Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-23 / 54. szám, csütörtök

Az SZKP XX. kongresszusának tanácskozásai (Folytatás a 2. oldalról.) A működő dnyepri és kahovkai vízierőmün kívül a hatodik ötéves tervben felépül a kremencsugi és a dnyeprodzerzsinszki vízierőmű, megkezdődik a kanyevi erőmű építése. Tervbe vettük a nyugat-ukrajnai földgáz-kitermelés jelentős fejlesztését is. A kormány megbízta az AUami Tervbizottságot, hogy vizsgálja felül tnég egyszer az ukrajnai vízierókészletek hasznosításának kérdését. Lehet, hogy ezen a téren további intézkedéseket kell majd tenni. Az ukrajnai vízierőmű-rendszer fejlesztésének és földgáz-kitermelésnek nagy népgazdasági jelentősége van, mert kibővíti az ország fűtőanyag- és áramforrásait,, és lehetővé teszi, hogy a drága Donyec-medencei szén nagy részét olcsóbb fűtőanyagokkal helyettesítsék. A Szovjetunió keleti részében a hatodik ötéves tervben sok új ipari üzemet, vízierőművet helyeznek üzembe, új vasútvonalakat építenek. Ezzel kapcsolatban jelentősen megnő a szükséglet kokszolható szénben és energiatermelés céljaira használt szénben. A keleti vidékeken ilyen szenekből óriási tartalékok vannak. Megvan annak a lehetősége, hogy kisebb befektetésekkel- építsünk bányákat és olcsóbb szénhez jussunk, mint a Szovjetunió európai részében. Ráadásul "sok lelőhelyen külszíni fejtést lehet alkalmazni. Feladatunk az, hogy jelentősen kifejlesszük a szénkitermelést a kuznyeei, a karagandai és a többi keleti szénmedencében. Kőolajból 1960-ban 135 millió tonnát kell termelnünk, vagyis közel négy és félszer annyit, mint 1940ben. Az elmúlt ötéves tervek évei alatt létrejöttek nálunk a szükséges feltételek az ásványolajipar gyors továbbfejlesztéséhez. Oj, hatalmas olajvidékeket tártak fel és kezdtek kitermelni. Ennek eredményeképpen ipari köolajtartalékaink a háború óta több mint négyszeresre emelkedtek. Létrejött a nagyszabású kőolajipari gépgyártás, amelv biztosítani tudja a kőolajipar ellátását technikailag tökéletes berendezéssel. Eredményesen folyik az uráli és különösen a Volga-vidéki gazdag kőolajlelőhelyek feltárása. 1960-ban ezeknek a vidékeknek l.ell az ország egész kőolajtermelésének 75 százalékát adnia. Számunkra előnyös, ha gyors ütemben fejlesztjük az uráli "és Volgavidéki kőolajipart. A kőolaj-kitermelés önköltsége ezeken a vidékeken háromszor-négyszer alacsonyabb, mint a régi olajvidékeken. Az, hogy a kőolajkitermelés gyors fejlesztésére törekszünk az ország keleti vidékein, természetesen nem jelenti, hogy most már kevesebb gondot fordíthatunk a régi kőolaj-lelőhelyekre: Bakura és Groznijra, amelyek a legjobb kőolajfajtákat adják az országnak. A hatodik ötéves tervben komolyan gondoskodnunk kell az ásványolajfinomító ipar nagyarányú fejlesztéséről. Azon az úton kell haladnunk, hogy az eddig épülteknél háromszorötször nagyobb teljesítőképességű, hatalmas ásványolajfinomítő üzemeket építsünk. Ez lehetővé teszi, hogy lényegesen, olcsóbbá és gyorsabbá tegyük a kőolajfinomító üzemek építését. A kőolajkitermelés növelésében előttünk álló nagy feladatok szükségessé teszik, hogy széles körben térjünk rá a kőolaj és a kőolajtermékek csővezetéken való szállítására. Tervbe vettük, hogy a hatodik ötéves tervben több mint 14 500 kilométer távvezeték épül. A távvezeték segítségével történő szállítás részaránya a kőolaj és kőolajtermékek szállításában öt év alatt több mint két és félszeresére emelkedik. Jelentős mértékben fejlesztjük a hatodik ötéves tervben a gázgyártást és gázkitermelést. A gáztermelés öt év alatt 40 milliárd köbméterre növekszik. Oj gázlelöhelyek ipari kiaknázása kezdődik meg: a sztavropoli, sebelinkai (Harkov vidékén) és sztyepnovi (Szaratov vidékén) lelőhelyeké. Ezenkívül megtörténnek az előkészületek az Ob síkságán levő berezovói lelőhely kiaknázására. Körülbelül 9000 kilométernyi távvezetéket kell építeni. Villamosítás A párt központi bizottsága következetesen megvalósítja V. I. Leninnek az ország villamosítására vonatkozó útmutatásait. 1955-ben a Szovjetunió villamoserőművei összesen 170 milliárd kilowattóra áramot termeitek, három és félszer annyit, mint 194f-ben. Az ország áramszükségletének fedezése mindamellett feszítetten folyik. A hatodik ötéves terv feladatul tűzi ki a villamoserőművek összteljesítményének gyorsütemű növelését, oly módon, hogy ezek teljes egészében kielégítsék népgazdaságunk növekvő áramszükségletét, és tartalék teljesítmény álljon rendelkezésre. Miközben az ipar brutto termelése öt év alatt 65 százalék' 1 növekszik majd, az áramtermelésnek ugyanekkor 88 százalékkal, a villamoserőművek teljesítményének pedig 2,2-szeresre kell növekednie. Országunk vízerő-készlete igen gazdag. A vízerőművek azért előnyösek, mert nem igényelnek fűtőanyagot és a legolcsóbb áramot szolgáltatják. A hatbdik ötéves tervben nagy figyelmet fordítunk a vízerőmüvek építésére. Öt év alatt 2,7-szeresre nő a vízierőmüvek kapacitása. A Szovjetunió európai részében folytatjuk a Volga és a Káma vízierőkészletének hasznosítását. A kujbisevi, gorkiji, sztálingrádi, molotovi és votkinszki vízierőművek építésének befejezésén kívül, a Volgán megkezdjük a szaratovi és a csebokszári vízierőmű építési munkáit, a Kámán pedig az alsó-kámai vízerőmüvet. Szibériában hatalmas méretekben indulnak meg a nagy teljesítményű vízierőmüvek létesítésének munkálatai. Ilyen lesz az Angarán a bratszki vízerőmű, a Jenyiszejen pedig a krasznojarszki. E vízerőművek mindegyikének teljesítménye 3 200 000 kilowatt lesz, s mindegyik közülük évente annyi áramot fog termelni, amenynyit a kujbisevi és a sztálingrádi erőmű együttvéve. A szibériai vízerőművek olcsó elektromos energiáját egész sor áramigényes termelési műveletnél kívánjuk felhasználni. Ami a hőerőművek építését illeti, itt a feladat az* hogy nagynyomású és magas hőfokú gőzzel működő, 100 000—150 000—200 000 kilowatt teljesítményű gépegységekkel felszerelt hatalmas villanyerőműveket létesítsünk. Az ilyen nagy villamoserőművek gazdaságilag előnyösebbek a kisebb teljesítményüeknél. A hatodik ötéves tervben több elektromos hálózatot kell létesítenünk. A szovjet energetika fejlesztésének első éveiben egyes kerületeken belül valósult meg a villamoserőművek egyesítése elektromos hálózatokkal, vagyis egyes kerületek viszonylatában történt meg az úgynevezett együttműködő energiarendszerek kialakítása. A következő időszakban a kerületi energiarendszereket egyesitették és kerületközi energetikai rendszereket hoztak létre. A hatodik ötéves terv azt az érdekes és fontos feladatot tűzi ki, hogy a Szovjetunió egész európai részében hozzunk létre egységes energiarendszert, oly módon, hogy a kujbisevi és a sztálingrádi vízerőművet 400 000 volt feszültségű távvezetékkel összekötjük a központi, a déli és az uráli energiarendszerrel. A Szovjetunió európai részének egységes energiarendszerébe kapcsolt villamoseröművek 1960-ban a Szovjetunió ezidő szerinti egész áramtermelésének körülbelül felét fogják szolgáltatni. A hatodik ötéves tervben lerakjuk az alapjait Közép-Szibéria egységes energiarendszerének, amely az angarai és a jenyiszeji vízerőműveket egyesíteni fogja a Kuznyeck-medencei, novoszibirszki, irkutszki és krasznojarszki hő- és vízerőművekkel. Az • egységes energiarendszerek megteremtése jelentősen fokozni fogja az áramellátás megbízhatóságát, komolyan megjavítja majd a villamoserőmüvek üzemének gazdasági mutatószámait, és lehetővé fogja tenni, hogy a sok, kevésbé gazdaságos közepes és kis teljesítményű erőmű helyett nagy villamoserőműveket l építsünk és olyan új kerületeket villamosítsunk, amelyek jelenleg áramhiányban szenvednek. A hatodik ötéves terv egyik kiemelkedő ténye lesz az atomerőművek széleskörű építése és felhasználása. Az irányelvek tervezete több, összesen kettő, két és félmillió kilowatt teljesítményű atomerőmű építését irányozza elő. Ez közel másfélszerese az ismeretes GOELRO-tervben előirányzott villamoserőművek összteljesítményének. Vegyiipar Egyre növekszik a kémia szerepe és jelentősége különböző iparágaink és mezőgazdaságunk szempontjából. A vegyipar gyors fejlődése már régen a technikai haladás elegendhetetlen feltétele lett. Vegyiparunk jelenlegi állapota nem elégíthet ki bennünket, s ezért a hatodik ötéves terv a vegyipar fejlesztésének meggyorsítását irányozza elő. Ennek az iparágnak az egyik legfontosabb feladata a mezőgazdasági növények terméshozamának növekedését biztosító ásványi műtrágyák gyártásának növelése. Az ásvánvi műtrágyák gyártásának 1960-ban közel 20 millió tonnára kell emelkednie, ami hat és félszerese az 1940. évi termelésnek, s ió kétszerese az 1955. évinek. Meg kell szervezni a mezőgazdasági kártevők és növénybetegségek elleni úi. hatékonyabb _vegyi védőszerek gyártását, valamint gyomirtó szerek nagyméretű termelését, hogy lényegesen csökkenthessük a gyomirtáshoz szükséges munkamennyiséget. A vegyiparnak fontos feladata, hogy földaázból minél több mügumit. szeszt, oldószereket, lakkokat, mosószereket és egyéb vegvicikkeket gyártson. Jelenleg erre a célra szemesterményeket, burgonyát _ és étzsírokat használunk. Ha földgázokból avártunk szintetikus anyagokat, a hatodik ötéves tervben lénvegesen csökkenthetjük, a későbbiekben pedig teliesen megszüntethetiük szemesterménvek és növényi olaj ipari célokra való felhasználását. A vegyipar dolgozói kötelesek nagv méretekben megkezdeni olyan tö- _ megszükségleti cikkek előállításához szükséges nyersanyagok gyártását, amilyen a műselyem a lábbeli és a divatcikkek. A hatodik ötéves terv előirányzata szerint a mCszál-gyártáshoz szükséges szintetikus anyagok termelését hatszorosra kell növelni. Bővíteni kell a gépgyártás, a rádiótechnika és repülés számára szükséges szintetikus anyagok választékát, növelni kell ezek gyártását, továbbá fejleszteni kell a jó minőségű villamos szigetelőanyagok és műanyagok termelését. Ezek alkalmazása ugvanis lehetővé teszi, hogv csökkentsük a oéoek és gyártmányok súlyát és színes fémeket takarítsunk meg. A népgazdaság még mindig nagv hiányt szenved gépkocsiabroncsokban. A veovipar dolgozói az irányelv-tervezetben megállapított feladatot, a géokocsiabroncsavártás kétszeresre növelését tekintsék minimumnak. A vas- és színesfémkohászat, a fűtőanyag- és a vegyipar fejlesztése hatalmas nyersanyagbázist követel. Országunk kitermelőipara különféle hasznos ásványok óriási feltárt készleteivel rendelkezik. A Szovietunió a világon első helyen áll a feltárt vasés mangánérc-, réz-, ólom-, bauxit-, nikkel-, wolfram-, kálisó- és foszfátnyersanyagkészletek terén. A szélesen kibontakozó geológiai kutató munkák hatalmas úi szén-, kőolaj-, vasérc-, színes- és ritkafém-érc és más hasznos ásványkészletek felfedezésére vezettek. E készletek alapján hatalmas nehézipari vállalataink létesülnek. Meg kell dicsérnünk geológusainkat. A legutóbbi ötéves tervben jól dolgoztak és ió eredményeket értek el. Itt vannak például a kusztana.ii területen úi. hatalmas vasérc-, energetikai célokra használható szén- és bauxit-lelőhelyek. amelyek az ipari felhasználás szempontjából rendkívül kedvező vidéken találhatók. Hogv ennek a felfedezésnek a jelentőségét elképzeljük, elég megmondani, hogy a geológiai és ásványkincsvédelmi minisztérium adatai szerint a kusztanaii lelőhely vasérckészletei felülmúlják az Urszel felI kutatott, vasérckészleteit, beleértve a Mágnes-hegyet is. Az irányelvek értelmében a kusztanaii lelőhelyek alapján évi tízmillió tonna érc kapacitású vasércbányát, nagy bauxitbányát, alumíniumgvárat kell építeni és meg kell szervezni az energetikai célokra felhasználható szenek nagyszabású kitermelését. A Jakut ASZSZK déli vidékén és a Baikálon túli terület keleti részén úi. nagy kokszolható szén- és vasérc-lelőhelyeket. találtak. Nagy jelentőségű az Ukrajna keleti részén, a sztavropoli határterületen és az Észak-Urai menti vidéken levő hatalmas földgáz-lelőhelyek felfedezése. A legutóbbi évek nagvszerű felfedezése a Jakut ASZSZK-ban levő gazdag gyémántlelőhelyek megtalálása. Tovább kell folytatni az új kőolaj-, gáz-, kokszolható szén-, vas-, színes és ritkafém- és más hasznos ásványlelőhelyeknek a különféle gazdasági területeken, elsősorban az ország keleti részen való kutatását és feltárását. Erre azért van szükség, hogy arányosabban helyezzük el az alapanyagCsehszlovákia Kommunista Pártjának küldöttei, Antonín Zápotocký köztársasági elnök (jobbra), és Viliam Široký miniszterelnök (balra) barátságosan elbeszélgetnek N. Voroncov mozdonyvezetővel, a XX. kongresszus küldöttével. ipart és a felkutatott hasznos ásványtartalékokkal hosszú időn át biztosítsuk a meglevő és az épülő vállalatok m unká ját. Gépgyártás A központi bizottság tavalyi júliusi ülésén a gépgyártási minisztériumok szigorú és teljesen igazságos bírálatot kaptak a technikai szempontból tökéletes berendezések és műszerek kidolgozásának és termelésének elmaradása miatt. A gépgyártásnak, elsősorban a szerszámgép- és a szerszámiparnak fejlődésében meg kell előznie a többi iparágat. Ezért a hatodik ötéves terv a gépgyártás és a fémfeldolgozás termelésének körülbelül nyolcvahszázalékos növelését írja elő. A gépgyártó ipar előtt nagy feladatok állnak az úi ötéves tervben. A gépgyárakat rövid időn belül el kell látni úi. nagv termelékenységű berendezéssel. Elsősorban a fémforgácsoló. a kovácsoló- és sajtoló-, valamint az öntőgépekről, az automata és félautomata gépsorokról van szó. Az ötéves terv folyamán a fémforgácsoló gépek gyártását csaknem kétszeresére kell növelni. A szerszámgépek össztermelésének legalább a fele a legkorszerűbb fémforgácsoló gépekből kerüljön ki. így a többállású agregátgépek gyártását, amelyeken egyidejűleg több szerszámkéssel munkáihatók meg az alkatrészek, csaknem két és félszeresére, az automata és félautomata gépsorok és önműködő műhelyek és üzemek számára szükséges berendezés gyártását körülbelül ötszörösére kell növelni. Az ötéves terv időszakában a kovácsoló és sajtoló berendezések gyártását körülbelül kétszeresére, a nehézsajtológépek gyártását legalább négjtí. szeresére kell növelni. Az elavult ejtőkalapácsok helyett be kell vezetni a több ezer tonna erőkifejtésü mechanikus kovácspréseket, ami lehetővé teszi a precíz sajtolt darabok előállításában az új, haladó technológia alkalmazását, a készítmények munkaigényességének és a fajlagos fémfelhasználás nagymértékű csökkentését. Az öntönsűhelyekben a mintázok, az öntők, a t.isztítómunkások nehéz és kis termelékenységű, kézzel végzett munkáját a gépek' munkájával kell felváltani. Ezzel kapcsolatban a modern öntőberendezés gyártását nyolcszprosára kel! növelni és az ország különböző kerületeiben nagy számban kell specializált öntöműheIyeket és üzemeket építeni. Az öntés új technikai bázisra való átállítása lehetővé teszi, hogy pontos öntvényeket készítsenek, amelyek jelentéktelen gépi megmunkálást igényelnek. Ez a fémforgácsoló gépek tízezreit szabadítja fel és sok százezer tonna, jelenleg forgáccsá váló fém megtakarítását jelenti. Nem kevésbé fontos feladatok állanak a gépgyártás előtt azon a tpren, hogy tökéletesebb berendezéseket gyártson a népgazdaság más ágazatai számára. A gépgyártók biztosítsanak a kohászatnak nagy teljesítményű, különböző rendeltetésű, a világ technika legjobb eredményeinek színvonalán álló, gépesített és automatizált hengersorokatOj. nagyteljesítő képességű gépeket kell kapnia az érc- és szénbányaiparnak. Az elmúlt ötéves tervben megteremtették a 14 köbméter térfogatú, serleggel ellátott, lépkedő szárazkotró-gépeket. Ezek a gépek óránként 800 köbméter talajt emelnek ki. Az új ötéves tervben a gépgyártók biztosítsanak a kohászat, a szénbányászat és az építők részére még nanyobb teljesítőképességű kotrógépeket, amelyek óránként több mint 1200 köbméter talajt emelnek ki. Ezeknek a kotrógépeknek ellátásához 40—50 tonna teherbírású billenő-gépkocsikra van szükség. Ilyen hatalmas billenőgéokocsikat kell gyártania a hatodik ötéves tervben a gépkocsiiparnak. A gépgyártóknak bonyolult feladatot kell megoldaniok a hőerőművek számára szükséges, nagy teljesítőképességű energetikai berendezés megteremtésében. Meg kell tervezni a 200 000—300 000 kilowatt teljesítőképességű, gazdaságos gőzturbinákat, hozzájuk óránként maximálisan 900 tonna gőzt termelő kazánokat és meg kell kezdeni ezek gyártását. Az ilyen turbinablokkokban a gőznyomás eléri majd a 300 atmoszférát, a gőz hőmérséklete pedig a 650 fokot. Az elmúlt ötéves tervben az energetikai gépgyártás 105 000 kilowattos, hidraulikus turbinákat gyártott a kujbisevi vízierőmű részére. A hatodik ötéves tervben még nagyobb teljesítőképességű turbinákat kell gyártani. A bratszki vízierőmű részére egyen(Folytatás a 4. oldalon) OJ SZO 1956. február 23.*