szánt költségvetési kiadások, amelyeket lakosaink ingyen, vagy igen kedvezményes áron élveznek, így pl. az iskolaügyre, kulturális ügyekre, egészségügyre, a nemzeti biztosításra és a közlokedésügyre szánt költségvetési kiadások. A lakosság emelkedő életszínvonalának, valamint a koronánk állandó növekvő vasárlóerejébe vetett bizalmának ékesszóló tanúságtétele a betétek és életbiztosítások emelkedése.. Az állami terv sikeres teljesítése .-.i cevételek tercnek kedvező teljesítésében is. A legfontosabb költségvetési bevételek, amelyek a szocialista szektorból folynak, nevezetesen a forgalmiadó és a nemzeti vállalatok nyereségátutalásának tervét 99,8%-ra teljesítették. E téren is jobb az eredmény, mint 1954ben volt. Állami költségvetésünk, amely 194C óta évről évre aktív volt és felesleggel zárult, a múlt évben is felesleget eredményezett. Hasonlóképpen az 1954. évi állami zárszámadás, amellyel jelenleg foglalkozik a nemzetgyűlés, 3,41 millió koronás felesleggel zárul. Ez a felesleg azonban nem csupán jobb gazdálkodásunk eredménye, hanem abból is származik, hogy nem merítettük ki .a népgazdaság továbbfejlesztésére, elsősorban a beruházási építkezésekre és fő javításokra szánt anyagi eszközöket. Mindama sikerek ellenére, amelyeket 1955 folyamán értünk el népgazdaságunk fejlesztésében, még mindig nem küzdöttük le az elmúlt évek néhány hiányosságát. Még mindig elégtelenül teljesítik a feladatokat a fontos, lemaradó ágazatokban, mint pl. a kőszénfejtésben, valamint néhány fontos kohászati tergédforrásaink lehetővé teszik és állandó fejlődésünk szükségletei megkívánják. Az 1956. évi állami költségvetés bevételeinek öszszege 90,304 millió Kčs az 1956. évi állami költségvetés kiadásainak összege 89,887 „ „ a költségvetési felesleg tehát 417 Az állami költségvetés bevételeinek bruttó összege azonos összehasonlítási alapon számítva 1955-höz képest 11,1%-kal emelkedett. A k'adások bruttó összege 13,7%kal nőtt. A kiadások emelkedése nagyobb a bevételek növekedésénél, mivel 1955az állam és a gazdasági élet irányításában. Ezért joggal tűzi ki célul, hogy_ tovább fejlesszük az ipari termelést,' a termelőeszközök termelésének elsősorban való fejlesztése mellett, ugyanakkor meggyorsítva a mezőgazdasági termelés fejlődését és növelve a közszükségleti cikkek termelését, hogy tovább emelhessük a dolgozók életszínvonalát. Joggal tűzi ki célul a beruházási építkezések megjavítását és meggyorsítását, a haladó technika és technológia gyorsabb alkalmazását népgazdaságunk valamennyi ágazatában és ezáltal a munkatermelékenység gyors további növekedésének és az önköltségeknek biztosítását. Az 1956. évi állami költségvetés alapvető és országos pénzügyi tervünkként az állam kezében összpontosítja a nemzeti jövedelem jelentős részét, tervszerűen mozgósítja a népgazdaság pénzügyi eszközeit és tervszerűen elosztja őket az állami terv kitűzte valamennyi feladat biztosítására, a termelés további gyarapítására és az egész társadalom növekvő szükségleteinek kielégítésére. mékek termelésében. Népgazdaságunk döntő szakaszán, a gépiparban nem teljesítik a termelés tervét, a munkatermelékenység, az önköltségek, valamint sok fontos gyártmány tervét sem, ami kedvezőtlen hatással van mind a beruházási építkezésekre, mind kiviteli tervünk teljesítésére. A második ötéves terv feladatainak teljesítését tekintve, legkomolyatb fogyatékosságunk, hogy a beruházási építkezések még mindig elmaradnak