Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-17 / 17. szám, kedd

Alan Winningtonriportsorozata ^ világ TETEJEN

Í Benjámin Franklin „A REJTELMES TIBETBEN";

a tudomá

nLS 42

1eäíľoľ

adásána

k (Befejező közlemény) A „Szadib" Younghusband ezredeshez hasonló emberek számára a tibetiek alacsonyabbrendű lények voltak. Az ilyen emberek, noha egyeseket megvásároltak, nem nyertek Tibetben Angliának barátot. Nagyon jól esett, amikor az egyik tibeti azzal emelte föl söröspoharát: „Ürítsük ezt a Daily Worker-re és az első nem imperialista angolra, akivel találkozunk". A Dala

1 Lámával teáztam Tibet két főistenének egyikével sem könnyű találkozni. Mindkettőjüknél pedig csak keveseknek sikerült kihallgatást kapni. Néhány nappal ezelőtt a Dalai Lámával teáztam, most pedig a Pancsen Lámával uzsonnáztam. Előzetesen kioktattak a szertartásos viselkedésre. Megmutatták, hogyan kell átnyújtanom a csuklómra csavart selyemsálat, miközben a láma a nyakam köré teker egy másikat. Nem szabad kezet nyújtanom, mert az „Élő Buddhák" csak ritkán ráznak kezet és így tovább. A fogadás azonban távolról sem volt ilyen merev. Bementem a hatalmas, kitömött vállú szerzetestestőrök között, s igen szívélyes légkör alakult ki. „Boldog szocialista életet fogunk élni" A Dalai Láma széles mosollyal fogadott és erősen megszorította kezemet, amikor átnyújtottam a fehér selyemsálat. Egyforma magasan ültünk a kényelmes karosszékeken és angol módra teát ittunk süteménynyel, amellyel a láma sűrűn kínálgatott. A Dalai Láma arca élénk, élesmetszésű. s amikor mosolyog, két kis gödör jelenik meg az orcáin. Őszentsége a pompás brokátfüggönyök előtt, a "fogadószobája minden falának négyzetcentiméterét borító színes metszetek között ült, s miközben szarukerete$ szemüvege fénytől csillogott, könnyedén csevegett a legkülönbözőbb témákról. „Remélem, hűen közli a világgal, hogy milyen Tibet valójában" — mondta, és megjegyezte, hogy különféle szerzők, de különösen brit szerzők a múltban hamis képet festettek az országról. Miközben beszélgettünk, időről időre besuhant egy udvaronc aranysujtásos ruhában és pillanatfelvételt készített, vagy felvevőgépét használta. W" Tibetben még fejletten az ipar. Az ország fővárosában, Lhasszában a képünkön látható manufaktúrában fonnak a nők. „Gazdasági helyzetünk erősödik — jelentette ki a Dalai Láma Kína ipari központjaiban tett látogatására utalva. — Sok olyasmit, amit eddig nem gyárthattunk, ma már elő tudunk állítani." Megkérdeztem, véleménye szerint mit jelent ez Tibet számára? Azt válaszolta: „Az egész ország népével együtt boldog szocialista életet fogunk élni." Uzsonna a Pancsen Lámánál Tibet ezer élő Buddhája közül, akiknek lelke halálukkor, hit szerint, más testbe költözik, hogy visszatérhessenek a földre és segíthessenek az emberiségen, a Dalai és a Pancsen Láma a legmagasabb rangú. Vallási ügyekben egyenrangúak, világi ügyekben pedig a Dalai Lámáé a vezető szerep. A több mint 180 centiméter magas Pancsen Láma szintén erős kézszorítással üdvözölt. Kiválóan beszél kínaiul, hangja meiy. Nyíltan beszélt bármilyen kérdésről. Jobb csuklóján arany karórája köré tekerve egyszerű rózsafüzért visel. Gyakori hivatkozásukból látszott, hogy mindkét ifjú főistenre mély benyomást gyakorolt számos találkozásuk Mao Ce-tunggal. A Pancsen Láma arról a „személyes útmutatásról" beszélt, amelyben Mao elnök részesítette. Kijelentette, hogy amit ő és a Dalai Lámáéinál utazás'aik során láttak, még nagyobb bizalommal töltötte el őket az iránt, hogy felépíthetik az új Tibetet. Egyórai beszélgetés után színarany és ezüst étkészlettel felszolgálták az uzsonnát. A tibeti és a brit nép közötti békére és barátságra koc

:ntottunk. Narancsszörppel, mert a főlámák környezetében tilos minden szeszesital. Megkérdeztem véleményét ä Sigacet Lhasszával és Kína többi részével összekötő új útról. Azt válaszolta, hogy ez szinte csoda és annak a gyors fejlődésnek a jele, amely lehetővé teszi majd Tibet számára, hogy elérkezzék a szocializmushoz. A „sárga szekta" Uzsonna után cigarettával kínált meg, de megmondtam, hogy leszoktam a dohányzásról. „A! Akkor mi ' közös szektához tartozunk" — mondta a Pancsen Láma. Ugyanis a Dalai Lámával együtt vezeti a „sárga szektát", amely tiltja tagjainak a házasodást, a dohányzást és ivást. Szinte hihetetlen, hogy ez a két higgadt, megfontolt férfi olyan fiatal. A Dalai Láma 20 éves, a Pancsen Láma pedig 19. • Amikor eljöttem a Pancsen Lámától, körbejártam rezidenciáját, a hatalmas Tásilunpo-kolo6tort. Hálószobájában úgy sorakoznak az istenek, mint valami kápolnában. Egy éppen ott ájtatoskodó zarándok homlokával Illetett minden helyet, amelyet az Élő Buddha megérintett. Ebben a rideg, üvegfalú hálószobában egyetlen pont • van, amely jelzi, hog ide is betört a huszadik század. A Pancsen Láma keskeny, kemény fekhelye melletti asztalon telefon áll. Jranklin Benjámin, az Északamerikai Egyesült Államok i első olyan polgára, aki mint politikus , világtörténeti jelentőségű nevet szer. zett és mint író világhírre tett szert, . kétszázötven év előtt, 1706. január • 17-én született Bostonban, • Boston ama 13 északarnerikai gyar• mat egyikének területén épült, A amelyeknek népét az anyaország feu• dális önkénye és gyarmati imperia»li-rnusa fegyveres felkelésre 'egyesl• tette. 1775-ben élesedett ki annyira • a helyzet, Jiogv a gyarmatosok felkéá szültek a forradalmi megmozdulásra, a A következő évben, 1776-ban a függetlenségi nyilatkozat kiadásaval ki. mondják elszakadásukat III György • király és gz angol parlament kimé$ letlen uralmától Benjámin Fran:. '*i ^ már azzal is beírta a nevét a törA ténelembe, hegy % függetlenségi nyiT latkozatnak megfogalmazásában reszt t vett s a Thomas jefferson által leírt • első kéziraton sajátkezűleg javításo^ kat hajtott végre. L.nnek a nyilat• kozatnak nem az a legfontosabb része, amelyben felsorolja az akkori angol király által elkövetett jogfosztások, önkényeskedések és bitorlások hoszszú sorát, hanem a bevezetése, melyben arról van szó. hogy a kormáÁ nyok és uraik jdók' joaaikat a néptől a kapják s ha egy kormányforma az T ember elvitathatatlan jogait — az v életre, a szabadságra és boldogsá$ gának keresésére való jogát — nem i respektálja, a nép -nás kormányforA mát tehet a rossz helyére. IJ^enin az amerikai nép függet(Vége.) Képünkön Gyangce tibeti város szállodáját látjuk Tibet lakossága ünnepi menetben üdvözölte a LhastzaSigace közötti új útvonalat • PU lenségi harcában felszabadí• tó forradalmi küzdelmet látott,' olyat, • amelv a gyarmati és a feudális megÁ alázottság ellen irányult s köztárí saság teremtését a XVIII. században • jelentékeny lépécnek tekintette előre a társadalmi haladás útján. Ennek az úttörő és szívós küzdelem közepette megvalósuló kísérletnek létrejöttében és sikerében t oszlán része volt Franklinnak és tevékenységének híre azért terjedt el gyorsan vil^-c szerte, mert ő volt az akkori európai nemzetközi helyzetet legalaposabban ismerő és legtisztábban látó, diplomáciai munkára is alkalma* államférfi az alakulóban lévő USA-ban. Az óceánon túl elhangzó szavak a nagy messzeségből is visszhangot . keltettek elsősotban azzal, hogy a • dolgozó népre, mint m'nden hatalom • kútfejére, tehát a népszuverenitásra A és a polgárok — kiváltságolást nem A tűrő — egyenlőségére hivatkoztak. Y Másrészt až elszánt gyarmati nép • szembeszállása a legnagyobb tengeri • hatalommal, ameljnek nyers és ki• méletlen mivoltára az vetett világosA.ságot, hogy a német fejedelmektől I megvásárolt katonaságai akarta leT törni a lázadásnak nevezett ameri• kai megmozdulást, természetszerűen • a bátrak és elszántak, a kezdeméÁn/ezők és a megingathatatlanok olI dalára állította mindenütt azoknak a " rokonszenvét, akik nem rendi előnyökből éltek, tehát a többséget. Ez tűnik ki az 1780-ban megindult első magyar nyelvű hírlapból, a Magyar Hírmondóból is, mert bármi!

lyen óvatossággal végezte is a szerkesztő Rát Mátvás a cenzúra való tekintettel az egyes számok anyagának összeállítását, a külföldi hírek között igen jelentékeny teret szentel az északamerikai függetlenségi harcnak s megemlékezik Franklinról is, aki mint az új köztársaság nagykövete Franciaország fegyveres támogatását megszerezte hazája szá. mára, s Párizsban Anglia megbízot• taival tárgyalásokat folytatott, ameilyek 1783-ban a béke megkötésével A és az Egyesült Államok elismerésével Y fejeződtek be. • Gazdag és szép élet a Frankliné, Y polgári jellegű, de a maga idején • előre mutató, a haladás sodrában ki^ emelkedő. „A szegénységből és a homályból emelkedtem fel—írja önélet. rajzában — a megbecsültség bizonyos • fokáig". Rendszeres iskolázásban • csak tizenegy éves koráig volt része • s először apja fogja tanonckodásra a A maga gyertyamártó és szappanfőző Y műhelyében, majd '.tkerül nyomdász J bátyja melk* tanoncnak, s mint nyom• dász-segéd 1724-től kezdve három • évet tölt Angliában. ^ %\/issz8térve Philadelphiában mirjt A Ja nyomdász és lapkiadó dolgozik Í

1748-ig Rátermettsége a közügyekkel való foglalkozásra és azoknak irányítására először ""hiladelphia város keretében, a kommunális közigazgatásban érvényesül, azután kiterjed a A Pennsylvánia nevű gyarmatra. EnInek megbízottjaként 1757 és 1762 Y között hat éven át tevékenykedik • Angliában, s végül mint valameny• nyi északamerikai angol gyarmat köá veteléseinek szószólója 1765-től • 1775-ig él Angliában. Sokoldalú, fáradhatatlan és józan • gyakorlatiasságú munkát végez • Franklin minden téren. Philadelphia városi arculatát a köztisztaság, a világítás, a tűzrendészet megjavításával éppúgy gondozottabbá teszi, mint ahogy Pennsylvánia oktatásügyében o tudományos életében magasabb iskolák alapításával és tudományos társulatok szervezésével állított maganak emléket. Feladatait mindig józanul tűzi ki, konkrét módon gondoskodik s amit megalkot, az mindig valami egész és általános szükségletet kielégítő mindenki számára érthető, akár politikai vagy irodalmi' tevékenységéről vagv tudontSnyos vizsgálódásról van szó. Fraftklin uqvanis tudományos téren •-S dolQozott. Felismeri a villám elektromos termAs?etét és feltalália a! villámhárítót Párizsoan véleménvt adott" Mesmer hipnózis-emeletéről, foglalkoztatta a fénv terjedésének maqvarázata De a természettudományokon kívül a társadalom meqismerésének alapvető tudománya, a politikai aazdasáqtan is kedvelt stúdiuma, s Marx tanúsítja Franklinról, ho«v egy 1729 -ben írt dolgozatában megfogalmazta a modern politikai ökonómia alaptörvényét a csereérték és a munkaidő kapcsolatának első tudatos elem_ zésével. mikor Angliában a konzervatív toryk haithatatlansága nyilvánvalóvá válik Franklin 1775 májusában hazatér Amerikába és nyilatkozatot ad ki arról, hogy az anvaorszáq konok kormányától semmi ióinduiatot nem lehet várni, hogy azt csak .telies behódolás eléqíti ki. A füqaetlenséqi nvitetkozat kibocsátása után mint nagykövet és teljhatalmú meqbízott útra kelt Franciaorszáqba. Itt naqvszerüen tevékenykedik. Szervez szállításokat á fegyverekben és hadianyagokban szűkölködő felkelők számára, szövetséqeseket állít hazája oldalára. Nincs rajta mit csodálkozni, hogy ez a protestáns republikánus megszerzi a legkereszténvibb királv címét viselő XVI. Lajos udvarának és államának támoqatását. hiszen a francia uralkodó osztálvt keserűséq töltötte el az Anglia által 1763-ban. az akkor kötött béke értelmében elvett Kanada mjatt. Fontosabb volt az. hegv az udvar rokonszenvén kívül Franklin megszerezte Franciaorszáq haladó elemeinek támogatását. s a köztársasáqi és demokratikus törekvésekért 'elkesedő franciák ezrei keltek át az óceánon, hoay ott — mint Lafavette — a felvilágosodás törekvéseinek testet öltését biztosítsák az úi köztársasáa létének meoszilárdításával. 1784-ig. tehát 78 éves koráiq körülbelül 32 esztendőt töltött Európában, ami Pusztán fizikailag sem kicsinviendő teliesltménv ha fiovelernbe vesz. szük. hoov akkor eqv átkelés az óceánon körülbelül hat hétio tartott. Amikor 1784-ben az elért és általa annyi sikerrel munkált eredmények öntudatával visszatért Amerikába, politikai téren annak a szégyenfoltnak eltüntetése foolalkoztatta. amelvet a rabszoloasáo fennmaradása jelentett az úi köztársasáoban. étszázötven év telt el Franklin születése óta s el lehet mondani. hoqy e hosszú idő alatt mindig megbecsüléssel emleqették s politikai. irodalmi és tudományos téren véqzett alkotó munk'áiát. Fáradhatatlan tevékenységében, harcos bátorságában. béké6 és forradalmi években a leonehezebb feladatokat is vállaló aktivitásában nevelő erő reilik s mi íov. a naqy messzeséqből is hálásak vagyunk Franklinnak többek között azért, hogy Kazinczy Ferencnek reedző biztatást nyújtott nagyszerű önéletrajzának olvasása a SpielDerqen és Obrovicén töltött keserves napokban. Erről a fontos tényről Kazinczy megemlékezik levelezésében. Franklin két taq társa abban a bi7ott=: n 'P amelvet a ..Füqgetlenségi nyilatkozat megfogalmazására kiküldtek, Jefferson és Adams — az első farmer a második iooász volt — a XIX század eleién kerültek Washington örökébe, az USA elnöki tisztséqébe. Franklint, aki náluk harmincneqvven évvel idősebb volt. nem érte ez a meotiszteltetés. de történeti hírneve é€ meqbecsülése olvan volt és olyan maradt, hoqv azzal leqfeliebb Washinqtoné vetekszik. Amikor 1790korában meqhalt. a francia nolqári forradalom már túl volt az első nekilendülésen, melvben szerepet vitt az amerikai szabadsáqharc francia önkéntese Lafavette. A monarchiával és a születési priviléqiumokkal szakítani merő tenqertúli demokraták példájának hatását až óviláq felé méq megérte az amerikai demokrácia oatriarcháia. a példátlanul sokoldalú, természetes és termékenv 6zeIIemiséqű és cselekvő buzqalmát utolsó leheletia meqőrző ' - R"n iámra. Sas Andor. 05 SZO <058. január 17.