Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-30 / 30. szám, hétfő

N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének üzenete Dvight D. Eisenhowerhez, az Amerikai Egyesült Államok elnökéhez Moszkva, január 28. (TASZSZ). — G. N. Zarubln, a Szovjetunió USAbeli rendkívüli és meghatalmazott nagykövete január 25-én Dvight D. Elsenhowernek, az Amerikai Egyesült Államok elnökének átadta N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének üzenetét. Az üzenet a következőképpen hangzik: Moszkva, Kreml. 1958. január 23. Tisztelt elnök úr, mély meggyőződésem, hogy amint engem, éppúgy önt is nyugtalanítja az országaink közötti kapcsolatok jelenlegi helyzete, és ezért szeretném közölni önnel elgondolásaimat, milyen módon lehetne e kapcsolatokat megjavítani. Hizonvára eqvetért velem abban, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet valamennyi államtól, elsősorban pedig a nagyhatalmaktól — amelyek elsősorban felelősek a világbéke és a nemzetek biztonsága biztosításáért — megköveteli, hogy olyan intézkedéseket tegyenek, amelyek hozzájárulhatnak a. nemzetközi feszültség további enyhítéséhez, az államok közti bizalom és együttműködés megszilárdításához. Ez megfelelne a népek forró vágyának, hogy békében és nyugalomban élhessenek, hogy anyagi eszközeiket és alkotó energiájukat építő munkának, kulturális fejlődésnek és virágzásnak szentelhessék. Genfben a négy nagyhatalom kormányfőinek értekezletén mindnyájan kijelentettük, hogy készek vagyunk a nemzetközi feszültség enyhítésére és az államok közötti kapcsolatoknak a békés egymás mellett élés és gyakorlati együttműködés elveivel összhangban való megjavítására törekedni. Kétségtelen, hogy a nemzetközi feszültség további enyhítése szempontjából különösen fontos a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok közti kapcsolatok kérdése. Ezzel kapcsolatban lépéseket kellene tenni a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok közötti viszony lényeges megjavítására. A Szovjet— amerikai kapcsolatoknak ez a megjavítása Jelentősen hozzájárulna az egész nemzetközi helyzet megjavításához, a világbéke megőrzéséhez és megszilárdításához. Az országaink közötti kapcsolatok törtí>ei.« meggyőzően bizonyítja, hogy a megértésre, egymás szuverenit-ianak tiszteletbentartására irányuló törekvések és az agresszió erői ellé-n vívott közös harcukon alapuló baráti együttműködésük megfelel a <ét ország népei legfőbb érdekeinek. Nem tarthatjuk véletlennek, hogy kivéve a fiatal szovjet köztársaság eiení külföldi intervenció időszakát, álamaink népei sohasem harcoltak egynás ellen, sohasem voltak és ma singnek közöttük leküzdhetetlen ellenétek, nincsenek olyan határok, vagy erületek, amelyek viták vagy konliktusok tárgyát képezhetnék. Ezért a szovjet nép teljes megéréssel fogadta önnek a négy nagyhaalom kormányfői genfi értekezletén ett nyilatkozatát, amelyben azt monotta: Az amerikai nép a szovjet nép arátja akar lenni. Az amerikai és zovjet nép között nincsenek területi iták, nincsenek közöttük konfliktuok, sem kereskedelmi vetélkedés. A 5rténelem folyamán népeink mindig ékében éltek egymással. Maga az élet megerősítette, hogy a zovjetunió és az USA közötti együttlüködés alapjai nem voltak véletlen » múló indítékok, hanem léttontossái és tartós érdekek voltak. Ez szemléltetően elsősorban aibban /ilvánult meg, hogy országaink indkét világháborúban szövetségesek ilták. ön, mint a hitler-ellénes koalíció iyik kiváló katonai vezetője különösen il tudja, hogy a Szovjetunió és az Egyeilt Államok bajtársi együttműködőnek a második világháború folyaán döntő jelentősége volt a közös lenség — a fasiszta agresszorok egsemmisítésében. E két orsiág rci szövetsége, amelyet legjobb linak vére pecsételt meg, s amely övetségben résztvettek Nagy-Brimia, Franciaország, Kína, Lengyelszág, Jugoszlávia, Csehszlovákia, írvégia, Görögország és a szabadszerető népek ko-iltci-iának más szágai. becsülettel kiállta a háború nden megpróbáltatását, annak a hárúnak megpróbáltatásait, amelyet peinkre a nyugati és keleti agreszós erők kényszérftettek rá. Sajnálatos dölog, hogy az utóbb! tbért a Szovjetunió és az USA kötti baráti viszony és együttműködés igromíott. A Szovjetunió és az Ameál Egyésült Államok kapcsolatainak rosszabbodása — bármilyen okból is került erre sor — ellenkezik a szovjet és az amerikai nép érdekeivel és kedvezőtlen befolyással van az egész nemzetközi helyzetre. Bizonyos vagyok benne, hogy ön — épp úgy, mint én, megvan győződve arról, hogy az USA és a Szovjetunió társadalmi rendszere különbözőségének nem szabad országainkat meggátolnia olyan politikai, gazdasági és kufturális kapcsolatok fenntartásában, melyek népeink érdeke. A második világháború előtti években a szovjet—amerikai kapcsolatok jelentősen fejlődtek, főleg gazdasági téren. A háború alatt országaink kapcsolatai újabb fejlődést értek el, amely országaink népeinek széleskörű támogatására támaszkodott és szorosabbá tette kölcsönös rokonszenvüket. Ez hozzájárult a háború befejezésének meggyorsításához és csökkentette az emberáldozatok számát. Látni kell azt is természetesen, hogy a „hidegháború" időszakának éveiben a Szovjetunió és az USA között komoly ellentétek merültek fel a különféle nemzetközi, problémákban, a leszerelést, az európai biztonság biztosítását, a német kérdést és néhány távolkeleti problémát illetőleg; és e problémák fontossága nyilvánvaló. Amint a négy nagyhatalom külügyminisztereinek legutóbbi genfi értekezlete megmutatta, — annak ellenére, hogy a felek valóban közeledtek egymáshoz, — az egyes napirenden szereplő kérdésekben lényeges ellentétek merültek fel, és további erőfeszítésekre és időre lesz szükség ahhoz, hogy megfelelő megegyezés legyen elérhető e problémák megoldásában. A szovjet—amerikai kapcsolatok jelenlegi állapotának további fennmaradása azonban szükségszerűen nem járulhat hozzá a megoldatlan nemzetközi problémák rendezéséhez. Emellett a szovjet—amerikai kapcsolatok megjavulása, ami megfelelne az országaink közötti baráti kapcsolatok fejlesztésére irányuló . törekvésnek, új, kedvező nemzetközi légkört teremthetne, a vitás kérdések kölcsönösen elfogadható alapokon való, tárgyalások útján történő megoldására. Látnunk kell, hogy a nemzetközi feszültség további enyhítésének és az államok közötti bizalom megszilárdításának gyakorlati megoldása — ami magában foglalja a szovjet—amerikai kapcsolatok megjavítását is, — megfelel a szovjet és az amerikai nép, valamint az összes többi nemzetek érdekeinek. Ügy vélem, ön, elnök úr, eUsmeri, hogy a jelenlegi feltételek között a nemzetközi feszültség a béke megsértésének lehetőségét rejti magában, mindazokkal a veszélyes következményekkel, amelyek ebből a népekre származnak. Emellett mindenki tudja, hogy a legújabb háborús eszközök, mint az atom- és hidrogénfegyver, a jelenlegi reaktív és rakéta-technika különféle eszközei, valamint más tömegpusztító fegyverfajták minden ország népét egyforma veszélynek teszik ki a nemzetközi béke megsértése esetén, mert azzal fenyegetnek, hogy elsősorban a magasan fejlett országok sűrűn lakott területeit, az atomháború pusztító hatásának teszik ki. Ma, jobban, mint bármikor azelőtt minden egyes állam kötelessége gondoskodni a béke megőrzéséről és megszilárdításáról, hozzájárulni ahhoz, hogv a nemzetközi e'l-^éteket kirárdlag békés eszközökkel, az Egyesült Nemzetek Szervezetének céljaival és elveivel összhangban oldják meg. Nem férhet kétség ahhoz, hogy a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok népeinek egyformán érdeke a lázas fegyverkezés megszüntetése, mivel a lázas fegyverkezés arra kényszeríti őket, hogy nem produktív célokra pazarolják erőiket és eszközeiket. A jelenlegi lázas fegyverkezés nemcsak a katonai kiadások súlyos terhét róia a népekre, és akalilyozza anyagi jótétük növekedését, hanem sok tekintetben • fokozza az új háború veszélyét is. A szovjet—amerikai kapcsolatok megjavulása megkönnyítené a lázas fegyverkezés megszüntetését és hozzájárulna az államok gazdasági forrásainak békés célokra való fokozott felhasználásához. Azokat az eszközöket, amelyeket most nem produktív katonai kiadásokra fordítanak, felhasználhatnák a nemzetek anyagi jólétének emelésére; az adók csökkentésére, a reálbérek növelésére, lakások és középületek építésére, a kevéssé fejlett országoknak nyújtandó segítségre, a béke és a nemzetközi együttműködés megszilárdítására. Mindez elősegítené a belföldi piaikapacitásának lényeges bővítését, valamint a nemzetközi kereskedelem fejleszt'' ' e-által bíz' sítsnák a termelés megfelelő növelését és a lakosság foglalkoztatottságának békés gazdasági fejlődése alapján való növelését. Be kell ismerni, hogy* az utóbbi időben olyan eseményekre került sor, amelyeknek pozitív jelentősége szükségszerűen megnyilvánult az egész nemzetközi helyzetben. A műit évben nem volt háború, sehol a világon. Az utóbbi időben megoldást nyertek azok a bonyolult nemzetközi problémák is, amelyek a második világháború befejezése után megoldatlanok maradtak. Az utólsó háború után első ízben Genfben jöttek össze a négy nagyhatalom kormányfői, és azokat az eredményeket, amelyeket ezen az ülésünkön elértünk, őszintén és lelkesen üdvözölték az egész világ nemzetei, mert megfelelnek vágyaiknak és reményeiknek. Az utóbbi időben érezhetően javultak a keleti és nyugati országok közti kapcsolatok, elsősorban a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kölcsönös kapcsolatai, jóllehet ezeket a kapcsolatokat még távolról sem minősíthetjük széleskörúeknek és elegendőknek. Éppen ezek, a Szovjetunió és USA között növekvő kapcsolatok mutatták meg, mily nagy mértékben törekednek népeink e kapcsolatok fejlesztésére és országaink baráti együttműködésére. Mindezekben a fontos nemzetközi eseményekben, amikor is a Szovjetunió n béke és a nemzetek közötti barátság megszilárdításának érdekeit védelmezte, az elért eredményeket jelentős mértékben az országaink között kifejlődött együttműködés biztosította. őszinte meggyőződésem, idején való és szükséges megjavítani az szovjet —amerikai kapcsolatokat. Nézetem szerint e cél elérését segítené, ha országaink baráti és együttműködési szerződést kötnének egymással. Ez a szerződés megállapíthatná, hogy mindkét fél az őszinte együttműködés és a kölcsönös megértés szellemében baráti kapcsolatokat fejleszt ki a Szovjetunió és az USA népei között az egyenjogúság az állami szuverenitás kölcsönös tiszteletbentartása, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás élvei alapján, és minden nemzetközi vitás kérdést és ellentétet kizárólag békés eszközökkei, az ENSZ alapokmányával összhangban oldanának meg. A szerződés továbbá meghatározná, hogy a két fél készségesen elősegíti a kétoldalú gazdasági, kultúrális és tudományos együttműködés fejlesztését és megszilárdítását a kölcsönös előnyök és egyenjogúság alapján. Én és munkatársaim úgy véljük, hogy az ilyen szerződés megkötése a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között jelentős mértékben hozzájárulna a szovjet—amerikai kapcsolatok fejlesztéséhez, és egyben nagy nemzetközi fontosságú akció volna. Mélységesen hiszem, hogy a Szovjetunió és az USA közötti baráti és együttműködési szerződés javaslata — amelynek célja a szovjet—amerikál kapcsolatoknak a béke megszilárdításának érdekeivel és a nemzetközi feszültség további enyhítésével összhangban való megjavítása — kedvező fogadtatásra talál önnél, pozitív visszhangot kelt a szovjet és az amerikai nép, valamint a többi országok népei körében. Ezt a szerződést a mellékelten csatolt tervezet értelmében képzelem el. Remélem, hogy hamarosan közli velem nézetét e kérdésről. őszinte tisztelettel N. BULGANY1N Dvight D. Eisenhower őexeellenciájának, az Amerikai Egyesült Államok elnökének, Washington A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és az Amerikai Egyesült Államok közötti baráti és együttműködési SZERZŐDÉS TERVEZETE A Szovjet Szocialista Köztársasáaok Szövetsége Legfelső Tanácsának Elnöksége és az Amerikai Egyesült Államok elnöke a nemzetközi feszültség további enyhítésére és az államok közötti bizalom megteremtésére törekedve, és a világbéke, valamint a biztonság megőrzésének érdekében cselekedve, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok népei barátságénak megszilárdítását óhajtva, abban a meggyőződésben, hogy a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok közötti barátság és együttműködés megszilárdítása az egyenjogúság, az állami szuverenitás kölcsönös tiszteletbentartása és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvei alapján, megfelel a két ország létérdekeinek, megerősítve az ENSZ alapokmányának céljaiba és elveibe vetett bizalmur kat és azt a törekvésüket, hogy együttműködjenek és békében éljenek minden néppel, minden kormánnyal, elhatározták e baráti és együttműködési szerződés megkötését és meghatalmazottaikként a következőket nevezték ki: A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának Elnökséqe. az Amerikai Egyesült Államok elnöke, akik megbízólev leik kicserélése után — amelyekről megállapítást nyert, hogy a megfelelő formában, teljes rendben vannak kiállítva, a következőkben egyeztek meg: 1. CIKKELY. A szerződő felek az őszinte együttműködés és kölcsönös megértés szellemében az egyenjogúság, az állami szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartása és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás alapján, baráti kapcsolatokat fognak fejleszteni és megszilárdítani a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok népei között. 2. CIKKELY. A szerződő felek megegyeztek abban, hogy minden köztük levő netnzetközi ellentétet csupán békés eszközökkel, az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmánya rendelkezéseivel összhangban oldanak meg. 3. CIKKELY. A szerződő felek elősegítik, hogy a két állam között a kölcsönös előnyök és egyenjogúság elvén alapuló gazdasági, kulturális és tudom in y os együttműködés fejlődjék és szilárduljon. Ezt a cikkelyt a szerződő felek közötti megfelelő egyezmények megkötésével bővíteni lehet. 4. CIKKELY. Ez a szerződés ratifikálás alá tartozik. A ratifikációs levelek kicserélésének napján lép érvénybe, amire városban a lehető legrövidebb időn belül sor kerül. A szerződés érvénye, érvénybelépésének napjától számítva 20 évre szól. Ezen időszak letelte után a szerződő felek mindegyikének joga van a szerződést felmondani. Ez a felmondás bejelentésének napjától számítva egy év leteltével lép érvénybe. Ennek bizonyítékául a meghatalmazottak aláírták e szerződést és ellátták pecsétjükkel. Kelt városban, 1956. -án. Két példányban, mindegyik orosz és angol nyelven, s emellett mindkét szöveg egyformán érvényes. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének megbízásából Az Ameri' i Egyesült Államok elnökének megbízásából * • * Washington — A Reuter hírügynökség jelentése szerint január 28-án a Fehér Ház közzétette Eisenhower elnök válaszát N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének üzenetére. Eisenhower elnök válaszában elutasítja az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti baráti és együttműködési szerződés megkötésére tett szovjet javaslatot. Szovjet-jugoszláv egyezményt írtak alá az atomerő békés felhasználásáról Belgrád, január 28. (TASZSZ). — 1956. ianuár 28-án Belgrádban egyezményt írtak alá a Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság képviselői a két ország együttműködése tárgyában az atomenergia békés felhasználása terén. Az egyezményt a Szovjetunió nevében N. P. Firjubin, a Szovjetunió jugoszláviai nagykövete, a jugoszláv kormány nevében pedig A. Rankovics, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának alelnöke, az atomenergia bizottság elnöke írták alá. Az együttműködésről és a kölcsönös tapasztalatcseréről szóló egyezményen kívül a szerződés megállapítja, hogy Jugoszláviában atomreaktort építenek, amelynek tervezésében és építésében a Szovjetunió Jugoszláviának tudományos és műszaki segítséget nyújt. A Szovjetunió lehetővé teszi Jugoszláviának, hogy megkapja a reaktor megszakítás nélküli üzembentartásához szükséges berendezéseket és a hasadó anyagot, mely utőbbi az egyezmény értelmében Jugoszlávia tulajdonába megy át. Ezeknek az árait a világpiaci árak alapján állapítják meg. Szovjet-afgán szerződést írtak alá Kabul, jahuár 28 (ČTK). — Január 28-án Kabulban egyezményt' írtak alá, amely szerint a Szovjetunió kormánya Afganisztánnak hosszúilejáratú kölcsönt nyújt. A Szovjetunió nevében M. V. Degtyar. a Szovjetunió afganisztáni nagykövete. Afganisztán nevében Abdul Malik pénzügyminiszter írták alá a szerződést. A szerződés aláírása után M. V. Degtyar és Abdul Malik beszédet mondott, amelyben hangsúlyozták e szerződés jelentőségét Afganisztán gazdasági fejlődésére valamint a Szovjetunió és Afganisztán közötti baráti és jószomszédi kapcsolatok megszilárdítására néxve. Szaúd-Arábia küidó'ttsére memorandu r.ot intézett az ENSZ-hez Párizs, január 28. (ČTK) — Amint a Francé Presse hírügynökség jelenti, Szaúd-Arábia ENSZ-beli küldöttsége január 28-án memorandumot nyújtott be, amelyben kijelenti, hogy Buraimi oázis ügyét az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztik, ha rövid időn belül nem kerül sor e kérdés békés megoldására. A memorandum rámutat, hogy ez az ügy „veszélyeiteti a békét", mert Nagy-Britannia erőszakkal megszállta ezt a vitás területet, miután előzőleg egyoldalúan befejezte a folyamatban levő döntőbíráskodást. A memorandum hozzáteszi, hogy Szaúd-Arábia békés eszközökhöz folyamodik és bízik abban, hogy az F.gvesült Nemzetek megakadályozza a konfliktust és ezt az ellentétet nemzetközi döntéssel rendezi. 0? ito 1956. január 30.