Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-17 / 17. szám, kedd

Alan Winningtonriportsorozata ^ világ TETEJEN Í Benjámin Franklin „A REJTELMES TIBETBEN"; a tudomá nLS 42 1eäíľoľ adásána k (Befejező közlemény) A „Szadib" Younghusband ezredes­hez hasonló emberek számára a ti­betiek alacsonyabbrendű lények vol­tak. Az ilyen emberek, noha egyese­ket megvásároltak, nem nyertek Ti­betben Angliának barátot. Nagyon jól esett, amikor az egyik tibeti azzal emelte föl söröspoharát: „Ürítsük ezt a Daily Worker-re és az első nem imperialista angolra, aki­vel találkozunk". A Dala 1 Lámával teáztam Tibet két főistenének egyikével sem könnyű találkozni. Mindkettőjüknél pedig csak keveseknek sikerült kihall­gatást kapni. Néhány nappal ezelőtt a Dalai Lá­mával teáztam, most pedig a Pancsen Lámával uzsonnáztam. Előzetesen kioktattak a szertartá­sos viselkedésre. Megmutatták, ho­gyan kell átnyújtanom a csuklómra csavart selyemsálat, miközben a láma a nyakam köré teker egy másikat. Nem szabad kezet nyújtanom, mert az „Élő Buddhák" csak ritkán ráznak kezet és így tovább. A fogadás azonban távolról sem volt ilyen merev. Bementem a ha­talmas, kitömött vállú szerzetes­testőrök között, s igen szívélyes lég­kör alakult ki. „Boldog szocialista életet fogunk élni" A Dalai Láma széles mosollyal fo­gadott és erősen megszorította ke­zemet, amikor átnyújtottam a fehér selyemsálat. Egyforma magasan ül­tünk a kényelmes karosszékeken és angol módra teát ittunk sütemény­nyel, amellyel a láma sűrűn kínálga­tott. A Dalai Láma arca élénk, élesmet­szésű. s amikor mosolyog, két kis gö­dör jelenik meg az orcáin. Őszentsége a pompás brokátfüggö­nyök előtt, a "fogadószobája minden falának négyzetcentiméterét borító színes metszetek között ült, s miköz­ben szarukerete$ szemüvege fénytől csillogott, könnyedén csevegett a leg­különbözőbb témákról. „Remélem, hűen közli a világgal, hogy milyen Tibet valójában" — mondta, és megjegyezte, hogy külön­féle szerzők, de különösen brit szer­zők a múltban hamis képet festettek az országról. Miközben beszélgettünk, időről idő­re besuhant egy udvaronc aranysujtá­sos ruhában és pillanatfelvételt készí­tett, vagy felvevőgépét használta. W" Tibetben még fejletten az ipar. Az ország fővárosában, Lhasszában a ké­pünkön látható manufaktúrában fonnak a nők. „Gazdasági helyzetünk erősödik — jelentette ki a Dalai Láma Kína ipari központjaiban tett látogatására utalva. — Sok olyasmit, amit eddig nem gyárthattunk, ma már elő tudunk ál­lítani." Megkérdeztem, véleménye szerint mit jelent ez Tibet számára? Azt vá­laszolta: „Az egész ország népével együtt boldog szocialista életet fo­gunk élni." Uzsonna a Pancsen Lámánál Tibet ezer élő Buddhája közül, akik­nek lelke halálukkor, hit szerint, más testbe költözik, hogy visszatérhesse­nek a földre és segíthessenek az em­beriségen, a Dalai és a Pancsen Lá­ma a legmagasabb rangú. Vallási ügyekben egyenrangúak, világi ügyek­ben pedig a Dalai Lámáé a vezető szerep. A több mint 180 centiméter magas Pancsen Láma szintén erős kézszorí­tással üdvözölt. Kiválóan beszél kí­naiul, hangja meiy. Nyíltan beszélt bármilyen kérdésről. Jobb csuklóján arany karórája köré tekerve egyszerű rózsafüzért visel. Gyakori hivatkozásukból látszott, hogy mindkét ifjú főistenre mély be­nyomást gyakorolt számos találkozá­suk Mao Ce-tunggal. A Pancsen Lá­ma arról a „személyes útmutatásról" beszélt, amelyben Mao elnök részesí­tette. Kijelentette, hogy amit ő és a Da­lai Lámáéinál utazás'aik során láttak, még nagyobb bizalommal töltötte el őket az iránt, hogy felépíthetik az új Tibetet. Egyórai beszélgetés után színarany és ezüst étkészlettel felszolgálták az uzsonnát. A tibeti és a brit nép kö­zötti békére és barátságra koc :ntot­tunk. Narancsszörppel, mert a főlá­mák környezetében tilos minden sze­szesital. Megkérdeztem véleményét ä Siga­cet Lhasszával és Kína többi részével összekötő új útról. Azt válaszolta, hogy ez szinte csoda és annak a gyors fejlődésnek a jele, amely lehetővé te­szi majd Tibet számára, hogy elér­kezzék a szocializmushoz. A „sárga szekta" Uzsonna után cigarettával kínált meg, de megmondtam, hogy leszok­tam a dohányzásról. „A! Akkor mi ' közös szektához tartozunk" — mond­ta a Pancsen Láma. Ugyanis a Dalai Lámával együtt vezeti a „sárga szek­tát", amely tiltja tagjainak a házaso­dást, a dohányzást és ivást. Szinte hihetetlen, hogy ez a két hig­gadt, megfontolt férfi olyan fiatal. A Dalai Láma 20 éves, a Pancsen Láma pedig 19. • Amikor eljöttem a Pancsen Lámá­tól, körbejártam rezidenciáját, a ha­talmas Tásilunpo-kolo6tort. Hálószo­bájában úgy sorakoznak az istenek, mint valami kápolnában. Egy éppen ott ájtatoskodó zarándok homlokával Illetett minden helyet, amelyet az Élő Buddha megérintett. Ebben a rideg, üvegfalú hálószobá­ban egyetlen pont • van, amely jelzi, hog ide is betört a huszadik század. A Pancsen Láma keskeny, kemény fekhelye melletti asztalon telefon áll. Jranklin Benjámin, az Észak­amerikai Egyesült Államok i első olyan polgára, aki mint politikus , világtörténeti jelentőségű nevet szer­. zett és mint író világhírre tett szert, . kétszázötven év előtt, 1706. január • 17-én született Bostonban, • Boston ama 13 északarnerikai gyar­• mat egyikének területén épült, A amelyeknek népét az anyaország feu­• dális önkénye és gyarmati imperia­»li-rnusa fegyveres felkelésre 'egyesl­• tette. 1775-ben élesedett ki annyira • a helyzet, Jiogv a gyarmatosok felké­á szültek a forradalmi megmozdulásra, a A következő évben, 1776-ban a függet­lenségi nyilatkozat kiadásaval ki­. mondják elszakadásukat III György • király és gz angol parlament kimé­$ letlen uralmától Benjámin Fran:. '*i ^ már azzal is beírta a nevét a tör­A ténelembe, hegy % függetlenségi nyi­T latkozatnak megfogalmazásában reszt t vett s a Thomas jefferson által leírt • első kéziraton sajátkezűleg javításo­^ kat hajtott végre. L.nnek a nyilat­• kozatnak nem az a legfontosabb ré­sze, amelyben felsorolja az akkori an­gol király által elkövetett jogfosztások, önkényeskedések és bitorlások hosz­szú sorát, hanem a bevezetése, mely­ben arról van szó. hogy a kormá­Á nyok és uraik jdók' joaaikat a néptől a kapják s ha egy kormányforma az T ember elvitathatatlan jogait — az v életre, a szabadságra és boldogsá­$ gának keresésére való jogát — nem i respektálja, a nép -nás kormányfor­A mát tehet a rossz helyére. IJ^enin az amerikai nép függet­(Vége.) Képünkön Gyangce tibeti város szállodáját látjuk Tibet lakossága ünnepi menetben üdvözölte a Lhastza­Sigace közötti új útvonalat • PU lenségi harcában felszabadí­• tó forradalmi küzdelmet látott,' olyat, • amelv a gyarmati és a feudális meg­Á alázottság ellen irányult s köztár­í saság teremtését a XVIII. században • jelentékeny lépécnek tekintette előre a társadalmi haladás útján. Ennek az úttörő és szívós küz­delem közepette megvalósuló kísér­letnek létrejöttében és sikerében t oszlán része volt Franklinnak és tevékenységének híre azért terjedt el gyorsan vil^-c szerte, mert ő volt az akkori európai nemzetközi hely­zetet legalaposabban ismerő és leg­tisztábban látó, diplomáciai munkára is alkalma* államférfi az alakulóban lévő USA-ban. Az óceánon túl elhangzó szavak a nagy messzeségből is visszhangot . keltettek elsősotban azzal, hogy a • dolgozó népre, mint m'nden hatalom • kútfejére, tehát a népszuverenitásra A és a polgárok — kiváltságolást nem A tűrő — egyenlőségére hivatkoztak. Y Másrészt až elszánt gyarmati nép • szembeszállása a legnagyobb tengeri • hatalommal, ameljnek nyers és ki­• méletlen mivoltára az vetett világos­A.ságot, hogy a német fejedelmektől I megvásárolt katonaságai akarta le­T törni a lázadásnak nevezett ameri­• kai megmozdulást, természetszerűen • a bátrak és elszántak, a kezdemé­Án/ezők és a megingathatatlanok ol­I dalára állította mindenütt azoknak a " rokonszenvét, akik nem rendi elő­nyökből éltek, tehát a többséget. Ez tűnik ki az 1780-ban meg­indult első magyar nyelvű hírlapból, a Magyar Hírmondóból is, mert bármi­! lyen óvatossággal végezte is a szer­kesztő Rát Mátvás a cenzúra va­ló tekintettel az egyes számok anya­gának összeállítását, a külföldi hírek között igen jelentékeny teret szen­tel az északamerikai függetlenségi harcnak s megemlékezik Franklinról is, aki mint az új köztársaság nagy­követe Franciaország fegyveres tá­mogatását megszerezte hazája szá­. mára, s Párizsban Anglia megbízot­• taival tárgyalásokat folytatott, ame­ilyek 1783-ban a béke megkötésével A és az Egyesült Államok elismerésével Y fejeződtek be. • Gazdag és szép élet a Frankliné, Y polgári jellegű, de a maga idején • előre mutató, a haladás sodrában ki­^ emelkedő. „A szegénységből és a ho­mályból emelkedtem fel—írja önélet­. rajzában — a megbecsültség bizonyos • fokáig". Rendszeres iskolázásban • csak tizenegy éves koráig volt része • s először apja fogja tanonckodásra a A maga gyertyamártó és szappanfőző Y műhelyében, majd '.tkerül nyomdász J bátyja melk* tanoncnak, s mint nyom­• dász-segéd 1724-től kezdve három • évet tölt Angliában. ^ %\/issz8térve Philadelphiában mirjt A Ja nyomdász és lapkiadó dolgozik Í 1748-ig Rátermettsége a közügyek­kel való foglalkozásra és azoknak irá­nyítására először ""hiladelphia város keretében, a kommunális közigazga­tásban érvényesül, azután kiterjed a A Pennsylvánia nevű gyarmatra. En­Inek megbízottjaként 1757 és 1762 Y között hat éven át tevékenykedik • Angliában, s végül mint valameny­• nyi északamerikai angol gyarmat kö­á veteléseinek szószólója 1765-től • 1775-ig él Angliában. Sokoldalú, fáradhatatlan és józan • gyakorlatiasságú munkát végez • Franklin minden téren. Philadelphia városi arculatát a köztisztaság, a vi­lágítás, a tűzrendészet megjavítá­sával éppúgy gondozottabbá teszi, mint ahogy Pennsylvánia oktatás­ügyében o tudományos életében ma­gasabb iskolák alapításával és tudo­mányos társulatok szervezésével ál­lított maganak emléket. Feladatait mindig józanul tűzi ki, konkrét mó­don gondoskodik s amit megalkot, az mindig valami egész és általános szükségletet kielégítő mindenki szá­mára érthető, akár politikai vagy irodalmi' tevékenységéről vagv tudo­ntSnyos vizsgálódásról van szó. Fraftklin uqvanis tudományos téren •-S dolQozott. Felismeri a villám elekt­romos termAs?etét és feltalália a! villámhárítót Párizsoan véleménvt adott" Mesmer hipnózis-emeletéről, foglalkoztatta a fénv terjedésének maqvarázata De a természettudomá­nyokon kívül a társadalom meqisme­résének alapvető tudománya, a poli­tikai aazdasáqtan is kedvelt stúdiuma, s Marx tanúsítja Franklinról, ho«v egy 1729 -ben írt dolgozatában megfogal­mazta a modern politikai ökonómia alaptörvényét a csereérték és a mun­kaidő kapcsolatának első tudatos elem_ zésével. mikor Angliában a konzervatív toryk haithatatlansága nyil­vánvalóvá válik Franklin 1775 máju­sában hazatér Amerikába és nyilat­kozatot ad ki arról, hogy az anvaor­száq konok kormányától semmi ió­induiatot nem lehet várni, hogy azt csak .telies behódolás eléqíti ki. A füqaetlenséqi nvitetkozat kibocsá­tása után mint nagykövet és teljha­talmú meqbízott útra kelt Franciaor­száqba. Itt naqvszerüen tevékenyke­dik. Szervez szállításokat á fegyve­rekben és hadianyagokban szűkölkö­dő felkelők számára, szövetséqese­ket állít hazája oldalára. Nincs rajta mit csodálkozni, hogy ez a protestáns republikánus megszerzi a legkeresz­ténvibb királv címét viselő XVI. Lajos udvarának és államának támoqatását. hiszen a francia uralkodó osztálvt ke­serűséq töltötte el az Anglia által 1763-ban. az akkor kötött béke ér­telmében elvett Kanada mjatt. Fon­tosabb volt az. hegv az udvar ro­konszenvén kívül Franklin megszerez­te Franciaorszáq haladó elemeinek tá­mogatását. s a köztársasáqi és demok­ratikus törekvésekért 'elkesedő fran­ciák ezrei keltek át az óceánon, hoay ott — mint Lafavette — a felvilágo­sodás törekvéseinek testet öltését biz­tosítsák az úi köztársasáa létének meoszilárdításával. 1784-ig. tehát 78 éves koráiq körül­belül 32 esztendőt töltött Európában, ami Pusztán fizikailag sem kicsinv­iendő teliesltménv ha fiovelernbe vesz. szük. hoov akkor eqv átkelés az óceá­non körülbelül hat hétio tartott. Ami­kor 1784-ben az elért és általa annyi sikerrel munkált eredmények öntuda­tával visszatért Amerikába, politikai téren annak a szégyenfoltnak eltün­tetése foolalkoztatta. amelvet a rab­szoloasáo fennmaradása jelentett az úi köztársasáoban. étszázötven év telt el Franklin születése óta s el lehet mon­dani. hoqy e hosszú idő alatt mindig megbecsüléssel emleqették s politi­kai. irodalmi és tudományos téren véqzett alkotó munk'áiát. Fáradhatat­lan tevékenységében, harcos bátor­ságában. béké6 és forradalmi években a leonehezebb feladatokat is vállaló aktivitásában nevelő erő reilik s mi íov. a naqy messzeséqből is hálásak vagyunk Franklinnak többek között azért, hogy Kazinczy Ferencnek re­edző biztatást nyújtott nagyszerű önéletrajzának olvasása a SpielDerqen és Obrovicén töltött ke­serves napokban. Erről a fontos tény­ről Kazinczy megemlékezik levelezé­sében. Franklin két taq társa abban a bi­7ott=: n 'P amelvet a ..Füqgetlensé­gi nyilatkozat megfogalmazására ki­küldtek, Jefferson és Adams — az első farmer a második iooász volt — a XIX század eleién kerültek Washing­ton örökébe, az USA elnöki tisztsé­qébe. Franklint, aki náluk harminc­neqvven évvel idősebb volt. nem érte ez a meotiszteltetés. de történeti hír­neve é€ meqbecsülése olvan volt és olyan maradt, hoqv azzal leqfeliebb Washinqtoné vetekszik. Amikor 1790­korában meqhalt. a fran­cia nolqári forradalom már túl volt az első nekilendülésen, melvben sze­repet vitt az amerikai szabadsáqharc francia önkéntese Lafavette. A monarchiával és a születési pri­viléqiumokkal szakítani merő tenqer­túli demokraták példájának hatását až óviláq felé méq megérte az amerikai demokrácia oatriarcháia. a példátla­nul sokoldalú, természetes és termé­kenv 6zeIIemiséqű és cselekvő buz­qalmát utolsó leheletia meqőrző ' - R"n iámra. Sas Andor. 05 SZO <058. január 17.

Next

/
Oldalképek
Tartalom