népgazdaságunk rohamos fejlődésének szükségletei mögött. Az új technika fejlődése, új munkamódszerek bevezetése, újítási javaslatok felhasználása, a szocialista munkaverseny kiszélesítése és az önálló elszámolás rendszerének elmélyítése a gyakorlatban elmarad a második ötéves terv kitűzte feladatoktól. Ez a körülmény azonban fékezi a munkatermelékenység további növelését és az önköltségek csökkentését. E feladatokteljesítése megköveteli, hogy tovább emeljük az állami és gazdasági apparátus, köztük a pénzügyi szervek gazdasági szervező munkájának színvonalát. A mezőgazdasági termelés belterjessége és a mezőgazdasági munka termelékenysége még mindig nem felel meg sem lakosságunk egyre növekvő szükségleteinek, sem pedig azoknak a lehetőségeknek, amelyekkel mezőgazdaságunk rendelkezik. A lakosság egyre növekvő bevételei mellett komolyan érezhető fogyatékosság, hogy nem termelünk elégséges mennyiségben olyan közszükségleti cikkeket, amelyek a feldolgozásnál nagyobb gondot, a nyersanyag jobb minőségű feldolgozását, jobb ízlést és nagyobb változatosságot kívánnak. Hasonlóképpen érzékeny fogyatékosságunk a fizetett szolgáltatások évek óta tapasztalható fejlődési lemaradása. Mindezeket a hiányokat megszüntethetjük. A szocialista gazdasági rend előnyei, a múlt évi felemelt feladatok túlteljesítése, népgazdaságunk egyre gyarapodó újabb seqédforrásai, dolgozó népünk tapasztalatai, öntudatossága és kezdeményezőkészsége lehetővé teszi, hogy ezeket a fogyatékosságokat is megszüntessük, hogy a minisztériumokban és vállalatokban szüntelenül foglalkozzunk a még kihasználatlan tartalékok feltárására irányuló intézkedésekkel és így az 1956. év tervfeladatainak nemcsak eleget tegyünk, hanem túl is teljesítsük őket. ben nem teljesítették a költségvetési kiadásokat, a bevételek tervét viszont nagyjában valóra váltották. A bevételek emelkedése a termelés, a munkatermelékenység és a gazdaságosság növelésével biztosított. Az állami költségvetés döntő forrását a szocialista szektorból származó bevételek alkotják, amelyek a költségvetési bevételek 85,5%-ra rúgnak. A tervbevett költségvetési kiadások megoszlása a következő: 1. A népgazdaság fejlesztésére 53,5% 2. Kulturális, egészségügyi és szociális intézkedésekre 32,- „ 3. Honvédelemre 10,7 „ 4. Közigazgatási célokra 3,8 „ A költségvetési kiadások e megoszlása a Csehszlovák Köztársaság állami költségvetésének alkotó, országépítő, békés jellegét tanúsítja. A népgazdaság további fejlesztésére az állami költségvetés 48 093 millió koronát szánt, vagyis 18%-kal többet a múlt év összehasonlítási alapul szolgáló teljesítésénél. 1949-ben a népgazdaság fejlesztésére szánt költségvetési kiadások azonos alapra átszámítva 20 892 mil.io koronát tettek ki. Ez azt jelenti, hogy 1956-ban a népgazdaság tejlosz'ését szolgáló kiadások 130%-kai nagyobbak, mint 1949-ben voltak. Csak a szocializmusban fejleszthető ilyen ütemben népgazdaságunk, ép'thető ilyen ütemben köztat saság in

:< és biztosítható népünk boldogsága és jóléte. A szocialista országépítés e sikerei a dolgozók nagy alkotó erőfeszítéseinek eredményei. A gazdaság fejlesztése és a költségvetési 'kiadások további ütemének biztosítása megköveteli, hogy minden állampolgár szem előtt tartsa: miként valamennyi üzemben a pénzügyi terv teljesítése valamennyi üzemi dolgozó munkájának eredményétől függ, úgy az állami költségvetés teljesítése is az egész dolgozó nép alkotó aktivitásától függ, hisz a nép munkája országunkban az összes javak forrása. Az állami kiadások 13,7%-os emelkedése 1955-höz képest megköveteli, hogy minden munkaszakaszon jól gazdálkodjunk, minden vállalatban és nemzeti bizottságban tüzetesen megfontr'.juk a kiadások növelését, mivel jól gazdálkodni egyben azt is jelenti, hogy szükséges anyagi és pénzügyi tartalékokkal rendelkezzünk és e tartalékokat szüntelenül gyarapítsuk. A népgazdaság gyarapodásával törvényszerűen újabb és újabb források létesülnek. E forrásokat rendszeresen fel kell tárnunk és hiánytalanul ki kell használnunk népgazdaságunk gyorsabb fejlesztésére, egész népünk és egész népgazdaságunk javára. Elsősorban erről van szó most, amikor megvit.'tják a termelési és pénzügyi terveket, a műszaki-szervezési intézkedéseket és kollektív szerződéseket. Ipar 1956-ban brutto ipari termelésünk 9%-kai emelkedik, Szlovákiában 10,2%-kal. Ennek alapján Szlovákia része az egész ország ipari termelésében tovább nő, és 16,7%-ot ér el az 1937. évi 10%-hoz képest, és ugyanakkor az 1937. évi állapothoz viszonyítva már 475%-ra emelkedik (a helyi gazdálkodást nem számítva). Népgazdaságunk további arányos fejlesztésének megfelelően az iparban a költségvetési kiadások elsősorban a termelőeszközök termelésének további fejlesztésére irányulnak, főként a villamosenergia, tüzelőanyag, kohászat és vegyiipar fejlesztésére, valamint a gépipar további gyors fejlesztésére. Ugyanakkor tervszerűen növeljük és tökéletesítjük a közszükségleti cikkek termelését is. Az ipar további fejlesztésére az állami költségvetésből, valamint a vállalatok saját segédforrásaiból 23 298 millió korona jut, vagyis 19,3%-kal több az 1955. év összehasonlító teljesítésénél. A legnagyobb anyagi eszközöket a nehézipar további fejlesztésére szánjuk 16 235 millió korona összegben, vagyis 17,4%-kal többet, mint 1955ben. A szénfejtés és a villanyáram-termelés fejlesztésére 6773 millió korona jut, vagyis 24,9%-kal több, mint 1955-ben. A nehézipar műszaki fejlesztésére és a földtani kutatásokra 1856 millió koronát szánunk, vagyis 26,5 százalékkal többet, mint 1955-ben. Pártunk és kormányunk továbbra is nagy figyelmet fordít a gépipar fejlesztésére és tökéletesítésére, amely a nehézipar szíve és kulcsfontosságú egész népgazdaságunk számára az ipar és a mezőgazdaság műszaki színvonala és ezzel munkatermelékenysége további emelésének, valamint hadseregünk legkiválóbb színvonalú harci technikával való felszerelésének szempontjából. A gépiparunkra fordított rendszeres gondoskodás és a fejlesztésére szánt egyre növekvő kiadások következtében — e kiadások 1956-ban 4348 millió koronát tesznek lei — gépipari termelésünk ez évben 212 százalékkal emelkedik az 1949. évhez képest. A termelőeszközök termelésének elsőrendű fejlesztése mellett pártunk és kormányunk egyben rendszeresen gondoskodik a közszükségleti cikkek termelésének fejlesztéséről is. A Könnyűipari Minisztérium, az Élelmiszeripari Minisztérium, valamint az Erdészeti és Faipari Minisztérium szakaszán a termelés növelésére és tökéletesítésére szánt kiadások 5378 millió koronát tesznek ki és 1955höz képest 18%-kal emelkednek. A vasúti, közúti, légi és folyami közlekedés további fejlesztésére 6096 millió koronát szánunk, 15,2%-kal többet, mint 1955-ben. Beruházások A népgazdaság fejlesztésére szánt kiadások zöme beruházási jellegű. A beruházási építkezések alapvető feltételei annak, hogy népgazdaságunk szüntelenül fejlődjék, hogy sikerrel teijes'tsük a második ctéves tervet, hogy mielőbb megszüntessük a népgazdaságunkban fellépő aránytalanságokat, tovább növeljük a munka termelékenységét és új gyártmányokat vezessünk be. E feladatok teljesítése komoly csorbát szenved azáltal, hogy az utóbbi 3 évben nem teljesítették a beruházási építkezése-: tervét. E lemaradás egész népgazdaságunk fejlődésének legkomolyabb fékezője. A beruházási építkezések tervszerű, nagymérvű gyarapodása 1956-ban, amely szükséges, hogy behozzuk az építés terén a mulasztottakat és biztosítsuk a második ötéves terv feladatait, az állami terv és az állami költségvetés egyik legfontosabb vonása. 1956-ban az állami beruházási építkezések 21,6%-kal gyarapodnak, ebből a gépek és gépi berendezések szállítása'27,50/o-kal. Az állami terv és költségvetés egyik fő feladata, hogy munkaerővel, nyersanyaggal és pénzügyi eszközökkel biztosítsuk a beruházások gyors növekedését. Az értelmes gazdálkodás ezért megköveteli, hogy erőinket e fontos feladat teljesítésére összpontosítsuk. A beruházási tervnek, valamint az új gyártási kapacitásoknak üzembehelyezése tervének sikeres teljesítése döntő feltétele annak, hogy minél gyorsabban növeljük a termelést a lemaradó ágazatokban. A tüzelőanyag-, energetika és ércalap sürgős fejlesztésének biztosítására a legnagyobb anyagi eszközöket azokba a kerületekbe összpontosítottuk, ahol a leggyorsabban és leggazdaságosabban érhetünk el eredményt. A nagy beruházási feladatok teljesítése azt is megkívánja, hogy erőinket a már megkezdett építkezések mielőbbi befejezésére összpontosítsuk és ne engedjük, hogy az anyagi és pénzügyi eszközök feleslegesen felaprózódjanak. A beruházások olcsóbbá tétele és a gazdaságosság növelése ugyancsak megkívánja, hogy a tervkitűzte legfontosabb beruházásokra, e munkák mielőbbi elvégzésére összpontosítsuk figyelmünket. Az építkezés elhúzódása, a földtani kutatás késedelmessége és elégtelensége, a késedelmes tervelőkészítés, az építkezés koncepciójának megváltoztatása, szervezési hibák, az új tchnika elégtelen kihasználása és az elégtelen ellenőrzés következtében az építkezés költségei száz és száz millió koronával emelkednek. A pardubicei Agroprojekt pl. tehénistálló tervrajzát dolgozta ki a ftikovicei (litemyšli járás) Egységes Földművesszövetkezet számára, s az építkezés költsége eredetileg 700 000 korona lett volna. Ezt a költséget azonban az Agroprojekt 11 póttervrajzzal fokozatosan 1 390 000 koronára emelte, vagyis pontosan száz százalékkal. Ugyanakkor nem oldották meg az épület körüli térség elrendezését, a felületi víz levezetését és a létesítménybe vezető utak kérdését sem. Az építkezés során kiderült, hogy a tervrajzban szereplő vízvezeték ke-» resztülvihetetlen, ezért a tervezetet át kellett dolgozni. A késedelmes földtani kutatás és az elhúzódó beruházási építkezés következtében megkéstek a Jeitárási munkák a ratiškovicei (hodonín mellett) lignit-bánvában, amelynek termelésétől függ a hodoníni villanymü gazdaságos munkája. Ezért a rostélyokat barnaszénre kellett átalakítani, s a szenet a lignit-bánya felépítéséig a sokolovi medencéből kell szállítani, ami lényegesen növeli a költséget és feleslegesen terheli közlekedési vonalainkat. Az Olomouci Magasépítési Vállalat novemberben összesen 580 épületen (Folytatás a 3. oldalon.) II. Az 1955. év gazdasági eredményei III. Hogyan biztosítja az 1956. évi állami költségvetés népgazdaságunk további fejlődését