Uj Szó, 1955. november (8. évfolyam, 262-287.szám)

1955-11-15 / 274. szám, kedd

1955. november 15. UJSZ0 3 Gerhardsen norvég miniszterelnök moszkvai látogatása VÉGET ÉRT A LESZ

ERELÉSI KÉ

RDÉ

S GENFI VITÁJA A leszerelés kérdése mindenekelőtt a fegyverkezési verseny beszüntetését jelenti — mondotta Mclotov elvtárs a genfi értekezlet szombati ülésén Genf, november 12. — A genfi külügyminiszteri értekezlet szombati ülésén, amely 10,30 órakor kezdődött és 13.50 órakor ért végett, Dulles amerikai külügyminiszter elnökölt. Az ülésen a Párizsban tartózkodó Pinay külügyminisztert de Margerie, a francia külügyminisztérium politikai osztályának vezetője helyettesítette. Az ülés szünetében, amely egy óra hosszat tartott, Dulles amerikai és Molotov szovjet külügyminiszter bizalmas megbeszélést folytatott. Mint L. F. Iljicsov, a szovjet küldöttség szóvivője a sajtóértekezleten közölte, a szombati ülésen folytatták és befejezték a második napirendi pontnak, a leszerelés kérdésének megtárgyalását. Az egyórás szünet után Dulles, az Amerikai Egyesült Államok küldöttségének vezetője hangoztatta, hogy azok a tárgyalások, amelyeket a külügyminiszterek a legutóbbi napokban a leszerelés kérdésében folytattak, hasznosak voltak és lehetővé tették, hogy a tárgyaló felek kölcsönösen megismerkedjenek egymás álláspontjával. Ha nem is sikerült egymást teljesen meggyőznünk nézeteink helytálló voltáról — mondotta Dulles —, mégis nyilvánvaló, hogy a vélemények kicserélése után jobban megértjük egymást, mint annakelőtte. Ogy vélem, a nyugati és a szovjet álláspont olyan értelemben került közelebb egymáshoz, hogy a nyugati hatalmak elismerik a Szovjetunió őszinte törekvését a fegyverzet csökkentésére, és a Szovjetunió elismeri, hogy a Nyugat valóban meg akarja találni a fegyverzet csökkentéséhez szükséges nemzetközi ellenőrzés leghatásosabb módját. Ha nem is sikerült formális egyezményt kötnünk a leszerelés kérdésében, genfi vitáink kétségkívül építő jellegűek voltak és minden bizonnyal elősegítik, hogy államaink képviselői az ENSZ leszerelési albizottságában jobban és eredményesebben folytassák majd munkájukat. Megelégedéssel jelenthetem ki, hogy a leszerelés kérdésében folytatott tárgyalásunkra fordított idő nem vész kárba, hanem a jövőben meghozza gyümölcsét. Azt hiszem, hogy ezt a véleményünket az értekezlet zárőközleményében is ki kellene fejeznünk. Az ezután felszólaló Molotov szovjet külügyminiszter utalt arra, hogy a négy kormányfőnek a leszerelés kérdésére vonatkozó irányelve nagy fontosságot tulajdonít a fegyverkezési verseny megszüntetésének és ezzel a háborús veszély csökkentésének. Nem első ízben tanácskoztunk a leGenf, november 13. Hétfőn délután, s— a vasárnapi tárgyalási szünnap után, — a négy nagyhatalom külügyminisztereinek genfi konferenciája áttért a tárgysorozat harmadik pontjának, — a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok kiterjesztése kérdésének megtárgyalására. Mint ismeretes, az értekezlet erről a kérdésről éppen két héttel ezelőtt tárgyalt először. Ezen általános vita után, amelyen valamennyi miniszter részt vett, és egy szovjet javaslat, valamint a három nyugati hatalom közös javaslatának beterjesztése után azt határozta el az értekezlet, hogy egy négytagú szakértő bizottságot küld ki, amelynek az a feladata, hogy konkréten foglalkozzon a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok kiterjesztésének kérdésével és hogy mun'káfja eredményéről a minisztereknek jelentést terjesszen be. A hétfői ülésen tehát a miniszterek a kiküldött szakértő bizottság jelentése alapján tárgyaltak a tárgysorozat harmadik pontjáról. A genfi konferencia megfigyelőinek körében hétfőn délelőtt és délután, amíg a tárgyalások eredményének közzétételére vártak, különböző találgatások folytak, milyen mértékben lesznek a nyugati hatalmak tényleg hajlandók a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok kiszélesítésére és elmélyíszerelés problémáiról, de bizonyos, hopy ezeknek a kérdéseknek most fokozott a jelentőségük, üdvös lenne, ha megfelelő formában kijelentenék, hogy valamennyien készek vagyunk mindent megtenni a nemzetközi bizalom megszilárdítására és a fegyverkezési verseny megszüntetésére. A leszerelés kérdése a Szovjetunió szerint mindenekelőtt a fegyverkezési verseny megszüntetését jelenti. Ezért kérjük önöket, hogy e kérdés megoldására összpontosítsák erőfeszítéseiket. Egyetértek Dulles úrral abban, hogy mostani tárgyalásainkon mindannyian igyekeztünk világosan kifejteni nézeteinket és megtalálni a megegyezés útját. Nem kétséges, hogy tanácskozásaink hasznosak voltak. Most, amikor a genfi külügyminiszteri értekezlet végéhez közeledünk, helyénvaló megállapítani, hogy a leszerelés bizonyos kérdéseiben közel jutottunk egymáshoz. Ezt záróközleményünkben is ki kellene domborítani. Más kérdésekben még komoly véleménykülönbségek vannak közöttünk. Zárőközleményünkben ezt sem szabad eltitkolni. A szovjet küldöttség úgy véli, hogy ha most és a jövőben nem érnénk el közeledést az alapkérdésben a fegyverkezési verseny megszüntetésére vonatkozólag, akkor a többi kérdésben sem lehetne megegyezésre jutnunk. Egyetértünk a nyugati hatalmakkal abban, hogy a fegyverzet csökkentésével és az atomfegyver eltiltásával kapcsolatban nagy jelentőségű e rendszabályok nemzetközi ellenőrzésének kérdése is, de meggyőződésünk, hogy addig is, amíg az ellenőrzés módját megtalálják, hozzá kell látnunk a fegyverkezési hajsza megszüntetéséhez, mert csak így csökkenthetjük az új háború veszélyét. A szovjet kormány az atom- és hidrogénfegyverek eltiltását követeli, de figyelembe véve a kérdés megoldásának útjában álló nehézségeket, javaslatot dolgozott ki és terjesztett elő e rendszabály fokozatos é6 lépésről lépésre történő végrehajtásáról. Megelégedéssel tapasztaltuk, hogy ezt a kezdeményezésünket az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányai megértéssel fogadták. Ki kell újra jelentenem, hogy a szovjet kormány lényegileg megértéssel viseltetik Eisenhower elnöknek a légi fényképezésre és a katonai értesülések kölcsönös kicserélésére tett javaslata iránt. Miután a fegyverzet csökkentésével kapcsolatban az ellenőrzés megvalósítása egyelőre különböző nehézségekbe ütközik, fel kell vetni a kérdést, tésére. Különösképpen Nyugatnak ama kísérleteiről vitatkoztak, amelyek már az első tárgyalási napon is megmutatkoztak és amelyek — nem hivatalos jelentések szerint — a szakértők bizottságában is megnyilvánultak, hogy az egész tárgyalás súlyát a kulturális kérdések területére tereljék és teljesen mellőzzék azt, ami a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok terén a legfontosabb, vagyis a kölcsönös gazdasági kapcsolatok, a kölcsönös kereskedelem kérdéseit. A nyugati hatalmak ugyanis elejétől kezdve nem mutattak hajlandóságot a nemzetközi kereskedelem kiterjesztése elé helyezett mesterséges akadályok eltávolítására, ami az úgynevezett stratégiai anyagok jegyzéke alakjában nyilvánult meg. Ebben a jegyzékben feltüntetett termékeket tilos a béketábor országaiba szállítani. A legnagyobb ázsiai nagyhatalom — a Kínai Népköztársaság ellen pedig teljes embargót, vagyis mindennemű kereskedelem megtiltását tartják érvényben. Az általános vita alkalmával a nyugati miniszterek — a tényekkel merő ellentétben, — azt állították, hogy az úgynevezett „stratégiai anyagok" kivitele semmiképpen sem érintheti lényegesebb mértékben a Kelet és Nyugat közötti kereskedelmet. Ezzel szemben ismeretes, hogy a nyugati államok ipari és kereskedelmi köreiben egyre milyen eszközökhöz folyamodjunk most az atomháború veszélyének elhárítása céljából. A szovjet kormány nagy jelentőséget tulajdonít az atomtámadás előzetes erkölcsi megbélyegzésének. Az atomfegyver bevetésének erkölcsi megbélyegzése lényegesen csökkentené az atomháború veszélyét, addig is, amíg létrejön az atomfegyverek alkalmazásának teljes eltiltása. A szovjet küldöttség javasolja: vállaljon kötelezettséget az itt képviselt négy nagyhatalom, hogy egyetlen állammal szemben sem alkalmaz elsőnek atomfegyvert — hangoztatta Molotov, majd kijelentette: egyetért Dulles-szal abban, hogy a záróközleményben le kell vonni a külügyminiszteri értekezlet tanulságait és ezért fel kell tüntetni azokat a pontokat, amelyekben eddig nem sikerült nézeteiket közös nevezőre hozniok, s amelyek megoldása érdekében további erőfeszítésre van szükség. Dulles külügyminiszter második felszólalásában kifejtette: ha a nyugati hatalmak elítélik és ki akarják küszöbölni az atomháborút, ez nem jelenti azt, hogy a háború más módját helyeslik vagy jóváhagyják. A háború minden válfaját el kell tüntetni az emberiség életéből. Dulles kijelentette: magáévá teszi Molotov megállapításainak nagy részét és helyesli, hogy azokat vegyék fel az értekezlet záróközleményébe. Molotov, a szovjet küldöttség vezetője második felszólalásában azt mondotta: helyesli Dulles kijelentését, hogy nemcsak az atomháború ellen kell küzdeni, hanem a háború ellen általában. A szovjet küldöttség éppen ezért javasolja mindenfajta fegyverkezési verseny megszüntetését. Macmillan angol külügyminiszter rövid felszólalásában hangoztatta: Le nem becsülhető eredmény, hogy sok kérdésben egészen közel jutottunk egymás felfogásához. Molotov úr szavai a fegyverkezési verseny megszüntetésének szükségességéről és jelentőségéről mély benyomást tettek az angol küldöttségre. Csatlakozunk Molotov úr bölcs javaslatához, hogy a záróközleményben tüntessük fel azokat a pontokat, amelyekben megegyeztünk és külön azokat a pontokat is, amelyekben fáradozásunkat még nem koronázta ilyen siker. Ezután az elnöklő Dulles berekesztette az ülést és közölte, hogy a külügyminiszterek hétfőn 15.30 órakor kezdődő ülésükön a harmadik napirendi ponttal, a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatok kiépítésével foglalkoznak majd. szaporodnak az olyan hangok, amelyek azt követelik, hegy ezeket a korlátozásokat szüntessék meg. A harmadik pont hétfői megtárgyalása tehát újra megmutatja a világ színe előtt, mennyire őszinték a Nyugat képviselőinek kijelentései, hogy tényleg kívánják-e a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok kiterjesztését. A tárgysorozat tekintetében történt megegyezés szerint a harmadik ponttal még a kedd délelőtti tanácskozások is foglalkoznak. Kedd délután a külügyminiszterek újra visszatérnek a tárgysorozat első pontjához — az európai biztonság kérdéséhez és a német kérdéshez. Ezen az ülésen várják a Nyugat képviselőinek válaszát, a két utolsó szovjet ajánlatra: a négy nagyhatalom haderejének csökkentésére Németország területén (emellett ugyanakkor a nagyhatalmak haderejük létszámát a németországi létszámcsökkentés arányában leszállítanák), valamint arra a szovjet ajánlatra, hogy az Európában fennálló két hatalmi csoport, az Északatlanti Tömb és a Nyugateurópai Unió között egyrészről és a varsói szerződés tagállamai között másrészről egyezményt kössenek, amelynek értelmében egymás ellen nem alkalmaznak erőszakos eszközöket és hogy minden vitás kérdést tárgyalások útján oldanak meg. N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja és A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese november 11-én a Kremlben megbeszélést folytatott Einar Gerhardsen norvég miniszterelnökkel, aki a szovjet kormány vendégeként Moszkvában tartózkodik. Párizs, november 12. — A francia nemzetgyűlés szombat délután 285 szavazattal 247 szavazat ellenében bizalmat szavazott a Faure-kormánynaK, jobban mondva, megszavazta a választójogi bizottságnak azt a javaslatát, amely az 1951. évi választási törvény által lehetővé tett listakapcsolások megszüntetésére és az általános választásoknak december hó folyamán az 1951. évi törvény többi rendelkezései alapján történő megtartására irányul. Faure miniszterelnök kormánya létét kötötte ehhez a javaslathoz. A javaslat a nemzetgyűlésben történt elfogadása után, kedden .a Köztársasági Tanács elé kerül, ahol előreláthatólag új nagyszabású offenzíva indul a kerületenkénti választások rendszerének elfogadására és a választásoknak későbbi időpontra való elhalasztására. A szombati szavazást megelőző rövid vita során az egyes pártok képviselői megmagyarázták pártcsoportjuk álláspontját. Edouard Depreux képviselő kijelentette, hogy a szocialista párt a bizalmi javaslat ellen fog szavazni. Jaquts Duclos a Francia Kommunista Párt nevében kijelentette, hogy a kommunisták megszavazzák a javasolt szöveget, mert — úgymond — lényegében a választások korai megtartása Antónie Pinay francia külügyminiszter november 13-án repülőgépen Bonnba utazott, hogy találkozzon Adenauer kancellárral, annak Bonn közelében levő rhöndorfi otthonában. Az AFP bonni jelentése szerint Pánay és Adenauer november 13-i beszélgetése után közleményt adtak ki. A közlemény többek között azt mondta, hogy a beszélgetés „a legfontosabb nemzetközi problémákat" érintette. Genf, november 13. — Molotov szovjet külügyminiszter vasárnap délelőtt kétórás megbeszélést folytatott Dulles amerikai külügyminiszterrel. A megbeszélésen jelen volt Livingstone Merchant amerikai külügyi államtitkár, Bohlen, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete és Szoboljev, a Szovjetunió állandó ENSZ-küldötte. A megbeszélés után amerikai részről közölték, Belgrád, november 14. (TASSZ). — A Tanjug hírügynökség közzétette Csou En-lajnak, a Kínai Népköztársaság államtanácsa elnökének és külügyminiszterének nyilatkozatát, amelyet a „Politika" című lap külön tudósítójának tett. Csou En-laj kijelentette, hogy Kína köszönetét fejezi ki Jugoszláviának állásfoglalásáért és támogatásáért a Kínai Népköztársaság törvényes ENSZ-beli jogai helyreállításának kérdésében, valamint Tajvan kérdésében. Csou En-laj továbbá azt mondotta, hogy a kínai nép és a Kínai Népköztársaság kormánya teljesen egyetértenek a Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság kormányainak deklarációjával) mert ez a nyilatkozat elősegíti a nemzetközi feszültség enyhítését és az országok békés együttélését. Csou En-laj többek között kiemelte: „A jugoszláv politika, amely hozN. A. Bulganyin november 11-én ä Nagy Kreml Palotában villásreggelit adott E. Gerhardsen norvég miniszterelnök tiszteletére. A moszkvai Nagy Színházban Gerhardsen norvég miniszterelnök és felesége megtekintette a Bahcsiszeráji szökőkút című balettet. Az előadáson megjelent Bulganyin, Hruscsov, Mikojan elvtárs. mellett vagy ellen kell állást foglalni. Duclos elvtárs ezután részletesen ismertette azokat a mesterkedéseket, amelyeket a személyre szőlő kerületi választások hívei folytatnak. Baloldali reformátoroknak nevezik magukat, mégis a legreakciósabb elemekre támaszkodnak. A személyre szóló kerületi szavazás korrupciós szavazási módszer és reakciós többséget eredményezne a nemzetgyűlésben. Csak olyan baloldali többség életképes, amelyben a kommunisták is részt vesznek, mégpedig a kommunista párt befolyásának megfelelő arányában. Mendes-France-ék újabb támadást készítenek elő a személyre szóló kerületi választások mellett, hogy meggátolják a választások megtartását és hogy a listakapcsolások csaló módszerét még rosszabbal váltsák fel. Ezzel a módszerrel ötmillió francia férfit és nőt akarnak megfosztani a jogos képviselettől. Duclos elvtárs végül a következőket jelentette ki: Mi nem a kormánynak szavazunk bizalmat, hanem a választójogi bizottság javaslatát szavazzuk meg, hogy minél hamarabb meghallgathassuk a népet, véget vessünk a listakapcsolásoknak, s kijelentjük, mindent el fogunk követni, hogy a baloldalt győzelemre vigyük a legközelebbi általános választásokon. Ami a Saar-kérdést illeti, a közlemény azt mondja, hogy ,,a két államférfi, tudomásul véve a Saar vidéki népszavazás eredményét, kijelentette, el van szánva, hogy a küszöbön álló választásokból kikerülő Saat vidéki kormánnyal folytatott tanácskozáson igyekszik megoldást találni a Saarproblémára, a két ország alapvető érdekeivel összefüggésben, nevezetesen gazdasági téren..." hogy annak a tárgya az értekezlet kérdései és az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót különösen érdeklő más kérdések voltak. A találkozó légkörét fesztelennek és szívélyesnek minősítették. Dulles a tanácskozásokról beszámolt Pinay francia és Macmillan angol külügyminiszternek is. zájárul az országok békés együttéléséhez, a kollektív biztonsághoz és az általános leszereléshez, kedvező befolyást gyakorolt a világban fennálló feszültség enyhítésére és Kína támogatja ezt a politikát." Csou En-laj továbbá kijelentette, hogy lehetséges a szocialista és nem szocialista országok gazdasági és kulturális együttműködése. Ezért a Kínai Népköztársaság az ázsiai és afrikai országok értekezletén különös figyelmet szentelt valamennyi ország gazdasági és kulturális kapcsolatainak kibővítésére. Csou En-laj végezetül kijelentette, hogy az igazán szocialista országok közötti kapcsolatoknak szorosaknak kell lenniök még akkor is, ha felmerülhetnek közöttük megoldatlan kérdések. A megoldatlan problémáknak nem szabad akadályozniok a szoros baráti kapcsolatok fejlődését. A genfi konferencia hétfői ülése a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatokról tárgyalt Molotov elvtárs és Dulles külügyminiszter vasárnap megbeszélést folytatott Duclos elvtárs beszéde a bizalmi szavazás előtt A francia nemzetgyűlés elfogadta a kormány választási javaslatát Csou En-laj nyilatkozata egy jugoszláv lap tudósítójának Pinay francia külügyminiszter megbeszélése Adenauer kancellárral