Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-30 / 30. szám, hétfő

Avarsói barátsági,együttmílkidési és kölcsönös segélynyújtási szerződésben részvevő államok NYILATKOZATA (Folytatás az 1. oldalról) folytatják békés építő politikájukat és ezzel tevékenyen elősegítik a béke és a nemzetek biztonságának megszilárdítását. Az európai népek fejlődésének békés előfeltételeit a legjobban az európai kollektív biztonsági rendszer biztosítaná, amely helyettesítené az Európában levő eddigi katonai csoportosulásokat. A varsói szerződésben részvevő államok az európai b'ztonság hatásos rendszere megteremtésének megkönnyítésére törekedve, késznek nyilatkoznak más érdekelt államokkal együtt olyan javaslatokról tárgyalni, amelyek e feladatnak megfelelnek. Ezt a célt szolgálná megfelelő egyezmény megkötése először néhány európai állam között, beleszámítva a Szovjetuniót, Nagy-Britanniát, Franciaországot és az Amerikai Egyesült Államokat és ezt a célt szolgálná Európában egy olyan övezet létesítése, amelyben a fegyveres erők létszámát és elhelyezését az érdekelt államok között megkötött külön egyezmény határozná meg. Ezzel kapcsolatban meglehetne tárgyalni azokat az erre vonatkozó javaslatokat is, amelyeket Nagy-Britannia kormánya a négy nagyhatalom kormányfői genfi értekezlete elé benyújtott. Külön figyelmet érdemel az említett külön övezet létesítése Európában, amelyben korlátoznák a fegyverzeteket és ellenőriznék és amely övezet magában foglalná Németország mindkét részét. Nagy figyelmet érdemel az államok között erre vonatkozó egyezmény megkötésének elérése is. Ez az egyezmény előirányozhatná az idegen csapatok visszavonását, vagy létszámuk csökkentését Németország mindkét részében, valamint a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság fegyveres erői létszámának csökkentését is, az ide vonatkozó egyezmény betartásának feltétlenül szükséges ellenőrzése mellett. Az ilyen egyezmény fontos lépést jelentene az európai feszültség további enyhítésében. Kedvezőbb feltételeket teremtene a német probléma megoldására az európai biztonság biztosításával összhangban. A lázasan fegyverkező államok — az Északatlanti Tömb részvevői — a múlt év decemberében állást foglaltak hadseregeiknek atomfegyverrel való felfegyverzése és ezen európai katonai tömb légi haderejének egyharmaddal való emelése mellett. Ez a lépés észrevehetően az európai helyzet kiélezéséhez, további fegyverkezési versenyhez és a katonai kiadások még nagyobb fokozásához vezet. Mindezt arra vaió tekintet nélkül teszik, hogy a békeszerető európai országok már az intézkedések egész sorát foganatosították fegyveres erőik és katonai költségvetéseik csökkentésére. Mivel az Északatlanti Tömb említett határozata ellenkezik a népeknek azon követelésével, hogy vessenek véget a fegyverkezési versenynek és szüntessék meg az atomháború veszélyét, a varsói szerződésben részvevő államok határozottan elitélik ezt a lépést, amely összeegyeztethetetlen az európai biztonság érdekeivel. Azt javasolják, hogy az érdekelt államok még mielőtt megegyezést érnének el az atomfegyverek betiltásáról, kössenek egyezményt, amely szerint a Németország területén elhelyezett fegyveres erők, közöttük a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság fegyveres erői fegyverzetében ne legyen atomfegyver. Ez az egyezmény haladást jelentene az európai feszültség enyhítésében, és megfelelne a német nép érdekeinek is. A négy nagyhatalom vezető államférfiainak múlt év júliusi és "októberi genfi véleménycseréje megmutatta, a felek arra törekszenek, hogy a közöttük fennálló ellentéteket békés eszközökkel, tárgyalások útján oldják meg. Ezzel kapcsolatban nagy jelentősége volna annak, ha egyfelől a varsói szerződésben részvevő államok, másfelől pedig az Északatlanti Szerződés államai köteleznék magukat arra, hogy a közöttük felmerülő ellentéteket és vitákat kizárólag békés eszközökkel oldják meg. A varsói szerződésben részvevő államok azon a nézeten vannak, hogy a kölcsönös kapcsolatok felvétele és a vitás kérdések rendezése az egyes országok között tekintet nélkül arra, hogy most esetleg egyik, vagy másik katonai csoportosuláshoz tartoznak, nagy jelentőségű volna a béke megszilárdítására. Ez főként az egymással szomszédos államokra vonatkozik. Ezzel kapcsolatban nagy jelentőségű volna a jó szomszédi kapcsolatok felvétele a Szovjetunió, Törökország, Bulgária, Görögország, Albánia, Olaszország, Csehszlovákia és a Német Szövetség] Köztársaság között. Nagy jelentősége volna azon államok normális kapcsolatai felvételének is, amelyek között mindeddig nincsenek ilyen kapcsolatok. Míg nem érnek el megegyezést a hatásos európai biztonsági rendszer megteremtésében, az ilyen biztonság megszilárdításához és az európai államok között feltétlen szükséges bizalom megteremtéséhez fontos hozzájárulás volna, ha az illetékes országok meg nem támadási szerződést kötnének egymássá' — azzal a kötelezettséggel, hogy a közöttük felmerülő vitás kérdéseket csupán békés eszközökkel oldják meg. A Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság, Magyarország, Románia, Bulgária és Albánia kormányai kijelentik, hogy készek törekvéseiket a nemes célnak — a népek közti béke megszilárdításának szentelni. Készségüket nyilvánítják arra, hogy más érdekelt államokkal együtt megtárgyalják az európai biztonság halaszthatatlan problémáit, valamint más megoldatlan nemzetközi kérdéseket, közöttük a fegyverkezési verseny megszüntetésére irányuló intézkedések kérdését és az emberiségnek az atomháború veszélyétől való mentesítését. Ezzel egyidejűleg továbbra is feltétlenül szükséges gondoskodással törődnek saját biztonságuk biztosításáról és készek minden szükséges intézkedést megtenni arra, hogy megvédelmezzék polgáraik békés munkáját, s biztosítsák népeik békés fejlődésének és virágzásának feltételeit. M. Sehu, B. Balluku, az Albán Népköztársaság nevében, R. Damjanov, P. Pancsevszki, a Bolgár Népköztársaság nevében, Hegedűs A., Bata I., a Magyar Népköztársaság nevében. W. Ulbricht, W. Stoph, a Német Demokratikus Köztársaság nevében, J. Cyrankiewicz, K. Rokosszowszki, a Lengyel Népköztársaság nevében, S. Chivu, L. Salajan, a Román Népköztársaság nevében, V. M. Molotov, G. Zsukov, a Szovjetunió nevében, A. Cepička, V. Dávid, a Csehszlovák Köztársaság nevében. Prága, 1956. január 28. Záróközlemény A Varsóban 1955. május 14-én megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésben részvevő államok Politikai Tanácsadó Bizottsága 1956. január 27-én és 28-án Prágában tartotta ülését. A Politikai Tanácsadó Bizottság munkájában részt vettek: az Albán Népköztársaság képviseletében Mehmet Sehu miniszterelnök, Bekir Balluku altábornagy, a Minisztertanács elnökének első helyettese, nemzetvédelmi miniszter; a Bolgár Népköztársaság képviseletében Rajkó Damjanov, a Minisztertanács alelnöke és Petr Pancsevszki hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter; a Magyar Népköztársaság képviseletében Hegedűs András, a Minisztertanács elnöke és Bata István vezérezredes, nemzetvédelmi miniszter; a Német Demokratikus Köztársaság képviseletében Walter Ulbricnt, a miniszterÜJ szö 1956. január 30. elnök első helyettese és Wllli Stoph vezérezredes, miniszterelnökhelyettes, nemzetvédelmi minisztpr; a Lengyel Népköztársaság képviseletében Józef Cyrankiewicz, a Minisztertanács elnöke és Konsztanty Rokosszowszki marsall, a Minisztertanács elnökének helyettese és nemzetvédelmi miniszter; a Román Népköztársaság képviseletében Chivu Stoica, a Minisztertanács elnöke és Leontin Salajan vezérezredes, a fegyveres erők minisztere; a Szovjetunió képviseletében V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, a Szovjetunió külügyminisztere, és G. K. Zsukov, a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere; a Csehszlovák Köztarsaság képviseletében dr. Alexej Čepička, hadseregtábornok, a miniszterelnök első, helyettese, nemzetvédelmi miniszter és Václav Dávid külügyminiszter. Mint a Kínai Népköztársaság megfigyelője az ülésen részt vett Nie Zsun-csen marsall, az Államvédelmi Bizottság alelnöke. Az Üléseken Mehmet Sehu, az Albán Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke elnökölt. I. S. Konyev, a Szovjetunió marsallja, az egyesített fegyveres erők főparancsnoka javaslatára megvitatták és jóváhagyták a közös parancsnokságra vonatkozó határozatot és megoldották azokat a szervezési kérdéseket, amelyek a varsói szerződésben részvevő államok egyesített fegyveres erőinek működésére vonatkoznak. Elfogadták a Német Demokratikus Köztársaság küldöttségének azon javaslatát, hogy a Német Demokratikus Köztársaság nemzeti néphadseregének megalakítása után fegyveres erőit bevonják az egyesített fegyveres erők közé. Továbbá elhatározták, hogy a Német Demokratikus Köztársaság nemzetvédelmi minisztere az elfogadott rendszabály szerint a varsói szerződésben részvevő államok egyesített fegyveres erői főparancsnokának egyik helyettese lesz. A varsói szerződés határozatai szerint, hogy a szerződő felek közösen fognak tanácskozni azokról a nemzetközi kérdésekről, amelyek közös érdekeiket érintik, a Politikai Tanácsadó Bizottság megvitatta a nemzetközi helyzetet és azokra a megállapításokra jutott, amelyeket magában foglal a varsói szerződésben részt vett államok deklarációja, amelyet ezen államok képviselői aláirtak. A deklaráció szövegét külön ismertetjük. Megvitatták a Politikai Tanácsadó Bizottság munkáját érintő egyes szervezeti kérdéseket. Elhatározták, hogy a Politikai Tanácsadó Bizottság szükség szerint, évenként azonban legalább kétszer összejön, hogy megvitassa a varsói szerződés megvalósításából eredő kérdéseket. Az üléseken az egész naptári éven át minden a bizottságban részvevő állam képviselője fokozatosan fog elnökölni. A Politikai Tanácsadó Bizottság mellett segédszerveket létesítenek, amelyek Moszkvában fognak székelni; a) az állandó bizottságot, amelyet azzal a feladattal bíznak meg, hogy javaslatokat dolgozzon ki a külpolitikai kérdésekben; b) a közös titkárságot, amelyet a varsói szerződésben részvevő öszszes államok képviselőiből állítanak m A varsói barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésben részvevő államok nyilatkozatának aláírása Prágában, a Valdstejn-palotában január 28-án aláírták a varsói barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésben részvevő államok nyilatkozatát. A nyilatkozatot a varsói szerződésben részvevő államok ama képviselői írták alá, akik jelen voltak a Politikai Tanácsadó Bizottság ülésein. A nyilatkozat aláírásánál jelen voltak: A. Zápotocký, a Csehszlovák Köztársaság elnöke, V. široký, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnöke, A. Novotný, Csehszlovákia Kommunista Pártja KB első titkára, valamint a párt és a csehszlovák kormánynak más vezető tényezői. A Kínai Népköztársaság kormányának nevében Nle Zsun-csen marsall, az Államvédelmi Bizottság elnöke nyilatkozott. M Országunk kormánya és népe teljes mértékben támogatja a varsói szerződésben részvevő államok nyilatkozatát Nie Zsun-csen marsall beszéde a nyilatkozat aláírásánál A varsói szerződésben részvevő államok Politikai Tanácsadó Bizottságának prágai ülését teljes siker koronázta. Engedjék meg, hogy önöknek őszinte jókívánataimat fejezzem ki. Az európai béke és biztonság biztosításéra irányuló moszkvai és varsói értekezlet után a prágai ülés határozatai is igazolták az ülésen részvevő ^llamok ama szilárd' elhatározását és őszinte kívánságát, hogy megvédjék uz európai békét és biztonságot. Ezek a határozatok tanúskodnak a Szovjetunió vezette béke, demokrácia és szocializmus táborénak szoros összetartásáról és teljes egyöntetűségéről a világbéke és biztonság védelmében. Ez a nagy egység az európai és világbéke megőrzésének fö kezessége. Az európai béke és biztonság biztosítására irányuló összes reális intézkedések, amelyeket az ülésen a jelenlegi nemzetközi helyzet helyes elemzése alapján dolgoztak ki, nemcsak az európai országok népei érdekeinek felelnek meg teljes mértékben, .hanem a világ összes népei érdekeinek is. A Kínai Népköztársaság kormánya meg van győződve arról, hogy a prá-> gai ülés határozatai és javaslatai hatalmas hozzájárulást jelentenek a nemzetközi feszültség további eny« hüléséhez és a világbéke megszilárdításához. Fel vagyok hatalmazva arra, hogy a Kínai Népköztársaság kormányának nevében kijelentsem, országunk kormánya és népe teljes mértékben tá

J mogatja a varsói szerződésben részvevő államok most aláírt nyilatkozatát és az ülés határozatát a Német Demokratikus Köztársaság hadseregének részvételéről a varsói szerződésben részvevő államok fegyveres erőinek kötelékében. Meg vagyunk győződve róla, hogy az európai béke és biztonság megőrzését érintő javaslatok, amelyek benn

1* foglaltatnak a nyilatkozatban, még jobban mozgósítják és egyesítik Európa és a világ összes országainak bé-J keszerető erőit, hogy meghiúsítsák az agresszív erők álnok szándékait és ezáltal hozzájáruljanak az új háború veszélyének kiküszöböléséhez mind Ázsiában, mind a világ más területein. Az ülésen részvevő kormányküldöttségek megkoszorúzták a Klement Gottwald Mauzóleumot és a szovjet hősök emlékművét A varsói szerződés tagállamai Politikai Tanácsadó Bizottsága prágai ülésének zárónapján, szombaton, január 28-án a kormányküldöttségek tagjai megkoszorúzták az elesett hősök emlékművét és kegyelettel adóztak népünk nagy fia, Klement Gottwald emlékének. , A Vítkov-hagyen lévő trocnov) Ján Žižka hatalmas szobra alatt a déli órákban harci zászlajával katonaf díszszázad sorakozott fel, Az ismeretlen katona sírja előtti térségen Csehszlovákia és a Szovjetunió állami lobogói lengtek és a napfényes téli napon görögtüzek lobogtak. Az orosz forradalmárok gyászindulójának hangjai mellett a varsói szerződés tagállamainak kormányküldöttségei elhelyezték koszorúikat. A szovjet küldöttséggel együtt, amelyet V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügyminisztere vezetett, Ivan Sztepanovics Konyev, a Szovjetunió marsallja, a varsói szerződésben résztvett államok közös fegyveres erőinek főparancsnoka is kegyelettel adózott az Isme. retlen katona emlékének. Ezután Nie Zsun-csen marsall, a Kínai Népköztársaság Államvédelmi Bizottságának alelnöke, a Kínai Népköztársaság megfigyelője lépett koszorújával a síremlékhez. A koszorúk elhelyezésénél jelen voltak a párt és a kormány képviselői. A kormányküldöttségek tagjai, a párt és a Csehszlovák Köztársaság kormányának képviselői ezután Klement Gottwald Mauzóleumába mentek, ahol a kormányküldöttségek szintén koszorúkot helyeztek el és tisztelettel adóztak a munkásosztály nagy fia emlékének. A kormányküldöttségek a nemzeti emlékmű Szovjet Termének megtekintése után az Olšaný temeťobe, a szovjet hősök emlékművéhez mentek. A gyászinduló hangjai közben lépett a szovjet hősök emlékművéhez a Szovjetunió kormányküldöttsége, amely koszorú elhelyezésével adózott a csehszlovák főváros felszabadító harcaiban elesett szovjet hősök emlékének. A szovjet államhimnusz elhangzása után a többi kormányküldöttség is elhelyezte koszorúját. A varsói szerződés tagállamai Politikal Tanácsadó Bizottságának ülésén résztvett kormányküldöttségek tagjait útjuk közben a prágai lakosság mindenütt szívélyesen üdvözölte.