Uj Szó, 1955. október (8. évfolyam, 236-261.szám)

1955-10-29 / 260. szám, szombat

1955. október 169. U

I

SZ

Ö 5 Merész feladataink megvalósítása megköveteli építészetünk magas színvonalra emelését Anyuin Novotnýnak, a CSKP KB első titkárának az építészeti dolgozók első országos technikai értekezletén mondott beszéd e Az építészeti dolgozók első országos műszaki értekezlete befejeződött Elvtársak! Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a Nemzeti Front kormánya megbíztak, hogy értekezletüknek tolmácsoljam szívélyes elvtársi üdvözletüket és sok sikert kívánjak az építészet további fejlődésével, iparosításával összefüggő jelentős és nagyfontosságú feladatok megoldásához. Az építészeti dolgozók értekezlete röviddel Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága plénumának ülése után ült össze. A Központi Bizottság rámutatott arra, hogy milyen irányban kell összpontosítanunk igyekezetünket annak érdekében, hogy népgazdaságunk olyan fontos ágazatában, mint az építészet, új, lényeges sikereket érjünk el. Kiemelte építészetünk további fejlődésének nagy politikai jelentőségét és rámutatott arra, hogy fő iránya az iparosításban van a legmagasabb technika alapján. A népgazdaság fejlődése ütemének meghatározása szempontjából fontos tényező a beruházási építkezés. Tervszerű teljesítésében döntő jelentősége Pénteken, október 28-án fejeződött be a prágai Julius Fučík Kultúra és Pihenés Parkjában levő Kongresszusi Palotában az építészeti dolgozók első országos műszaki értekezlete. Az ülés utolsó napján is jelen volt a párt és a kormány küldöttsége Antonín Novotnýnak, a CSKP KB első titkárának vezetésével és a külföldi küldöttségek. A tárgyalás folyamán, amely október 26-tól 28-ig tartott, egész köztársaságunk építészeti küldöttségei kicserélték az építkezés és az építőanyagok termelési szakaszán szerzett tapasztalataikat. Rámutattak a hibákra, amelyek az építkezés eddigi hiányosságainak okozói és hangsúlyozták a technikai fejlődés jelentőségét. A vitafelszólalások is megmutatták, hogv meg kell javítani az építkezések szervezését és irányítását. Csak így teljesítik az építészeti dolgozók a CSKP KB határozatát az építészetről és azokat a feladatokat, amelyek a második ötéves tervben várnak rájuk. A péntek délelőtti vita keretében Oldrich Beran miniszter beszélt az Országépítő Bizottság feladatairól. van az építészetnek. A beruházási építkezés merész feladatainak megvalósítása megköveteli, hogy építészetünket magas színvonalra emeljük. Az utóbbi időben az építészet és a népgazdaság többi ágazatai között aránytalanság állott be, aminek az az oka, hogy az építészet iparosításának üteme lassú volt. Ezért a Központi Bizottság az építészet és iparosításának kérdését napirendre tűzte és rámutatott arra, hogy e döntő feladatok megvalósításától függ, hogy hogyan teljesítjük a népgazdaság fejlődésének második ötéves tervét. Az építészet iparosítása lényeges befolyással lesz a beruházási építkezésre, aminek abban kell megnyilvánulnia, hogy gyorsabban és olcsóbban fogunk építeni. Ez kétségtelenül megmutatkozik a nemzeti jövedelemben is és így jobban valósíthatjuk meg a dolgozó nép életszínvonala emelésének politikáját. Szeretnék néhány kérdésről beszélni. Elsősorban az építészet iparosításának szükségességéről a legmagasabb technika alapján. Ismerik szocialista építésünk eddigi eredményeit, melyekben döntő és fontos jelentősége volt az építészet államosításának. Az építészet államosítása a tervszerű beruházási építkezés fontos tényezőjévé vált, lényeges mértékben szolgálja a népgazdaság fejlődését, és ezzel a népi demokratikus állam erejének megszilárdulását. A párt és a kormány vezetésével, hála az építészeti dolgozók áldozatos igyekezetének, ez a túlnyomó részben lemaradt ágazat, az államosítás utáni néhány év folyamán olyan színvonalat ért el, hogy egészben véve sikerrel teljesítettük az építészeti termelés legfőbb feladatait. Nemcsak az új lakások tízezreit építettük fel, hanem és elsősorban számos modern ipari üzemet, vízi- és gőzhajtású villanytelepet és egyéb gazdasági, szociális és kulturális objektumot. De az elért sikerek ellenére egyre jobban látjuk, hogy az építészeti termelés jelenlegi technikai színvonala nem képes fedezni gazdaságunk és dolgozó népünk egyre növekvő követelményeit. Az építészet így lemarad a népgazdaság szükségletei mögött. Nem hagyhatjuk az építészeti termelést azon a ponton, ahol most van és szükséges, hogy rövid idő alatt elérje azon ágazatok színvonalát, amelyeknek ipari színvonala magas. Különben nehézségek keletkeznének egész népgazdaságunk fejlődésében. Sok új üzemet kell építenünk Vegyük az egyik ipari ágazatot a másik után — és itt nem gondolok az egészségügyre, iskolaügyre és más ágazatokra — valamennyinek nagy követelményei lesznek a második ötéves tervben az építészettel szemben a beruházási terv keretében. 1956-ban a beruházási építkezés összterjedelme 9,9 százalékkal növekszik az idei tervhez viszonyítva. Ebből több mint 15 milliárd korona értékű lesz az építkezési, szerelési munkák mennyisége ami 8,2 százalékkal több, mint ahogy az 1955. évi terv megszabta. Elvárjuk, hogy az építészet iparosítása meghozza eredményeit abban, hogy a beruházási építkezésre tervbevett pénzügyi eszközökkel többet és gyorsabban építünk, mint ahogy azt a terv feltételezi. A beruházási építkezés feladatainak nagyságát az 1956-tól 1960-ig terjedő években az bizonyítja, hogy csupán a tüzelőanyag kitermelés ágazatában 59 új építkezést kell megkezdeni és 44 megkezdett építkezést viszünk át a második ötéves tervbe. A második ötéves tervben egész sor jelentős energetikai forrást kell kiépíteni. E beruházási művek idejében való és jó megvalósítása az energetikai alap új kapacitása építésének szakaszán szorosan összefügg a népgazdaság egész fejlődésével, hogy tovább folytathassuk egész termelésünk és országunk villamosítását. Kohászatunk szempontjából nagy jelentősége lesz a további agglomerációs kemencék építésének befejezése Egyidejűleg megvalósul a Klement Gottwald Oj Kohóban további két nagyolvasztó építése. 1958-ban üzembe akarjuk helyezni a besztercebányai új cementüzemet. Befejezzük 11 előgyártóüzem építését, két üzemet kibővítünk, négyet pedig újonnan építünk. Az előszilárdított betonból készült oszlopok gyártására három üzemet építünk. Befejezzük a heneoveei fakombinátban a cellulozeosztály és a fűrésztelep építését. Az ipar szakaszán ez csak néhány fontos beruházási feladat. Teljesítsük a lakásépítés tervét Az építkezés mai üteme és a munkatermelékenység eddigi eredményei nem biztosítják olyan komoly feladatok teljesítését, amelyek a lakásépítéssel függnek össze. Azok a pénzügyi eszközök, amelyeket a lakásépítésbe fektetünk, évről évre növekszenek. A pénzügyi és anyagi alapok gazdaságosabb kihasználása az építészet széles kezdeményezése alapján a gépesítés és az új technika, a jobb munkaszervezés teljes kihasználása mellett, lehetővé teszi számunkra több lakás építését és így egyre nagyobb mértékben elégíthetjük ki dolgozóink lakásigényét. Tudatosítsuk csak, mit jelentene, ha Ostraván több lakást építenénk, a bányászatiban az állandó munkaerők biztosítása szempontjából és ezzel gazdaságunk részére a szénfejtés szempontjából is. Mezőgazdasági építésünk is évről évre a szocialista mezőgazdasági nagytermelés fejlődésének arányában fog növekedni. A mezőgazdaságban az építészeti és szerelési munkák terjedelme az első ötéves tervhez viszonyítva kb. 130 százalékkal növekszik. Az építészetnek új objektumokat kell építenie és biztosítania kell az állattenyésztési termelés, a gép- és traktorállomások és állami gazdaságok építkezéseit. Az építészetnek nagy jelentősége van az egységes földművesszövetkezetek további fejlődésére és megszilárdítására. Bevált tapasztalat, hogy szilárd szövetkezet és sikeres szövetkezeti fejlődés elsősorban ott van, ahol a közös munka szervezése magasabb színvonalon van és főleg ott, ahol közös az állattenyésztési termelés. Ez azt jelenti, hogy a legnagyobb mértékben biztosítani kell a közös tehénistállókat, sertésólakat, baromfiólakat é6 az állattenyésztési termelés fejlődése szempontjából elkerülhetetlen egyéb építkezéseket az EFSZ-ekben. Az építészet iparosításának továbbá az a nagy jelentősége, hogy emelkedik a munkatermelékenység, hogy a kőművesek, betonozók és a többi dolgozók az építkezéseken és az építőanyagtermelő üzemekben kevesebb fáradsággal nagyobb eredményeket érnek el. Az árammódszeres építésre, az építkezés szerelésének módszerére való áttérés, a gépesítés és az új technika segítségévei, az építkezési munkák minél nagyobb számának közvetlenül az építkezéseken való következetes szakosításával elérjük az építkezések idejének megrövidítését és lehetővé válik az építkezési termelés terjedelmének általános növekedése és az építkezések számának szaporodása és az építőanyag termelésének növekedése is. Nagy részben kiküszöböljük az építészeti termelés idényjellegét, fokozódik a gazdaságosság, a munkatermelékenység és a dolgozók keresete is növekszik. Nagymértékben hozzájárul ez az építészetben a munkaerőhullámzás csökkentéséhez és a káderek állandósításához. Ezzel megteremtjük a feltételeket ahhoz, hogy az építészetben állandó magas szakképzettségű munkaerőkből álló káderünk legyen, ami az építkezés nagy feladatai legyőzése legfontosabb féltételeinek egyike. Az építészet fejlődésében és iparosításában nagy jelentőségűek az első lehetővé teszi az építkezéseken a szerelési csoportok szakosítását. Szükséges, hogy a kutatóintézetek a könnyű anyagokból és betonból, elöszilárdított vasbetonból készü'ó előgyártott termékek alkalmazására és fejlesztésére fordítsák igyekezetüket és hozzájáruljanak az ipari építkezések iparosításának fejlesztéséhez. Sokkal nagyobb és következetesebb gondot kell fordítaniok az építészet részére készülő új gépek és berendezések kutatására és fejlesztésére. A tipizált tervezés jelentősége A másiK kérdés építkezéseink tervezésére és előkészítésére vonatkozik. A jó és idejében történő tervezéstől nagymértékben függ az építkezés ütemének gyorsasága, értéke és egész sikere. Ebben döntő tényező a tervezők munkája. Elsősorban nekik kellene az építészet iparosításáért folytatott harc első soraiban állniok. Az eddigi tapasztalatok azonban ennek ellenkezőjéről beszélnek. Ma valamennyien megértjük a tipizált tervezés nagy jelentőségét és fontosságát nemcsak az építészet iparosítása, hanem annak gazdaságossága szempontjából is. Ügy tűnik, hogy ezt a fontosságot nem értették meg a tervező szervek, mivel a típus és ismétlődő tervek nem mentek át tervezőink gyakorlatába. Építkezésünkben vannak egész szakaszok, amelyeken egyáltalán nincsenek típustervek és ha van is ilyen terv, akkor ezek jelentős mértékben alacsony színvonalúak és kevésbé alkalmazzák őket. Szükséges, hogy a tervező szervezetek és az építészek tántoríthatatlanok legyenek a hamis nézetekkel szemben, hogy ha típustervezés követelményei ellentétben vannak az építészet és szépérzék követelményeivel. Ezek a nézetek károsak, fékezik építészetünk fejlődését, annak iparosítását és alapjaiban fékezik egész beruházási építkezésünk ütemét. Nyíltan kell ezeket a nézeteket kritizálni. Tervezőinknek tudatosítaniok kell azt, hogy csak az olyan építészetnek van helye a szocialista építésben, amely az építkezéssel a leghaladóbb technika és technológia érvényesítése szempontjából foglalkozik a tömegtermelés szükségleteinek biztosítása mellett. Tervezőink közvetlen feladata, hogy munkájukban megtegyenek mindent a hiányosságok legyőzésére, amelynek célja az építészet fejlődésének és iparosításának elősegítése és népünk számára célszerű, gazdaságos és szép épületek létesítése. A normákról A harmadik kérdésről, mégpedig a technikai normák jelentőségéről. Építészetünk a tervezett munkatermelékenység teljesítésében lemarad, az építkezéseken lényeges veszteségek vannak a munkaidőben, szétfecsérlik és nem használják fel gazdaságosan az építőanyagot. A munkatermelékenység emelése, az építkezéshez szükséges gépek jobb kihasználása és az építőanyag gazdaegyike a haladó, technikailag alátámasztott termelési teljesítménynormák, a berendezések kihasználásának normái és az anyagfogyasztás normái. panel és szerelt építkezések szakaszán s

ág°s fogyasztása jelentős eszközeinek szerzett jó tapasztalataink. De ezek eddig csak kezdeti sikerek. Nem gondolhatjuk azt, hogy a panel és szerelt építkezésekkel már megoldottuk az építészet egész iparosítását. Még tovább kell haladnunk. Ügy akarunk építeni, hogy minden építkezés idejében és tökéletesen meg legyen tervezve és hogy a gépeket kezelő munkások csoportjai az egyes építkezési műveletek megvalósításában rendszeres munkaütem mellett váltsák egymást az építkezés helyén. Az építészetben az új technika fejlesztése és bevezetése továbbá megköveteli az építészeti termelés technikai színvonalának emelését. Ez azt jelenti, hogy az építészet fejlődése érdekében új gépeket, új gépi szerkezeteket vezessünk be az építőanyagok, előgyártott termékek és panelek termelésének szakaszán, hogy új gépeket alkalmazzunk a föld- és építészeti munkák végzésére, amelyek lehetővé teszik, hogy a termelés minél nagyobb mértékben gépesítve legyen és így megkönnyítik a munkások munkáját. Ha be akarjuk vezetni az új technikát, akkor egyidejűleg arra is kell néznünk, hogy hogyan használjuk ki az építészetben a már meglévő gépeket. A párt és kormány tézisei a technika további fejlődéséről rámutatnak arra, hogy a gépeket eddig csupán 50 százalékban használják ki. Az építés meggyorsításának és gazdaságossá tételének előfeltétele továbbá a befejező munkák iparosítása. Ezeket a munkákat építkezéseinken leginkább kézzel végzik — kisipari eljárással. És itt van éppen lehetőségünk alkalmazni az új technika bevezetését és megkezdeni széles méretekben az asztalos, technikai és más szerelési munkák tipi^lását, főleg e berendezések szériagyártásának és az építkezéseken való felszerelésüknek bevezetésével. Ezzel megrövidíthetjük a lakások, üzemek és iskolák építésének idejét egy harmadával. A tipizált berendezések tömeges termelése . a szakosított üzemekben lényegesen csökkenti az önköltséget és másrészt Az építészetben eddig alkalmazott normák nem támogatják az építkezés technikájának gyors fejlődését és a munkaszervezés tökéletesítését és nem tartalmazzák a legjobb dolgozók tapasztalatait. Sok olyan tapasztalatunk van, hogy a becslési normák magukban foglalják a munkások és a gépi berendezések munkájának állását, azokat a tartalékokat, amelyek fékezik a munka szervezését a komplex és szakosított csoportokban, hogy magukban foglalnak könnyen eltávolítható tartalékokat az anyagfogyasztásban és egyéb hiányosságokat, amelyek az építkezésen előfordulnak. A kommunisták, az FSZM és CSISZ tagok feladatai Pártunk Központi Bizottsága határozatának teljesítése valamennyiünktől "agy igyekezetet követel. Megköveteli a tapasztalt dolgozók tántoríthatatlan és becsületes munkáját, akik nem félnek a nehézségektől és nem hátrálnak meg előttük, hanem ellenkezőleg, bátran megbirkóznak velük és kiküszöbölik őket. A pártnak kell az élen haladnia. Mindenütt a kommunisták felelősek azért, hogy sikerrel léptetjük életbe a párt Központi Bizottságának határozatát az építészet iparosításáról. Ez megköveteli, hogy a párttagok minden építkezésen a haladó munkamódszerek, a technikai haladás úttörői és hordozói legyenek, hogy törődjenek a gépesítés teljes kihasználásával, a gazdaságosság rendszerének érvényesítésével és hogy az élmunkások és újítók első soraiban álljanak. A Központi Bizottság határozata főleg a kerületi és járási bizottságoknak rendeli el, hogy az ügyek ismerete mellett állandóan foglalkozzanak kerületükben és járásukban az építkezési munkák menetével. Ez csak akkor válik lehetővé, ha a legalaposabban megismerik minden építkezés problematikáját. Nem kis feladat hárul a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomra és a Csehszlovák Ifjúsági Szövetségre. Az új haladó technika érvényesítésével megnőnek az építészeti dolgozók szakmai rátermettségével kapcsolatos igények is. Szükséges, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi bizottságai és a CSISZ-szervezetek a vállalatok vezetőségével és az építészeti igazgatóságokkal együttműködve minden igyekezetüket és gondoskodásukat az építészeti dolgozók szakmai képzettségének további fejlesztésére fordítsák. Az építészetben a dolgozók szakképzettségének fejlesztése egyike az alapvető feltételeknek arra, hogy ebben az ágazatban a technika ne legyen csupán bevezetve, hanem teljes mértékben ki is legyen használva. A szakszervezeteknek az ifjúsággal együtt ki kell fejleszteniök a szocialista munkaversenyt építészetünk minden szakaszán a leghaladóbb technika és technológia szüntelen tökéletesítésére és teljesmértékü kihasználására, a _ munka jobb szervezésére és ezt a versenyt egybe kell kapcsolniuk a munkából való elmaradás és munkaerőhullámzás ellen folytatott harccal. Ezzel kapcsolatban értékelnünk kell éš példaképül kell venni a mníšeki agglomerációs üzem építkezésén dolgozók kezdeményezését, ahol a dolgozók érdeme, hogy behozták az építkezés lemaradását, úgy hogy az első kemencét a kormány által megszabott határidőben helyezték üzembe és egyidejűleg begyújtották a másik kemencét is, amelynek a terv szerint később kellett volna elkészülnie. Olyan tettek ezek," amelyeket a z összes fontos és nagy építkezéseken követni kell. Elvtársak! A párt Központi Bizottságának utolsó határozata és az ipar további technikai fejlődéséről szóló tézisek mutatják az utat, amelyen építészetünk fejlődésének haladnia kell. Az az út ez, amely lehetővé teszi, hogy gyorsabban, jobban és olcsóbban építhessünk, az az út ez, amely lehetővé teszi, hogy az építészeti dolgozók még szebb lakásokat, kórházakat, még hatalmasabb ipari üzemeket, villanytelepeket, duzzasztógátakat és bányákat építsenek, amelyekre egész népünk joggal lesz büszke. Az az út ez, amely segít megvalósítani célunkat — népünk anyagi és kulturális színvonalának állandó emelését. »