Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-04 / 04. szám, szerda

Csehszlovákia részi ve$z India, Burma és Egyiptom iparának építéséhen delmi küldöttségeink jártak In­diában, Búrmában és Egyiptom­ban. A múlt éy kezdetén ön­álló csehszlovák ipari kiállítást ren­deztünk Kairóban és Bombayban. Kormányküldöttségünk útjai továb­bi fontos lépést jelentettek a baráti kötelékek és gazdasági kapcsolatok el­mélyítése fele. A delhi nemzetközi nagyvásáron megcsodálhattuk azt a i izonyára kevés olyan hely van a földkerekségen, amely az utóbbi időben annyira magá­ra vonta volna a világ közvéleményé­nek figyelmét, mint Délkelet-Ázsia és a Közel-Kelet országai. A bagdadi tá­madó szövetség és a SEATO támadó tömb. az arab országokra qy^korolt nyomás, ezen országok nagy részének tiltakozása és ellenállása az amerikai hatalmak beavatko­zásával szemben, a gyarmati rendszer maradványai ellen folytatott harc, amely oly kifeje­zően megnyilvánult a bandungi érte­kezleten, az ázsiai országok vezető államférfiainak lá­togatásai a Szov­jetunióban, a Kínai Népköztársaságban és a népi demok­ratikus tábor or­szágaiban, a békés egymás mellett élés elve, Buiga­nyin és Hruscsov elvtársak útjának eredménye — ezek a legfontosabb ese­mények, amelyek most élénken foglalkoztatják a világ i haladást, amit az indiai gazdaság tett Kép a ranguni csehszlovák kiállításról közvéleményét. Kevésbé ismertek azonban a világ­nak e részére vonatkozó gazdasági ada­tok. Kevesen tudják, hogy Burma ki­vitelének több mint 80 százalékát a rizs képezi, Egyiptom viszont túlnyomó részt gyapotot szállít ki, vagy ki tud­ja például, hogy Pakisztánban az egy lakosra esö acélfogyasztás több mint százszorta alacsonyabb, mint Nyugat­Európában és az egy személyre eső élelmiszerfogyasztás Indiában mintegy 1690 kalória, míg Svédországban el­éri a napi 3 000 kalóriát. Mindez a hírhedt gyarmati politika következmé­nye, amely a leigázott országokat ar­ra ítélte, hogy csupán a nyersanyag szolgáltató szerepét játsszák. Az óriá­si természeti kincsek és az olcsó mun­kaerők az idegen hódítóknak kimerít­hetetlen nyereségforrást jelentettek. Szomorú tény, hogy ezeket az orszá­gokat mindeddig csak a kevéssé fejlett országok közé» sorolhatjuk. E térség legfontosabb országaiba, In­diába, Burmába és Egyiptomba elláto­gatott a csehszlovák kormányküldött­ség K. Dvorak külkereskedelmi minisz­ter vezetésével. A küldöttség részt vett a Delhi Nemzetközi Nagy Vásá­ron, önálló csehszlovák kiállítást nyi­tott meg Rangunban és visszafelé ve­zető útján ellátogatott Egyiptom fő­városába, Kairóba. csehszlovák árucikkek nem is­meretlenek ezekben az orszá­gokban. Már a háború előtt kereskedtünk velük, e kereskedelmi kapcsolatok mozgató ereje ugyan a személyes nyereségen alapult és azon a törekvésen, hogy az illető cég, vagy társaság a lehető legtöbbet nyerjen az üzleten. Csupán a háború után és fő­leg 1952 után került sor e kereskedel­mi kapcsolatok rendszeres fokozására, és az árucsere lényegesen növekedett. Különösen erős ösztönzést kaptak kölcsönös kereskedelmi kapcsolatpinka múlt esztendőben. Meghosszabbítottuk és kibővítettük az Indiával kötött ke­reskedelmi egyezményt. Hosszúlejára­tú kereskedelmi és fizetési egyezményt írtunk alá Burmával, meghosszabbítot­tuk és kiszélesítettük az Egyiptommal fennálló régi kereskedelmi és fizetési megegvezésünket, s ezenkívül hosszú­lejáratú egyezményt is kötöttünk. Szá­mos küldöttséget láttunk vendégül ezekből az országokból, amelyek kö­zül sokat miniszterek vezettek. Prága, — jóllehet csak rövid időre — vendé­gül látta Dzsavaharlal Nehru indiai miniszterelnököt. Kereskedelmi és mű­szaki szakértőkkel kibővített kereske­de egyben örömmel állapíthatjuk meg, hogy a mi kiállítási anyagunk a leg­jobbak közé tartozott. A kiállítási pavilon merész, teljesen újszerű összeállítása, a kiállított ter­mékek elrendezése és minősége le­nyűgözte a látogatókat. Sok dicséretet hallottunk munkásaink ügyes kezéről és technikusaink ötletességéről és tu­dásáról. A nagyvásár megnyitásának már második napján gépipari kiállítási anyagunk nagy része elkelt. Ugyan­ilyen, sőt talán még nagyobb sikere volt ranguni kiállításunknak, amely a maga nemében egyedülálló volt Bur­mában. Három heti tartama alatt ma­gára vonta a ranguni lakosok figyel­mét, akik tízezer számra látogattak el a kiállításra. Nemcsak a kiállított áru­cikkeket csodálták meg, — jóllehet Delhitől eltérően itt kisebb súlyt he­lyeztünk a nehéz gépipari kiállítási anyagra, hanem a csehszlovák filmeket, bábjátékokat is, amelyeket a legjobb prágai bábszínjátszók adtak elő. K üldöttségünk nagyon szívélyes fogadtatásban részesült. Nagy figyelmet szenteltek nekünk a vezető gazdasági és politikai ténye­zők, valamint a sajtó is. Küldöttsé­günket fogadta Nehru úr, India mi­niszterelnöke, U Nu, a Burmai Szö­vetség miniszterelnöke és Egyiptom­ban Nasszer miniszterelnök. Küldött­ségünk meglátogatta Bengália, Bom­bay és Asszan indiai államok minisz­terelnökeit is, valamint a megláto­gatott országok gazdaságügyi minisz­tereit. Nincs kizárva, hogy még nagyobb részt veszünk az ipari és közlekedési építésben. India érdeklődik a cseh­szlovákiai szállítmányok iránt és fő­leg azt sürgeti, hogy olyan szállít­mányokat küldjünk, amelyeknél ipa­runknak hosszú éves tapasztalatai ér­vényesülnek. Egyiptomban, amellyel együttműkö­désünk az Utóbbi hónapokban külö­nösen megerősödött, ellátogattunk Tahrir tartományba, ahol az egyip­tomi kormány emberfeletti erőfeszí­téssel óriási területeken öntözőberen­df-rést, mezőgazdasági és ipari tele­peket épít. V alamennyi országban a tárgya­lások fontos anyagát képez­te a műszaki segítség kér­dése. Küldöttségünk pozitív választ adott Indiának arra a kérésére, hogy tegyük lehetővé indiai polgárok ki­képzését egyes szakmákban és ezen feliil küldöttségünk felajánlotta, hogy tíovábbi indiai szakemberek tanulhat­lak Csehszlovákiában. Szakembereink a; indiai hatóságok rendelkezésére állanak és készek együttműködni az országépítés fontos feladatainak meg­oldásában. Készek vagyunk megosz­tani tapasztalatainkat Asszam állam közlekedési problémáinak megoldásá­ban, készek vagyunk segítő kezet nyújtani cukorgyári berendezéseket gyártó üzemek építésében, indiai fő­iskolásokat befogadni, készek vagyunk lehetővé tenni indiai tudósok láto­gatását hazánkban, tanácsot és se­gítséget nyújtani számos más kér­dés megoldásában. Ugyanilyen módon szándékozunk segíteni Burmának is, ahol az elsőrendű feladatokon kívül újjá kell építeni a háború által el­pusztított üzemeket, ércbányákat és be kell vezetni a földtani kutatást. Küldöttségünk jól tudta, hogy lehe­tőségeink korlátozottak és javasla­tait azzal a jószándékkal tette, hogy az országépítés jelenlegi szakaszában nemcsak Burma, hanem India is szí­vesen fogadja baráti segítségünket, különösen azért, mert azt őszintén jószándékkal nyújtjuk és e segítség mögött nem rejlik semmilyen nye­reséghajhászás, vagy mellékgondolat. Küldöttségünk felejthetetlen be­nyomásokat szerzett útjain. Meggyő­ződtünk arról, hogy gyártmányaink­nak jó hírnevük van és techniku­saink, munkásaink munkáját nagyra becsülik a külföldön. Örömmel töl­tött el bennünket az a levél, ame­lyet az asszami kormány megbízá­sából az állam közlekedésügyi minisz­tere küldött R. Dvorák miniszter elvtársnak, küldöttségünk vezetőjé­nek. A levélben legnagyobb elisme­réssel nyilatkoznak Makovec és Nevrlí mérnökeink kiváló szaktelje­sítményéről. akik nagymértékben hozzájárultak az állam tontos közlekedési problémáinak megoldásá­hoz. Ugyancsak örömet okozott ne­künk a fiatal burmai technikusok és főiskolai hallgatók érdeklődése gé­peink iránt. Ezek a fiatal emberek hosszú órákon át állottak előttük, hogy alaposan megismerjék őket. Meghatott bennünket az a meleg fo­gadtatás, amelyben az egyiptomi dol­gozók Tahrirban részesítettek ben­nünket, mihelyt megtudták, hogy Csehszlovákiából jöttünk. Az ilyen felemelő pillanatok örömmel töltenek el bennünket, de egyben arra is kö­teleznek, hogy továbbra is jó mun­kát végezzünk, ne okozzunk csaló­dást a belénk vetett bizalomban. Ö römmel állapíthatjuk meg, hogy küldöttségünk útja jó eredményekkel járt és továb­bi ösztönzést ad azon országokkal való gazdasági kapcsolatain? megszi­lárdítására, ahová ellátogattunk. A csehszlovák ipar ezekbe az országok­ba egyre nagyobb számú gépet és egyéb olyan termékeket fog szállítani, amelyekre ezen orszá­gok gazdaságának nélkülözhetetlen szüksége van. Mi viszont rizst, kau­csukot, bőrt, ércet, teát, gyapotot, házi ipari készítményeket és más árucikkeket vásárlunk tőlük. Vásárlá­sunk terjedelme arányosan növek­szik kivitelünkkel, nemcsak a kivi­tel méretei, hanem annak különfé­lesége tekintetében is. Műszaki és kereskedelmi dolgozóink hálózata ki­bővül úgy, hogy teljesen biztosítja valamennyi fogyasztónk óhaját és az ottani gazdasági intézmények szük­ségleteit. A külkereskedelmi appa­rátus munkájában, valamint a ter­melésben felhasználjuk azokat az is­mereteket és ötleteket, amelyeket kül­döttségünk szerzett. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy gazdasági kapcsolataink azokkal az országokkal, ahová ellátogattunk mindkét fél javára 'gyorsan fognak fe.'lődni és a kölcsönös árucsere az 1956-os év folyamán megsokszorozó­dik. Ing. Zdenek Jurih. Szovjet küldöttség érkezett Berlinbe W. Pieck 80. születésnapjának megünneplésére Berlin, január 2. (TASZSZ). — Ja­nuár 2-án Wilhelm Piecknek, a Német Demokratikus Köztarsaság elnökének 80. születésnapja alkalmából rendezett ünnepségekre szovjet küldöttség ér­kezett K. J. Vorosilovnak, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnö­kének vezetésével. Az állami lobogókkal díszített Kele­ti-pályaudvaron a szovjet küldöttsé­get üdvözölték: J. Dieckmann, az NDK népi kamarája elnökségének elnö­ke, O. Grotewohl, az NDK miniszter­elnöke, W. Ulbricht, a Német Szocia­lista Egységpárt Központi Bizottságá­nak első titkára és más közéleti ve­zető személyiségek. A szovjet küldöttség üdvözlésére a i berlini lakosok ezrei gyülekeztek a Keleti-pályaudvar környékén. A kül­döttség tiszteletére felsorakozott a népi rendőrség díszőrsége, elhangzott a Szovjetunió és a Német Demokrati­kus Köztársaság államhimnusza. A berliniek gyűlését A. Neumann, a Német Szocialista Egységpárt ber­lini szervezetének első titkára nyitot­ta meg. A jelenlevők viharos tapsa és üdvözlő kiáltásai közepette szívélyesen üdvözölte K. J. Vorosilovot, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa Elnökségé­nek elnökét és a küldöttség tagjait. Ezután K. J. Vo ros i lov elvtárs beszélt a gyűlésen. Beszédét a berlini polgárok ezrei nagy érdeklődéssel hallgatták és nem egyszer viharos tapssal szakították télbe. K. J. Vorosllov elvtárs beszéde A Szovjetunió küldöttsége Wilhelm Pieck elvtárs elnöknek, a Német De­mokratikus Köztársaság kiváló állam­féríia és politikusa 80. születésnapja alkalmából rendezett ünnepségekre érkezett Berlinbe, a Német Demokra­tikus Köztársaság fővárosába. (Viha­ros, hosszantartó taps.) örülünk, hogy a német néppel, va­lamint a baráti országok kormányai­nak és a testvér kommunista pártok­nak képviselőivel együtt részt vehe­tünk ezeken a nagy fontosságú ünnep­ségeken. (Taps.) Pieck elvtárs egész tevékenysége szorosan összefügg a német nép ha­ladó erőinek harcával, olyan Német­ország megteremtése érdekében, amelyben a dolgozó nép országának, és mindazon értékeknek ura, ame­lyeket teremt. (Taps.) Örömmel állapítjuk meg, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban a német dolgozók ezt az államot fel­építették. A Német Demokratikus Köztársaság fennállásának rövid ideje alatt nagy sikereket ért el, aminek összes barátai örülnek. A Német Demokratikus Köztársaság tartósan elfoglalta helyét egyenjogú tagként a demokratikus tábor orszá­gainak családjában. Ezen országokkal való barátságának és együttműködé­sének megszilárdítása hozzájárul a Német Demokratikus Köztársaság to­vábbi politikai, gazdasági és kulturális fejlődéséhez és nemzetközi tekintélyé­nek szüntelen növekedéséhez. A német népnek a békére és az ország nemzeti egységének felújítá­sára irányuló törekvése közeláll a szovjet néphez és érthető számára. Teljesen osztjuk a Német Demokra­tikus Köztársaság kormányának azt a nézetét, hogy Németország egye­sítése megoldásának egyedüli reális útja a Német Demokratikus Köztár­saság és a Német Szövetségi Köz­társaság közötti megegyezés. Engedjék meg, hogy a Szovjetunió népeinek nevében Berlin lakosainak és a Német Demokratikus Köztársaság összes dolgozóinak szívélyes baráti üd­vözleteinket tolmácsoljam és új sike­reket kívánjak nekik a német nép javára végzett építő munkájukban. (Viharos taps.) » * « A szovjet küldöttséget ezután a berlini dolgozók nevében Marta Ul­bricht, a „Fortschritt" nevű gyár képviselője szívélyesen üdvözölte, majd pedig Pötz mérnök, a berlini műszaki kamara elnöke mondott üd­vözlő beszédet. Szudán nem csatlakozik semmilyen szerződéshez Kairó, (TASZSZ). — A „Rosa al — Jusef" című hetilap közölte tudósító­jának Azhari szudáni miniszterelnök­kel folytatott beszélgetését Szudán függetlenségének kihirdetése alkalmá­ból Azhari Szudán jövő külpolitikájáról kijelentette, hogy .Szudán nem csatla­kozik semmilyen szerződéshez és hogy külpolitikája összhangban fog állani Egyiptom és más országok politikájá­val, amelyek nem vesznek részt sem­milyen szerződésben. , Semleges poli­tikát fogunk folytatni" — mondotta Azhari. A szudáni miniszterelnök továbbá kiemelte: „Nem kötünk semmilyen egyezményt Nagy-Britanniával. Szudán nem Ígérte és nem szándékozik egy államnak sem igérni semmilyen szer­ződés megkötését, amely korlátozná szuverenitásunkat." Az egyiptomi miniszterelnök elutasította az angol-amerikai kölcsön leltételeit New York, január 3. (TASZSZ) — Az Associated Press hírügynökség washingtoni tudósítója jelentette, hogy Nagy-Britannia' és az USA 3 héttel ezelőtt tájékoztatták Nasszer egyipto­mi miniszterelnököt arról, hogy ké­szek kölcsönt nyújtani Egyiptomnak az asezuani duzzasztógát építésére. Ezt a kölcsönt bizonyos feltételekhez fűzik. Az Amerikai Egyesült Államok által ellenőrzött nemzetközi bank egyik feltétele az volt, hogy „bizonyos mér­tékben ellenőrzés alatt tartják" Egyip­tom népgazdaságát. Gamal Abdel Nasszer, egyiptomi mi­niszterelnök — írja továbbá a tudó­sító — „élesen tiltakozott" a kény­szerfeltételek ellen és számosat közü­lük „lényegében elutasított'. Nasszer az USA egyiptomi nagykövetének egye­nesen kijelentette, hogy ezeket 8 fel­tételeket az egyiptomi belügyekbe va­ló beavatkozásnak és bizonyos érte­lemben az egyiptomi szuverenitás megsértésének tekinti. Az osztrák dolgozók a fasiszta Starhemberg letartóztatását követelik Bécs, január 2. (ČTK) — Starhem­bergnek, a fasiszta „Heimwehr" volt vezetőjének visszatérése Ausztriába nagy . felháborodást keltett az osztrák dolgozók körében. Honner osztrák kommunista képviselő ezzel kapcsolat­ban nyilatkozatot tett és rámutatott, hogy Ausztria Kommunista Pártja elő­re látta azt, hogy az osztrák fasisz­ták volt vezére visszatér,, mihelyt Starhembergnek visszaadták várait és birtokait Ausztriában. „A demokrácia kigúnvolása, hogy Ausztriában bebör­tönzik az antifasisztákat, míg Sanitzer, a bécsi gestapó volt hóhéra és most a fasiszta Starhemberg szabad lábon vannak" — mondotta Honner képvi­selő és Starhemberg letartóztatását követelte. Nyilatkozata végén rámutatott: De­mokráciánk ereje a munkásosztály erejében rejlik és minél erősebb a baloldal, minél erősebbek a kommu­nisták, minél tömörebb a szocialisták és kommunisták egységes frontja, an­nál biztosabb lesz demokráciánk és annnál_ hamarabb kiűzzük Ausztriából a fasiszta kísérteteket. Ciprus népe szabadságot akar Az ú.i delhi csehszlovák kiállítást óriási érdeklődéssel szemléli a lakosság London, január 2. (ČTK) — Amint a Reuter hírügynökség tudósítója je­lenti, január 1-én Nikoziában röpla­pokat terjesztettek, amelyeken a cip­rusi dolgozók haladó pártja — melyet a britek betiltottak — felhívja Ma­karios érseket, a ciprusi nacionalista párt egyik vezetőjét, hogy lankadat­lanul harcoljanak a ciprusi nép ön­rendelkezési jogának haladéktalan megadásáért és ne egyezzenek bele a ciprusi kérdés semmilyen más meg­oldásába. Makarios erről nemrégen tárgyalásokat folytatott Hardinggal. a ciprusi brit kormányzóval. A tárgya­lások a brit kormány hajthatatlansága miatt csődöt mondtak. A brit kormány a ciprusi népnek csupán formális ön­rendelkezési jogot hajlandó nyújtani Harding ciprusi brit kormányzó új­évi beszédében elégedetlenségét fe­jezte ki a jelenleg! rendkívüli helyzet felett Ciprus szigetén. Jgyekezett bi­zonygatni. hogy a helyzetnek a „ter­roristák" tevékenysége az oka, hogy elleplezze azt a ténvt, hogy a hely­zeteit a brit gyarmatosítók nyomása okozza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom