Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-11 / 11. szám, szerda

Állatgyógyászati díjtalan prarasiá a második itéves tervben$ FÉNY ÉS ÁRNYÉK NASZVADON irta : Dr. Brauner Iván áliamdíjas akadémikus Hosszú évtizedek óta különféle ví­rusos és baktériumos eredetű fertőző betegségek tizedelték állatállományun­kat. De nemcsak a fertőző betegségek, hanem a külső és belső paraziták is állandóan ismétlődő súlyos nemzet­gazdasági károkat okoztak. A második világháború országok és világrészek közötti ember és állat transzportálása a helyzetet még lénye­gesebben súlyosbította azáltal, hogy hazánkban ismeretlen és részünkre új betegségek hurcolódtak be. Mezőgazdaságunk gyors ütemű át­térése a szocialista állattenyésztésre, a nagyhizlaldák létesítése, nagyszámú baromfifarm felállítása pedig még in­kább módot adott a fertőző betegsé­gek nagyarányú terjedésének. Az állat­egészségügyi szolgálat és az egész ál­latorvosi kar nehéz, szinte gigantikus feladatok elé volt állítva. A háborút követő első években jóformán egész Európa oltóanyag termelő intézeteit há­borús károsodás érte és nem tudtak azonnal elegendő oltóanyagot termelni. Ehhez hozzájárult még az is, hogy ha­talmas körzetközi, sőt országok közöt­ti állatáttelepítések történtek. Nagyon nehéz feladat volt tehát a számtalan fellépő és széthurcolt állati betegsége­ket megállítani és amennyire lehet felszámolni. E felelősségteljes és nehéz munká­jukat az állategészségügyi dolgozók minden nehézség ellenére eredménye­sen végezték és sikerült több fertőző betegséget — köztük olyanokat is, me­lyek emberekre is halálos veszedelmet jelentettek — teljesen felszámolniok, több betegséget pedig szűk gátak kö­zé szorítaniok és így biztosítaniok szo­cialista állattenyésztésünk rentabilitá­sát. A fertőző betegségeknek ezt az első, szinte áradatszerü elszaporodását és szétterjedését sikerült ugyan nagyjá­ban megállítani, de a fertőző betegsé­gek és az élősdiek okozta betegségek mégis minden évben nagy károkat okoznak és hátráltatják dolgozóink •részére az elegendő és jó minőségű állati eredetű termékek biztosítását. •Ezéi t mind az ember — mind az állat­gyógyászatnak egyik legfontosabb fel­adata a fertőző betegségek leküzdése és felszámolása. Az embergyógyászat­ban egyes betegségek már hosszú év­tizedek óta teljesen ismeretlenek Kö­zép-Európában, nem mintha nem lé­teznének, hanem azért, mert minderi egyes embert röviddel születése után kötelezően beoltanak, és ezáltal tár­sadalmunknak minden tagja az oltás révén ellenállást szerezve, nem ad mó­'dot a betegség megtelepedésének, ha az netalán messze idegen földről be­hurcolódna. Pedig még a múlt század­ban a feketehimlő, kolera vagy egyéb betegségek egész megyéket, országo­kat tartottak aggodalomban és sok­szor a lakosságnak 50—60 százalékát elpusztították. Ez a példa igen meg­győzően igazolja, hogy igenis lehet még a legveszedelmesebb fertőző be­tegségek ellen is abszolút bizU.nság­gal küzdeni, ha az oltásnak minden szükséges kelléke megvan és pontosan betartják, azaz jó oltóanyagnak kell rendelkezésre állnia és minden egyedet védőoltásban kell részesíteni. Mi sem természetesebb, minthogy az állatgyógyászatban a fertőző beteg­ségek leküzdése és felszámolása köny­nyebb feladat, mint az embergyógyá­szatban, mivel az oltóanyagok előállí­tásában teljesen