Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-16 / 47. szám, csütörtök

Világ proletárjai egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA | I Sí 1956. február 16. csütörtök 30 fillér IX. évfolyam, 47. szám 'I Ílí Nincs messze az az idő, amikor a Szovjetunióban széles körben szolgálja maid az embert az atomenergia, a modern tudomány és a technika többi vívmánya, még teljesebben aknázzák ki a föld mélyének kincseit, leigázzák a hatalmas folyókat, új óriási földterületeket hasznosítanak, s mindez biztosítja a közszükségleti cikkek bőségét. Meggyőződésünk, hogy történelmileg rövid idő alatt iparosodik a hatalmas Kína, a szövetkezés alapján magas színvonalra emelkedik mezőgazdasági termelése. Jelentősen előrehaladnak a szocializmus út ián az összes népi demokratikus államok. (N. Sz. Hruscsov elvtárs kongresszusi beszédéből.) A KÖZPONTI BIZOTTSÁG BESZÁMOLÓJA AZ SZKP XX. KONGRESSZUSÁN N. Sz. Hruscsov elvtárs előadói beszéde Elvtársak! Nem nagyon hosszú idöszaK választ el bennünket a XIX. pártkongresszustól: három év és négy hónap. H<i azonban a párt által végzett munka terjedelmét, azoknak az eseményeknek a jelentőségét tekintjük, amelyek ez idő alatt országunkban és határainkon túl történtek — ez az időszak a legioiiTosabb időszakok közé tartozik a Szovjetunió Kommunista farijának történetében, annak t, naronak a történetében, amelyet a párt hazánk hatalmának gyarapításáért, a kommunista társadalom felépítéséért, a világ békéjéért vív. Belpolitikánkban olyan évek voltak ezek, amikor a párt az egész nép érdekeitől vezérelve kritikailag értékelte a mezőgazdaság és az ipar helyzetét és eqész serea komoly intézkedést tett. hoqv a már elért eredményekre támaszkodva, újabb nagv lépést tegyen előre az orszáa szocialista fejlesztésében. Ennek során a párt bátran feltárta a qazdasági tevékenyséqben. az állami és a párttevékenyséq különböző területein jelentkező hiányosságokat, szakított az elavult elképzelésekkel, határozottan félresöpört n.mdent, ami idejét múlta és fékezi előrehaladásunkat. Ma már mindenki elótt világos, hogy a párt intézkedései heiyese': ás időszerűek voltak. Ezek az intézkedések biztosították a szocialista gazdaság szakadatlan fejlődését, a szovjet nép anyagi jólétének és kulturális színvonalának további növekedését. A beszámolási időszakban a külpolitikában is fontos események történtek. A szocialista tábor országainak következetes békepolitikája révén bizonyos enyhülés váltotta fel a nemzetközi viszonyok nagy veszélyekkel fenyegető feszültségét. Éppen azért, mert a Szovjetunió barátaival, a Kínai Népköztársasággal és a többi népi demokratikus országgal egvütt. több következetes külpolitikai intézkedést tett, amelyet minden békeszerető erő támogatott, a nemzetközi étet küzdőterén a javulás reális távlatai nyíltak meg. Mindez azt bizonyítja, hogy pártunk helyesen veszi számba minď a beiKorunknak az a fő jellemvonása, hoov a szocializmus kilépett egy ország kereteiből és világrendszerré vált. A kapitalizmus erőtlennek bizonyult arra, hogy megakadályozza e viláotörténelmi folyamatot. Megcáfolhatatlan ténnyé vált, hogv eqyidejüleq két egymással ellentétes világgazdasági rendszer létezik: a kaoitalista és a szocialista gazdasági rendszer, és ezek különböző törvények A beszámolási időszakot a Szovjetunió, valamint a Kínai Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, az Albán Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Mongol Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság népgazdaságának hatalmas fellendülése jellemezte. A Szovjetunió és a tőkés országok ipari termelésének növekedési üteme az ' 1929—1955. években a következő táblázatból látható: politika, mind a külpolitika sürgető szükségleteit és idejekorán dolgozza ki az e szükségleteknek megfelelő intézkedéseket. Ebben szemléletesen jutnak kifejezésre pártunk és a nép szoros, elszakíthatatlan kapcsolatai, pártunk lenini kollektív vezetésének bölcsessége, a marxizmus—leninizmus tanításának — amelyre a párt tevéI. szerint és ellentétes irányban fejlődnek. A szocialista gazdaság fejlődésének iránya: az eqész társadalom anyagi és kulturális szükségleteinek egyre fokozódó kielégítése, a termelés szakadatlan bővítése és tökéletesítése a legfejlettebb technika alapján; a szocialista országok együttműködésének ós kölcsönös segélynyújtásának erősítése. kenysége épül — legyőzhetetlen ereje. A párt ezekben az években magasra emelte a halhatatlan Lenin hatalmas zászlaját. Pártunk minden sikerének forrása — hűsége a, leninizmushoz. Vizsgáljuk meg országunk nemzetköz: és belső helyzetét a beszámolási időszakban. A kapitalista gazdaság fejlődésének iránya: a monopóliumok egyre növekvő gazdagodása, a dolgozó milliók tömegeinek további fokozott kizsákmányolása és életszínvonalának csökkentése, különösen a gyarmati és fügoő országokban, a gazdaság növekvő militarizálása, a kapitalista államok konkurenciaharcának kiéleződése, újabb gazdasági válságok és megrázkódtatások érlelődése. Ezekből az adatokból látható, hogy negyed évszázad alatt, pontosabban 26 év alatt a Szovjetunió a hatalmas veszteség ellenére, amelyet a háború okozott a népgazdaságnak, több mint hússzorosára növelte ipari termelését, mialatt a rendkívül kedvező feltételek között levő Egyesült Államok csupán valamivel több mint kétszeresére tudta növelni termelését, az egész kapitalista világ pedig még ezt a növekedést sem érte el. A népi demokratikus országok szintén jelentősen megelőzték a tőkés államokat az ipari termelés növekedésének üteme szempontjából. A náború előtti ipari termelési színvonalat 1955ben Lengyelország több mint négyszeresen, Bulgária több mint ötszörösen, Csehszlovákia több mint kétszeresen, Manvarország három és félszeresen. Románia majdnem háromszorosan, Albánia több mint tizeneqyszeresen, f> Német Demokratikus Köztársasán oedio több mint kétszeresen szárnyalta túl. A Kínai Népköztársaság, amely a többi országnál később fogott hozzá a szocializmus építéséhez, kiemelkedő eredményeket ért el: ipari termelése a háború előtti legmagasabb színvonalhoz viszonyítva több mint kétszeresere. az 1949. évihez viszonyítva peri io több mint néovszeresére növekedett. Nem kis eredmények mutatkoznak a szocialista építés terén Jugoszláviában sem. Ipiri termelése a háború előtti színvonalat 1955-ben 2.8 szeresen haladta meq. Mind hatalmasabbá válik az az ipari bázis, amelyre a szocializmus támaszkodik. Szakadatlanul növekszik a szocializmus országai ipari termelésének részesedése a világ ipari termelésében. Ebben a tényben anyagilag jut kifejezésre az a haladó történelmi folyamat, amelynek során csökken a kapitalista kizsákmányolás tere. csökkennek a kapitalizmus világszerte elfoolalt pozíciói és viláqSzerte szélesednek a szocializmus állásai. Az ipari termelés fe-' ,

£sének ma qas fokú üteme biztosíték arra, hogy a szocializmus újabb meq újabb sikereket arat a kapitalizmussal vívott qazdssáqi versenvhen. Az ipari termelés összteriedelmét tekintve a Szovjetunió már most a második helyen áll a viláqon. A nyersvas-, az acél-, az alumínium-, a réztermelés, a léoovártás, a villamosenergia-, a cementtermelés, a szénkitermelés méreteit tekintve a Szovjeutnió már réqen meoelőzte Franciaorszáoot. Nvuqat-Németorszáqot, Anoliát. és biztosan utoléri az Fovesült Államokat. A Szovjetunió és az összes szocialista orszáqok gazdaságának meokülönböztető vonása:- a sokoldalú fejlődés és az általános békés irányzat. A szocializmus országai elsősorban állandóan a nehézipar fejlesztéséről gondoskodnak. mert ez az eqész társadalmi termelés szüntelen növekedésének alapja. Ezekben az országokban egyúttal nagv figyelmet fordítanak a mezőgazdaság és a könnyűipar fellendítésére. Szüntelenül javulnak a dol- qozók életviszonyai, virágzik a kultúra. Még magasztosabbak a népeink előtt megnyíló távlatok. Nincs messze az az idő, amikor a Szovjetunióban széles körben szolgálja majd az embert az atomenergia, a modern tudomány és a technika többi vívmánya, még teljesebben aknázzák ki a föld mélvének kincseit, leinázzák a hatalmas folyókat, új óriási földterületeket hasznosítanak, s mindez biztosítja a közszükségleti cikkek bőségét Meggyőződésünk. hoqv történelmileg rövid idő alatt iparosodik a hatalmas Kína, a szövetkezés alapján magas színvonalra emelkedik mezőgazdasági termelése. Jelentősen előre haladnak a szocializmus útján az összes nép! demokratikus államik. A szocializmus országainak fejlődéi sét teljes önállóságuk és mind politikai, mind gazdasági függetlenségük jellemzi. Egyúttal az elmúlt időszak igen fontos eredménye a szocialista államok gazdasági kapcsolatainak további megszilárdulása, együttműködésük kiszélesedése. A szocializmus országai egyenjogú, kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolatokat, műszaki tapasztalatcserét, sokoldalú kölcsönös segítséget és a népgazdasági tervek szakszerű összehangolását valósították meg. A szoros gazdasági együttműködés rendkívüli lehetőséget nyit meg a termelési és a nyersanyagforrások legjobb kihasználására és sikeresen egyezteti össze minden egyes ország érdekeit az egész szocialista tábor érdekeivel. Ennek során igen nagy jelentőségű a specializálás és a kooperáció fejlesztése. Ma már nincs szükséq arra, hogv minden szocialista or» szág szakadatlanul fejlessze a nehézipar valamennyi ágát, miként a Szovjetuniónak kellett tennie, amíg hosszú ideig az egyetlen szocialista ország volt kapitalista környezetben. Ma, amikor megvan a szocialista országok hárSWfí? TOžôššege s ezeknek az országoknak a védelmi képessége és biztonsága az egész szocialista tábor ipari hatalmára támaszkodik, minden európai népi demokratikus ország azoknak az iparágaknak fejlesztésére, azoknak az iparcikkeknek termelésére specializálódhatik, amelyekhez a legkedvezőbbek a természeti és gazdasági feltételei. Ez egyúttal megteremti a szükséges feltételeket ahhoz is, hogy jelentős anyagi eszközöket szabadítsanak fel a mezőgazdaság és a könnyűipar fejlesztésére, és ezen az alapon mind jobban kielégíthessék népeik anyagi és kulturális szükségleteit. A testvéri együttműködés szálait erősítve a szocializmus országai önzetlen segítséget nyújtanak egymásnak gazdasági fejlődésükben. A szocializmus országainak kölcsönös kapcsolatai gyökeresen különböznek a kapitalista világban fennálló kapcsolatoktól. A Szovjetunió jelenleg szerződések alapján 391 vállalat, és több mint 90 külön műhely és berendezés építéséhez nyújt segítséget a népi demokratikus országoknak. A népi demokratikus országoknak a lehető legkedvezőbb feltételek mellett összesen 21 milliárd rubel összegű hosszúlejáratú hitelt nyújtunk. A Szovjetunió az atomenergia-termelés megindításában és békés felhasználásában is segíti a baráti országokat. Nagy megelégedéssel állapíthatjuk meo Kína szocialista iparosításának sikereit. A történelemben eddiq példa nélkü; állott, hogy egy fejlett ioari orszáq önként segítette más országok iparosítását. Ellenkezöleq. Azoknak az iqen fejlett országoknak a kis csoportja, amely annak idején a kapitalista világban előretört, mindio akadályozta a többi, főként a gyarmati vaqy félqvarmati orszáq iparosítását. Emiatt az ázsiai, dél-amerikai és afrikai orszáqok naqy többségének nincs naavioara. A Szovieutniótól távol állnak az ilven célok, mindent mentesz, hoqv Kína testvéri népét segítse hatalmas iparának megteremtésben. Országunk a Kínai Népköztársaságot csuoán az első ötéves terve során 156 vállalat és 21 üzemrész építésében segíti. Az általunk szállított berendezések értéke körülbelül ötmilliárd 600 millió rubel. A Szovjetunió szállítások ellenében Kínától és a többi népi demokratikus orszáqtól bennünket érdeklő cikkeket, anyagokat és közszükségleti cikkeket kap, olyanokat, amelveket ezek az országok általában exportálnak. Továbbra is sokoldalú segítséget (Folytatás a 2 oldalon.) í. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok gazdaságának szüntelen fellendülése A SZOVJETUNIÓ ÉS A TŐKÉS ORSZÁGOK IPARI TERMELÉSÉNEK VOLUMENE (százalékban 1929-hez viszonyítva) 1929 1937 1943 1946 1949 1950 1952 1955 Szovjetunió 100 429 573 466 870 1082 1421 2049 Az összes kapitalista országok 100 104 (*> 107 130 148 164 193 Ezen belül: Egyesült Államok 100 103 215 153 164 190 210 234 Anglia 100 124 (*) 118 144 153 153 181 Franciaország 100 82 (*) 63 92 92 108 125 Olaszország 100 99 (*) 72 108 124 148 194 Nyugat-Németország 100 114 (*) 35 93 117 150 213 Japán 100 169 231(**) 51 101 115 173 239 (*) Adatokat nem közöltek. (**) 1944-es adatok. Á Szovjetunió nemzetközi helyzete