Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-13 / 13. szám, péntek

Vildg proletárjai egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. január 13. 30 fillér IX. évfolyam, 13. szám A JÓ TERV - A NAGY TERMÉS ELÉRÉSÉNEK ALAPJA Második ötéves tervünk első napjait, munkaeredményeit siker­rel könyvelheti el az egész ország dolgozó népe. Bányáinkból, épít­kezéseinkről egyre szebb jelenté­sek érkeznek a terv teljesítéséről, sőt jó néhány üzem az első tíz nap­ban túlszárnyalta feladatát. Egy példát hozunk fel állításunk bizo­nyítékául: a kékkői szénbányák 1176 tonna szenet termeltek 10 nap alatt terven felül... Mezőgazdaságunkban hasonló a helyzet. Állami gazdaságaink, EFSZ-eink a beadások terén értek el számottevő sikereket, Persze, ahhoz, hogy az egész esztendőben ne legyen fennakadás a beadás­ban s kielégíthessük a megnöve­kedett igényeket, elsősorban is fel­létlen szükség van arra, hogy nö­veljük a mezőgazdasági termelést. A mezőgazdaság fejlesztési terve meghatározza, hogy Szlovákiában H.2 százalékkal kell növelni a ter­melést. Nem kis dolog ez! Ezért, hogy az előirányzott tervet való­ra váltsuk, már most mindent c-1 kell követni elsősorban a tavaszi munkák biztosítására, hiszen jó­részben a tavaszi tennivalók jó elvégzésétől függ. milyen termést takarítunk be az idén, mennyiben tudjuk a mecmövekedett feladato­kat megvalósítani. A legjobb alkalom arra, hogy megteremtsünk minden alapfelté­telt a gazdag termés elérésére, most. a téli időszakban nyílik. A határban már általában szünetel a munka. A dolgozó parasztoknak bőven van idejük arra, hogy kö­zösen megbeszéljék a terv feltéte­leit, emellett eljárjanak a szövet­kezet munkaiskolájába, szakelő­adásokat hallgassanak a mezőgaz­dasági termelés új módszereiről s elsajátítsák a nagy terméshozamok, mestereinek tapasztalatait. Mindenekelőtt a legelső követel­mény most. hogy országszerte ki­dolgozzák falvainkon az idei ter­melési terveket. Itt elsősorban is az EFSZ-ekre hárul a legnagyobb feladat, hiszen az állami gazda­ságok mellett az EFSZ-ek képe­zik a mezőgazdaság túlnyomó ré­szét. Az EFSZ-ek termelési és pénzügyi terve kis fogaskerékként kapcsolódik a második ötéves terv nagy. bonyolult gépezetébe, tehát a mezőgazdaság terve egy része az állami tervnek, ezért tekintet­be kell venni a terv előkészítésé­nél. összeállításánál azokat a kö­vetelményeket, amelveket a mező­gazdaság fejlesztésének országos terve meghatároz. Az idei tervet a múlt esztendei jó eredmények alapján határozták meg. tehát a terv reális, csak már most a télen mindent el kell követni teljesíté­sére. ami elsősorban is abban áll. hogy fokozni kell a hektárhoza­mokat, s ami ebből fakad, egyre több mezőgazdasági terméket: a terv szerint 13 százalékkal több borjú- és sertéshúst, 3,2 százalék­kal több marhahúst. 16,4 száza­lékkal több teiet és 30,9 százalék­kal több toiást kell beadni a múlt esztendő beadásához viszonyítva. S hogy ezeket a megnövekedett feladatokat dol?ozó parasztságunk sikerrel teljesíthesse, az eddigi éveknél sokkal nagvobb gonddal, szakértelemmel kell tevékenyked­niük mezőgazdasági dolgozóink­nak. Az ország nagymérvű segítsé­get ad a mezőgazdaságnak. A munkák megkönnyítéséhez ott a sok gép, azonkívül nemesített ve­tőmagot kapnak dolgozó paraszt­jaink csere útján. A földek hek­tárhozamának emeléséhez egyre több a műtrágya, emllett a téli tan­folyamokon sok agronómus sajá­títhatja el a nagyüzemi gazdálko­dás különféle formáit, a hektár­hozamok növelésének legjobb tu­dományos tapasztalatait. A ió terv — a nagy termés el­érésének alapja. Ez a meghatáro­zás már igen sok esetben bebizo­nyult szocialista mezőgazdasá­gunkban. Minden jó gazda még amikor egyénileg gazdálkodott is, az év­végi számvetés után a téli hóna­pokban — ha nem is vetette pa­pírra — tervezgetett, mit hová vet maid a tavaszon, melyik föld kívánja már a műtrágyát, hiszen tudatában volt annak, hogy az efféle számítgatások, tervezgeté­sek nélkül nem igen boldogulhat, nem hagyhat mindent a dolgok természetes folyására. S ha már tervezett a kisparaszt is 3—4 hek­tárjára. annál inkább fontos a jó terv a szövetkezet 500—1000 hek­táros gazdaságában. A járási, a helyi nemzeti bi­zottságokra a mostani időszakban tehát az a feladat hárul, hogy tudásuk légjavát adják segítségül az idei termelési és pénzügyi ter­vek kidolgozásához. A járási nem­zeti bizottságok instruktorainak ar­ra is ügyelniök kell, hogy a falu, illetve EFSZ terve reális legyen. Nem téveszthetik szem elől azt sem. hogy az állattenyésztés fej­lesztése az egyik legfontosabb kö­vetelmény. Mivel a tehenet ..a száján keresztül fejik", az idei tervek akkor lesznek jók. _ha je­lentősen emelik a takarmánynö­vények: a kukorica, takarmányré­pa. a lucerna és a rétek és lege­lők hektárhozamát. Példáúl a ré­tekről és a legelőkről 18 százalék­kal több takarmányt kell betaka­rítanunk. mint az elmúlt eszten­dőben. Ez annyit jelent, hogy a tavalyi 36 000 hektár helyett az idén 136 000 hektár rétet és le­gelőt kell megjavítani, trágyázni és trágyalével öntözni. Kukoricát 14 000 hektárral nagyobb terüle­ten kell vetni, mint a múlt esz­tendőben. Igen jelentős mértékben kell nö­yelni az idén a cukorrépa vetés­területét is. Annyira, hogy 20 000 vagon cukorrépával többet gyűit­hessünk be. mint a múlt évben. A mezőgazdaság e megnövekedett feladatában nagy segítséget vár a traktorállomásoktól. E támogatás a traktorállomások részéről nem elégséges, ha csak abban áll. hogy jól felkészülnek a tavaszra, gépi segítséget adnak, hanem most, télen is nyújtsanak segítséget, mégpedig a szerződések megköté­sében. a tervek kidolgozásában a dolgozó parasztságnak. Fogjanak tehát össze a falvak, a traktorál­lomások dolgozói s élükön a kom­munistákkal már most télen a ter­vek ió összeállításával teremtsék meg az alapjait a terv teljesíté­sének. r r HAZANK ELETEBOL Nyolcezer földműves vesz részt Prágában és a Magas Tátrában téli rekreáción * • * Nem ülnek télen sem tétlenül Készítik az évi termelési tervet A bardejovi EFSZ tagjai nagy gonddal készítik az évi termelési- és pénz­ügyi tervet. E nagy munkájukban jelentős támogatást kapnak a járási nem­zeti bizottság mezőgazdasági osztályától, az állami banktól és a traktor­állomás agronómusaitól. A terv termelésre vonatkozó része már kész, a pénzügyi részét január 20-ig készítik el. A termelési tervben nagy feladatokat állapítottak meg a termelés nö­velésére, kiváltképpen az illattenyésztési termelés fokozására. Ennek érde­kében a múlt évhez viszonyítva 2000 mázsa silótakarmánnyal többet készí­tenek. Az egész évi tejhozamot minden egyes tehénnél 300 litertjel többre állapították meg. A hízósertéseket Surikov etetési módszerével hizlalják és a napi súlygyarapodást 10 dekával többre állapították meg minden egyes darabnál. A építkezések beruházási tervébe bevették, hogy két tag részére családi házat építenek és elkészítenek egy víztartályt. Jól halad a téli gépjavítás Prága főváros legszebb szállodáiban és a Magas-Tátra üdülőiben a téli időszakban az egységes földművesszö­vetkezetek, az egyénileg gazdálkodók és a mezőgazdaságban dolgozó ifjú­ság 8000 legjobb tagja vesz részt a téli rekreáción 1700-al több ez idén a részvevők száma, mint tavaly és csaknem kétszerese a három év előt­ti téli rekreációban résztvevőknek. A kassai kerületben a gépjavítási munkákkal a Spišská Nová Ves-i trak­torál'cmás dolgozói járnak az élen. Január 12-ig a gépjavítási munkák tervét 41 százalékra teljesítették. A traktorok mellett a többi gazdasági gépeket is javítják. Előtérbe helyezik azoknak a gépeknek javítását, ame­lyekre már a tavaszi munkáknál szük­ség lesz. Eddig 380 különféle gazda­sági gépet készítettek elő a tavaszi munkákhoz. A gépjavító csoportok a téli javítá­sok ideje alatt 30 000 korona megta­karítására tettek kötelezettségvállalást. Az alkatrészkészítők pedig 21.000 ko­ronát fognak megtakarítani. Ebben nagy része van Bartoš József esz­tergályosnak, aki munkatervét állan­dóan 160 százalékra teljesíti. A traktorállomáson a legjobb trak­torjavító csoportot a Lorka-testvérek alkotják. Egy kerekes traktor javí­Növelik a műselyem minőségét A bratislavai Béke-üzem dolgozói január hónap első dekádjában sikere­sen teljesítették feladatukat. Az első 10 nap alatt 3,2%-kal több termé­ket gyértottak, mint a terv előírt. A fonalak minősége jobb mint azelőtt, mert vékonyabb ás finomabb a mű­selyemfonál. A minőségileg jobb és mennyiségben több áru termelését a műszaki-szervezési intézkedések, valamint az egyes technológiai mene­tek megváltoztatása teszi lehetővé. tását 5—6 nap alatt elvégzik. A mos­tani eredmények alapján biztosan­mondhatjuk, hogy a Spišská Nová Ves-i traktorállomás február 10-ig vé­gez a gépek javításával. Mozdonyjavítóink segítségére A plzeňi V. I. Lenin-üzemek dol­gozói a Közlekedésügyi Miniszté­rium számára egy albumot adtak ki, amely az 556-0 típusú mozdo­nyok minden alkatrészének terv­rajzát tartalmazza. A Lenin-üze­mek konstruktőrjei ezt az albu­mot a mozdonyjavítók segítségére készítették. A napokban küldik szét a tervrajzokat hazánk összes moz­donyjavítő műhelyének. A tervrajzok szerint a gépik el­használt vagy megrongált alkatré­szeit a mozdonyjavítő műhelyek­ben elkészíthetik. Ezzel kiküszöbö­lik azt a várási időt. amely külön­böző tervrajzok megrendelésénél, elkészítésénél és megküldésénél keletkezett. Az állategészségügy szolgálatában A trnavai állatorvosi központ a bratislavai kerület legjobbjai közé tartozik. Az állatorvosok és technikusok példás munkájukkal a szövetkezeti tagoknak és az egyénileg gazdálkodó földműveseknek nagy értékeket mentettek meg. Önfeláldozóan és készségesen harcolnak a szarvasmarhák, _ sertések, lovak és más háziállatok ragályos betegségei ellen. Képünkön Jozef Mina­rik állatorvost láthatjuk, amint az orvosság hatását a pulzus, lélegzés és szívműködés vizsgálatával ellenőrzi. Az elvarázsolt fekete kő Nem kell ez a fekete kö senkinek. Hiszen el van varázsolva. Ez hozza a szerencsétlenséget a falura. Ember­emlékezet óta, vagy még régebben fekszik a föld alatt, s felette erdők, falvak nőttek, szántanak-vetnek, ke­veset aratnak, születnek és halnak az emberek. De néha felkerül a kő a fel­színre. Onnan tudják, hogy létezik. Amikor a földet jártak beszentelni, hogy jobban teremjen, jégverés ne ér­je a termést, árvíz ne sújtsa a szán­tót — senki nem mondta, de minden­ki érezte, hogy hiába van ez, a szen­teltvíz csak vízre esik, a mocsaras talaj meg csak úgy sem terem többet. A baj igazi oka, az az átkozott fekete kő. Imába is foglalták, hogy megme­neküljenek átkától. Igaz volt, hogy átok, a fekete kő át­ka feküdt a kelet-szlovákiai zempléni kis falun, Krcován, ott a Vihorlát alatt. Tudták ezt az emberek, akik elvándoroltak munka után messzi vi­dékre. Michal Lachyta is elment. El­jutott egész Belgiumba, s ott bányá­ban dolgozott. Leveleiből kitűnt, hogy fekete követ fejtenek ott, olyat mint odahaza van, csak még feketébbet. Átkozott kő az bizony, ha otthon fejt­hetnék, nem kéne messzi földre járni munka után. Így írta, de az asszonyok másként értelmezhették, mert otthon továbbra is természet feletti erőt sej­tettek a kőben. Jani barátaival kint őgyelgett a hegyoldalon. Kavicsokat ^dobáltak, ki­nek repül messzebb. Mert így szokták már a fiúk, Janinak bizony nem re­pült messzire. Gyenge, vézna gyerek volt, valahogy beteges. Egyszer csak fekete kődarab akadt a kezébe. Már hajítani akarta, amikor észrevette, hogy kormos lett a keze tőle. Csodá­latos kö. Ilyet még nem látott. Hiszen fával tüzelnek ezen a vidéken, hogy is látott volna. El is tette szépen a zsebébe, senki se lássa, milyen kincse van. Szerencsétlenségére otthon is iátszadozcJtt vele, és észrevették. Azonnal tudták, miért beteges, gyenge ez a gyerek. Megrontotta a fekete kö. Ezt is elviszi a száraz betegség nem­sokára ... ... Nemsokára azonban különös dol­gok történtek. Michal Lachyta vissza­jött Belgiumból. Visszajöttek többen is. Lachyta Mostba ment dolgozni, bányába. De onnan is visszajött zem­pléni kis falujába. Idegen emberek is jöttek, fúrótornyokkal és mérő mű­szerekkel. A próbafúrások úgy látszik jól sikerültek, mert Lachyta fiát, aki éppen befejezte az iskolát, azonnal Novákyba küldte a bányász-iskolába. Most van egy éve, hogy Sejkov la­pályán bányát kezdtek építeni. Ott dolgozik a Sejkov II. tárnában az idő­sebbik Lachyta is. Vagy nyolc méter széles tárnát fúrnak, egyenesen a föld közepe felé. A tárna betongyűrűkkel van körülvéve, akár egy kút. A köze­pe táján állványt ékeltek a beton­gyűrűk közé. Itt van a felszerelés, a kompresszor, a gép, amellyel a be­tongyűrűket süllyesztik. Az úgy törté­nik, hogy amikor aláásnak vagy két méternyit, kézi pumpával néhány at­moszférányi nyomást kiengednek a 15—20 méter magas betongyűrűt tar­tó berendezésből, s ez leiiebb ereszti lassan a gyűrűt. Fent aztán utána falaznak két métert. így jutottak egész huszonöt méterig. Tavaly, október 26-án Tibor Kubíni mérnök már tudta, hogy aznap, vagy másnap ráakadnak a szénrétegre. La­chyta Mihálynak délutáni műszakja volt. Fél tíz lehetett este, fél óra a műszak befejezése előtt. A betongyű­rűt akarták valamivel lejjebb engedni. A lent dolgozó munkások feljöttek a félúton levő állványra, s a gép keze­lője lassan, ütemesen csökkenteni kezdte a kompresszor nyomását. A betongyűrű alig láthatóan süllyedni kezdett. A manométer egyszer csak rohamosan csökkent, a kézi pumpa már nem fogadott szót kezelőjének. A kompresszor engedett a hatalmas betongyűrű nyomásának. Sötét lett. A sűrített levegőt vezető gumicsövek el­szakadtak és a levegő éles sziszegés­sel tódu't ki JjsleJ'ik. Két méter he­lyett több mint^tit métert süllyedt a betongyűrű. Mélyen bevágódott a ta­lajba. A mocsaras talajból víz özön­lött az aknába. Az elszakadt villany­drótok miatt mozogni sem igen lehe­tett. x Az áramfejlesztőt leállították — mert villany sincs ezen a tájon, de még vonat sem — és elkezdték rend­behozni a munkahelyet. Végül kigyúlt a fény. S odalenn csillog a — " víz. Gyorsan szivattyút állítottak be. Mű­szak vége ide, műszak vége oda — ezt már befejezik. Végül csak sáros föld maradt az akna fenekén. Széttár­ták lapátokkal s felcsillant egy te­nyérni fekete folt... — Szén! Lachyta fekete sáros kezén mint egy hímes tojást, óvatosan tartja az első kelet-szlovákiai szenet. Megtalálta a fekete követ, kifejti mind. Fiával együtt nekilátnak, az emberek a fa­lukból Sejkovból, Krčováról, Sobran­ceből is segítenek. Kifejtik, hogy ne legyen ott a falu alatt, ha már nem is hisz varázserejében senki. Jani ott áll az aknánál, nézi, nézi a sok csavart, szerkezetet, bányászsap­kás embereket. Apját várja. Ma vala­hogy később fejezi be a munkát. És olyan zűr-zavar van itt... Sárosan, piszkosan végre megjön apja,- fekete követ szorongat kezében. Mennyire ki­kapott Jani ugyanezért valamikor! De apa mosolyig. — Szén, fiam szén — nézd meg jól, látod? Hazafelé mennek. Otthon a szek­rény tetején egy sor piros alma sora­kozik. Oda közéjük teszi apa a szén­darabot. Emlékül. Es mesél. Miről is? A fekete kö varázserejéről? De hiszen a tanítónő azt mondta, nem igaz, amit a fekete kőről meséltek. Biztos té­vedhetett, mert van annak a kőnek, vagy legalább is annak, aki fejti, va­rázsereje. Nagy varázsereje van. Vas­utat, villanyt, gyárakat varázsol ide, akár a mesében... Az apa nem mond­ja, de gondolja: kórházat is varázsol ide majd, amelyben meggyógyítanak téged fiam. Nem leszel te vézna, gyenge gyerek. Dobod te még jó messzire a követ. VILCSEK GÉZA

Next

/
Oldalképek
Tartalom