Uj Szó, 1955. november (8. évfolyam, 262-287.szám)

1955-11-24 / 282. szám, csütörtök

6 III SZÖ 1955. november 24. Nemzeti bizottságok munkája a falvakon Tiszta számlával kezdi-e a füleki Kovosmalt 4 a második ötéves tervet? MÁSODIK ÖTÉVES TERVÜNK si­keres megkezdésének s a felemelt tervfeladatok egyenletes teljesítésé­nek biztosítása • gondos előkészüle­teken, a műszaki-szervezési intézke­déseken kívül attól is függ, hogy egyes üzemek tiszta számlával kez­dik-e meg az 1956-ra szóló tervfel­adatok teljesítését. Ahol elmaradtak az idei tervfeladatok teljesítésében, ott nehézségek merülnek fel a jövő évre való előkészületekben. Ez egész­ségtelen állapot, mely mindnyájunktól megköveteli, hogy küzdjünk ellene ott, ahol előfordul. Ez a helyzet a füleki Kovosmalt­ban. Akik régóta ismerik az üzemet, joggal esodálkoznak azon, hogyan történhetett meg ez itt, ahol eddig olyan derekasan é* példamutatóan tudtak küzdeni a tervfeladatok telje­sítéséért. Hogyan lehetséges az, hogy ebben az évben az elmaradás eddig — ha azt csak egy termékre számít­juk át — több mint 2000 tűzhelyet tesz ki. Nem teljesítik az egyes gyárt­mányokra előírt tervet. A konyhacik­kek gyártásában csaknem 50 000 kü­lönféle termékdarabbal maradtak el. A FÜLEKI KOVOSMALTBAN a ter­melést eddig évről évré, az üzem kor­szerűsítése és további gépesítése, vagyis a termelés színvonalának lé­nyeges emelése nélkül fokozták. És csak most döbbentek rá arra, amikor nagy nehézségekbe ütköznek az évi terv teljesítésében és a jövő évre szóló előkészületekben, hogy a ter­melés színvonalának jelenlegi állapota mellett tovább már nem igen fo­kozhatják a termelést. A gondos és előrelátó gazdasági vezetőknek, akik­nek szívügye az tizem fejlődése és helytállása a gazdasági harcban, tud­niok kell, hogy a termelés színvona­lának emelése nélkül nem fokozhat­ják a végletekig a termelést, hanem évről évre már előre olyan intézkedé­seket kell foganatosítaniok, és a be­fektetési költségeket előre betervez­niök, hogy a termelés technikájának növelésével párhuzamosan jelentéke­nyen fokozhassák az üzem teljesítő­képességét. Ezt elhanyagolták a füleki Kovosmaltban. S ez a „rossz szellem" mostanáig sem hagyta el őket; az összegyülemlett nehézségek láttán csak most ocsúdnak fel és ismerik fel a begyökeresedett hibák kiküszö­bölésének gyors szükségességét. Melyek ezek a hibák? KEZDJÜK AZ ALAPTOL, a mű­szaki-szervezési intézkedésekkel, me­lyek . a dolgozók jóváhagyásával beke­rültek a kollektív szerződésbe és a tervteljesítés megkönnyítését és a termelés technikájának fejlesztését feltételezik. A füleki Kovosmaltban az 1953-ban és 1954-ben betervezett mű­szaki-szervezési intézkedések közül többet még a mai napig sem való­sítottak meg, mert, mint mondják, a szerszámműhely nem ért rá szerszá­mokat gyártani. S az idén sem dicse­kedhetnek jobb eredménnyel. Tavaly, a gyár akkori vezetője tűrte, hogy az 1955-re szóló műszaki-szervezési intézkedéseket egyszerűen összecsap­ják, azokat csupán formálisan állítot­ták össze. így természetes, hogy ezek nemhogy elősegítenék, inkább fékezik a terv teljesítését. A kollektív szer­ződésbe vett 47 műszaki-szervezési intézkedés közül kilencet egyáltalán nem valósítanak meg, mert gazdasá­gilag ném érdemes, tizet még be fog­nak vezetni — most, az év végén! Huszonnyolcat már realizáltak, de egy sem hozott olyan gazdasági ered­ményt, mint amilyent „beterveztek". Az újítások megvalósítása terén is hasonló hanyagság tapasztalható. Egy „ékes" példa ennek bizonyítására: Blabla Ferenc és Benkő Zoltán mes­terek tavaly adták be közös újítási javaslatukat és csak most — a párt­gyűlésen elhangzott kritika után — kaptak arra választ. Milyen nagy gazdasági kárt jelent ez! Ha ezt az újítást idejében bevezették volna, 100 ezer korona megtakarítást eredmé­nyezhetett volna. A SIKERES TERVTELJESITÉS to­vábbi kerékkötője a formálisan irá­nyított és szervezett szocialista mun­kaverseny, amely egyáltalán nem moz­gósította eddig a dolgozókat a terme­lés fokozására és a minőség növelé­sére; több helyen megnyilvánul a hi­bás tervezés, mint pl. a gyártásra kerülő új termékek árainak megálla­pításában, ami az önköltségek túllé­pését vonja maga után. Ide tartozik továbbá a mesterek idegenkedése a technika új vívmányaitól s a haladó módszereknek bevezetésétől. Ennek tu­lajdonítható az is, hogy az üzemen belüli önálló elszámolást eddig csak az öntödében sikerült bevezetni. És azt sem lehet elhallgatni, hogy a nyers­anyagot, mint pl- a bádoglemezt szál­lító üzemek késedelmesen adják az anyagot és sokszor nem szállítják a megrendelt gyártmányfajtákat. Gyakran ez idézi elő a füleki Kovo­smaltban az egymás után ismétlődő hóvégi hajrákat, az önköltségi keret túllépését, s azt — ami a legkáro­sabb —, hogy emiatt nem is tudnak az előírt terv szerint dolgozni. A NEHÉZSÉGEK nem hangolják le a füleki Kovosmalt dolgozóit, sőt ellenkezőleg — minden erejüket meg­feszítik, hogy törlesszék adósságukat és a termelés színvonalának emelésé­vel kezdjék meg a második ötéves tervet. Sajnos, csak most, az év utol­só hónapjaiban foganatosítanak olyan szervezési intézkedéseket, melyek a terv teljesítésének biztosítására irá­nyulnak. Nem kellett volna mostanáig várni rá, hogy az egyes üzemrészle­geknek idejében biztosítsák a szüksé­ges anyagot, hogy az egyik részlegből a másikba kerülő félkész termékeket szigorúbban ellenőrizzék, hogy csak most, az év második felében indítsák el az egészségesebb alapokra fekte­tett részlegek közötti szocialista mun­kaversenyt és a rendszeres termelési értekezletek megtartását, melyeken mostanában, különösen az öntődében és a zománcozőfoan már több fogya­tékosságot sikerült kiküszöbölniök. A füleki Kovosmalt dolgozói, ha most rohammunkával indulnak is harcba el­maradásuk behozásáért, mégsem fe­ledkeznek meg a jövő évi előkészüle­tekről. A burgonyapárolók, vasablakok gyártásának tervét jövőre magasan 1 emelik, s ezért a részleg munkálatait gépesitik, szalagszerűen fogják végez­ni. A konyhacikkeket termelő rész­leget egy nagyobb terembe helyezik át, hogy folyamatossá tehessék a ter­melését. Ezzel összefüggően, hogy ja­víthassák a konyhacikkek minőségét, hogy jobb öntvények kerülhessenek feldolgozásra, egyúttal az öntődében is szervezési intézkedéseket hajtanak végre, szakosítják a munkát. A kony­hacikkek öntését ezentúl az öntők egy külön állandó csoportja fogja végezni. Egy <lj olvasztókemence építését is megkezdték, hogy növeljék az eddig túlterhelt öntöde kapacitását. P. B. A kassai kerületben ebben az év­ben a mezőgazdasági termelés fej­lesztése terén igen figyelemreméltó eredményeket értek el. Ezek az ered­mények a szocialista munkaverseny nagymértékű fellendülésének is kö­szönhetők. Magas hektárhozamokat értek el az idén még olyan községek­ben is, mint Jaklovcén, a gölnici já­rásban, amit azelőtt el sem tudtak volna képzelni. A jaklovcei szövetke­zetesek például a földek jó és idejé­ben való megművelésével 21 mázsás hektárhozamot nyertek árpából. Még jobbak az eredmények a kerületben a cukorrépa, kukorica és burgonya dol­gában. Azok a szövetkezetek, amelyek prosenicei módszerrel termelték a cu­korrépát, 400 mázsás hektárhozammal dicsekedhetnek. A burgonyatermelés­ben a késmárki és poprádi járásokban eddig még nem tapasztalt magas hek­tárhozamokat .értek el A kassai kerü­let burgonya- és cukorrépabeadásban első helyen áll szlovákiai méretben, gabonabeadásban pedig harmadik he­lyen. A járási nemzeti bizottságok a betakarítási munkák meggyorsítására brigádokat szerveztek a városi dolgo­zókból és ipari munkásokból. Igen nagy segítséget jelentettek a falvak önkéntes brigádjai. A jő szervezésnek köszönhetők az ebben az évben elért szép eredmények. A kassai kerület HNB-ai nemcsak arra fektettek nagy súlyt, hogy állan­dó mezőgazdasági bizottságokat léte­sítsenek, hanem gondoskodtak arról is, hogy » nőbizottságok is (Ső) Kassa fekvése folytán is méltó a szép város jelzőre. A felszabadulás óta forgalma és lakossága állandóan i növekszik. A városi nemzeti bizottság dicséretreméltó akciót indított a vá­ros szépítésére. A város lakossága ör­vendetes módon kapcsolódott be a tár­sadalmi munkába. Szép parkok és pá­zsitok keletkeztek. Joggal hinnők, hogy a városszépítő akció nemcsak az új sétányok, a gyö­nyörű ligeti tó építésében merül ki, de az arra illetékes „kommunális szolgálat" a legelemibb követelmé­nyek, az utcák és terek tisztántartá­sának is eleget fog tenni. Sajnos, sok jogos panasz hangzik el az utcák tisztántartása miatt. Az út­testek elhanyagoltak. Tagadhatatlan, hogy maga a lakosság is hibás, mert részt vegyenek a propagációs munká­ban. Ennek eredménye megnyilvánul most, az őszi munkálatok idején. A HNB-k most az állattenyésztés fejlesztésére is gondolnak, amikor gondoskodnak arról, hogy a rétek és legelők megfelelő gondozásával, felja­vításával biztosítsák a jövő évi takar­mányszükségletet. Ezekbe a munkák­ba a magángazdálkodókat is bekap­csolják. A késmárki járásban levő Cu­biva Slov. N. Ves, Bušovce, Huncov­ce, Vojnany, Podhorany községekben az állandó mezőgazdasági bizottság rendszeresen ülésezik. Az említett községekben a földek egész éven át idejében és jól vannak megművelve, műtrágyázva. Pártunk és kormányunk felhívását az állattenyésztés fejlesz­tésére ebben a járásban megértették és magukévá tették s arra töreksze­nek, hogy mintagazdálkodóvá váljon műiden egyes földműves. További cél­kitűzésük, hogy a falvakban az egyé­nileg dolgozó parasztokat megnyerjék a szövetkezeti gondolatnak. Ennek el­érésére elkövetnek mindent Huncov­ce, Križová Nová Ves, Vojnany, Malý Slavkov és a többi községek helyi nemzeti bizottságainak tagjai is. Több községben az őszi munkálato­kat mér közösen végezték el. Spišské Bystré községben a rétek és legelők feljavítására eddig több mint 2 vagon műtrágyát szereztek be és közösen fogtak hozzá a legelők és rétek fel ja­vítási munkálataihoz. 50 hektáron ter­vezték ez őszön a feljavítási munkák elvégzését. Lukács Sándor, Kassa papír és egyéb hulladékokat szőr szét az utcákon. Vannak egyes utcák, melyeket mostohagyermekként kezel _ nek az arra illetékesek. Például u István utcán a nagy autóforgalom el­lenére az úttestet 10 év óta nem ja­vították, a kövezete nemosak a kocsi tengelyét, de a benneülők épségét is veszélyezteti. A Holly utca olyan sáros és piszkos, amilyennek nem szabadna lennie. Az utca nagyobb felében — bár lámpákkal fel van szerelve — — csak két lámpában van égő. A Cimborkova utcán ugyanez a helyzet. A Zborovská utcán, mely a gyönyörű Štúr útból nyílik, baloldalt szemét­gyűjtőtelep van. Az ilyen hibák kis jóakarattal könnyen megszüntethetők volnának és a jogos panaszok is meg­szűnnének. Több figyelmet a tisztaságra Műszaki fejlesztésünk feladatai és fő irányvonalai NÉPGAZDASÁGUNK a második öt­éves terv előkészítésének feladata előtt áll. Arról van szó, hogy meg­teremtsük a terv sikeres megvalósítá­sának előfeltételeit. A második ötéves terv teljesítési­nek feltételei lényegesen különböznek azoktól a feltételektől, amelyek mel­lett az első ötéves terv feladatait megoldottuk. A népgazdaság építésé­ben akkoriban elért nagy sikereket elsősorban azzal biztosítottuk, hogy kihasználtuk a népgazdaságunkban rejlő nagy tartalékokat, amelyeket nem mozgósíthatott a burzsoázia, mi­vel meggátolták benne a tőkés terme­lési viszonyok. Sikereinket tehát mindenekelőtt azért értük el, mivel éltünk a szocia­lista gazdasági rend előnyeivel és a termelés megszervezésének ebből kö­vetkező fejlettebb formáival. A második ötéves terv feladatait azonban lényegesen eltérő feltételek mellett kell teljesítenünk. Arról van szó, hogy népgazdaságunk jelenleg sokkal magasabb színvonalon van, mint az első ötéves terv elején, ezért termelésünket nem növelhetjük első­sorban a tartalékok kihasználása út­ján. A második ötéves terv feladatait ja­varészt az új technika segítségével kell valóra váltanunk. A gépipar ter­melésének növekedését például a má­sodik ötéves tervben 90 százalékban a nagyobb munkatermelékenység révén biztosítjuk és csupán 10 százalékban új üzemek építésével. Amint Szt az iparunk további mű­szaki fejlesztéséről szóló tézisek bizo­nyítják, amelyeket Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bi­zottsága és a köztársaság kormánya adott ki, technikánk jelenlegi színvo­nala nem felel meg e követelmények­nek. A műszaki fejlesztés múlhatatlan szükségszerűsége a szocialista gazda­sági rendnek, hisz a technika szünte­len fejlesztése nélkül a szocialista gaz­dasági rend nem diadalmaskodhatok a tőkés rend felett. Ezen általános szük­ségszerűség mellett vannak népgaz­daságunkban különleges problémák is, amelyek fokozottan rámutatnak az új technika jelentőségére köztársaságunk népgazdaságában. Milyen problémák ezek? Elsősorban a munkaerőhiány népgazdaságunk minden szakaszán. Érezteti hatását továbbá az a körül­mény is, hogy iparunk jelentős mér­tékben kivitelre dolgozik. VILÁGOS, hogy iparunk feladatait nem teljesítheti mindaddig, amíg nem rendelkezik olyan technikával, amely túltesz a legfejlettebb tőkés államo­kon. A fentebb elmondottakból követke­zik, hogy a küszöbön álló ötéves terv­ben a beruházási építkezések súly­pontja az új technika bevezetésében áll, mégpedig iparban, közlekedésben és építőiparban egyaránt. Felmerül a kérdés, milyen úton ha­ladjunk az új technikát bevezetve népgazdaságunkba? Üj üzemek építé­sének útján, vagy pedig a meglévő gyártási berendezések rekonstrukció­jának, teljesítőképességének növelése útján? Ha az új üzemek építésének útját választanok és kihasználatlanul hagy­nék a meglévő gyártási berendezése­ket, ez azt jelentené, hogy elfecsérel­jük gazdaságunk pénzforrásait, mivel a meglévő gyártási berendezések és gyártási terek rekonstrukciójával ehe­lyütt is alkalmazhatjuk a legújabb technológiai folyamatokat. Vegyük például a nagykoljók kihasználásának lehetőségeit. Ha a nagyalvasztő-tér kihasználási együtthatóját 1,3 köb­méterről 1 köbméterre csökkentjük, ezzel három nagyolvasztó építését ta­karítjuk meg. Ha a nagyolvasztókban I. egy sor technológiai intézkedést foga­natosítunk, amilyen pl. a fémszegény ércek előkészítése, az ércek osztályo­zása és egyöntetűvé tétele, valamint más közismert, és a külföldön már al­kalmazott technológiai eljárások, le­hetővé tesszük ezáltal, hogy a meglé­vő berendezésekben a nyensvas terme­lését 4—5 esztendő folyamén 30 szá­zalékkal növeljük. Látjuk tehát, hogy az új technika bevezetésének legfontosabb útja a fennálló létesítmények rekonstrukció­ja, teljesítőképességének növelése. Ez azonban nem jelenti, hogy elhanyagol­hatjuk az új üzemek építését. Űj üze­mekre is szükség van, de csakis ott, ahol építésük a legfejlettebb technika bevezetését jelenti, amelyet nem al­kalmazhatnánk a léte«6 gyártási be­rendezésekben. A jelenleg beruházási építkezésünk előtt álló fő feladat mégis a meglévő termelési berendezé­sek rekonstrukciója. E rekonstrukció mellett nem hanya­golhatjuk el a gépek fő javításában és az úgynevezett kisgépesítésben rej­lő lehetőségeket. Jelenleg az a hely­zet, hogy a fő javítások esetében nem gondolnak a géppark korszerűsíté­sére. Igen hiányos és elégtelen a kisméretű gépesítés kihasználása. Olyan lehetőségek ezek, amelyek a beruházási építkezések tervén túl­menően biztosítják a kisebb méretű gyártási berendezések korszerűsíté­sét és üzembehelyezését. Az iparunk további műszaki fej­lesztéséről szóló tézisek rámutatnak arra, hogy az Energetikai Miniszté­rium e célokra mindössze 70 ezer koronát igényel. A gazdasági dolgo­zóknak a kisgépesítés kérdésében el­foglalt ilyen álláspontja gátolja ter­melési berendezéseink korszerűsítését. A pártszervezetek feladata gondos­kodni arról, hogy a kisgépesítés kér­déseit ne becsüljék le, mint azt ed­dig tették. AZ ÜJ TECHNIKA bevezetésével kapcsolatos kérdéseket nem ítélhet­jük meg helyesen, ha a gazdaságtani kérdésektől elszigetelten foglalkozunk velük. Az új technika fejlesztése nem­csak új gépek üzembehelyezését je­lenti. A műszaki fejlesztés hatással van a gazdasági rendszerre is. Az új technika fejlesztése mindenekelőtt közvetlenül érinti a termelés szerve­zését. A termelés új szervezése nél­kül az új 1 technika magában véve mit sem jelent. Ezzel kapcsolatban néhány fontos feladatot kell megol­danunk. Végre kell hajtanunk az egyes árufajták gyártásának szako­sítását, elsősorban a szocialista tábor egyes országai között, másodsorban pedig népgazdaságunk keretén belül tisztáznunk kell üzemeink termelési tervét és érvényre kell juttatnunk a szakosítás elvét az egyes vállalatok­ban. Az üj technika fejlesztése módosí­tásokat tesz szükségessé a beruházá­si építkezések tervezésében és anya­gi biztosításában is. A gazdasági dol­gozók előtt az a feladat áll, hogy megismerjék a technika problémáit. A műszaki dolgozóknak viszont el kell sajátítaniok munkakörük legfon­tosabb gazdaságtani kérdéseit. A termelés megszervezése mellett az új technika bevezetése a káderek kérdéseivel is összefligg. Mindenek­előtt növelni kell a főiskolai képzett­ségű műszaki káderek arányszámát. 1954-ben a műszaki káderek mind­össze 4 százaléka bírt főiskolai képe­sítéssel. Ez az arány távolról sem elégíti ki szükségletünket. Hasonló­képpen elégtelen a vállalati igazgatók képzettsége, akik közül csak kis szá­zalék rendelkezik az előírt képesí­téssel. E téren közoktatásügyünkre várnak nagy feladatok. A munkaerőhiány okozta nehézsé­geket gyakran feleslegesen növeli az indokolatlan munkaerővándorlás, amely kiterjed a népgazdaságunkban vezető helyen működő dolgozókra is. A dolgozók képesítésének növelé­sét iparunkban a szakképzett és nem szakképzett dolgozók bére közötti helytelen arány gátolja. Ez a hely­zet nem ösztönzi ipari dolgozóinkat arra, hogy szüntelenül gyarapítsák képesítésüket. Az ötéves terv során tehát határozottabban kell különb­séget tenni a szakképzett és nem szakképzett dolgozók bére között. MINDEBBŐL az következik, hogy az új technika magában véve nem elég és mit sem jelent, ha rossz a munka megszervezése. Például meg­említhetjük a kurími TOS-művek ön­tődéjét, ahol a munkák túlnyomó ré­sze gépesített, a gyártmányok mégis drágábbak, mint más hasonló öntő­dékben, amelyek nem rendelkeznek ilyen előnyös gyártási feltételekkel. Az új technika bevezetésével kapcso­latban a problémákat komplex módon kell megoldanunk. Számolnunk kell a technika hatásával a gazdasági rendszerre és viszont a gazdasági rendszer befolyásával a technikára. Az új technika bevez'etése nem népgazdaságunk hanyatlásának jele. Ellenkezőleg, annak következménye, hogy a népgazdaság magasabb fejlő­dési fokán a termelés fejlesztésének kérdéseit új módon kell megolda­nunk. Jaroslav Rypota

Next

/
Oldalképek
Tartalom