Uj Szó, 1955. november (8. évfolyam, 262-287.szám)

1955-11-24 / 282. szám, csütörtök

6 III SZÖ 1955. november 24. Nemzeti bizottságok munkája a falvakon Tiszta számlával kezdi-e a füleki Kovosmalt 4 a második ötéves tervet? MÁSODIK ÖTÉVES TERVÜNK sikeres megkezdésének s a felemelt tervfeladatok egyenletes teljesítésének biztosítása • gondos előkészületeken, a műszaki-szervezési intézkedéseken kívül attól is függ, hogy egyes üzemek tiszta számlával kezdik-e meg az 1956-ra szóló tervfeladatok teljesítését. Ahol elmaradtak az idei tervfeladatok teljesítésében, ott nehézségek merülnek fel a jövő évre való előkészületekben. Ez egészségtelen állapot, mely mindnyájunktól megköveteli, hogy küzdjünk ellene ott, ahol előfordul. Ez a helyzet a füleki Kovosmaltban. Akik régóta ismerik az üzemet, joggal esodálkoznak azon, hogyan történhetett meg ez itt, ahol eddig olyan derekasan é* példamutatóan tudtak küzdeni a tervfeladatok teljesítéséért. Hogyan lehetséges az, hogy ebben az évben az elmaradás eddig — ha azt csak egy termékre számítjuk át — több mint 2000 tűzhelyet tesz ki. Nem teljesítik az egyes gyártmányokra előírt tervet. A konyhacikkek gyártásában csaknem 50 000 különféle termékdarabbal maradtak el. A FÜLEKI KOVOSMALTBAN a termelést eddig évről évré, az üzem korszerűsítése és további gépesítése, vagyis a termelés színvonalának lényeges emelése nélkül fokozták. És csak most döbbentek rá arra, amikor nagy nehézségekbe ütköznek az évi terv teljesítésében és a jövő évre szóló előkészületekben, hogy a termelés színvonalának jelenlegi állapota mellett tovább már nem igen fokozhatják a termelést. A gondos és előrelátó gazdasági vezetőknek, akiknek szívügye az tizem fejlődése és helytállása a gazdasági harcban, tudniok kell, hogy a termelés színvonalának emelése nélkül nem fokozhatják a végletekig a termelést, hanem évről évre már előre olyan intézkedéseket kell foganatosítaniok, és a befektetési költségeket előre betervezniök, hogy a termelés technikájának növelésével párhuzamosan jelentékenyen fokozhassák az üzem teljesítőképességét. Ezt elhanyagolták a füleki Kovosmaltban. S ez a „rossz szellem" mostanáig sem hagyta el őket; az összegyülemlett nehézségek láttán csak most ocsúdnak fel és ismerik fel a begyökeresedett hibák kiküszöbölésének gyors szükségességét. Melyek ezek a hibák? KEZDJÜK AZ ALAPTOL, a műszaki-szervezési intézkedésekkel, melyek . a dolgozók jóváhagyásával bekerültek a kollektív szerződésbe és a tervteljesítés megkönnyítését és a termelés technikájának fejlesztését feltételezik. A füleki Kovosmaltban az 1953-ban és 1954-ben betervezett műszaki-szervezési intézkedések közül többet még a mai napig sem valósítottak meg, mert, mint mondják, a szerszámműhely nem ért rá szerszámokat gyártani. S az idén sem dicsekedhetnek jobb eredménnyel. Tavaly, a gyár akkori vezetője tűrte, hogy az 1955-re szóló műszaki-szervezési intézkedéseket egyszerűen összecsapják, azokat csupán formálisan állították össze. így természetes, hogy ezek nemhogy elősegítenék, inkább fékezik a terv teljesítését. A kollektív szerződésbe vett 47 műszaki-szervezési intézkedés közül kilencet egyáltalán nem valósítanak meg, mert gazdaságilag ném érdemes, tizet még be fognak vezetni — most, az év végén! Huszonnyolcat már realizáltak, de egy sem hozott olyan gazdasági eredményt, mint amilyent „beterveztek". Az újítások megvalósítása terén is hasonló hanyagság tapasztalható. Egy „ékes" példa ennek bizonyítására: Blabla Ferenc és Benkő Zoltán mesterek tavaly adták be közös újítási javaslatukat és csak most — a pártgyűlésen elhangzott kritika után — kaptak arra választ. Milyen nagy gazdasági kárt jelent ez! Ha ezt az újítást idejében bevezették volna, 100 ezer korona megtakarítást eredményezhetett volna. A SIKERES TERVTELJESITÉS további kerékkötője a formálisan irányított és szervezett szocialista munkaverseny, amely egyáltalán nem mozgósította eddig a dolgozókat a termelés fokozására és a minőség növelésére; több helyen megnyilvánul a hibás tervezés, mint pl. a gyártásra kerülő új termékek árainak megállapításában, ami az önköltségek túllépését vonja maga után. Ide tartozik továbbá a mesterek idegenkedése a technika új vívmányaitól s a haladó módszereknek bevezetésétől. Ennek tulajdonítható az is, hogy az üzemen belüli önálló elszámolást eddig csak az öntödében sikerült bevezetni. És azt sem lehet elhallgatni, hogy a nyersanyagot, mint pl- a bádoglemezt szállító üzemek késedelmesen adják az anyagot és sokszor nem szállítják a megrendelt gyártmányfajtákat. Gyakran ez idézi elő a füleki Kovosmaltban az egymás után ismétlődő hóvégi hajrákat, az önköltségi keret túllépését, s azt — ami a legkárosabb —, hogy emiatt nem is tudnak az előírt terv szerint dolgozni. A NEHÉZSÉGEK nem hangolják le a füleki Kovosmalt dolgozóit, sőt ellenkezőleg — minden erejüket megfeszítik, hogy törlesszék adósságukat és a termelés színvonalának emelésével kezdjék meg a második ötéves tervet. Sajnos, csak most, az év utolsó hónapjaiban foganatosítanak olyan szervezési intézkedéseket, melyek a terv teljesítésének biztosítására irányulnak. Nem kellett volna mostanáig várni rá, hogy az egyes üzemrészlegeknek idejében biztosítsák a szükséges anyagot, hogy az egyik részlegből a másikba kerülő félkész termékeket szigorúbban ellenőrizzék, hogy csak most, az év második felében indítsák el az egészségesebb alapokra fektetett részlegek közötti szocialista munkaversenyt és a rendszeres termelési értekezletek megtartását, melyeken mostanában, különösen az öntődében és a zománcozőfoan már több fogyatékosságot sikerült kiküszöbölniök. A füleki Kovosmalt dolgozói, ha most rohammunkával indulnak is harcba elmaradásuk behozásáért, mégsem feledkeznek meg a jövő évi előkészületekről. A burgonyapárolók, vasablakok gyártásának tervét jövőre magasan 1 emelik, s ezért a részleg munkálatait gépesitik, szalagszerűen fogják végezni. A konyhacikkeket termelő részleget egy nagyobb terembe helyezik át, hogy folyamatossá tehessék a termelését. Ezzel összefüggően, hogy javíthassák a konyhacikkek minőségét, hogy jobb öntvények kerülhessenek feldolgozásra, egyúttal az öntődében is szervezési intézkedéseket hajtanak végre, szakosítják a munkát. A konyhacikkek öntését ezentúl az öntők egy külön állandó csoportja fogja végezni. Egy <lj olvasztókemence építését is megkezdték, hogy növeljék az eddig túlterhelt öntöde kapacitását. P. B. A kassai kerületben ebben az évben a mezőgazdasági termelés fejlesztése terén igen figyelemreméltó eredményeket értek el. Ezek az eredmények a szocialista munkaverseny nagymértékű fellendülésének is köszönhetők. Magas hektárhozamokat értek el az idén még olyan községekben is, mint Jaklovcén, a gölnici járásban, amit azelőtt el sem tudtak volna képzelni. A jaklovcei szövetkezetesek például a földek jó és idejében való megművelésével 21 mázsás hektárhozamot nyertek árpából. Még jobbak az eredmények a kerületben a cukorrépa, kukorica és burgonya dolgában. Azok a szövetkezetek, amelyek prosenicei módszerrel termelték a cukorrépát, 400 mázsás hektárhozammal dicsekedhetnek. A burgonyatermelésben a késmárki és poprádi járásokban eddig még nem tapasztalt magas hektárhozamokat .értek el A kassai kerület burgonya- és cukorrépabeadásban első helyen áll szlovákiai méretben, gabonabeadásban pedig harmadik helyen. A járási nemzeti bizottságok a betakarítási munkák meggyorsítására brigádokat szerveztek a városi dolgozókból és ipari munkásokból. Igen nagy segítséget jelentettek a falvak önkéntes brigádjai. A jő szervezésnek köszönhetők az ebben az évben elért szép eredmények. A kassai kerület HNB-ai nemcsak arra fektettek nagy súlyt, hogy állandó mezőgazdasági bizottságokat létesítsenek, hanem gondoskodtak arról is, hogy » nőbizottságok is (Ső) Kassa fekvése folytán is méltó a szép város jelzőre. A felszabadulás óta forgalma és lakossága állandóan i növekszik. A városi nemzeti bizottság dicséretreméltó akciót indított a város szépítésére. A város lakossága örvendetes módon kapcsolódott be a társadalmi munkába. Szép parkok és pázsitok keletkeztek. Joggal hinnők, hogy a városszépítő akció nemcsak az új sétányok, a gyönyörű ligeti tó építésében merül ki, de az arra illetékes „kommunális szolgálat" a legelemibb követelmények, az utcák és terek tisztántartásának is eleget fog tenni. Sajnos, sok jogos panasz hangzik el az utcák tisztántartása miatt. Az úttestek elhanyagoltak. Tagadhatatlan, hogy maga a lakosság is hibás, mert részt vegyenek a propagációs munkában. Ennek eredménye megnyilvánul most, az őszi munkálatok idején. A HNB-k most az állattenyésztés fejlesztésére is gondolnak, amikor gondoskodnak arról, hogy a rétek és legelők megfelelő gondozásával, feljavításával biztosítsák a jövő évi takarmányszükségletet. Ezekbe a munkákba a magángazdálkodókat is bekapcsolják. A késmárki járásban levő Cubiva Slov. N. Ves, Bušovce, Huncovce, Vojnany, Podhorany községekben az állandó mezőgazdasági bizottság rendszeresen ülésezik. Az említett községekben a földek egész éven át idejében és jól vannak megművelve, műtrágyázva. Pártunk és kormányunk felhívását az állattenyésztés fejlesztésére ebben a járásban megértették és magukévá tették s arra törekszenek, hogy mintagazdálkodóvá váljon műiden egyes földműves. További célkitűzésük, hogy a falvakban az egyénileg dolgozó parasztokat megnyerjék a szövetkezeti gondolatnak. Ennek elérésére elkövetnek mindent Huncovce, Križová Nová Ves, Vojnany, Malý Slavkov és a többi községek helyi nemzeti bizottságainak tagjai is. Több községben az őszi munkálatokat mér közösen végezték el. Spišské Bystré községben a rétek és legelők feljavítására eddig több mint 2 vagon műtrágyát szereztek be és közösen fogtak hozzá a legelők és rétek fel javítási munkálataihoz. 50 hektáron tervezték ez őszön a feljavítási munkák elvégzését. Lukács Sándor, Kassa papír és egyéb hulladékokat szőr szét az utcákon. Vannak egyes utcák, melyeket mostohagyermekként kezel _ nek az arra illetékesek. Például u István utcán a nagy autóforgalom ellenére az úttestet 10 év óta nem javították, a kövezete nemosak a kocsi tengelyét, de a benneülők épségét is veszélyezteti. A Holly utca olyan sáros és piszkos, amilyennek nem szabadna lennie. Az utca nagyobb felében — bár lámpákkal fel van szerelve — — csak két lámpában van égő. A Cimborkova utcán ugyanez a helyzet. A Zborovská utcán, mely a gyönyörű Štúr útból nyílik, baloldalt szemétgyűjtőtelep van. Az ilyen hibák kis jóakarattal könnyen megszüntethetők volnának és a jogos panaszok is megszűnnének. Több figyelmet a tisztaságra Műszaki fejlesztésünk feladatai és fő irányvonalai NÉPGAZDASÁGUNK a második ötéves terv előkészítésének feladata előtt áll. Arról van szó, hogy megteremtsük a terv sikeres megvalósításának előfeltételeit. A második ötéves terv teljesítésinek feltételei lényegesen különböznek azoktól a feltételektől, amelyek mellett az első ötéves terv feladatait megoldottuk. A népgazdaság építésében akkoriban elért nagy sikereket elsősorban azzal biztosítottuk, hogy kihasználtuk a népgazdaságunkban rejlő nagy tartalékokat, amelyeket nem mozgósíthatott a burzsoázia, mivel meggátolták benne a tőkés termelési viszonyok. Sikereinket tehát mindenekelőtt azért értük el, mivel éltünk a szocialista gazdasági rend előnyeivel és a termelés megszervezésének ebből következő fejlettebb formáival. A második ötéves terv feladatait azonban lényegesen eltérő feltételek mellett kell teljesítenünk. Arról van szó, hogy népgazdaságunk jelenleg sokkal magasabb színvonalon van, mint az első ötéves terv elején, ezért termelésünket nem növelhetjük elsősorban a tartalékok kihasználása útján. A második ötéves terv feladatait javarészt az új technika segítségével kell valóra váltanunk. A gépipar termelésének növekedését például a második ötéves tervben 90 százalékban a nagyobb munkatermelékenység révén biztosítjuk és csupán 10 százalékban új üzemek építésével. Amint Szt az iparunk további műszaki fejlesztéséről szóló tézisek bizonyítják, amelyeket Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a köztársaság kormánya adott ki, technikánk jelenlegi színvonala nem felel meg e követelményeknek. A műszaki fejlesztés múlhatatlan szükségszerűsége a szocialista gazdasági rendnek, hisz a technika szüntelen fejlesztése nélkül a szocialista gazdasági rend nem diadalmaskodhatok a tőkés rend felett. Ezen általános szükségszerűség mellett vannak népgazdaságunkban különleges problémák is, amelyek fokozottan rámutatnak az új technika jelentőségére köztársaságunk népgazdaságában. Milyen problémák ezek? Elsősorban a munkaerőhiány népgazdaságunk minden szakaszán. Érezteti hatását továbbá az a körülmény is, hogy iparunk jelentős mértékben kivitelre dolgozik. VILÁGOS, hogy iparunk feladatait nem teljesítheti mindaddig, amíg nem rendelkezik olyan technikával, amely túltesz a legfejlettebb tőkés államokon. A fentebb elmondottakból következik, hogy a küszöbön álló ötéves tervben a beruházási építkezések súlypontja az új technika bevezetésében áll, mégpedig iparban, közlekedésben és építőiparban egyaránt. Felmerül a kérdés, milyen úton haladjunk az új technikát bevezetve népgazdaságunkba? Üj üzemek építésének útján, vagy pedig a meglévő gyártási berendezések rekonstrukciójának, teljesítőképességének növelése útján? Ha az új üzemek építésének útját választanok és kihasználatlanul hagynék a meglévő gyártási berendezéseket, ez azt jelentené, hogy elfecséreljük gazdaságunk pénzforrásait, mivel a meglévő gyártási berendezések és gyártási terek rekonstrukciójával ehelyütt is alkalmazhatjuk a legújabb technológiai folyamatokat. Vegyük például a nagykoljók kihasználásának lehetőségeit. Ha a nagyalvasztő-tér kihasználási együtthatóját 1,3 köbméterről 1 köbméterre csökkentjük, ezzel három nagyolvasztó építését takarítjuk meg. Ha a nagyolvasztókban I. egy sor technológiai intézkedést foganatosítunk, amilyen pl. a fémszegény ércek előkészítése, az ércek osztályozása és egyöntetűvé tétele, valamint más közismert, és a külföldön már alkalmazott technológiai eljárások, lehetővé tesszük ezáltal, hogy a meglévő berendezésekben a nyensvas termelését 4—5 esztendő folyamén 30 százalékkal növeljük. Látjuk tehát, hogy az új technika bevezetésének legfontosabb útja a fennálló létesítmények rekonstrukciója, teljesítőképességének növelése. Ez azonban nem jelenti, hogy elhanyagolhatjuk az új üzemek építését. Űj üzemekre is szükség van, de csakis ott, ahol építésük a legfejlettebb technika bevezetését jelenti, amelyet nem alkalmazhatnánk a léte«6 gyártási berendezésekben. A jelenleg beruházási építkezésünk előtt álló fő feladat mégis a meglévő termelési berendezések rekonstrukciója. E rekonstrukció mellett nem hanyagolhatjuk el a gépek fő javításában és az úgynevezett kisgépesítésben rejlő lehetőségeket. Jelenleg az a helyzet, hogy a fő javítások esetében nem gondolnak a géppark korszerűsítésére. Igen hiányos és elégtelen a kisméretű gépesítés kihasználása. Olyan lehetőségek ezek, amelyek a beruházási építkezések tervén túlmenően biztosítják a kisebb méretű gyártási berendezések korszerűsítését és üzembehelyezését. Az iparunk további műszaki fejlesztéséről szóló tézisek rámutatnak arra, hogy az Energetikai Minisztérium e célokra mindössze 70 ezer koronát igényel. A gazdasági dolgozóknak a kisgépesítés kérdésében elfoglalt ilyen álláspontja gátolja termelési berendezéseink korszerűsítését. A pártszervezetek feladata gondoskodni arról, hogy a kisgépesítés kérdéseit ne becsüljék le, mint azt eddig tették. AZ ÜJ TECHNIKA bevezetésével kapcsolatos kérdéseket nem ítélhetjük meg helyesen, ha a gazdaságtani kérdésektől elszigetelten foglalkozunk velük. Az új technika fejlesztése nemcsak új gépek üzembehelyezését jelenti. A műszaki fejlesztés hatással van a gazdasági rendszerre is. Az új technika fejlesztése mindenekelőtt közvetlenül érinti a termelés szervezését. A termelés új szervezése nélkül az új

1 technika magában véve mit sem jelent. Ezzel kapcsolatban néhány fontos feladatot kell megoldanunk. Végre kell hajtanunk az egyes árufajták gyártásának szakosítását, elsősorban a szocialista tábor egyes országai között, másodsorban pedig népgazdaságunk keretén belül tisztáznunk kell üzemeink termelési tervét és érvényre kell juttatnunk a szakosítás elvét az egyes vállalatokban. Az üj technika fejlesztése módosításokat tesz szükségessé a beruházási építkezések tervezésében és anyagi biztosításában is. A gazdasági dolgozók előtt az a feladat áll, hogy megismerjék a technika problémáit. A műszaki dolgozóknak viszont el kell sajátítaniok munkakörük legfontosabb gazdaságtani kérdéseit. A termelés megszervezése mellett az új technika bevezetése a káderek kérdéseivel is összefligg. Mindenekelőtt növelni kell a főiskolai képzettségű műszaki káderek arányszámát. 1954-ben a műszaki káderek mindössze 4 százaléka bírt főiskolai képesítéssel. Ez az arány távolról sem elégíti ki szükségletünket. Hasonlóképpen elégtelen a vállalati igazgatók képzettsége, akik közül csak kis százalék rendelkezik az előírt képesítéssel. E téren közoktatásügyünkre várnak nagy feladatok. A munkaerőhiány okozta nehézségeket gyakran feleslegesen növeli az indokolatlan munkaerővándorlás, amely kiterjed a népgazdaságunkban vezető helyen működő dolgozókra is. A dolgozók képesítésének növelését iparunkban a szakképzett és nem szakképzett dolgozók bére közötti helytelen arány gátolja. Ez a helyzet nem ösztönzi ipari dolgozóinkat arra, hogy szüntelenül gyarapítsák képesítésüket. Az ötéves terv során tehát határozottabban kell különbséget tenni a szakképzett és nem szakképzett dolgozók bére között. MINDEBBŐL az következik, hogy az új technika magában véve nem elég és mit sem jelent, ha rossz a munka megszervezése. Például megemlíthetjük a kurími TOS-művek öntődéjét, ahol a munkák túlnyomó része gépesített, a gyártmányok mégis drágábbak, mint más hasonló öntődékben, amelyek nem rendelkeznek ilyen előnyös gyártási feltételekkel. Az új technika bevezetésével kapcsolatban a problémákat komplex módon kell megoldanunk. Számolnunk kell a technika hatásával a gazdasági rendszerre és viszont a gazdasági rendszer befolyásával a technikára. Az új technika bevez'etése nem népgazdaságunk hanyatlásának jele. Ellenkezőleg, annak következménye, hogy a népgazdaság magasabb fejlődési fokán a termelés fejlesztésének kérdéseit új módon kell megoldanunk. Jaroslav Rypota