Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-20 / 51. szám, hétfő

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. február 20. hétfő 30 fillér IX. évfolyam, 51 szám. A NAGY PÉLDA A Szovietunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának tanacsivüzasain fontos hegyet foglalnak ex a párt szervezeti és ideológiai munkájának kérdései. A Szovietunió Kommunista Pártia az összes kommunista és munkáspártok számára nagy példát mutat arra nézve, hogyan kell vezetni a dolgozók tömegeit, hogyan kell irányítani hatalmas alkotó erejüket az emberiség iobb életéért folytatott munkában, valamint a szocializmusért és a békéért küzdő harcban. A kongresszus összes dokumentumai elsősorban pedig a Szovietunió Kommunista Pártia Központi Bizottságának tevékenységéről szóló beszámoló, amelyet a XX. kongresszuson (Hruscsov elvtárs tartott. felmérhetetlen értékű tanulmányt ielentenek. Megmutatják, hogyan kell helyesen érvényesíteni a gyakorlatban a marxizmus— leninizmmus elméletét, hogyan kell összekapcsolni a politikai munkát a gyakorlati tevékenységgel. És ebben a tekintetben — ezt nyíltan be kell ismerni — pártszervezeteinknek és szerveinknek meg vannak még a gyenge oldalaik. A .Szovjetunió Kommunista Pártia Központi Bizottságának tevékenységéről a XX. kongresszuson elhangzott beszámoló hangsúlyozza, hogy a munkások, kolhoztagok és az értelmiség kezdeményezése és alkotó tevékenysége sikeres fokozásának ielentőségtelies tényezőié a párt egységének megszilárdítása és a pártszervezetek aktivitásának fokozása. A Szovietunió • Kommunista Pártia a XIX. kongresszus óta ielentős mértékben megszilárdította sorai egységét és fokozta a pártszervezetek aktivitását a párt életében a Lenin által kidolgozott normák felúiításával. A XX. kongresszus ezzel kapcsolatban magasan kiemelte a kollektív vezetés lenini elvének jelentőségét, amely elvet a Szovietunió Kommunista Pártiának Központi Bizottsága az utóbbi évek során sokoldalúan érvényesített. A kollektív vezetés elvének, mint a pártmunka alapelvei egyikének érvényesítése fokozottabb mértékben vonatkozik reánk is. Pártszervezeteink többségében nem tartiák be ezt az elvet. Nem tartiák be azért, mert még nem fogadták el magától értetődőnek. Sok iárási vagy kerületi pártbizottságban gyakran fontos kérdésekben csak az iroda, vagy néha a vezető titkár egyedül határoz, anélkül, hogy az ügyhöz hozzászólnának a plénum összes tagjai. És ezt a gyakorlatot természetszerűleg átviszik az alapszervezetekbe is. így aztán sok hiba adódik, a szervek és szervezetek aktivitása nem fokozódik a feladatok nagyságával összhangban, v Ezért a kollektív vezetés változhatatlan elvét, ezt a fontos felismerést a Szovietunió Kommunista Pártiának munkáia alapián elkerülhetetlenül érvényesítenünk kell pártunk tevékenységében is. Pártszerveink és szervezeteink tevékenységében sok értékes ismeretet lehet érvényesíteni a Szovietunió Kommunista Pártia pártszervezeti munkáia alapián, amely munka a nagy Lenin irányelvein alapul és arra oktat, hogy az ország sikeres irányítása megköveteli annak az ismeretét, hogyan kell a dolgozókat meggyőzni és hogyan kell gyakorlatilag megszervezni a párt politikájának megvalósítását. A Szovietunió Kommunista Pártia megkívánja a párt kádereitől, hogv a pártmunkát ne válasszák külön a gazdasági munkától és hogy a gazdaságot konkrétan az ügy kellő ismeretével irányítsák. Emellett nagy ielentőséget tulaidonítanak a párt és a szovjet dolgozók járási szervei munkájának, amelytől nagymértékben függ a párt és kormány irányelvei teljesítésének sorsa. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága gondoskodik arról, hogy az összes kommunisták hatékonyan tanulmányozzák az ipari vállalatok, a kolhozok, a gép- és traktorállomások és a szovhozok technikáját és gazdaságát. Erősen bírálták azokat a oártszerveze+i dolgozókat, akik megkísérelték az ügy mélyreható tanulmányozását és a tevékeny szervezési munkát a gazdasági feladatokról „általánosságban" szó

1 ó kerteléssel és körrendeletek kibocsátásával pótolni. Pártunk sok szervének és szervezetének munkája azért akadt el. mert a párt vezető dolgozói és ta^iai éppen a szakprob'émák tanulmányozását hanyagoliák el. Az üzemekben például a pártszervezetek ezért nem érvényesítik telies mértékben az ellenőrzés iogát, a szakszervezetek ezért nem használiák ki kellőképpen a termelési tanácskozások, a műhelvaktívák előnyét, amelyek arra szolgálnak, hogy a dolgozókat érdekeltekké tegyék a termelés irányításában. Ezért a közgazdaságtan problémáinak tanulmányozására mind a Szovietunióban. mind nálunk is nagy súlyt kell fektetni. A szocializmus felé vezető utunkon haladásunk fontos feltétele a kommunisták és összes dolgozók marxista—leninista nevelése. Ebben az irányban is tanulságul szolgál pártunkra nézve a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tevékenységéről szóló beszámoló. .Hruscsov elvtárs hangsúlyozta, hogy a forradalmi elmélet nem a megcsontosodott dogmák és formulák gyűjteménye, hanem az alkotó gyakorlati tevékenység harci útmutatása. Ez annyit jelent, hogv az ideológiai munkához nem lehet elvontan, a szocialista építés gyakorlati feladatainak megoldására irányuló harccal való összeköttetés nélkül hozzáfogni. Ezért véset kell vetni a frázisokkal teli fellengzős beszédeknek és a gyakorlati tevékenységben érvényesíteni kell az elméleti tanulmányokat. Ez kétszeresen érvényes a mi propagandánkra. az agitációnkra, a pártoktatásra, a szemináriumokra és a nyilvános gyűlésekre vonatkozólag, mert mindezek még ielentős mértékben távol állnak a gyakorlattól.' Érezhető ez új technikánk, szövetkezeti életünk és a többi szakaszok lassú fejlődésében is. Mind nálunk, mind a Szovjetunióban rendkívül nagy jelentősége van a marx—leninizmus gazdasági tanának, az ipar. a mezőgazdaság. az építészet, a közlekedés és kereskedelem konkrét gazdaságtani kérdéseinek. Ezért a marxi-lenini tudomány kérdéseinek a szocialista építés gyakorlatával való szoros összefüggésben propagandánk súlyponti aivá kell válniok. Csehszlovákia Kommunista Pártiát a Szovietunió Kommunista Pártjának példája vezérelte és vezérli. Ezért a Szovietunió Kommunista Pártia XX. kongresszusa dokumentumainak mélyreható tanulmányozása, amely okmányok sok tekintetben az értékes tapasztalatok kútforrásai. pártunk minden tagia számára természetes kötelesség. Minden tag legsajátosabb érdeke, hogy a szoviet kommunisták néldáiára helvesen tudia dolgozóinknak megmutatni az utat és őket a párt politikáiénak megvalósítására vezetni. AZ SZKP XX. KONGRESSZUSÁNAK TANÁCSKOZÁSAI A kongresszus február 18-iki délutáni ülése A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának február 18-iki délutáni ülésén F. R. Kozlov elvtárs elnökölt. Elsőnek O. V. Kuusinen elvtárs (Karelofin pártszervezet) mondott beszédet. Nemzetközi téren most történelmi nevezetességű folyamat megy végbe — a néptömegek és egész népek átmenete az Imperializmus szférájából az imperialista ellenes harc pozícióira, a béke védelmére és azután a szocializmus pozícióira — mondotta a szónok. A nagy szocialista tábor, amelynek élén a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság áll, nap nap után egyre több barátot szerez más országokban, olyan barátokat, akik életérdekeik hatása alatt szolidaritást vállalnak pártunk nemzetközi politikájával. Ez a politika a dogmatizmustól, a doktrinizmustól mentes bölcs lenini politika. Kuusinen elvtárs a szovjet állam következetes harcáról beszélt, amelyet a nemzetközi feszültség enyhítéséért és a különböző rendszerű államok békés együttéléséért folytat. Kuusinen elvtárs beszédének befejező részében kijelentette: „Nagy megelégedéssel üdvözöltük pártunk új álláspontját a háború megakadályozása lehetőségének kérdésében a jelenlegi időszakban, mint ahogy azt beszámolójában Hruscsov elvtárs kifejtette. Ez az álláspont, amely teljes mértékben megfelel a jelenlegi helyzetnek, segíteni fogja a békeharcot." A Vietnami Munkapárt üdvözletét ľruong Chinh elvtárs tolmácsolta, akit a jelenlevők szívélyesen fogadtak. Ezután L. M. Kaganovics elvtárs mondott beszédet. Nagy-Britannia Kommunista Pártja nevében H. Pollitt elvtárs szólalt fel, akit a jelenlevők hosszantartó tapssal üdvözöltek. Kifejezte örömét, hogy üdvözölheti a kongresszust, amely megállapítja a szocializmus nagyszerű sikereit és még nagyobb célokat tűz ki a kommunizmus útján haladó szovjet nép elé. A Brit Kommunista Párt — mondotta H. Pollitt elvtárs — lankadatlanul küzd a munkásosztály összefogásáért és hatalmas erejének felhasználásáért abban a harcban, amelyet a béke politikájáért és a társadalmi haladásért folytat. Meg vagyunk győződve arról, hogy pártunk kongresszusa, amely márciusban lesz, határkövet fog jelenteni a párt munkájának megjavításában, és reméljük, hogy még többen fogiák támogatni legközelebbi követeléseinket és programunkat, Nagy-Britanniának a szocializmus felé vezető útját." A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusán ismételten kijelentem azt, amit a sheffieldi nagy acélközponban 1947-ben „a hidegháború" kezdetén mondottam. „Az angol munkások sohasem vesznek részt egy Szovjetunió elleni háborúban" — mondotta H. Pollitt. Beszédének befejező részében Pollitt kijelentette: „Meg vagyunk győződve arról, hogv a Szovjetunió a Népi Kínával, a népi demokratikus országokkal, a Német Demokratikus Köztársasággal, a" nagy indiai néppel, a tőkés és gyarmati országok összes népeivel egyetemben meg tudja hiúsítani a háborús gyújtogatok terveit és valóra tudja váltani az emberiség legforrób óhaját — a tartós béke megőrzését." Ezután felolvasták Tito elvtárs üdvözlő levelét, amelyet a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és a Jugoszláv Dolgozók Szocialista Szövetsége nevében küldött a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának. A kongresszus február 20-án folytatja munkáját. * * * E napokban a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusát a dolgozók üdvözlő táviratokkal és levelekkel köszöntik. Minden egyes levél és távirat a szovjet nép nagy szeretetének megnyilvánulása drága pártja iránt és egyben a Szovjetunió legszélesebb néptömegei megbonthatatlan egységének bizonyítéka. A szovjet emberek jelentik a kongresszusnak, hogy teljesítették vállalt kötelezettségeiket, a kongresszus előtti versenyben és kijelentik, hogy felkészültek a hatodik ötéves terv feladatainak határidő előtt való teljesítésére. így például a sztarokramatorszki G. K. Ordzsonikidze Üzem dolgozói táviratukban jelentették, hogy Nyikolaj Jacura esztergályos kezdeményezésére a vállalatban az ötéves terv végére tervezett munkatermelékenység színvonalúnak idő előtti eléréséért versenyeznek. A zaporozssztáli kohászok azt írják, hogy mérlegelve lehetőségeiket és tartalékaikat, az 1956. évi tervet határidő előtt akarják teljesíteni. A XX. kongresszusnak forró üdvözleteit küldi a Sztálingrádi Traktorüzem munkássága. Az üzem dolgozói ezt írják: „Meg vagyunk győződve 1 arról, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa bölcs határozataival vezetett szovjet emberek i országunkat még hatalmasabbá teszik i és még jobban megszilárdítják a világbékét". Az OSZSZSZK, Ukrajna, Üzbegisztán és más szovjet köztársaságok kolhozainak, szovhozainak, gép-. ! és traktorállomásainak dolgozói azt írják, hogy szilárdan, elhatározták a mezőgazdasági termelés gyors növelését. A pavlodarszki terület komszomol tagjai és az az ifjúság, mely a szűz és parlagon heverő földeket műveli, a XX. kongresszushoz intézett táviratukban ezt írják: „Az egész szovjet ifjúság számára és ránk nézve egyaránt nincs az életben -felemelőbb, mint az, hogy népünknek hasznára lehetünk ott, ahol a legnehezebb és legkomolyabb feladatok várnak ránk, Ezek teljesítsére szólít fel minket drága kommunista pártunk, amely országunkat rendithetetlenül vezeti a kommunizmus felé. Még odaadóbban és kitartóbban fogjuk az új földet művelni, hogy azt hatalmas gabona és más mezőgazdasági termékeket termő alappá változtassuk/' A XX. kongresszust a régi kommunisták, a volt illegális dolgozók nagyszámú csoportja is üdvözölte. A levél irói azt kívánják a kongresszus küldöttségeinek, hogy a hős szovjet nép számára kifejtett munkájuk eredményes legyen. A számos üdvözlet között vannak a donbaszi bányászok, a szovjet délsarki expedíció tagjainak, az Indiába hajózó gőzhajók legénységének és a kahovszki vízierőmü építőinek táviratai. Mikojan elvtárs felszólalása Elvtársak! Teljesen eavetértek a párt központi bizottságának beszámolójával. Engedjék meq. hogy a központi bizottság tevékenységének csupán néhány oldalával foqlalkozzam. A központi bizottság beszámolója a ma emberiségének történetéből merített úi ténveket és eseményeket vizsqália. A közoonti bizottság' a marxizmus—leninizmus fényével világítja meg ezeket a ténveket és eseményeket, több olvan fontos, elméletileg bátor. mélyrehatóan elvszerű következtetésre iut. amely a társadalmi fejlődés törvényeire és e törvényeknek a mai körülmények közötti felhasználására vonatkozik. A beszámoló a marxista elmélet alapvető kérdéseit veti fel a mai helyzetnek megfelelően. A belőlük levont következtetések nemcsak elméleti jellegűek, hanem program jellegűvé is válnak, hatalmas gyakorlati jelentőségre tesznek szert a kommunizmusnak a fejlődés következő szakaszaiban folytatandó helves politikája szempontjából. Ezzel komoly mértékben gazdagszik a marxizmus— leninizmus, értékes hozzájárulás ez a társadalom fejlődését elemző marxista—leninista tudományhoz. (Taps.) A Hruscsov elvtárs beszámolójában foglalt következtetések és elméleti tételek ,azt mutatják, hogv központi bizottságunk — méltóan ahhoz a legtapasztaltabb szervhez, amelyet a kommunista párt története gazdagított — nem eayszerüen ismételgeti a marxizmus—leninizmus elméleti tételeit. A központi bizottság a társadalmi fejlődés törvényeinek ismeretében a nagyszerű marxista módszert követve értelmezi a társadalmi fejlődés mai eseményeit, marxista módon magvarázza meg őket és olyan következtetésekkel fegvverzi fel a munkásosztályt. • amelyek most már nemcsak a Marx és Lenin élete és tevékenysége korszakának tényeit és eseményeit általánosítják és magyarázzák meg, hanem a tőkés, valamint a szocialista országokban később bekövetkezett eseményeket is. Engedjék meg. hogv az alábbiakban foglalkozzam az említett kérdések egyikével-másikával, minthogy rendkívül fontosak és időszerűek. A pártélet lenini szabályainak helyreállítása A központi bizottságnak és elnökségének munkáját az elmúlt három esztendőben mindenekelőtt az jellemezte, hogy pártunkban hosszú szünet után megteremtődött a kollektív vezetés. (Taps.) Pártunknak most olyan szilárdan összekovácsolóűott vezető kollektívája van. amelynek ereje nemcsak abban rejlik, hogv sok esztendő forradalmi harcában, munkában egybeforrott elvtársakból áll — bár természetesen ez is igen fontos —. hanem főként abban. hoov ez a kollektíva a pártépítés és a pártvezetés lenini eszméit, lenini elveit követve rövid idő alatt teljes egészükben elérte a pártélet lenini szabályainak helyreállítását. (Taps.) A kollektív vezetés elve elemi fontosságú a proletárpárt. a lenini típusú párt számára. Ez régi igazság, de méois hangsúlyozni kell. mert körülbelül 20 éven át nálunk tulajdonképpen nem érvényesült kollektív vezetés, virágzott a személyi kultusz, amelyet már Marx. majd Lenin is elítélt. Természetesen ez szükségszerűen igen kedvezőtlenül befolyásolta a párt helyzetét és tevékenységét. És most. amikor az elmúlt három esztendő alatt a lenini elvszerüség és a "lenini egység alapján helyreállott a kommunista párt kollektív vezetése, érezhető a lenini vezetési módszerek teljes jótékony hatása. És éppen ez az a fő forrás, amelv a legutóbbi években új erőt adott pártunknak. Ez fontos előfeltétele volt azoknak a sikereknek, amelyekről Hruscsov elvtárs beszámolóiában szó esik és záloga annak, hoov a párt még biztosabban, még sikeresebben haladjon a kommunizmus felépítésének útján. (Taps.) A parlagföldek a Szovjetunióban = és az Egyesült Államokban A központi bizottság az utóbbi években. amint ez a beszámolóból kitűnik, más halaszthatatlan és égető kérdések között nagv figyelmet fordított arra, hoov biztosítsa az ipar. mindenekelőtt a nehézipar gvors növekedését. hogv az iparban, a közlekedésben, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben kibontakoztassa a harcot a műszaki haladásért, a munka magas termelékenységéért. az ipari termékek kiváló minőségéért. A fő probléma a mezőgazdaság elmaradásának megszüntetése, az ipar és a mezőgazdaság fejlődési aránytalanságának kiküszöbölése volt. Ez az aránytalanság vblt számunkra a legveszélyesebb. annak további hatása igen komolyan akadályozta volna fejlődésünket. Ezt a feladatot egész sereg intézkedéssel oldottuk meg. Ilyen intézkedés a kolhozparasztok anyagi érdekeltségének fokozása, a szűz- és parlagföldek meghódítása. Két év alatt 35 millió hektár úi földet tettünk termővé. Álmodhattunk volna-e bármikor is hasonlóról? És mi történik ugyjnakkor az amerikai mezőgazdaságban? Az Egyesült Államok kormánya az idén januárban az elnöki üzenetben olyan programot terjesztett a kongresszus elé, hogy 'a vetésterületet 10 millió hektárral csökkentsék. Ez nem eqyéb, mint a mezőgazdasági termelőerők közvetlen megsemmisítése, a kapitalizmus rathadásának egyik legszembetűnőbb ú.i megnyilvánulása. Kiderül. hogy az Egyesült Államokban is felvetődik a szűz- és parlagföldekkérdése, csakhogy éppen fordítva \ — amerikai módra. A földek feltörése helyett ők a megművelt földeket változtatják parlaggá, szüzföldekké (élénkséű a teremben). És ez olyan országban történik, amelv „a viláq vezetésére'' tart igényt, mégpedig olyan időpontban, amikor az Egyesült Nemzetek Sze vezetének hivatalos adatai szerint a tőkés világban mind több ember szűkölködik élelmiszerekben. Ezeknak a nélkülözőknek a száma ma már elérte a világ összlakosságának 59 százalékát, míg 1939-ben csupán 31 százalékát tette ki. És ugyanakkor az Eci,,bd.t Államokban 10 millió hektárnyi vetésterület ugarosítását javasolják. Akár a következő példa is megmutatja. mi rejlik a „vílágvezetési" iaénvek mögött: a Közel-Keleten % 1955-ben az amerikai és az angol monopóliumok 150 millió tonna ásványolajat termeltek. Ez mindössze 240 millió dollárjukba került. Ez potom Dénz ezért az olajért. Tiszta hasznuk viszont 1 milliárd 900 millió dollár volt. egv esztendő alatt megtérült az egész kőolpitermelő vidéken eszközölt teljes tőkebefektetés. (Folytatás a 361. oldalon.)