Uj Szó, 1955. november (8. évfolyam, 262-287.szám)

1955-11-25 / 283. szám, péntek

1955. november 25. UISZ0 a békáért folytatott közös harc eltéphetefleniil összeköti a Szovjetunió és India népeit BULGANYIN: Indiával fennálló gazdasági kapcsolatainkat fejleszteni akarjuk és bővíteni az országaink közötti kereskedelmet, kicserélni tudományos és műszaki vívmányainkat, alkotó és kölcsönös előnyös együttműködést akarunk folytatni • HRUSCSOV: A Szovjetunió népei India népeinek testvéri kezet nyújtanak az örök barátságra N. A. BULGANYIN ÉS N. SZ. HRUSCSOV BOMBAYBAN — Bomb a* poi gá r m.,t«én.k mm**. Bombay, november 23. (TASZSZ). — Hruscsov és Bul­ganyin elvtársak november 23-án délután Uttar ľ rade s államból repülőgépen Bombayba érkeztek, ahol a repü­lőtéren hivatalos személyiségek és a lakosság képviselői ünnepélyesen fogadták őket. M. Desai, az állam főminisztere üdvözlő beszédében hangsúlyozta, hogy a szovjet vendégek látogatása e vi­lághírű városban nagy örömet keltett a bombayi lakosság körében. D. Nehru indiai miniszterelnök nemrégen a Szovjet­unióban járt. Ez a látogatás elősegítette az indiai és az orosz nép még szorosabb kapcsolatainak felvételét. B'il­ganyin és Hruscsov elvtársak indiai látogatása tovább szilárdítja a két ország baráti kapcsolatait. „India népe hiszi, hogy a béke és a népek kölcsönös megértése biztosítja minden nemzet haladását, s ha e célt elérjük, lehetetlenné válik, hogy ismét háborús dúlásra, pusztulásra kerüljön sor." N. A Bulganyin elvtárs, a főminiszternek mondott vá­laszában őszinte köszönetét fejezte ki a baráti és meleg fogadtatásért. Öröméti fejezte ki saját nevében, valamint Hruscsov elvtárs és kíséretük valamennyi tagjának nevé­ben, hogy Bombay dicső városának polgárait üdvözölhe­tik. „Jól ismerjük az önök híres városának történetét, amely az indiai nép nemzeti függetlenségi harcának, szervezett mozgalmának bölcsője volt. Az önök mrosa világviszonylatbán ismert közlekedési és ipari központ, a nemzeti kultúra és tudomány középpontja. Jól tudjuk, hogy a köztársaság gazdasági és kulturális fejlődésében mily fontossággal bír az önök pompás vá­rosa. Ezért rendkívüli örömmel tölt el bennünket, hogy meglátogathattuk Bombay dicső városát, megismerhet­jük lakosait, megtekinthetjük a gazdaság, kultúra és tu­domány terén elért sikereiket. Nagyon örülünk, hogy Bombay lakosainak személye­sen tolmácsolhatjuk a Szovjetunió népeinek baráti, forró üdvöileteit." N. A. Bulganyin szavait az összegyűltek viharos taps­sal fogadták. Ezután a vendégek és kíséretük a repülőtérről a 20 kilométerre fekvő stadionba mentek, ahol a szovjet ál­lamférfiak tiszteletére nagy gyűlést rendezte'c. Bombay N. Sz. Hruscsovot és N. A. Bulganyint nagy lelkesedéssel üdvözölte. A város utait és utcáit mindkét oldalon a bombayi la­kosok sürü sorfala szegélyezte. A Szovjetunió és India zászlait lengették és a szovjet vendégek üdvözletére fel­hangzott a szűnni nem akaró kiáltás: „Üdvözlünk benne­teket!", „Éljen a béke'.", „Az indusok és az oroszok test­vérek!" Valamennyi utcát üdvözlő jelszavak díszítették és a tereken N. A. Bulganyin, N. Sz. Hruscsov és D. Neh­ru hatalmas arcképei díszlettek. Már alkonyodott, amikor a vendégek autokaravánja a bombayi fényszórókkal kivilágított stadionba érkezett. A stadion lelátóin több mint 200 ezer személy gyűlt egy­be. A lakosok forrón üdvözölték N. A. Bulganyint és N. Sz. Hruscsovot. Az ünnepi gyűlést N. Pupala bombayi polgármester nyitotta meg. Felolvasta Bombay város üd­vözlölevelét a szovjet vendégekhez. N. A. Bulganyin elvtárs beszéde Polgármester úr! Drága barátaim! Engedjék meg, hogy saját nevem­ben, valamint Hruscsov elvtárs és a velünk levő barátaink nevében, a szov­jet emberek sok milliójának nevében tolmácsoljam forró üdvözletünket. Hálás köszönet önöknek pompás vá­rosuk sokezer polgárának, akik eljöt­tek ide, hogy kifejezzék barátsagukat és szeretetüket a szovjet nép képvi­selői iránt. Ez a találkozó kiíejezó tanújele annak, hogy e nagy városban a 6zovjet népek sok jó barátja van, akik megbecsülik népeink oarátsagát. (Viharos taps). A szovjet emberek jól ismerik Bom­bay városának nevét. Ezt a városi, nagy, modern városként ismerjük, ha talmas ipari központként amely a tu­domány és a kultúra dicső bölcsője, és egyben a világ legnagyobb kikötője. Bombay dicső hírnevét az egyszerű indiai dolgozók sok-sok nemzedékének szívós munkájával vívta ki. Ők építet­ték az üzemeket, gyárakat, vasutakat, pompás épületeket, ök dolgoztak és dolgoznak az üzemekben és gyártják India határain túl is ismert árucik­keket. Bombay az indiai nép építő — al­kotó munkájának egyik középpontja, nemzeti büszkesége. India népe itt különösén szemléltetően mutatta meg, hogy éppúgy, mint a többi ázsiai né­pek, sikerrel alkalmazza a világ kai • túrája és tudománya legfőbb vívmá­nyait, korszerű ipari és modern közle­kedést fejleszt. Az önök városa nagy szerepet ját­szott India felszabadító mozgalmában, amely mozgalom lehetővé tette India népének, hogy feszabaduljon a gyar­mati elnyomás alól és elnyerje vágyva vágyott szabadságát. A szovjet nép mindig nagy figyelemmel és rokon szenvvel kísérte az indiai népnek ezt a harcát. Vlagyimir Iljics Lenin, ve­zérünk és szocialista államunk alapí­tója már 1008-ban megjósolta a gyar­mati rendszer elkerülhetetlen csődjét Indiában. E bölcs szavak beteljesül­tek. India most független országgá vált. Népe most saját mérlegelése alapján - dönthet sorsáról. Ennek az esemény­nek fontossága messze túl megy India határain. Kifejezésre juttatja azokat a nagy változásokat, amelyekre most Ázsiában sor került, ahol összeomlanak a népekre kívülről rákényszerített gyarmati rendszerek. Örömmel figyel­jük az indiai nép nagy építőmunkáját. Fontos célt tűzött ki az indiai, nép — országát gazdaságilag függetlenné akarja tenni. A szovjet emberek saját tapasztala­tukból tudják, mily mérhetetlenül fon­tos e cél elérése. A Szovjetunió teljes mértékben rokonszenvez az indiai nép­nek jogos vágyával, a gazdasági füg­getlenség elérésére és kész Indiával együttműködni a gazdasági felépítés terén. Indiával fennálló gazdasági kap­csolatainkat fejleszteni akarjuk és bő­víteni az országaink közötti kereske­delmet, kicserélni tudományos és mű­szaki vívmányainkat, alkotó és köl­csönösen előnyös együttműködést aka­runk folytatni. A Szovjetunió kormánya külpoliti­kájában rendíthetetlenül a különféle társadalmi rendszerű államok békés együttélésének elvéhez igazodik, amelyet a nagy Vlagyimir Iljics Lenin hirdetett. A Szovjetunió külpolitikájá­nak célja a nemzetközi feszültség további enyhítése, az államok közötti bizalom megszilárdítása, a nemzetközi problémák tárgyalások útján való rendezése és megoldása, az általános biztonság, a szilárd és a tartós béke biztosítása. A Szovjetunió tevékenyen pártolja a nagyszabású nemzetközi együttműködés megteremtését, a gaz­dasági és tudományos, a technikai és kulturális kapcsolatok kibővítését min­den ország között, tekintet nélkül tár­sadalmi rendszerükre. A szovjet emberek nagy megelége­déssel állapítják meg, hogy a béke vé­delmének létfontosságú kérdésében India népei a békés együttélés hívei­nek első soraiban állanak. Éppen India volt az, amely elsőnek jelentette ki a Pancsa Sila — az államok között békés együttműködés ismert öt elvét. (Vi­haros taps). Ezzel kapcsolatban emlé­keztetni kell Dzsavaharlal Nehru indiai miniszterelnöknek, a kiváló politikus­nak fontos szerepére, akinek neve szorosan összeíüg a népek békeharcá­val, az államok közötti békés együtt­élés elveiért folytatott harccal. Nehru indiai miniszterelnök teljes joggal mutat rá arra, hogy az együttélés az egyetlen ésszerű lehetőség valamennyi állam számára, mert másként csupán egy alternatíva maradna: a kölcsönös megsemmisítés. Ezzel kapcsolatban a Szovjetunió kormányának nevében szeretnénk kifejezni mély tiszteletün­ket az indiai kormány álláspontja iránt, amely pártolja a fegyverkezés csökkentését, az atomfegyver eltiltá­sát, az új háború veszélyének elhárí­tását, valamennyi nemzetközi prob­léma tárgyalások útján való megoldá­sát és szembeszáll az agresszív töm­bök összetfikolásával. A szovjet nép jól tudja, hogy az indiai kormány tovább­ra is a nemzetközi feszültség enyhíté­sére és a béke megszilárdítására tö­rekszik. A szovjet nép üdvözli India hozzá­járulását a béke qondol-tához és a megoldatlan ázsiai problémák rende­zéséhez. A Kínai Népköztársaság. In­dia és a Szovjetunió közös erőfeszí­tése következtében megszűnt a koreai és az indokínai háború. (Viharos taps.) A Szovjetunió és India közösen har­colnak azért, hoqy a Kínai Népköz­társaságnak megadják törvényes he­lyét az ENSZ-ben. India kormánya ál­Ip'-t foglalt Tajvan kérdésének a kí­nai nép nemzeti érdekeire való te­kintettel történő békés .megoldása mellett. India volt egyike az ázsiai és afrikai országok első bandungi é ^ekezlete szervezőinek. Ez az ér­tekezlet rendkívül fontos volt a vi­lágbéke megszilárdítása, az ázsiai és afrikai népek jogai és érdekei bizto­sítása szempontjából. A Szovjetunió és India meqegyező érdekei a világbéke megőrzésében és megszilárdításában előre meqhatároz­zák államaink baráti együttműködő sét számos nemzetközi problémában. Üov véljük, hoqy a mi szoviet tu­dósaink is sok hasznosat tanulhatnak Indiában. A tudományos ismereteknek ez a kicserélése, az együttműködés tu­dományos téren mindenki számára na­qvon hasznos, és iavára válik a mi tudósainknak is. Az önök városában, amely az egyik legfőbb kulturális központ, számos ki­váló író és művész él és alkot, akiket a Szovjetunióban ismerünk és szere­tünk. Itt van az indiai filmipar köz­pontja is. A szovjet mozikban több in­diai film fut, amelyeket Bombayban készítettek. Ezek a filmek a szovjet nézőknek nagyon tetszettek. Már ez is mutatja, mily fontos lehet az önök városa az országaink közötti kulturá­lis csere fejlesztésében, amelynek ná­lunk messzemenő és eddig kihaszná­latlan lehetőségei vannak. Ez a csere elősegíti népeink baráti kapcsolatainak további megszilárdítását. Engedjék meg, hogy az önök váro­sának és államának, az önök nagy né­pének sok sikert kívánjak. Ez az egész szovjet nép kívánsága, amely szereti és tiszteli indiai barátait. (Taps.) A szovjet nép figyelemmel és örömmel kíséri az indiai nép békeharcát. Az új élet felépítésére irányuló törekvés és nagy népeink barátsága szilárdan ol­talmazza az egész világ békéjét. Övjuk és szilárdítsuk tehát e nagy barátsá­got. (Viharos taps.) A stadionban ismét hatalmas taps zúgott fel, amikor N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksé­gének tagja lép a mikrofonhoz. Világos, hogy az a nép, amely sokat szenvedett, a béke útján igyekszik haladni Excellenciátok! Mi, Nagy-Bombay városának képviselői a lakosság nevében őszintén .üd­vözöljük önöket. Örömmel tölt el bennünket, hogy önök közöttünk vannak és hegy önök" által Oroszország népeinek tolmácsolhatjuk legjobb kívánságainkat. Biz­tosítjuk önöket, hogy még sokáig emlékezni fogunk önökre, üdvözöljük önöket, mint annak a nagy népnek képviselőit, amelynek döntő harca lel­kesedésre buzdított bennünket csaknem 40 esztendő folyamán. Az önök országa számos győzelmes harcban aratott diadalt a külföldi agresszió ellen. A a önök tevékenységének, mint nagyhatalomnak a világ színterén valóban mérhetetlen jelentősége van. Teljesen világos, hogy a nép, amely oly sokat szenvedett, a béke útján igyekszik haladni. Az a tény, hogy Oroszország csatlakozott Nehru miniszterelnökünknek az indiai tapasztalatok alapján megfogalmazott bé­kés együttéléséről szóló öt elvéhez, nagyon kedvező nemzetközi légkört teremtett a sikeres együttélésre. Az országainkat egybefúzö baráti kap­csolatok azóta szilárdultak meg, mióta India szabadsága megszilárdult. Láttuk, hogy Oroszország népe mily forrón üdvözölte a mi miniszterelnö­künket, amikor látogatóban járt Oroszországban. Reméljük, hogy az önök indiai látogatása még közelebb hozza országainkat mindkét fél kölcsönös javára. Megbecsülésünket fejezzük ki excellenciátoknak, mint népük mél­tó és hűséges szolgáinak. Ön, Bulganyin úr, magas állását kiváló tulaj­donságai és a haza iránti hűsége miatt nyerte el. Fényes szolgálati pá­lyáján hosszú utat tet| meg. 22-éves korában, a forradalmi Időszakban kezdte pályafutását, és az ön szerepe országának fejlesztésében nagyfon­tosságú volt. 1931-től 1938-ig Moszkva város polgármestere volt. Ez a tény rendkívül örvendetes a mi városi képviseletünkre nézve, mert rokoni kapcsolatokat teremt két városunk között. Ön kiváló szolgálatokat tett országának a második világháború súlyos, éveiben. 1947 márciusában Önt a Szovjetunió fegyveres erőinek miniszterévé és a Szovjetunió Miniszterta­nácsának alelnökévé nevezték ki, 1953 márciusában pedig a Miniszterta­nács első elnökhelyettesévé, a Szovjetunió honvédelmi miniszterévé. Az önök országa önnek a Szocialista Munka Hőse címet adományozta, vala­mint a Vörös Zászló, a Szuvorov, Kutuzov és a Vörös Csillag-rendjelekkel tüntette önt ki. Az ön miniszterelnökké választása 1955. február 8-án a Szovjetunió Legfelső Tanacsának IV. ülésszakán betetőzte az ön kiváló életpályáját és azt a bizalmat tanúsítja, amelyet ön iránt Oroszország né­pe táplál. Önt, Hruscsov úr városunk szintén mint kiváló szovjet államférfit üd­vözli. Munkáscsaládból származva, ön minden erejét a nagy műnek szen­telte és elnyerte népének bizalmát, tiszteletét és szeretetét. Életpályáját munkásként kezdte az egyik donbaszi bányában és hősiesen harcolt a déli fronton a polgárháború idején. Azóta sok nagy, fontos és jelentős dolgot tett országa érdekében. A második világháború alatt tagja volt a kievi körzet katonai tanácsának. 1652-ben megválasztották önt a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének tagjává és e bi­zottság titkárává. Ma ön a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének egyik legtapasztaltabb és legnagyobb tiszteletben álló tagja. A hálás or­szág önt magas kitüntetésekkel jutalmazta: a Lenin-renddel, a Szuvorov­renddel, a Vörös Zászló munkarendjével és 60. születésnapja alkalmával 1954 áprilisában a Szocialista Munka Hősének címét adományozta önnek. Remélem, hegy tartózkodásuk városunkban és országunkban kellemes lesz. Reméljük azt is, hogy az önök látogatása mégjobban megszilárdítja közös akaratunkat a békéért és az emberiség boldogságáért vívott harc­ban. N. Sz. Hruscsov elvtárs beszéde Uraim, barátaim! Engedjék meg, hogy erről az emelvényről őszinte köszönetemet fejezzem ki Nehru miniszterelnök úrnak. Bombay állam vezető té­nyezőinek és Bombay város pol­gármesterének azért a vendégsze­retetért, amelyben bennünket ré­szesítettek. (Taps.) Engedjék meg, hogy önöknek, akik e gyű­lésre eljöttek, hogy találkozzanak velünk, köszönetemet fejezzem ki. Engedjék meg, hogy köszönetemet fejezzem ki azoknak a bombayi lakosoknak is, akik eljöttek üdvöz­lésünkre, és azoknak, akiknek sze­méből lehetett látni, mily őszinte szeretetet éreznek irántunk, 1 a Szovjetunió, népünk iránt. (Hosz­szantartó taps.) Örülünk az önök első sikerei­nek és további, még nagyobb sike­reket kívánunk önöknek. Örülünk annak, hogy India népei felszaba­dultak és elnyerték nemzeti füg­getlenségüket. (Taps.) Közöttünk és önök között nagy és mély a kölcsönös megértés. (Viharos taps.) önökkel együtt harcolunk a békéért. Ezzel kap­csolatban néhány szót szeretnék mondani arról, hogy a szovjet em­berek hogyan értelmezik a béke­harcot. (Taps.) Ha ma megkérdeznek a földön bárkit, vajon a béke mellett, vagy a háború mellett foglal­e állást, bizonvosan azt mondja: A béke rrréllett! (Taps.) Sőt még az is, aki lelke mélyén háborút akar, ezt nyíltan nem mondja ki. In­kább azt hirdeti, hogy békét akar. Tud is. hogy a népek nem akarnak háborút, és veszélyes nyíltan há­borút népszerűsíteni. (Taps.) Egyesek, akik ma azt mondják, hogy ok békét akarnak, természe­tesen szívesen elérnék céljaikat háború nélkül is. Olyan békét akarnának, amelyben az egyik nép a másik alá volna rendelve. A né­pek azonban ezt nem akarják. Eb­ben rejlik a dolgok lényege, és minden ellentét oka. kot az emberek különféleképpen élik át. A Szovjetunió népei őszintén üdvözlik ezeket a sikereket, öröm­mel tölt el bennünket, hogy a önök tudják, hogy Genfben ösz- , nagy Kína népei óriási történel­szeültek a négy nagyhatalom kor­mányfői. Sok erőfeszítést tettek, hogy megegyezést érjenek el, en­nek eredményei azonban mind­máig nagyon kicsinyek. Ez azért van, mert különféle módon értel­mezzük ugyanazokat a szavakat. Ami a szovjet embereket illeti, a mi értelmezésünk.-' mindenki számára világos és érthető. Azt mondjuk: Békét a világ minden népének! (Viharos taps.) Azt mondjuk: Nem szabad, hogy az egyik állam beavatkozzék a másik állam és nép belső rendszerébe. (Viharos taps.) És ebben rejlik a dolog magva. Harcolunk azokért az elvekért, amelyek oly jól vannak megfogal­mazva India és Kína ismert közös nyilatkozatában. (Taps.) Mint minden szovjet ember, én is meg vagyok győződve arról, hogy az igazság győz, hogy a béke győz. (Viharos taps.) Azonban er­re összpontosítanunk kell erőfeszí­téseinket. Nem szabad lankadnunk kitartásunkban, ernyedetlenül kell törekednünk az egyetemes béké­ért folytatott harc diadalára. Uraim, barátaim! Most boldog időszakban élünk, az emberiség tavaszán, amikor összeomlik a gyarmati rabszolgaság és amikor nincs többé visszatérés a múlthoz. Bejárjuk a? indiai városokat és falvakat, találkozunk az indiai néppel és látjuk, milv örömtelien ragyog a szabad emberek szeme, akik kivívták országuk független­ségét és akik államuk, sorsuk uraivá akarnak válni. Ezt a figyelemre méltó idősza­mi győzelmet értek el és mind­örökre levetették az imperializ­mus jármát, s nagy népi álla­mukat építik. Örömmel tölt el bennünket, hogy a nagy India né­pei kivívták nemzeti függetlensé­güket. A gyarmati rabszolgaság el­len harcra kelnek most Ázsia és Afrika összes népei. Az óceánnak e hatalmas hullámát semmi sem tarthatja vissza! (Viharos, hosz­szantartó taps.) A Szovjetunió népei India né­peinek testvéri kezet nyújtanak az örök barátságra. Mindig amellett voltunk, hogy az államok belső rendszere a né­pek saját ügye. Sohasem avatko­zunk be és nem fogunk beavatkoz" ni idegen ügyekbe. Nekünk és önöknek sok közös érdekünk van, amelyekben teljesen megértjük epvmást. E kölcsönös megértés, a kölcsönös tisztelet alapján kell megszilárdítanunk barátságunkat is az egyetemes béke javára. E napokban, amikor megláto­gatjuk az indiai városokat és fal­vakat, gyakran hallok gyönyörű szavakat, amelyekkel teljesen pgvetértek. E szavakkal szeretném befejezni mai beszédemet is". A hinduk és oroszok testvé­rek!" Hruscsov elvtárs befejező sza­vait a jelenlevők hosszantartó, vi­haros tapssal fogadták. Becslések szerint a szovjet kül­döttség bombayi látogatásának tiszteletére tartott gyűlésen leg kevesebb másfél millió ember vett részt. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom