Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-21 / 52. szám, kedd

I Az SZKP XX. kongresszusának tanácskozásai (Folytatás a 3. oldalról.) lett az „A" csoport ágazatai termelésének 70 százalékos, valamint a gépipari és fémfeldolgozó ipari termelés 80 százalékos növelése mellett a villamos áram termelésének 88 százaléklkal kell emelkednie. Az energetikai gazdaság ily gyors fejlesztése lehetővé teszi, hogy kiterjesszük a népgazdaság valamennyi ágazatának villamosítását és biztosítsuk az ipari, munkák villamosításának 65 százalékkal való növelését és emellett a munkatermelékenységnek mint-, egy 50 százalékkal kell növekednie. Villamosítási terveink összeállításánál szem előtt kel.1 tartanunk, hogy a Szovjetunió ez idő szerint, mint ismeretes, a villamos áram termelésében elmarad az Amerikai Egyesült Államok mögött. Természetesen, felmerül a kérdés, milyen előfeltételeink és milyen okaink vannak azt állítani, hegy a Szovjetunió aránylag iwid időn belül képes leküzdeni elmaradását, biztosítani népgazdasága és a lakosság villamosáram szükségleteinek kielégítését és azután túlszárnyalni a villamos áram termelésében az Amerikai Egyesült Államokat? Mindenekelőtt meg kell mondanunk, hogy országunk egész mostani energetikai alapját a szovjet kormány által építettük ki. Ismeretes, hegy a forradalom előtti Oroszország tüzelőanyag- és energetikai gazdasága mérhetetlenül elmaradott és ésszerűtlenül szervezett volt: a villanyerőmüvek összkapacitása 1913-ban csak egymillió kilowattot tett ki; alig 1,9 milliárd kilowattórát termelt. Ebben az időbsn az Amerikai Egyestilt Államok villanyerőműveinek kapacitása 6 millió kilowatt volt és 22 milliárd kilowattóra villamos áramot termelt. Ahhoz, hogy a villamos áram termelését 22 milliárdról 170 milliárd kilowattórára emelje, az Amerikai Egvesült Államoknak 27 évre volt szüksége (1913-tól 1940-ig). A Szovjetuniónak a villamos áram termelésének ugyanilyen növeléséhez 20 évre volt szüksége, de közbeestek a háborús évek is (1935—1955-ig). Ha mérlegeljük azt is, hogy ezen idő alatt 6 évre volt szükségünk a háború előtti villamos áram termelésének felújítására, mivel a fasiszta hódítók nagy károkat okoztak energetikánknak, kiszámíthatjuk, hogy a Szovjetuniónak a 22 milliárd kilowattóra villamos áram termeléséről 170 milliárdra való emelésére 14 év volt szükséges, vagyis csaknem feleannyi idő, mint az Amerikai Egyesült Államoknak. Az első ötéves terv kezdetén a Szovjetunióban 1,9-szer kevesebb villamos áramot termeltünk mint Olaszország, 2,6-szorta kevesebbet mint Franciaország, 3-szor kevesebbet mint Nagy-Britannia, 5,6-szor kevesebbet mint Németország, 21-szer kevesebbet mint az USA. Sőt, még a kis Svájc is 1928-ban több villamos ára^ mot termelt, mint a Szovjetunió. Lényeges változást hozott az első és a második ötéves terv, amikor újonnan felszereltük és kiépítettük népgazdaságunk villanyenergetikai alapját. A Goelro-terv feladatait 1930ban teljesítettük. Tíz évvel később a Szovjetunió már Németországgal vetélkedett Európa első helyéért és a világ második helyéért. Ma a Szovjetunió biztosan áll a világ második helyén és kb. annyi villamos áramot termel, mint Európa két legfejlettebb iparú tőkés állama — Nagy-Britannia és Nyugat-Németország együtt. Amikor országunk megkezdte energetikai alapjának építését, nem volt . saját energetikai gépipara. A villanyerőművek összes fő berendezéseit — a turbinákat, katlanokat, transzformátorokat és egyéb berendezéseket külföldön kellett vásárolnia. Emellett nem volt mindig lehetősége arra, hogy felhasználja a külföldi technika legjobb vívmányait. Ma megvan a turbinákat és katlanokat gyártó hatalmas iparunk éppúgy, mint ahogy elektrotechnikai iparral is rendelkezünk. Üzemeink ma bármilyen legkorszerűbb berendezést is szerkeszthetnek és gyárthatnak. A 150 ezer kilowatt teljesítőképességű turbinákkal ellátott első hőerőművet, a legnagyobb volgai vízierőmü számára készült hatalmas turbinákat, generátorokat és transzformátorokat, a világ leghosszabb és legkorszerűbb villanyvezetékének — a kujbisev— moszkvai vonalnak 400 kilowattos feszültségű berendezéseit szovjet emberek, szovjet üzemekben gyártották. A villanyenergetikai gépeket gyártó szovjet üzemek termelési kapacitása nemcsak a belső szükségleteket fedezi, hanem lehetővé teszi számunkra, hogy nagy segítséget nyújtsunk a Kínai Népköztársaságnak és számos népi demokratikus országnak, valamint azt., hogy energetikai berendezéseket szállítsunk más országokba. OJ szo 1956. február 21. Ha tekintetbe veszünk olyan döntő előfeltételt, mint az energetikai források mennyisége hazánkban, azt állíthatjuk, hogy a Szovjetuniónak anynyi ilyen előfeltétele van, hogy az energetikát magasabb színvonalra emelheti, mint az USA energetikája. Az olyan megállapított energiaforrás-készletek, mint pl. a szilárd tüzelőanyag-, kőolaj-, földgáz- és vízienergia-készletek a Szovjetunióban kimért tüzelőre átszámítva 1590 milliárd tonnát tesznek ki, az Egyesült Államokban 1550 milliárd tonnát, Európában a Szovjetunió kivételével 730 milliárd tonnát, Nagy-Britanniában 175 milliárd, tonnát, Nyugat-Németországban pedig 245 milliárd tonnát. Emellett szem előtt kell tartanunk, hogy a Szovjetunióban a feltárt ásványi gazdagság sokkal kisebb, mint az USAban és Európában, úgyhogy hazánk energetikai kincsei még távolról sincsenek teljesen feltárva és legnagyobb részük sokkal kevésbé van kihasználva, mint az USA-ban és Európában. A Szovjetunió vízienergia-forrásait, amelyeket még ki lehet használni — 1700 milliárd "kilowattórára becsülik, emellett a vízienergia-források leghatékonyabb része, amelyeket túlnyomórészt nagy vízivillanyművekben lehet kihasználni, 1200 milliárd kilowattórára becsülik. Ez az ún. — a nemzetközi terminológia szerint — a hidraulikus villamos energia közgazdasági potenciálja. Az Európára eső potenciált, a Szovjetuniót kivéve, 514 milliárd kilowattórára, az USA-ra égőt 491 milliárd kilowattórára, a Kanadára eső potenciált 325 milliárd kilowattórára becsülik. A Szovjetunió vízienergia-forrásai, ami azok gazdasági potenciálját illeti, tehát csaknem egyenlöek Európa, az USA és Kanada összes vízienergia-forrásainak megfelelő részével. Emellett szem előtt kell tartanunk a következő nem jelentéktelen, pontosabban mondva nagyon jelentős körülményt. A külföldön, főleg az USA-ban és Kanadában lévő hidroenergetikai építkezések főleg a hidroenergetikai források leghatékonyabb részének kihasználásával fejlődtek, kedvező építkezési körlilmények között és emelteit a vízivillanymüvek természetes sziklaalapokon épülhettek. A Szovjetunióban tekintettel a történelmi körülményekre elsősorban a síkságokon lévő vízi-' energetikai forrásokat használtuk fel, ez azt jelenti, hogv a vízierőművek homokos alapokon épültek. A szovjet szakértők kidolgozták a nem sziklás terepen való víziépítkezések technikai terveit. A síkságokon folyó folyamokon létesített vízierőművek építése aránylag nagy beruházást követelt meg és az amerikai vízivillanyművekkel összehasonlítva aránylag kisebb volt hatékonyságuk. Az Amerikai Egyesült Államok már jelentős mértékben kihasználta leghatékonyabb vízienergetikai forrásait. Az Edison-intézet becslése szerint már valamennyi gazdasági hidroenergetikai lehetőséget — főleg az országi keleti részében — kihasználtak. A Szovjetunió e téren előnyben van, mivel leghatékonyabb hidroenergetikai forrásai, amelyek az ország keleti részeiben terülnek el, gyakorlatilag még érintetlenek. Ugyanezt kell mondanunk a tüzelőanyag-forrásokat illetőleg is. A Szovjetuniónak mérhetetlen szénforrásai vannak főleg a keleti területeken, ahol a szénlelőhelyek úgyszólván érintetlenek. Ezzel kapcsolatban főleg azt kell hangsúlyoznunk, hogy N. Sz. Hruscsov elvtárs beszámolójában jogos figyelmet szentelt a termelésnek az országban való elosztása problémájának. És valóban, a termelés földrajzilag helyes elosztása rendkívül jelentős a fő gazdasági feladatok gyorsabb és sikeresebb megoldása szempontjából. . mi e terme őerők széthelyezését illeti — mint ismeretes — az ipar fejlesztés fokozása és az ország keleti területeinek fokozott kihasználása a párt alapvető irányvonala. E téren lényeges sikereket értünk el. Emlékeztetnünk kell azonban arra, hogy az ötödik ötéves tervben a nyersanyagban és energiában oly gazdag területeknek, mint Szibériának és a Távol-Keletnek részesedése az egész Szovjetunió ipari termelésében csak nagyon kicsiny hányadot tett' ki. E területek részaránya a villanyerőtermelésben a legutóbbi évek alatt a gyakorlatban úgyszólván nem változott. Ahhoz, hogy lényeges javulást érjünk el az ipar és az energetika széthelyezésében, hogy a munka termelékenysége növekedjék és megrövidüljenek az Amerikai Egyesült Államok gazdasági téren vaió túlszárnyalásához szükséges határidők, a népgazdaságba nagy méretekben be kell kapcsolni Szibéria óriási természeti gazdagságát. Arról van sző, hogy Kelet-Szibériában, és elsősorban a - Angara és a Jeniszej folyók körzetében a Szovjetunió valóban páratlan vízienergia, tüzelőanyag- és nyersanyagforrásokkal rendelkezik. Itt összpontosul a Szovjetunió energetikai forrásainak több mint 40 százaléka. Kelet-Szibéria folyamainak — a Jeniszej, Angara, Lena, Vitim és más folyóknak — vízienergiakészletei felülmúlják a legnagyobb vízienergiagazdasággal rendelkező tőkés országok hidroenergetikai forrásait, mint pl. az USA, Kanada és Japán "vízienergiaforrásait. Az energetikai felhasználás céljaira főleg az Angara és a Jeniszej folyók alkalmasak. Az Angara folyamnál a kormány által jóváhagyott kihasználási terve szerint e folyam mentén összesen több mint 1X0 milliő kilowatt teljesítményű és mintegy 70 milliárd kilowattórát termelő vízivillanymü építését tűztük ki. Az idén üzembe helyezzük az első angarai vízivillanyművet — a 660 ezer kilowatt kapacitású irkucki vízivillanymúvet. E vízierőmű duzzasztógátja felemeli a Bajkál-tó szintjét, óriási víztartály keletkezik, amely jól szabályozza valamennyi alacsonyabban fekvő vízierőmü levezető csatornáit. Nagy lendülettel folyik a munka a bratski vízierőmü építkezésén, amely a világ legnagyobb vízierőműve lesz. Még hatalmasabb vízierőmfveket lehet építeni a Jeniszej ftlvó mentén — összesen mintegy 20 millió kilowatt kapadltással és 130 milliárd kilowattóra teljesítménnyel. Az Angarán és a Jeniszejen tervezett vízierőművek együttesen sokkal több villanyenergiát fognak termelni, mint a Szovjetunió összes villanyművei 1955-ben és termelésünk mintegy 120 millió tonna tüzelőanyag kitermelését pótolja évente. Az így nyert egy kilowattórának kitermelési beruházásai az átlagos évi termelésnél mintegy 35—40 kopejkát fognak kitenni és az önköltségek kilowattóránként kb egy kopejkát, vagyis e villanyenergia nyerésének költségei két, sőt háromszorosar alacsonyabbak lesznek, mint a Szovietunió egyéb területein levő vízi villanyművekben. Az Angara—Jeniszej területen nagy szénlelőhelyek vannak, amelyek felszíni fejtésre alkalmasak. Az Angara—Jeniszej területen a szénfejtési munka termelékenysége 2, sőt 2,5szörte nagyobb, mint a Szovjetunió többi területén lévő felszíni szénbányák átlagos munkatermelékenysége. A Kamszk—Jeniszej és az Irkuck— Cseremchovszk területek szénfejtésének önköltségei 3, sőt 5-szörte alacsonyabbak, mint a Szovjetunió más fő szénlelőhelyein kitermelt szén önköltségei. Ez az olcső tüzelőanyag lehetővé teszi nagy hatékonyságú hőerőművek, egyenként 1,5 millió kilowatt kapacitású villanyművek építését. Szibéria és főleg annak keleti része nemcsak energetikai forrásokban gazdag, hanem rendkívül dús nyersanyagforrásai is vannak, amelyek a nehézipar legfontosabb ágazatainak nagyméretű fejlesztését biztosíthatják. Itt nagy vasérc és nyersanyagkészletek összpontosulnak az alumínium, magnézium, nikkel, karbidszén, szintetikus kaucsuk, klór és más készítmények gyártására. Azt mondhatjuk azonban, hogy ezek a természeti kincsek még úgyszólván érintetlenek. A nefelin, bauxit, magnezit és a vasércek még egyáltalán nincsenek kihasználva. Elvtársak! Olyan időben élünk, amikor rendkívüli kifejező erővel nyilvánul meg a marxizmus-leninizmus és korszakunk gyakorlati feladatainak összefüggése. A marxizmus-leninizmus megtanít bennünket arra, hogy a valóságot forradalmi fejlődésében értsük meg. Minden új történelmi fordulatban különös szemléletességgel látható, hogy a marxizmus-leninizmus mint leghaladóbb tanítás, alkotó módon hat a világcivilizáció fejődésére és az emberi társadalom fejlődésének minden részére. Mily tökéletesen meggyőzők főleg ma V. I. Lenin következő szavai: „A filozófia története és a társadalomtudomány története teljes világossággal bizonyítja, hogy a marxizmusban nincs semmi olyan, ami hasonlítana valamilyen zárt, megcsontosodott tanítás értelmében vett „szektánssághoz", amely a világcivilizáció fő fejlődési útján kívül keletkezett volna." t A világcivilizáció legjelentősebb felfedezése korszakunkban, amely összefügg a tudomány fejlődésével és a technika tökéletesedésével, rendkívüli szemléletességgel bizonyítja Lenin azon kijelentésében tartalmazott marxi tanítás helyességét, hogy a kapitalizmus technikája napról napra jobban és jobban túlnő azokon a társadalmi feltételeken, amelyek a dolgozókat bérrabszolgaságra ítélik. A jelenlegi időben, amint azt a Központi Bizottság tevékenységéről elhangzott beszámoló helyesén hangsúlyozza, a kapitalizmus alapvető ellentétei — a A szibériai területek közgazdasági fejlesztésének nagyon fontos eleme lesz a hatalmas szibériai energetikai rendszer létesítése, amely magában foglalja az Angara—Jeniszej terület és a Kuzbasz fő villanyműveit és ipari központjait. A bratski és a krasznojarszki összesen 6,4 millió kilowatt kapacitású villanymúvek üzembehelyezéséval egyidejűleg befejezzük az 5400 kilowolt feszültségű villanyvezeték építését, amely a bratski vízieroművet az irkuckicseremchovszki energetikai rendszerrel, továbbá a bratski vízierőművet a krasznojarszki vízierőművel (TajsetKanszk területén át), valamint a krasznojarszki vízierőművet a Kuzbaszal köti össze. A magasfeszültségű villanyvezeték később a bratski vízierőművet összeköti az Uszty—Ilimszk-i és az Angara menti boguesanszki hatalmas vízierőművekkel, amelyek egyenként csaknem 3 millió kilowatt kapacitású és a jeniszej! vízierőmüve', amely mintegy 5 millió kilowatt kapacitású. Az óriási szibériai energetikai rendszer egybekapcsolja a legnagyobb vízivillanymüveket és hőerőműveket, melyeknek kapacitása összesen több mint 50 millió kilowattot tesz ki. Ez nagy hatékonyságú energetikai forás lesz, amelynek nincs a világon "árja, az ipari fejlődés hatalmas tényezője és népgazdaságunkban a munkatermelékenység jelentős emelkedésének elősegítője lesz. E rendszer villanyenergia-termelése 15—20 év folyamán 250—300 milliárd kilowattórára emelkedhet, emellett olcsó energiát biztosít hatalmas termelési objektumok számára, amelyeknek nagy villanyenergiára van szükségük, mint pl. az alumínium, magnézium, titan, vasöntvények, stb. termelése, és lehetségessé válik a szibériai villanyerőmű-rendszerből 30, sőt 40 milliárd kilowattóra villanyáramot az Uraira átvezetni, ami lehetővé teszi az yral energetikai mérlegének alapjaiban való meggavitását. A Szovjetunió az energetika terén éppen úgy, mint a szocialista gazdaság minden ágazatában, szilárdan célúi tűzte ki annak a legmagasabb műszaki színvonal alapján való fejlesztését. Elsősorban arról van szó, hogy nagy teljesítményű, magas gőznyomású agregátokkal ellátott nagy villanyművek építésére térünk át. Már az előző ötéves tervben több 500—600 ezer kilowatt kapacitású hőerőmű épült. De már ez sem elég. Még hatalmasabb hőerőműveket — 900 ezer, sőt egymillió 200 ezer kilowatt teljesítményű villanyműveket kell építenünk. A tüzelőanyag-lelőhelyek területein e villanyművek építését már megkezdtük. Ezekben a villanyművekben 150 ezer, 200 ezer, sőt 300 ezer kilowatt kapacitású turboagregátokat, valamint nagy teljesítményű katlanokat szerelünk be. A nagy villanyművek építésének legnagyobb előnye azonkívül az, hogy ezek az építkezések sokkal olcsóbbak, mint a közepes kapacitású villanyművek, és lényegesen meggvorsul az energetikai kapacitás növelésének üteme. _Az energetika gyors növekedését az USA-ban az utóbbi években főleg a nagy,' 150 ezer—260 ezer kilowatt kapacitású turbóagregátokkal ellátott nagy hőerőművek biztosították. A mi energetikai gépiparunknak a lehető jelenlegi termelőerők és a kapitalista termelési viszonyok közötti ellentétek — még jobban kiéleződtek. A marxi tanítás történelmi feladata abban áll, hogy tudományosan megindokolja a munka elkerülhetetlen győzelmét a tőke felett. Azáltal, hogy „a tőkés rendszer fokozza a munkások függőségét a tőkétől, és így az egyesült munka hatalmas erejét alakítja ki", „a kapitalizmus győzött az egész világon, ez a győzelem azonban csupán a munka tőke feletti győzelmének előjátéka." így a kapitalizmus virágzásának időszakában, a forradalmi mozgalom hajnalán Oroszországban Lenin ígv fejezte ki Marxnak az emberiség életében tett legnagyobb felfedezése, azon társadalmi erők felfedezése lényegét, amelyek képesek meghozni a felszabadulást a tőkés elnyomás alól. Egy nemzedék életének eseményei és világfontosságú tényei bizonyítják a marxi-lenini tanítás állításainak helyességét és nagy életerejét, melyekhez a kommunisták pártjának tevékenysége igazodik. A marxizmus filozófiája a dialektikus materializmus. „A természettudomány legújabb felfedezései — a rádium, az elektrónok, az elemek átalakulása — pompásan igazolták Marx dialektikus materializmusát a burzsoá bölcsészek tanításai és a régi és korhadt idealizmushoz való „újabb" viszszatéréseik ellenére. írta V. I. Lenin a huszadik század elején. Az ' atomok belső erejének felfedeleggyorsabban meg kell kezdenie a hatalmas turboagregátok és katlanok tervezett sorozatos gyártását úgy, hogy bármilyen kapacitású turbinára egy katlant lehessen szerelni. Ez nagy tüzelőanyag- és beruházásmegtakarítást jelent. Országunk energetikája gyors növelésének biztosítására irányuló technikai politikánk nagyon fontos- eleme az energetikai hálózat fejlesztésének és az energetikai rendszerek egyesítésének kérdése. A több rendszert egybekötő villanyvezeték gazdasági előnye mérhetetlen. Elég, ha rámutatunk arra. hogy pl. az uráli és a központi energetikai rendszer csúcsmegterhelésének szétosztásával és az ezen energetikai rendszerek egybeolvasztása által keletkezett megfelelő tartalékok esetleges csökkentésével az egyesített rendszer tervezett összkapacitását mintegy 500 ezer kilowattal csökkenthetjük. Az egységes energetikai rendszer megteremtése a Szovjetunió európai részében maximális cselekvőképességet és gazdaságosságot biztosít a népgazdaság villanyellátásában és ebben az értelemben az energetikának magasabb műszaki színvonalra való átmenetét jelenti majd. Messzeható kilátásokat nyit az új, rendkívül gazdag energetikai forrás — az atomenergia —. amellyel tudósaink és mérnökeink foglalkoznak. Ez a forrás, amelynek békés felhasználása terén a Szovjetunió túlszárnyalta a többi országokat, közöttük az USA-t is, további nagy lehetőségeket nyújt az energetikai kapacitás fokozására. A világ első atomvillanytelepének üzembehelyezése és tapasztalatai, valamint a szovjet tudósok és mérnökök újabb kutatásai lehetővé tették, hogy megkezdjük számos hatalmas atomvillanymű tervezését és építését. E téren azért vagyunk előnyben, mert a szocialista gazdaság feltételéi a legnagyobb mértékben kedvezőek arra, hogy az atommagenergiát széles mértékben az ország békés fejlesztésének céljaira használjuk fel az egész energetikai gazdaságban. A Szovjetunió ilyen módon a múlt időszakban bebizonyította, hogy lényegesen rövidebb idő alatt képes a villanyenergia termelésében és az egész energetikai gazdálkodás fejlesztésében elérni azt a színvonalat, amelyet az USA elért. Annak a tervnek teljesítésével,- amely szerint a villanyáram termelése csaknem kétszeresére emelkedik, áz új ötéves tervben a villamosítás terén ismét nagy haladást teszünk. A Szovjetuniónak ez idő szerint megvan a saját hatalmas, egyre fejlődő energetikai-qépipari alapja. Országunkban gyakorlatilag kimeríthetetlen energetikai forráskészletek vannak és azok kihasználása egyre sikeresebben fejlődik. 'A kiváló szakképzettséggel rendelkező munkások, szakemberek és tudományos dolgozók nagy hadserege felett rendelkezünk, akik képesek biztosítani a termelés szüntelen technikai tökéletesítését. Mindez lehetővé teszi az energetikának olyan színvonalra való fejlesztését. hogy az teljes mértékben kielégítse a népgazdaság és a lakosság minden szükségletét a villanyárammal való ellátás terén. Kijelenthetjük, hogy a Szovjetunió számára teljesen reális és aránylag rövid időn belül megvalósítható az a feladat, hogy az USA-t túlszárnyalja a villanyenergia termesében. zése. ezeknek az erőknek megfékezése és leigázása korszakunkban arról tanúskodik, hogy az anyagnak újabb tulajdonságait ismertük meg, ami nagy diadala a marxista dialektikának, annak a tannak, amely, — mint Lenin mondotta — „a fejlődésről szóló tan legteljesebb, legmélvebb és az egyoldalúságtól lerrnagvobb mértékben mentes formája, az állandóan fejlődő anvag képét visszatükröző emberi tudat relativitásáról szóló tanítás." A marxizmus-leninizmus iqazi diadalát jelenti, hagy a társadalom kapitalista pillérei már számos országhan összeomlottak, melyekben több mint 900 millió lakos él és ezeknek az országoknak társadalma sikeresen' alakul át új, szocialista alapokon. Korszakunk fő jellegzetessége, amint azt a Központi Bizottság tevékenységéről szóló beszámoló hangsúlyozza, hogy a szocializmus túllépte egy ország kereteit é^ világrendszerré vált. Számos ország, amely nem tagja a szocializmus táborának, jószomszédi és baráti kapcsolatokat tart fenn velünk. Sok közülük tevékenyen harcol a békéért, a gyarmati rendszer ellen; egyes kevéssé fejlett iparú országok figyelmesen tanulmányozzák más országok tapasztalatait, és a népeik anyagi életszínvonalának leggyorsabb felemeléséhez vezető szociális és technikai utakat keresik. Ezeknek^ az országoknak békés politikája komtflyan korlátozza az imperialista körök új (Folytatás az S. oldalon.) A marxizmus-leninizmus a mindent legyőző tanítás