Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-01 / 01. szám, vasárnap

Dolgozóink megvitatták a Szovjetunió Legfelső Tanácsa ülésén elhangzott beszámolókat Ipari Üzemeink dolgozói beszélgetések és gyűlések során megvitatták a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésén elhangzott beszédeket, valamint N. A. Bulganyln és N. Sj. Hruscsov szovjet államférfiak indiai, burmai, afga­nisztáni útjának nemzetközi, jelentőségét. Nagyon találóan jegyzi meg az újévről a lexikon, hogy az egy újabb év kezdete. Nagy és mély igazság ez. melyhez hasonló pon­tos és hű meghatározást, magya­rázatot nem is ismerek. Még a legnagyobb kételkedő, aki min­denben csak a rosszat keresi, sem állapíthatja meg ebben az eset­ben. hogy ez hazugság. Más lapra tartozik, megérdem­li-e az újév, hogy írjanak róla, bár az emberiség ősidőktől fogva jóindulatúan hangoztatta „Boldog" és vidám újévet kívánok!" Az új­év azonban rendszerint mindig néhány százalékkal rosszabbul ütött ki a réginél, úgy, hogy Ottó vercselli püspök már a X. század­ban betiltotta az újévi gratuláció­kat, bűnös vigadalomnak és isten­kísértésnek tartván azokat. Három évszázaddal annak előt­te a terueli egyházi zsinat az új­év tiszteletére még böjtöt rendelt. Ezen a zsinaton jutottak az ak­kori egyházi tudósok hosszabb vi­ta eredményeként arra a megál­lapításra. hogy a megboldogult Ádámot az első újév napján űzték ki a paradicsomból. Nem ismeretes előttünk, gratu­lált-e neki Éva ehhez az új esz­tendőhöz. de annyi bizonyos, hogy aki kételkedni merészelt a terueli zsinat ezen tételében, azt kiközö­sítették az egyházból. A későbbi egyházi zsinatokon is vita tárgyát képezte az újév. Ádámról ugyan megfeledkeztek, de más szempontok merültek fel. Azon tanakodtak, hogy milyen napra is essék. Mindenki bölcsen azt mondaná. ÜJ SZ Ö Q 1956. január 1. V hogy január elsejére. Ezt monda­ná ma, de ha a középkorban élne, épp' úgy vitatkozna a dátumról, mint az akkori idők csillagjósai, csillagászai, tudósai és papjai. Az embernek szinte fő a feje a sok dátum hallatán. A mainzi tanácskozás 813-ban megállapítot­ta, hogy az újévnek december 22­én kell kezdődnie. Szent Ágoston az újévet március 25-re tűzte ki és Olaszországban még nagyobb volt a zűrzavar. Ott minden feje­delem tetszése szerint állapította meg az újévet, hogv valamiben különbözzék a többi fejedelemtől. Pisa város évszámítása annvira eltért a többitől, hogy a pisaiak 9 hónappal és 7 nappal voltak előbb­re, mint a firenzeiek. Ez mégis csak dicséretreméltó haladásról tett tanúságot. A római polgárok viszont olyan maradiak voltak, hogy a XIV. században 2 hónappal és 25 nap­pal maradtak a firenzeiek mögött. A helyzet egyre bonyolultabbá vált, olyannyira, hogy Franciaország­ban az 1566-ös évnek mindössze 8 hónapja és 17 napja volt és senki sem tudott kivezető utat eb­ből a szerencsétlenségből. Németalföld egyes vidékein, Ut­rechtben. Geldrvben, Friesyben az újévet karácsonykor ünnepelték, más városok azonban, mint Dort­reeht. Brabant nagypénteken tar­tották. Delft városában pedig 1369-ben felakasztottak egy szer­zetest, mert azt hirdette, hogv az úi esztendőnek ianuár elsejével kell kezdődnie. Ez a szerzetes kínzásai közepette bevallotta, hogy már a római pogányok ianuár el­sejével kezdték a polgári évet. A szerzetest tehát az újév miatt akasztották fel. Nevét -a történe­lem nem őrizte meg. de annyi bizonyos, hogy nagyon savanyú képet vágott volna, ha abban a pillanatban valaki „Boldog és vi­dám újévet!" kívánt volna neki. * * * XII. Inocenc pápa az újévet ja­nuár elsejében állapította meg, ez azonban eléggé lassan honosodott meg, úgyhogy a nagvlelkű és jó­ságos I. Ferenc uralkodó főherceg, alattvalóinak igazi atyja a követ­kező büntetéseket állapította meg azok számára, akik nem ianuár elsejétől számították az új eszten­dőt: 1. szemkiszúrás, 2. kerékbe­törés. 3. felnégyelés, 4. fejkjtűzés a város kapujára. Az emberszerető toszkániai her­ceg rendelete annyira felbosszan­totta a velenceieket, hogy az új évet csak azért is március 1-től kezdték számítani és elhatározták. t hogy aki ezt megszegi, azt örök" időkre kitiltják Velencéből. Az egész históriát később újra firtatni, hánytorgatni kezdték, sőt az 1648-ban megkötött westfáliai béke egyik feltétele kimondja, hogy az úi év ianuár 1-vel kez­dődjék. Január 1. azonban csupán 1752-től számít véglegesen az új év első napjának. Mária Terézia császárnő elren­delte. hogy e nap fontossága fel­ér az ember szemevilágával és ez a rendelkezés Mária Terézia bün­tető törvénykönyvébe is beleke­rült. A Prága melletti Veltrusyban tömlöcbe jutott Ignát Buček föld­műves. mert arra akarta rábírni az embereket, hogy az újévet ka­ráncsony napján ünnepeljék! A kínzópadon mindent készsé­gesen visszavont, úgv hogy még ezt a ianuár elseje elleni utolsó rebellánst is ünnepélyes körülmé­nyek között legyőzte a hatalom. Röviddel 18 óra után a plzeni V. I. Lenin-üzem kovácsműhelyének csar­nokában leállt a munka. A kovácsok már munka közben beszéltek a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának üléséről, valamint N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov nyilatkozatairól. A munka­szünetet felhasználták arra, hogy részletesen megvitassák a Szovjetunió képviselői indiai, burmai és afganisz­táni útjának eredményeit. A vita so­rán több dolgozó beszélt. Vitézslav Freml, a legjobb kovácsok egyike, rá­mutatott arra, hogy egyre több nem­zet szabadul fel az imperialisták ural­ma alól, és arra az oldalra tér át, (Folytatás az 1. oldalról) országai a Szovjetunióval az élen újabb ötéves tervüket, az 1956-os új esztendővel egyidőben. kéz a kézben, vállvetve egymás mellett haladva, egvmást kölcsönösen se­gítve a közös cél elérése érdeké­ben. Ez a tény döntő tényező, mert fenntartás nélkül megkíván­ja a terv teljesítését. Mindennemű lemaradás gyengíti a közös erőt és árt a közös ügynek. Új esztendővel, új lendülettel a munkába, azzal a meggyőződés­sel, hogy a feladatok teljesítése újabb győzelmek zálogát jelenti. A Szovjetunió története, de a mi köztársaságunk története is ar­ra tanít, hogy a szocializmus győ­zelmének fő záloga a kommunista párt és a párt szilárd, elválaszt­hatatlan kapcsolata a dolgozó tö­megekkel. Eddigi sikereink ma­gyarázata éppen abban rejlik, hogy pártunkat az összes dolgo­zók. mind a munkások, mind a parasztok és a dolgozó értelmiség saiát pártjuknak, vérükből való­nak ismerik el. Ez annak a jele, hogy pártunk ió úton halad, har­cos útján híven kitart a marxiz­mus-leninizmus tanai mellett. Pártunk a mi adott viszonyaink között érvényesíti a Szovietunió Kommunista Pártjának rendkívül gazdag tapasztalatait szocialista építésünkben. A gazdag tapasz­talatok sarkalatos pontja az. hogy a feladatok teljesítése élén s az 1956. évi terv feladatainak meg­valósításáért vívott harc élén a kommunistáknak kell állmok pél­dás. önfeláldozó, lelkesítő és ne­velő munkáinkkal. Az új ember, a szocializmust rnofvp'óeí+'S ember nevelése a amely a világ összes népei szabad és békés életének biztosítására törek­szik. * * * A Pardubicei Kerületi Nemzeti Bi­zottság teljes ülésén ugyancsak szó volt a szovjet államférfiak ázsiai lá­togatásáról. Az összes jelenlevők egy­hangúlag elítélték Eisenhower és Dy^^ les úgynevezett karácsonyi Uz^^^Htr mert ellenkezik Genf szellemé|^^^^H értékelték azt, amint durva zást a szabad és szuverén állafflJ|HBv be, ahol a nép maga választott é^^ alkotott olyan társadalmi berendezést, amely boldog jövőt biztosít számára kizsákmányolók nélkül. kommunisták legfontosabb felada­ta. A második ötéves terv sikeres megvalósítása nagy mértékben függ attól, mennyire sikerül mind a gyárak munkásainak, mind a falvak szövetkezeti tagjainak, te-, hát az összes dolgozóknak szak­és politikai tudását magasabb színvonalra emelni, mert az új technika nagyobb mérvű és sl-c keres alkalmazása az iparban is, a mezőgazdaságban is feltételezi a nagyobb tudást. Életbevágó kér-: dés a mindennemű maradiság el­leni harc. mert a kizsákmányoló osztályok maradványai különöseri az ideológia frontján igyékeznek megfertőzni a dolgozókat és ezzel súlyos károkat okozni a szocialis­ta építésnek. Az új ötéves terv sikere feltétlenül megkívánja a könyörtelen harcot az idegen ideo­lógiák, de különösen annak leg­veszélyesebb formája, a burzsoá­nacionalizmus ellen. Csak a né­peink közötti megbonthatatlan egység, a csehszlovák haza és a Szovietunió iránti mély szeretet, a pártunk és kormányunk iránti törhetetlen bizalom biztosíthatják terveink sikeres megvalósítását az úi esztendőben és az ötéves terv további éveiben. A marxizmus-leninizmus taní­tásához híven a proletár nemzet­köziség szellemét mélven plántál­iuk a dolgozók szívébe, már azért is. hoev a nemzetek és népek kö­zötti békés együttélés — a béke megőrzésének egyik főfeltétele isaz megértésre talál ion. Az úi esztendőt azzal a szilárd meg«vőzfídésse! köszöntiük. hogy harcunkat a béke frontián és * munkánkat az országépítés szaka­szán az 1956-os évben újabb győ­zelmek sorozata fogia beragvotM»* r fSorl, húzál, békességet/ aiiiiiiiiiiiiiiiiimuiitiii Bort, búzát, békességet... Újévi köszöntőnek, első szónak, realizálható vágyálomnak keresve sem találhatunk a magyar alliterációs, betürímes rigmusnál jobb, össze­gezöbb kívánságot. Rövid és velős, józan és ért­hető és mint minden szívből jövő kívánság: igaz és való. Nem mond lehetetlent, nem na­gyít, nem szédít, nem utat fellegekbe, két lá­bon állva megmarad a földön a legegyszerűbb és legnélkülözhetetlenebb lételemeknél, melyek azonban összetételükben és kihatásúkban dön­tően határozzák meg az emberélet lehetőségének, élhetőségének körét, terjedelmét és mértékét. Bort, búzát, békességet: a legkedvesebb és a legtöbb találkozik itt. Valami, ami nélkül az élet nem élet, nem igaz és nem reális. Valami, ami alaptól a végcélig: egyvonalú, egymásba folyó és egymást erősítő. Bort, búzát, békességet: ez így együtt, az em­berélet értelme és jutalma. Munka-eredmény és munka-értelem. Dolgozni valamiért nemcsak azt jelenti, hogy megszerezzem az élethez szük­séges anyagiakat, a kenyeret, a ruhát, a lakást. A munkával örömöt is kapok, jogot az élet­hez, jogot az örömre. Élni és élvezni kell az életet: ennek jelképe és valósága a bor. A Fóti dalban mondja Vörösmárty: „Bort megissza magyar ember, Jól teszi: Okkal-móddal meg nem árthat A szeszi." A borról József Attilánk állíthatott ki öröm­igazolványt: „Bor, te dús örömelixir... Csók az élet ajakán... Bor, te férfikor teje ... Minde­neknek elseje ... Víg tüzek víg kürtöse." így be­szélt a proletárélet legszenvedtebb magyar köl­tője: így sugallta és igazolta az örömlehetősé­get: a változtatandót, a jövő élet örökszépségét, örömvalóságát. A munka társadalmának legter­mészetesebb áldomását, munka jutalmát: „férfi­kor tejét, mideneknek elsejét". Olyan ez, mint­ha e két más-más korban élt magyar költő ösz­szebeszélt volna: mindkettő ugyanazt mondja: „Férfikor" mondja az egyik és „férfimunka" mondja a másik. És mindkettő azt a férfimun­kát érti, melynek jutalma és öröme: a bor. Bor, mely a szőlő műve, mely nap, föld, levegő üdítő természetessége. Bor, mely felemel, mely dalt, mo*olyt csal az ajkakra: „Fölfelé megy a bor­b/.i a gyöngy: jól teszi. Tőle senki e jogát el /,iem veszi": így kezdődik a Fóti dal, melynek értelmét e sor hordozza: „Minden ember legyen ember". A bor: emberhez méltó öröm és emlkrhez méltó jutalom. Ember és bor, ember és juta­lom, ember és öröm kell, hogy egymáshoz mél­tók legyenek. „Minden ember legyen ember": ez Vörösmarty pohárköszöntőjének értelme. Min­den ember legyen hasznos tagja a társadalom­nak: a munka embere. Aki nem dolgozik, ne is egyék: Itt kapcsolódik a bor és a búza, a bor­nál is nagyobb és többet jelentő búza. A búza: a kenyér, a búza: a munka, mely nélkül nincs, nem lehet sem öröm. sem béke. Bor munka nélkül megkeseredik, megecetesedik. Béke mun­ka nélkül: megtévesztő frázis, elködlő szólam, fellegekbe száműzött vágyálom. A béke nem sült galamb, ahogy a bor is csak a férfimunka áldomása, nyugtája, öröme lehet. Itt újra csak Vörömarty kívánkozik a tollúnk alá, az a verse, ahol a „keserű poharat" felváltja a derű egyet­len lehetősége, realitása: a munka. > „Gondolj merészet és nagyot És tedd rá éltedet; Nincs veszve bármi sors alatt Ki él nem csüggedett. Gondold meg és igyál: örökké a világ sem áll; De amíg áll és amíg él. Ront, vagy javít, de nem henyél." Bort, búzát, békességet: nincs ennél termé­szetesebb,' oszthatatlanabb egység. Egymástól el­választhatatlan és egymásbafolyó. És a végszó, a végkicsengés: a béke! A béke: napjainle leg­reálisabb követelménye. A béke: természetes egymásbafonottság, kiegyensúlyozottság: a bor, búza, béke valósága, az emberélet, az ember­ség zavartalansága. Munka, öröm zavartalansá­ga, háború, pusztítás, pusztulás és halál ellen­szere, férfimunka, férfiáldomás vágya és tárgya. „Béke ... Négy betű: négy-négy poharat csapok fel értetek én is": kurjantja csikóbőrös kulacs­kája mellől Csokonai. Csokonai a „perzselt lege­lők parázsa", a „falúk omladéki", a „dögöktől bűzletes jég, föld" elől, a háborúnak e „bor­zasztó fene látomásai" elől a békevágyhoz me­nekül. Ma, százötven év múlva a béketett lett a férfimunka elseje és parolája: bort, búzát, bé­kességet! Bort, búzát, békességet: igaz magyar és igaz emberi kívánság volt mindig. Legjobb, legszen­vedtebb poétáink mondották, vágyták és bizo­nyították érvényét. Tegnaptól máig ér e leg­szebb köszöntő sora, hogy végre igaz és való legyen, új élet, új év legyen a munka, az öröm és a béke egysége, szocializmusban kiteljesedett valósága és tagadhatatlansága: Bort, búzát, békességet! FÁBRY ZOLTÁN. aíiiiniiiitiiiiitiiiiiiiiiiiuiiiiiiiüi jiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiniiiiiiiu JAROSLAV HAŠEK : A Központi Szak sze rvezeti Tanács felhí vása az új év alkalmából ELŐRE A MÁSODÉ ÖTÉVES TERV ELSŐ ÉVI FELADATAINAK EGYENLETES TELJESÍTÉSÉRE! Elvtársnők és elvtársak! Az 1955. évet sikerrel fejeztük be, azt az évet, amelyben népeink a dicső szovjet hadsereg által való felszabadításának 10. évfordulóját ünnepeltük. Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Nemzeti Front kormányának ve­zetŕse alatt népünk az 1955-ös évben hazánk nemzetgazdasága felvirá­goztatásának és szocialista felépítése állami tervének feladatait sikerrel teljesítette. Csehszlovákip Kommunista Pártja X. kongresszusának irányvonalai szer rint az 1956. évi terv legfontosabb feladatai a nehézipar növelésére, a széntermelés további fokozására, a villamosenergia és a termelési esz-! közök termelésére összpontosulnak, mint a közszükségleti cikkek terme­lése fokozásának döntő feltételeire. Gazdaságunk alapvető termelési ága-" zatainak további fejlődése megkívánja, hogy teljesítsük elsősorban a be-' ruházási építkezés tervét, hogy az összes üzemekben jobban használják ki az eddigi gépberendezéseket, hogy gyorsabban vezessék be az új technikát és széleskörűen érvényesítsék a szovjet és a hazai újítók ha­ladó munkamódszereit és fokozzák a termelés gazdaságosságát. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom fő hivatásának tartja, hogy ve­zesse a dolgozókat életszínvonaluk emelkedésére irányuló törekvésükben. Ezért állandóan rámutat a dolgozók előtt arra, hogy ez csakis a munka­termelékenység minden munkahelyen • való állandó fokozásával érhető el, A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom ezért napi tevékenységében to­vábbra is fej'es'íteni fogja a dolgozók alkotó képességét, minden ere-! jével támogatni és szervezni fogja a szocialista munkaversenyt a má­sodik ötéves terv első évének első napjától kezdve a terv egyenletes teljesítéséért. A szakszervezetek nagy és felelősségteljes feladata az is, hogy meg­szilárdítsák a munkások és földművesek szövetségét és hogy minden ere­jükkel támogassák a szocializmus további építését a falvakon. Ezért szük­séges továbbra is fejleszteni a védnökségi tevékenységet, a szövetkeze­teseknek átadni a munkásosztálynak az ipari munka szervezéséből eredő tapasztalatait és további földműveseket megnyerni a szövetkezeti ter­melés számára. A szakszervezetek az üzemek dolgozóit arra irányítj ák. hogy a mezőgazdaság gépesítésére szükséges gépeket és eszközöket i^^^ jében szállítsák. A gép- és traktorállomások szakszervezetei a dolg^^ zókat arra serkentik, a falvakon végzendő aktív politikai és kulturális munkával, hogy az összes gépesítő eszközöket teljesen kihasználják. Csehszlovákia Kom munista Pántjának és a Nemzeti Front kormányé-? nak vezetése alatt előre további sikerek és győzelmek felé a szocia­lizmus épításében gyönyörű hazánkban és a világbéke megszilárdítása ér-! dekében. Előre a második ötéves terv első éve feladatainak egyenletes teljesít tésére! A KÖZPONTI SZAKSZERVEZETI TANÁCS Az új esztendővel újabb győzelmek felé

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom