Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-29 / 60. szám, szerda

N. A. Buiganyin távirata M. Daudhoz Moszkva, február 27. (TASZSZ) — N. A. Buiganvin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke M. Daud­hoz, Afgánia miniszterelnökéhez a következő táviratot intézte: „Mohamed Daud őexcellen­ciáiának, Afgánia miniszterelnökének Kabul. A szovjet-afgán baráti szerződés aláírásának 35. évfordulója alkalmá­ból kérem Excellenciádat és az af­gán kormányt, fogadják a szovjet kormány és személyem szívélyes jó­kívánatait. örömmel állapítom meg, hogy az 1921. február 28-án aláírt szovjet­afgán szerződés kedvező hatással volt a Szovjetunió és Afganisztán ba­ráti és jószomszédi kapcsolatainak fejlődésére és megszilárdítására, va­lamint szilárd alapul szolgál a béke és országaink közötti bizalom további erősödésére. A szovjet kormány őszintén óhajt­ja, hogy a Szovjetunió és Afganisz­tán népeinek baráti és jószomszédi kapcsolatai erősödjenek és szilárdul­janak a két ország érdekében, va­lamint a világbéke megszilárdításá­nak Érdekében. Őszintén kívánok Önnek boldogsá­got és egészséget, baráti szomszé­dunknak, Afganisztánnak pedig to­vábbi virágzást. N. A. BULGANYIN, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke." Dulles a katonai szövetségek erősítését követeli Washington, február 27. TASZSZ. — Dulles. az USA államtitkára a Phila­delphi Bulletin című lap február 25­én rendezett ülésén. Filadelfiában a külpolitikáról mondott beszédet. Be­szédének jelentós részében a nemzet­közi kereskedelemmel és azzal az amerikai „segítséggel" foglalkozott, amelyet az USA más államoknak nyújt. Beszédéből kit.ünt, hogy komolyan nyugtalanítja a gazdasági kérdések „szovjet elképzelése" a Szovjetunió, valamint a Közel- és Közép-Kelet és Délkelet-Ázsia országai közötti ke­reskedelmi kapcsolatok és ezen orszá­goknak nyújtandó szovjet technikai segítség. Dulles kijelentette, hogv a Szov­jetuniónak ez a politikája „jelentős tekintélyt szerzett a Szovjetuniónak a gazdaságilag elmaradt országok szé­les tömegeinél". Ezen országokban ..az iparosítás" szó bűvös erővel hat. Az emberek ma úgv vélik, hogy ez a jelszó megoldja az összes belső gazdasági és politikai problémákat. Ezen országok népei nem akarnak iparilag függő helyzetben lenni az iparosított nyugattól. Ezen államok legtöbbje elérte politikai független­ségét, azonban nem vívta ki még gazdasági' függetlenségét. A szomszé­dos ázsiai népek szemtanúi voltak an­nak, hogy a Szovjetunió egy emberöl­tő alatt ipari nagyhatalommá fejlő­dött. Dulles azonban a ténveket igyeke­zett úgy beállítani, mintha a Szov­jetunió politikájának az volna a cél­ja, hogy beavatkozzék más államok belső ügyeibe, és azt állította, „a szovjet gazdasági kampány célja az. hogv megrendítse a befolyása alatt álló országokat és kommunizálja őket". Dulles azt mondotta, hogy a szov­jet gazdasági politikának nem sza­bad az USA-ban pánikot előidézni, és felszólította az amerikai monopolis­tákat. hogy fokozzák a magánberuhá­zásoknak a gazdaságilag kevésbé fej­lett országokba való özönlését. Emel­lett dicsőítette az USA kormányát, mely arra törekszi 1'. hogy biztosítsa az amerikai beruházóknak a gazda­ságilag levésbé feilett országokban történt beruházások tőkéinek bizton­ságát. Dulles követelte, hogy ne gyöngül­jön az USA katonai ereie és hogy megszilárduljon az Északatlanti Tömb, a SEATO, a bagdadi egyezmény és az USA egyéb más országokkal kötött katonai szerződése. Nyugatnémet gazdasági körök erősen érdeklődnek a tavaszi lipcsei vásár iránt Lipcse, február 27. (ČTK) — Számos nyugatnémet és nyugat-berlini lap híre arról tanúskodik, hogy a nyugatnémet' gazdasági körök nagy kereskedelmi­politikai jelentőséget tulajdonítanak ennek a vásárnak. A Hendelsblatt című düsseldorfi lap hangsúlyozza, hogy az idei lipcsei vá­sár „a legnagyobb ilyen nagyvásár Jesz Németországban a háború ulán." A nyugat-berlini Wirtschaftsblatt külön mellékletben foglalkozik a lip­csei tavaszi nagyvásárral. ,,Az a tény, hogy a Nyugatról több kiállító érke­zett, mint bármikor azelőtt, és hogy a kiállítás területét a legnagyobb mér­tékben ki kellett terjeszteni, azt tanú­sítja. megérett az a meggyőződés, hogy nem lehet nélkülözni a többi or­szágokkal a gazdasági kapcsolatokat." Az algériai háború általános háborúvá fejlődhet Párizs, február 27. (ČTK) — Algé­riában egyre feszültebb a helyzet. Sajtójelentések szerint a nemzeti fel­szabadító mozgalom részvevői és a i algéri probléma megoldását. f- '.ncia katonaság között egyre több fegyveres összetűzésre kerül sor. Február 26-án a déli területen fekvő Szidi-Aich városa mellett összecsa­pásra került sor a felszabadító moz­galom és a francia alakulatok kö­zött. Oránban a franGia rendőrség tüzet nyitott a tüntető muzulmán la­kosságra. A lakosok közül számosan meghaltak vagy megsebesültek. Lap­jelentések szerint a francia őrjára­tokat egyre gyakrabban megtámad­ják a felkelők alakulatai. A ĽHumanité hangsúlyozza, hogy az „algériai háború általános háború­vá válhat"' 1, ha a francia uralkodó kö­rök folyatják a gyartnati megtorlá­sok politikáját. A lap továbbá rá­} SÁGI TÓTH TIBOR: AKISBUNDA mutat, hogy az olyan intézkedések, mint új katonai alakulatok Algériá­ba való küldése csak megnehezíti az A Franc-Tireur kijelenti, hogy mindazok, akik hisznek a békében és a demokratikus rendszer felújí­tását óhajtják Algériában, úgy vélik, hogy a kormánynak a nemzetgyűlés­ben tett deklarációja alapján azonnal intézkedéseket kellene tennie az al­gériai helyzet lényeges megváltozta­tására. Több jobboldali lap azonban azt követeli, hogy Algériában olyan po­litikát folytassanak, amely „biztosít­ja Franciaország jelenlétét" ebben az országban. Ilyen „biztosítéknak" tart­ja az Aurore című lap többek között a francia hadsereget. Ez a lap nyíl­tan „újabb katonai akciókat" köve­tel Algériában. Szovjet műszaki berendezések érkeznek Pakisztánba Moszkva, február 27. (TASZSZ) — Az ENSZ-nek a technikailag kevéssé fejlett országok segítésére létesített. ... alapja keretében az illetékes szovjet r hasomó fagyos hópelyhek. A falu az asszony meg sírva is 1 akadt és na szervezetek különféle gépi berende-\ alkonyatban meglapult a fehér hóta- avokat sóhajtozott hogv hát miért is zéseket és készülékeket szállítanak £ karó alatt. A tél titokzatos csendje több délkelet-ázsiai országba. f ü!t a táion. Csak néha vakkantott fel A „Te'chnoexport" szovjet társaság i ú .f™ 1™' lt t"°* meacsikor­Pakisztánba földmunkálatok céljaira? a . k'?f 1t a,l^san ráborí­„a„„i i „,•„.. ín n " totta sötét Dalastiat a teli nemasag­szolgalo gepeket. valamint 200 ton-, ba dermedt A häzak ablaka i na csövet szerszamokat és három i „ az utca i vasoszlopokon ki­furókeszlet szamara mozgo villamos­i Qvúltak a fén Vek művet szállított A legközelebbi idő­i De 9Qvszerr e ^népesedett az ut Ca. ben további három furokeszletet.i A kemén v csizmataipak a'atl ropogó szallíthato kompresszort es egyéb i h6 és ember i hangfoszlányok szét­berendezéseket szállítanak. i oszlatták a sűrűbe qomo'vodott csen­f det. Az emberek a kultúrház felé ipar- vissza, eleqet fázott a fiad! De nem Adpíinupr kornónvn \ kodtak. Itt szoktak mostanában estén- hallgattam erre a hangra Nem vet­/ f ként összegyűlni, beszélgetni, olvas- tem én el még soha' életemben sém­ik f gatni. rádiót, zenét hallgatni, a fia­A szürke égből lassan. imbo- nvi is. szeqénv megboldogult felesé­lyogva hullottak a fehér oillangókhoz aem is csak csodálták a bundát. Az nem lehet a mi Sanyinknak is egv ilven ió meleg bundáia. Késő este volt már. nem akartam a grófot za­varni. Ogv döntöttem maid reggel el­viszem a kastélyba a bundát. Ném szívleltük sem a grófot, sem gőgös elkénveztetet csemetéiét de azért eszünkbe sem iutott volna hogv a bundát megtartsuk. Egv hano be­lülről mintha lázított volna: Te is dol­goztál ezért a budáért. a te verej­tékes munkád árán vették!. Ne add halálos válságban vergődik Heidedberg, február 27. (ČTK). — Amint jelentettük, Adenauer Keresz­tény Demokrata Uniójának einöksége elhatározta, hogy megszünteti a Sza­bad Demokrata Párttal alkotott koalí­cióját. így a kormánykoalícióban a Ke­resztény Demokrata Unión és azokon a minisztereken kívül, akik azelőtt az áttelepültek pártját, valamint a Sza­talabbia pedig még táncolt is. Ezen a hosszú téli es'Cn az időseb­bek a kultúrház olvasótermében ütöt­tek tanyát. A falu híres mesélő }ót. sz öreg Kócos Bálintot fogták közre, aki most sem kérette magát sokáig, ha­nem beszélni kezdett: Amint tudjátok, a Keress gróf uradal­mán voltam béres. A fiam. Sándor ak­kor kilenc esztendős lehetett. Keserű sorban éltek akkor a magamfajta em­mit. ami a másé. Reggel, amint az állatok körüli munkámat elvégeztem, karomra vettem a bundát, hogv a kas­télyba vigyem. Útközben azon tör­tem a fejemet, hoovan veszíthette el a qrófgverek ezt a bundát. A gróf még azt hiszi maid. hogy eliootüm, s csak azért hoztam vissza, mert fé­lek az esetleges következményektől. De szerencsére találkoztam Lencsés Sándorral az egyik béres-társammal. Ő mondta el. hogv a gróf már tud is bad Demokrata Pártot képviselték,^ berek. Dolgoztunk látástól-vakulásig a bunda elvesztéséről és szidja a fiát, csupán a Német Párt marad E Oilen ' 6zegénv megboldogult feleségemmel a kis grófot, aki a tegnapi sétáról sí­hauer. a Szociáldemokrata Párt elnöke { e™itt. s mégis szegényebbek voltunk talpakon ment haza s levetett bundá­it,-. o; - , , . ,. f a templom eqerenel. Éppen csak hogy iát feldobta a szánra. Onnan eshe­február 2o-en Heideibergben mondott a betevö fa]atunk meqvol t_ de a2 is tet t , e a bund a. beszedeben ezzel kapcsolatban kijelen- . csak naQvon szűk8se n. Eqv kis ff M_ Még er n| ékszem r á €tt e- > des. nyirkos kamrában laktunk, az is- * hogy nem is eľé­„Adenauer kormánya halálos válság- f tállók tőszomszédságában. Két ócska ban vergődik. A szövetségi kormány j) ágy. egy asztal, néhány rozoga szék, hovatovább csupán „ a politikai párt­jaikból kitessékelt miniszterek mene­dékévé" válik. Ollenhauer továbbá mérlegeli azt a lehetőséget, hegy az 1957-ben tartan­dó választások után kormány alakul­hatna Adenauer Keresztény Demokra­ta Uniója nélkül és megállapí­totta: „Bele kell nyugodniok abba, hogv a Szövetségi Köz­társaságban a demokrácia formái­nak nem kell mindig megfelelniük az amerikai politika követelményeinek. Boldog szovjet család — ez volt az egész bútorzatunk. Szek­rényünk nem volt. de nem is kellett, úgv sam volt mit tartani benne. Ru­hánk mindig csak az volt. amit ép­pen viseltünk. Ma már mindez csak szörnyű régi álomnak tűnik. pedig akkor kegyetlen, gyűlöletes valóság volt. Abban az esztendőben, amikor a fiam egv különös véletlen folvtán bun­dához iutott. nagyon erős tél volt. Már november eleién havazott, erős fagvok. hóviharok váltogatták egy­mást. Sanyit ki sem engedtük kis odúnkból, ahol mégiscsak melegebb volt. bár gyöngén fűtöttünk, rőzsével, amit titokban az erdőből hordtunk. De a gyereknek nem volt maradása. Nem t egvszer lyukas csizmában ment az Í iskolába. Egvszer aztán úgv megfá­zott. hogv hetekig nyomta az ágvat, t anélkül, hoov orvost látott volna. Nem tudtuk volna mink megfizetni se az orvost, se az orvosságot. Karácsony felé egy napon nagy volt ? a sürgés-forgás. „A gróf úr vadászat­J ra jön! Jön a gróf úr!" — suttogták f ijedten a cselédek és szépítgették a J kastélyt, az egész uradalmat, hogv a J gróf mindent a legnagyobb rendben ' találjon. Másnap reggel csilingelő szá­nok kanyarodtak be a kastélv udvará­' ba. Néov díszes, parádés szánon ér­' keztek meg a grófék és a vadászatra ­1 meghívott vendégek. Titokban, mész­ig sziről. az istállók rnöuü! lestem a szen értettem, mit beszél. Nem is tudtam mi az a sítalp. Üri passziónak tartottuk mink azt akkor, közelről so­ha nem is láttunk sítalpakat. Lencsés Sándor szavai mégis megnyugtattak, nem fognak lopással gyanúsítani. A gróf úr ió kedveben lehetett, mert a köszönésemet is fogadta és amikor előadtam, hogv minek jöttem, s át­adtam neki a kisbundát. még a vál­lamat is megveregette és fürkésző szemmel nézve monoklija mögül, env­nyit mondott: „Hm. hát vendben van bavátom. izé... hogy is híviák?" — Kócos ... Kócos Bálint, instállom —• válaszoltam, mire még egvszer is­mételte: „Vendben van. Kócos, elme­het!" Már éppen sarkonfordultam, ami­kor a szomszéd szobából egv női hang utánam kiáltott: „Várjon, kérem!" Meglepetten állva maradtam. A gróf­né jött be. A nvitott aitón át hallotta, mi járatban vagyok. Odasietett az urához, kikapta kezéből a kisbundát és gyűlöletet sugárzó szemmel vala­mit kiabált valamilyen idegen nyelven, talán franciául. Kis ideig veszekedtek, aztán a grófné, mint aki eszét vesz­tette. velem kezdett kiabálni: ..Hát ide hallgasson, maga barom paraszt! Je­gyezze meg magának: a fiamat nem úgy nevelték, hogv olyan bundát hordjon, amit az ilyen piszkos paraszt összefogdosott a mocskos kezével és egv egész éjjel a bűzös lakásában tartott." ' díszes felvonulást, a prcnies bundák­ba öltözött, fűlik tak. urakat. Ökölbe szorult főbb törvénye a nép jólété- ' méa e z másképpen is [ Szovjetunió Kommunista Pártja ( b a , öltözött egész tevékenységének leg-£ urak at- Okolbe szorult a kezem. Lesz i ™a„ gondoltam röl való gondoskodás. A Szovjetunió ban megvalósított nagyszerű guzda­1 sági és kulturális tervek mind arra 1 irányulnak, hogy a szovjet nép élet- 1 színvonala egyre növekedjék. A hu­{ todik ötéves tervben az egész szov- 1 jet nép nemzeti jövedelme 60 száza- 1 lékkai emelkedik, a lakásépítés az 1 ötödik ötéves terv eredményeinek .„uiasi. a wun^ oui^k- 4 Kezembe nyomta a bundát és ki­. fűlik takarókba burkolt ^^ az ajtón. Csak kint tudtam megint gondolkozni. Csikorgattam a fogaimat és dühtől reszketve, félhan­gosan szűrtem a szót: ..Hej. az apád ilyen-olyan, féli is kutya az én mocs­kos . kezemtől! Félj. mert az ilyen mocskos kezek fogják egvszer kite­kerni a nyakatokat!" A gyűlölet fű­tött. amint rohantam hazafelé a bun­dával. Hazaérve odavágtam a bundát az ágvra. s már ordítottam: „Itt van. a grófné „aiándéka". Attól fél a mél­tóságos asszony, hoov a nvavalva megeszi a ..fiatalurat", mert én a (> és elfordítottam a fejem. A vadászat napokig tartott. Amikor befejeződött, a kastélyban nagy dá­ridót rendeztek. A gróf vfecdégei más­nap elutaztak, de a grófék úqv dön­töttek. hogy a karácsonyt is a kas­télyban várják meg és csak Szilvesz­terre térnek vissza a városba. A gróf fiatal felesége minden délután séta­kétszeresét éri el, a munkaidő napi í , mt nt a ez a"°" a kI S" = „ hét órára rövidül, egyre javul az ! ílávaL E z, a ki s a™ígverek tíz esz- „^^kos ke Zemmel összefogdostam a anyáról és gyermekről való gondos- * tenáos lehet e" akko r" de a Z ? rra t bundát." kodús bővül a közoktatás. Képünk a T^Z^Z^l % ľrek Kóco* Bálint figyelmes hallgatóira Sarló es kalapács -üzem Ceorgij \ ^ ÚQV nevelték €zt az e l_ tekintett, akik közé egvre több fiatal Cserkaszov hengerelő munkasana* J kényeztetett csemetét, hoov a szegény vegyült. 6 most hozzájuk intézte a csaladjai mutatja, amely nemregen J embert méQ arulviba sem vett e. min t szót: költözött be az új üzemi lakásába. A Kínai Népköztársaság az iparosítás útján 1 az állatokat. A kutyákat, lovakat be­1 cézoette. de a magamfajta béresem­1 bert levegőnek nézte és nem egvszer i utálattal a hangjában árulkodott az lap iának: ..Ez a buta paraszt méa kö­• szönni se tud." No de nem a gróf­— Bizony, ilyenek voltak az urak. Nem volt nekik elég tiszta a mi ke­zünk. amelv ráiuk dolgozott, nem szí­velték a szagunkat, a szeoénv ember szagát. Nem vettek emberszámba minket. A grófné szeszélve és sze­I gyerekről, hanem a kisbundáról aka- génvembergvűlölete révén így iutot­rok beszélni. # Pár nappal karácsony előtt tör­\ tént. Este. munka után. rőzséért men­' tpr tem az erdő aliába. Már hazafeié tar­tottam hátamon a rőzsecsomóval. , amikor egvszer tünk a grófi „ajándékhoz". Máskor nem ajándékoztak volna a magunkfaj­ta szegény népnek mégcsak egy gyu­faszálat sem. Sokáig rá sem tudtam né?ni 1. A Kínai Népköztársaság ipara a Szovjetunió és a népi demokratikus országok segítségével hatalmas léptek­kel halad előre. Vízerőművek épülnek, új iparágazatok létesülnek. A hainani turbogenerátor az első' ha­talmas vízerőműberendezés, amely Kínában készül. Képünkön az újiápitett hainani villanymű új szivattyú­telepe látható. 2. Hazánk dolgozói is hozzájárulnak nagy kínai testvérünk iparának fejlesztéséhez. Képünkön a csapeji fővillanyerőmű egyik részlegét mutatja, ahol csehszlovák szakemberek is dolgoznak. . ai.n.-vv, cuvoki csak megbotlottam a bandára, de Sanyi, amint felavó­J valamiben., maidnem elestem A hold gyúlt, büszkén járt benne az iskoiá­J g véren sütött, nem igen láttam mi ba. Többé nem fázott azon a télen. J az. ami utamba került. Csak akkor Amint kitavaszodott, nem volt szük­J maradt tátva a szám a meglepetéstől, séa a bundára, ott lógott a falon eav J amikor lehajoltam és felemeltem azt. szögre akasztva. Mire újra beállt a í amibe belebotlottam. Egv szép. pré- keménv tél. már nem volt mea a J mes kisbunda volt. Barna börbunda. bunda. Megboldogult frleséaem meo­J prémes gallérral, prémes béléssel. Hát betegedett azon az őszön naavon be­Jez éppen ió lesz Sanyinak - gon- teo lett. Orvoíst hívattunk s hogv doltam. miközben leráztam róla a ha- megfizethessük, el kellett adni a bun­f vat. Eleget fázott szegénv gyerek, be- dát. Kétszáz koronát adott érte a vá­J le is betegedett, most hát jár jon maid rosban az öregárus. De a bunda ára J bundában. Egészen elábrándoztam, sem segített már szegény feleséqe­J hogv miiven ió is lesz: a gyereknek men ... f nem kell tovább fagyoskodnia Kócos Bálint merengőn elhallgatott f Csak amikor a kastélv kivilágított Hallgatósága is lassan hazaindult ablakai alá értem, akkor ébredtem a S amint sietős léptekkel otthonaikba valosagra. Hogyan is juthatott eszem- igyekeztek, valamennyien azt gondol­be. hogv Sanvinak adjam ezt az úri ták: . bundát, hiszen biztosan a grófék hagy- — Milyen jó. hogy nálunk ma már r ták el valahogyan. Otthon aztán Sa- az urak csak a múlt meséiben élnek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom