Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-01 / 32. szám, szerda

Néhány szó az EFSZ-ek munkaszervezéséről AZ EFSZ-BE való belépés alkalmá­val minden tag kötelezettséget vál­lal, hogy becsületesen fog dolgozni, aláveti magát az alapszabályok köve­telményeinek, betartja a házirend szabályait, elvégzi az EFSZ vezejtő­sége és a munkacsoport vezetők ál­tal kiszabott feladatokat és szigo­rúan betartja a munkafegyelmet. A múlt évi tapasztalatokból tanul­va járásunkban is meggyőződtünk arról, hogy a szövetkezetek állapota, gazdasági eredményei és a szövetke­zeti tagok munkaegység utáni jutal­mazása, a munkafegyelem betartásá­tól és a helyes munkaszervezéstől függnek. Minél jobb a munkaszerve­zés, annál nagyobb az EFSZ terme­lése és a gazdaságosság. Ha összehasonlítjuk a kékkői já­rás néhány EFSZ-ének gazdasági eredményeit, megállapítható, hogy melyik EFSZ-ben szervezik helyesen a munkát. Például a zsélyi, nyényei és lubo­riečkai EFSZ-ek jó gazdasági ered­ményeit mind a növénytermesztés­ben, mind az állattenyésztésben egye­dül a helyes munkaszervezésnek kö­szönhetik. Az elért gazdasági ered­mények jelentős befolyást gyakorol­nak a munkajutalmazások rendszeres kifizetésére. Ezekben az EFSZ-ekben egész 1 évben teljesítették a terme­lési és beadási feladatokat és külö­het és szép eredményeket érhet« el munkahelyén, növelheti szaktudasát a szövetkezeti munkaiskolákban. A HELYES MUNKABEOSZTÁST szö­vetkezeteinkben legjobban az állan­dó munkacsoportok megalakításával lehet elérni. Az EFSZ-ek alapszabá­lyai is hangsúlyozzák, hogy a szö­vetkezeti gazdálkodás alapvető ter­melési egysége az állandó munka­csoport. Helyes munkaszervezésen mindenekelőtt az állandó munkacso­portok helyes összeállítását, rugalmas irányítását és a munka rendszeres ellenőrzését értjük. Az állandó munkacsoportokat hosz­szabb időtartamra létesítik A növény­termelésben legalább egy vetési fo­lyamat időszakára, az állattenyésztés­ben legalább két-három évre. Az ál­lattenyésztésben dolgozó munkacso­portokat a különféle tenyészetek sze­rint állítják össze. Ha kisebb terje­delmű állattenyésztést folytatnak, akkor az egész állattenyésztésre csak egy munkacsoportot létesítenek a helyi feltételek szerint. Az EFSZ vezetősége minden ál­lattenyésztésben dolgozó munkacso­portnak megadja a szükséges fe'.sze­relést, megfelelő istállókat, egyéb épületeket, esetleg fogatokat is. A személyi felelősség emelésére és a rend biztosítására az élő és holt tervezését, ellenőrzését és eredmé­nyeinek kiértékelését. Helyes mun­kaszervezés mellett az EFSZ-ekben érvényesíteni kell a személyi fele­lősséget. A munkacsoportban jobban meg­nyilvánul az egyén kezdeményezése, fejlődnek a képességek és kialakul­nak a feltételek a szocialista mun­kaverseny fejlesztésére. A sikeres nunka első feltétele a helyes munkaszervezés és az elvég­zett munka utáni igazságos jutal­mazás. Sok EFSZ-ünkberi rreg kell szüntetni a vezetők családtagja: előnyben részesítésének egészségte­len jelenségét mind a munkabeosz­tásban, mind a jutalmazásban. KI KELL HASZNÁLNUNK a téli időszakot EFSZ-eink eddigi hiányos­ságainak kiküszöbölésére és állandó munkacsoportok megteremtésére. Ez csupán annyit jelent, hogy a szövet­kezeti tagoknak pontosan be kell tar­taniok az alapszabályokat és az ered­mények szempontjából ez újabb je­lentős lépés lesz a mezőgazdasági termelés alapvető emelése érdekében. HORSKÝ ERNŐ, a kékkői JNB dolgozója A kežmaroki országúton Sok minden megváltozott azóta, amióta a Bebre-testvérek beléptek a kežmaroki szövetkezetbe. Udvarukon már nem állnak a nagy parasztsze­kerek, hanem két vadonat új Spartak-személygépkocsi. Ha a többi kéž­maroki szövetkezeti tag életéről akarunk beszélni, elég megemlíteni, hogy közUlük további hatan vásárolnak személyautót. Képünkön Ján Bebre Spartak-kocsiját látjuk a tátraaljai országúton. nősen a sertéshúsból magasan túl- leltárt jegyzőkönyvileg hitelesítve ad­szárnyalták. Az egységes földművesszövetkezet, mint nagygazdaság, helyes munka­beosztást tesz lehetővé. Minden szö­vetkezeti tag szakképesítést szerez­ják á; a munkacsoDortoknak. AZ ÁLLANDÓ MUNKACSOPORTOK helyes munkaszervezése lehetővé te­szi a szövetkezeti tagoknak a munka gyorsabb és könnyebb, konkrétabb m Helyes munkaszervezés — jó eredmények Az 1955-ös gazdasági év mérleg­munkáinak befejezése előtt állunk. Sok szövetkezeti tagunk örülhet múlt évi munkája jó eredményeinek. így van ez a kékkői járásbeli luborieč­kai EFSZ-ben is. A szövetkezet 260 hektárnyi földterületen gazdálkodik. Földjeire három-négy kilométernyi tá­volságra vivő mezei utakon juthat el. Még e nehéz feltételek ellenére is a kékkői járás legjobb EFSZ-ei közé tartozik. Hogyan éri el a luboriečkai EFSZ jó gazdasági eredményeit? A felelet világos. Ahol a szövetkezeti tagok betartják az EFSZ alapszabályát és aszerint gazdálkodnak, ott jó gazda­sági eredményeket érhetnek el. A szövetkezeti tagok jó munkaviszo­nyának segítségével 1955-ben nem csupán teljesítették az összes köte­lező beszolgáltatást, hanem maga­san túlszárnyalták és 107 mázsa sertéshússal. 26 000 liter tejjel, 10 000 tojással stb. többet szolgáltattak be. Mindez a luboriečkai szövetkezeti tagok jó munkáját dicséri. Hisz csupán a terven felül beadott terményekért 1955-ben 344 730 koronát kaptak. A luboriečkai EFSZ-ben többnyi­re mosolygó arcokkal találkozhatunk. És van miért örülniök, mert újjáépí­tett sertésólaik, baromfiólaik és te­hénistállóik vannak. Most készítik elő az új lóistállók építését. A fejőstehenek összpontosítása után a tejhozam egy héten belül 110 li­terrel emelkedett és 50 százalékkal kevesebb takarmányt etettek fel, mint az összpontosítás előtt. Ma ebben az EFSZ-ben átlagosan napi 5,8 liter tejet nyernek minden fejőstehéntől. Tervük szerint a kö­zeljövőben átlagosan napi 8 liter te­jet akarnak nyerni tehenenként. 1956 május l-ig száz százalékban teljesí­tik egész évi tejbeadási kötelezett­ségüket. A luboriečkai szövetkezeti tagok versenyre hívták a kékkői járásbeli összes EFSZ-eket, és valóban nincs mit félniök a versenytől. A szövetkezet egyes dolgozói való­ban szép munkateljesítményt nyúj­tottak. Többek között Pavel Bartosj feleségével együtt 1077 munkaegysé­get dolgozott le és 14 980.— koro­nát és 32 mázsa gabonát kapott, Bora Pavlíková 14 708 koronát és 51,17 mázsa gabonát kapott. Rajtuk kívül még sok szövetkezeti tag je­lentős összegeket kapott munkaegy­ségeiért. A szomszédos EFSZ-ekben is ta­nulniok kellene a luboriečkai szö­vetkezet példájából, hisz a járásban több EFSZ-nek még sokkal jobb feltételei vannak. A kékkői járás EFSZ tagjai bizo­nyára gyakrabban megtátogatják a lu boriečkai EFSZ-t, hogy példájukból tanulva megjavítsák saját gazdálko dásukat. SZARVAS JÓZSEF, Kékkő %% A gépi vakolok sikerei A komáromi 2. lakótelep építke­zésen, — amelyet a hajógyári dol­gozók részére építenek — egy gépi vakoló-csoport dolgozik. Elért eredményeik alapján az épí­tővállalat bratislavai főigazgatósága a komáromi gépi vakoló-csoportnak a második díjat ítélte meg az or­szágos versenyben. A napokban az üzemi bizottság, az üzemvezetőség és az egyes munkahelyek küldöttei je­lenlétében a vállalati igazgatóság küldöttsége ünnepélyesen átadta az Építészeti Megbízotti Hivatal 2000 kcronás pénzjutalmát a csoportnak a második hely eléréséért. Ha figyelembe vesszük azokat a nehézségeket, amelyeket a csoport­nál. le kellett küzdenie, bátran ki­jelenthetjük, hogy az elért ered­ményekre büszke lehet Hozlinger elv­társ gépi vakcló-csoportjának min­den tagja. Gut József, Komárom ===== ^=== Teljesítették kötelezettségvállalásukat A plzeni V. I. Lenin-üzemek elek­tro-acélöntő részlegében ez idén In­dia számára nagy megrendelésen dol­goztak. Az év e*lső műszakában Vác­lav Calta ' csoportja kötelezettséget vállalt, hogy határidő előtt elvégzi az öntéseket, mégpedig példás mi­nőségben. Kötelezettségvállalására rövid időn belül 5 acélöntő-csoport válaszolt, majd bekapcsolódtak a for­mázok is. Az egyetlen megrendelé­sen dolgozó 40 tagú kollektívának néhány nap alatt sikerült a megren­delést befejezni. A vezető technológusok a napok­ban leellenőrizték a kész öntvénye­ket az első tíz mozdonyberendezésen Megállapították ,hogy az acélöntők és munkatársaik második ötéves ter­vükben tett első kötelezettségvállalá sukat teljesítették. Az állategészségügy szolgálatában A Bioveta oltóanyagokat termeli.) gyár története a munkásosztály feb­ruári győzelmével kezdődik. Akkordólt el az is, hogy hazánkban az el­ső ötéves terv gyárai között felépült Európa egyik legkorszerűbb, állat­betegségek elleni oltóanyagtermelö gyára, a nyitrai Bioveta. A terv pa­pírra került és pontos adatok szerint szorgalmas munkáskezek 1950-ben kiásták az alapokat, lerakták az első téglát. Mint mesében az arany­palota, úgy nőtt fel a puszta térségen ez a nagyszerű gyár. Epületei, felszerelése, gépei milliókat érnek. Már 1954-ben megkezdték itt azoknak az oltóanyagoknak gyártását, amelyeket azelőtt drága valutáért külföld­ről hoztunk be. Ezt a hatalmas oltóanyagtermelő gyárat dr. Brauner Iván akadémikus tervezése és technológiai vezetése mellett építették. Dr. Brauner a külföldi és hazai termelőintézetek tapasztalatait és elő­nyeit használta fel ebben a munkájában. Fiatal, néhány évvel ezelőtt vég­zett állatorvos, dr. Zboril Jaroslav kalauzol végig az üzem egyes rész­legein. Eredetileg itt csak két-három szérum gyártását tervezték. Ma tíz­féle oltóanyagot termelnek a Biove­ta fiatal, fehérköpenyes alkalmazot­tai. Csodálkozva néztem szét a he­lyiségek fehérre csempézett falain, s a z volt a benyomásom, mintha kór­házC rendelőben járnék, a tisztaság ugyanolyan. Külföldi és hazai kor • szerű műszerek, fertőtlenítő edények, üvegszekrínvek vettek körül , min­Dr. Jaroslav Zboril állatorvos vizs­gálja a sertésbénulás szérumával be­oltott malacot denütt. Őszintén megvallva, nem ilyennek képzeltem a gyárat. Hatal­mas termeket, futószalagos gyártás­sal, sok-sok munkásnővel. De a Sok helyiségben számtalan géppel és mű­szerrel aránylag kevés alkalmazott gyártja az egyes oltóanyagokat. Dr. Zuffa Alojz állatorvos és Alž­beta Wolfová laboráns éppen nyu­lakat oltottak be, mikor helyiségük­be beléptem. Ez a részleg gyártja a „B-19"-es nevű vakcinát, a szarvas­marhák elvetélése ellen és a baromfi­kolera elleni oltóanyagot. A „B-19"-es oltóanyaggal 1952 óta a múlt év végéig 21 százalékról 2,4 százalékra sikerült csökkenteni <iz elvetélések számát — magyarázza lelkesen dr. Žuffa állatorvos. A következő termelési osztályt dr. Krošlák Vince állatorvos vezeti, aki a „H" yakcinát és a baromfipestis elleni szérumot termeli. Ez az oltó­anyag, amellyel" 1951-ben Szlovákia minden baromfiát beoltották, felbe­csülhetetlen értékeket mentett meg nemzetgazdaságunk számára. A kész oltóanyagot előbb fehér­egereken, nyulakon próbálják ki, és csak akkor bocsátják forgalomba, ha a kísérletek során meggyőződtek ezek hatékonyságáról. Az oltóanyagot ki­sebb-nagyobb gyűjtőtermekbe raktá­rozzák. Ha az ember belép egy ilyen üveggel teli hűtőterembe, bizony el­kelne a télikabát báránybörbéléssel is — A hideg az oltóanyagot védi a romlástól — kapok kérdésemre szí­ves magyarázatot dr. Zboriltól. A hű­tőtermeken kívül vannak gyárunkban melegftőtermek is, ahol 30—40 fokos melegben csíráztatjuk, neveljük a baktériumokat. Minden munkát a legnagyobb elővigyázattal végzünk, hogy így biztosítsuk az alkalmazot­tak egészségét az esetleges fertő­zéssel szemben. A sertésorbánc elleni szérum gyár­tásának vezetője — dr. Bence Zol­tán, egy feketehajú és szemű fiatal állatorvos, — megmutatja a gyártás folyamatát. Egy nagy helyiségbe ve­zet, az operációs terembe. Középen vasfal 10 egyforma vasablakkal. Az ablakhoz teljesen gépesített mód­szerrel hordják az élő, 100 kilós sertéseket és farkuk elvágásával minden alkalomkor egy liter vért vesznek el tőlük. A sertéseket elő­zőleg az orbáncbetegség baktériu­mával fertőzték meg és vérük már kitermelte a védőanyagot. A tartály­ban összegyűlt vérből készül aztán a kitűnő minőségű oltóanyag, amely az eddigi tapasztalatok szerint na-' gyon jól bevált és falvainknak nagy segítséget nyújt a sertéstenyésztés­ben. Idáig ezt a szérumot is küldfóid­ről kellett behozni. Ennyi újdonság között már meg sem leptek a tökéletes gépek nagy teljesítményei. Nem is csodálkoztam azon a centrifugális gépen, amelynek több ezer fordulata van percenként, vagy a hatalmas, nagynyomású, for­ró gőzzel sterilizáló autokláv szek­rényeken és az egyéb, furcsanevű gépeken, műszereken. A hosszú épület földszintjén végre eljutottam oda, ahol fiatal kísérőm, dr. Zboril Jaroslav dolgozik. Dr. Vondrák Bohumír állatorvos társával együtt itt készíti a sertésbénulás el­leni oltóanyagot. Erinek gyártása is az érdekességek közé tartozik. Talán egy sertésnevelő sem gondol arra, hogy a sertésbénulás elleni oltóanyag fiatal malacok agyvelejébe oltott ví­rusokból készül. A levágott malacok agyvelejét és hátgerincvelejét egé­szen sűrű keverékké őrlik (12 ezer fordulatszámú turmyxen) és ebből készül az oltóanyag. Itt egy olyan fagyasztógépet használnak, amely mí­nusz 70 fokra fagyasztja a pohárba helyezett agyvelőt. Ebből század­A J. V. Sztálin Nagy-bánya már teljes ütemben termel Az elmúlt három év folyamán nőtt fel az Ostrava melletti Herma­nice községben a szénkörzet leg­újabb bányája, a J. V. Sztálin Nagy­bánya. A bányafelvonó hatalmas tor­nyában már megindultak a felvonók kerekei. /" föld mélységéből négy felvonó szállítja a szenet, mégpedig naponta 600 tonnát Az év végéig a napi termelés 800 tonnára emelke­dik, az 1958-as évben pedig eléri a 2500 tonnát. Alžbeta Wolfová laboránsnő szérumot készít. milliméteres szeleteket vágnak, hogy ezt mikroszkóp alatt vizsgálhassák. A kísérleti és termelési állatok ré­szére felépített istállók egész sora a gyár főépületével szemben van. Vé­dett, fedett hidak, folyosók kötik ösz­sze a két épületet az állatok átszál­lítására. Száz és száz számra tart­ják itt a malacokat, sertéseket, s ól­jaik olyan tiszták, hogy aki nem lát­ta, az el sem hiszi. A nyitrai Bioveta gyár jelentősége óriási. A második ötéves tervben nagy feíadatok előtt állunk különö­sen az állattenyésztés fejlesztésé­ben. Ehhez nagy segítséget nyújt majd a Bioveta-gyár is, amely egész országunkat kitűnő minőségű állat­védelmi oltóanyagokkal látja el. Horváth Sándor. f c iä S T" ÜJ ). J 1 1956. február r*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom