Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)
1956-01-01 / 01. szám, vasárnap
mmmm -t ni IJIRUFIF HÍÍ ď 9 m cjh fa Za mmr š m aj ira ŕ. g ju mw » f m m *.j\ a. •!»•! A<vii :m a I AM Itálii j M r A z öreg esztendő ismét újba fordul. Ilyenkor minden*;, — az egyén, a család, a község, a vállalat, de az egész ország is megáll egj pillanatra és számoa veszi: mit végzett az elmúlt esztendőben és milyen feladatok állanak előtte az elkövetkezendő évben. Igy volt ez régen is, méginkább így van ez ma, amikor önmaguknak építüm-c s így minden munkánk, fáradozásunk gyümölcse is a miénk. Ilyenkor, az évfordulón számba vesszük saját es közös dolgainkat, — s amint a nagy magyar proletárköitö mondja: „ez a mi munkánk, és nem is kevés". Az évforduló jelentősége ebben az évben különösen nagy. Bevégződött hazánk felszabadításának tizedik, jubileumi éve s kezdetét veszi új, immár második ötéves tervünk első esztendeje. De nemcsak hazánkban, Csehszlovákiában ilyen fokozott jelentőségű a régi esztendő újba fordulása. Velünk együtt a nagy Szovjetunió, a világ első szocialista állama is új ötéves tervet kezd, ők már a hatodikat. Ugyanakkor a mai napon lép számos további népi demokratikus állam is új ötéves tervének első napjába. Elmondhatjuk tehát, hogy az 1956. újesztendő napja a világ jelentős részén határkő, a világ leghaladóbb, iránymutató részén az, s ezért szinte megköveteli, hogy mi is megálljunk egy pillanatra: számot vetve, mit végeztünk és tudatosítva, mi áll előttük. / £ Tervgazdálkodás a világ első szocialista államában A Szovjetunió terv szerinti szocialista építése 1929-ben vette kezdetéi. Az első ötéves terv azonban csak négy évig tartott, mert a szovjet nép azt példátlan áldozatkészségével hamarabb befejezte. Az első két ötéves terv fő feladata a szocialista ipar és a szocialista mezőgazdaság kiépítése volt. Ennek eredményes befejezése után, az 1938-ban kezdődő harmadik ötéves terv idő előtt, 1941. június 22-én, a fasiszta hordák betörésének napján megszakadt, s helyét a hadigazdálkodás foglalta el. A negyedik, a háború utáni újjáépítés eredményes ötéves terve 1946-ban kezdődött, míg az ötödik, amelyben már jelentós részük volt a kommunizmus nagy építkezéseinek, az 1951—1955. években valósult meg. A Szovjetunió most kezdődő, hatodik s az volt a fő feladata, hogy rendbehozza a fasiszta megszállás, valamint a háborús események következtében óriási károkat szenvedett gazdaságunkat. Amit a kapitalista állarr. emberöltőkön keresztül épített, s amit a hitleri hordák kíméletlen alapossággal megsemmisítettek vagy elrabollak, azt kellett iparunkban, közlekedésünkben rövid két esztendő alatt felépítenünk, illetve pótolnunk. S az eredmény? Iparunk 1948. végén az egész országban már nemcsak elérte az utolsó békeév, 1937 termelétellel tudtuk biztosítani. Egészben véve mégis elmondhatjuk, hogy első kétéves tervünk sikeres volt. \ A kétéves tervből az ötéves tervbe Do gozó népünk 1948 februári történelmi győzelme felszámolta a kapitalisták megmaradt gazdasági és politikai pozícióit hazánkban és lehetővé tette a szocializmus tervszerű építését. Az 1949-ben meginduló első ötéves tervünk, melyet hateljes mértékben tudatosította dolgozóink körében a mapka termelékenysége fokozásának döntő jelentő-' ségét az életszínvonala növelése és a szocializmus végső győzelme szempontjából. A termelés növekedésének túlnyomó részét ezekben az években már nem új gyárak építése, hanem elsősorban a meglevő berendezések jobb kihasználása, jobb munkaszervezés és főleg a szocialista munkamódszerek következetes alkalmazása révén értük el. utoljára hazánkban. Vagy ha gondosan megteki njük Szlovákia tízéves szocialista építésének kiállítását Bratislavában, ahol kis területen szemléletesen vannak összesürítve eddigi munkánk főbb eredményei. De mindez ÍZ eredmény, — egyik napról a másikra, éppen most, újév napján, — csak alappá, kiindulási ponttá válik. Arra, amit eddig elértünk, — s az bizony nem kevés, — épül második ötéves tervünk hatalmas épülete. Iparunkat 1960-ig új1945 116.13 1947 152.3 1 940 112.9 1949 217.1 162.2 J.953 181.4 A fenti két dlagraVn Szlovákia széntermelésének, illetve szénfogyasztásának gyorsabban növekszik a szénfogyasztas sét, de 10 százalékkal túl is halad- j zánk legnagyobb fiáról „Gottwaldi ötta. Különösen jelentős volt az ipar fejlesztése Szlovákia területén, ahol az a volt kapitalista rezsimek gyászos örökségeként hazánk egész iparának alig 8 százalékára rúgott, jóllehet a lakosság számaránya 28 százalékot tett ki! 1948 végén Szlovákia területén az ipari termeié? érték k k k k k 1951 297.2 1953 352.0 fejlődését mutatja. A két grafikon összehasonlításából láthatjuk, mennyivel Szlovákia területén, mint a termelés. 1001 m,®(D®(f)(Mii<* @s#@e@n5i 1050 U8"L jmmymm i» 1721 A villám jelzésű körök Szlovákia eleKtromosáram-termelését, a fogaskerék jelzésűek Szlovákia elektromosaram-fogyasztását érzékeltetik. Az alap az 1948-as esztendő, avnelyben mindkét tényező 100 százalékkal van megadva. Látjuk, hogy az évek folyamán az elektromosáram-fogyasztás is sokkal gyorsabban növekszik, mint a termelés. A hiányt a cseh országrészekből pótoljuk. ötéves tervének irányvonalait, minden eddiginél hatalmasabb feladatait a Szovjetunió Kommunista Pártjának e hó végén összeülő XX. kongresszusa határozza meg. Tervgazdálkodás Csehszlovákiában a nagy példa nyomon Csehszlovákiában, hazánknak a dicső szovjet hadsereg általi felszabadítása, a kizsákmányoló osztályok uralmának megdöntése, s a termelő eszközök döntő részének népi tulajdonba való vétele megteremtették a szocialista tervgazdálkodás bevezetésének feltételeit. Első tervünk kétéves volt, 1947. és 1948-ban folyt le ke az 1937. évinek több mint kétszeresére emelkedett. Rendbehoztuk ez a'att a rövid idő alatt a milliárdos károkat szenvedett közlekedést is. Nem volt ennyire • eredményes munkánk a mezőgazdaságban. A váiságmentes szoc.alista földreform ugyan megszüntette a nagybirtokot, de meghagyta a kulákot s nagyszámú új, alacsony termelékenységű mezőgazdasági kisüzemet teremtett. Ehhez járult az 1947. évi rendkívüli szárazság, úgyhogy mezőgazdaságunk kétéves tervünk folyamán nem érte el háború előtti színvonalát. Ennek következtében dolgozóink fokozódó élelmíszerszükségletét csak a Szovjetunió önzetlen, nagyarányú segítségével és nagyobb ipari kivi éves tervnek" neveztünk el, fő feladatául az ipar a mezőgazdaság szocialista átépítését tekingette. Még a fejlett kapitalista ipar sem szolgálhat megfelelő átállítás nélkü' a szocializmus építésének alapjául. Hiába tartozott a München előtti Csehszlovákia a fcld tíz iparilag legfejlettebb állama közé, — hazánk ipara számos tekintetben 1945 után is függött a tőkés világpiactól. Ezt a függőségünket szocialista iparosítással, vagyis a nehézipar további kiépítésével, a honvédelemhez és a mezőgazdaság jépesitéséhez szükséges gépipar fejlesztésével s megfelelő nyersanyagbázis megteremtésével megszüntettük. Ugyanakkor, — immár túlnyomó részt saját forrásainkból, — modern, nagy termelékenységű termelőeszközökkel láttuk el a közszükségleti cikkeket gyártó könnyű ipart is. Első ötéves tervünk eredményei A szocialista iparosítás számszerűen is hatalmas eredményeket hozott. Iparunk kapacitása 1953. ">v végére megkétszereződött, elsősorban új ü ciriek építése s a meglevők bővítése útján. Magában Szlovákia területén az ipari termelés az első ötéves terv végére az 1937. évi termelés négy és félszeresére emelkedett. Ez olyan eredmďr.y, amire még a szoc :alizmusban is kevé^a példa. Méltán mutattak rá erre a sikerre az elmúlt nyáron Moszkvában az ottani csehszlovák kiállítási pavillont meglátogató vezető szovjet államférfiak. Döntő frontáttörésre került a sor a mezőgazdaság szocializálásának bonyolult kérdésében is. A szoc'alista nehézipar gépekkel látta el a mezőgazdaságot s pártunk politikai irányítása mellett a szövetkezeti mozgalom hatalmas eredményeket ért el. Az ötéves terv végén termőterületeink 44 százalékán folyt már szocialista nagyüzemi gazdálkodás. Két rövidlejáratú terv az új ötéves terv előtt Az 1954. és 1955. években rövid tartamú, egyéves tervek alapján fejlesztettük tovább gazdaságunkat. Két szempontból azonban ez a rövid két esztendő is igen jelentős. Pártunk A másik, nem kevésbé fontos tényező az, hogy pártunk X. kongreszszusa s azután is számos párt- és kormányhatározat figyelmeztetett a népgazdaság tervszerű, arányos fejlesztésének törvényére, vagyis arra, hogy a legnagyobb gondot kell fordítanunk a gyors fejlődés követra a felével növeljük, vagyis 'kkorá új kapacitást teremtünk rövid 'it esztendő alatt, amennyit az egész csehszlovák ipar termelt 1937-ben, s aminek felépítéséhez másfél évszázadra volt szüksége a kapitalizmusnak. Az ipari termelés fokozásának fő! eszköze az új, korszerű technika be-' 1949 1927 1950 1952 1954 R ö li 2054 - 2227 •—• 2277 A rajz azoknak a községeknek számát adja meg, amelyekbe az 1949—1954. években az elektromosáram már be van vezetve. Második ötéves tervünk végéig valamennyi szlovákiai községben lesz már elektromosaram. keztében, de bizonyos kártevő elemek ténykedése következtében is az egjes gazdasági ágak között előállott aránytalanságok megszüntetésére. Elsősorban a mezőgazdaság lemaradását, annak még mindig alacsonytermelékenységét kellett megszüntetni. De hasonlóan jelentős a nyersanyag- és energiagazdálkodásban fellépett hiányok felszámolása is. Hogy mennyire helyesek pártunk erre vonatkozó irányelvei, azt mutatják a tervteljesltés egyre javuió eredményei az elmúlt 1955-ös esztendő második felében, amit jelentős mértékben éppen a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődési törvénye követelményeinek fokozott szemmeltartésa tett lehetővé. # A tíz év eredménye — a jövő alapja Tíz évi munkánk, szocialista építésünk eredménye tényleg bámulatos. Csak akkor ébredünk igazán ennek tťjes tudatára, ha olyasvalaki, vetődik közénk, aki a háború előtt járt vezetése lesz, ami arra is szolgál, hogy minden téren elérjük a világszinvonalat. Mezőgazdaságunknak a terv szerint 1960-ig jó egyharmaddal kell fokoznia a hozamát. Ennek fő i eszköze a mezőgazdaság szocializálési folyamatának betetőzése s a ho» zamok fokozása a növénytermelésben, állattenyésztésben egyaránt. Saját szükségleteink minden irányú t fokozott kielégítése mellett egyre nagyobb mértékben veszünk részt ai kölcsönös együttműködés szellemében a többi népi demokratikus állam Iparának építésében és a gazdaságilag elmaradt országok fejlesztésében. így lesz hazánk második ötéves tervünk sikeres teljesítése révén a Szovjetunió vezette világbéketábor egyre jelentősei)^, fontosabb és megbecsültebb tagjává, dolgos szocialista emberek boldog hazájává. 5z. L. Ü J S ZÖ Q 1956. január 1. V í é
