Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-18 / 49. szám, szombat

A Szlovák Statisztikai Hivatal jelentése A Csehszlovák Köztársaság népgazdaságfejlődési állami terve teljesítésének szlovákiai eredményei az 1955. év folyamán A népgazdaság sikeres fejlődését [és a lakosság anyagi és kulturális | színvonalának emelkedését a követI kező adatok jellemzik: I. Az ipar fejlődése Szlovákiában az' ipari nyerstermelés felemelt tervét 1955-ben 103 százalékra teljesítették. Az egyes megbízotti hivatalok 1955-ben az ipari nyerstermelés tervét a következőképpen teljesítették: A megbízotti hivatalok 1955. évi tervteljesítés százalékban Építészeti (építészeti anyagok gyártása) 101 Erdészeti- és faipari 103 Könnyűipari 103 Élelmiszeripari 105 A megbízotti hivatalok ipari vállalatai: a közlekedésben 111 a mezőgazdaságban 104 a kultúra terén 116 az egészségügy terén 127 a helyi gazdálkodásban 102 Termelési szövetkezetek: 105 A népgazdaság további fejlődéséhez szükséges legfontosabb ipari cikkeknél a tervet kivált a földgáz, a rézérc, az ólomcink érc, a villamosáram, a nyersvas, az acél, a hengerelt anyagok, csövek, az elektrolytikus réz, az alumínium, a váltóáramos generátorok, a szürkeöntvények, a kénsav, a sződahidroxid, a foszfát, a műkor 'selyem, a mész, samot- és magnezitkő, azbesztcement tetőfedő, stb. termelésében túlteljesítették. A tervet ezenkívül túlteljesítették a fogyasztási cikkek sok fajtájánál, különösen a következőknél: hús, nyersszalonna, sertészsír, húskonzerv, csokoládé és kemény cukorkák, tartós sütemény, búzaliszt, kenyér, cigaretta, gyapjú ruhaszövet, kötött felső ruházat, kötött fehérnemű, felöltő, szőrmeáruk, gurrucipök, házi villanymosógépek stb. Habár az 1955. év folyamán a nyerstermelés tervét egyben véve túlteljesítették, egyes fontos termékek termelésének tervét nem tartották be. Az Építészeti Megbízotti Hivatal vállalatai nem teljesítették a cement, az égetett tetőcserép, a tégla gyártását, az Erdészeti- és Faipari Megbízott' Hivatal vállalatai nem teljesítették a fa termelésének és szállításának tervét, a Helyi Gazdálkodás Megbízotti Hivatala nem teljesítette a mész, a cserép és a tégla termelésének tervét. Nem teljesítették a szén, lignit, kőolaj, vasérc, piritérc fejtésének, a váltóáramos elektromotorok, erőtranszformátorok, fémmegmunkáló gépek, mezőgazdasági gépek, házi kompresszoros hűtőszekrények és a rádiókészülékek termelésének tervét. Annak ellenére, hogy 1955-ben az iparban általában kedvező eredményeket értünk el, sok vállalatnál még fogyatékosságok mutatkoztak a termelés irányításában és szervezésében, ami egyenetlenséget idézett elő a terv teljesítésében és hajrázást a hónap végén. Az ipari nyerstermelés az 1955. év folyamán 1954-hez viszonyítva 13 százalékkal emelkedett. Ezt az emelkedést 1955-ben 81 százalékban a munkatermelékenység növekedése és 19 százalékban a munkások számának növekedése által értük el. Az 1955. évben 1954-gyel szemben az ipari munkások száma 3 százalékkal emelkedett. Egyes ágazatokban érezhető volt a munkáshiány, különösen a szénbányákban és az erdőiparban. Az ipari munkások munkamulasztása és hullámzása . 1955-ben az 1954. évhez viszonyítva csökkent, azonban a szén- és erdőipari vállalatokban, valamint az Építészeti Megbízotti Hivatal vállalatainak keretében még mindig magas volt. Megjavult a viszony a munkatermelékenység és a munkások átlagbére közötti fejlődésben. A ^munkatermelékenység 10 százalékkal emelkedett. A munkatermelékenységet az idő jobb kihasználásával és a munka jobb szervezésével értük el. A munkatermelékenység ütemének meggyorsítása által elértük az önköltségek csökkentését. Az önköltségek csökkenésének kedvező befolyása volt az ipari vállalatok nyereségének növekedésére. Egyes vállalatok azonban nem küzdöttek kellőképpen a normánfelüli készletek csökkentéséért, különösen a Helyi Gazdálkodás Megbízotti Hiavatala és az Erdészeti- és Faipari Megbízotti Hivatal vállalatai. * * * Az egyes ipari ágazatokban 1955ben ezeket ez eredményeket értük el: A tüzelőanyag termelésében a tervet egyben véve nem teljesítették, emellett azonban a barnaszén- és lignit-termelés 1954-hez viszonyítva 5 százalékkal emelkedett. Jobban használták ki a gereblyés szállítóeszközöket, amelyeknek teljesítménye 80 százalékkal emelkedett. Nem használták ki azonban kellőképpen a többi gépesítő eszközöket. A múlt év folyamán intenzivebben folytatták a geológiai kutatásokat és Kelet-Szlovákiában további lignitkészletekre bukkantak. A villanyáramtermelés 1955-ben 1954-hez viszonyítva 36 százalékkal emelkedett. A teljesítmény fokozása által 22 százalékkal emelkedett az áramalap és ezáltal javult az ipar és a háztartások villanyárammal való ellátása. A villanyáram termelésében előforduló veszteségek az 1954. évhez viszonyítva 1955-ben 15 százalékkal alacsonyabbak voltak. Az ércbányászat terén a következő eredményeket értük el: A vasércbányászat az 1954. évhez viszonyítva 3 százalékkal, a rézércbányászat 17 százalékkal, az ólomcinkérc-bányászat 3 százalékkal és a mangánércbányászat 3 százalékkal emelkedett. A kohászati iparban lényegesen emelkedett a színes fémek termelése. Az elektrolytikus réz termelése 1955-ben 1954-hez szemben csaknem ötszörösére, míg az alumínium termelése 56 százalékkal emelkedett. A nyersvas termelése az 1954 évvel szemben 11 százalékkal, a hengerelt anyag termelése 9 százalékkal növekedett. A vegyiiparban 1955-ben az 1954. évvel való összehasonlításban a foszforos műtrágyák termelése 15 százalékkal, a kénsavtermelés 8 százalékkal, a sződahidroxid termelése 5 százalékkal, a polyvinylchlorid termelése 12 százalékkal, a» viszkózaselyem 6 százalékkal és 'a polyamid anyag 44 százalékkal emelkedett. A gépiparban kiváltképp a váltóáramos elektromotorok gyártása 32 százalékkal, a csónakos szövőgép gyártása 37 százalékkal, a csónaknélküli gépek gyártása 5,6-szorosára, a mezőgazdasági gépek gyártása 4,4-szeresére, a csapágyak gyártása 61 százalékkal és a szürkeöntvények gyártása 6 százalékkal emelkedett. Fejlődött a közszükségleti cikkek gyártása, különösen a házi villanymosógépeknél 42 százalékkal, az alumíniumedényeknél 2 százalékkal és a villanyfőzőknél 13 százalékkal. Bevezettük az egyblokkos kompresszoros hűtőszekrények és a „Pionier" motorkerékpárok gyártását. Az építkezési anyagok terén tovább fejlődött az építkezési anyagok alapfajtáinak gyártása. A cem^nttermelés 1954-hez viszonyítva 10 százalékkal, a mésztermelés 42 százalékkal, a téglagyártás 22 százalékkal, a cserépgyártás 19 százalékkal emelkedett, emellett azonban a fő építési anyagok termelési tervét nem teljesítették. Bevezettük a panelek gyártását a lakóházak és az ipari csarnokok építésénél. Lényegesen emelkedett a cement nyersanyagok, a magnezit, a tűzálló agyag nyersanyagalapja a kerámiai ipar számára. Biztosítottuk a tufatermelés fejlődésének nyersanyagalapját. A fafeldolgozóiparban 1954-hez viszonyítva a fenyőfadeszka termelése 18 százalékkal, a lombfadeszka termelése 3 százalékkal, és a lakásbútorok gyártása 20 százalékkal emelkedett. Bevezettük a réteges hengereltfa termelését is. A könnyűiparban a készítmények minősége javult és a termelés a textil, ruha- és bőrkészítmények új fajtáival bővült. 1954-hez viszonyítva emelkedett főképp a gyapotszövetek gyártása 11 százalékkal, a kartongyártás 45 százalékkal, u lenszövetek gyártása 40 százalékkal, a gyapjúszövetek gyártása 13 százalékkal, a bútorszövetek gyártása 16 százalékkal, a szőnyeg 33 százalékkal, a kötöttfehérnemü 27 százalékkal, a felsőruha készítése 5 százalékkal. A bőrcipők gyártása 5 százalékkal, a gumicipőké pedig 8 százalékkal emelkedett. Az élelmiszeriparban az 1954. évvel szemben a következő élelmiszereknél mutatkozott emelkedés: hús 20 százalék, nyersszalonna 12 százalék, húskészítmények 7 százalék, húskonzervek 59 százalék, zsír 8 százalék, füstölt szalonna 15 százalék, halkészítmények 23 szágalék. ételzsír 9 százalék, tartós sütemények 12 százalék, cigaretta 19 százalék, tej 7 százalék, tajcsarnoki vaj 29 százalék, kenyér 7 százalék, péksütemény 5 százalék. A szappangyártás 42 százalékkal emelkedett. Javult és bővült az élelmiszerek választéka különösen a konzerviparban, a cukorgyárt 3 iparban, a pékiparban és más ágazatokban. A helyi és szövetkezeti Iparban a nyerstermelés az 1954. évhez viszonyítva 21 százalékkal emelkedett. II. Technikai fejlődés Az 1955. évben, különösen a CSKP KB-nak és a kormánynak a csehszlovák ipar technikai továbbfejlesztésére vonatkozó tézisei kiadása után, fokozott figyelem irányult a technikai színvonal emelésére és az új technikának a népgazdaságba való bevezetésére. Sok ipari üzemben bevezették a gépek és berendezések további fajtáinak gyártását és új, haladó termelési módszereket sajátítottak el. Az új építkezési anyagok termelésének gépesítése céljából megkezdték a tufavágó-kombájnok gyártását. A gépiparban megkezdték a rádióizotópok használatát a termékek minőségének ellenőrzésére. A kísérleti dolg-/>k jelentős sikereket értek el a forrasztás terén az önműködő forrasztókészülékek új típusainak öszszeállítása és új forrasztási módszerek és eljárások kidolgozása által Jelentős sikereket értek el a fémek villanyszikrával való megmunkálására szolgáló gépek összeállításában. A réteges hengereltfa termelésének bevezetése által iparunk további teljes értékű anyagot nyer a fogaskerekek, az öntvénymodellek, az esztergált alkatrészek és más fontos készítmények gyártására. A munkák gépesítése az iparban lassabban haladt, m'nt ahogyan az*, a terv előírta. A barnaszénbányákban nem értük el a szénbányászat gépesítésének tervbe vett terjedelmét, elsősorban a munkahelyek elégtelen előkészít ise miatt. A vasércbányákban sikeresen haladt az érc berakásának gépesítése a rakodókészülékek segítségével. Nem értük el a gépesítés tervbe vett fokát az ércbányák fúrómunkálatainál. Az építkezési és kerámiai nyersanyagok termelésében a gépesítési munkák terjedelme az 1954. évvel szemben 40 százalékkal emelkedett, emellett azonban nem teljesítették a gépesített munkák tervét. A fának az erdőből való elszállítását az 1954. évhez viszonyítva fokozottabb mértékben gépesítettük, azonban a fának összegyűjtését az erdőben nem sikerült fokozottabb mértékben gépesíteni. A vágóhidak gépesítését további 26 vágóhídon sikerült elérnünk. Az Energetikaügyi Minisztérium hatáskörébe tartozó villanytelepeken a gőzkatlanok megtöltése önműködő szabályozásának kibővítésén, az égés automatizálásának kibővítésén, a vízierőművek automatizálásán az 1955. évben tovább dolgoztak. A vízierőműveket 56 százalékban látták el automatikus berendezéssel. Az építészetben nem teljesítették a technikai fejlődés tervbe vett feladatait, habár az 1954. évvel szemben az új munkamódszerek kibővítését érték el. A téglák köretbe való berakásának terjedelme az 1954. év 6 százalékával szemben 20 százalékra emelkedett. A cementszállítás terjedelme ugyanazon idő alatt 3 százalékról 8 százalékra, a vakolás hpladó eljárásainak terjedelme 40 százalékról 64 százalékra emelkedett. Ezenkívül a mennyezet építésénél előfeszített betont használtak, miáltal jelentős faanyagmegtakarítást értek el. Kibővült a lakásépítkezés folyamatos módszere, e módszer a lakásegységek teljes számához viszonyítva az 1954 év 9 százalékával szemben 1955-ben 32 százalékot ért el. 1955-ben Szlovákiában felépítették az első panellakóházat Bratislavában. Az új technika bevezetésének és kibővítésének jelentős forrása volt az újítómozgalom. Az 1955. évben Szlovákiában a dolgozók 14 000 újítóJbvaslatot adtak be. III. A mezőgazdaság és az erdészet fejlődése A párt és a kormány állandó gondoskodása a mezőgazdaságról, valamint a szövetkezeti tagok, a gépés traktorállomások, az állami gazdaságok dolgozói és az egyénileg gazdálkodó földművesek fokozott törekvése és a kedvező időjárási feltételek az 1955. évi mezőgazdasági termelés jobb eredményeiben nyilvánultak meg. A mezőgazdasági termelés teljes terjedelme az előzetes eredmények szerint az 1954. évvel összehasonlítva 13 százalékkal emelkedett, ebből a növénytermesztés 18 százalékkal, az állattenyésztési termelés 6 százalékkal növekedett. Az 1955. évben nagyobb figyelmet szenteltek a talaj kihasználásának. A vetésterület kibővült. Kibővült főképp a magkukorica vetöterülete, mégpedik 8 százalékkal, a cukorrépa vetőterülete 4 százalékkal, a lené 16 százalékkal és a repce vetőterülete 4 százalékkal. Ezen sikerek ellenére a CSKP X. kongresszusának irányvonalai által kitűzött területbővítést nem teljesítettük, mert nem értük el a rozs, árpa, cukorrépa, repce, len és burgonya vetőterületének tervbevett bővítését. A mezőgazdasági termények egyes fajtáinak termése a vetőterületek bővítése és a hektárhozamok emelkedése következtében magasabb volt. Az 1954. évvel szemben a búza 22,3 százalékkal, az árpa 22,6 százalékkal, a rozs 9,2 százalékkal, a cukorrépa 9,3 százalékkal és a burgonya ťl,4 százalékkal hozott többet. Más termékek termése is növekedett. Lényeges mértékben növekedett a gyümölcs és a szőlő összes fajtáinak termése is. Az 1956. évi ió termés biztosítását szolgáló munkák nagyon sok helyen visszamaradtak. Nem teljesítettük a földek, rétek és legelők szántási tervét sem. A rétek felszíni rendezését nem végeztük el jól, s nem teljesítettük a rétek trágyázásának és meszezésének tervét sem. Az 1955. év folyamán mezőgazdaságunk további szakmunkásokkal és dolgozókkal erősödött. Az állami gazdaságokra s a gép- és traktorállomásokra 5300 munkás érkezett. Az iparból 4630 munkást, a vidéki lakosság köréből 8840 dolgozót nyertek az egységes földművesszövetkezetek. A mezőgazdasági iskolákba 3960 diák járt. A határmenti járásokba 1750 brigádos ment dolgozni. Az 1955. évi növénytermelés- fokozására a mezőgazdaság 24 százalékkal több nitrogéntartalmú műtrágyát, 10 százalékkal több foszforos műtrágyát, és 9 százalékkal több kálitartalmú műtrágyát kapott, mint 1954-ben. A műtrágya fokozott kiutalását különösen egyes állami gazdaságok nem használták fel. A mezei munkák gépesítése tovább fokozódott. Szlovákiában a mezőgazdaság 1955-ben további 1219 traktort, 505 gabonakombájnt, 109 répakombájnt, 220 automatikus cséplőgépet, 2342 vetőgépet és nagymennyiségű traktorvontatású eszközöket kapott. A mezőgazdasági munkák gépesítésének kibővítésére 1955-ben a gépés traktorállomások 44 új brigádközpontot létesítettek. Lényegesen emelkedett a szakasz-agronómusok száma is. A gép- és traktorállomások teljesítménye a mezőgazdasági munkákban az 1954. évhez viszonyítva 277 000 átlaghektárral emelkedett. A gép- és traktorállomások a mezei munkák tervét 102,9 százalékra, ebből a tavaszi munkák tervét 100,8 százalékra, as aratási és őszi munkák tervét 103,7 százalékra teljesítették. A kultivációs munkákat 1955-ben az 1954. évvel szemben 121 százalékkal nagyobb területen végezték el. Kombájnok segítségévei a gabonabehordást 54 százalékkal és a répakombájnokkal való kiszántást háromszor olyan nagy területen végezték el. inint az előző évben. A magvas növények kombájnokkal való betakarítását a gép- és traktorállomások 1955-ben 34 százalékban végezték el. Lemaradtunk még a takarmánynövények termése behordásának gépesítésében, a kukorica és a burgonya behordásának gépesítésében, mert ezen a téren a gépesítés csak részberi sikerült. A gép- és traktorállomások nem voltak képesek a szénabehordás feladatait kielégítően elvégezni. A gép- és traktorállomások gépparkjának kihasználása még mindig nem kielégítő, úgyhogy a gép- és traktorállomások részesedése a mezőgazdasági munkák teljes terjedelmén ben nem felel meg a gép- és traktort állomások technikai felkészültségének. A mezőgazdasági munkák gépesít tésén kívül a gép- és traktorállomásek részt vettek az istállók gépesítésében, berendezéseik felszerelésében is. A növénytermesztés terén elért sikerek megteremtették az alapfeltételeket az állattenyésztési termelés fokozására. Az 1955. évben a takarmányalapot jobban biztosítottuk, mint a múlt években, a szálas és magvas takarmány magasabb hozamával és a silótakarmány fokozásával. A gazdasági állatállomány tervét a szarvasmarhánál 101,3 százalékra, a sertésnél 120 százalékra teljesítettük. A szarvasmarhaállomány az 1954. évvel szemben részben növekedett, a tehenek száma azonban 0,6 százalékkal csökkent. A tehenek hasznossága 1955-ben emelkedett. Száz tehénre számítva a borjak nevelése 12,4 százalékkal, a tejhozam pedig 4,8 százalékkal magasabb, mint 1954-ben. A borjak elhullása 0,9 százalékkal csökkent. A vágómarha átlagos élősúlya 1,2 százalékkal gyarapodott. A sertésállomány 1954-el szemben 224 000rel növekedett. Az anyasertések fiksznossága továbbra is emelkedett. A sertések elhullása az 1954. évvel szemben 1,9 százalékkal csökkent. Az 1954-hez viszonyítva lényegesen job•ban folyt le a felvásárlás és begyűjtés, mégis a házi ölések száma 23 000-rel emelkedett. A tejtermelés 69 millió literrel emelkedett és a tervet 97 százalékra teljesítettük. / A mezőgazdasági termelés terjedelmének növekedése lehetővé tette az állami felvásárlás és főképp az állami begyűjtés terjedelmének fokozását. Jelentős eredményt értünk el a gabonabegyűjtésben, ahol a tervet a kormány által megszabott idő előtt 11 nappal teljesítettük. A gabonabegyüjtés tervét 105 százalékra, a cukorrépáét 100 százalékra és húsét 101 százalékra teljesítettük. Az 1954. évvel összehasonlítva 10 százalékkal több gabonát, 21 százalékkal több cukorrépát, 21 százalékkal több húst, 17 százalékkal több tejet és 7 százalékkal több tojást gyűjtöttünk be. 1955-ben a begyűjtési tervet az összes kerületekben jobban teljesítették, mint az előző években. A gabonabegyűjtés tervét az összes kerületek teljesítették, míg a sertéshús begyűjtési tervet csak a nyitrai kerület nem teljesítette. A tei begyűjtési tervét magasan túllépte a bratislavai és a nyitrai kerület. A gabona állami felvásárlása az 1954. évhez viszonyítva 4,1-szeresére, a vágósertés 2,3-szeresére, a szarvasmarha 2,1-szeresére, a tej 178 százalékkal és a tojásé 82 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági termékeknek az állami felvásárlás keretében történt nagyobbmérvü eladása által növekedtek a szövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó földművesek jövedelmei. A begyűjtési apparátus munkája az 1955. évben megjavult. Az egységes földművesszövetkezetek. valamint a kis- és középparasztok túlnyomó részben teljesítették beadási feladataikat. 1955-ben az EFSZ-ek további megszilárdítására és a CSKP KB júniusi határozata után gyorsabb fejlődésükre került sor. 1955-ben 86 III. és IV. típusú szövetkezet alakult. Tagjaik száma 2500-al emelkedett és mezőgazdasági földterületük 18 ezer hektárral bővült. A növénytermelésben az egységes földművesszövetkezetek a haladó agrotechnikai módszerek alkalmazásával nagyobb hektárhozamokat értek el, mint az egyénileg gazdálkodó parasztok. Igy pl.: a gabonából 20,6 százalékkal,' a rozsból 31,8 százalékkal, az árpából 25 százalékkal, a kukoricából 8,8 százalékkal, a cukorrépából 17,2 százalékkal és burgonyából 14,5 százalékkal nagyobb termést értek el. Az állattenyésztési termelésben a haladó zootéchnikai módszerek alkalmazása következtében az EFSZ-ek jobb eredményeket értek el, mint az egyénileg gazdálkodó parasztok főleg a sertéstenyésztés és a tejhozam terén. Az EFSZ-ek gazdálkodásának jobb eredményei az 1955. évben általában a munksenvséqek ér'Folvtatá'. a « .Irlalnn * O .1 S 7 ^ 1956. február 18.