Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-13 / 13. szám, péntek

FÄRTÉLET A kassai kerület pártszervezeteinek évzáró taggyűléseiről Az évzáró taggyűléseknek, s a tag­sági igazolványok kicserélésének elő­készítésében a pártszervezeteknek nagy segítségére vannak a járási pártbizottság aktivistái. A trebišovi járásban legalább 5 nappal az évzáró közgyűlések előtt meglátogatják az aktivisták a pártszervezeteket, hogy segítsenek a bizottságnak az admi­nisztrációs munkában, hogy biztosít­sák valamennyi tag és tagjelölt rész­vételét, stb. A pártszervezetek- a legtöbb helyen gondosan készülnek az évzáró tag­gyűlésekre. A gelnicai járásban külö­nösen a Krcmpachi Villanyerőüzem s a margecanyi 11-es vasúti körzet idejébefi és jól felkészült az év­záró gyűlésre. Ugyanúgy a žakarov­cei falusi szervedet és a Szepesi Vas­ércbányák máriahutai üzeme. A kisebb taglétszámú pártszerve­zetek közül a trebišovi Húsipari Vál­lalat eredményes évzáró taggyűlést tartott. A gyűlést, mely ízlésesen feldíszített helyiségben folyt le, tár­gyilagos vita jellemezte. Sok esetben a járási pártbizottság instruktora magára van hagyatva az évzáró taggyűlés előkészítésében. A I királyhelmeci járásban az aktivisták sok helyen elhanyagolták kötelessé­I güket. Az is előfordult, hogy segít­ségnyújtás híján elmaradt a gyűlés. A trebišovi járásban a járási párt-* iroda határozata szerint a pártbizott­ság 3 tagja van kiküldve minden évzáró taggyűlésre: a pártiroda egyik tagja, a pártbizottság egy dolgozója és egy aktivista. *** A kassai járási pártbizottság jól készítette elő a pártszervezetek év­záró taggyűlését. Előzetesen összehív­ták az elnököket és a széleskörű ak­tívát, s gyakorlati és ideológiai uta­sításokkal látták el őket. A jó előké­szítés eredményei a január 5—6-án megtartott évzáró taggyűléseken meg is látszottak, mert a részvétel kivé­tel nélkül százszázalékos volt. A terv szerint naponta öt-hat gyűlés van, melyek mindegyikén részt vesz a járási pártszervezet képviselője. A ruzsini évzáró taggyűlésen bírá­lat tárgyává tették, hogy a község­nek még nincs termelőszövetkezete. Elhatározták, hogy a második tervév első felében ezt a hibát jóváteszik és az EFSZ-et megalakítják. Jobb politikai munkát a csarnahói pártszervezetben A királyhelmeci járásban lefolytak a falusi pártszervezetek első évzáró közgyűlései. A csarnahói falusi pártszervezet jól felkészült erre a napra. Ezt bizonyí­totta Hencei András elnök beszámoló­ja is, amely az eredmények mellett világosan feltárta a fogyatékosságokat is. Mindjárt a beszámoló kezdetén bí­rálólag hangzottak az elnök szavai: „Nem teljesítettük a legutóbbi évzáró taggyűlés határozatait." Nem helyeztek kellő súlyt a tagok politikai nevelésére, nem készítették alaposan elő a pártiskolázást, terv­szerűtlenül gyűléseztek, a gyűléseket igen gyengén látogatták. Nem volt megszervezve az ellenőrzés, aminek következménye a feladatok nemtelje­sítése lett. Komoly mulasztást követ­tek el az új tagjelöltek felvételénél is. Jóllehet a múlt évben 7 fiatal kérte felvételét, mindmáig nem intézték <"-1 a kérdőívek kitöltését. Ezek a fogyaté­kosságok megmutatkoztak a falu szo­ciális fejlesztésében is. A községben 104 mezőgazdasági egységből eddig csak 16 van az EFSZ-ben. Ez az adat azt bizonyítja, hogy a községben lassú a fejlődés. Felvetődik a kérdés: miért? A válasz egyszerű: maguk a kommu­nisták sem tagjai valamennyien a szö­vetkezetnek. Ott vannak például Oláh Béla, Gecse Berci és Migléc István elvtársak, akik egy évvel ezelőtt 2—2 új tag szerzésére tettek felajánlást, s mind máig még ők sem léptek be a szövetkezetbe. Gyenge volt a tömegpolitikai munka. A községben működő tömegszerveze­tek nem fejtettek ki aktív tevékeny­séget. Keveset foglalkoztak a falu dol­gozóival. Hudák János HNB elnök a vitában elmondotta, hogy a nyilvános gyűlésekre nem kaptak a beszámoló elkészítéséhez anyagot, sőt az is elő­fordult, hogy a járási előadó nem jött el. A beszámoló a pártiskolázást érté­kelve megállapította, hogy a tagság csak hatvan százalékra látogatta az előadásokat. Volt rá eset, hogy a pár­tonkívüliek pontosabban jártak az elő­adásokra, mint a párttagok. A csarnahói pártszervezetben még nem vert mély gyökeret a kollektív vezetés elve. Emiatt a felmerülő prob­lémákat sokszor nem tudják helyesen megoldani. Ennek következménye, hogy a községben levő 8—9 kulák még mindig kerékkötője lehet a haladás­nak. Az évzáró taggyűlés egyik hiá­nyossága volt, hogy a beszámoló és a vitafelszólalások ezekkel a problémák­kal foglalkoztak a legkevesebbet. Mind a beszámolóban, mind a vita­felszólalásokban kevés szó esett a köz­ség szocialista faluvá való átalakításá­ról. Ha itt-ott tett valaki egy-két megjegyzést, az is csupán magánjel­legű volt. A szövetkezedben jelenleg az a nézet uralkodik — s ezt maguk a párttagok is támogatják — hogy a belépést feltételekhez kötik. Példa er­re Horváth János, aki azzal a feltétel­lel jelentkezett az EFSZ-be, ha nieg­teszik sertésgondozónak és kisbírónak. Az ilyen helytelenségek ellen a jövő­ben tevékenyebben kell harcolni, és a vezetőknek személyes példaadással kell ezt kiküszöbölniük. Az évzáró gyűlés határozatában megemlékeztek ugyan a feladatokról, azonban elfeledkeztek az eddigi fogya­tékosságok kiküszöböléséről. A hozzá­szólások leginkább a személyes ügyek megoldásával foglalkoztak. Kevés szó esett a második ötéves terv első évi feladatainak biztosításáról s még ke­vesebb a mezőgazdaság kollektivizálá­sáról. Általában, ha értékeljük a csarna­hói falusi pártszervezet évzáró gyűlé­sét, azt kell mondanunk, hogy sok fo­gyatékosságot tártak fel. Most az a fontos, hogy ezeket vegye figyelembe a járási pártbizottság is, és hatható­sabb segítséget nyújtson a politikai munka megjavítására. Nem kevésbé fontos, hogy az új vezetőség is jobban mozgósítsa a falu lakosait a második ötéves terv feladatainak megvalósítá­sára. Ifjúságunk jó munkával készül a CSÍSZ szlovákiai kongresszusára A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség! szlovákiai kongresszusára, amelyet március 23—25. napjain tartanak meg, már most készülnek a CSISZ­tagjai és az egész szlovákiai ifjú­ság. A kongresszus tiszteletére érté­kes kötelezettségvállalásokat tesznek, további ifjúsági élmunkás csoporto- • kat, részlegeket és műhelyeket léte­sítenek, új CSISZ-szervezeteket ala­kítanak, megszervezik az ifjúság to­borzását a CSISZ-be és gazdag kul­turális életet teremtenek. A púchovi Makyta-üzem ifjú dol­gozói a szlovákiai kongresszus tiszte­letére 85 egyéni és 18 kollektív kö­telezettségvállalást tettek. Az ifjú­sági műhely dolgozói a kongresszus tiszteletére, s a második ötéves terv­be való lépés alkalmából kötelezett­2 ÜJ SZÔ 1956. január 13. séget vállaltak, hogy 100 százalékban elsősosztályú és 20 százalékban kü­lönleges minőségű készítményeket gyártanak. Egyben versenyre hívták ki a többi műhelyt is. A CSISZ szlovákiai kongresszusáig a bratislavai Kablo-üzemben ifjúsági műhelyt létesítenek, Kubrán a Május 9.-üzemben pedig ifjúsági központot alapítanak. Ebben az üzemben további kétszáz ifjúmunkást nyernek meg a személyes takarékossági számlák ve­zetésére. A tagsági igazolványok kicserélésé­vel egyidejűleg a CSISZ-szervezetnek további tagokat nyernek meg. Szlo­vákiában 195'< szeptemberében több mint 8000 ifjút vettek fel a CSISZ­szervezetekbe s az új tagok száma novemberben további 2000-rel növe­kedett. A kassai kerületben decem­berben 2777 ifjú és leány lépett be a CSISZ szervezeteibe. A nemzetgyűlés bizottságai az 1956. évi állami I »|i # .# "I 1 I A MÁSODIK ÖTÉVES TERV SO. AN Koitsegvetesroi tárgyalnak atomvillanyerőművünk lesz Szerdán, január 11-én a nemzet­gyűlés bizottságai folytatták az állami költségvetés további fejezeteinek meg­tárgyalását. A kulturális bizottság, amelynek gyűlését Jan Drda képvise­lő, a bizottság elnöke vezette, az Is­kolaügyi Minisztérium, a Csehszlovák Tudományos Akadémia és a Szlovák Tudományos Akadémia költségvetési fejezeteit tárgyalta. A költségvetési beszámolót Josef Safarik képviselő tartotta. A beszá­molót gazdag vita követte, amelyben a kulturális bizottság tagjai az iskolai oktatást és az iskoláztatás kiépítését érintő problémák egész sorát vitat­ták meg. Dr. Fr. Kalu'da iskolaügyi miniszter a képviselőknek választ adott a minisz­térium munkájára vonatkozó kérdése­ikre és rámutatott a minisztérium fel­adataira az elkövetkezendő időszakban. A kulturális bizottság a délutáni órákban a Csehszlovák Tudományos Akadémia és a Szlovák Tudományos Akadémia költségvetési fejezeteiről tárgyalt. A Csehszlovák Tudományos Akadémia költségvetési fejezeteinek előadója František Trávníček akadé­mikus volt, a Szlovák Tudományos Akadémia költségvetési fejezetéről pe­dig Lőrincz Gyula képviselő száíholt be. Lőrincz Gvula kiemelte a tudo­mány fejlődését Szlovákiában és rá­mutatott azokra a nagv feladatokra, amelvek ezzel kapcsolatban a Szlovák Tudoménvos Akadémiára várnak. A kultúrális bizottság mindhárom megvitatott fejezet költségvetését jó­váhagyásra ajánlotta a nemzetgyűlés­nek. * * * A költségvetési és gazdasági bizott­ság megvitatta az Energetikaügyi Mi­nisztérium, a vízgazdálkodási központi igazgatóság, valamint a geodésia és kartográfia központi igazgatóságának költségvetési javaslatait. Bedrich Štýndl előadó rámutatott arra, hogy a villanyerő múlhatatlanul fontos feltétele technikáfik gyors fej­lődésének, ipari és mezőgazdasági ter­melésünk gépesítésének és automati­zálásának. Ezért az 1956-os évben a villanyáram termelést az 1955. évhez viszonyítva 10,3 százalékkal kell nö­velni. Továbbá rámutatott arra, hogy a villanytelepeken és az áramelosztó üzemekben jelentős sikereket értünk el az üzemi gazdaságosság terén. 15 262 tmp-t és 18 177 414 koroiiát ta­karítottak meg az önköltségeken, va­lamint 328175 kilowattórát a saját villanyáram használatában. 189 683 800 kilowattórát termeltek terven felül. Az előadó részletesen foglalkozott köz­társaságunk, -különösen Kelet-Szlová­kia villamosításéval. A -tárgyalás során megvitatták azo­kat a hiányosságokat, amelyek a be­ruházási építkezésben fordultak elő, valamint az üzemi villanytelepek kér­dését és azok jelentőségét a villany­áramhálózatban mutatkozó csúcsszük­ségletek kiegyenlítésére. A vita befejező részében Josef Ke­lár, az energetikaügyi miniszter első helyettese beszélt, aki először a kép­viselők bíráló hozzászólásaira és kér­déseire válaszolt. A miniszter helyettese, beszédének nagy részét az új villanytelepek épí­tése . kérdésének szentelte. Számítunk arra is, hogy már a második ötéves terv során a Szovjetunió segítségével felállítjuk az e'ső atomvillanyerőmű­vet. Egyelőre vannak még nehézsé­geink, ennek ellenére azonban villa­mosműveink építésében nagy sikere­ket értünk el. Az előadó javaslatára az Energeti­kaügyi Minisztérium költségvetési ja­vaslatát jóváhagyták. Ezután a bizottság rátért a vízgaz­dálkodás központi igazgatósága költ­ségvetési javaslatának megtárgyalásá­ra. «irí Fleyberk képviselő, a javaslat előadója beszámolt a vízgazdálkodás központi igazgatóságának feladatairól és azokról az intézkedésekről, ame­lyek sikeres teljesítésükhöz szüksé­gesek. A kérdésekre és a bíráló megjegy­zésekre Čestmír Štoll mérnök docens, a vízgazdálkodás központi igazgatósá­gának elnöke válaszolt. Közölte, hogy az egész vízszükséglet, amelyet víz­gazdálkodásunknak a gazdasági élet számára adnia kell, évente több mint három milliárd köbmétert teáz ki, eb­ből mintegy 350 millió köbméter a községi vízvezetékek vízmennyisége. A vízgazdálkodás központi igazgató­ságának költségvetési javaslatát jóvá­hagyták és a nemzetgyűlés teljes ülé­se elé terjesztették jóváhagyás vé­gett. A bizottság végül a geodésia és kartográfia központi Igazgatóságának költségvetési javaslatát tárgyalta. A javaslat előadója Miloslav Čtvrtníček mérnök képviselő volt. Jaroslav Pruša mérnök, a geodésia és kartográfia központi igazgatóságá­nak elnöke beszédében részletesen foglalkozott a földnyilvántartás veze­tésével és tájékoztatta a bizottság tagjait e munkálatok állásáról és a nyilvántartással kapcsolatos nehézsé­gekről. Elhatározták, hogy elvben egy­ségesítik a földnyilvántartást. Az er­re vonatkozó anyagot feldolgozása után átadják a nemzeti bizottságok­nak. A bizottság ezután a geodésia és kartográfia központi igazgatóságának költségvetési javaslatát jóváhagyta és a nemzetgyűlés teljes ülése elé ter­jesztette végleges jóváhagyás végett. Új kiállításban, gazdagabb tartahmmal jelenik meg a „SzQv'ettarát" c. foM'rat A Csehszlovák-Szovjet. Baráti Szö­vetség Szlovákiai Bizottsága 1956. ja­nuár 1-től új kiállításban és új, gaz­dagabb tartalommal adja ki a „Szov­jetbarát" című folyóiratot. A Szovjetbarát mint hetilap a Svet szocializmu-val, a CSSZBSZ képes fo­lyóiratával együtt még jobban fogja teljesíthetni hivatását, a csehszlovák­szovjet barátság további szilárdítását és dolgozóinkat még konkrétebben megismerteti a szovjet nép életével, munkájával és kultúrájával. A munkavédelem és munkabiztonság új kézixönyve A bratislavai Práca, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom kiadóvállala­ta a munkavédelem és munkabizton­ság könyvtárának ötödik köteteként új kézikönyvet adott ki, amelyet Július Sorel mérnök és dr. Alexadner Damé állítottak össze „A munkabiztonság ABC-je" címen. A kézikönyv magá­ban foglalja a munkabiztonságra és az egészség védelmére vonatkozó ösz­szes előírásokat. A kézikönyvet első­sorban a munkavédelem és biztonság terén dolgozó összes gazdasági és szakmunkások, a munkavédelem és biztonság bizottságai számára, vala­miňt a gazdasági és szakszervezeti szervek összes vezetőinek használatá­ra szánták. A kézikönyv magában foglalja a munka védelmének és biztosításának előírásait, így a 8 órai munkaidőre vonatkozó törvényt, az ipari törvényt Szlovákia részére, a 41/38 számú kor­mányrendeletet, az egészségvédelem és a dolgozók életvédelmére vonat­kozó előírásokat. Foglalkozik a kollek­tív szerződések összeállításával és az­zal, hogyan kell felhasználni az igaz- I gatói alapokat a munkabiztonsági in­tézkedésekre. Azonkívül a beruházási építés és a terven kívüli beruházá­sok keretében hogyan kell ezeket a beruházásokat felhasználni a munka biztonságára. A kézikönyv magában foglalja a terv összeállításának és a beruházási összegek igénylésének mó­dozatait. A kézikönyv továbbá részletesen elemzi a nemzeti bizottságok felada­tait a munkavédelem és biztonság sza­kaszán, főképp az üzemvezetés terén, valamint az egységes földművesszö­vetkezetekben és az egyénileg gazdál­kodó földműveseknél. Új üzemi klubot nyitottak meg Berounban Az Antonín Zápotockýról elnevezett Královodvoríké Cejnetárne berouni nemzeti vállalat dolgozói január 11-én ünnepélyesen megnyitották üzemi klubjuk új épületét. Az ünnepélyen részt vett Antonín Zápotocký köztársasági elnök, akit Beroun lakosai, a járás és város, vala­mint a KrálovoJvorské Cementárne n. v. képviselői sz'vélyesen üdvözölték. Antonín Zápotocký köztársasági el­nök ezután megtekintette az ünnepé­lyes megnyitás műsorét, amelyben fel­léptek az üzemi klub tagjai. A műsor után . üdvözölte az üzem dolgozóit. Hangsúlyozta az üzem 1955. évi tervé­nek sikeres teljesítését és kifejezte azt a meggyőződését, hogy az újonnan megnyitott kulturális központ szintén hozzájárul majd ahhoz, hogy a munká­sok, mesterek, technikusok és hivatal­nokok sikerrel teljesítsék a második ötéves terv feladatait is. Antonín Zápotocký köztársasági el­nök távozása előtt beszélgetett az üzem és a nemzeti bizottságok dolgo­zóival és megtekintette a klub beren­dezését. Kulturális dolgozóink kitüntetése A Csehszlovák Köztársaság kormá­nya a kulturális ügyek miniszterének javaslatára elhatározta, hogy Jirí Ma­ránek írót kiváló tevékenysége elis­meréséül érdemes művésszé nevezi ki. Antonín Zápotocký köztársasági el­nök a kormány javaslatára Václav Všelichnek, a Hradec Králové-i Kerü­leti Színház tagjának 35 éves művé­szi tevékenységéért és Jasoslav Rös­ler mérnöknek, az építészet terén szerzett érdemeiért „A kiváló munká­ért" kitüntetést adományozta. Újabb ifjúsági csoport utazott, el a határvidékre A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség járási bizottságai, valamint a CSISZ bratislavai kerületének üzemi szer­vezetei, amelyek már a múlt év fo­lyamán is szép eredményeket értek el az ifjú dolgozók megszervezésé­ben a határmenti mnkálatokra, tevé­kenységükben nem maradtak el ez idén sem. Az új évben a határvidék számára az üzemek, hivatalok, is­kolák és mezőgazdaság hatvan fiatal dolgozóját nyerték meg. Ezek közül 51-en január 11-én már elutaztak a határvidékre, mint az 1956. év első csoportja. A fiatalok között, akik megértették a CSISZ II. kongresszu­sánál* felhívását és egy évi brigád­munkára vállaltak kötelezettség*', ott van Vojtech Kiac, a zselízi EFSZ dol­gozója, Csóka Lajos, a csicsovi EFSZ, Mária Hazuchová, a Jablonicei Á Uami Gazdaság dolgozója. A brigádosok se­gíteni fognak a parlagon heveró fö'd megmunkálásában és a hektárhoza­mok fokozásában a Karlovy Vary-i és a budéjovicei kerület állami birto­kain. Minden évben 25 ezer csecsemő életét mentik meg Évről évre és így ez idén is állan­dóan növekszik az orvosok és más egészségügyi dolgozók száma és egy­re javul a gyógyintézetek berende­zése. Az 1956-os év végén a köz­társaság területén a kórházakban és a vidéki szülőotthonokban 12 770 ágy áll majd a beteg nők lendelkezésére. Az anyákról és gyermekekről ez idén több szakorvos, több gyermekápoló nővér és szülésznő fog gondoskodni. A gyermekekről Való intézeti gondos­kodás állandóan javul. 1955-ben a kórházakban 189 gyermekosztály volt csaknem 11 800 fekvőhellyel. Az ágyak számának emelésével lehetővé vált további 20 000 gyermek kezelése. Az 1956-os évi terv szerint a kórházak gyermekosztályain 12165 ágy lesz. Rendszeresen elmélyül a gyerme­kekről való gondoskodás, akiket az egészségügyi központokban gyermek­szakorvosok kezelnek. Különös figyel­met szentelnek a gyermekek egész­ségügyi felülvizsgálásának abból a szempontból, hogy milyen következ­ményekkel járnak rájuk a reumati­kus és a szívbetegségek. Ezt nagy­ban elősegíti a gyermek szívvizsgálő rendelők hálózatának kiépítése. Az egészségügyi gondoskodás jó eredményei mrjr megmutatkoztak a csecsemőhalandósági arányszám csök­kenésében: 1945-ben még ezer szü­letett gyermek közül egy éven oe­lül 136,8 gyermek halt meg, 1955­ben tíz hónap alatt mindössze 34 gyermek halálozott el. Csehszlovákia azon államok közé tartozik, ahol leg­kisebb a csecsemőhalandóság. Az 1937-es év gyermekhalandóságéval való összehasonlításban az egészség­ügyi dolgozók évente több mint 25 000 csecsemőt mentenek meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom