Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-18 / 18. szám, szerda

A Szovjetunió pohVkája és a latin-amerikai országok N. A. ulganyin válásról a Vision című lap szerkeszt'jenek kérdéseire Moszkva, (TASZSZ). — N. A. Buiganyin, a Minisztertanács elnöke válaszolt a „Vision" című amerikai lap szerkesztőjének kérdéseire. KÉRDÉS: Akar a Szovjetunió : Az államok békés egymás mellett diplomáciai kapcsolatokat felvenni élése és baráti együttműködése teazokkal a latin-amerikai országok- kintet nélkül társadalmi rendszerükkai, amelyekkel még nem tart fenn re, külpolitikánk fö alapelvét képezi. kapcsolatokat? VÁLASZ: Természetes, hogy a Szovjetunió kész diplomáciai kapcsolatokat felvenni azokkal a latin-amerikai csolatokra is. Magától értetődik, hogy ez teljes mértékben érvényes a Szovjetunió és a latin-amerikai országok közötti kap•rszágokkal is, amelyekkel eddig nem tart fenn ilyen kapcsolatot. A nemzetközi kapcsolatok fejlesztését óhajtjuk valamennyi állammal, tehát LatinAmerika országaival is. KÉRDÉS: Milyen előnye van a Szovjetuniónak az Argentínával, Mexikóval és Uruguayjal fenntartott diplomáciai kapcsolatokból? VÁLASZ: A Szovjetunió jelenlegi kapcsolatai Argentínával, Mexikóval és Uruguayjal nézetünk szerint mindkét fél javára válnak. Megkönnyítik ezen államok együttműködését a béke megőrzését érintő kérdésekben. Hozzájárulnak ezen országok gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatainak fejlesztéséhez. Például az utóbbi időben jelentősen bővültek a Szovjetunió és Argentína közötti kereskedelmi kapcsolatok. Remélhető, hogy kapcsolataink a latin-amerikai országokkal a jövőben is a két fél kölcsönös javára, a nemzetközi együttműködés megszilárdítása érdekében fognak fejlődni. KÉRDÉS: Milyen biztosítékokat adna a Szovjetunió a latin-amerikai országok politikai életébe való politikai be nem avatkozást illetőleg ? VÁLASZ: A Szovjetunió nem avatkozik be más államok belügyeibe és úgy véli, hogy a többi államoknak sem szabad beavatkozniok a Szovjetunió belügyeibe. A Szovjetunió külpolitikája valamennyi állam — a kis- és nagy államok — szuverenitásának tiszteletbentartásán, valamennyi nép nemzeti függetlenségre és állami fejlődésre való jogának elismerésén épül. A „SEFID VA SZIAH" című lap a bagdadi szerződés gazdasági bizottságának nemrégen véget ért értekezletéről írva rámutat, hogy bagdadi hírek szerint ,,az iráni küldöttségnek elrendelték, hogy Irón a lehető legrövidebb időn belül vasútvonalat építsen ki Törökoiszág és Irak határához." (TASZSZ). A FRANCIA KOMMUNISTA PÁRT Központi Bizottsága ianuár 18-án a párizsi Szakszervezetek Házában együttes ülést tart a Francia Kommunista Párt képviselőivel, hogy megtárgyalja a választások utáni politikai helyzetet és a párt feladatait. A fő beszámolót Jacques Duclos, a KommuKÉRDÉS Tervezi-e a Szovjetunió a latin-amerikai országokkal való kereskedelem fokozását és milyen lépéseket tesz ennek érdekében ? VÁLASZ: A Szovjetunió óhajtja a latin-amerikai országokkal való kereskedelem fejlődését a kölcsönös előnyök elve alapján. N. A. Bulqanyin a további kérdésekre adott válaszaiban kijelentette, hogy a Szov.jetunir kész részt venni a latin-amerikai országokban rendezett kiállításokon és elmondtoa, hogy a Szovjetunió milyen készítményeket szállíthatna a latin-amerikai országoknak és milyen árukat vásárolna tőlük. A kínai-magyar barátság hatalmas manifesztációja a budapesti Sportcsarnokban Budapest, ianuár 16. (ČTK). — A Magyar Dolqozók Pártia Budapesti Pártbizottsága. Budapest főváros tanácsa és a Hazafias Népfront budapesti bizottsága hétfőn délután a Nemzeti Sportcsarnokban rendezte meg a budapesti dolgozók baráti találkozóját Csu Te elvtárssal, a Kínai Népköztársaság alelnökével, valamint a kíséretében levő személyiségekkel, A találkozó résztvevői viharos tapssal, ütemes éljenzéssel fogadták a vendégeket. A Kínai Népköztársaság és a Maavar Népköztársaság himnuszai után a baráti találkozót Kovács István, a Magvar Dolgozók Pártia Politikai Bizottságának tagja, a Központi Vezetőség titkára nvitotta meg. Utána a jelenlevők fergeteges tapsa közepette Csu Te marsall emelkedett szólásra. Beszédében hangsúlyozta. hogv a kínai nép a béke megvédése és a nemzetközi együttműködés szolgálatába állítja minden erejét. A Kínai Népköztársaság nemcsak ecrvre nagyobb szerepet tölt be Ázsia és az egész világ feszült helyzetének enyhítésében és a béke megszilárdításában. hanem máris elnyerte a viláq közvéleményének széleskörű elismerését. Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártia Központi Vezetőségének első titkár^ terjedelmes beszédében meleoen üdvözölje a kínai vendéaeket és méltatta azokat az óriási sikereket, ame'veket a kínai nép országa a felszabadítás óta el ért. Az ünnepélv végén a magyar üzemek dolgozóinak képviselői átadták a maovar nép ajándékait a kínai vendégeknek. * * * A kínai kormányküldöttség Csu Te marsall vezetésével ianuár 17-én Magyarországról hazánkba utazott. Libériából visszatért Moszkvába a szovjet kormányküldöttség Moszkva, január 17. (ČTK). — Január 16-án Libériából visszatért Moszkvába a szovjet kormányküldöttség, amelyet A. P. Volkov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsanak elnöke vezetett. A szovjet kormányküldöttség a libériai kormány meghívására január elsejétől 12-ig tartózkodott Libériában és részt vett William V. Sz. Tubmannsk a köztársasági elnöki hivatalba iktatásának ünnepségein. A francia jobboldali szocialisták rendkívüli kongresszusa elvetette a baloldali kormány alakítására tett javaslatot Párizs, (ČTK). — Párizsban január 14-én és 15-én zajlott le a Francia Szocialista Párt rendkívüli kongreszszusa. A kongresszust azért hívták egybe, hogy megtárgyalja a párt állásfoglalását, a parlamenti választások után kialakult franciaországi helyzethez. Amint már a kongresszus előtt elhangzott több kijelentésből kitűnt, a francia jobboldali szocialisták vezetői ellenezték a népfront kormányáAMERIKAI ÉS BRIT LAPOK AZ SZKP XX. KONGRESSZUSÁNAK IRÁNYELVEIRŐL A Szovjetunió békés gazdasági versenyben túlszárnyalja a legfejlettebb tőkés országokat New York, január 17. (TASZSZ). — Az amerikai lapok és hírügynökségek az SZKP XX. kongresszusa irányelveinek nagy figyelmet szentelnek. Az amerikai burzsoá sajtó kommentárjaiban nyilvánvaló nyugtalanság észlelhető a Szovjetunió szocialista gazdaságának rohamos növekedése, valamint a Szovjetunió népgazdasága valamennyi ágazata továbbfejlesztésére irányuló óriási tervek miatt. A „New York Times" első oldalán közölte moszkvai tudósítójának cikkét, aki részletesen foglalkozik a hatodik ötéves tervvel. Ezenkívül vezércikkében a következőket írja: „Az új terv meg akarja mutatni, hogy a Szovjetunió békés gazdasági versenyben rövid történelmi időszak alatt elérheti és túlszárnyalhatja a legfejlettebb tőkés országokat, főleg az Egyesült Államokat az egy lakosra eső termelésben." Ugyanez a lap a békés gazdasági versenyt „komoly szovjet gazdasági kihívásnak" tartja, ami azt jelenti, hogy a Szovjetunió be akarja bizonyítani a szocialista rendszer fölényét a tőkés gazdasági rendszer felett. A lap aggodalmát fejezi ki afelett, hogy a Szovjetunió aazdasága szüntelenül fejlődik és megmutatja a gazdaságilag kevéssé fejlett országokban élő emberek százmillióinak, „hogy gazdasági rendszere a legrövidebb időn belül jó jövőt biztosíthat". Schwarz, a „New York Times" hírmagyarázója ugyanezt a nézetet vallja és azt óhajtja, hogy vegyék tekintetbe „a Szovjetunió előző sikereit, főleg azokat, amelyeket a nehéziparban elért". A hírmagyarázó „a szovjet gazdasággal foglalkozó amerikai szakértők" nézetére hivatkozik és rámutat, hogy „az oroszok a következő öt évben kétségtelenül nagy sikereket fognak elérni és gazdasági téren már kezdenek behozni minket." A hírmagyarázó továbbá hangsúlyozza, hogy ezeknek az amerikai „szakértőknek egyáltalán nincs szándékukban propagandának minősíteni az acéltermelésről, szénfejtésről stb. szóló adatokat. Ellenkezőleg azt mondják, hogy az oroszok az tíz évben nagyon gyors erer' t érnek el valamennyi területen Az összes rendelkezésre álló adatok azt bizonyítják, hogy az oroszok folytatni akarják a nehéziparnak ezt a gyors fejlesztését és elég munkaerejük, nyersanyaguk és műszaki ismereteik vannak ahhoz, hogy ezt valóban elérjék". Az „Associated Press" hírügynökség moszkvai tudósítója rámutat, hogy „ha a termelést valamennyi iparágazatban óriási mértékben növelik — ahogy azt a Szovjetunió hatodik ötéves terve feltételezi, — Oroszország gazdaságilag erősen vetélkedni fog az Egyesült Államokkal". London, (TASZSZ). — A legnagyobb londoni napilapok az SZKP XX. kongresszusa irányelveiről szóló híreikben foglalkoznak a Szovjetunió népgazdaságának további gyors emelkedésével és elsősorban a nehézipar fejlesztésével, amit az irányelvek meghatároznak. Egyes lapok a Szovjetunió gazdasági fejlesztésének tervében „a Nyugatnak adott versenyfelhívást látnak békés gazdasági versenyre." A „News Cronicle" az ötéves terv számadatait „nagyon fontosaknak" tartja, főleg a gazdasági versenyen alapuló együttélésnél, ahol a műszaki ismeretek nagyon szükségesek" ... A lap nyugtalanul jelenti ki, hogy „a Nyugat reménytelenül lemarad á műszaki művelődésben" és felhívja a nyugati hatalmakat, hogy „nagy mértékben és körültekintően" revideálják a műszaki káderek kiképzésének rendszerét. A „Daily Mait" című lap hangsúlyozza, hogy a Szovjetunióban az Ötéves terv végén kétszer annyi mérnők és technikus kerül ki az iskolákból, mint azelőtt, és azt írja, hogy „sem Nagy-Britannia, sem az USA eddig nem voltak képesek ehhez hasonlóra." A „Times" beismeri, hogy a Szovjetunió következő ötéves terve irányelveinek közzététele „figyelmezetető a Szovjetunió szakadatlan ipari fejlődésére, figyelmeztető nekünk a kijózanodásra." nista párt titkára tartja. (ČTK) 30O©OOOO©O©O0^ Nem lehet ügyeimen kívül hagyni a népek békevágyát Moszkva, január 17. (TASZSZ). — A moszkvai Pravda a fenti címmel közli „Szemleírója" cikkét Dulles nemrégi intervjújával és kijelentéseinek hatásával kapcsolatban. A cikk többek között a következőket írja: Dullesnek, az USA államtitkárának a „Life" címú folyóiratban közölt beszélgetését élesen elítéli az egész világ. Teljesen érthető, hogy Dulles beszéd ilyen hatást váltott ki: hisz az Egyesült Államok külpolitikájának felelős vezetője csökönyösen folytatja azt az „erőpolitikát", amely már régen tarthatatlannak bizonyult. Dulles ezenfelül még azt is nyíltan kijelentette, hogy ennek a politikai irányzatnak az a célja, hogy a nemzetközi feszültséget állandóan a „háború mezsgyéjén" tartsa. Az államtitkár sajtóbeszélgetésének az USA hivatalos köreiben keltett visszhangját megítélhetjük Humprey szenátor kijelentéseiből, aki felhívta Eisenhower elnököt, hogy tartsa távol magát Dullestől és „jelentse ki a világ előtt, hogy az USA-n^k a legkisebb szándéka sincs olyan politikát folytatni, amely bennünket az egész világgal együtt a háború mezsgvé.iére vezetne". Dulles úgy beszélt, mintha az utóbbi időben a nemzetközi életben semmi sem változott volna meg, mintha az események nem világítottak volna rá teljes fénnyel arra a tényre, hogy csődöt mondott az „erőpolitika". Az ázsiai országok sok milliós tömegei ma teljes elszántsággal készek megvédelmezni függetlenségüket, szembeszállni az imperialisták minden kísérletével, amely a béke elien irányul. Egyre jobban növekszik a békéért és nemzeti függetlenségért folytatott harc a Közel- és KözépKeleten, valamint Latin-Amerikában. Egyre határozottabb ellenállást tanúsítanak a nyugateurópai népek az agresszív katonai tömbökben való részvétel, a háborús előkészületek politikája ellen. Dulles nem veszi figyelembe a népeknek azt a követelését, hogy a békét sikeres tárgyalások útján biztosítsák — nem veszi figyelembe ezt a követelést, amely Genfhez vezetett és amely a kormányfők genfi értekezlete után nem vesztett erejéből, sőt egyre kifejezőbbé válik. Hogy mentegesse azt a politikát, amelyet ma még az amerikai újságok is kalandorpolitikának neveznek, Dulles a jól ismert tények teljes ki'forgatásához folyamodik. Kijelentette, hogy a fenyegetődzés és a katonai provokációk politikája, amelyet az Egyesült Államok Korea, Indokína, és a népi Kína ellen folytatott, az a politika, amely, amint maga is beismeri, az USA-t „a háború szélére" vezette, állítólag „hozzájárult a béke megőrzéséhez". Senki sem feledkezett meg arról, hogy világszerte a felháborodás mily hatalmas hullámát idézte elő az USA-nak az a kísérlete, hogy meghiúsítja a koreai fegyverszüneti tárgyalásokat, az a kísérlete, hogy beavatkozz®; az indo-» kínai háborúba és újabb háborút robbantson ki Tajvan körzetében. Magában az Egyesült Államokban éles bírálatot váltott ki ez a politika a kongresszusban és a sajtóban egyaránt és az egyszerű amerikaiak tömegesen tiltakoztak ellene. Mindenki tudja azt is, hogy az amerikai katonai parancsnokság csak akkor egyezett bele kénytelen-kelletlen a koreai fegyverszünetbe, amikor vereséget szenvedett. És azt is tudja mindenki, hogy világszerte mily felháborodást szültek az amerikai katonai parancsnokság Tajvan körzeté- | ezzel elhallgattatja az USA-ban elben végrehajtott akciói. Mindezekben | hangzó kijelentéseket és eléri azt, az esetekben az USA durván beavat- — - *" — kozott más országok belügyeibe és a valóságban a világot a háború felé sodorta. AzQnban a népek békét akarnak és a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló elszánt akaratuk az, hogy megvédelmezzék érdekeiket és szembeszálljanak az agresszorok intrikáival, megakadályozzák a háborús konfliktusokat Ázsiában és a TávolKeleten. Iav volt ez a valóságban. Természetes. hoqv Dulles állításai, amelyek mérföldnyi távolságra állanak e reális valóságtól élénk tiltakozást keltettek méq saiát országában is. Számos ielentö6 amerikai politikus követeli, hoqy a kormánv ..mondia meg az iqazat az USA külpolitikájáról". ahelyett, hogv „takaraatia kudarcait és hibáit". Felmerül azonban a kérdés, miért tartotta szükségesnek Dulles úr olyan kiielentéseket tenni, amelvek ilv viharos hatást váltottak ki. Dulles mostani kijelentéseit Koreáról. Indokínáról és Tajvanról az USA agresszív köreinek azzal a törekvésével kapcsolatban kell meqitélni. amelv arra irányul., hogv ezekben a körzetekben feszültséget tartson fenn. Ezzel az irányzattal ellentétben a New York Post, amely a demokrata párt befolvásos köreinek tolmácsolója. kiielentette: ..Kell. hogv teliesen rendezzük kapcsolatainkat a kommunista Kínával. Ezzel nem akarjuk azt mondani, hogv könnven és* biztosan elérhetiük ezt Azt akariuk . csupán mondani, hogv ebben rejlik az amerikai diplomácia nagv feladata". Feltételezhető, hoov Dulles úr tudatára ébredt, hogv ilven nézetek teriednek és úov vélte, hoqvha eléri a nemzetközi helvzet űiabb kiélezését. hoov az Eavesült Államok uralkodó körei a külügyminisztérium által folytatott politikához csatlakozzanak. De ebben nagyon elszámította magát. A mostani időben Washingtonban is kevesen vannak olvanok. akik készek a ..szakadék szélén" táncolni, ahogy Dulles úr mondotta. Még kevésbé hajlandók erre az emberek NyugatEurópában. Az a mód. ahogv a nyugateurópai sajtó az amerikai külpolitikának Dulles által kifejtett elveit értékelte. újból megmutatta, hogy Nyugat-Európában egyáltalán nem hajlandók követni az amerikai vezető ténvezőket a nemzetközi feszültség kiélezésére irányuló politikában. S erre nemcsak a széles közvélemény, hanem az uralkodó osztályok bizonvos körei sem hajlandók. Lerner. a „New York Post" című lap hírmagyarázója Dulles intervjuiának nvugateurópai hatásáról írva a következőket mondia: „Nem csoda, hogv az angolok és franciák fel vannak háborodva. Attól félnek, hogy olyan külpolitikai irányvonalhoz csatlakoztak, amelvet a kritikus pillanatokban mi határozunk meg és nem ők." Dulles beszélgetése éles ellenszenvet >áltovt ki Anqliában is. A brit burzsoá lapok nagv nyugtalanságukat fejezik ki afelett, hogy Dulles olyan nvíltan fejtegette külpolitikai elveit. A „Reynolds News" című lap az USA külügvminisztere által kifejtett külpolitikai ororammal kapcsolatos vezércikkében a következőket írla: „Az atomfegyver csörtetésének politikáját Dulles ..a háború szakadékának szélére kerül" és lehetőséqének nevezte. Van ennek azonban más elnevezése is: Öngyilkosságra vezető őrület". nak gondolatát és az úgynevezett köztársasági iront, (vagyis a szocialisták es rauiKalisok; kormanyanak megaiaKitasat követeitek. Eooen az érteiemoen beszélt Guy Mollet, a párt főtitkára, aki a kongresszus fo Beszámolóját tartotta. A kongresszus jóvánagyca a párt vezetőségének álláspontját és köztársasági front kormányának megalakítását követelte. A kongresszus további határozatot hagyott jóvá, amely a főtitkár beszámolójáoan foglalt programot elfogadja. Ez a program, amely egyben a köztársasági front kormányának programja volna, egyrészt Algéria kérdésének tárgyalások útján való megoldását követeli, egyben azonban elutasítja az Algériába küldött katonai alakulatok visszahívását. A program továbbá állást foglal egyes szociális intézkedések mellett, valamint követeli a magán (főleg egyházi) iskolák állami támogatásának megszüntetését. A párizsi lapok hírmagyarázói rámutatnak, hogy a szocialista vezetők a választók akaratának nyomására voltak kénytelenek e pontot tekintetbe venni. Ami a külpolitikai kérdéseket illeti, a program hangoztatja, hogy folytatni kell az általános leszerelésről szóló tárgyalásokat és egyben követeli az úgynevezett „európai atompool" megteremtését. A „l'Humanité" a szocialista párt kongresszusa eredményével kapcsolatos kommentárjában hangsúlyozza: „Azzal, hogy a szocialista vezetők csökönyösen követelték a szövetkezésünkre tett javaslataink elutasítását, újból akadályokat támasztottak a valóban baloldali kormány megteremtésének útjában. De ezeket a nehézségeket leküzdhetjük és a dolgozók ezt tudják, A francia dolgozók most még erélyesebben és sürgetőbben nyilvánítják azt az akaratlikat, hogy olyan kormány megalakítását érjék el, amely megfelel kívánságuknak." NÉHÁNY SORBAN AZ OSZTRÁK PARLAMENT kommunista képviselőinek csoportja Ausztria Szocialista Pártja képviselőinek javaslatot tett. hogy közösen járjanak el Starhembergnek. az osztrák fasiszták volt vezetőjének elítéléséről szóló törvény előkészítéséton. A kommunista képviselők javaslata szerint a szocialista képviselők szóvetkezve az osztrák parlamentben olyan törvényt fogadtatnának el, amelynek alapján Starhemberget a demokrácia és az Osztrák Köztársaság ellen elkövetett súlyos bűntettei miatt kiutasítják Ausztriából, és egész ausztriai vagyonát az állam javára elkobozzák. (ČTK) JANUÁR 16-ÁN a Szovjetunio Legfelső Tanácsának meghívására Moszkvába érkezett a Bolgár Népköztársaság Népg.vűlésének küldöttsége F. Kozovszkij vezetésével. A bolgár parlamenti küldöttséget a repülőtéren ünnepélyesen fogadták. (ČTK) JANUÁR 14-ÉN a demilitarizált övezet területén az izraeli járőr átlépte az egyiptomi—izraeli demarkációs vonalat és tüzet nyitott az egviotomi őrökre. Az egyiptomiak viszonozták a tüzet, és az izraeli támadókat visszavonulásra kénvszerítették. (TASZSZ) A FRANCÉ PRESSE íajtóiro la jelentése szerint Algériában ianuár 14én 66 algériai partizánt megöltek az Aures helység környékén folyó hadműveletekben. Francia részről Z halottat és 16 sebesültet jelentettek. (ČTK) A „POLITIKA" című jugoszláv lap jelenti, hogy a Duna—Tisza—Dunacsatorna építésének 1956-ra összeállított terve sokkal nagyobb méretű építési munkákat irányoz elő mint tavalv. E munkálatokra az idén '? milliárd dinárt fordítanak. f ČTK) A FRANCÉ PRESSE hírügynökség tudósítója jelenti, hogy Szaúdi Arábia külügyminisztériumának képviselője a sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy Szaúdi Arábia állást foglal a bagdadi katonai szerződésben való részvétel ellen. (ČTK) Ü J szo 1056 ianuár 18. 3