Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-30 / 30. szám, hétfő

EROIODIKABEKE ESA SZOCIALIZMUS LEGYŐZHETETLEN TÁBORA ROMÁNIA Az ip­1 ri termelés 61—65 százalékkal nö Az 1956—1960. évi második ötéves tervre kiadott irányelvtervezet szerint el kell émi az ipari termelés 60—65 szá­zalékos növekedését, úgyhogy Romá­nia ipari termelése 1956-ban 5,4—5,6­szorta nagyobb lesz, mint 1948-ban volt. Románia folytatni fogja az or­szág szocialista iparosításának poli­tikáját, egyben a termelő eszközök termelésének évi növekedése átlaq 11—11,5 százalékot tesz ki, a fogyasz­tási árucikkek termelése pedig 8,5— 9 százalékot. Ez a növekedés azt je­lenti, hogy a termelés az első ötéves tervvel szemben csaknem kétszeres lesz. Az irányelvtervezet előírja a kő­olajtermelés 28 százalékos növekedé­sét, ami annyit jelent, hogy 1960-ban 13,5 millió tonna kőolajat termelnek. A szénfejtés 1960-ban az 1955-ös év­vel szemben 80—90 százalékkal növe­kedik. A könnyű- és élelmiszeripari termelésnek az ötéves terv végéig 150 százalékot kell elérnie az 1955-ös év­vel szemben. t. ' ft"* 1* : • r • .. • •« ü " • ' " — W t Korea 3 éves tervének utolsó éve Észak-Koreában teliesen újonnan fölépítettek, helyreállítottak vagv ki­bővítettek több mint 290 kohászati, ércbányászati és más nagy-. Illetve középüzemet. Az 1955. évi. termelés jóval nagyobb volt a háború előtti 1949. évinél. Gépipara már fémforgá­csoló szerszámgépet, hajómotort, ge­nerátort és Koreában azelőtt sose O.vártott sok más gépeket is készít. A villamosenergia-termelés 1955 vé­géig az 1953 évinek 2,5-szörösére növekedett. 1955 első felében Kétszer annyi pamutszövetet és négyszer any­nyi selyemszövetet ayártott. mint az 1953 januárjától júniusig terjedő idő­szakban. A mezőgazdaság is újjászületik. A termelőszövetkezetek szaporodása hat­hatósan elősegíti ezt a folyamatot 1955 augusztus végén már Észak­Korea parasztgazdaságainak 45.1 szá­zaléka közösen dolgozott, mégpedig az eqész vetésterület 44,8 száza'ékán 1956 az észak-koreai népgazdaság háború utáni helyreállítására és fej­lesztésére irányuló hároméves terv utolsó esztendeje. Az ipari termelés 1956-ban 16,3 százalékkal, a termelő­eszközök termelése pediq 20 száza­lékkal növekszik az 1955. évihez ké­pest. A koreai n'-> a hároméves terv tel­jesítése után hozzáfog ötéves tervéhez, amelynek feladata, az orszáq nagy­szabású iparosításához szükséges anya­ai alap megteremtése. Az ötéves terv­nek el kell látnia új technikával a gazdaság valamennyi áqazatát. s ovor­san emelnie kell az általános terme­lési színvonalat. A szocializmus építése, a béke­tábor országainak gazdasagi sikerei vak gyűlöletet váltanak ki a nyugati imperialista körökből. A népi demokratikus országok „felsza­badítására" szőnek gonosz terveket. Szeretnék az egész világon visszaállí­tani a kapitalista rendszert. Tehetet­len dühükben százával küldik az uszító röpcédulákat szállító léggömböket a béketábor országaiba. Ha rajtuk állna, hadirepülőgépeket is küldenének, de látják, hogy mi erősek vagyunk, hogy a háborús kaland tragikus végzetük lenne. Egyelőre őrült fegyverkezési hajszát űznek, újra felfegyverzik a nyugatnémet Wehrmachtot és dühöd­ten szemlélik a Szovjetunió vezette béketábor erősödését, fejlődését. Tá­madó jellegű katonai szövetségeket, tömörüléseket tákolnak össze ellenünk. Dulles, amerikai külügyminiszter nem­rég azzal dicsekedett, hogy az USA­nak már jónéhányszor sikerült a vilá­got a háborús veszedelem szélére ta­szítani A józanul gondolkodó emberiség másfelé tart. Korunk óriási demokra­tikus mozgalma példátlan a világtör­ténelemben. A népi tömegek százmil­liói a békéért, a szocializmusért har­colnak. És ennek a harcnak az élén a -Szovjetunió áll. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok tudják, hogy az új, boldog élet építéséhez béke kell, ezért küzdenek következetesen, megalkuvás nélkül a békéért, a nem­zetközi feszültség enyhítéséért, a biz­tonságért, a barátságért és a nemzet­közi együttműködésért. A szocialista tábor külpolitikája megfelel a világ valamennyi népe érdekeinek. A béketábor országaiban új élet lük­tet, a városokban, falvakban óriási méretű építkezések folynak, kultúrfor­radalom van és állandóan javul a dol­gozók anyagi helyzete. Nap mint nap mélyül a munkás-paraszt szövetség és a dolgozók egyre szorosabban tömörül­nek a kommunista és munkáspártok, a népi kormányok köré. Egyre szilárdabb testvéri barátságuk és szövetségük a Szovjetunióval. A szocialista tábor országai között közös célra és érdekre épülő, az egyen­lőséget tiszteletben tartó baráti kap­csolatok születnek. E népek kapcsolata a proletár internacionalizmus szikla­szilárd eszméire épül. A Szovjetunió és a népi demokráciák között kiépült kölcsönös segélynyújtás rendszere ezen országok termelőerőinek gyors fejlődését szolgálják és szilárdítják a béketábor politikai, gazdasági és vé­delmi képességét. A kölcsönös előnyökön alapuló gaz­dasági és kulturális kapcsolat legfon­tosabb láncsze'mei: a külkereskedelem, a kölcsönnyújtás, a tudományos- és technikai segítség, az Iskoláztatás, a kultúra és a művészet terén kiállítá­sok rendezése, külföldi küldöttségek kölcsönös látogatása. Ez a termékeny kapcsolat elősegíti ezen országok népgazdaságának terv­szerű, gyors fejlődését. Különösen nagy jelentőségű a Szov­jetunió és a Kínai Népköztársaság 1950. február 14-én megkötött barát­sági és kölcsönös segélynyújtási szer­ződése, valamint az 1955. május 14-én 8 ország között létrejött varsói szer­ződés. Ezen országok tanácskozó bi­zottsága a napokban Prágában ülése­zett és megtárgyalta a népek biztonsá­gának kérdéseit és újra ajánlotta a Szovjetunió javasolta európai bizton­sági rendszer kiépítését. Az építéshez béke kell. A béke meg­védéséhez pedig erős, Iparilag fejlett, gazdaságilag szilárd ország kell. A bé­ketábor országainak népgazdasága ál­landóan fejlődik. Erről tanúskodnak az 1955-ös év végén kiadott statisztikai adatok és azok a merész tervek, ame­lyeket ezek az országok maguk elé tűztek. Az építés tervei még nagyobb tnunkasikerek elérésére ösztönzik a szocializmus országainak dolgozóit. Nem kétséges, hogy a Szovjetunió ve­zetésével elérik kitűzött céljukat a szocializmus útján haladó népek és biztosítani tudják a békét. Kína 12 éves mezőgazdaságfejlesztési programtervezete LISZT M U CUKOR Az Oj Kína sajtóiroda közzétette a 12 éves me­zőgazdasági terv legfon­tosabb téziseit. Ezt a tervjavaslatot Kína Kom­munista Pártjának Köz­ponti Bizottsága terjesz­tette a Kínai Népköztár­saság Legfelső Állami Ta­nácsa elé. A tézisek töb­bek között meghatározzák: Valamennyi tartomány­nak, városnak és auto­nóm-területnek lényegé­ben be kell fejeznie a mezőgazdasági termelő­szövetkezetek szervezését és el kell érniök azt, hogy 1956-ban a parasztcsalá­dok mintegy e5 százaléka bekapcsolódjék a mező­gazdasági termelőszövet­kezetekbe. Azokon a te­rületeken, ahol a szövet­kezeti mozgalom szilár­dabb alapokon nyugszik, és már magasabb típusú szövetkezetek (kollektív gazdaságok) működnek, a magasabb tí­pusú mezőgazdaság szövetkezeti átépí­tését lényegében már 1957-ben be kell fejezni. Hét-tizenkét éven belül, 1956­tól kezdve lényegében ki kell küszö­bölni a gyakori áradások és aszályok veszélyét. 1956-tól kezdve tizenkét éven be­lül valamennyi területen, ahol vízierő­források -vannak, kisebb vízierőműve­ket kell építeni és így fokozatosan villamosítani a falvakat. Ezzel . egy­idejűleg ki kell építeni az állami víz­qazdálkodási hálózatot és a vlzierő­műveket. 1956-tól kezdve 12 éven belül az állami gazdaságok által megművelt földterületeket az 1955. évi 890 000 hek­tárról 9,3 millió hektárra kell emel­ni. Tizenkét év alatt lombos fákkal be kell fásítani minden parlagon heverő földet és kopár hegységet. A szövetkezetekenek fokozniuk kell a munkatermelékenységet. 1956-tól kezdve hét éven belül el kell érni azt, hogy minden munkaképes férfi a falvakon évente legalább 250 munkaegységet ledolgozzék. El kell ér­ni továbbá, hogy minden munkaké­pes nő a falvakon évente legalább 120 produktív munkaegységet érjen el. 1952-100 2,930.000 TONNA ^ 1957 GYAPOTS/ÖKTI m^ise us/omrom mm Moooiom ímm^2u mo.mom pü» -MŰ TONNA VW M^WB Jönna S 2,1)50.000 LÁDA UIB 4,700.000 LÁDA pü^ mm c« km&iJé i 5,000.000 CMG 111634000 VEG mmmvmn víg PAPÍR 1 11 111 11 11 Í3S.O00 TONNA Od \M///M65 J 8SM TONNA 60.000 DARAB KfREKFAR GUMlCI PO sss.cce OAÜAS 61,690000 PA! w////rn mommm ŰYUfA FISSS 9,110.000 LADA Mit hoz a kínai népnek az első ötéves terv Ä magyar mezőgazdaság fejlődése 1956-ban P% Í05G C. 28/0 2S, Az 1956-os évi magyar nép­gazdasági terv nagy gondot for­dít a mezőgazdaság szocialista szektorának fejlesztésére. Az állami gazdaságok — az érté­kesítési előirányzatok szerint — 1956-ben 7,9 százalékkal több kenyérgabonát, 39 százalékkal több vágó. és hízómarhát, 28 százalékkal több vágóbaromfit és 20 százalékkal több tejet adnak a lakosság ellátására és exportra, mint az 1955-ös év­ben. r 1956-tól kezdve tizenkét év alatt, a mezőgazdasági osztályoknak minden szinten biztosftaniok kell 5—6 millió műszaki káder — alacsonyabb- és kö­zépfokú káder kiképzését a szövetke­zeti gazdálkodás szükségleteinek fede­zésére. 1956-tól kezdve 5—7 éven belül a helyi viszonyokhoz mérten mindenütt meg kell szüntetni az írástudatlansá­got, Az írástudás legalacsonyabb foka 1500 Írásjegy ismerete valamennyi hszianban (néhány faluból álló köz­igazgatási terület). Népszerűsíteni kell a falvakon a sportot. 1956-tól kezdve 7—12 éven belül a rádióhálózatot valamennyi me­zőgazdasági területre kell kiterjeszteni. Hét-tizenkét éven belül be kell fe­jezni az összes hszianokat és nagy szövetkezeteket összekötő távbeszélő hálózat építését. Hét-tizenkét éven belül lényegében ki kell építeni a he­lyi országutak hálózatát az egész or­szágban. Új ipari építkezések a Szovjetunióban Moszkva, (ČTK). — A Szovjetunió északkelet-európai részében terül el a beláthatatlan Tajga, ahol a szovjet emberek a 235 kilométer hosszú Mi­kuny—Koszlan-i vasútvonalat építik. Ez az új vasútvonal megkönnyíti e terület óriási fakészleteinek — csak­nem 1 milliárd köbméter fának — ki­termelését. Egy másik fontos össze­kötő vonal épül Magnitogorszk és Ab­dulin között, az Urálon. Több száz ki­lométerrel megrövidíti a szénszállítást a karagandi szénmedencéből, a fémszál­lltást a Magnitogorszki Kohókombinát­ból és a gabonaszállítást az újonnan megművelt szűzföldekről. Nagy nehézipari üzemek épülnek a hatodik ötéves terv folyamán Kazah­sztánban. A már épülő Szokolov— Szarjavi ércnemesítő kombinát évente 10 millió tonna nyersvasércet dolgoz fel. Az ekibasztuzi körzetben e napokban helyeztek üzembe egy nagy felszíni szénbányát és egy másik bányát a kö­vetkező öt évben építenek ki ezen a területen. A bánya építőinek 30 millió köbméter földet kell áthelyezniük és több mint 150 kiliynéter hosszúságú vasúti sínt lerakniuk. Pavlodarban alu­minium-üzem épül. Nyersanyagát az azerbajdzsani Kirovavadban épülő bá­nyákból kapja. A Szovjetunióban sok könnyűipari üzem is épül. A grúziai Gori városá­ban folynak az építkezési munkák a textilkombináton, amely az ország egyik legnagVobb üzeme lesz. A kom­binát új részében évente 32 millió méter szövetet fognak gyártani. A Szovjetunió hatodik ötéves tervéből • AZ ÖTÉVES TERV minden másodnapján, beszámítva a vasárna­pokat és az ünnepeket is, a Szovjetunióban egy 547 férőhelyes mozi építését fejezik be. • A KOLHOZTAGOK pénzbeli és természet­beni járandóságai, át­lagban 40 százalékkal emelkednek. • A MAGASABB ÉLET­SZÍNVONAL jegyében a dolgozók az állami és szövetkezeti üzletekben 50 százalékkal több. árut vásárolhatnak mint 1955-ben. •TÖBB MINT HÉT ÉS EGYNEGYED MILLIÓ kilométer gyapotszöve­tet és háromszázhat­vanhárom ezer kilomé­ter gyapjúszövetet fog­nak gyártani a Szovjet­unióban. Konfekciós áru 78 milliárd rubel ösz­szegben készül. Négy­százötvenöt millió pár cipőt készítenek. • AZ ÉLELMISZERIPAR 3 950 000 tonna húst, 6 530 000 tonna cukrot, 1 840 000 tonna növény­zsiradékot, 25 000 000 torma vajat és (tejre átszámított) tejtermé­keket dolgoz fel. A ke­reskedelmi hálózatot legalább 40 százalékkal bővítik. BULGÁRIA Az 1956-os év 50 napjának termelése = az egész 1939-es év termelésével Az ipari termelés egész terjedelme 1956-ban az 1955-ös évvel szemben U százalékkal növekszik. Az ipari üze­mek az idén 50 munkanap alatt több ipari készítményt gyártanak, mint amennyi az egész 1939-es év folya­mán készült. A nehézipari termelés méretei az 1952. évvel szemben 63 százalékkal és a fogyasztási árucikkek termelése 37 százalékkal növekedik. A villanyenergia termelése 2327 millió kW emelkedik és kilencszeresen meg­haladja az 1939. évi termelést. A kö-c szénfejtés 1 364 000 tonnával lesz na­gyobb, mint 1955-ben volt. Ez a növe­kedés megfelel az 1939-es egész évi termelés 62 százalékának. A vegyi­ipari termelés az idén 23 százalékkal múlja felül az 1955-es évre tervezett szinvonalat. A Német Demokratikus Köztársaság első ötéves terve A Német Demokratikus Köztársaság 1950-ben kezdte mea el6ő ötéves nép­cjazdasáqfejlesztő tervének véqrehaj­tását. A teljes ipari termelés ta­valy mintegy 90 százalékkal nagyobb volt. mint 1950-ben. Ez meqfelel az ötéves tervben meqszabott színvonal­nak. Következésképp a fejlődés üte­me ióval meghaladja a Német Szö­vetséqi Köztársasáq ipari fejlődérének ütemét. íme néhány adat. A qépqvártás az 1950-hez képest több mint kétszeresére nőtt. A nép­qazdasáq tavaly 4.5-szer annyi hazai nversvasat kapott, mint 1950-ben: a barnaszén termelés 68 százalékkal nö­vekedett. s a múlt évben meghaladta a 200 mUlió tonnát. A mezőqazdasáai gépgyártás néqyszereöére növekedett, a pamutszövetqyártás pedig maidnem meqtízszereződött. E sikerekben naqv része van a qép­és trak torál lomások seqítséoének. A gép- és traktorállomásoknak a múlt év véqén (15 lóerős eqyséqekre át­számítva) minteqv 74 000 traktoruk volt. A Német Demokratikus Köztár­sasáqban 1955. december 15-lg 6047 mezőqazdasáql termelőszövetkezet, alakult, melyek a mezőgazdasáqj ter­mőterületnek több mint 20 százalé­kán oazdálkodnak. ' Röviden Lengyelországból © A LENGYELORSZÁGI bánya­építési tervezési irodák több mint 40 műkő' ésben levő szénbánya berendezésének bővítését és kor­szerűsítését tervezik. Ezekre az intézkedésekre a következő öt év­ben kerül sor. Előkészítik a hid­romechanikus szénfejtés széleskö­rű bevezetfsét is. A tervek sze­rint Lengyelországban a „Kos­siuszko Nowa" bánya vezeti be elsőnek ezt a fejtési módszert, valamennyi üzmrészlegében. *** , ® A LENGYEL SZÉNIPAR egyik fő feladata az új ötéves tervben a csekély mél. ségben levő szén­lelőhelyek feltárása. E célból :ő­leg a sziléziai és krakkói szén­medencébe^ hatalmas méretű építkezések < Indulnak meg és mintegy 60 bányát építenek kl a következő öt év folyamán. Ezek­ben a bányákban a terv szerint 24 óra alatt 20 ezer tonna sze­net bányásznak. Ezáltal a lengyel ipar rendkívül rövid idő alatt lé­nyegesen fokozhatja széntermelé­sét. A legnagyobb ilyen felszíni bánya „Brozovice" -bánya lesz, ahol 24 óra alatt 1500 tonna sze­net fejtenek. H mm/ina nw-bun E4UM0JW Síi kW 000 1955 1960

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom