Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)
1956-01-11 / 11. szám, szerda
1956 ALBÁNBA Az Albán Munkapárt Központi Bizottságának teljes ülése jóváhagyta az 1956-os évi állami tervének irányszámait. 1956-ban az ipari termelés értékének 11 milliárd 538 millió leknek kell lennie. Az ipari nyerstermelésnek az 1956. • évben 11 százalékkal kell növekednie, ebből a termelési eszközök gyártásának 16 százalékkal és a közszükségleti cikkek termelésének 8 százalékkal. Az iparügyi és bányászati minisztérium hatáskörébe eső vállalatok termelésének hat milliárd 116 millió leket vagyis 14 százalékkal többet kell kitennie mint 1954-ben. A mezőgazdaságban 1956-ban a vetési területnek 380 ezer hektárt kell kitennie, ami az 1955. évhez viszonyítva egy százalékos emelkedést jelent.. 1956-ban 8000 hektár eddig meg nem művelt területet vetnek be. A népnevelés és kultúra terén a tanuló ifjúság száma az 1955. évhez viszonyítva 5 százalékkal emelkedik. A nemzetgazdaság és kultúra fellendítésére előirányzott beruházási költségek 3 milliárd 634 millió lekre rúgnak és az építészeti munkálatok 2 milliárd 150 millió leket tesznek ki. A határozat további része a mezőgazdaság kollektivizálása üteme gyorsításának feladataival foglalkozik. A határozat rámutat arra, hogy minden előfeltétel megvan arra, hogy 1956-ban a földművesszövetkezetek száma megkétszereződjék. M Mm MtftMmmt 10 éves z albán nép most ünnepli népköztársasága megalapításának 10. évfordulóját. A köztársaságo. 1946. január 11-én kiáltotta ki a Népgyűlés. Az Albán Népköztársaság megalakítása a fasiszta megszállók és a belső ellenség ellen vívott nemzeti felszabadító harc győzelmének eredménye. Részt vett ebben a harcban a szovjet hadsereg, mely 1944. november 29-én meghozta az albán nép szabadságát. Egy évvel a győzelem után, 1945. december 2-án szabadon járult az urnák, elé az albán nép és 98 százalékban a népi nemzetgyűlésre szavazott. A hazai és idegen reakció imperialista támogatással megkísérelt összeesküvést és szabotázst szervezni azzal a céllal, hogv megdöntse a néni demokratikus rendszert, de ezt nem érte el, mert a kommunista párt (Albán Munkáspárt) vezette albán nép összeforrt Albánia népi kormányával. Az Albán Népköztársaság a munkások és parasztok állama, amely megvalósítja a proletárdiktatúrát, szocialista típusú állam, amely betölti hivatását, leküzdi a belső reakciót, s megvédi a határokat. Olyan állam, amely sikerrel teljesíti a nép gazdasági és kulturális fejlődésének feladatait. A népköztársaság fennállásának tíz éve alatt az albán népnek olyan politikai, gazdasági és kulturális lehetőséjeket teremtett, amilyennek az albán nép életéber. még nem fordultak elő Az albán nép ma független, szabad úr saját földjén és sorsát már nem a kapitalisták intézik. Az albán nép örök •> időkre szóló baráti kapcsolatokat kötött a Szovjetunióval és a népi demokratikus államokkal, s tagja a nagy és erős szocialista tábornak. Az albán nép diplomáciai kapcsolatokat tart fenn a szocialista tábor összes országaival és egyes kapitalista államokkal is. Barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződést kötött a Bolgár Népköztársasággal, tagja a Varsói Szerződésnek és az Egyesült Nemzetek Szervezetének. Az albán nép, helyesli ^ Szoviet.vnió bék< 1r>ol'H |'ri"t küzd a békéért és a "ének közötti együttműködésért. Albánia mezőgazdasági téren ezelőtt elmaradt, szegény állam volt, amit az idegen és hazai tőke kizsákmányolt. Most már a szocializmus felé vezető útra lépett. Lelkes és odaadó munkával, a Szovjetunió és a népi demokrácia országainak segítségével az albán nép nagy eredményeket ért el az ipar, a kultúra és politika terén. A termelőeszközök államosítása után az albá i nép korszerű gazdálkodást folytat, amely kielégíti a nép szükségleteit. egyes ágazatokban, mint például a te* Dl és gyapotfeldolgozó iparban, a cukor, cement gyártásában és ma új üzemeket, olajfinomítókat, vízierőműveket, konzervgyárakat, aszfaltot gyártó üzemeket épít. Mindez éppenúgy, mint a sárgaréz-, króm, szénbányák és olajforrások a nép vagyonát képezik. Oj bányákat nyitnak meg. Ha összehasonlítjuk az 1938. év termelését az 1955. évivel, az ipari termelés tizenháromszorosára, az olaj ötszörösére, a szén ötvenkétszeresére, a villanyáram negyvenszeresére, a nyersanyagok gyártása ötszörösére, a faipar százszorosára, a könnyűipar harmincháromszorosára növekedett. Az élelmiszergyártás 586 százalékra, az aszfalté 193 százalékra emelkedett. Annyi villamosenergiát, amennyit 1938-ban egész éven át termeltek, 1955-ben 22 nap alatt, szenet hat nap alatt és cementet 64 nap alatt előállítottak. Összehasonlítva az 1938-as évvel az építkezés terjedelme 'izennégyszeresére és a személyszállítás harminckétszeresére növekedett. 1946-ban vegrehaitottáK a földreformot. A földek, amelyet a kapitalistáktól és nagybirtokosoktól elvettek és a dolgozó parasztoknak kiosztottak az összes földterület 40 százalékát te=7ik ki. AzótR háromszáz földtrr.ivesszövetkezet és néhány tucat gép- és traktorállomás létesült Kiszárították a mocsarakat és 7680 kilométer hosszúságú öntözőcsatorna hálózatot építettek. Ennek következtében 1955-ben a gabonatermelés 154 százalékkal növekedett. A termőföld az 1938. évhez viszonyítva 170 százalékkal bővült. A társadalmi berendezés és kultúra terén az albán nép teljes egyenjogúságot biztosított a törvény előtt. Mindenkinek joga van a munkára, a nyugdíjra, a pihenésre, ingyenes gyógykezeltetésre és társadalmi pozícióra. A történelem folyamán első ízben nyert az albán nő egyenjogúságot a férfivel. Az iskola és a kultúra a nép tulajdonát képezi. A tanulók és az iskolák száma összehasonlítva az 1938. évivel, háromszorosára nőtt. Az 1955. évben a népiskolát 26 400, a hétéves iskolát 7594, a középiskolát 1800 és a főiskolát első ízben 1955-ben végezte el 186 tanuló. A háború előtt nálunk nem volt színház, ma már van hat és néhány száz műkedvelő együttesünk, amelyek a köztársaság egész területén kultúrmunkát fejtenek ki. 1958-ban Albániában 80 százalék volt az írástudatlanok száma és 1955. év végén a 40. életévig mindenki megtanult ími-olvasni. Az albán nép sikerrel fejezte be első ötéves tervét és 1956-ban megkezdte második ötéves tervét, melynek folyamán biztosítják a nép kulturális színvonalának további emelkedését, nagy figyelmet fordítanak majd azon aránytalanság kiküszöbölésére, amely mindmáig fennáll az ipar és a mezőgazdaság fejlődése között. Az albán nép örömmel üdvözli népköztársasága megalakulásának 10. évfordulóját és a gazdasági élet minden ágazatában elért nagy sikerekkel tekint a szebb és boldogabb jövő elé. ALQUI KRISXO, a prágai albán nagykövetség sajtóattaséja. £ löször sétálok Tiranában. Andrea Varfi albán költő a kísérőm. Andrea Himárban született, ahol a legjobb albán narancs terem. Adrea Varfi, mint kísérő Tiranában felbecsülhetetlen. Ügyszólván minden kő történetét ismeri. És nagyszerűen ad elő. Nem hiába született Himárban. Első sétánk helyéül Tirana reprezentációs központját, az új Albán-körút at választjuk, amely amfiteáterszerúen húzódik a Köztársaság tér felé. Meg kell azonban vallani, hogy ennek a nagyvárosi körútnak építészeti stílusa és eredete az új Albániával nem sok közösséget mutat. A hatalmas fényűző épületek legtöbbjét e körúton az olaszok építették, akik ezt a városnegyedet imperialista uralmuk központjának szánták az elfoglalt albán gyarmat felelt. E körút jelenlegi elnevezése megmagyarázza minden esetre azt a lényeges tényt, hogy a fasiszta „tenente del re" (alkirály) hivatalai részére fenntartott épületekben, most az Albán Népköztársaság intézményeit helyezték el. Ez a tény megengedi, hogy nyugodt lélekkel gyönyörködjem az új Albán körút szépségeiben. Ez valóban nagyon szép körút. Építészetében a keleti és délvidéki motívumok harmonikusan kapcsolódnak össze a legkorszerűbb európai építészet elemeivel. A körút nagyszerűen hat. Andrea lelkesedésem kirobbanásait a figyelmes vendéglátó mosolyával végighallgatja és szerényen megjegyzi, hogy a Köztársaság-térrel ellenkező oldalról fut Tirana másik hasonlóan impozáns körútja, a Sztálin körút, amelyet már a népi Albánia erejéből építettek fel. „Talán nem olyan díszes mint ez, de nekünk albánoknak százszor jobban tetszik. Hogyha tudnád elvtárs, milyen nehéz körülmények között fejlődik az új albán építészet!" Ez könnyen elképzelhető. Albániában nem voltak egyáltalán építészeti hagyományok. A városok házai valaha török és később olasz stílusban épültek. Az albán nemzeti építészet egyedüli emlékei, amelyeket a történelem megőrzött, a középkori várak jét látjuk. Körös-körül a mi- sára. Mór stílusban épült ősmaradványai —, amelyekben nisztériumok és az Albán régi mecset áll itt magas toaz albánok cnállósánukat véd- Nemzeti-Bank palotája. Köz- ronnyal. Gesztenyeárusok ülték a törökök ellen — és a vetlenül előttünk a Sztálin nek gyékényeken, kályháik földművesek kunyhói, ame- körút. Itt vannak a tudomá- mellett. A szűk utcák forlyekben a szegény nép rosz- nyos intézetek magas, egysze- gat agában mint valami goszabb körülmények között rü épületei. Mindezt egy te- molyagban látható a zajos, lakott, mint az állatok. Ilyen kintettel fogom át, azonban tarka, régi bazár. A régi egminták után nem lehet meg- figyelmemet ebben a pillanat- zotikus és ismeretlen dolgok érdekessége magával ragacľ, ÍL* flí * gyon sok egzotikus könyvet j§f J. :••••• JBa HLj-- íi olvastam. Különösen csábít a { JHnPjH minaret, a magas, karcsú, , \ J f j®b Sľ Íjt\, titokzatos torony. Csak az m *v8 '§•?: jM.. ""* mJÉir^ éneklő müezzin hiányzik róla. « 'ra žC^iNte J&mĹ- <em : ' :i4 „Iliit , Egyszerre megfeledkezem az J|L f Ä'JPilLJé* "F < I fJHBf | új albán építészetről, Tirana ^pillr jt ^P^^MÉ^wBHI 1 felszabadító harcairól és Naki M^MaM ff^ jfe M jjSÉHHBKy^ Spiro tragédiájáról. Jj^^^^^^^M HjlBSW t — Mond csak Andrea — flKE^jKp*' ifif i I ifliP. MIÉSSÍIÍ I a m aS a s toronyba? ' fitf'flfl IP mM'^^^Šm Varfi rövid pillantást vet ||M M L rám. Mennyi jóindulatú irónia és baráti megértés fér el egy rövid pillantásban. Belépünk a mecset sötét belsejébe, melyet vastag szőnyegek borítanak. A falakon körös-körül Korán-versek láthatók. A mecsetben most nincsenek hívők. Csak egy öreg Dimiter Makó marós Tiranában az Enver Hodzsa-üzem egyik legjobb dolgozója. teremteni az albán építésze- ban egészen más köti le. tet, ez teljesen érthető. Legfontosabb itt a tér jobb- ember van itt hosszú' f eket e Andrea ajkáról hallom első oldalán a kilátás a régi Ti- köpenyben és ehér turbán ranára, Ezeregyéjszaka me- ban. Bizonyára az imaház szol séinek keleti egzotikus váró- gája, aki azt kívánja tőlünk, t-QMHOXm* OJEf$* tffl» ízben azt a mondatot, ame lyet még gyakran fogok itt hallani: — Emlékezz szavaimra barátom, Albániában minden teljesen elülról kezdődött. — Látod amottan azt a magaslatot a Daiti szálló felett? Onnan intéztünk támadást Tirana ellen. Lefelé haladunk az új- Albán körúton, amely leveti magáról a háborús emlékek korát és ismét magára ölti békés külsejét. Azonba.i rövid idő múlva ismét útunkba áll a történelem. Amikor elhaladunk a Daiti szálló mellett, megállunk egy gyepes térség előtt. Ezen a térségen egyenes sorban egymás mellett négy egyforma márványtábla áll. Alattuk sok-sok virág és koszorú. Az Albán Munkapárt politikai irodája négy tagjának sírjai ezek. — Várj csak elvtárs, itt van még a Köztársaság-tér, amely ugyancsak meg akar lepni Téged. A Köztársaság tér az albán főváros szíve. Nem túlságosan nagy, közepén Sztálin emlékműve áll. A zöld gyepen az w 3Í9 ,t»J, OjO * O o * a # O oi"© f oio * 0 •í. f a e so (Aj © r» Ol&ixmilxw Hónapok közt legkedvesebb vagy, Te nagyszerű. Te bőkezű! Szerelmünk érted szertelen nagy, Nem mert haló, aranyszínű Lombok hulltan elálmodozhatunk; Vagy, látva pompás öltözéked Ha furcsa ritmust ver szívünk Hírül a csöndes, őszi éjnek — Nem azért vagy kedves nekünk, Nem azért vagy Te választott havunk, Téged szeretünk, Üj November, Szeretünk, mint az életet; Veled szabadság érkezett el, A Párt lett a miénk Veled: Te adtad, hogy ma boldogok vagyunk. Fordította: Dybas Tihamér O •'t e í c fitX e »- * t»t m & v ej s % f* műve au. A zöld gyepen az ssáOŽMfcí. ötéves terv plasztikai modell- ' • 1 1 • » ^ « v hogy levegyük cipőinket. Szerencsére Andreanak sikerül ót lebeszélni. Bizonygatja, hogy ez az előírás csakis a mecsetre vonatkozik, a minaretbe azonban cipőben is be lehet lépni. Megkezdődik fáradalmas útunk felfelé a toronyba, amely keskeny, mint valami gyárkéméuy és sok emelete van. Az ősrégi kőlépcsők csigaszerüen tekerőznek a vasrudak körül, amelyek a korlátot helyettesítik. A vasrudak háromszögletűek, s mintegy félméter magasak. A toronynak, úgylátszik, sehol sincsen vége. Mögöttem halad Andrea. A torony utolsó lépcsőin már négykézláb mászunk. Végre feljutunk, megpillantjuk a megváltó fényt és kilépünk egy keskeny erkélyre, közvetlen minaret teteje alatt. Gyönyörű kilátás nyílik Tiranára, amely alattunk fekszik. Ám csodák csodája, az erkélyen már van valaki, hiszen ez a hosszú fekete köpenyes és fehér turbános öreg, akivel odalent találkoztunk. Hallatlan meglepetés, milyen csoda folytán érkezhetett ide mielőttünk? Aztán rájövünk, hogy ez nem az az öreg, akit lenn láttunk, csak ugyanolyan az öltözete. Ezalatt Andreának ismét megjött a hangja, mialatt a lépcsőn felmásztunk, szótlanul jött mögöttem. Most ismét rendre megmutatja a Sztálin körút legfontosabb• épületeit. Itt van a Pedagógiai Intézet, amott a Szépművészeti Akadémia. De amikor megpróbálom megtalálni az Albán Sajtóiroda székházát, az izgatottságtól elönt a melegség. Közvetlenül fülem mellett elnyújtott, éneklő kiáltás hangzik, amit olyan jól ismernek az ifjúsági könyvek, keleti r. esék olvasói. La illah, ilallah, Mohamed rasul allah ... Hát mégiscsak a müezzin ez. Rátekintek a sovány, gyenge müezzinre, aki fekete köpenyt és meglehetősen piszkos turbánt visel. Valahogy másképp, regényesebbnek képzeltem el. Ezután az impozánsan széles Sztálin körútra, új, még vakolatlan épületeinek hosszú sorára esik tekintetem. Marian Brandys Ma Albániában 2157 elemi, iskola van a felszabadulás előtti 645-al szemben. Képünkön az új skodrai iskola tanulóit látjuk. A Vlagyimir Iljics Leninről elnevezett Vlorei új cementgyár évi kapacitása 40 ezer tonna és az Albán Népköztársaság egyik legmodernebb üzeme. Albánia ipara tulajdonképpen a felszabadulás után született. Sok-sok új üzem tanúskodik az albán nép szorgalmáról és alkotótevékenységéről. Képünkön az Elbaszan melletti ceviki olajfinomítót látjuk.
