Uj Szó, 1955. november (8. évfolyam, 262-287.szám)

1955-11-06 / 267. szám, vasárnap

Az új módszer, a gép utat tört a felsőpalonyi VE már annak, i tte így szólt koiie- IGAZI GAZDA LETT BELŐLE >ács Vince. EFSZ-ben KÉT ÉVE már annak, hogy egy este így szólt kolle­gájához Kovács Vince. — Estére az irodába hívnak, nem tudom mit akarnak tő­lünk? — Bizonyára megint valami újdonságot találtak ki — vá­laszolta. Mikor az ilnök és a zootech­nikus közölték velük, hogy áj etetési- és feiési módszert ve­zetnek be, Kovács, Tóth, Ren­cés feiök nem nagy lelkese­déssel fogadtak a bejelentést. Háromszori etetés, férés és még tögymasszázs is, sokkal t'ibb munkát igényel, mint az eddi­gi módszer, és a iobb ered­mény, az csak mese, így mon­dogatták egymásnak. — Hát csal: fejd ilyen mód­szerrel egyedül a teheneket, mert én bizony nem fogom. Vagy híviátok el Malinyinát — adta kurtán tudtul határozatát Tóth az elnöknek és a többiek is egyetértettek kijelentésével. Hiába volt minden beszéd, a hozam szerinti jutalmazás ígé­rete, nem fogott rajtuk a szó. Etettek és fejtek továbbra is a régi módszerrel, egyidöre még a munkát is abbahagyták és szégyenszemre a zootechnikus­nak kellett megfejni a felsöpa­tonyi szövetkezet teheneit. Ek­kor a helyi főbizottság elnök­nője, Miklós lanka jött segít­ségül a szövetkezetnek. Két hétig fejt és etetett Malinyina ­módszer szerint és az ott lá­batlankodó ieiőknek részletesen megmagyarázta a tögymasszázs és a háromszori etetés előnyeit Mikor egy hétig semmi ered­mény nem mutatkozott a fe­lesnél. Kovács Vince így szólt társaihoz: — Igazatok volt, csak több vele a munka, de eredménye nincs. AZ ELSŐ HÉT után azon­ban a napi tejhozam egy li­terrel emelkedett. A fejők, habár nem naavon szívesen, de mégis az úi módszer szerint kezdtek etetni-feini. Odaadás­sal azonban csak akkor láttak hozzá az úi módszer alkalma­zásához, amikor a hónap végén jutalom szerint kapták a fize­tést. azaz, jóval többet, mint 600—700—800; nézd át jól még egyszer, mondja Rencés Sán­dor, a felsőpatonyi szövetkezet csoportvezetője Kovács Vince fejőnek, aki éppen most veszi át egy hónapi munkájáért az előleget eddig. Mégis csak jó az a szovjet módszer — mondogat­ták most már elégedetten. Ko­vács Vince még könyvet is ke rített valahonnan, amelyben Malinyina feiési, etetési mód­szerét tanulmányozta szabad idejében. Amit megtanult, azt társainak el is mondotta. A fe­jők között megindult a ver­seny, hogy ki fog többet kifej­ni. Gondosabban etették a te­heneket, jobban törődtek tisz­taságukkal. Nos az eredmény nem maradt el. Hatról előbb 7, majd 7,5 és végül 8 literre emelkedett a tejhozam. A fejögipek felszerelése után is hasonló volt a helyzet. Ezt is, mint Malinyina mód­szerét, bizonytalanul fogadták a fejők. — A fei'óqép elapasztja a tejet — mondották az elnök­nek. És tényleg a tejhozam is­mét visszaesett. Már-már azon a véleményen voltak, hoay rossz a qév. amikor valaki azt tanácsolta, hoqy a gép után próbálják mea kézzel kifejni a maradék tejet. És a próba után ismét emelkedni kezdett a tei­hozvm. Az új munkamódszer, a aév utat tört magának a szövetkezet munkájában. A FELSŐPATONYI szövet­kezet udvarában ezekben a na­pokban nagy a sürgés-forgás. Az udvaron át takarmánnyal megrakott lovasszekerek jár­nak, a magtárháznál vetőmagot mérnek ki az őszi vetéshez, pár lépéssel odébb az úi ku­koricaszárító tetejét fedik be széo viros cserepekkel. Az is­tálló felöl kisbajszú, magas fia­talember siet a szövetkezet iro­dája felé. Elaondolkodva halad el