Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-01 / 32. szám, szerda

. ( TÍZÉVE S A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG IflIlllliSillIIIIIIllllIIIlllllllllllllllllilllllflIIIIIIIIIIIIIIimilIlltltlIIIIIIIIIIIIIIllllIlilHIIIMIIIMIIIIII llllllllllltlIllllllltfJIIIIIHIIIIIIlIIII' T íz éve, hogy a magyar dol­gozó nép kikiáltotta a népköztársaságot, egy­szer s mindenkorra hátat (ordított az elmaradt félfeudális múltnak és határozottan megindult a szo­cializmus építésének útján. Ne­héz, kemény harcokkal teli tíz esztendőre tekinthet vissza a ma­gyar nép. De harca nem volt hiá­bavaló, mert Magyarország ma már megtisztelő helyet vívott ki magának a szocializmust építő országok táborában. Ma már a magyar nép befejezte első nép­gazdaságfejlesztő ötéves tervét és hazájából fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari ország lett. Ma már nincs az országnak egyetlen zuga sem, ahol az új élet győ­zelmesen utat ne törne magának. A Magyar Népköztársaság tíz éves jubileumán hazánk népei sze­retettel köszöntik a testvéri Ma­gyarországot és kívánnak további ragyogó sikereket a szocializmus építésének útján a béke megvé­désében. A népi demokratikus Magyarország gyönyörű fővárosa Budapest. Erősödik a né o országa Magyarországon az 1956-os évben óriási összeget fordítanak a lakosság szociális és kulturális igényeinek ki­elégítésfcie az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésére. A magyar népgazdaság idei beruhá­zási összege 30 százalékkal magasabb a tavalyinál. A beruházási terv célja, hogy mindinkább szolgálja a technika fejlesztését Ugyanakkor nagy gondot fordítanak a lakóházak, szociális és kulturális létesítmények építésére is. A kohó- és gépipar több mint egy milliárd, a vegyi- és energiaipar két milliárd forintnál is többet kap beru­házásra 1956-ban. Üzembővítési célok­ra a szénbányászatban 984, a könnyű­iparban 362, a vasútnál 642 millió fo­rintot szántak. A Sztálin Vasmű építésére, a Kokszoló és Vegyiművek, az Ercelő­készítő Mű, Meleghengermű és a vá­rosépítés munkálataira az idén 311 millió forintot fordítanak. Tovább épül­nek a többi szocialista építkezések is, így Kazincbarcika és Tiszapalkonya stb. A magyar vegyiipar legnagyobb idei beruházása, a Tiszavidéki Vegyikom­binát, üzem-, város- és lakásépítési beruházásokra több mint 75 millió fo­rintot költenek. A Viscosa Gyár új perionüzemének építésére és egyéb be­ruházásokra' 18 700 000 forintot kap. Számos könnyűipari üzem is böVül az idén. Üzembővítésre a Kistext 1800 000, a Goldberger Textilművek j 000 000 a Textilfestőgyár 4 000 C00, a budapesti Lenfonógyár építésére 1 400 000 forintot kap. A szociális létesítmények közül ki­emelkedik a 480 ágyas diósgyőri kór­ház építése. A kórház építkezéseire 60 000 000 forintot fordítanak. Ugyan­csak 7 000 000 forint költséggel üj szanatóriumot építenek Balatonfüre­den. Mit ad Magyarországnak az 1956-os népgazdasági terv Az 1956-os népgazdasági terv fő feladata, hogy tovább építse a szo­cialista iparosítást, a mezőgazda­ság szocialista átalakítását, ter­melési hozamának növelését, kö­vetkezetesen emelje a dolgozó nép életszínvonalát. A népgazda­ság döntő ágában, a szocialista iparban, a terv, a teljes terme­lés 6 százalékos növekedését írja elő. 1938 f04V (9.56 KÜiNHEGYFS — termelőszövetkezeti község 1956-ban 7—8 százalékkal nö­vekszik a szénbányászat termelé­se. Ez azt jelenti, hogy az egy lakosra eső évi széntermelés mennyisége az 1938-as 10 mázsá­ról 1956-ban 24 mázsára növek­szik. A 12 ezer lakosú Kúnhegyesen hat esztendővel ezelőtt indult meg a ter­melőszövetkezeti mozgalom és ma már a huszonhatezer hold kiterjedésű kún­hegyesi határban egészen csekély ki­vételtől eltekintve, szocialista nagy­üzemi gazdálkodás folyik. Kunhegyes termelőszövetkezeti község lett. A fel­szabadulás előtt kubikosként, napszá­mosként tengődő, vagy zsírosparasz­toknál cselédsorban kínlódó szegény­parasztok a termelőszövetkezetekben együtt dolgoznak a volt kis- és közép­parasztokkal és közös erővel munkál­kodnak a termelés növelésén, gazdasá­gaik fejlesztésén. A 8 termelőszövetkezet közül 1955­ben a „Vörös Október" fejlődött leg­többet 1955. január 1-én 3511 hold föld i' és 305 tagja volt.- Egy esztendő alatt f M területük 5346 holdra, a ta­gok száma pedig 704-re emelkedett. A termelőszövetkezet fejőstehén állomá­nya egy év alatt megkétszereződött, Kunhegyest n egyre nagyobb mérték­ben alkalmazzák a gépesítést. A gép­állomás kapuívén fénylik a kitüntetés csillaga. Az 1955-ös esztendőben nem volt olyan hónap, hogy új gépek ne érkeztek volna ide. 87 traktor dolgo­zott határszerte. A nyáron 1472 hol­don aratták le és csépelték el egy füst alatt a búzát a gépállomás kombájn­jai, 2230 holdon pedig aratőgép vág'S le a gabonát. Az aratás, a betakarítás nagyobb részét gépekkel végezték a kúnhegyesi termelőszövetkezetek. A növényápolásban is sokat segítettek a gépek. Most új erővel indulnak az új ötéves tervnek, a szabad köztársaság második évtizedének. 1956-ban csaknem 12%-kal nö­velik a barna-vasérctermelést, há­romszorosára a kohókoksz-gyár­tást és üzembe helyezik a máso­dik sztálinvárosi nagyolvasztót. Mindez lehetővé teszi, hogy 5,7 százalékkal növeljék a hengerelt acéltermelést, ami azt jelenti, hogy az egy főre eső hengerelt­acél termelés 0,93 mázsára emel­kedik a következő évben. Épül a sztálinvárosi második na^ykohó Szorgos építkezés folvik a sztálinvárosi nagyolvasztó mellett: épül a második nagy kohó. A tervek szerint 1956. decemberében érkezik el az első csapolás izgalmas, nehéz perce, hogy azután a két kohó együttesen szállítáa Magyar­ország minden részébe a nyersvasat. A kohó éhes szája azonban igen nagy tömegű ércet és kokszot fogyaszt, és a jelenlegi berendezés nem elegendő ahhoz, hogy mind­kettőt folyamatosan b'ztosítsa. A Sztálinvárosi Vasműben tehát alaposan nekiláttak az építkezésnek, hogy mire a kohó készen áll, a kiszolgáló üzemek is fennakadás nélkül adják a nyersanyagot. A kokszolón kívül — amelynek az átadása küszöbön áll — gyors ütemben halad az ércelő­készítő és érctömörítő szerelése. Most szerelik a gépeket a vasúti ércfogadó és vagon­buktató épületeibe. Ez a korszerű berendezés egyszerre két vagont ürít majd ki automatikusan, egyetlen gomb­nyomásra. Ez az automatika ' jellemzi az ércelőkészítő egész munkáját. Nem is kell ide nagyszámú kezelősze­mélyzet, a három műszakban az egész ércelőkészítőben összesen kb. 160—180 ember működik. A tömörítőre ugyancsak fontos szerep vár a kohó el­látásában. Mivel a kohóban i qen nagynyomású levegőt fújnak be, a kiszálló levegőben és gázban is magas érc­tartalom van. Ezenkívül az érkező érc már eleve is igen poros és ilyen formában felhasználni nem lehet. A tömö­rítő a porércet és a kohógázból kimert ércport kokszpor­ral vegyítve, magas hőfokon égeti és míg a koksz elég. az anyag nagyobb darabokra olvad össze. A Stálinváros; ércelőkészítő és ércdúsító mű a tervek szerint a második négyedévben elkészül. Előzetes számítások szerint egy nagy kohó naponta 35 vasúti kocsi nyersvassal többet ad­hat a jól előkészített ércből — ezért ilyen fontos ez az építkezés. A szovjet emberek békés munkája A szovjet emberek hatalmas lelkesedéssel fogadták az SZKP Központi Bi­zottsága által közzétett, az SZKP XX.kongresszusának a Szovjetunió hato­dik, 1956—1960. évi népgazdaság-fejlesztő ötéves tervére vonatkozó irány­elvei című tervezetet. A szovjet nép a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusára ké­szül. E kongresszus feladata, hogv fölvázolja a hatodik ötéves tervnek — a hatalmas, kommunizmusépítő munkálatok új tervének — körvonalait. A szovjet író és újságíró itt közölt karcolatai ennek az építőmunkának egyes részleteiről vetítenek elénk egy-egy villanásszerű képet. A VOLGA LEIGÁZÁSA Az SZKP XX. kongresszusának a Szov­jetunió hatodik ötéves tervére vonatkozó irányelvei tervezetéből: „A villamosításban meg kell gyorsítani az építkezéseket, s javítani kell az építke­zések minőségét: biztosítani kell a hőerő­művek, a vízierőmiivek, valamint a villa­mos távvezetékek és a távfűtési hálózatok műszaki színvonalának emelését. A villa­mos energia fokozottabb ipari alkalmazásá­val párhuzamosan a közlekedés és a me­zőgazdaság még szélesebb körű villamosí­tását is meg kell valósítani, s javítani kell a városok villamosenergia-ellátását. Néhány éve még elképzelni is ne­héz lett volna, hogy a Volga Zsiguli­nál megállítható és más mederbe te­relhető. Ha ez a hatalmas orosz fo­lyó megáradt, vize kilépett medréből, a zsiguli szikláktól a balparti magas­latok terasszáig több kilométer szé­lességben elöntött mindent. Ennek az áradatnak a megfékezésére kellett fel­építenünk a kujbisevi vízierőmű óriási qát.iát, hogy harminc méterrel maga­sabbra emeljük a Volga vizének szintiét, megépítsük a világ legna­gyobb mesterséges víztárolóját, s vil­lamos energiává alakítsuk vízeséseink erejét. 1955 október végén aztán megtör­tént a Volqa eltorlaszolása. A folyó 350 méter szélességű me­derbe szorítva zúgatta el vizét Zsiguli mellett. A haióközlekedés itt meg­szűnt: a gőzösök, az uszályvontatók és a.tutajok már a zsilipeken keresztül, az ideiglenes csatornán közlekedtek. A Volga két partját pontonhíd kötöt­te össze. Olyan volt ez a híd. mintha egv döntő támadásra készülő hadsereg akarna átkelni rajta: a fölötte kerin­gő és a hidrológusok részére légifel­vételeket _készítő repülőgép még csak fokozta ezt a hatást. ... Dömper-óriások cammognak föl a hídra: tíztonnás betongulákat hoz­nak. A hatalmas teher alatt nagy ív­ben kileng a híd. A dömperek acél­rakodófelületén lévő gúlák messziről csúcsos háztetőknek látszanak; a hídon szinte már egész falu sorakozik. — Hurrá! Itt van... Kibukkant! Végre előtűnik a vízből egy csúcsos beton „sapka", körülötte a bősz ára­dat taitékot vet. de rögtön tovább is rohan. Fiodor Ivanovics Rezcsikov. a gát körzetében folyó munkálato vezetője, aki már sok folyc megfékezett (a Don földgál jának gyors elkészítésééi Sztálin-díjat kapott), kiad; a parancsot: gyorsítani ke a gúlák ledobását. A Volj; fölött fölharsannak a hanj: szórók. — Figyelem! A hatodik ( hetedik toakasz gyorsít* meg a gfltÚc ledobását! Estére a" Srftonsor parit partig ér. Hajnalban Ivan Vaszil.jť vics Komzin építésvezető rí dión üdvözli a Volga leigázói — Európa legnagyobb folyójának e torlaszolása 19 óra 45 perc alatt me.t történt! A folvó addig percenkint négyež< köbméternyi hatalmas víztömeget hörr pölygetett el Zsiguli mellett: ez víztömeg most azokon a földvá.ió ( a mélvkotró gépekkel megnyitott gí takon halad keresztül, amelyek háro éviq elzárták a víztől az erőmű épi letét. A víz a beton-jrízterelők kö: vágtatott el a vízierőnTŰ épülete me lett. Az egész ország segítette és segí a kuibisevieket; emberekkel, qépekkc szakértői tanácsokkal. Az egé6z oi szág épitetjg és építi a kujbisevi v zierőmű-őrifet. S 1955 végén a víz' erőmű épít® így üdvözölték az orszí got: _— Boldog űj évet! Üj árammal kc szöntiük hazánkat! A k u ibise vi vízierőmű első hidroac regátja 1955. december 29-én 17 ói 18 perckor bekapcsolódott a kujbise> energiahálózatba, s megkezdte az ip< ri áram szolgáltatását. Kapacitása 1( ezer kilowatt A hidroagregát első hí ti termelése mintegy másfélmillió k lowattóra villamos energia volt. A többi agregát építése és szereli se még folyik, összesen 20 épül. mindegyik csaknem kétszer annvi án mot termel maid. mint a volhovi víz erőmű, a szoviet villamosítás első 1< tesítménye. Zsiguliban „negyven vo hovi vízierőmű" épül. Konsztantyin Lapi A FELTÖRT SZÜZFÖLD Az SZKP XX. kongresszusának a Szov­jetunió hatodik ötéves tervére vonatkozó irányelvei tervezetéből: „A gabonatermelés további fellendítése végett 1956-ban legalább 30 millió hektár szűz- és parlagföldet kell felszántani és bevetni Szibériában, az Uraiban, a Távol­Keleten, a Volga-vidéken, Kazahsztanban, s a nem fekete földií övezetben és más kerületekben folytatni kell a nagy beru­házások nélkül megvalósítható és állandóan bő terméssel kecsegtető szűzföld- és par­lagföld-hasznosításokat." A Rákosi Mátyás Művek mezőgazdasági gépikkel látják el az országot. Képünkön az egyik kiváló ifjúsági vetőgép­szerelő brigádot látjuk. elég gabonánk, s vanna é'elmiszertartalékaink is. Ľ mi előre tekintünk! Mi látju a jövő távlatait! — mondoti Nyikita Szergejevics Hru.< csov. S az ifjúság a kommunisi párt és a kormány felhívásé ra megindult az altáji véc telén puszták felé. Nem indult szegényei rengeteg technikia felszew lés áradt nyomában. Altáj kolhozai és állar gazdaságai már a szűzf-ökte i • , ... . feltörésének első évébe k. csak egyszer is latta Al- több mint 192 millió pud gabonív tajt, sosem felejt! el az ot- gazdagították a hazát, tani erdokoszorúzta fenséges heqy- .„ ..... ,, , láncokat, a virágzó völgyeket és a „jjf f^ 1 8^ 8'. e9 yut t ^ezerszám, lejtőkön legelészi roppant nyájakat Ä k *" . f'­t a' , m° Szkva Í' lenil A felhőbe nyúló, jégsapkás hegyek- ^. kubányi es ukrajnai hazafia ről kristálytiszta csermelyek, fehé- T T 5"?" megszoktá k ' ren tajtékzó patakok és folyók fut- * f^'j berendezik saját gazdas; nak lefelé, s vízesések zuhognak a gyökeres a taji földmt mélybe. Egy író úgy áradozott e vi- Ve l° knek tek,ntl k magukat, dék szépségeiről, hogy a hegyes Al­táj tájai, színei,' hangjai, illatai nyo­mán támadt élmények minden más érzésnél lenyűgözőbbek. Itt a termé­szet minden jelensége csak „felső Hadd említsem meg például Gri nya Szorokinát, a Moszkvai Kisauti gyár fiatal munkásnőjét. De a komszomolisták nemcsak do goztak, hanem álmodoztak, vitatko: fokú jelzővel" illethető. Elmondhat- tak, szórakoztak, énekeltek és tál juk, hogy ezen a csodálatos szibé- coltak is. Az ifiúság nem élh< riai vidéken megtaláljuk Tirol min- vidámság nélkül, den büszkeségét: az erdei szakadé- Valia Fegyanyina Altáj-szerte h kokat, a hegyi patakokat és a víz- rs s brigádjában rendszerint Grun­eséseket. De megtaláljuk Svájc jel- Szorokina a kezdeménvező. legzetességeit is: a tavakat, a hó- ,-„„ ., ,, ,, födte csúcsokat és a virágzó völgye- h efcte, amikor elhallgatott ke t J harmonika, maga koré gyűjtötte A hegyek fehér, erdős-sztyeppés ,á ny° ka t. s Mikesen beszélt n*ki övezetbe ereszkednek, s a hegyaljai ~ Gondoljátok csak el, ha tort' fehér nyírfaligetek határtalan sz'tyep- nelmi arányokban mérjük, szinte ej pékké tágulnak. Csupán a Kulunda pillanat alatt feltörtük ezt a véi sztyeppe-területe 90 000 négyzetkilo- telen területet S képzeljétek el, hoj méter. S a barabinszki, rubeovszki, az atom századában milyen új gi alejszki, ujmoni, csujszki, abaji és pékké változik át a mi gabonánk 1 kora ™ľnt Beľgíum. " választasz? Kétszemélyest vagy cs: A szovjet emberek elhatározták, ' hogy átalakítják, s hagyon gazdag — Családit! Legalább hétszerw gabonatermő területté változtatják lyest! — kacag Grunya, s nevetéi ezt a sztyeppés, évszázadok óta érin- minden lányra átragad, t.etlen szűzföldet. Nem a szegénység késztet ben- Je£lm permitv I nünket a szűzföldek feltörésére. Van (Űi Id t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom