Uj Szó, 1955. december (8. évfolyam, 288-314.szám)

1955-12-10 / 296. szám, szombat

6 WIS20 1955. december 10. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA A FÖLDTAN I KUTATÁS KORSZERŰ SEGÉDESZKÖZE A Messerschmidt német vállalat háromkerekű aerodinamikus »* formájú személygépkocsit készít. A kétüléses gépkocsi egy­hengeres, 200 köbcentiméteres kétütemű motorral van ellátva, amely 10 lóerőt szolgáltat. A meghajtás láncáttétellel történik pgy stockholmi gépkocsivezető a központi fűtés vezetékét ki­vezette az utcára és gumicsövek segítségével rákapcsolta a gépkocsi hűtővezetékét. így a gépkocsi motorja állandóan megfelelő hőfokon van tartva, ami lehetővé teszi, hogy a motort bármilyen fagyban is könnyen indítani lehes ;en. A Német Demokratikus Köztár saságban az öntvények tisztítását egy új módszer alapján v ügzik. A tisztítási eljárás vízsugár segítségével történik. Az öntvényeiét 36 atmoszféra nyomású víz­sugárral tökéletesen megtisztítják a forma-homoktól, amely így nem vész kárba. Ez 50 százalékos meg takarítást tesz lehetővé. O laszország autóiparának újdonsága a gépkocsiban alkalmazott távbeszélőkészülék, amely az autofon nevét kapta. A táv­beszélőkészülék segítségével bármely városi állomás felhívható 20—30 kilométeres körzetben. A készülék rádióhullámok segítségével te­-emti meg a kapcsolatot. Az új készüléket a legutóbbi gépipari kiál­ításon mutatták be. • A cementet pórusos anyagokkal keverik és így könnyűfajsúlyú betont nyernek. Ezt az anyagot külföldön, például Svájcban igen elterjedten használják. A könnyűbeton elemek előnye a csekély fajsúly, a jő alakíthatóság és a nagy szilárdság. A földtani kutatásra a második ötéves tervben nagy feladatok várnak. Megoldásukhoz kétségtelenül nagy mérték­ben hozzájárul mérnökeink és technikusaink nagyszerű alkotása, az új csehszlovák mozgó fúrótorony, amely a szükségnek megfelelően helyét könnyen változtathatja. Nyáron: Egy nap alatt 100 liter fagylalt • • • mwmMmm -Ä lllllll A kolíni Frigera nemzeti vállalat gyártja ezeket az új típusú fagylaltkészítő gépeket Az űj szalámivásíó gép A kereskedelemben a higiénia emelése rendkívül fontos feladat. Ezt a célt szolgálja a képen látható modern gép. A régiek mesékbe szőtték álmodozásaikat, vágyaikat. Va­rázsere jű mesehősök, csodála­tos szerszámok, soha nem látott állatok és növények szerepeltek a mesékben. A mesék szájról szájra, nemzedékről nemzedék­re szálltak és hosszú évszáza­dok után napjainkban érkezett el az az idő, amikor a valóság utolérte, sőt túlszárnyalta a mesék világát. A mesebeli kisbalta gazdája parancsára kiment az erdőbe és egyetlen éjszaka kivágta és felaprította az egész erdőt. Míg a csodálatos kisbalta dolgozott, gazdája nyugodtan aludt az ágyban. A mesebeli „Fanyüvő óriás" pedig úgy rángatta ki a hatalmas szálfákat, mint a ker­tész a gyomot. Eddig a mese és mi a valóság? A mesebeli kisoalta utóda Érdekes fafeldolgozó gép ter­vét készítették el szovjet mér­nökök. A hatalmas lánctalpakon mozgó gépóriás acélfogaival előbb letarolja az erdő fáit és bokrait. A gépbe kerülő fákat apró forgácsokra ^ zúzza és a forgácsokból vegyi kezelés után értékes nyersanyagot, cellulózet áltít elő. Míg a hatalmas gép­óriás felt art óztathatlanul ha­lad előre és a szó szoros értei­(Dalóra váll mese mében nyeli az erdőt, addig vasúti rakomány számra ontja magából a fűrészárut és u vegyi­ipar számtalan értékes nyers­anyagát. A cellulózen kívül mű­anyag-alapanyagokat, lakko­kat, festékeket, alkoholt és még számtalan más vegyiipari nyers­anyagot állít elő. A csodálatos készülék nemcsak kiirtja és feldolgozza az erdőt, hanem rögtön új erdőt is telepít a ré­gi helyére. Igaz, hogy a gép gazdái nem alszanak, míg a cso­dálatos masina dolgozik, hanem figyelik, irányítják, szabályoz­zák az önműködő gyár munká­ját. A mesemondónak a legmeré­szebb álma sem érte el ezt a teljesítményt, számára még elegendő volt a tűzrevalónak fel­aprított erdő, de hogy abból papír, filmszalag, vagy műfonal készüljön — nem is juthatott eszébe. A repülő fanyüvő óriás A mesebeli fanyüvő csodála­tos erejét is pótolta már a tech­nika. Nemrégiben érkezett híre annak, hogy sikerrel alkalmaz­ták Svájcban a helikoptereket az erdöírtásban. A rendkívüli teljesítményű repülőgépek felül­ről ragadják meg a szálfákat és egyszerűen tövestül kihúzzák a földből, majd könnyedén a feldolgozó helyre röpítik. A mesemondó óriássá tette az em­bert, hogy az a hatalmas fát tövestül tudja kitépni — ko­runk technikája olyan gépet szerkesztett, mely még csodála­tosabb tettek elvégzésére teszi képessé az embert. Építkezéseknél, különösen a vízmüvek, gátak, hidak építésé­nél feltétlenül szükséges, hogy fém- vagy faoszlopokat süly­lyesszenek a földbe. Ezek egy­részt az építmény alapját erő­sítik, másrészt a vízszivárgást akadályozzák meg. A cölöpve­rés legősibb formái mindmáig megmaradtak. így a csigán át­vetett kötél, melynek egyik végében felemelik a súlyt, majd leejtik és így verik a cölöpöt. A súly felemelését emberi erő, vagy motor végzi. Ez az eljárás azonban hosszadalmas és nehéz­kes. Cölöpverő az utazótáskában A Szovjetunióban folyó hatal -' mas gátépítéseknél sokszor több kilométer hosszúságban kell a földbe süllyeszteni egymáshoz simuló vaslapokat. A sürgető szükség megteremtette az új cölöpverő készüléket. A terve­zők olyan szerkezetet készítet­tek, mely nem egyes hatalmas ütésekkel veri le a cölöpöt, ha­nem percenként több ezer apró ütést mér a cölöpre. A leveren­dő fémgerenda végére helyezik az álig utazótáska nagyságú cölöpverő készüléket, melyet elektromos áram tart működés­ben. A cölöp egyszeriben szem­látomást süllyed a földbe a gép munkája nyomán és csupán az ütések egyetlen zúgásba olvadó hangja érzékelteti, hogy itt új, nagyszerű gép dolgozik. Az apró ütések egyébként megközelítően sem roncsolják annyira össze az oszlop fejét, mint a régebbi cölöpverők. Csupán hármat ragadtunk ki a nagy erejű gépek közül. Ket­tő közülük óriási, a harmadik törpe, de mindegyik a tervező, kutató ember hatalmas erejét mutatja, mellyel a természet erőit szolgálatba kény szerit ette. PÁL ISTVÁN Népgazdaságunkban a dolgozók anya­gi érdekeltségének jelentősége kell, hogy elsősorban azon gazdasági dol­gozóink figyelme tárgyát képezze, akik a bérezés szakaszán dolgoznak. Pár­tunk és kormányunk határozata az új technika fejlesztéséről iparunkban megvalósítatlan maradna, ha a mun­káért járó jutalmazás rendszere anya­gilag nem ösztönözne az új technika fejlesztésére. A szocialista társada'o nban a bért nem a munkaerő ára szab­ja meg, mint a kapitalista gazdaságban. Tehát a szocializmusban a bér nem a munkaerő ára. A bér a szocialista gazdaságban pénzbeli kifejezője annak, hogy minden dolgozó egyénileg hogyan ré­szesül a nemzeti jövedelemből, ugyanakkor lehetetlen figyelmen kí­vül hagyni azt, hogy e részesedés mérvét kizárólag annak a munkának mennyiségével és minőségével szab­hatjuk meg, melyet a munkás a társadalomnak adott. Ha figyelmen kívül hagynók ezt az összefüggést, akkor ez egyenlősdiség­hez vezetne a bérezésben, ami a szo­cialista gazdaságban megengedhetetlen és az új technika fejlődésével kapcso­latban gazdaságunkban nagyon kedve­zőtlen tünetekre vezetne. A béregyen­lősdiség okai abból a helytelen nézet­ből erednek, hogy népgazdaságunkban minden dolgozó egyforma. Ez az egyenlőség nem abban van, hogy min­Az anyagi érdekeltség jelentősége az űj technika fejlesztésében denkinek egyenlő részt kellene kapnia. A szocialista egyenlőség elsősorban azt jelenti, hogy mindenkinek egyenlő joga van a munkára és egyformán mentesül a kizsákmányolástól. Látjuk tehát, hogy az anyagi ér­dekeltség kérdéseit nem lehet fi­gyelmen kívüi hagyni, ha a népgaz­daságban el akarjuk érni a kívánt eredményeket. A szocialista gazdál­kodást nem lehet csupán a lelkese­désre építeni. A dolgozók munkalel­kesedését feltétlenül anyagi érde­keltséggel kell kiegészíteni. Az alapvető közgazdasági tényező, amely befolyással van a dolgozók anyagi érdekeltségére — a bér. De természetesen nem bármilyen bér, ha­nem a helyesen meghatározott bér. Milyen szerepet "-kell betöltenie a bér­nek? A munkást anyagilag érdekeltté kell tennie a társadalmi munka terme­lékenységének növelésében. Azok az alapvető tényezők, amelyek hatással vannak a társadalmi munka termelé­kenységének növelésére, a következők: 1. a technika, 2. a munkaszervezés, 3, a dolgozók szakképzettsége. Ez tehát azt jelenti, a bért úgy kell meghatá­rozni, hogy az új technika elfogadá­sára, az új munkaszervezésre, a szak­képzettség növelésére serkentse az összes dolgozókat. n. De bérpolitikánk helyzete azt mu­tatja, hogy számos üzemben éppen a helytelen bérek akadályozzák az új technika fejlesztését és a szakkép­zettség növelését azzal, hogy a kéz­zel végzett munkáért magasabb bé­reket fizetnek, mint a géppel vég­zett munkáért. Példaképpen a detvai gépüzem mun­kásainak átlagkeresetei szolgálhatnak. Ebben az üzemben 1955. júniusában az átlagkeresetek a különböző hivatások szerint a következők voltak: eszter­gályosok 4.10 korona, mázolok 9.45 korona, segéderők a közlekedésben 4.95, ruhatárosok 3.85 korona. Mit mutatnak ezek a számok? Elsősorban azt, hogy a közlekedési segéderőknek, tehát a szakképzettség nélküli dolgo­zóknak magasabb órabérük van, mint az esztergályosoknak, a ruhatárosok­nak pedig valamivel kevesebb. Ilyen viszonyok között a munkás nincs rá­kényszerítve arra, hogy gyarapítsa szakképzettségét, mely feltétlenül szükséges az új technika fejlesztésé­ben. Az egyes hivatásokban megálla­pított helytelen bérek mellett az új technika fejlődését még az alacsony teljesítménynormák is akadályozzák. A üzem dolgozóinak negyven szá­zaléka több mint két teljesítménynor­mát teljesít. A normák ilyen állapota megnehezíti az új technika bevezeté­sét, mivel a dolgozók a meglévő be­rendezések mellett is magasan túltel­jesítik a normákat. A felhozott példa sajnos nem egyedülálló tünet népgaz­daságunkban. Más üzemekben is ha­sonló állapotok vannak. És mi ennek az eredménye? Az eredmény az, hogy termelésünk lomarad a világszínvonal mögött. E következmények bizonyíté­ka, hogy gépiparunkban a géppel végzett munka aránya nagyon alacsony az elvégzett összmunkához viszonyítva. Gépiparunkban a géppel végzett munka 40 százalékot tesz ki, míg a munka többi részének még műidig kisipari jellege van. A világszínvonal a géppel végzett munka 60—70 szá­zaléka. Mit bizonyítanak ezek a tények? Azt, hogy az új technika fejlesztésé­nek problémáit feltétlenül az üzem dolgozóinak az új technika bevezetése szakaszán való anyagi érdekeltségével kapcsolatban kell megoldani. Ezért a pártszervezetek feladata lesz, hogy az ötéves terv elő­készítésével kapcsolatban ellenőrizzék az üzemekben a bérek állását, szem előtt tartva az új technika fejlesztésé­nek szempontjait. A problémák nehézsége vitathatat­lan. Elsősorban a normázók munkája minőségének javításáról van szó. Míg a gépi termelés szakaszán töb­bé kevésbé pontosan meg tudjuk ha­tározni a munka elvégzéséhez szüksé­ges időt, addig a kézzel végzett mun­kánál ez nincs így. Ez a tény arra ve­zet, hogy a kézzel végzett munka el­végzéséhez szükséges idő a géppel végzett munkához viszonyítva kedve­zőbb elbírálásban részesül, ami a ma­gasabb béreken mutatkozik meg. Üzemeinkben nagyon gyakran fi­gyelmen kívül hagyják a prémium kihasználásának lehetőségét, mint a dolgozók fokozódó anyagi érdekelt­ségének eszközét a társadalmi mun­ka termelékenységének növekedésé­ben, az önköltség csökkentésében és a termékek minőségének fokozásá­ban. De a szakmánybér és a helyesen al­kalmazott prémiumrendszer legelőnyö­sebb eszközei annak, hogyan lehet ökonómiailag önállósítani minden dol­gozót és hogyan lehet biztosítani a munkáért járó jutalmazás helyes el­vét. Napjainkban a prémiumrendszert, az új technika fejlesztésére kell fel­használnunk. Fejtegetésünk befejezéseképpen hangsúlyozni kell, hogy ha nem használjuk ki jól az összes közgazdasági eszközöket és elsősor­ban a béreket a dolgozók anyagi érdekeltségének növelésére az új technika fejlesztésében, akkor nagy­mértékben gyengítjük munkásaink­nak és technikusainknak az ti j tech­nika fejlesztésére irányuló lelkese­dését. Jaroslav Wypota

Next

/
Oldalképek
Tartalom