mellettem és sietve lép be az irodába. Bent már többen is álldogáltak, éppen fizetés volt. Megelégedetten vették át a bo­rítékba készített vénzt. Kovács Vince fejő szeptemberben 90 munkaegységet szerzett. Az át­lagos teihozam 9,5 liter. Elő­leaként 800 l oronát kapott, s ehhez még 225 kg búza, 295 kg árpa stb- iár. Kovács Vince átvette a 800 koronát, zsebrevágta és így szólt az elnökhöz: Elnök elvlárs, hogy állunk a takarmánnyal és a silóval, mert tudod jól, hoay mindnyájunk érdeke a nagyobb tejhozam. A silógödrök t előzésénél észre­vettem, hogy a répaszelet nincs jól elföldelve és elromolhat. A tehenek pedig csak a jó, ízes takarmányt szeretik és ettől adnak több tejet. AZ ELNÖK megnyugtatta Kovács Vincét, hogy mindent elintéz. Aki két évvel ezelőtt ismerte Kovácsot, azt meglepte, hogy így tör jdik a takarmány­nyal. Lám, hogy megváltozott ez a fiatalember. Igazi jó gaz­da lett belőle, azzá tette a Malinyina-módszer. Olyanná, aki nemcsak ä mával törődik, ha­nem a jövőbe is néz. Hisz ilyenre van szükség a szövet­kezetben, aki nem fél az úi munkamódszerek használatától, hanem ellenkezőleg, lelkesen, odaadóan beszél a szovjet mun­kamódszerről, amellyel ilyen szép eredmény érhető el. Az átlagos tejhozam állandóan emelkédik. Most 8 liter es a szövetkezet, amely a múlt évek­ben nem tuclta beadását telje­síteni, ma már 9000 liter tejet adott terven felül és a tagok az év végéig ezt a mennyiségei 50 000 literre akarják emelni. Elkísértem ezt a lelkes 30 év körüli fiatalembert az istál­lóba. Nem hiába mondták róla, hogy egyike a legszorgalmasabb fejőknek. Az istállóban rend, tisztaság uralkodik. Az állatok kövérek, jóízűen kérődznek az etetés után. — Tudja elvtárs, ebben az istállóban hatan vagyunk, de majdnem mindnyájan egyformán 800— 900 korona előleget kapunk havonta. Megszerveztük a szo­cialista munkcversenyt; én ma­gam a bátyámmal versenyzek, aki szintén re;o. A félévi elszá­molásnál 24,5 mázsa gabonát, 2,30 q zabot kaptam és még 8 má­zsa kukoricát is kapok. Fizeté­semből egy t,zép tehenet vet­tem, hiszen kell ez is, mert há­rom gyerekem van. M EGELEGELVE köszön­tem el a szovjet munkamód­szerek lelkes terjesztőitől, akik ma már nemcsak saját szövet­kezeteikben, hanem másutt is odaadással, megbecsüléssel be­szélnek a szovjet emberek si­kereiről. Horváth Sándor Álkaimazzuk bátran a szovjet mezőgazdaság kincseket érő tapasztalatait ÚJ ÉLET LUKANÉNYÉBEN Köszönet a nagy segítségtekért! Egy pár évvel ezelőtt, amikor fejlődni kezdett a szövet­kezeti mozgalom, állami gazdaságaink hatalmas területe­ken kezdtek gazdálkodni, sok elavult nézet ellen kellett harcolni a mezőgazdasági termelésben. Nagy lendülettel, de kevés tapasztalattal indultunk neki a szocialista me­zőgazdaságnak. Akkor még távolról sem támaszkodtunk eléggé a Szovjetunió mezőgazdasága többéves tapaszta­lataira. A szovjet munkamódszerekben nem volt elég bizalmunk, habár tudományos téren be is volt bizonyítva, hogy ezek a módszerek a mezőgazdaságnak óriási előnyt jelentenek a hektárhozamok emelése terén. Mégis egye­sek inkább a mezőgazdaság több ágazatában a régi mód­szert alkalmazták. 1954-ben például a dunaszerdahelyi traktorállomás még csak 6 hektáron alkalmazta a kuko­rica négyzetes-fészkes ültetését, mert a járás szövetkeze­tei kézzel-lábbal tiltakoztak az új munkamódszer ellen Egészen más már a helyzet 1955-ben. Ebben az évben a szovjet munkamódszerek kitaposott széles útján halad­nak eíőre a járásban. Ebben az évben a traktorállomás már 1207 hektáron ültetett el négyzetes fészkes módszer­rel kukoricát. A járásban ma már minden szövetkezet előtt isme­retes, hogy az ezzel a módszerrel ültetett kapásnövények ápolása sokkal könnyebb és gyorsabb és a hektárhozam jóval nagyobb. Jövőre a dunaszerdahelyi traktorállomás "már a kukorica vetésterületének 80 százalékát fogja négyzetes-fészkesen beültetni. A traktorállomásra új szovjet ültetőgépek érkeztek, például SZKG 4-es burgo­nyaültetőgép és a KZ kukoricaültetőgép, amelyek száz százalékra tökéletesítve vannak négyzetes-fészkes ülte­tésre. A tervezett vetésterület egy részét tehát szovjet gépekkel fogják beültetni. A gépállomás dolgozóinaK ér­deme az is, hogy ma már a mélyszántást mindenütt elő­hántós ekével végzik, meg az, hogy a tavaszi vetés ide­jében jarovizált vetőmagot használnak. Ebben az évben például, amikor a talajvíz a duna-menti falvakban késlel­tette a vetést, nagyban segített a vetőmag jarovizálása, a vegetáció idejének megrövidítése. A dunaszerdahelyi traktorállomás mind a tavaszi, mind a nyári munkákat határidőre száz százalékon felül telje­sítette. A traktorállomáson új emberek nőnek fel, olya­nok mint Somogyi Mihály traktoros, a „Munkaérdem­rend" viselője vagy Hegyi Sándor javító, akik nagymér­tékben használják a szovjet munkamódszereket. A trak­torok csoportos módszerrel történő javítása ma már nem újdonság, hanem jól bevált munkamódszer a dunaszerda­helyi járásban. És ha benézel a traktorállomás fészerei alá, ahol új szovjet mezőgazdasági gépek várnak készen a tavaszi munkákra, vagy ha kimégy a földekre, hol S-80-as és DT-54-es szovjet gyártmányú lánctalpas traktorok szánt­ják földjeinket a jövő évi termés alá, hálával gondolsz azokra a szovjet munkásokra, akiknek keze gyártotta ré­szünkre is ezeket a kitűnő gépeket. Hálával gondolsz mindazokra, akik hősiesen életüket áldozták hazánk fel­szabadításáért, hogy boldogan élhessünk és fejleszthes­sük a Szovjetunió na?v segítségével hazánk jövőjét. év alatt — az EFSZ megalakítása óta, sokat változott az élet Nényében. A volt cselédek. Nemcsókok, Lenic­kwk. Fonódik. Öhajdák, Burisok és a többiek ma már büszke EFSZ-tagok és a becsületes kis- és középgazdák­kal, Tótékkal, Molnárékkal. Hívesek­kel. Zatykókkal és Tótokkal közösen építik az EFSZ-et, mindnyájuk biztos jövőjét! Az ő érdemük, hogy ma a nényei szövetkezet egyike a legjob­baknak a járásban, aminek bizonyíté­ka az is, hogy a JNB vándorzászlaja a szövetkezet irodáját ékesíti. A nényeiek 620 hektáron gazdál­kodnak: 160 szarvasmarha (60 fejős­tehén), 400 sertés. 200 birka és 1200 baromfi képezi á"z EFSZ közös állat­állományát. És a nényei EFSZ napról napra erősödik, qyarapszik. Beadási kötelezettségeiket példá­san, dicséretre méltóan teljesítik. Már július elején 140 százalékra tel­jesítették az egész évi sertés- és marhahúsbeadásukat és a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 38. év­fordulója tiszteletére még terven fe­lül 155 mázsa sertéshúst, 9000 liter tejet és 500 tojást adnak be, éspe­dig NOVEMBER 7-IG. A qabonabeadásban is vezetnek a né­nyeiek, hiszen 17 vagon gabonát ad­tak be terven felül. Jól, becsületesen dolgoznak ám a nényei EFSZ-tagok, de meg is kapják a kellő jutalmat, amellvel mindnyájan megvannak elégedve. Például Tóth Jó­zsef (Róka), aki 16 éves fiával szarvas­marhagondozó, október l-ig ledolqo­zott 884 munkaegységet, amire kapott 26 mázsa búzát, 450 kg árpát és 6188 korona készpénzt. Tóth Józsi bácsi (Bakos) a volt 12 hektáros qazda is csak dicsérni tudja a szövetkezetet, azt mondja: „So­ha többé az életben nem akarnék ma­gángazda lenni és nem bírom megér­teni azokat a gazdatársaimat, akik méq ma is gürcölnek a csip-csup par­cellákon — maradiasan. Nekem az­előtt sem volt rossz sorom, de ma — mint EFSZ-taq — nem cserélnék sem­milyen maqánqazdával. Nem, biz isten! Nem hiányzik semmim, igazán jó so­rom van!" Nénvében már mélyen begyökerezett a szövetkezeti gondolat. Oj élet, új emberek vannak itten, akik már meq­qyőződtek a naqyüzemi szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. A Klacsánszkyk, Cvengelek. Ocskók. Juhászok, Boldo­gok és jó néhány becsületes kis- és középqazda Nényében qondolkozzanak csak eqy kicsit papírral, ceruzával a kezükben, hogyan könnyebb, iobb él­ni... — A munkaegység értéke nálunk 14 korona — mondja Híres Vince, az EFSZ könyvelőie —, biztos, hogy A MÄSIK ÖTVEN SZÁZALÉKOT IS KIFIZETJÜK évzáráskor a tagsápnak. Sőt prémiumot is tudunk maid juttatni a taqoknak^ Jó néhány ezer koronás összeget kap­nak majd taq iáink a zárszámadásnál. Ez lesz a mi válaszunk azoknak, akik még ma is félnek a szövetkezeti gon­dolattól. E szavak kell. hogy gondolkodóba ejtsék a becsületes nényei kis- és kö­zápparasztokat! Ilyen az élet az új Nényében, amely napról napra szebb és örömteljesebb lesz. Ma már híre sincs a falu­ban a szegény, kizsákmányold egykori cselédeknek, zselléreknek. Antolik Ja­ni bácsi. Balog Feri bácsi unokái ma már nem tudják, hr"iv mit jelent e szó — koldus — nyomor... — nem­sokára kiqvúl a faluban a villany is — a szocializmus fénye, lesz ám öröm Nényében! Oj község, új fény, új élet és úi boldoa emberek — Ilyen ma Né­nye! Bartók János, Starý Smokovec. Lukanénye a kékkői járás déli ré­szén fekszik, elég nagy falu kb. 1200 lakossal. A közséqben 191 gazdasági egyséq van, ebből 72 család a III. tí­pusú EFSZ tagja. Ezenkívül iónéhány munkáscsalád is él a községben, ahon­nan keménymarkú, dolgos emberek jár­nak állandóan munkába: Besztercére, Martinba, Leštre és má6hova ... Valamikor Nénvében lakott és majd­nem kétezer holdon uralkodott báró Maithényi, pwnek az uradalmán 42 kornmenciós cseléd, kocsis, béres és majd kétszáz nap-hónapszámos és idénymunkás-zsellér dolgozott a mél­tóságos báró családjára. — Bizony VÉKONYAN JUTOTT AKKOR a nényeieknek még a keserű cseléd, napszámos, vagy zsellér-kenyérkébol is. A faluban állandóan 100—150 em­ber volt munkanélkül. S hiába jártak heteken, hónapokon át dolgozni akaró munkások a kékkői mukaközvetitő hi­vatalba (fel a maqas. ósdi várba, ame­lyet annyiszor r^aS'koztak). hogy kapjanak valahol munkát — hií'^a ... V-icek — az akkori hivatal vezetője, rájuk förmedt: „Mit akarnak maquk — nényeiek, menjenek a fenébe, szó sem lehet arról, hogy maguknak mun­kát adjak, menjenek haza a báró-bir­tokra dolqozni — napszámba!" ... Véget ért az urak királysága. A Jfcjthényi báró ezer holdja azoké lett, akik valaha annvit gürcöltek rajta, mert hiszen annak jár a föld — aki meqdolqozza. Nénvében ma új élet lüktet. Amíq a múlt köztársaságban alig épült 20 év alatt pár új ház a faluban (azt is csak néhány kulák épített), az elmúlt 10 ÉV ALATT 1945-TÖL 68 CSALÄDI HÁZ épfllt fel Nényében. Főleq az utóbbi időben — három Oj szovjet KZ kukoricaültető gép. Jövőre már 2000 hektárnál is több ku­korica lesz négyzetes-fészkes módszerrel elültetve a dunaszerdahelyi járás­ban Ilyen új szovjet burgonyaültető gépek várnak készen a tavaszi vetésre a dunaszerdahelyi traktorállomáson. Ez az újtípusú SKG-4-es iiltetőgép nem­rég érkezett a Szovj'-t''n ,óbV

Next

/
Oldalképek
Tartalom