Uj Szó, 1955. december (8. évfolyam, 288-314.szám)
1955-12-09 / 295. szám, péntek
4 III SZ0 i '1955. december 9. AZ ENSZ-KÖZGYŰLÉS X. ÜLÉSSZAKA A plenáris ülés a faji megkülönböztetésről tárgyalt New York, december 7. (ČTK). — Az ENSZ-közgyűlés december 6-i ülésszakán jóváhagyta a politikai albizottság és jogi bizottság határozatat és folytatta a Biztonsági Tanács harmadik tagjának megválasztását. * A politikai albizottság határozata a délafrikai faji konfliktus kérdéseire vonatkozik, amely elmélyül a Délafrikai Unió kormányának diszkriminációs politikája következtében. A határozat megállapítja, hogy a Délafrikai Unió kormánya folytatja a faji megkülönböztetés politikáját és felhívja a kormányt, hogy tartsa be az alapokmányból származó kötelezettségeit. Krisna Menőn indiai küldött sajnálatát fejezte ki afelett, hogy a Délafrikai Unió kormánya az ülésszakról visszahívta küldöttségét és az ENSZben levő állandó küldöttét és hangsúlyozta, hogy a bizottságban elfogadott határozatot nagy többséggel fogadták el az ENSZ alapokmánya elveinek szellemében. Az ENSZ-közgyűlés jóváhagyta a faji megkülönböztetésről szóló határozatot azon rész kivételével, amely az ENSZ bizottságának további tevékenységére vonatkozik a Délafrikai Unióban levő faji megkülönböztetés helyzetét illetőleg. A szovjet építészek Ossz-szövetségi kongresszusa után December 3-án befejeződött a szovjet építészek II. Össz-szövetségi kongresszusa. A kongresszus küldöttei határozatot fogadtak el, amely jóváhagyja a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának határozatát az „építkezések tervezésében és megvalósításában mutatkozó felesleges dolgok kiküszöböléséről" és a Szovjetunió építész szövetségének alapszabályzatát. A kongresszus részvevői jóváhagyták a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságához és a Szovjetunió Minisztertanácsához intézett levelet. A levél szerint, hogy. tevékenységükben a szocialista realizmus követelményeiből indulnak ki, ami nem fér össze a múlt építészetének formalista módszereivel és vak utánzásával, valamint az architektonikái hagyományok lebecsülésével. A szovjet építészek fő feladatuknak tartják a típustervek kidolgozását, amelyek lehetővé teszik a kényelmes takarékos, szép és építészeti szempontból egyszerű épületek tömeges építését. A magyar gyógyszerés vegyiipar új sikerei Budapest, december 6. (ČTK). — A budapesti „Chinoin" gyógyszergyár, amely a magyar gyógyszeriparnak jó nevet szerzett a külföldön is, az utóbbi időben több úi gyógyszer gyártását kezdte meg. Már kapható a tüdóvész elleni PAS-nátrium nevü hatásos gyógyszer, amelyet olyan tüdővészes betegek is szedhetnek, akik gyomorbajbaň szenvednek. A Dermatol nevű nagyon hatásos altatószer is kapható amely egyben kiváló idegcsillapító is. A jövő év kezdetén a gyógyszertárakban kapható lesz a Tetran nevű új gyógyszer, amely a qyulladásos betegségek ellen még hatásosabb. mint a penicillin. Jordánia belpolitikai helyzete Damaszkusz, december 8. (TASZSZ) — Ammani jelentések szerint Jordánia kormánya felmentette funkciója alól Ahmed Gindi tábornokot, a jordániai hadsereg vezérkari főnökének helyettesét. A felmentés okairól nem adtak ki semmilyen hivatalos jelentést, azonban úgy hírlik, hogy Ahmed Gindi t azért fosztották meg funkciójától, mert állást foglalt a brit befolyás korlátozása mellett a jordániai hadseregben és követelte, hogy Glubb brit tábornokot fosszák meg a jordániai arab légió parancsnoki tisztjétől. Gindi támogatta a tiszteknek azt a csoportját, amely ellenzi Jordánia csatlakozását a bagdadi szerződéshez és, védelmi szerződés megkötését követeli Egyiptom és Szíria között. A politikai bizottság folytatta a leszerelési vitát New York, december 7. (TASZSZ). — A politikai bizottság december 6-i ülésén a leszerelési kérdésről és a nemzetközi feszültség további enyhítésére irányuló további intézkedésekről szóló vitában Franciaország, Lengyelország, Törökország, Norvégia és Csehszlovákia képviselői vettek részt. Jules Moch, Franciaország képviselője ugyanúgy, mint előző nyilatkozatában az ENSZ leszerelési albizottságában hangsúlyozta, hogy Franciaország a megegyezés mellett foglal állíst. illetve —- ahogy mondotta — a a. zerelésre tett különféle javaslatok /TÍ tézise" mellett van. Bár Moch beszéde tartózkodó hangjánál fogva különbözött az amerikai és brit kép.viselök beszédeitől, lényegében a nyugati nagyhatalmak álláspontját védelmezte. Kijelentette ugyan, hogy a leszerelést olyan intézkedésekkel keil megkezdeni, amelyeket az ellenőrzés tökéletes módszerei nélkül meg lehet valósítani, de egyáltalán nem tett ert;lítést az atomfegyverek eltiltásáról, sem e fegyverek alkalmazásának erkölcsi elítéléséről, jóllehet ő is beismerte, hogy meg kell vizsgálni „a tilalom különböző formáit az atomenergia terén". Az USA, Nagy-Britannia, Franciaország és Kanada határozati javaslatával kapcsolatban Moch hangsúlyozta, hogy a leszerelés kérdését egyhangú határozattal kell megoldani. v M. Naszkovszki, a Lengyel Népköztársaság képviselője kiemelte, hogy a népek világszerte elvárják az ENSZtöl, hogy határozottan törekedjék megegyezés elérésére a leszerelés kérdésében és az atomfegyve ek eltiltásában. Naszkovszki megállapította, hogy a nyugati hatalmak visszaléptek saját javaslataiktól abban a pillanatban, amikor a Szovjetunió azokba beleegyezett. Franciaország kormánya és a dél-vietnami hatóságok együttesen felelősek a genfi egyezmények végrehajtásáért Fom Van Dong levele Molotov elvtárshoz Fam Van Dong. a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke és külügyminisztere levelet intézett Molotov szovjet külügyminiszterhez, az indokínai kérdésben 1954-ben megtartott genfi értekezlet egyik elnökéhez. A levélben Fam Van Dong kifejti a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának, a vietnami problémák rendezésére vonatkozó nézeteit. Azzal a jegyzékkel kapcsolatban, amelyben a dél-vietnami hatóságok közölték a genfi egyezményekről és azok végrehajtásáról kialakult, álláspontjukat, Fam Van Dong megállapítja, hogy e jegyzéknek semmiféle helytálló alapszőgezi le Fam ja nincsen. Franciaország kormánya és a dél-vietnami hatóságok együtte- ( ges intézkedéseket a vietnami sen felelősek a genfi egyezmények kai problémák rendezésére. végrehajtásáért — Van Dong. A dél-vietnami hatóságok, amelyek minden demokratikus szabadságjogot eltipornak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányát vádolják azzal, hogy nem adhatja meg a szükséges biztosítékot az igazán szabad és demokratikus választások megtartására. Ez az állítás nem felel meg a valóságnak. Észak-Vietnam népe teljes, demokratikus szabadságjogokat élvez: ezért van a kormánynak olyan óriási tekintélye az egész vietnami nép körében — szögezi le á levél. Fam Van Dong végül megismétli azt a kérelmét, hogy a genfi értekezlet két elnöke, tegye meg a szüksépolitiA szovjet-burmai gazdasági kapcsolatok Rangún, december 7. (TASZSZ). — A Szovjetunió és a Burmai Szövetség közötti gazdasági, kulturális, tudományos és technikai együttműködés elveivel összhangban, amelyeket N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége tagjának és U Nu burmai miniszterelnöknek közös nyilatkozata tartalmaz, a két kormány képviselői megtárgyalták a mezőgazdaság fejlesztésének programját és egyes ipari vállalatok felépítését a Burmai Szövetségben. A Szovjetunió kormánya egyetértett azzal, hogy a Burmai Szövetségnek segítséget nyújt á mezőgazdaság fejlesztése programjának előkészítésében, a fő csatornázási munkákban és egyes iparvállalatok építésében. A Szovjetunió kormánya egyetértett azzal is, hogy a megegyezéses javaslatok megvalósításához szükséges anyagokért és szolgálatokért ellenszolgáltatásként megfelelő mennyiségű rizst fogad el és ha ez a menynyiség nem lesz elegendő, ^kkor engedélyez többéves természetben fizetendő részleteket. A Burmai Szövetség kormánya nagyra becsüli a Szovjetunió kormánya jóakaratának ezt a megnyilvánulását. Mint a burmai nép iránti jóakarat és tisztelet további megnyilvánulását. N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és N. SZ. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Taná sa Elnökségének tagja, a 'Szovjetunió kormányának nevében a burmai népnek ajándékként felajánlották, hogy a Szovjetunió saját erejéből és eszközeive! technológiai intézetet épít fel és rendez be Rangunban. A Burmai Szövetség kormánya nagyra becsüli azokat az indítékokat, amelyek a szovjet, kormányt vezették ežén ajánlat megtételénél és az ajándékot mély hálával fogadja. U Nu miniszterelnök a Burmai Szövetség népének nevében a Szovjetunió népének ajándékul rizst és néhány más burmai terméket ajánlott fel. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov a Szovjetunió népének nevében az ajándékot köszönettel elfogadták. Az AFL és CIO amerikai szakszervezetek egyesülése 16 millió munkást tömörített e napokban egyetlen szövetségbe a két nagy amerikai szakszervezet egyesítő kongresszusa. A tagság egységakarata olyan erős volt, hogy ez visszaszorított minden rivalizálást, pozícióharcot, a szakszervezeti „bársonyszékért" folytatott intrikát. 16 millió munkás: nagy erő: Éppen ezért, a két szervezet egyesülése nagy lehetőségeket nyit meg az amerikai munkásosztály előtt. Amikor 1935-ben a CIO kivált a fél évszázadod AFLből, az új szervezet akkori harcos vezetősége friss vért vitt az amerikai munkásmozgalomba. Időközben azonban a CIO felső vezetése ugyanazt az utat járta be, mint előbb az"ÁFL-é. A mai körülmények között az újraegyesülés azzal az előnnyel jár, hogy a két szövetség egyszerű tagjai — akiknek alapvető érdekei teljesen azonosak — egy központba tömörülve, erőteljesebben érvényesíthetik akaratukat mind saját portájukon, mind a tőkésekkel 6zemben. Az egyesülés kiküszöbölheti a megosztottsággal járó villongásokat, de másrészről az is világos: a monopóliumok megpróbálják szerét ejteni, hogy a fúzió is az ő malmukra hajtsa a vizet. Ismeretes, hogy a Demokrata Párt vezetői nem utolsó sorban a jövő évi elnökválasztások „nagyágyújának" szánják až AFL—CIO egyesülését. Az amerikai munkásosztály azonban már számos súlyos tapasztalatot szerezhetett arról, hogy a szakszervezeti mozgalom mindaddig mostoha gyerek marad, míg belenyugszik a burzsoá választási gépezet szavazatszállítójának szerepébe. Az amerikai dolgozók körében érlelődik az a ' felismerés, hogy az új nagy tömegszervezet „harmadik pártként" hatalmas erőt vethetne latba a haladás érdekében politikai szín' téren is. Hisszük, hogy az amerikai munkásmozgalom történetének legnagyszerűbb fejezeteit még ezután fogják megírni. A prószemű eső permetez. Az utak mentén már felszántották a földeket. A zsíros ukrán humusz szinte fénylik az esőben. Letérünk a kievi műútról és kaviccsal burkolt bskötő úton robogunk tovább. Egyre sűrűsödik az útszéli fasor és csakhamar feltűnnek mögötte a „Május 1" kolhoz gazdasági épületei. Megérkeztünk hát Kopilovszk kolhozfaluba, Kiévtől úgy 50 kilométernyire nyugatra. Szüntelenül esik. Két ffrfi vár ránk. Az egyik úgy mozog az esőben mintha észre sem venné, látszik, rajta, hogy megszokta. Ez a középtermetű, vaskos 35 év korüli férfi Mihail Fjodorovics Szlodolnyikov, a kolhoz elnöke. A másik mellette az iskola igazgatója. A'kolhoz irodájába megyünk. Mihail Fjodorovicstól megtudjuk, hogy a kolhoz 3220 ha földjén 800 család dolgozik. A második világháborúig a legjobb kolhozok közé tartozott a Május 1. De a fasiszta megszállás alaposan visszavetette a fejtést. A fasiszták a kolhozokat nem oszlatták fel, hanem ispánt, földesurat neveztek ki az élére és úgy bántak a kolhoztagokkal, mint a cselédekkel. De fáradságos, nehéz munka árán már talpra állt a kolhoz. Ez évben 2 millió rubel bevételre számítottak. Uj istállók, melegágyak, gazdasági épületek épülnek. A kolhoznak 9 autója van és 27 villanymotor segíti a hatalmas gazdaság munkáját. Az elnök szép sorjában elmond mindent, válaszol a felvetett kérdésekre. Olyan egyszerűen, logikusan beszél, mindenütt gyakorlati példákat sorolva fel, hogy akaratlanul is arra gondolok, hogy valahogy mindig ilyennek képzeltem el egy kolhozelnököt. De amikor kimegyünk a gazdasági udvarba, ahogy végighaladunk az istállókon és elmondja, hogy átlag 1800 liter tejet érnek el tehenenként, vagy amikor a ragyogó tisztaságú disznóólban szerényen elmondja, hogy két kocájuk az össz-szövetségi Mezőgazdasági Kiállításon van, mrrt egyenként 40—40 malacot fialt egy év alatt, olyan szeretettel beszél a kolhozról, a munkamegszervezés eredméAZ ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS FÖLDJÉN EGY UKRÁN KOLHOZFALUBAN 1 nyeiről, hogy nem tudok szabadulni attól a gondolattól, hogy a szovjet irodalomból ilyennek ismertem meg az elnököket. Akár mit is vet a kritika az írók szemére, minél több jellemvonását sikerült kifürkésznem Mihail Fjodorovicsnak, annál határozottabban rádöbbentem, hogy sokféle alakban találkoztam már vele, vagy a hozzá hasonló szovjet emberekkel, egy-egy könyvben, novellában. ikor hazajöttem a Szovjetunióból, a legtöbb ismerősöm , az iránt érdeklődött, hogy milyen a szovjet falu. Megvallom, a legtöbbjük egész másnak képzeli el, mint amilyen. Sokan elmaradottnak hiszik, de még többen idealizálják. Egyik elképzelés messzebb van a valóságtól, mint a másik. A szocializmus nem azt jelenti, hogy mindenfelé csupa új falu, új gazdasági épület, aszfalt, kényelem van, mindent motor hajt. Bizony Kopi' lovszk faluban is olyan jó vendégmaM rasztaló sár van, mint Bodrogköz bármelyik falujában. A régi, apróablakú házak is megvannak és a gazdasági épületek jó része is 15—25 éves már. De az emberek mások és ezek az új arcú orosz parasztok olyan kulturált, jó életet teremtenek, amilyenre egyetlen kapitalista ország sem képes. A régiből egy új, rendezett, modern falu nő ki. Persze még nem olyanok az orosz falvak, amilyennek azt a mezőgazdasági kiállításon felépített mintafaluban látjuk, de aki hisz a nép erejében — a szovjet emberek pedig hisznek, — az már a most épülő, vagy nemrég befejezett építkezésekben látja a holnap gyönyörű falujának nagyszerű kezdetét. Persze nem mindenütt csak kezdetét. Egyik helyen tovább jutottak má az úton, máshol a neheze még hátra van. De a legfontosabb, az alkotó szocialista ember már mindenütt ott van, a nagyüzemi kolhozgazdálkodás pedig korlátlan lehetőséget Kopilovszk kolhozfalu szép iskolája biztosít a fejlődésre a falvakban. Megnéztük a gabonaraktárat, a gőzmalmot és még a kovácsműhelybe is benéztünk néhányan. Mindenütt elbeszélgettünk az emberekkel. A klub felé betértünk egy-két kolhozparaszt lakásába is. A régi bútordarabok mellett már igen sok a modern, korszerű be« rendezés és mindenütt könyv a szekrényeken, polcokon. Meglepett az egyszerű emberek világpolitikai tájékozottsága. Minden házban többféle újságot is láttam, és legalább is vezetékes rádiót. A klub egyszerű épület, de könyvtárában 3500 könyv és brosúra található. Előadóterme ízlésesen berendezett. A kolhoz fúvószenekarának hangszerei a gyakorló helyiségben várakoznak az esti próbákra. A szerelőműhelyből egy jól megtermett, hatalmas tenyerű legény jött velünk. Míg mi elszéledtünk a klubban, ő leült a zongorához és szlovák népdalokkal kedveskedett nekünk. Előbb azt hittük, hogy valaki közülünk játszik, de mikor megláttuk a nagy darab lakatosfiút a zongoránál, rágyújtottunk a dalra, hogy csak úgy zengett bele a klub. KobilovSzk községnek saját zeneiskolája van. Meghallgattunk néhány érdekes zeneszámot. Különösen egy 11 éves feketehajú szeplős gyerek cselloszólója tetszett. De jó is lenne, ha nálunk is lennének már hasonló iskolák, de legalább falunként egy-két zeneértő ember kellene. B efejezésül még az iskola igazgatójáról szeretnék szólni néhány szót. Kár, hogy nevét nem jegyeztem fel. Micsoda nagyszerű ember. Ugy ismeri a falut, mint talán senki. Ragyogó rend, fegyelem van az iskolájában; de ő egyszersmind az egész falu kulturális életének vezetője, irányítója. Mindenre van i (feje, Előadásokat tart, a kultúresoport működését irányítja, segít a Komszomolnak és kitűnő iskolaigazgató. Szereti is érte egész Kopilovszk. Ha több ilyen iskolaigazgatónk lenne, bizony nálunk is élénkebb lenne sok-sok falu kulturális élete. Szűcs Béla.
