Uj Szó, 1955. október (8. évfolyam, 236-261.szám)

1955-10-31 / 261. szám, hétfő

1955. október 31. UISZO A külügyminiszterek genfi értekezletének második napja Genf, (ČTK) — A négy nagyhatalom külügyminisztereinek második ülése, amely pénteken, október 28-án 16 órakor kezdődött a genfi Nemzetek Palotájában, a tevékeny munka légkörében folyt le. A miniszterek megtárgyalták a négy nagyhatalom kormányfői által kitűzött irányelvek napirendjének első pontját — az európai biztonság és Németország kérdését. A négy külügyminiszter kifejtette korm anyának álláspontját e kérdéshez. MacMillan, Nagy-Britannia külügyminisztere benyújtotta a három nyugati nagyhatalom „Né metország újraegyesítése és a biztonság" című közös dokumentumát. A szovjet küldöttség megtárgyalás céljából benyújtotta „Az európai kollektív b'ztonságról szóló összeurópai szerződés" című javaslatát. Október 28-án, pénteken a délutáni ülésen elsőnek MacMillaji külügyminiszter szólalt fel. aki megmagyarázta a három nvuga ti nagyhatalom dokumentumát. MacMillan beszéde után V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere mondott beszédet. V. M. Molotov beszéde után J. F. Dulles szólalt fel. Annak a nézetének adott kifejezést, hogy nyilvánvalóan vannak pontok, amelyek mindkét javaslatban azonosak. A fő ellentétet azonban abban látja, hogy a három nyugati nagyhatalom javaslata két kérdést érült — Németország kérdését és az európai biztonság kérdését, míg a szovjet javaslat csupán az európai biztonságra vonatkozik. A. Pinay francia külügyminiszter szintén támogatta a nyugati nagyhatalmak javaslatét és emellett főleg az ellenőrzés kérdé sére összpontosította figyelmét. Ezzel a négy nagyhatalom külügyminisztereinek pénteki értekezlete véget ért. A miniszterek megegyeztek, hogy a következő ülést október 29-én, szombaton 15 órakor tartják. A Szovjetunió küldöttségének javaslata az összeurópai kollektív biztonsági szerződésre Genf (ČTK) ALAPELVEK L A béke és a biztonság biztosítására és bármelyik európai állam elleni agresszió elhárítására, a nemzetközi együttműködés biztosítására az államok függetlensége és szuverenitása, valamint belügyeikbe való be nem avatkozás elveivel egyezően, abban a törekvésben, hogy megegyezés, létesüljön az összes európai államoknak az európai államoknak az európai kollektív biztonság biztosítására irányuló törekvésében, ahelyett, hogy egyes európai államok csoportosulásokat alakítanak más európai államok ellen, amelyek kiéleződést és súrlódást idéznek elő az országok közötti kapcsolatokban és elmélyítik a kölcsönös bizalmatlanságot, tekintettel arra, hogy az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése hozzájárulna a német kérdés gyors megoldásához, Németországnak békés és demokratikus alapokon való egyesítésével, az európai államok, az ENSZ alapokmánya céljaihoz és elveihez igazodva összeurópai szerződést kötnek az európai kollektív biztonságról, a következő alapokon: 1

A szerződésben részt vehet minden európai állam, függetlenül társadalmi rendszerétől és az Amerikai Egyesült Államok is, ha elismeri a szerződés céljait és vállalja a szerződéssel meghatározott kötelezettségeket. Az egységes, békeszerető, demokratikus német állam megalakításáig a szerződés egyenjogú részvevői lehetnek a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság. Emellett tekintetbe kell venni, hogy Németország egyesítése után a szerződésben részt vehet az egységes német állam, az általánosan érvényes elvek alapján. Az európai kollektív biztonsági szerződés megkötése nem érinti a négy nagyhatalom — a Szovjetunió, az USA, Anglia és Franciaország — joghatalmát a német kérdésben, amelyet a négy nagyhatalom által előzőleg megállapított eljárás alapján kell megoldani. 2

A szerződésben résztvevő államok kötelezik magukat, hogy nem követnek el semmilyen támadást egymás ellen, valamint, hogy nemzetközi kpacsolataíkban nem alkalmaznak erőszakkal való fenyegetést és az ENSZ alapokmányával összhangban mindazokat az ellentéteket, amelyek közöttük előállhatnak, békés eszközökkel oldják meg olyan módon, hogy ne veszélyeztessék a világbékét és az európai biztonságot. • 3

A szerződésben résztvevő államok kölcsönös megbeszéléseket folytatnak minden egyes esetben, amikor bármelyikük nézete szerint fegyveres támadás veszélye áll fenn Európában a szerződésben résztvevő egy vagy több állam ellen. E megbeszélések célja, hogy hatásos intézkedéseket hozzanak e veszély kiküszöbölésére és az európai biztonság megőrzésére. 4

Ha Európában fegyveres támadást intéznek a szerződésben résztvevő egy vagy több állam ellen, bármilyen állam, vagy államok csoportja részéről, ezt a szerződés valamennyi résztvevője elleni támadásnak minősítik. Az ilyen támadás esetén a szerződés minden egyes résztvevője az egyéni vagy kollektív önvédelem jogának érvényesítése alapján segítséget nyújt annak az államnak, vagy azoknak az államoknak, amelyeket megtámadtak, minden eszközzel, amely rendelkezésére áll, nem véve ki a fegyveres erők alkalmazását, a világbéke és az európai biztonság helyreállítása és megőrzése érdekében. 5

A szerződésben résztvevő államok kötelezik magukat, hogy a legrövidebb hatOridőn belül közösen megtárgyalják és meghatározzák azt az eljárást, amely szerint igazodni fognak a segítség nyújtásában, mégpedig a katonai segélynyújtásban is a szerződésben résztvevő államok akkor, ha Európában olyan helyzet áll elő, amely megköveteli az európai béke helyreállítására és megőrzésére irányuló kollektív erőfeszítést. 8, 9 C A szerződésben résztvevő államok az Egye^ sült Nemzetek Szervezete alapokmányának intézkedéseivel összhangban a Biztonsági Tanácsnak azonnal tájékoztatást adnak a megtett vagy szándékolt akciókról az önvédelem joga alapján, vagy pedig az európai béke és biztonság megőrzése céljából. H A szerződésben résztvevő államok kö' telezik magukat, hogy nem vesznek részt semmilyen koalícióban, vagy szövetségben és nem kötnek semmiféle olyan egyezményt, amelynek célja ellenkezik az európai kollektív biztonsági szerződés céljaival. A szerződésben résztvevő államok kötelezik magukat, hogy elősegítik a nagyméretű gazdasági és kulturális együttműködést egymás között, valamint más államokkal, a kereskedelem fejlesztésével és egyéb gazdasági kapcsolatokkal, a kulturális kapcsolatok kibővítésével olyan alapon, amely kizár bármilyen megkülönböztetést és ezt az együttműködést akadályozó korlátozást. A szerződésben meghatározott megbeszélések megvalósítása céljából a szerződésben résztvevő államok között és az európai biztonság biztosításából származó kérdések megtárgyalása céljából meg kell állapítani: a) szabályos időközökben ismétlődő és szükség esetén rendkívüli megbeszéléseket, amelyeken mindegyik államot kormányának tagja, vagy más külön kinevezett képviselő képvisel; b) állandó tanácsadó politikai bizottság megteremtését, amelynek kötelessége, hogy megfelelő ajánlatokat dolgozzon ki a szerződésben résztvevő államok kormányainak; c) katonai tanácsadószerv megteremtését, amelynek jogkörét utólagosan szabják meg. -j A Elismerve a világbéke és biztonság megőrzéséért viselt rendkívüli felelősséget, amely az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjain nyugszik, a szerződésben résztvevő államok felhívják a Kínai Népköztársaság kormányát, hogy küldje képviselőit megfigyelőként e szerződés alapján létesített szervekbe. n

A jelenlegi szerződés semmiképpen sem gyengíti az európai államok azon nemzetközi szerződéseiben és egyezményeiben foglalt kötelezettségek érvényességét, amelyeknek elvei és céljai megfelelnek e szerződés elveinek és céljainak. n. ÍO A szerződésben résztvevő államok megegyeztek, hogy, az első időszakban (2—3 év folyamán), amíg Európában megvalóstíják a kollektív biztonsági rendszert, e szerződés alapján nem szüntetik meg azokat a kötelezettségeket, amelyeket a meglévő szerződések és egyezmények alapján vállaltak. Egyúttal azokban a meglévő szerződésekben és egyezményekben résztvevő államok, amelyek katonai kötelezettségeket rónak rájuk, tartózkodnak fegyveres erők alkalmazásától és békés eszközökkel oldják meg mindazokat az ellentéteket, amelvek közöttük keletkezhetnek. Emellett az illető szerződések és egyezménvek résztvevői kölcsönösen megbeszéléseket tartanak, ha közöttük ellentétek vagy viszályok keletkeznek, amelyek veszélyeztethetnek az európai béke megőrzését. -I O A fegyverzetek csökkentéséről és az -I-" atomfegyverek eltiltásáról szóló, valamint az idegen csapatoknak az európai országok területeiről való visszahívásáról szóló egyezmények eléréséig a szerződésben résztvevő államok kötelezik magukat, hogy nem tesznek semmilyen további intézkedést fegyveres erőik létszámának emelésére más «>rópai államok területén, összhangban az előzőle" megkötött szerződésekkel és egyezmény-kel. M

A szerződésben résztvevő államok meqeqveztek, hogv a kitűzött határidő eltelte után a szerződésnek érvénybelépése pillanatától fogva érvényét veszti az 1955. május 14-én megkötött varsói szerződés, az 1954. október 23-án meikötött párizsi eqyezménvek és sz 1949. áorilis 4-én megkötött északat'-nti szerződés. A nyugati nagyhatalmak „Németország újraegyesítése és a biztonság" dokumentuma Genf. (ČTK). A három nyugati nagyhalalom a külügyminiszterek genfi értekezlete elé memorandumot nyújtott be: „Németország újraegyesítése és a biztonság, — Franciaország, az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok kormányainak javastatai". A memorandum a következőképpen hangzik: A genfi értekezleten a kormányfők a külügyminisztereknek adott irányelveikben Németország újraegyesítésének szabad választások útján és a német néD érdekeivel, valamint az európai biztonság érdekével összhangban való megvalósítását a négy nagyhatalom közös felelőssége kérdésének ismerték el. Franciaország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok kormányai ismételten arra törekedtek, hogy Németország újból egyesüljön és ezáltal alátámasszák az igazi stabilitást Európában. Tavaly e három kormány az Eden-tervben javaslatokat tett, amelyek a német népnek megadják az eszközöket arra, hogy Ismét elnyerjék egységüket a nemzetek jogainak és az egyének szabadságának tiszteletbentartása mellett. A mellékelt dokumentum e javaslatokat megismétli. A szabad választások, amelyek egységes kormány megteremtésére vezetnének egész Németországban, a valódi eszköze annak, hogy biztosítsak a német nét> teljes részvételét a német probléma megoldásában, amint azt kijelentései szerint a szovjet kormány is óhajtja. Ha ezen az értekezleten elvi meoegyezést érnének el, lehetséges volna haladéktalanul megoldani a választási törvénnyel és a választások ellenőrzésével kapcsolatos kérdéseket. E választásokra 1956-ban kerülhetne sor. Németország egysége nél-kül minden európai biztonsági rendszer csupán illuzórikus volna. Németország kettéosztottsága csupán a végtelenségig meghosszabbítaná a súrlódásokat és a bizonytalanságot és a végtelenségig meghoszszabbíthatja a nagy igazságtalanságot. Franciaország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok kormányai nem hajlandók belépni olyan európai biztonsági rendszerbe, amely — mint például a Szovjetunió kormánya által a kormányfők értekezletén javasolt rendszer — nem jelenti Németország kettéosztottságának megszűnését. A genfi értekezleten -a szovjet kormány aggályának adott kifejezést azzal kapcsolatban, hogy milyen politikát folytathatna és milyen szerződéses kötelezettségekben venne részt az egyesített Németország kormánya. A Szovjetunió kormánya nyilvánvalóan attól tart, hogy a szabad választások útján újraegyesített Németország, amely szabadon választhatná meg szövetségeseit a kollektív védelemben, nem jelentene-e veszélyeztetést a Szovjetunió és Kelet-Európa biztonságára. Nem kétséges, hogy az Északatlanti Szerződés szervezete és a Nyugat-Európai Unió kizárólag védelmi szervezetek. Nemcsak, hogy egyáltalán semmi veszélyt nem jelentenek a békére, hanem hozzájárulnak nemcsak tagjaik, hanem valamennyi állam biztonságának biztosításához. Ez világosan következik a különféle korlátozásokból és intézkedésekből, amelyekbe beleegyeztek a Nyugat-Európai Unió tagjai, valamint az önálló akciók korlátozásából is, amit az Északatlanti Szerződés rendszere tagjainak meghatároz. Ha az újraegyesített Németország elhatározná, hogy csatlakozik ezekhez a szervezetekhez, akkor azok a korlátozások és ellenőrző intézkedések, amelyeket kötelezően vállalnia kell, inkább megerősítik mintsem hogy meggy«ngítenék a Szovjetunió biztonságát. Abban a törekvésben, hogy kiküszöböljenek bármilyen lehetséges indokot Németország egysége gyors helyreállításának szovjet részről való elutasítására, Franciaország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok kormányai egyaránt készek még további engedményeket tenni a Szovjetunió kormányának azokat az aggályokat illetőleg, amelyeket a Szovjetunió kifejezett. Ezért javasolják, hogy Németországnak Eden terve alapján való újraegyesítéséről szóló egyezmény megkötésével egyidejűleg kössenek szerződést, amelynek feltételeit e memorandum további része sorolja fel. Ez a szerződés kötelezettségeket tartalmazna arra, hogy lemondjanak az erő alkalmazásáról és megtagadná a segítséget bármilyen agresszortól, rendelkezéseket tartalmazna a fegyveres erők és fegyverzetek korlátozásáról és ellenőrzéséről, valamint kötelezővé tenné, hogy szembehelyezkedjenek bármilyen agresszióval. E szerződés csupán Németország újraegyesítésével kapcsolatban lépne érvénybe. Szakaszonként valósulna meg. Eden tervével egyidejűleg írnák alá. Az utolsó szakasz abban a pillanatban lépne érvénybe, amikor az újraegyesült Németország elhatározná, hogy belép az Északatlanti Szerződés szervezetébe és a Nyugat-Európai Unióba. Franciaország, az Egyesült Királyság és a i Egyesült Államok kormányai meg vannak győződve arról, hogy ezek a javaslataik mindenki számára kielégítő megegyezésre vezethetnek. Ha a Szovjetuniónak Németország azonnali újraegyesítése miatt érzett aggályainak elsősorban a saját biztonságáért való aggodalom az oka, akkor ezek a javaslatok alapul szolgálhatnak elfogadható tárgyalásokra, mivel olyan ellenőrző rendszert biztosítanak, amelyben a Szovjetunió közvetlenül részf venne és a kölcsönös biztosítékokat, amelyekber. a szovjet kormány szintén közvetlenül reszt venne. A kérdésnek ilyen rendezése bizalmat teremtene a világbiztonság szempontjából létfontosságú területen és megkönnyítené a sokkal nagyobb kérdések megoldását is. A nyugati hatalmaktól javasolt szerződés vázlata 15 A szerződés érvénye 50 évre szól. A szerződésnek, amelyet Németország újraegyesítéséért szóló, Eden tervére támaszkodó egyezménnyel egyidejűleg kötnének, a következő pontjai lennének: 1. Lemondás az erő alkalmazásáról A szerződésben részt vevő felek közül mindegyik kötelezettséget vállal, hogy békés eszközökkel oldja meg mindazokat a r.emzeti viszályokat, amelyekbe belesodródhat és lemond az erószak alkalmazásáról, amely összeegyeztethetetlen az Egyesült Nemzetek Szervezetének céljaival. 2. Megtagadják a segítséget az agresszortól A szerződő felek mindegyike Kötelezettséget vállal, hogy megtagadja katonai vagy gazdasági támogatását minden agresszortól. A szerződő felek mindegyike az agresszió esetét az Egyesült Nemzetek Szervezete elé terjesztheti és szükséges eszközöket kereshet a nemzetközi béke és biztonság fenntartására vagy helyreállítására. 3. A fegyveres erők és fegyverzetek létszámának csökkentése. Az újraegyesített Németország és a keleteurópai országok között a demarkációs vonal két oldalán olyan övezetben, amely megközelítőleg egyforma méretű, mélységű és jelentőségű területeket foglal magában mindkét oldalon, a fegyveres erők színvonalát úgy állapítanák meg, hogy katonai egyensúly keletkezzék, ami hozzájárulna az európai biztonsághoz és elősegítené a fegyverkezés terhének csökkentését. Megfelelő intézkedéseket tennének, hogy biztosítsák ennek az egyensúlynak betartását. Ennek az övezetnek a demarkációs vonal közvetlen közelében fekvő részeiben különleges intézkedéseket lehetne tenni az erők széthelyezése és katonai intézmények létesítése tekintetében. 4. A felügyelet és ellenőrzés A szerződő felek olyan feltételek mellet*., amelyeket fokozatosan közös megegyezéssel állapítanának meg, kicserélnék tájékoztatásaikat az ezen övezetben lévő fegyveres erőikről. Megegyezés alapján megállapítanák a kölcsönös felügyeletre vonatkozó eljárást, amelynek célja az ilyen módon nyújtott tájékoztatások ellenőrzése volna és váratlan támadás előkészítése esetében a figyelmeztetés. 5. A figyelmeztetés különleges rendszere Hogy mindkét részen elmélyítsék a felügyeleti rendszert és hogy így a legnagyobb védelmet nyújtsák a váratlan támadással szemben, olyan intézkedéseket lehetne tenni, amelyeknek célja a következő volna: a) a harmadik cikkelyben említett övezet nyugati részében a Szovjetunió és a szerződésben résztvevő más keleti államok radar figyelmeztető rendszere; b) ezen övezet keleti részében az Északatlanti Szövetség tagállamainak hasonló rendszere. 6. Kölcsönös megbeszélések Számításba lehetne venni a szerződő felek kölcsönös megbeszéléseit a szerződés megvalósításáról. 7. A jogos individuális és kollektív védelem A ^erződés megállapítaná, hogy semmilyen rendelkezése ne érintse az EFSZ alapokmánya által elismert és az ezzel összhangban megkötött szerződések alapján nyugvó individuális vagy kollektív védelem törvényes jogát éa ne ellenkezzék vele. A szerződő felek fegyveres erőiket nem tarthatnák tovább más szerződő fél területén annak beleegyezése nélkül és kérelmére a kitűzött határidőn belül fegyveres erőiket kivonnák, kivéve az olyan eseteket, ha ezek a fegyveres erők ezen a területen a kollektív védelemről szóló megegyezés következtében tartózkodnak. 8. Kötelezettség minden agresszióval való szembeszállásra A szerződő felek mindegyike egyetértene azzal, hogy fegyveres támadás Euróoában bármelyik fél ellen, amely egyben a NATO tagja, bármilyen fél ellen, amely nem tagja a NATO-nak, vagy ellenkezőleg, e szerződés tárgyát képező béke és biztonság veszélyeztetését jelentené és hogy valamennyi szerződő fél ebben az esetben megfelelő módon járna el, hogy szembehelyezkedjék a közös veszéllyel. 9. A szerződés szakaszokban lépne érvénybe Ezek a rendelkezések közös megegyezés alapján meghatározott szakaszokban fokozatosan lépnének érvénybe.