szabad tér áll ren­delkezésünkre azért, mert minden ál­lat részére, ahol kizárólagos fajlagos állatnak kell szolgáltatnia az oltóanya­got, korlátlan mennyiségben állnak kí­sérleti egyedek rendelkezésünkre, el­lentétben az embergyógyászattal, ahol magát az embert nem lehet ilyen cé­loknak alávetni. Ezért az állatorvosi tudomány terén speciálisan oltóanyag­termelésben előbbre vagyunk az or­vostudománnyal szemben. Felmerülhetne a kérdés, hogy ha ilyen lehetőségek vannak, miért nem tudják az állatgyógyászatban felszá­molni a fertőző betegségeket? Erre a feleletet második ötéves tervünk fog­ja megadni, mely biztosítja háziálla­tainknak minden veszedelmes fertőző betegség elleni díjtalan, kötelező és ingyenes oltását, természeten „6 mi­nőségű és tökéletes oltóanyaggal. A fertőző betegségek felszámolása nehéz feladat. Egész sereg feltételt kell rendszeresen, tervszerűen és pon­tosan betartani. Hazánkban az állat­gyógyászatban a mai napig nem lehe­tett ezeket a feltételeket mindenhol és minden esetben a leg aprólékosabb részletekig biztosítani. Az elmúlt öt évben a szocialista szektorban a leg­veszedelmesebb fertőző betegségek el­len tervszerű preventív oltásokat al­kalmaztunk és ezek segítségével nagy nemzetgazdasági értékeket mentet­tünk meg. Ez azonban még nem bizto­sította a betegségek teljes felszámolá­sát azért, mert az egyénileg gazdáikon dóknál nem lehetett elrendelni minden állatnak a kötelező Védőoltását. Most a második ötéves terv első évében kor­mányunk és pártunk elhatározta, hogy egész Csehszlovákia területén minden veszedelmes fertőző betegség megelő­zésének érdekében a preventív oltáso­kat kötelezően és díjtalanul fogják végrehajtani. Hogy ez a díjtalan oltás életbeléphessen, ahhoz hosszú hóna­pok, sőt évek előkészülete volt szük­séges. Elsősorban biztosítani kellett elegendő mennyiségű és jó minőségű oltóanyag termelését. Másodsorban elegendő számú állatorvosnak kell be­kapcsolódnia e nagyarányú és pontos időhöz kötött oltások végrehajtásába. Harmadszor nem jelent csekélységet a pénzügyi oldala sem ennek a hatal­mas akciónak, hiszen ez az akció évente több millió korona fedezetet igényel. E -elhozott szükségletek ma már biztosítva vannak, felépült az új oltóanyag-termelőintézet, a régieket bővítették, két állatorvosi főiskolán biztosították a területi szolgálatot új állatorvosokkal és jól prosperáló ál­lamgazdaságunk megtalálta az anyagi fedezetet is. Hogy állattartóink, egész állat­tenyésztésünk és népgazdaságunk ré­szére mit fog jelenteni a díjtalan és kötelező preventív oltás, valamint az élősdiek okozta betegségek 'kötelező 1 MESSZE FÖLDÖN híres kertészek i és juhászok laknak Naszvadon. Ker­> tészetk híre vetekszik a farkasdiaké­i val, juhászaik meg semmit sem ma­, radnak el a bajcsi állami birtok kép­, zett juhászai mögött. De most nem a i kertészek és juhászok után jöttünk, hanem a naszvadi népművelési ott­hont keressük fel a falu közepén. A ' kultúrház eleje ugyan ütött-kopott 1 kocsmához hasonlít, de ha bekerülünk 1 az udvarba, az épület hátsó traktusá­» ban megtaláljuk a nagytermet és ben­i ne a papírtapétával bevont kezdetle­, ges színpadot. Ezzel bizony nem di­i csekednek úgy el, mint híres cseme­, gepaprikájukkal, paradicsomukkal , vagy juhaikkal. Végeredményben az a fontos, hogy (a „színház" tele van közönséggel és ^ a naszvadi nyolcéves magyar közép­iskola megkezdheti műsoros estjét. Szétnyílik a kopottas bordőfüggöny 1 és már száll is a nóta az énekkar aj­1 káról. A diákzenekar még bizonytala­' nul kíséri; ez az első nyilvános fel­gyógyítása és megelőzése, azt államunx $ lépése, és bizony kevés a hangszer, minden egyes dolgozója 1—2 éven be- k Hiányzik az ütemet adó dob vagy !ül meg fogja tudni és az élelmiszerek a nagybőgő. Ez azonban nem a diákok rohamosan emelkedő nagyarányú * feledékenységén múlott, hanem a he­több termelését saját asztalán fogja ľ H nemzeti bizottság szűkkeblűségén, meglátni. I mert a hegedűk mellé a dobot nem 1953-ban, mikor több hónapot töl- • szavazták meg azzal, hogy nem futja töttem tanulmányúton a Szovjetunió- f a költségvetésből. Valószínű úny vé­ban és bejártam a Balti-tengertől a ^ Fekete-tengerig a Szovjetunió minden Y európai köztársaságát, szinte hihetet- ? lennek tűnt fel részemre, hogy e több v tízezer kilométeres útamon alig !áttam V kolhozt, vagy szo'vhozt, ahol fertőző f állatbetegségek uralkodtak volna. Rö- é ... ,. ... videsen megkaptam a magyarázatát $ CSengene k' után a P 6*" e9y kedves ennek a kívánatos és szerencsés álla- ^ on pótnak. Ugyanis a Szovjetunióban A a Balti-tengertől a® lekedtek, adja meg a taktust Méry ta­nító elvtárs, ha már zenészeket akar nevelni diákjaiból. Peregnek a számok, akárcsak a film a moziban. József Attila „Anyám" cí­mű versének édes-bús versszakai hosszú évek óta be van vezetve a kö­telező és .líjtalan preventív oltás az ál­lati fertőző betegségek ellen, mégpe­dig úgy, hogy ha valahol a Szovjetunió ' bármely területén állati fertőző beteg­ség üti fel a fejét, azon a területen és ' széles, több száz kilométeres körzetben ' minden fogékony állatot 10 éven ke- i resztül díjtalanul oltanak mifiden év- , ben az előfordult- betegség ellen. Mi sem természetesebb, hogy egy ( ilyen tökéletes prevenció teljesen biz­tosítja a fertőző betegségek megszű­nését és ezzel az állattenyésztés gaz­daságos és egészséges egyedekből álló ' fejlődését. Most végre hazánkban is meg van 1 adva ez a lehetčség és kizárólag állat­tartóinkon fog múlni, hogy pár éven i következik, a „Kevély Klári". Elsősök adják elő és így elhihető, hogy a rettenetesen kevély Klári egy szlvhezszóló s-óra rögtön jószívű kis­lánnyá változik. A RÉGI FALU örök tragédiája a szegény legény és gazdag lány talál­kozása ugyanilyen című páros jele­netben nem végződik tragikusan. A gazdag lányból lett asszony ugyan nem akarja eleinte urának mondani a szegény férjet. Öröm nézni, ahogy ezt a kis jelenetet Mlinkovics Gyuszi meg Asztalos Ilonka előadják, pedig az asztalt csak ágaskodva érik el. Még el sem ült a jelenet után a taps, máris itt a szívet-lelket gyönyörköd­tető következő szám. Vagy ötven di­ák szorong a színpadon, lányok, fiúk vegyesen és cseng-bong a csokorba tegségek és paraziták okozta nemzet­gazdasági károktól, és egész állatte­nyésztésünket a kívánt, jól megszer­vezett és egészséges egyedekből szár­mazó tenyészetekkel alapozzuk meg. Gyorsítsák meg az évi tervek előkészítését a nagykaposi járás szövetkezeteiben Egységes földművesszövetkezeteink nagy feladatok előtt állanak — most dolgozzák ki az 1856. évre a termelési és pénzügyi terveket. A tervek előké­szítése fokozott figyelmet kíván mind a szövetkezeti tagság, mind a JNB ál­tal kiküldött dolgozók részéről. A nagy­kaposi járásban nem a legmegnyugta­tóbb a helyzet. Több szövetkezetben még mindig nincsenek tudatában a tervezés fontosságának. Ezek a szövet­kezetek Pályia, Nagykapos, Kaposke­lecsény, Mokcsakerész, Budaháza, Nagyráska és Bés. Ezekben a szövet­kezetekben a funkcionáriusok s nem kevésbé a JNB részéről kiküldött dol­gozók nem tették magukévá a tervek határidőre való elkészítését. Elfeled­keznek róla, hogy csakis reális tervek alapján valósítható meg mindaz a fel­adat, amelyet a II. ötéves terv mező­gazdaságunk elé állított. Egyes szö­vetkezeti funkcionáriusok ügy képze­lik, hogy a tervek kidolgozása kizáró­lag a JNB mezőgazdasági osztálya dolgozóinak az Ugye. Az ilyen helyte­len nézetnek aztán később, az év fo­lyamán az egyes munkáknál megvan a következménye. Helyesen értelmezik a tervek kidol­gozásának fontosságát a mogyorósi, nagyszelmencei és a ruszkai EFSZ­ben, ahol az előkészületeket időben megtették és már a tervek 50 száza­lékban készen vannak. Meg kell jegyeznünk, hogy ezek a szövetkezetek már jóelőre tökéletesen megtárgyaltak a munkanormákat, me­lyeket a megfelelő osztály­ba beosztottak. Megalakították az ál­landó munkacsoportokat, s a pontos leltár kidolgozása alapján készítik el az egész évi terveket. Ily felkészültség mellett biztosítva van az 1955. évi si­keres gazdálkodás minden feltétele. Legyen tehát példa a nagykaposi járásban a mogyorósi, nagyszelmenci és a ruszkai EFSZ, s azok, amelyek lemaradtak, fogjanak hozzá a munká­hoz, hogy a kitűzött határidőre, január 15-re elkészíthessék az évi terveket. Érdemes többet termelni A Sárosi Állami Gazdaság dolgo­zói ünnepélyes keretek között kezdték meg a második ötéves terv első évét. Az új év küszöbén a gazdaság dolgo­zói megállapították, hogy szorgalmas munkájuknak már a múlt évben is megvolt a kellő eredménye. Az állat­tenyésztés részére biztosították a szükséges takarmánymennyiséget úgy, hogy a téli hónapok alatt is meg tud­ják tartani az átlagos nyolcliteres na­pi tejhozamot tehenenként. A múlt évi szorgalmas munka eredménye abban is visszatükröződik, hogy a gazdaság kukoricából a tervezett 35 mázsa he­lyett 65 mázsás hektárhozamot ért el. A gazdaság dolgozói nem bánták meg, hogy jó munkát végeztek a föl­deken, mert túlszárnyalták a terve­zett hektárhozamokat és pótjutalma­zásban is részesültek. Egyes dolgozók 8—9 mázsa kukoricát kaptak pótju­talmazásként. Ez az eredmény Kovács Lajcst és a többi dolgozókat is fel­lelkesítette és most, az új év első nap­jaiban kötelezettséget vállaltak, hogy az idén még jobban, becsületesebben fognak dolgozni, hogy az év végén még nagyobb eredményekkel dicse­kedhessenek. Alló Ferenc, Sárosfa. belül megszabaduljunk a fertőző be- ^ sz cdett kilenc népdal. A végén a gye­rekhad halkan elkezni: „Nem dörög a sok ágyú, talán béke akar lenni." Ha részletesen be akarnánk számol­ni mindenről, amit ezen az alig két és félórás műsoron látni és hallani le­hetett, sokára érnék a végéhez. Nemcsak a szépítés férne rá a naszvadi színpadra, hanem a nagyobbí­tás is, amint kitűnt például az orosz „Szalagtáncnál". A lányoknak húzd­meg, ereszd-meget kellett a »zalagok­* kai játszani, ha nem akartak a for­zetben — fényes eredményeknek az ľ dulatoknál leesni a színpadról. A he­éve volt. Kovács Antal egyéves elnök-1 ^ nemzeti bizottságnak törődnie kel­sége alatt — aki egyúttal a szövetke- Y 'ene azzal, hogy amíg nem épül fel zet agronómusa és zootechnikusa is f a rendes népművelési otthon, legalább — megváltozott a szövetkezet képe.* alkalmasabb színpada legy.en a fiata­A termelésben minden vonalon lénye- $ lóknak. Lám, a szomszéd Imely sok­ges javulás állott be. Említésre méltó ^ ka l kisebb falu, mégis van rendes eredményeket értek el a takarmányok f népművelési otthona, jó felszerelés Ladmócon is dicsekedhetnek < eredményekkel Míg az utóbbi évek alatt sok nehéz­séggel küzdött a ladmóci EFSZ, az 1955. év itt is — mint sok szövetke­biztosításában. 350 köbméter silóta­karmányon kívül annyi szálastakar­mányuk van, hogy bőven jut belőle ' még a következő télre is. Eddig jó­formán alig volt valami említésre ' méltó eredmény az állattenyésztésben. sel. Bajcs még Imelynél is kisebb, de népművelési otthona még az imelyi­nél is nagyobb. De most jönnek az est gyöngysze­mei. A színpad egyik sarkában ott áll de a bőséges takarmányalap ezt is f Zetelaki László az édesanyjával (Ha­biztosítja. Megszervezték a pótjutal- | ris Pali és Tobolka Erzsi), a másikban mazás bevezetését minden termelési A Görög Ilona szintén az édesanyjával ágban. Kovács elnök így nyilatkozik & (Bencsík Erzáí és Fajusz Marika) és szívszorongatóan bomlik ki a ballada tragédiája. Érces, bátor hangon hívja Zetalaki László kedvesét. Görög Ilo­nát. Hiába műiden, a keményszívű anya nem engedi lányát a legényhez. Csak amikor már a halottat nézni hívják, akkor megy vele oda. Sze­rencsére itt is csoda történt — ked­vese csókjára rögtön föltámadott a ha­lott leány. Nyomban elbűvölten nézi a sok csil­logó szem az üvegestáncot. A nyol­cadikos lányokból válogatott táncosok fején biztosan áll a teli üveg. Forog­nak a lányok, lehajolnak, átbújnak az „aranykapu" alatt, perdülnek jobbra­balra, az üveg mégsem esik le fejük­ről. Ezzel a számmal nyugodtan elme­hetnének a naszvadi középiskolások nemcsak az iskolai, hanem a járási népművészeti versenyre is. A következő számban három fonó lány ül a színpad egyik sarkában és mesélő hangon rákezdi: „Összejöttek, összejöttek a sári legények, Közte van, közte van Csomor Dani Tamás ..." Dalolják, mesélik hogyan hívja az elszánt r ^mor Dani szerelmesét, Sal­lai Kis "it a szülői házból a bálba. Sallai Kis 'íata ugyan ellenkezik, de anyja, Sári bírftné noszogatására el­megy a kocsmába, ahol Dani halálra táncoltatja. „Átkozott az apa, hétszerte az anya, ki az ö leányát ily sokáig hagyja..." A végén Dani szíve is meghasad és odaomlik Katájához. Ha ilyen balla­dákat lát a falu népe, kétségtelen, hogy idővel az operát is megérti. A műsor végén pedig, nehogy elszo­morodott szívvel menjen haza a né­zőközönség, a nagy kórus rágyújt a i „Esik eső, zúg a gát" című vidám bú­csúztatóra. JÖ MUNKÁT végeztek a naszvadi tanítók: Méry Kálmán, Mikuska Er­zsébet, Ács Gizi, Hanzdík Kálmán, a Hlavicska-házaspár, Árendás Eszter és Szabó Marika. Olyan tehetségeket, fe­deztek fel a naszvadi kisdiákok kö­zött, mint Haris Pál és Nagy Laci. Csakhogy az ilyen értékes kezdemé­nyezés ifttelez. Kár volna a tehetsé­geket elhanyagolni és kár újakat fel nem fedezni. A nagyon sok jó mellett azonban mondjunk egy-két kiküszöbölhető hi­bát is az est. rendezői címére. Hol ma­radt a zenekíséret? Naszvadon har­minchárom tanító van, azok közül ne akadna öt-hat jó zenész? És ha már annyi népi tánc és népdal szerepelt a műsoron, miért nem akadt köztük szlovák vers vagy népdal? Ott van Naszvadon a tőszomszédságban a szlo­vák középiskola. Kár volt, hogy a két iskola nem rendezte meg közösen az es+et. Mindent összevéve azonban jó volt a műsor. Komoly munkát végeztek a rendezők, különösen na figyelembe vesszük, hogy a lelkes fiatal tanítók többjének nincs rendes lakása, vagy naponta húsz kilométert kerékpározik a-.ért, hogy a kis emberpalántákat megtanítsa a tudományok alapjaira és megszerettesse velük az igazi szépet, a művészit. A lakás kérdésében sokat segíthetne a HNB éppen úgy, mint azon, hogy az előadásokról kilövőket ne fogadja egyiptomi sötétség, mintha villany nem léteznék a faluban. A több mint ötezer lelket számláló nagyközség szintén eltűnik a vaksötétségben. Még jó, hogy az EFSZ új nagy magtáránál ég valami ottfelejtett fény, így lega­lább tudjuk, merre van az út a ven­dégmarasztaló sárból Érsekújvár felé. Csúz! Cs. Ferenc j | KULTURÁLIS HÍREK I a szövetkezetről: — Ha kell, éjt-napot eggyé te­szünk szövetkezetünk fellendítése ér dekében. Igen, ezt már bebizonyították ta­valy a cukorrépa-termelésben, amely- , .. „„,.„ , , ,..,.„ u , - 1 u •. ' ... A JULIÁN TUW1M lengyel kolto gaz­bol 410 mázsás hektarhozamot ertek • , , , , . . , . , . . . . , . ... , á dag irodalmi oroksege sorozatos ki­el. A tereoesi cukorqyartól a harma- r , ... ... . . , .. , ... .. _ - . .. . , A adasban lat napvilagot. Az első kötet dik diiat kaptak a szocialista szek- V ľ,,. , . , torok között elért szép eredmé- $ negyvenezer peiaanyoan jeient meg. nyért. • lírai költeményeket és gyermekverse­ket tartalrroz. A sorozatot, amelyben a nagy köUő ismeretlen versei is meg­jelennek, J. W. Gomulicki, J. Iwasz­kiewicz, M. Jastrun és A. Slonimski szerkesztik. — Végre mi is dicsekedhetünk ki­tüntetéssel — mondja Kovács elv­társ. — Meg aztán az az a pénz sem csekélység, amit jutalomként ka­pott a szövetkezet. „ r ....... . . , . ... , . - Y A LENGYEL IRODALMI élet nagy Fejlődik es halad előre a ladmoci L _ . szövetkezet. A jó munkaszervezés, reménye: Maria Dabrowszka uj kony­vezetők igazságos irányítása a tagsá- Y v é" e k megjelenése. Dabrowszka - a got egyre nagyobb ragaszkodásra Y má r hetében klasszikusnak mondható ösztönzi a szövetkezethez. A szövet- f nagy lengyel prózaíró — a felszabadu­kezet fellendítésében nagy érdeme \ lás óta most első ízben jelenteti meg van Sebenga Máriának és ifj. Trója V könyvalakban újabb elbeszéléseit, Pálnénak, akik az állattenyésztésben $ amelyek között különösen két novella dolgoznak. •keltett hatalmas érdeklődést, már fo­lyóiratokban való megjelenése idején. („A harmadik ősz", „Falusi lakoda­lom".) Dabrowszka könyvének meg­jelenése után Drewniowski nagyterje­delmű tanulmányban foglalkozik a két feltűnést keltő elbeszéléssel. A BOLGÁR SZÍNHÁZAK idei műsor­tervében a bolgár drámát 15 eredeti mű és 3 dramatizálás képviseli, közülük tizenkettő új darab. MARTIN ANDERSEN-NFXŐ-kiá'IÍ­tás nyílt meg a berlini Állami Könyv­tár helyiségeiben. A nagy dán -fltő munkásságának és harcainak emlékeit gyűjtik itt egybe a dán és a német szocialista irodalom barátai. ÜJ SZO 1956. január 11. 9 i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom