Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-29 / 29. szám, vasárnap

A VARSÓI SZERZŐDÉS POLITIKAI TANÁCSADÓ BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE Mahmet Sehu: Ä varsói szerződés újabb erő! a< Népköztársaságnak a szocializmusért j Mehmet Sehu, az Albán Népköz­társaság Minisztertanácsának elnöke az ülésen a következő beszédet mon­dotta: — Elvtársak! Küldöttségünk az Albán Népköz­tdrjasug kormánya nevében megelé­ga^jác fejezi ki abból az alka om­büi, hogy ósszenívták a varsói szer­ződés eite.rne_en létesített Politikai Tanacsatio bizottság jeien ülését. Két­ség te.en, hogy a nemzetközi helyzetre vonatkozó eszmecsere általában, a varsói szerződésből adódó általános kérdések és közös intézkedések meg­vizsgálása pedig különösen elősegíti egységes po.itikánk további sikereit. E pontika céija Európa és az egész világ békéjének és biztonságának fenntartása és megszilárdítása, a szocializmus érdekeinek védeime. A varsói szerződés a.áírása óta el­telt időszakot a Szovjetunió számos kezdeményező tette, továbbá a más békeszerető országok aktív erőfeszí­tései jellemezték. Ezek a léoések és ezek az erőfeszítések a béke és a népek közötti barátság fenntartására és szilárdítására, az új háború elhá­rítására irányulnak. A Szovjetunió következetes lenini békepolitikájának döntő szerepe van a nemzetközi események fejlődésében, Európa és az egész világ békéjének megóvásában és megszilárdításában. Ez a politika elragadtatást kelt és lelkes támogatósra talál a világ min­den népénél. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának a Szovjetunió hatodik népgazdaságfejlesztési ötéves tervére vonatkozó irányelv-tervezete hatalmas történelmi és nemzetközi jelentőségű tény, amely az egész vi­lágnak megmutatja a Szovjetunió bé­keszerető céljait. A népi demokra­tikus országok új népgazdaságfejlesz­tési ötéves tervei szintén országaink békeszerető politikáját-fejezik ki. A Bolgár, a Magyar, a Román és az Albán Népköztársaságot felvették az Egyesült .Nemzetek Szervezetének tagjai közé. Ez az esemény a Szov­jetunió kezdményezésének eredmé­nye, megszilárdította táborunk nem­zetközi helyzetét általában, és az említett országok nemzetközi* hely­zetét különösen. Meg kell azonban mondani, hogy az Egyesült Nemzetek Szerv zetének egyetemessége mindad­dig nem lesz teljes, ameddig nem vesz benne részt a Kínai Népköztár­saság. Az albán nép és kormánya őszintén rokonszenvez több ázsiai közel- és közép-keleti ország, elsősorban In­dia, Burma, Egyiptom, Afganisztán békeszerető politikájával, mert ezek az országok elősegítik a békét, és a különböző országok közötti együtt­működést. A bandunai értekezlet ta­núbizonysága volt annak, hogy az ázsiai és afrikai népek életképesek és él bennük a szilárd akarat, hogy a maguk kezébe vegyék sorsukat, szabadon és szuverénen éljenek, te­vékenyen részt vegyenek «a nemzet­közi események fejlődésében. Ez az értekezlet íegmutatta, egyszer s min­denkorra elmúlt az az idő, amikor az imperialista gyarmatosítók dön­tötték el ezeknek a népeknek sorsát. Rasko Damjanov: A legutóbbi idők eseményei a gya­korlatban mutatták meg, hogy a kü­lönböző társadalmi berendezésű álla­mok békés egymás mellett élére na­gyon is lehetséges és hogy ez a béke ôs a nemzetközi együttműködés biz­tosításának egyedüli útja. A Szovjetunió és má„ békeszerető ji-ozágok nagy erőfeszíté .et tesz­nek, hogy megmentsék az emberisé­get az új világháborútól, s hogy megóvják az egész világ békéjét. Kétségtelen, hogy nagy eredmény volt ebben a tekintetben a négy nagyhatalom kormányfőinek genfi ér­tekezlete. Az Egyesült Államok kor­mánya és más nyugati körök azonban a világon történt lényeges változá­sok ellenére következetesen folytat­ják agresszív politikájukat, folytatják a fegyverkezési hajszát, az atom­és hidrogénfegyver fokozott gyártá­sát, az agresszív katonai tömbök ösz­szetákolását, továbbra is meooróbál­nak Leavatkozni más államok bel­ügyeibe és elsősorban népi de­mokratikus országaink belügyeibe, mert nincs ínyükre a mi rendsze­rünk, minthogy népeink szabadsága és függetlensége ellen foglalnak ál­lást. A nyugati kormányok, élükön az amerikai kormánnyal gyorsítják Nyugat-Németország remi'-'tarizá'ását. Ez a Nyugat-Németország ma az ag­resszív északatlanti tömb és a Nyu­gat-európai Unió részvevője. Áz új bagdadi tömb, több amerikai vezető­nek az utóbbi időben elhannzott gyújtogató nyilatkozatai, a Szovjet­unió és a népi demokratikus orszá­gok ellen -'rányuló új katonai támasz­pontok létrehozását szolgáló erőfe­szítések ízt bizonyítják, hogy a há­borús veszély nem szűnt meg. E.ért nem szabad gyengíteni, hanem fo­Jtozni kell népeink éberségét és min­dia kisz nlétben kell tartani védelmi erőnket. Ma már széles körben elterjedt és 'Európa hátárain túl is riágv támoga­tásra- talált az a gondolat, hogy kol­lektív biztonsági rendszert kel! létre­hozni Európában, mert az európai béke fenntartása az egész világ béké­jének fenntartását jelenti. A német kérdés megoldása, az egy­séges, békeszerető és demokratikus Németország megteremtése elsősorban magának a német népnek az ügye. Kormányunk mindig támogatni fogja a Német Demokratikus Köztársaság rendületlen erőfeszítéseit Németor­szágnak demokratikus alapon való új­raegyesítése és az európai béke meg­szilárdítása céljából. Az albán nép üd­vözli a Német Demokratikus Köztár­saság nemzeti néphadseregének meg­alakulását. Ez a hadsereg nemcsak a Német Demokratikus Köztársaság bé­kéjét és szuverenitását fogja biztosí­tani, hanem az európai békének és biztonságnak is fontos tényezője lesz. A varsói szerződés újabb erőt adott az Albán Népköztársaságnak és újabb lehetőségeket nyitott meg előtte a szocializmusért folytatott harcában. Az Albán Népköztársaságnak mélyre­ható érdekei fűződnek a béke fenntar­tásához, a nemzetközi feszültséq további enyhüléséhez, a nemzetközi együttmű­ködés erősítéséhez. Kormányunk erő­feszítései arra irányulnak, hogy elő­segítse ezt az ügyet; ezért támogat Hüigária őszintén igyekszik megteremteni a Balkánon a kölcsönös bizalom és biztonság légkörét Mehme t S ehu; Ä varsói szerződés újabb erő! adott az Albán Népköztársaságnak a szocializmusért folytatott harcában Tisztelt elvtársak! Több, mrnt nyolc hónap telt el a varsói barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírása óta. A szerződésben szilárdan megalapoztuk saját biztonságunkat és Európa valamennyi békeszerető képé­nek biztonságát. A varsói szerződésben kifejezésre jutott a részvevő államok azon szán­déka, hogy közös intézkedéseket tesz­nek az európai béke megóvására és minden erővel védelmezik a békét. A nyolc békeszerető európai állam szövetsége a hatszázmilliós nagy kínai nép támogatásával hatalmas, szétíúz­hatatlan erő az egész világ békéjének védelmében. 0 J SZÖ 1956. január 29. Ma itt, a hősi Prágában, abban a Prágában gyűltek össze, amely átél­te a sötét hitleri megszállást és dicső harcot vívott, hogy felszabaduljon a fasiszta járom alól. Teljes megelége­déssel állapíthatjuk meg, hogy a var­sói szerződés országainak politikája komoly sikereket aratott a béke meg­óvásában és megszilárdításában. Egy nappal azután, hogy országaink a szovjet kormány kezdeményezésére barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szerződést írtak alá, Bécsben aláírták az osztrák állam­szerződést. A Bolgár Népköztársaság kormánya a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló értékes hozzájá­rulásként üdvözölte az osztrák állam­szerződés megkötését és elismerte Ausztria állandó semlegességét. Kormányaink a varsói szerződés alá­írásakor kijelentették, hogy továbbra is határozott intézkedések megtételé­re törekszenek a fegyverzet és a fegy­mindennemű kezdeményezést, amely­nek célja a béke megszilárdítása, min­denképpen bővíteni és erősíteni nem­zetközi kapcsolatait, csökkenteni fegy­veres erőit, stb. Felhasználom az alkalmat, hogy em­lékeztessek arra, hogy az Albán Nép­köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság kapcsolatai mindkét féd erőfeszítése és jóakarata alapján to­vább haladtak előre a rendezés útján. Kétségtelen, hogy az Albán Népköztár­saság és a Jugoszláv Szövetségi Nép­köztársaság baráti kapcsolatainak fej­lesztése népeink érdekeit, valamint a Balkán-félsziget és Európa békéjé­nek és biztonságának közös ügyét szol­gálja. Elmondhatjuk, hogy kedvezően fejlődnek kapcsolatainkba szomszédos Olaszországgal. Az új nemzetközi hely­zetben, amelyet a nemzetközi feszült­ség enyhülése jellemez, megvan min­den feltétel az Afcán Népköztársaság és Görögország kapcsolatainak rende­zésére. Ez az albán és a görög nép közös érdeke. Kormányunk nem egy­szer tett megfelelő lépéseket és to­vábbra is minden erejét latbaveti ebben az irányban, remélve, hogy a görög kormány is reálisabban szemléli ezt a kérdést. Az a véleményünk, hogy ki kell küszöbölni azokat a mesterséges akadályokat, amelyeket népeinktől ide­gen célokat követve, bizonyos, sem Görögországnak, sem Albániának jót nem kívánó köröik gördítettek ennek útjába. Az albán nép rálépett az Egyiptom, Szíria, Szudán népeivel és a többi ke­leti, nemzeti függetlenségét kivívott néppel való baráti kapcsolatok kifej­lesztésének útjára. Az Albán Népköztársaság kormánya hajlandó diplomáciai kapcsolatot létesí­teni minden olyan állammal, amely az egyenjogúság és a kölcsönös megbe­csülés alapján hajlandó ilyen kapcso­latot létesíteni országunkkal. Országunk felvétele az Egyesült ^Nemzetek Szervezetébe olyan döntés volt, amely megadta népünknek azt a törvényes jogot, amelyet a többi szö­vetséges néppel együtt sok áldozat árán vívott ki a második világháború­ban és népi demokratikus államunk következetes békepolitikájával. Két­ségtelen, hogy ez a határozat megszi­lárdítja az Albán Népköztársaság hely­zetét. és újabb lehetőségeket teremt ahhoz, hogy kormányunk még nagyobb szolgálatokat tehessen a béke és a nemzetközi együttműködés ügyének. Az Albán Népköztársaság kormánya úgv vélekedik, hogy a jószomszédi po­litikai, gazdasági és kulturális kapcso­latok megteremtése és fejlesztése a világ különböző országai között a béke ügyét szolgálja, közelebb hozza egy­máshoz a népeket, elősegíti a nem­zetközi kérdések megoldását, a nem­zetközi feszültség még nagyobb ará­nvú enyhülését és megszilárdítja a bé­két az egész világon. Az Albán Néoköztársaság küldött­ségének az a véleménye, hogy orszá­gaink testvéri együttműködésének sza­kadatlan erősítése minden téren a var­sói szerződés szellemében: közös po­litikánk sikere megvalósításának alap­vető feltétele. Biztosra vesszük, hogy a béke és a népek közötti barátság ooütikáia továbbra is mindig győze­delmeskedni foa. Ezért erre irányítjuk minden erőfeszítésünket. veres erők egyetemes csökkentése, az atomfegyver, a, hidrogénfegyver és más tömegpusztító fegyverfajták el­tiltása végett. A bolgár kormány valóban megmu­tatja, hogy kész elősegíteni a nemzet­közi feszültség további enyhítését: 18 ezer fővel csökkentette fegyveres erőinek létszámát és megrövidítette a katonai szolgálati időt. Kétségtelen, hogy a bolgár kormánynak ezek az intézkedései új bizonyítékai annak, hogy Bulgária őszintén igyekszik meg­teremteni a Balkánon a kölcsönös bi­zalom és biztonság légkörét. A szovjet és jugoszláv vezetők tör­ténelmi jelentőségű belgrádi találko­zásának eredményeként nagy fordulat állott be Bulgária és Jugoszlávia vi­szonyában is. A bolgár nép naay meg­r'égedéssel fogadta a belgrádi nyilat­kozatot, mert az megmutatta a reális utat Bulgária és Jugoszlávia baráti kapcsolatainak helyreállítása és to­vábbfejlesztése terén. Ily módon új, kedvező lehetőségek nyíltak viszo­nyunk megjavítására Bulgária déli szomszédaival, Görögországgal és Tö­rökországgal is. A bolgár nép és kormánya lelkesen üdvözölte a genfi négyhatalmi kor­mányfői értekezleten elért kedvező eredményeket, a béke ügyét segítő nagy hozzájárulásnak tekintette azoxat. A mostani prágai értekezlet köz­vetlenül Bulganyin és Hruscsov indiai, burmai és afganisztáni utazásának friss benyomása alatt folyik le. Ez a tör­ténelmi jelentőségű látogatás és ered­ményei újból megmutatták, milyen ha­talmas lehetőségei vannak az egymás mellett élésnek a szuverenitás köl­csönös tisztelete és az államok bel­ügyeibe való be nem avatkozás elvei alapján. A bolgár kormány teljes egé­szében támogatja ezeket az elveket és külpolitikájában meg is valósítja őket. Nem hunyhatunk azonban szemet afölött, hogy a „hidegháború" hirde­tői minden módon igyekeznek szembe­szállni a béke és a biztonság megszi­lárdítását szolgáló erőfeszítésekkel. A varsói szerződés részvevői több ízben figyelmeztettek arra, hogy a né­met militarizmusnak a párizsi egyez­mények alapján való újjáteremtése reális veszélybe dönti a békét Euró­pában és az egész világon. Az agresz­szív északatlanti tömb legutóbbi ülés­szakán hozott határozatok azt tükrö­zik, hogy e katonai tömb vezetői gyorsítani akarják a német militariz­mus talpraállítását, és a népeket a német Wehrmacht visszaállításának be­fejezett ténye elé akarják állítani. Nyugat-Németország fokozott remi­Htarizálása alapján teljesen ért­hető, miért alakul meg a Német De­mokratikus Köztársaságban a német nép történelmében első nemzeti had­sereg. E hadsereg feladata népe alap­vető érdekeinek megvédése. A bolgár nép, amely nem egyszer vált a német militarizmus véres agressziójának ál­dozatává, teljes mértékben megérti ennek az eseménynek a fontosságát, amelynek jelentősége túlnő Német­ország határain. Meggyőződésünk, hogy e hadsereg megalakítása újabb lépés lesz, amely elősegíti a harcot a né­met nép egyesítéséért és a béke meg­szilárdításáért. Igen tisztelt elvtársak! A Bolgár Népköztársaság legfontosabb felada­tának a béke fenntartásáért és meg­szilárdításáért folytatott harcot tartja. A varsói szerződés aláírása óta el­telt időszak alatt még jobban meg­erősödött a Bolgár Népköztársaság nemzetközi helyzete. Országunknak még sohasem volt ilyen szilárd nem­zetközi helyzete és ilyen sok hű ba­rátja. Hegedűs András; Hegedűs András, a Magyar Nép­köztársaság Minisztertanácsának el­nöke a következő beszédet mondot­ta: — Tisztelt Politikai Tanácsadó Bi­zottság! Kedves elvtársak! Engedjék meg, hogy a Magyar Nép­köztársaság kormánya nevében üdvö­zöljem a Politikai Tanácsadó Bizott­ság ülésének részvevőit, a varsói szerződést aláíró államok képviselőit és a Kínai Népköztársaság megfigye­lőjét. A magyar nép örömmel fogadta a múlt év fontos külpolitikai eredmé­nyeit. Az osztrák államszerződés meg­kötése. a belgrádi szovjet-iugoszláv tárgyalások sikere, a négy nagyha­talom kormányfőinek qenfi értekez­lete, az Egyesült Nemzetek Szerve­zete közgyűlésének 10. ülésszaka és ezen az új tagállamok felvétele, s végül a külpolitikai sikerekben qazdag év méltó befejezéseként Bulganyin és Hruscsov elvtársak indiai, burmai és afganisztáni útja jogot adnak arra, hogy az 1955-ös évet a nemzetközi feszültség csökkentésében beállott je­lentős javulás esztendejének tekint­sük. • Az a körülmény, hogy a múlt esz­tendő nem a nemzetközi feszültség növekedésének, nem a hidegháború további fokozódásának éveként Került be a történelembe, annak köszönhető, hogy a varsói szerződés tanállamai, elsősorban a Szovjetunió, lankadatla­nul újabb és újabb akciókat indítot­tak az agresszív erők megfékezésére és a nemzetközi légkör megjavításá­ra. Ezen kezdeményező lépések vilá­Bulgária felvétele az ENSZ-be Bul­gária békeszerető szerepének, nem­zetközi tekintélye fokozódásának, bel­ső stabilitásának és- fejlődésének vitathatatlan elismerése. Ez lenetővé teszi, hogy Bulgária még közvetle­nebbül és tevékenyebben vegyen részt a békeszerető erőknek a béke meg­szilárdítása és a népek közötti együttműködés kiterjesztését célzó intézkedések megtételében. A bolgár kormány szomszédai és minden más ország iránti politikájá­ban abból a varsói szerződés alapját alkotó elvből indul ki, hogy nincs semmi otyan vitás és megoldhatatlan kérdés, amelyet ne lehetne tárgyalá­sok útján rendezni, a jóakarat és köl­csönös engedmények alapján. Ez a' politika már pozitív eredmé­nyekkel járt. Példa erre országunk kapcsolata Jugoszláviával. Nem kétséges, hogy Jugoszlávia és Bulgária népeinek történelmi kapcso­latai és érdekeinek közössége előse­gíti, hogy minden vonalon együttmű­ködhessenek a balkáni és az európai béke megszilárdítása érdekében. A Bolgár Népköztársaság sikereket ért el Görögországgal való kapcsola­tainak rendezésében is. A bolgár kor­mány továbbra is feileszteni és javí­tani óhajtja kapcsolatait Görögor­szággal. Mély meggyőződésünk, hogy Görögországgal való viszonyunk meg­javítása e két országnak és az ösz­szes balkáni népnek eavaránt érde­ke. Javulás tapasztalható Bulgária és Törökország kapcsolataiban is. A bol­gár kormány őszintén törekszik e kapcsolatok fejlesztésére a béke ér­dekében. Á bolgár kormány külpolitikája fon­tos feladatának tekinti, hogy állan­dóan bővítse diplomáciai, gazdasági és kulturális kapcsolatait a nyugati országokkal, az ázsiai és az afrikai országokkal is. A Bolgár Népköztársaság kormánya szilárdan hiszi, hogy ezen az úton, a Szovjetunióval, a Kínai Népköztár­sasággal, a népi demokratikus orszá­gokkal és minden békeszerető néppel való együttműködés út.ián újabb, a béke és a nemzetközi biztonság ügyét szolgáló sikerek jönnek létre. Ugyanakkor a bolgár kormány úgy vélekedik, hogv a nemzetközi feszült­ség további fennállása szükségessé teszi a varsói határozatok állandó és következetes megvalósítását és azoknak az újabb szükséges intézke­déseknek a meghozatalát, amelyeket a Politikai Tanácsadó Bizottság mostani ülésszaka hoz maid a nemzetközi helyzet következményeinek megfele­lően a béke biztosítása érdekében. I qossá tették a szocialista tábor hatá­rain túl is a népek, sőt -sok ország­ban a vezető kormánykörök előtt is, hoqy a tárgyaló felek érdekeinek köl­csönös ;iszteletbentartásán és messze­menő figyelembevételén alapuló tár­gyalás a rendezetlen problémák meg­oldásának eovetlen járható útja. A szocialista tábor országainak és elsősorban a Szovjetuniónak követ­kezetes és kezdeményező békepoliti­kája es fe politikának egyre növekvő népszerűsége a világ összes orszá­gaiban a hírhedt erőpolitika kudar­cát eredményezte. A Magyar Népköztársaság kormá­nya is — népünk és valamennyi nép legközvetlenebb érdekeinek szem előtt tartásával — a következetes béke­politikának megfelelően teljes mérték­ben tartotta magát a varsói szerző­désben vállalt megtisztelő kötelezett­ségéhez: arra törekedett, hogv az őszinte együttműködés szellemében részt vegyen minden nemzetközi ak­cióban. melv a béke ügyét szoigálja, és minden erejét e céiok meqvaíó­sítása szolqálatába állította. Hazánk nemzetközi helyzete meg­erősödése szempontjából nagy jelen­tőségű az Eqyesült Nemzetek Szerve­zetének az az. ismeretes döntése, amellyel — a Szovjetunió javaslata alapján — 16 országot, köztük a Magyar Népköztársaságot is felvette tagjai sorába. Részvételünk e világ­szervezetben még szélesebb nemzet­közi érintkezést tesz lehetővé szá­munkra. Módot nyújt arra, hogy dip­lomáciai. qazdasáqi és más természe­tű kapcsolataink fejlesztésével, a tel­(Polytatás a 3. oldalon.) Erőnkhöz képest a jövőben is részt veszünk minden nemzetközi akcióban, amely a béke megerősítését célozza

Next

/
Oldalképek
Tartalom