Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-18 / 18. szám, szerda

A Szovjetunió pohVkája és a latin-amerikai országok N. A. ulganyin válásról a Vision című lap szerkeszt'jenek kérdéseire Moszkva, (TASZSZ). — N. A. Buiganyin, a Minisztertanács elnöke vála­szolt a „Vision" című amerikai lap szerkesztőjének kérdéseire. KÉRDÉS: Akar a Szovjetunió : Az államok békés egymás mellett diplomáciai kapcsolatokat felvenni élése és baráti együttműködése te­azokkal a latin-amerikai országok- kintet nélkül társadalmi rendszerük­kai, amelyekkel még nem tart fenn re, külpolitikánk fö alapelvét képezi. kapcsolatokat? VÁLASZ: Természetes, hogy a Szov­jetunió kész diplomáciai kapcsolato­kat felvenni azokkal a latin-amerikai csolatokra is. Magától értetődik, hogy ez teljes mértékben érvényes a Szovjetunió és a latin-amerikai országok közötti kap­•rszágokkal is, amelyekkel eddig nem tart fenn ilyen kapcsolatot. A nemzet­közi kapcsolatok fejlesztését óhajtjuk valamennyi állammal, tehát Latin­Amerika országaival is. KÉRDÉS: Milyen előnye van a Szovjetuniónak az Argentínával, Mexikóval és Uruguayjal fenntar­tott diplomáciai kapcsolatokból? VÁLASZ: A Szovjetunió jelenlegi kapcsolatai Argentínával, Mexikóval és Uruguayjal nézetünk szerint mindkét fél javára válnak. Megkönnyítik ezen államok együttműködését a béke meg­őrzését érintő kérdésekben. Hozzájá­rulnak ezen országok gazdasági, kul­turális és egyéb kapcsolatainak fej­lesztéséhez. Például az utóbbi időben jelentősen bővültek a Szovjetunió és Argentína közötti kereskedelmi kap­csolatok. Remélhető, hogy kapcsola­taink a latin-amerikai országokkal a jövőben is a két fél kölcsönös javára, a nemzetközi együttműködés megszi­lárdítása érdekében fognak fejlődni. KÉRDÉS: Milyen biztosítékokat adna a Szovjetunió a latin-ameri­kai országok politikai életébe való politikai be nem avatkozást ille­tőleg ? VÁLASZ: A Szovjetunió nem avat­kozik be más államok belügyeibe és úgy véli, hogy a többi államoknak sem szabad beavatkozniok a Szovjetunió belügyeibe. A Szovjetunió külpolitikája valamennyi állam — a kis- és nagy államok — szuverenitásának tiszte­letbentartásán, valamennyi nép nem­zeti függetlenségre és állami fejlő­désre való jogának elismerésén épül. A „SEFID VA SZIAH" című lap a bag­dadi szerződés gazdasági bizottságá­nak nemrégen véget ért értekezletéről írva rámutat, hogy bagdadi hírek sze­rint ,,az iráni küldöttségnek elrendel­ték, hogy Irón a lehető legrövidebb időn belül vasútvonalat építsen ki Tö­rökoiszág és Irak határához." (TASZSZ). A FRANCIA KOMMUNISTA PÁRT Központi Bizottsága ianuár 18-án a párizsi Szakszervezetek Házában együt­tes ülést tart a Francia Kommunista Párt képviselőivel, hogy megtárgyal­ja a választások utáni politikai hely­zetet és a párt feladatait. A fő be­számolót Jacques Duclos, a Kommu­KÉRDÉS Tervezi-e a Szovjet­unió a latin-amerikai országokkal való kereskedelem fokozását és milyen lépéseket tesz ennek érde­kében ? VÁLASZ: A Szovjetunió óhajtja a latin-amerikai országokkal való ke­reskedelem fejlődését a kölcsönös elő­nyök elve alapján. N. A. Bulqanyin a további kérdé­sekre adott válaszaiban kijelentette, hogy a Szov.jetunir kész részt ven­ni a latin-amerikai országokban ren­dezett kiállításokon és elmondtoa, hogy a Szovjetunió milyen készítményeket szállíthatna a latin-amerikai orszá­goknak és milyen árukat vásárolna tőlük. A kínai-magyar barátság hatalmas manifesztációja a budapesti Sportcsarnokban Budapest, ianuár 16. (ČTK). — A Magyar Dolqozók Pártia Budapesti Pártbizottsága. Budapest főváros ta­nácsa és a Hazafias Népfront buda­pesti bizottsága hétfőn délután a Nemzeti Sportcsarnokban rendezte meg a budapesti dolgozók baráti ta­lálkozóját Csu Te elvtárssal, a Kínai Népköztársaság alelnökével, valamint a kíséretében levő személyiségekkel, A találkozó résztvevői viharos tapssal, ütemes éljenzéssel fogadták a ven­dégeket. A Kínai Népköztársaság és a Ma­avar Népköztársaság himnuszai után a baráti találkozót Kovács István, a Magvar Dolgozók Pártia Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Vezető­ség titkára nvitotta meg. Utána a je­lenlevők fergeteges tapsa közepette Csu Te marsall emelkedett szólásra. Beszédében hangsúlyozta. hogv a kínai nép a béke megvédése és a nemzetközi együttműködés szolgá­latába állítja minden erejét. A Kí­nai Népköztársaság nemcsak ecrvre nagyobb szerepet tölt be Ázsia és az egész világ feszült helyzetének enyhítésében és a béke megszilár­dításában. hanem máris elnyerte a viláq közvéleményének széleskörű elismerését. Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártia Központi Vezetőségének első titkár^ terjedelmes beszédében mele­oen üdvözölje a kínai vendéaeket és méltatta azokat az óriási sikereket, ame'veket a kínai nép országa a fel­szabadítás óta el ért. Az ünnepélv végén a magyar üze­mek dolgozóinak képviselői átadták a maovar nép ajándékait a kínai ven­dégeknek. * * * A kínai kormányküldöttség Csu Te marsall vezetésével ianuár 17-én Ma­gyarországról hazánkba utazott. Libériából visszatért Moszkvába a szovjet kormányküldöttség Moszkva, január 17. (ČTK). — Ja­nuár 16-án Libériából visszatért Moszkvába a szovjet kormányküldött­ség, amelyet A. P. Volkov, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsanak elnöke vezetett. A szovjet kormányküldöttség a li­bériai kormány meghívására január elsejétől 12-ig tartózkodott Libériá­ban és részt vett William V. Sz. Tub­mannsk a köztársasági elnöki hivatal­ba iktatásának ünnepségein. A francia jobboldali szocialisták rendkívüli kongresszusa elvetette a baloldali kormány alakítására tett javaslatot Párizs, (ČTK). — Párizsban január 14-én és 15-én zajlott le a Francia Szocialista Párt rendkívüli kongresz­szusa. A kongresszust azért hívták egybe, hogy megtárgyalja a párt állás­foglalását, a parlamenti választások után kialakult franciaországi hely­zethez. Amint már a kongresszus előtt el­hangzott több kijelentésből kitűnt, a francia jobboldali szocialisták veze­tői ellenezték a népfront kormányá­AMERIKAI ÉS BRIT LAPOK AZ SZKP XX. KONGRESSZUSÁNAK IRÁNYELVEIRŐL A Szovjetunió békés gazdasági versenyben túlszárnyalja a legfejlettebb tőkés országokat New York, január 17. (TASZSZ). — Az amerikai lapok és hírügynöksé­gek az SZKP XX. kongresszusa irányelveinek nagy figyelmet szentelnek. Az amerikai burzsoá sajtó kommentárjaiban nyilvánvaló nyugtalanság észlelhető a Szovjetunió szocialista gazdaságának rohamos növekedése, valamint a Szovjetunió népgazdasága valamennyi ágazata továbbfejleszté­sére irányuló óriási tervek miatt. A „New York Times" első oldalán közölte moszkvai tudósítójának cik­két, aki részletesen foglalkozik a ha­todik ötéves tervvel. Ezenkívül ve­zércikkében a következőket írja: „Az új terv meg akarja mutatni, hogy a Szovjetunió békés gazdasági verseny­ben rövid történelmi időszak alatt elérheti és túlszárnyalhatja a leg­fejlettebb tőkés országokat, főleg az Egyesült Államokat az egy lakosra eső termelésben." Ugyanez a lap a békés gazdasági versenyt „komoly szovjet gazdasági kihívásnak" tartja, ami azt jelenti, hogy a Szovjetunió be akarja bizonyítani a szocialista rendszer fölényét a tőkés gazdasági rendszer felett. A lap aggodalmát fe­jezi ki afelett, hogy a Szovjetunió aazdasága szüntelenül fejlődik és megmutatja a gazdaságilag kevéssé fejlett országokban élő emberek százmillióinak, „hogy gazdasági rend­szere a legrövidebb időn belül jó jö­vőt biztosíthat". Schwarz, a „New York Times" hír­magyarázója ugyanezt a nézetet vall­ja és azt óhajtja, hogy vegyék tekin­tetbe „a Szovjetunió előző sikereit, főleg azokat, amelyeket a nehézipar­ban elért". A hírmagyarázó „a szov­jet gazdasággal foglalkozó amerikai szakértők" nézetére hivatkozik és rá­mutat, hogy „az oroszok a következő öt évben kétségtelenül nagy sikereket fognak elérni és gazdasági téren már kezdenek behozni minket." A hírmagyarázó továbbá hangsú­lyozza, hogy ezeknek az amerikai „szakértőknek egyáltalán nincs szán­dékukban propagandának minősíteni az acéltermelésről, szénfejtésről stb. szóló adatokat. Ellenkezőleg azt mondják, hogy az oroszok az tíz évben nagyon gyors erer' t érnek el valamennyi területen Az összes rendelkezésre álló adatok azt bizonyítják, hogy az oroszok folytat­ni akarják a nehéziparnak ezt a gyors fejlesztését és elég munkaere­jük, nyersanyaguk és műszaki isme­reteik vannak ahhoz, hogy ezt való­ban elérjék". Az „Associated Press" hírügynökség moszkvai tudósítója rámutat, hogy „ha a termelést valamennyi iparága­zatban óriási mértékben növelik — ahogy azt a Szovjetunió hatodik öt­éves terve feltételezi, — Oroszország gazdaságilag erősen vetélkedni fog az Egyesült Államokkal". London, (TASZSZ). — A legnagyobb londoni napilapok az SZKP XX. kong­resszusa irányelveiről szóló híreikben foglalkoznak a Szovjetunió népgaz­daságának további gyors emelkedésé­vel és elsősorban a nehézipar fejlesz­tésével, amit az irányelvek meghatá­roznak. Egyes lapok a Szovjetunió gazdasági fejlesztésének tervében „a Nyugatnak adott versenyfelhívást lát­nak békés gazdasági versenyre." A „News Cronicle" az ötéves terv számadatait „nagyon fontosaknak" tartja, főleg a gazdasági versenyen alapuló együttélésnél, ahol a műszaki ismeretek nagyon szükségesek" ... A lap nyugtalanul jelenti ki, hogy „a Nyugat reménytelenül lemarad á mű­szaki művelődésben" és felhívja a nyugati hatalmakat, hogy „nagy mér­tékben és körültekintően" revideálják a műszaki káderek kiképzésének rend­szerét. A „Daily Mait" című lap hangsú­lyozza, hogy a Szovjetunióban az Öt­éves terv végén kétszer annyi mér­nők és technikus kerül ki az iskolák­ból, mint azelőtt, és azt írja, hogy „sem Nagy-Britannia, sem az USA eddig nem voltak képesek ehhez ha­sonlóra." A „Times" beismeri, hogy a Szov­jetunió következő ötéves terve irány­elveinek közzététele „figyelmezetető a Szovjetunió szakadatlan ipari fejlődé­sére, figyelmeztető nekünk a kijóza­nodásra." nista párt titkára tartja. (ČTK) 30O©OOOO©O©O0^ Nem lehet ügyeimen kívül hagyni a népek békevágyát Moszkva, január 17. (TASZSZ). — A moszkvai Pravda a fenti címmel közli „Szemleírója" cik­két Dulles nemrégi intervjújával és kijelentéseinek hatásával kap­csolatban. A cikk többek között a következőket írja: Dullesnek, az USA államtitkárának a „Life" címú folyóiratban közölt be­szélgetését élesen elítéli az egész vi­lág. Teljesen érthető, hogy Dulles be­széd ilyen hatást váltott ki: hisz az Egyesült Államok külpolitikájának fe­lelős vezetője csökönyösen folytatja azt az „erőpolitikát", amely már ré­gen tarthatatlannak bizonyult. Dulles ezenfelül még azt is nyíltan kijelen­tette, hogy ennek a politikai irány­zatnak az a célja, hogy a nemzet­közi feszültséget állandóan a „háború mezsgyéjén" tartsa. Az államtitkár sajtóbeszélgetésének az USA hivatalos köreiben keltett visszhangját megítélhetjük Humprey szenátor kijelentéseiből, aki felhívta Eisenhower elnököt, hogy tartsa tá­vol magát Dullestől és „jelentse ki a világ előtt, hogy az USA-n^k a leg­kisebb szándéka sincs olyan politikát folytatni, amely bennünket az egész világgal együtt a háború mezsgvé.iére vezetne". Dulles úgy beszélt, mintha az utób­bi időben a nemzetközi életben sem­mi sem változott volna meg, mintha az események nem világítottak volna rá teljes fénnyel arra a tényre, hogy csődöt mondott az „erőpolitika". Az ázsiai országok sok milliós tö­megei ma teljes elszántsággal készek megvédelmezni függetlenségüket, szembeszállni az imperialisták min­den kísérletével, amely a béke elien irányul. Egyre jobban növekszik a békéért és nemzeti függetlenségért folytatott harc a Közel- és Közép­Keleten, valamint Latin-Amerikában. Egyre határozottabb ellenállást tanú­sítanak a nyugateurópai népek az ag­resszív katonai tömbökben való rész­vétel, a háborús előkészületek poli­tikája ellen. Dulles nem veszi figyelembe a né­peknek azt a követelését, hogy a békét sikeres tárgyalások útján biztosítsák — nem veszi figyelembe ezt a köve­telést, amely Genfhez vezetett és amely a kormányfők genfi értekezlete után nem vesztett erejéből, sőt egyre kifejezőbbé válik. Hogy mentegesse azt a politikát, amelyet ma még az amerikai újságok is kalandorpolitiká­nak neveznek, Dulles a jól ismert té­nyek teljes ki'forgatásához folyamo­dik. Kijelentette, hogy a fenyegetőd­zés és a katonai provokációk politiká­ja, amelyet az Egyesült Államok Ko­rea, Indokína, és a népi Kína ellen folytatott, az a politika, amely, amint maga is beismeri, az USA-t „a háború szélére" vezette, állítólag „hozzájárult a béke megőrzéséhez". Senki sem fe­ledkezett meg arról, hogy világszer­te a felháborodás mily hatalmas hul­lámát idézte elő az USA-nak az a kísérlete, hogy meghiúsítja a koreai fegyverszüneti tárgyalásokat, az a kí­sérlete, hogy beavatkozz®; az indo-» kínai háborúba és újabb háborút rob­bantson ki Tajvan körzetében. Ma­gában az Egyesült Államokban éles bírálatot váltott ki ez a politika a kongresszusban és a sajtóban egy­aránt és az egyszerű amerikaiak tö­megesen tiltakoztak ellene. Mindenki tudja azt is, hogy az amerikai katonai parancsnokság csak akkor egyezett bele kénytelen-kellet­len a koreai fegyverszünetbe, amikor vereséget szenvedett. És azt is tudja mindenki, hogy világszerte mily fel­háborodást szültek az amerikai ka­tonai parancsnokság Tajvan körzeté- | ezzel elhallgattatja az USA-ban el­ben végrehajtott akciói. Mindezekben | hangzó kijelentéseket és eléri azt, az esetekben az USA durván beavat- — - *" — kozott más országok belügyeibe és a valóságban a világot a háború felé sodorta. AzQnban a népek békét akar­nak és a nemzetközi feszültség eny­hítésére irányuló elszánt akaratuk az, hogy megvédelmezzék érdekeiket és szembeszálljanak az agresszorok intri­káival, megakadályozzák a háborús konfliktusokat Ázsiában és a Távol­Keleten. Iav volt ez a valóságban. Termé­szetes. hoqv Dulles állításai, amelyek mérföldnyi távolságra állanak e reális valóságtól élénk tiltakozást keltettek méq saiát országában is. Számos ielentö6 amerikai politikus követeli, hoqy a kormánv ..mondia meg az iqazat az USA külpolitikájá­ról". ahelyett, hogv „takaraatia ku­darcait és hibáit". Felmerül azonban a kérdés, miért tartotta szükségesnek Dulles úr olyan kiielentéseket tenni, amelvek ilv vi­haros hatást váltottak ki. Dulles mostani kijelentéseit Koreá­ról. Indokínáról és Tajvanról az USA agresszív köreinek azzal a törekvé­sével kapcsolatban kell meqitélni. amelv arra irányul., hogv ezekben a körzetekben feszültséget tartson fenn. Ezzel az irányzattal ellentétben a New York Post, amely a demokrata párt befolvásos köreinek tolmácsoló­ja. kiielentette: ..Kell. hogv teliesen rendezzük kapcsolatainkat a kommu­nista Kínával. Ezzel nem akarjuk azt mondani, hogv könnven és* biztosan elérhetiük ezt Azt akariuk . csupán mondani, hogv ebben rejlik az ame­rikai diplomácia nagv feladata". Feltételezhető, hoov Dulles úr tu­datára ébredt, hogv ilven nézetek ter­iednek és úov vélte, hoqvha eléri a nemzetközi helvzet űiabb kiélezését. hoov az Eavesült Államok uralkodó körei a külügyminisztérium által foly­tatott politikához csatlakozzanak. De ebben nagyon elszámította magát. A mostani időben Washingtonban is ke­vesen vannak olvanok. akik készek a ..szakadék szélén" táncolni, ahogy Dulles úr mondotta. Még kevésbé hajlandók erre az emberek Nyugat­Európában. Az a mód. ahogv a nyu­gateurópai sajtó az amerikai külpoliti­kának Dulles által kifejtett elveit érté­kelte. újból megmutatta, hogy Nyu­gat-Európában egyáltalán nem hajlan­dók követni az amerikai vezető ténve­zőket a nemzetközi feszültség kiéle­zésére irányuló politikában. S erre nemcsak a széles közvélemény, ha­nem az uralkodó osztályok bizonvos körei sem hajlandók. Lerner. a „New York Post" című lap hírmagyarázója Dulles intervjuiá­nak nvugateurópai hatásáról írva a következőket mondia: „Nem csoda, hogv az angolok és franciák fel van­nak háborodva. Attól félnek, hogy olyan külpolitikai irányvonalhoz csatlakoztak, amelvet a kritikus pil­lanatokban mi határozunk meg és nem ők." Dulles beszélgetése éles ellenszenvet >áltovt ki Anqliában is. A brit bur­zsoá lapok nagv nyugtalanságukat fe­jezik ki afelett, hogy Dulles olyan nvíltan fejtegette külpolitikai elveit. A „Reynolds News" című lap az USA külügvminisztere által kifejtett külpolitikai ororammal kapcsolatos vezércikkében a következőket írla: „Az atomfegyver csörtetésének politi­káját Dulles ..a háború szakadékának szélére kerül" és lehetőséqének ne­vezte. Van ennek azonban más elne­vezése is: Öngyilkosságra vezető őrület". nak gondolatát és az úgynevezett köz­társasági iront, (vagyis a szocialisták es rauiKalisok; kormanyanak megaia­Kitasat követeitek. Eooen az érteiem­oen beszélt Guy Mollet, a párt fő­titkára, aki a kongresszus fo Beszá­molóját tartotta. A kongresszus jóvá­nagyca a párt vezetőségének álláspont­ját és köztársasági front kormányá­nak megalakítását követelte. A kong­resszus további határozatot hagyott jóvá, amely a főtitkár beszámolójá­oan foglalt programot elfogadja. Ez a program, amely egyben a köztársa­sági front kormányának programja volna, egyrészt Algéria kérdésének tárgyalások útján való megoldását követeli, egyben azonban elutasítja az Algériába küldött katonai alakulatok visszahívását. A program továbbá ál­lást foglal egyes szociális intézkedé­sek mellett, valamint követeli a ma­gán (főleg egyházi) iskolák állami tá­mogatásának megszüntetését. A pá­rizsi lapok hírmagyarázói rámutatnak, hogy a szocialista vezetők a válasz­tók akaratának nyomására voltak kénytelenek e pontot tekintetbe venni. Ami a külpolitikai kérdéseket illeti, a program hangoztatja, hogy folytatni kell az általános leszerelés­ről szóló tárgyalásokat és egyben kö­veteli az úgynevezett „európai atom­pool" megteremtését. A „l'Humanité" a szocialista párt kongresszusa eredményével kapcso­latos kommentárjában hangsúlyozza: „Azzal, hogy a szocialista vezetők csökönyösen követelték a szövetke­zésünkre tett javaslataink elutasítá­sát, újból akadályokat támasztottak a valóban baloldali kormány megte­remtésének útjában. De ezeket a ne­hézségeket leküzdhetjük és a dolgo­zók ezt tudják, A francia dolgozók most még erélyesebben és sürgetőbben nyilvánítják azt az akaratlikat, hogy olyan kormány megalakítását érjék el, amely megfelel kívánságuknak." NÉHÁNY SORBAN AZ OSZTRÁK PARLAMENT kom­munista képviselőinek csoportja Ausztria Szocialista Pártja képviselői­nek javaslatot tett. hogy közösen jár­janak el Starhembergnek. az osztrák fasiszták volt vezetőjének elítélésé­ről szóló törvény előkészítéséton. A kommunista képviselők javaslata sze­rint a szocialista képviselők szóvet­kezve az osztrák parlamentben olyan törvényt fogadtatnának el, amelynek alapján Starhemberget a demokrácia és az Osztrák Köztársaság ellen elkö­vetett súlyos bűntettei miatt kiuta­sítják Ausztriából, és egész ausztriai vagyonát az állam javára elkobozzák. (ČTK) JANUÁR 16-ÁN a Szovjetunio Leg­felső Tanácsának meghívására Moszk­vába érkezett a Bolgár Népköztársa­ság Népg.vűlésének küldöttsége F. Kozovszkij vezetésével. A bolgár par­lamenti küldöttséget a repülőtéren ünnepélyesen fogadták. (ČTK) JANUÁR 14-ÉN a demilitarizált öve­zet területén az izraeli járőr átlépte az egyiptomi—izraeli demarkációs vo­nalat és tüzet nyitott az egviotomi őrökre. Az egyiptomiak viszonozták a tüzet, és az izraeli támadókat vissza­vonulásra kénvszerítették. (TASZSZ) A FRANCÉ PRESSE íajtóiro la je­lentése szerint Algériában ianuár 14­én 66 algériai partizánt megöltek az Aures helység környékén folyó had­műveletekben. Francia részről Z ha­lottat és 16 sebesültet jelentettek. (ČTK) A „POLITIKA" című jugoszláv lap jelenti, hogy a Duna—Tisza—Duna­csatorna építésének 1956-ra összeál­lított terve sokkal nagyobb méretű építési munkákat irányoz elő mint tavalv. E munkálatokra az idén '? mil­liárd dinárt fordítanak. f ČTK) A FRANCÉ PRESSE hírügynökség tu­dósítója jelenti, hogy Szaúdi Arábia külügyminisztériumának képviselője a sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy Szaúdi Arábia állást foglal a bagdadi katonai szerződésben való részvétel ellen. (ČTK) Ü J szo 1056 ianuár 18. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom