Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-23 / 54. szám, csütörtök

Az SZKP XX. kongresszusának tanácskozásai (Folyta.tás a 3. oldalról.) ként több mint 200 000 kilowatt teljesítőképességű turbinák kellenek. Érről a gépről a következő hasonlat nyújt némi elképzelést: öt ilyen hidraulikus turbina együttes teljesítőképessége megfelel a forradalom előtti Oroszország összes erőművei együttes teljesítőképességének: öt ilyen turbina három és félszer annyi áramot termel, mint a cári Oroszország egész áramtermelése volt. Az irányelvek tervezete előírja, hogy az ötéves terv folyamán jelentősen emelkedjék a gőzturbinák, hidraulikus és gázturbinák, továbbá a turbinákhoz való villamos generátorok gyártása, köztük az óriási — maximum 500 000 kilowattos — teljesítőképességű gőzturbinákhoz való, különleges tekercshütésű nagy generátoroké. A szerszámgépek és különböző berendezések szerkesztésénél és gyártásánál a gépgyártók fordítsanak különös figyelmet a fajlagos fémfelhasználás csökkentésére a gépek szerkesztésének megjavítása, gazdaságos hengerlési profilok alkalmazása és a fémeknek műanyaqokkal való helyettesítése révén. Nem oldhatjuk meg eredményesen a termelési folyamatok automatizálásának fontos feladatát, ha nem rendelkezünk megfelelő mennyiségű legkülönfélébb, tökéletes műszerrel és rádiótechnikai gyátmánnyal. Ezért a hatodik ötéves tervben gyors ütemben fejleszteni kell a műszergyártást és a rádiótechnikai ipart. A műszeripar termelési kapacitásának kibővítésére 52 szakosított üzem épül, és megerősödik a tudományos kutató- és laboratóriumi bázis. \z iparág jobb vezetése érdekében a gép- és müszergyártási minisztérium két minisztériumra oszlik: a hwzerek és automatizált eszközök gyártásának minisztériumára és a gépgyártási minisztériumra. A műszeripar egyik fontos és sürgős feladata, hogy ellássa a tudományt és a termelést elegendő számú, gyorsan működő számológéppel. Ezek a gépek a kiszámítási munkák és termelési folyamatok automatizálásának új eszközei. A rádiótechnikai ipar dolgozói fordítsanak különös figyelmet új, kiváló minőségű félvezetős műszerek megteremtésére, amelyek sok esetben eredményesen helyettesítik a rádiólámpákat. A félvezetős műszerek sokkal kisebbek és könnyebbek, mint a rádiólámpák, s megbízhatóbbá teszik a rádió berendezések, számológépek és más készülékek munkáját. A félvezetős műszerek megérdemlik, hogy komolyan foglalkozzanak velük. A rádiótechnikai ipar minisztériuma azonban tűrhetetlenül lassan vezeti be gyártásukat, a színesfémipari minisztérium pedig teljesen elégtelen menynyiségben gyártat erre a célra vegyi- j leg tiszta anyagokat. Az ötödik ötéves terv idején jelentősen megnövekedett az építőanyag-gyártás, a népgazdaság szükségleteit azonban még nem elégíti ki teljesen. Érezhető hiány van cementben, falazó- és tetőfedő-anyagokban, sőt még ablaküvegben is. Alihoz, hogy gyorsan, olcsón és jól építkezzünk — ez már mindenki előtt ismeretes — széleskörűen kell alkalmaznunk a nagyüzemi módszereket és lényegesen növelni kell az előregyártott vasbetonelemek alkalmazását, amihez sok cement kell. 194ü-ben mintegy hatmillió tonna, 1955-ben több mint 22 millió tonna cementet gyártottunk, 19ö0-ra pedig 55 millió tonnára kell emelkednie a cementgyártásnak. Összehasonlítás kedvéért megemlíthetem, hogy az Egyesült Államok 1955-ben mintegy 52 millió tonna cementet gyártott. A hatodik ötéves tervben majdnem hatszorosára emelkedik az előregyártott vasbeton-szerkezetek és épületelemek gyártása, több mint kétszeresére emelkedik a díszítő anyagok, a pala, az egészségügyi és műszaki berendezések és más építőanyagok gyártása. A faiparról Á Szovjetunió a világ fakészletben Jtegpazdagabb országa. Nálunk nagy arányokban folyik a fakitermelés. A múlt évben például mintegy 300 millió köbméter fát termeltek ki és közelítettek. De a faanyagból még mindig nincs »lég, mindenekelőtt azért, mert egyáltalán nem gazdaságosan használtjuk fel. A világ egyetlen országában sem pazarolják úgy a fát, mint nálunk. Építőink egymillió rubel értékű építő- és épületszerelő munkára 460 millió köbméter fát használnak fel, míg barátainknál, például a népi demokratikus országokban ez a fogyasztás lényegesen kisebb. A fával takarékoskodni kell, mindenekelőtt a beton és a vasbeton szélesebbkörű alkalmazásával. A népgazdaság faellátásában mutatkozó zavarok egyik legfőbb oka az, hogy a legfőbb fakitermelő, a faipari minisztérium rendszeresen nem teljesíti a tervet. Ez a minisztérium az ötödik ötéves terv időszakában az előirányzatnál 80 millió köbméterrel kevesebb szerfát adott a népgazdaságnak. Pedig a faipari minisztérium állandó segítséget kapott és kap, termelési bázisának fejlesztéséhez. Az utóbbi öt év leforgása alatt 12,5 milliárd rubelt fektettek a faiparba. A fakitermelés legfőbb munkafolyamatainak gépesítése lényegesen fokozódott. A faipari minisztérium azonban még mindig rosszul gépesíti a munkaigényes segédműveleteket, és ezért az erdőkben sok munkás végez kézi munkát. A hatodik ötéves tervben a faipari minisztériumnak 42 százalékkal kell fokoznia a szerfa közelítését, főképp az erdőben gazdag vidékeken, és jelentősen fejlesztenie kell a fűrészelést. A faipar legfontosabb feladata a fakitermelési munkák komplex gépesítésének befejezése, áttérés az egész éven át állandó munkásokkal folyó erdei munkára. A faiparral szorosan összefügg a papír- és a fafeldolgozó ipar. A hatodik ötéves terv előírja új c'ellulózegvárak, kartonlemezgyárak széleskörű építését, valamint több, már működő celluiöze- és papírgyár újjáalakítását. Ez lehetővé teszi a cellulóz* és papírgyártás számottevő növelését. A nyomdai papír és a rotációs papír gyártását több mint másfélszeresére, a kartonlemez gyártását 2,8-szeresére kell növelni. Azelőtt javarészt erdős vidékeken építettünk cellulóze- és papírgyárakat és nagy távolságokra, az ország minden részébe szállítottunk nagymenynyiségú papírt és kartonlemezt. A hatodik ötéves tervben ki kell terjeszteni a cellulóze- és kartonlemezgyarak építését a fában szegény kerületekben is, a nagy nádkészletek felhasználása alapján. Ez lehetővé teszi, hogy növeljük a papír és kartonlemez mennyiségét az országban és csökkentsük ezeknek a cikkeknek nagy távolságra történő szállításait. Széleskörűen ki kell terjeszteni a kartongöngyölegek gyártását, hogy a hatodik ötéves tervben a fagöngyölegeknek körülbelül felerészét kartonlemezzel -eiyettesítsük. Ezáltal évente körülbelül hétmillió köbméter faanyagot takarítunk meg. A hatodik ötéves tervben meg kell oldani a könnyű- és az élelmiszeripar kivétel nélkül minden egyes ágának széleskörű fejlesztését. Ezzel újabb nagy lépést teszünk afelé, hogy biztosítsuk a fennakadás nélküli iparcikk- és élelmiszer-ellátást. Ehhez megvan minden feltétel. A gyorsan fejlődő nehézipar el fogja látni mind a működő, mind az újonnan épülő könnyűipari vállalatokat műszakilag tökéletes gépekkel, berendezéssel, felszereléssel. Másrészt, a mezőgazdaság valamennyi ágának fellendítése, lehetővé teszi majd, hogy fokozzuk a textil-, bőrlábbeli-, élelmiszer-, hús- és tej-, valamint a konzervipar és más könynyű- és élelmiszeripari ágak ellátását mindenfajta mezőgazdasági nyersanyaggal. Az élelmiszeripari dolgozók kötelesek nagymértékben növelni a húsés hústermékek, a vaj, a sajt, a tej és tejtermékek, hal és haltermékek, a cukor és cukrászati készítmények, valamint mindenfajta konzerv gyártását. Ezzel kapcsolatban sok új vállalatot kell építeni a városokban, valamint a mezőgazdasági nyersanyagbegyűjtés körzeteiben. Fontos feladatok előtt állnak a közszükségleti iparcikkeket gyártó vállalatok dolgozói. Több mint másfélszeresre kell növelniök a lábbeli és a konfekcióáruk gyártását, lényegesen több lenszövetet, s különösen jó minőségű gyapjúszövetet kell előállítaniok, mert ezekből a keresletet nem elégítjük ki teljesen. Különösen nagy arányban kell fejleszteni a műrost- és a müszálgyártást. A hatodik ötéves tervben a mürostgyártást legalább háromszorosra, a műszálgyártást pedig ötszörösre kell növelni. Nagy arányban kell növelni az órák, kerékpárok és motorkerékpárok, varrógépek és mosógépek, rádióvevőkészülékek, s egyéb kulturális és mindennapi szükségleti cikkek, valamint háztartási cikkek gyártását A könnyűipar dolgozóinak az iparcikkek termelésének növelésével egyidejűleg biztosítaniok kell gyártmányaik minőségének jelentős megjavítását, gondoskodniok kell arról, hogy gyártmányaikat időben bocsássák ki. A lakosság számára meg kell lennie annak a lehetőségnek, hogy időben, az idény előtt megvásárolhassa a ruházati cikkeket, a fehérneműt, a lábbelit. A könnyű- és élelmiszeripar valamennyi ágának dolgozói kötelesek arra, hogy jelentő sen megjavítsák a termelési kapaci tások kihasználását, minden téren bevezessék az élenjáró technológiát, lényegesen csökkentsék a nyersanyagveszteséget. Ezek, elvtársak, a hatodik ötéves tervben az egyes iparágakra vonatkózóan megszabott fő feladatok. (Bulganyin elvtárs beszámolójának közlését holnap folytatjuk.) Vorosilov elvtárs felszólalása oj szo 1956. február 23. Mint már hírt adtunk róla,, az SZKP XX. kongresszusának február 20-i ülésén beszédet mondott K. J. Vorosilov elvtárs. Vorosilov elvtárs beszédét az alábbiakban közöljük. Elvtársak! Hruscsov elvtárs a központi bizottság beszámolójában összefoglalta annak a munkának az eredményeit, amelyet pártunk a XIX. és a XX. kongresszus közötti időszakban végzett. A beszámoló mélyrehatóan elemezte a Szovjetunió nemzetközi és belső helyzetét, megvilágította a kommunista építés fontosabb elméleti és gyakorlati kérdéseit, kijelölte gazdaságunk további fellendítésének, népünk életszínvonala és kulturális színvonala emelésének útjait. A beszámolóban közölt adatok visszatükrözik azokat a sikereket, amelyeket pártunk a kommunista építés időszerű feladatainak megoldásában, a béke, a biztonság, a népek közti barátság megszilárdításáért vívott harcában elért. • Szükségtelen felsorolni azokat a számokat, amelyek ékesszólóan tanúsítják az utóbbi években kivívott sikereinket gazdaságunk fellendítése terén, felesleges, hogy idézzem azokat az adatokat, amelyek megmutatják: pártunk fáradhatatlanul gondoskodik lakosságunk életkörülményeinek megjavításáról. Hruscsov elvtárs kimerítő teljességgel sorolta fel ezeket az adatokat. Pártunk központi bizottsága a beszámolási időszakban nagy figyelmet fordított a népgazdaság további fellendítésére, az ipar fejlesztésére, mezőgazdaságunk elmaradásának megszüntetésére, a lakosság jobb ellátására. Közismertek azok az intézkedések, amelyeket pártunk tett a beszámolási időszakban a gazdaság fellendítésére. A központi bizottság, miután sokoldalúan tanulmányozta az ipar munkájának pozitív tapasztalatait, valamint hiányosságait, 1955. évi júliusi teljes ülésén intézkedéseket dolgozott ki és fogadott el; ennek az volt a célja, hogy valamennyi iparágban honosítsák meg a legújabb technikát, sokoldalúan gépesítsék és jobban szervezzék meg a termelést, s ezen az alapon komolyan emeljék a munkatermelékenységet, csökkentsék a termékek önköltségét, javítsák meg minőségüket. Pártunknak az ipar továbbfejlesztéséért, s új, magasabb műszaki színvonalra emeléséért, tett intézkedései konkrétan kifejezésre jutottak a XX. pártkongresszus elé terjesztett hatodik ötéves terv irányelv-tervezetében. A központi bizottság felfedte egész sereg mezőgazdasági ág, köztük a szemestermény- és állatiterméktermelés jelentős elmaradásának okait, s jelenleg intézkedéseket hajt végre az egész mezőgazdaság erötel- | jes fellendítéséért. Elégedetten állapíthatjuk meg, hogy a mezőgazdaságban végrehajtott ilyen intézkedések meghozták első pozitív eredményeiket. A párt és a nép egyöntetűen csak helyeselni tudja azokat a vállalásokat, amelyeket sok kerület és terület kolhoztagjai tesznek, hogy határidő előtt valósítsák meg a mezőgazdasági termelés növelésének pártprogramját. Teljes joggal remélhetjük, hogy azokat a feladatokat, amelyeket az új ötéves terv a mezőgazdaság fejlesztése tekintetében . megszab, s amelyek benne foglaltatnak a hatodik ötéves terv irányelveinek tervezetében, az előírt határidőnél jóval hamarabb teljesíthetjük, ha a kolhozok, a szovhozok és a gépállomások élenjáró tapasztalatait átveszik a mezőgazdaság összes dolgozói, a vezető funkcionáriusok, a szakemberek pedig minden erejükkel azon lesznek, hogy segítsék e tapasztalatok meghonosítását minden kolhozban és szovhozban. Mindannyian jól tudjuk, milyen jelentősége van országunkban az építkezésnek. Beruházás jellegű építkezésre az állami eszközökből 1956-ban több mint 160 milliárd rubelt fordítunk, a hatodik ötéves tervben pedig összesen 990 milliárd rubelt. A központi bizottság arra a helyes következtetésre jutott, hogy az építkezés szükséges lendülete és gyors üteme csak úgy biztosítható, ha az építkezésben alkalmazzák a nagyipari módszereket, ha áttérnek az építőmunkák széleskörű gépesítésére, s ugyanakkor a típustervek és a leghaladóbb. építési módszerek alkalmazására. Az építőipari dolgozók — munkások, mérnökök és technikusok —' részvételével feltártuk az építkezések olcsóbbá tételének nagy lehetőségeit. A párt központi bizottsága az építkezéssel összefüggő kérdések tanulmányozásának eredményeként konkrét programot dolgozott ki a népgazdaság e területére is. Elvtársak! Világos képet alkothatunk arról, hogy a szovjethatalom éveiben sokkal többet tehettünk volna hazánk gazdaságának és kultúrájának fejlesztéséért, már most élvezhíetnők szocialista rendszerünk minden gyümölcsét, ha az imperialista hatalmak nem okoztak volna óriási károkat nekünk. Az imperialista hatalmak mindent elkövettek, hogy megsemmisítsék a győztes szocializmus első oiszágát. Intervenciósok, fehérgárdisták, hitlerista terüietrablók kínozták és pusztították kegyetlenül országunkat, éheztetéssel, gazdasági blokáddal próbálták megfojtani bennünket. A szovjet nép, dicső pártunk vezetésével, kezébe vette a hatalmat, majd kénytelen volt a legkeményebb csatákat vívni életéért ép függetlenségéért; az ellenség kiűzése után pedig kénytelen volt állandóan teljes fegyverzetben állani, tehát nagy anyagi eszközöket fordítani védelmi célokra, nehogy meglepetésszerűen rajtaüssenek. Mindez megnehezítette és akadályozta fejlődésünket. Csak a szovjet nép hősies harca, önfeláldozó munkája, szervezettsége és kitartása hiúsította meg az imperialisták számításait és emelte szocialista hatalmunkat a világ egyik leghatalmasabb államának szintjére. Mi tudjuk azt is, hogy sikereink nagysága sokban attól függ, mennyire tudja a kommunista párt, a szovjet kormány és az egész nép kihasználni a szocialista rendszerben meglevő lehetőségeket és előnyöket. Ma, amikor a szocialista rendszer sikeresen működik és tényekkel bizonyította be fölényét a tőkés renddel szemben, kormányzópártunknak olyan intézkedéseket kell kidolgoznia, amelyek minden téren tökéletesítik rendszerünket, megszüntetik az egyes láncszemek hiányosságait és hibáit, fellendítik az elmaradott munkaterületeket, s ezzel megkönynyítik a kommunizmus felépítését. Azt hiszem, hogy ezzel a mércével kell felmérni pártunknak a XIX. kongresszus óta eltelt időszakban végzett munkáját is. Meg kell mondanunk, hogy a központi bizottság nagy munkát végzett gazdaságunk további javításáért azzal, hogy feltárta a rendelkezésünkre álló lehetőségeket, helyesen határozta meg a feladatokat a lehetőségek kihasználására és teljes erejével küzdött a kitűzött feladatok valóraváltásáért. Hruscsov elvtárs a központi bizottság nevében a kongresszus elé terjesztett beszámoló jelentésében bolsevik nyíltsággal tárta fel azokat a nagy hiányosságokat, amelyeknek kiküszöbölése elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a kommunista építésben sikeresen megvalósítsuk a párt kitűzte terveket. A beszámoló különös figyelmet fordít arra, hogy növelnünk kell a munka termelékenységét, mert terveink sikeres teljesítésének ez a döntő feltétele, ráadásul meg kell honosítanunk és alkalmaznunk kell az új, élenjáró technikái, mindenütt a a legszigorúbban takarékoskodnunk kell és gondosan kell óvnunk ,az anyagi értékeket. Gazdaságunk nagy lehetőségeit maradéktalanul ki kell használnunk. A pártvezetésben, az állami és a gazdasági vezetésben — mint a központi bizottság követeli — határozottan szakítanunk kell a formális, hivatalos, bürokratikus vezetési módszerekkel, szélesebben kell támaszkodnunk az élenjáró munkások, kolhozparasztok és szakemberek tapasztalataira, minden téren erősítenünk kell az eleven tömegszervező munkát. A gazdasági és kulturális építésben, a békéért és a népek barátságáért vívott harcban elért sikereink, a kommunista építés újabb feladatai, azok a módok és eszközök, amelyeket e feladatok megoldására Hruscsov elvtárs a központi bizottság beszámoló jelentésében fejtett ki, nemcsak a kommunistákat lelkesítik, hanem minden szovjet embert, minden barátunkat is szerte a világon. Most a fő az, hogy teljes erővel, kitartással és eltökéltséggel hozzálássunk a kommunista építés kitűzött terveinek valóraváltásához. Elvtársak! A központi bizottság a beszámolóban felölelt időszakban szilárdan és következetesen megvalósította a kollektív vezetés lenini elvét. Ezután is szilárdítanunk kell a kollektív munkának ezt a lenini elvét, mert csak így óvhatjuk meg magunkat az esetleges hibáktól és tömöríthetjük még szorosabban a párt körül a dolgozók széles tömegeit. Pártunk vezeti a népet és a nép határtalanul bízik benne, támogatja őt. A kommunista párt, a szovjet állam, egész népünk egységes, legyőzhetetlen és hatalmas erő. A kommunista párt vezette szovjet nép továbbra is rendületlenül halad előre a kommunizmus építésében kivívandó új győzelmek útján. (Hosszantartó taps.) Elérkezett az elnyomott népek nemzeti újjászületésének és teljes felszabadulásának ideje Elvtársak- Olyan korszakban élünk, amikor a világon a történelemben eddig még nem látott úi haladó társadalmi-politikai rendet teremtő folyamatok mennek végbe. A Szovjetunióval eqyütt sok nép, együttvéve az emberiséq egyharmada, máris szilárdan a szocializmus építésének útjára lépett és évről évre úi sikereket ér el ezen az úton. Az ázsiai és az afrikai országokban százmilliók ébredtek fel és mutatlak meg erejüket. Ezek a százmilliók szétrombolják a gyarmati rendszernek, a népek e rosszemlékű börtönének ócska épületét, nemzeti államokat teremtenek és tevékenyen bekapcsolódnak a társadalmi, politikai életbe. A különböző rendű és ranqú imperialisták nemrég méa kegyetlenül kizsákmányolták a kínai népet, irtották a meqalázkodni nem akaró kínai hazafiakat. Most pedig a naqv Kínai Népköztársaság a szabadságnak és a füqqetlenségnek, a békének és a népek barátságának hatalmas támasza Keleten, s a maqa nemében páratlan, úi szocialista építést folytat. (Hoszszantartó taps.) Uavancsak nemrégen a qyarmatosítók méq kegyetlenül, > durván kizsákmányolták az indiai népet, elfojtották szabadsáoszeretetének legcsekélyebb megnyilvánulását is. idegen háborúkba hajszolták az indiai katonákat. Az Indiai Köztársaság most naqv. füqqetlen államként fejlődik, s a békének, a népek barátságának védelmezője. (Taps.) Az idegen elnyomás és az elnyomás súlyos következményei ellen vívott harc kiterjedt Ázsia és Afrika minden országára, s átcsapott a latin-amerikai orszáqokra is. Mindez azt jelenti, hogv az a korszak, amelyben az idegen államok uralkodtak az elmaradott országokban, visszavonhatatlanul végéhez közeledik. Elérkezett az elnyomott népek nemzeti újjászületésének és annak ideje. hoqy e népek teliesen lerázzák maqukról a qvarmatosítók jármát. Ázsia és Afrika felébredt népei tevékenven bekapcsolódtak a békeharcba. Ennek következtében mérhetetlenül kiszélesedett a béke nagy üqvéért küzdő harcosok arcvonala. A Szovietunió, Kína és valamennyi népi demokratikus ország népeivel egvütt szilárd léptekkel a békeharcosok soraiban haladnak India. Burma. Afganisztán. Indonézia. Egyiptom, Szíria és más országok népei. A Szovietunió. a Kínai Népköztársaság valamennyi népi demokratikus országgal egvütt vezető erő volt és marad abban a harcban, amelyet a népek békéjéért, szabadságáért, (Folytatás az S. oldalon.)